Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

1980. november 1. • PETŐFI NEPE • 3 Diákétkeztetés — első osztályon KÖNYVET ÁRUSÍT Á MOZGÖBOLT Találomra megkérdeztem néhány embert, tippeljen: mi lehet a foglalkozása annak a szülőnek, akinek középiskolás gyereke naponta a kecskeméti Aranyhomok szálloda étter­mében ebédel? A tanácstalan visszakérdezett: „Lángossütő? Benzinku­tas? . .. Milyen menő szakma van még?” A hitetlenkedő megcsóválta a fejét, hogy ezt azért egyet­len szülő sem engedheti meg magának, illetve a gyermeké­nek. A felháborodott pedig azt mondta, hogy az embernek ki­nyílik a bicska a zsebében, ha ilyeneket hall, miközben ki rudja hány gyerek még a napközi otthonba, a menzára sem jut be. Bevallom a kérdés provokatív volt, dehát miiért nem jutott sen­kinek sem eszébe, hogy az Arany- homok szálloda éppen/a diákétkez­tetés gondjainak enyhülésére aján­lotta fel szabad konyhai és étter­mi kapacitását? Mert egyszerűbb, könnyebb, kényelmesebb előíté­letekben gondolkodni. Például a közétkeztetésről úgy beszélni, minit valami elkerülhetetlen rossz­ról. Nagy strapa, kicsi haszon, borravaló nélkül maradt felszol­gálók (elégedetlen vendég!) — ezt túllicitálni már csak a diákétkez­tetéssel lehet: mindig éhes, ri­csajodé kamaszok. Ki gondolna arra, hogy éppen egy első osztá­lyú étterem vállalkozik kiszolgá­lásukra. Az az étterem, amely- melk csillagászait! árairól olyan, le­gendák keringenek, hogy hovato­vább státusszimbólummá válik, ha valaki ott étkezik. Nagy Ferenc, az Aranyhomok szálloda igazgatója nem titkolja, hogy éppen ezeknek a hiedelmek­nek a megcáfolása az együk cél­juk. — A közgazdasági és mezőgaz- gazdasági szakközépiskola kere­sett .meg bennünket — mondja —, hogy száznyolcvan tanulójukat; fogadjuk. Velük együtt háromszáz az előfizetéses .rendszerben étke­zőik száma, éppen annyi, «meny­nyit el tudunk látni anélkül, hogy a fő profil rovására menne. Az ebédet 13 forint 20 Miérért ‘kap­ják, tudomásom szerint az üze­mi étkezdékben ennél drágább a menü. Hogy nekünk hasznunk van-e rajta? Ha csak a tíz forint feletti nyersanyagértéket, az el­készítést, a rezsit vonjuk le be­lőle, máris nyilvánvaló, hogy nincs. De ,van más előnye. Ezek a diákok pár év múlva vendége­ink lehetnek. Megszokják a kul­turált környezetet, a kiszolgálást, később is ezt fogják igényelni, te­hát visszajönnek. — Egy első osztályú étteremben ebédelni, vacsorázni — nemcsak igény kérdése. — Én nem tudom, miért ter­jedt el a köztudatban, hogy az . Aranyhomokban csak magas jö­vedelműek étkezhetnek. Mindig felháborodom ezen, ha meghallom. A Gundel éttermet éppen megfe­lelői árai miatt tartják jónak. A mi áraink azzal azonosak. Van­nak olyan fogásaink, amelyeket hagyományból szinte kötelező tar­tani. Nem kötelező azonban a vendégnek libamájat enni. A szál­loda és étterem .vezetősége közel egy éve csaknem teljesen kicse­rélődött. Az átlagéletkor 27 év, s ez nemcsak, rugalmasságukban, hanem abban is menyilvánul, hogy saját pénztárcájukból kiindulva ügyelnek arra: minden réteg meg­találja azt a választékot, amit szeretne. Itt van például a ke- mencés csülök, vagy a rakott- csirke. Egy átlagkeresetű ember számára sem elérhetetlen. Közhely, hogy a jó hírnevet egy pillanat alatt el lehet ron­tani, visszaszerezni azonban hosz- szú évekbe telik. Nincs okom ké­telkedni abban, hogy megválto­zott az ételek minősége, nagyobb a