Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 1. CSAK ÉRETT TERMÉST TAKARÍTANAK BE Óvják a fűszerpaprika minőségét A verőfényes idő, a nappali felmelegedés Kalocsa környékén is kedvezőbb feltételeket teremtett a betakarításra. Nap, nap után több százan szorgoskodnak községenként a gazdaságok paprikaföldjén. Kézzel és géppel gyűjtik a pirosra érett, a további feldolgozásra alkalmassá vált paprikacsöveket. A fajsziak, okulva a múlt év őszi tapasztalatokból, csak a megfelelően érett termést szedik, amiből a hőkezelés, majd a többi munkafolyamat után, kifogástalan minőségű őrleményt képes gyártani a paprikaipar. A Kék Duna fűszerpaprika-termelési rendszerének Miskén felállított, Binder-szárítója az idén október 7-én kezdte a termés hőkezelését. Az üzem — a terve szerint — év végéig tízezer tonna nyerspaprikát dolgoz fel. A társszövetkezetek a kézi és gépi sze- désű, érett ésöveket külön, külön szállítják a telepre, ahol a termés minőségének megóvására rendkívül ügyelnek. (—s —I) Műhelyben írt árcédula Kereken tíz forint volt tavaly a szocialista iparban a száz forintnyi lekötött eszközre jutó nyereség, harminchárom fillérrel kevesebb, mint 1978-ban. A most januártól érvényes szabályozók ennél is radikálisabban csökkentették, csökkentik az eszköz- és bérarányos nyereséget, azaz rendkívüli mértékben megnőtt és megnő a költséggazdálkodás jelentősége. Ráadásul nem átmeneti, hanem hosszú távú követelmény érvényesítésével kell számolniuk a termelőhelyeknek ezen a területen is. • A paprikacsöveket ritka szövésű zsákban tárolják, hogy tökéletesen szellőzzön a termés. • A szárító a termés nedvességtartalmát 85 százalékról 7—9 százalékra csökkenti. • A félkésztermék-raktárból a kalocsai gyárral egyeztetett ütemben, naponta 40 50 tonna szárítmányt továbbítanak a paprikamalomba. (Pásztor Zoltán felvételei) LÁTNI A GYAKORLÓ ÁLLATORVOS SZEMÉVEL Aranyérem Leendő szakemberek Pálmonostorán Az egyetemi oktatás hatékonyságának egyik mércéje, hogy a végzett hallgatóknak — a friss diplomásoknak — meddig van még szükségük segítségre az önálló munkavégzéshez. Elméleti felkészültségükkel nem is lenne baj, a szakmai gyakorlat, a tapasztalat bizony hiányzik. Ezt részben pótolja az az együttműködési szerződés, amelyet hat egyetemmel és főiskolával kötött a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a KISZ-bizottság és a megyei tanács. A közelmúltban az Állatorvostudományi Egyetem harmad- és negyedéves hallgatói vendégeskedtek két napig a megyében. Többek között Pálmonostorára, a Keleti Fény Termelőszövetkezetbe is ellátogattak, ahová elkísértük őket. A kora délutáni órákban indult az egyetem piros IKARUSZ-a a megyei tanács épülete elől. Az úticél: Pál- monostora. A hallgatók java része csak térképről ismerte a Kiskunfélegyháza melletti községet. Brucella- és gümőkór- mentes tehenészeti telepéről viszont már jóval többet tudnak. Még sötétedés előtt értünk a 310 holdas Péteri-tóhoz, ahol a szövetkezet három halastava húzódik. A nádas melletti kora esti séta közben az alföldi halászati egységek gondjairól beszélt: — Az iszaposodás miatt, ha alacsony a légnyomás, megindul a gázkiválás. A felszabaduló metán- és ammóniagáz ilyenkor tömeges halpusztulást okoz. Nem is olyan régen 50 tonna hal pusztult így el egyik napról a másikra. Hogy mit lehet tenni? Semmit, mert 100 millió forintba kerülne az iszaptalanítás. Aranyéremmel tértek haza a jugoszláviai Nlsböl, a környezetvédelmi és munkavédelmi filmek nemzetközi fesztiváljáról a NIM műszaki filmszolgálat „Büntetlen bűnösök” című, 25 perces színes játékfilmjének alkotói. A munkavédelmi filmek kategóriájában érdemelte ki ezt a nemzetközi