választék, s hogy aki ezt ta­pasztalja, az visszatér. De vajon a diákok vissizaténnek-e? A kul­turált környezet, a szépen tálalt, jóízű étéi ugyanis csak akkor von­zó, .ha a kiszolgálás színvonala ezzel összhangban van, — Az a jutalék, amit ezután az ételforgalom után is megkap á személyzet, vajon ösztönzi-e őket? Megértik-e a célokat? Hiszen a diákok szeptembertől tavaszig ép­pen olyan időszakban jönnek, amikor eddig kicsi volt a forga­lom, lazíthattak. — Magamról tudom, én is fel­szolgálóként kezdtem — .válaszol Nagy Ferenc —, hogy a ha kevés volt a vendég, akkor még azt a keveset is „kiutáltuk”, aki be­jött. De soha nem volt probléma, ha nagy volt a forgalom. Akik itt dolgoznak, szeretik a szakmá­jukat, örülnek, hogy két idény között nincs „üresjárat”. K. K. Megvenni és elolvasni Hulladékhasznosítási konferencia Budapesten Fél nyolc­kor a Robur odaállt a rak­tárajtó elé, és Fekete Zoltán — sofőr és bol­tos egy sze­mélyben — el­kezdett rakod­ni. Tej, kenyér, üdítő, cukor, liszt, zsír, sajt, vaj, túró, tész­ta, cigaretta, bor, rum került a tároló reke­szekbe, hogy csak a fonto­sabbakat em­lítsem. No és még valami szokat­lan. Két doboz­ban, meg a mo­torházra épí­tett kis pulton könyvek sorakoztak. Jókai Anná­tól Tolsztojig, Fekete Gyulától Janikovszki Éváig tart a szerzők listája. Megtalálható volt a 22-es csapdája és a krimi, mesekönyv és történelmi regény, szakkönyv kézimunkázó asszonyoknak és autós férfiaknak. Egy óra alatt helyén az összes áru — a mozgóbolt indulhat. Ezúttal egy utassal, mégpedig álló utassal, is a fedélzetén. Mert­hogy a pótülést sóval, cukorral, liszttel megtöltött zsákok foglal­ják el. — A tartalék — jegyzi meg a pilóta. — Mindig viszek magam­mal. Nálam nem fordulhat elő, hogy valami idő előtt kifoggyon. Miért ne érné hát meg a könyv­eladás Fekete Zoltánnak. Megéri persze, s a többi áru mellett ad­ja az irodalmat is szépen. Könyv és kóla Az energiatakarékosság és a környezetvédelem egyre szigorúbb parancsára világszerte a figyelem középpontjába kerül napjainkban a hulladékok újrahasznosítása, másodnyersanyagként való fel- használása. A hulladékfeldolgozás fejlesztésének lehetőségeivel, a hulladékgazdálkodás kutatásai­val, a már hasznosított hulladék­anyagok kereskedelmi forgalma­zásának tanulmányozásával fog­lalkozó Bureau International de la Recupation (BÍR) Budapesten tartja idei őszi konferenciáját. A november 3—6-ig tartó tanácsko­záson a nemzetközi egyesülésben tömörülő 36 ország 430 tagszerve­zetének képviselői elemzik a hul­ladékfeldolgozás eddigi eredmé­nyeit, nemzetközi tapasztalatait. A vas, a színesfém, a papír, a textil, a műanyag és gumihulla­dékok újrahasznosításával — a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve — foglalkozó konferencia munkájában részt vesznek az érintett hazai vállala­tok is, a többi között a MÉH tröszt, és a hulladékokat értéke­sítő magyar külkereskedelmi vál­lalatok is. MTI) Űj felirat a haszon És megy a busz Utazások térben és időben Tavaly ősszel .kezdődött. Fil­meket már .korábbam, is láttak, idegen égboltról, távoli tájakról a Megyei Művelődési Központ re­pülés 'baráti körének tagjai, de az első vendég, aki személyes élmé­nyekről is beszámolhatott, a brazil Variig 'légitársaság magyarországi képviseletének munkatársa, Ohiiczy Liiviusz vcOt. □ □ □ Előadása nyomán hatalmas szervezet életébe pillanathattak be a jelenlévők. A Variig