elismerést .a magyar alkotás, amely a gázpalackkezelés és -szállítás apró szabálytalanságainak sorozatából« eredő szerencsétlenség körülményeinek bemutatásával ítéli el a felelőtlenséget, a büntetőjogi következményekkel sem sújtható vétkeseket. Ez a film joggal nyerte el tavaly az év legjobb munkavédelmi filmje címet és a SZOT nagydlját is. Széles körben tapasztalható ugyanakkor, hogy ennek a feladatnak csak egy-egy részletét látják az érintettek. Vagy a gyártás- és gyártmánytervezés, a termelésirányítás, vagy a műhelyek dolgának ítéltetik a költségek csökkentése; vagy az anyag, az energia ellenértéke kerül időszakosan a figyelem sugarába, vagy az élőmunka-szükséglet lehetséges mérséklése. Egy-egy munkahely adott viszonyai között a költségek mérséklése megkívánja a súlypontok kijelölését — így ahol például az úgynevezett általános költségek gyors emelkedése a feltűnő, ott természetes, hogy ennek okai kerüljenek bonckés alá — ám ezzel együtt is igaz, hogy az ésszerű költséggazdálkodás a termelőtevékenység egészét átfogó folyamat. Azaz minden részelemnek meg- ván a maga szerepe, rendeltetése, s megvannak a maga tartalékai/ Tavaly a szocialista iparban az anyagköltség 67,8 százalékát tette ki a termelési költségeknek, ám az átlagon belül nagyok az eltérések. Van, ahol az arány 33—51 százalék (például a* bányászatban. a műszeriparban), s van, ahol 74—80 százalék, így például a vegyiparban, az élelmiszeriparban. A tetemes eltérések, valamint a termékkibocsátás technológiai jellemzői egyaránt arra intenek, hogy veszélyes egyoldalúság lenne minden megkülönböztetés nélkül az iDar valamennyi területére kimondani: takarítsanak meg a földolgozott anyagokból, s így mérsékeljék a költségeket. Gyakran éDpen arról van szó. hogy a műhelyben azért pa- zarlódik az anyag, mert az előkészítés valamelyik láncszeménél „takarékoskodtak”; rossz a technológiai előírás, nem bizonyul eredményesnek a javasolt anyaghelyettesítés, hibásan tervezett a szerszám. helyben sok mindenen már egész egyszerűen nem lehet változtatni!. S bár igaz, hogy a termék árcéduláját, akár képletes, akár tényleges ez az árcédula, a műhelyben írják, ám a ceruzát koránt- , sem csak a műhelybeliek fogják. 1 Figyelmet érdemel ' sok más mellett á fel nem osztott költségek évek óta tartó folyamatos,/ a termelésnövekedésnél, a vállalati nyereségnél jóval gyorsabb üte-1 mű emelkedése. Utalhatunk az állásidők és a túlórák ismétlődő váltakozására, bár tavaly és idén némileg csökkent a korábbi, nagymértékű túlóráztatás. Vagy hivat-, kozhatunk a gépkihasználásra, ami szintén függvénye a termelés előkészítő mozzanatainak. Veszélyesén leszűkül a látóhatár azon a termelőhelyen, ahol a költséggazdálkodást, pusztán azért, mert a műhelyből kerül ki a termék, a műhely nyakába varrják, s csupán a műhely feladatának ’ tartják. Jogos ez akkor, ha a korábbi termelési, előkészítési szaj ■ koszokban minden úgy történt,. ahogyan azt az ésszerű költséggazdálkodás, az árcédula reálissá tétele megkívánja. Jogos minden elszámoltatás'a műhelyben akkor, amikor a kellő feltételek nem hiányoztak a folyamatos, szervezett munkához, ám csak látszatteendő az, ha mindenki szorgalmazza a józanabb ráfordítási arányok kialakítását szóban, tettekben viszont magára marad a műhely, s vagy boldogul, vagy nem. Sok példát lehetne sorolni arra, amikor rossz helyre szól a címzés: ésszerűbben, takarékosabban, olcsóbban, kisebb ráfordításokkal. A termelés végpontján, a műAz országgyűlés legutóbbi ülésszakán, a kormány öt esztendőre szóló munkaprogramjának vitájában Kádár János kézenfekvő igazságot fogalmazott meg, amikor azt mondotta: „Az önköltséget az ipari vállalatoknak nem . egyszerűen kiszámítaniuk, hanem — ahol lehet — csökkenteniük kell”. A műhelyben írt árcédulák‘ némelyike éppen azt bizonyítja, hogy még sokat kell tennie valóban kézenfekvő igazság gyakpr- latban való érvényesítéséért. M. O. NINCS EGYSÉGES RECEPT Gondolatok az energiagazdálkodásról Or. Szántó Tibor, a tsz állatorvosa fogadta a vendégeket, akik a gazdaság éttermében hamarosan meghallgatták beszámolóját a mindennapi munkájáról. — Leendő állatorvosok előtt nem hiszem, hogy különösebben ecsetelni kellene, mit jelent négy év alatt Brucella- és gümőkór- mentessé alakítani a szarvasmarha-állományt — említette. —1976- bah is sok kellemetlenségünk volt a gümőkórral, például a félegyházi vágóhídra leadott 308 állatból 92 fertőzött volt. Ez feladta a leckét, az akkori — új — vezetésnek: a szövetkezet vagy mentesíti az állományt, vagy abbahagyja a szarvasmarhatartást. Az előbbi mellett döntöttünk. Ez év második felétől fertőzésmentessé nyilvánították az állományt, így elhárult minden akadály a gazdaságos tej- és hústermelés elől. séges immunbiológiájú nem lesz az állomány — a legnehezebb. Ezalatt ugyanis az állatok egymást fertőzik, gyakorlatilag minden betegségen átesnek. Állathigiéniai szempontból az lenne a jó, ha nem 30 napos korukban kerülnének közös karómba, hanem még eredeti helyükön — a háztájiban — fertőződnének és gyógyulnának meg. A megelőző és a tüneti kezelés azonban így nagyobb és fáradságosabb munka elé állítaná az orvost — mondta a köré gyűlteknek. A vacsoránál Borsos Béla ' negyedéves orvostanhallgató mellett ültem. — Nekem nem ismeretlen Bács- Kiskun megye, hiszen édesanyám Kecskeméten született, s majd minden évben itt nyaraltam. Egészen más azonban a diploma várományosaként, „félig kész” szakemberként visszajönni. Látogatásunknak ezen az első napján rengeteget tanultunk, érdekes hallani — és ezt sajnos, nem tanítják —, hogy mi mindennel kell egy gyakorló állatorvosnak foglalkozni, ha becsülettel akarja ellátni föladatát. Kár, hogy csak egy-két alkalommal jutunk el az egyetemi' évek alatt ilyen tanulmányútra — összegezte pálmonostoiri tapasztalatait. Cz. P. Az elmúlt években kedvezőtlenül alakult az energiahelyzet. Az árak fokozatos emelkedése jelentősen kihatott a mezőgazdasági termelésre, annak gazdaságosságára. A XII. pártkongresszus határozata követelményként írja elő a hatékonyság növelését, a minőség javítását, a hozamok emelését, a költségek csökkentését. A gazdálkodás javítása érdekében több kormányintézkedés történt. Fontossá vált az energiafelhasználás mérése, elemzése, a jó módszerek, eljárások felkutatása és alkalmazása. Néhány perc múlva fehér köpenyben és polietilén lábbeliben csoszogtunk a korszerű Tehenészeti telep fejőházában. A szokatlanul nagy számú — negyvenhárom — látogató miatt az állatok idegesen kapták fel fejüket. A tehenek nyolcasával váltották egymást a fejőállásban. A kifejt állomány nyomába indultunk mi is. Dr. Szántó Tibor a karám mellett gyakorlati tanácsokkal látta el a hallgatókat, mi a teendő az oltáskor, vagy az állatok ellenőrzésekor. — A tejtermelés mellett évente 1000—-1500 állatot hizlalunk és értékesítünk. A borjak részint 'saját. szaporulatból származnak, de sokat veszünk át a háztájiból is. Az első 3—4 hónap — amíg egyjjjj55^« - i"1 Slip M8mm • A Keleti Fény Termelőszövetkezetnek mintegy 7 ezer hektáros legelőterülele van, amit az 3 ezer anyajuhot számláló juhászati ágazattal eredményesen tudnak hasznosítani. Emelkedtek az árak A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei megvizsgálták a körzetben a közös gazdaságok energiagazdálkodását, különös tekintettel az ésszerű, költségtakarékos