nem kap állami (támogatást, a világ legnagyobb magán-dégiitársasága. Kiterjedt hálózata van otthon Brazíliában és a nemzetközi for­galomban is fontos .tényező sűrű kcmitimemsiközi járataival. Szer­ződése van. a társaságinak a ma­gyar légi forgalommal is, aminek értelmében egyebek között 30 szá­zalékos árkedvezményt ad a ten­geren túlra utazóknak. Ezt per­sze, egyelőre, nem sokan vehetik igénybe. De jellemző a világcé­gek közötti együttmüködére. Ghiczy Lüviusz színesen beszélt a Varig szervezetéről, múltjáról, terveiről és érdekes filmeket vetített Bra­zíliáról. 0 volt a távoli világok első hír­nöke a repülés 'baráti körben. Utána járt itt Simó Willy repü­lőmér nőit, aki tavaly a Finnor­szágban rendezett vitorlázórepülő- ibaijinokság'ról számolt be, s Viha­ri András, a Malév Repülöklub többszörös 'rekorder hőlégballon pilótája. 0 egy norvégiai ballon- versenyen szerzett élményeiről szólt. Emlékezetes marad Mandl , Ernőnek, a MÉM repülési igaz­gatójának látogatása is, A me­zőgazdasági repülés helyzetéről és Európa-szerte szerzett tapaszta­latairól tájékoztatta hallgatóit. Időközben a kör tagjai maguk is megfodultak erre-arra, voltak Egerben a sárkányrepülők nem­zetközi versenyén, a moszkvai rá­dió hallgatóinak a Fémmunkásban működő 'baráti körével jártak a Csillagvárosban, és .most október­ben már másodszor voltak egy­napos ikirándulásan Prágában az ottani repülőmúzeumban. A Ma­lév 10 százalékos engedményt adott ezekre az utakra. □ □ □ Az említettek között is kiemel­kedő esemény volt Tadeosz H. Rolski lengyel .repülőezredes lá­togatása egy hónappal ezelőtt. A boltok egyetlen .kötetet sem tud­tak elhozni a művelődési központ­ba Rolsiki ezredes két (kiadásit meg­ért könyvéből. A Fehér sas kék mezőben, mind egy szálig elfo­gyott. • Rolski ezredest Szepesi József, a repülés baráti kör alapítója mu­tatta be a hallgatóknak. Jobbra: Bognár Ferenc, az MHSZ megyei titkára. (Straszer András felvétele) Csak egyetlen vidéki városba volt ideje ellátogatni és a fővárosi repülés baráti kör Kecskemétet ajánlotta. Őszinte szeretettel fo­gadták a repülőtéren, körülnézett a Tudomány és Technika Házá­ban és este a művelődési központ­ban találkozott olvasóival. Gála János igazgató és Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei tit­kára fogadta, majd Szepesi Jó­zsef ezredes, a repülés (baráti kör alapítója mutatta be a vendéget a népes közönségnek. Rolski ezredes a második világ­háború első órájától .harcolt. Részt vett a hazáját lerohanó fasiszták elten! légicsatákbam, majd Afri­kában és Anglia fölött folytatta a harcot. Az egyik legsikeresebb lengyel vadászrepülő volt és ki­váló szervező, ragyogó tehetségű parancsnok. Elsőiként kapta meg a külföldieknek adható legmaga- gasabb angol kitüntetést. Nehéz szavakban visszaadni azt az élményt, amit ezzel á tö­rékeny termetű, halk szavú em­berrel, annyi légi csata 'legendás hősével itölitöt't óra nyújtott. Még most is 'katonás, szabatos mon­datai, világos okfejtése mindvé­gig ébren tartotta a figyelmet Olyan részleteket mondott el a négy évtizeddel ezelőtti lengyel történelemből, amik nálunk jó­szerivel ismeretlenek. És úgy szá­molt Ibe a légiicsatákról, 'hogy a hallgatók • valósággal beleélték magukat a történtekbe. Előadása nyomán a nyugati hadszíntér ese­ményeiből sok minden világosabb lett,, mint azelőtt. Élmény volt. □ □ □ A repülés kecskeméti barátai a jövő