kezdeményezé- . sekre. Megállapíthatjuk, hogy a benzinnél, a gáz- és a tüzelőolajnál jelentkezett legnagyobb mennyiségű felhasználásnövekedés. és itt emelkedtek legjobban az árak is. Amíg a villamos energiánál mintegy 30—40 százalék, addig az előbb említett folyékony energiahordozóknál több mint 100 százalékos volt az árnövekedés. Ila hozzátesszük: ez utóbbiak 75—80 százalékos részarányt képviselnek, akkor felmérhetjük, hogy kétszeresen jelentkeznek a gondok. A tartósan túlfogyasztó gépkocsikat általában műszeresen felülvizsgálják. Az üzemek saját hatáskörükön belül határozzák meg az üzemanyagnormát, a traktorok és az önjáró betakarító gépek energiafelhasználását a helyi tapasztalatok alapján állapítják meg. Az értékelés rendszere és módszere még nem alkijlt .ki teljesen. A gazdaságok figyelembe veszik az erre vonatkozó MÉM-ajánlá- sokat is. A folyékony energiahordozók jelentős hányadát — 50—60 százalékát — a termelőszövetkezetek a terményszárítóknál, a zöldlisztkészítő berendezéseknél, az állat- tenyésztési telepeknél és a fóliasátraknál használják fel. A szemes terményeknél a legnagyobb mennyiséget a morzsoltan betakarított kukorica szárítása igényli. A tengeriszárítás hőenergia-igénye több mint a megtermelés során felhasznált összes gázolajé. Fóliás tárolás Számottevő megtakarítást értek el az elmúlt évben azzal, hogy 18 termelőszövetkezetnél alkalmazták a nedves kukorica fóliás tárolását. Az összes termés 7 százalékát helyezték biztonságba ezzel a módszerrel. Ezt a tengerit utólagos szárítás nélkül etették meg a szarvasmarhákkal és a sertésekkel. A kezdeményező a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet, de bevezették Bácsbokodon, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben és másutt is. Az állattartó telepek — elsősorban a baromfi- és a sertéstartás — üzemeltetésére számos intézkedést tettek. A túlfűtések elkerülésére gondosan ügyelnek, a megtakarításra azonban van még több lehetőség. Ilyenek: a hőszigetelés javítása, a szellőztetés szabályozása, automatizálása és így tovább. Az elmúlt években a szövetség körzetében két villamosenergiagazdálkodási társaság létesült, a kiskunhalasi járásban 14 termelőszövetkezetnél az e témával kapcsolatos teendőket a kiskunsági szövetség szolgáltató ágázata látja el. A kalocsai járásban négy év alatt a 12 társult közös gazdaságnál 3,4 millió forint megtakarítást mutattak ki. Az előírás szerint, amennyiben a mezőgazdasági üzemben az ösz- szes energiahordozó értéke meghaladja az 5 millió forintot, akkor önálló munkakörben kell alkalmazni ezzel foglalkozó szakembert. A körzet szövetkezeteiben az émúlt esztendőben harmincnál haladta meg az említett összeget a felhasználás, a tagszövetkezetekben és társulásoknál mindenütt van megbízott személy, aki ezzel foglalkozik. Elégetett melléktermékek Gazdaságosnak látszik a takarékossági módszerek közül a mezőgazdasági melléktermékek — a szalma, a kukoricaszár, a szőlővessző. faforgács stb. — elégetése hőenergia-nyerés céljából. Ehhez azonban több támogatás kellene az irányító intézmények részéről, az iparnak is törődnie kellene azzal, hogy elfogadható áron kaphatók legyenek kazánok, hő- légfúvók. speciális bálázók. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát számításai alapján egy hektár területen levő kukoricaszár hőenergia-értéke másfél hektárnyi termés szárítására elegendő. Jelentős tartalékaink vannak még tehát, amelyek feltárása nagyrészt üzemeink feladata, megjegyzem azonban, hogy az energiatakarékosságra nincs egységes recept, azt a helyi körülmények figyelembevételével szükséges megoldani. Szörényi László a Bácska és a Duna melléki TESZÖV főmunkatársa