héten ismét érdekes ven­déget fogadhatnak. Ezúttal a szokásostól eltérően az ünnep miatt nem .pénteken, hanem szer­dán este tartják összejövetelüket a Megyei Művelődési Központban. Nyikoiláj Pavlovics Paskov ve­zérőrnagyot látják vendégül, aki a magyar vadászpilóták első cso­portújának volt annak idején pa­rancsnoka, amikor megkezdődött légierőnk felszerelése sugárhajtá­sú gépekkel. Paskov vezérőrnagy ma nyug­díjas, az űrhajósók városában. Csillagvárosban a múzeum igaz­gatója. Ma is kitűnően ismeri a szovjet repülés helyzetét és így átfogó képet adhat róla hallga­tóinak. Előadását filmvetítés kíséri. lassan, óva­tosan, nehogy a rajta levő por­téka megsérüljön —, oldalán messzire virít a nemrég készült írás: őszi megyei könyvhetek. Az első ilyen akció húsz évvel ezelőtt volt, akkor a fogyasztási szövetkezetek könyvforgalma 80 millió forintot tett ki. Az idén már 350 milliónál tartanak — idá­ig. E növekedéshez a könyvhetek is hozzájárultak. Természetes hát, hogy az UNIVER ÁFÉSZ mozgó­boltjai is viszik az olvasnivalót. Ez egyrészt feladat, hiszen az idős tanyai embereknek — de le­hetnek azok fiatalabbak is — szál­lítják házhoz a verset, a prózát, amiért egészén biztosan nem gya­logolna be a távoli tanyáról a boltba, amikor az egyéb, dolgokat ott helyben megvásárolhatja. A másik ok prózaibb, de azért csöppet sem mellékes: az UNI­VER ÁFÉSZ hosszas hadakozás után elérte, hogy a saját dolgozói lehessenek könyvbizományosok. S mint ilyenek, a forgalom 10 százalékát jutalékképpen meg­kapják. Így aztán nő az Áfész be­vétele is. Nem véletlen, hogy az országos szövetkezeti könyvforga­lomból több mint egytizeddel ré­szesedik Bács-Kiskun megye. Amíg az első állomásra érünk, a 28 éves fiatalember adatokat so­rol: 1973 óta dolgozik az Áfész­nél, 75-ben került a mozgóboltra sofőrnek, két éve pedig ő az el­adó is. Á havi forgalma 100 ezer forint, a napi 5—10 ezer. Egy-egy járattal 60—70 kilométert tesz meg, ennek 70 százalékát föld­úton. Van vagy tíz megállóhelye és naponta száz vásárlója. — Sokan azt hiszik, itt a ta­nyán nem kell az új. Nem így van. Az emberek szinte követelik, mert igénylik még a nescafét is. Figyel­je meg, veszik itt majd a könyve­ket. A Dózsa Tsz központja mellett állunk meg, egy órát tartózko­dunk. A vásárlók már várták a boltot. Elsőként Holló László gépkocsivezető lép fel a lépcsőn, s a Chemotox, a Románc és a tej mellé még egy könyvet is visz ha­za, bár, mint mondja, rendszere­sen hoz az üzletkötő is. — Tej, tejföl, túró,, vaj, sajt — kínálja egyszuszra a választékból a fehér köpenyes boltos —, no és a gyerekeknek egy szép mese­könyv — teszi hozzá. Nem is kell nagy biztatás. A 186 forintos vásárlásból 130 volt a könyv, s az öt éves Pólyák Tériké is elé­gedetten száll ki a buszból. Fo­dor Károlyné a történelmi meg földrajzi témát szereti. Végül Fe­kete Gyula: Első csók és a Mi új­ság a Földön című kötet kerül a szatyorba, és egy harmadik a kis Karcsi kezébe. Ezt ő viszi haza. Pólyák Pál is vesz négy köny­vet. — Kettő a kislányé. Névnapja lesz — fűzi hozzá magyarázólag. — Aztán vettem a nagyobbik- nak is, meghát magunknak. Közben fogy a többi áru is. A kenyér — errefelé a kétkilóst ne­9 Az első állomás. vezik annak — valamint a slá­gercikk :a literes Coca-Cola. Mert enélkül alig távozik valaki. A busz továbbmegy. A követ­kező megálló a kutyafarm. A ve­vők jönnek. Pontosak ők is, akár­csak a mozgóbolt. Az általános iskolás legényke fölfedezi a pul­ton az Anna Kareninát. — Anyu, ezt vegyük meg, volt a tévében is! — hívja az anyját, aki, úgymond enged a rábeszélés­nek. A könyvet nemcsak városon lehet szeretni. Az iskolánál az alsó tagozatos Kövecses Tibor biztos vevő. — Két napja kinézte magának a Se füle se farka című köny­vecskét, és ma megvette — teszi el a pénzt a boltos, és készülődik induláshoz a sofőr. Aztán — mi­vel észreveszi, hogy odébb lélek­szakadva érkezik egy kerékpáros — vár még kicsit, s ót is kiszol­gálja. Nyolcszáz forint Indulunk. Országúton, tanyá­nál, majorban állunk meg, Kerek­egyházáról eljutunk Fülöpházára, majd újra Kerekre. Talákozunk nyugdíjassal és óvodással, vesz­nek ebédre konzervet és Császár­körtét, mellé kísérőnek Andersen meséit. Ezenközben persze jól be­lehaladunk a délutánba. Fél 3-kor a posta előtt leparkol a kocsi. Zoli — egész úton min­denkinek Zoli volt — számvetést csinál. — A mai bevétel hétezer fo­rint, ebből 800 a könyv — ren­dezi el a bankókat. — Nem rossz, de látná mi van itt fizetéskor ... Az összes könyv is kevés lenne! Elbúcsúzunk. A boltos a pénzt fizeti be, én végiggondolom még egyszer az utat. Az történt, amit vártam. A könyv eljut a tanyára, meg is veszik. És remélhetőleg — el is olvas­sák ... Váczi Tamás 9 A boltos, a vevő, meg a Chemotox, a Románc és a könyv. • Kislány — nagy mesekönyvvel. Mi újság a Vajdaságban? Decemberben kongresszust tartanak az élelmiszergyártásról Ez év december 10-től 12-ig tartják meg Újvidéken az újvidé­ki vásár helyiségeiben a második országos élelmiszergyártási kong­resszust, amelynek témája az élel­miszer-termelés bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba. Belgrádban sajtóértekezleten is­mertették a kongresszus előkészí­tésének eddigi menetét. A kongresszus elsősorban azzal foglalkozik majd, hogyan kapcso­lódhat be Jugoszlávia élelmiszer- gyártása a jelenleginél nagyobb mértékben a nemzetközi élelmi­szer-termelésbe. Itt nemcsak a bosszú távú, fokozottabb kivitel­ről van szó, hanem ahogyan ar­ra Milovan Zidar, a szervező bi­zottság elnöke rámutatott, az is­meretek átadásáról és átvételéről, a technológia kiviteléről, a külföl­di élelmiszergyártási vállalkozá­sokról, valamint a deficites élel­micikkek behozatalának részle­ges, vagy teljes helyettesítéséről a termelés fejlesztésével, a terme­lékenység fokozásával. „Ez utób­bi nagyon is égető probléma, mert évről évre még mindig dol­lármilliókat költünk élelmiszer- behozatalra. Nem kevésbé lénye­ges kérdés az élelmiszer-termelő, valamint az élelmiszergyártással közvetlen vagy közvetett kapcso­latban álló társultmunka-szerve- zetek jelenlegi szervezetlenségé­nek megszüntetése, a jövedelmi viszonyok kiépítése a termelők, a feldolgozók között. Az élelmiszer­kivitel szempontjából alapvető követelmény még a külföldi piac meghódítása — szétforgácsolt erőkkel nem lehet betörni a kül­földi piacra.” — hangsúlyozták. A kongresszus négy témakörrel foglalkozik majd. Ezek: a nemzet­közi élelmiszerpiac; Jugoszlávia bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba az élelmiszer- termelés és -fogyasztás terén; Jugoszlávia agráripari komplexu­mának szervezettsége a kivitel szempontjából; a nemzetközi pi­acba való bekapcsolódás társadal­mi-gazdasági feltételei. A kongresszus előkészületei jól haladnak-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom