Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 30. Az igazságos elosztás önzetlen segítői Beszélgetés a társadalmi lakásügyi bizottság elnökével November 9-én tartotta alakuló illését a Kecskeméti városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága mellett működő, megújult össze­tételű társadalmi lakásügyi bizottság. Az elnöki tisztség ellátásával — a végrehajtó bizottság javaslata alapján — a BRG-ben dolgozó Putnoki Istvánná szb-titkár szemé­lyében emberi-szociális gondokra érzékeny, a lakásügyi bizottság munkájában is jártas személyt bízott meg a testület. Putnoki Istvánné kilenc éve veszi ki részét a bi­zottság nehéz munkájából. Vele beszélget­tünk a huszonöt tagú társadalmi testület­ről, annak tevékenységéről. , — Kik alkotják, milyen társa­dalmi képviseleti elv fejeződik ki a bizottság összetételében? — A tanácsi végrehajtó bi­zottság felkérése alapján az üze­mek, intézmények politikai, tár­sadalmi szervezetei és gazdasági képviselői tesznek javaslatot a bi­zottság tagjaira. Feladatuk ellá­tására megbízást a végrehajtó bi­zottságtól kapják. Egyébként az újjáalakult testület huszonöt tag­ját ugyanennyi munkahely — többségében ipari üzemek, így a konzervgyár, baromfifeldolgozó, a Fémmunkás Vállalat, a ZIM stb. — javasolta. Megtalálható közöt­tünk a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz, a megyei kórház, a GAMF, vagy éppen az UNIVER dolgozója. És természetesen kép­viselethez jutott a KISZ is. Fog­lalkozásuk szerint tizenkilencen munkások. Annak külön örülök, hogy a nőket nyolcán képvisel­jük a testületben. — Szívesen hallanánk a bi­zottság feladatairól, működésének rendjéről. — Működésünket a tanácstör­vény szabályozza. Minden ked­den. illetve kéthetenként szom­baton is ügyfélfogadást tartunk. Ezt, ötszemélyes bizottságokat al­kotva, felváltva látjuk el, s mondhatom, hogy erre testileg, lelkileg fel kell készülni. Ilyen­kor sok emberrel és megannyi gonddal találkozunk. Akit lakás­probléma szorít, érthetően ideges, türelmetlen. Akadnak azonban önmagukat nehezen fékező, oly- koi erőszakos, sőt, durva ügyfe­leink is. Ez utóbbiakra' jellemző, hogy soronkívüliséget követelnek, ho'ott kérelmüket viszonylag nem régen adták be. Többnyire ők sjzok, akiknek beadványai a leg­különbözőbb fórumokat megjár­ják. — Panaszt panasz után meg­hallgatni, megértést, együttérzést feltételez. — Tény, hogy nem könnyű fel­adat. Bizottságunknak azonban elve: ha segíteni nem tudunk. legalább türelmes megértéssel hallgassuk meg, így könnyítsünk a panaszos gondján. Ennek hatá­sa rendszerint nem is marad el. Gyakori, hogy ügyfeleink nehéz családi problémájukat is feltár­va, a lakásgond szempontjából fontos, új mozzanatokkal ismer­teinek meg minket. — Ha segíteni nem tud a bi­zottság, mi a félfogadás célja? — Ahogyan utaltam is rá: em­berközelbe kerülni a lakáskérel­mezőkkel. Kérelmet mintegy nyolcezret tart nyilván a tanács, lehetőség a megoldásra pedig elég szűkös. Az idei névjegyzéken sze­replők közül is többen csak 1981 első felében számíthatnak lakás­ra. Es értesülésünk szerint a VI. ötéves tervidőszakban némileg tovább csökken az évenkénti le­hetőség. — Hogyan áll össze a lakáshoz juttatandók névjegyzéke, melyek a sorolás elvei? — A félfogadás tapasztalataira utaltam már. Arra tehát nagyon vigyázunk, hogy a nem túl régi kérelmezők ne szorítsák háttérbe a hat-nvolc éve lakásra várókat. A sorolás elvei között legelső a három, vagy ennél több gyerme­kes családok, a munkások, s az ecé^zséatelen körülmények kö­zött lakók gondiának megoldása. Mindezeket együtt tekintve is, a lakással nem rendelkezőké az el­sőség. s csak utána következhet­nek a minőségi cserék. Amikor tehát a jegyzék össze­állításához készülünk, azokat a kérelmeket vesszük elő, amelyek­nél a gépi adatfeldolgozás a szo­ciális szempontod szerinti legma­gasabb pontszámot mutatja ki. Megjegyzem, hogy gondot jelent:, a folyamodók elmulasztják jelez­ni a családban bekövetkezett változást, például egy újabb gyer­mek születését, s ezzel önmagu­kat hozhatják hátrányba. Az említett elveket szem előtt tartva, most mintegy négyszáz családhoz látogatunk el, helyszí­ni kivizsgálásra. Ilyen személyes meggyőződés nélkül senkit nem javasolunk listára. Ezt a munkát három-három tagú bizottságokat alkotva végezzük, így harminc­harmincöt család meglátogatása jut bizottságonként. A kivizsgá­lást szabad időnkben, tehát es­ténként, vagy szombaton és va­sárnap végezzük. Megnézzük kö­rülményeiket. elbeszélgetünk az érdekeltekkel. Korábban kette­sével mentünk helyszíni kivizs­gálásra, de így megnyugtatóbb, mert több szem többet is lát, s hogy a leghalványabb árnyéka se vetődhessen fel /a megkör­nyékezés gyanújának. A kivizsgálásokat december 13-ig kell befejeznünk, utána ösz- szeülünk, mindenki elmondja személyes tapasztalatait. S bi­zony, nem könnyű mérlegelés után kell közös nevezőre jutnunk. Nagyon nagy felelősség hárul a bizottságra, hogy igazságos le­gyen. Körülbelül száztíz nevet tartalmazó jegyzék összeállításá­val számolhatunk. Elkészülte után 30 napig közszemlére kerül, hogy bárki megtehesse az eset­leges észrevételeit. A lista jóvá­hagyásáról végül a végrehajtó bizottság dönt. — Vajon a munkáslakás-akciós otthonok odaítéléséhez is köze van a társadalmi bizottságnak? — Nem. Ezek nem tartoznak a kivizsgálandó ügyek közé. mert a vállalatok saját hatáskörben, nyilván az arra legérdemesebbe­ket segítik hozzá lakáshoz. El­lenben. az OTP-s lakások hetven százalékának odaítélésére bizott­ságunk tesz javaslatot. Korábban ezeket az ügyeket nem mérlegel­tük olyan szigorúan, mint a ta­nácsi bér-, illetve szövetkezeti lakáskérelmeket. Nem egy példa azonban arra figyelmeztetett min­ket. hogy hasznos az OTP-s la­kást kérőkkel is közelebbről meg­ismerkednünk. Ezelőtt úgy vél­tük. hogy aki vállalja azt a nagy terhet, megérdemli a lakást. Csakhogy mi is újságolvasó em­berek vagvunk. és az aoróhirde- tések árulkodnak: eltelt egy-két év, és eladásra kínálják a lakást. Ezért döntöttünk úgy, hogy eze­ket az ügyeket is kivizsgáljuk. Igazságtalanság lenne ugyanis, hogy a kuporgatós igényjogosult­tal szemben olyan valaki jusson előnyhöz, aki eladta vidéki in­gatlanát, és kecskeméti albér­letbe költözött. — A munkahelyeken, ahonnan delegálták, nem nehezedik nyo­más a lakásügyi bizottság tag­jaira ? — Nem azért vagyunk bizott­sági tagok, hogy csak a munka­helyünket képviseljük, hanem, hogy az egész városnak tegyünk szolgálatot. Az ötös bizottságok­ban is ügyelünk rá, hogy ne for­dulhasson elő munkahelyi rész­rehajlás. — Milyennek ítélik meg a la­káselosztás igazságosságát a tár­sadalmi testület tagjai? — Sajnos, előfordul, hogy jo­gos kritika ér bennünket olyan ügyekért, amelyekben nem a bi­zottság döntött, hanem az általá­nos elvek alóli kivételekre jogo­sító két-,/ illetve egyszázalékos keretből történt az igény kielé­gítése. Szeretném azt is megemlíteni, hogy személy szerint is örültem, amikor a bizottság újjáválasztása alkalmával a tanácsi vezetés tá­jékoztatott bennünket a tervek­ről, az átadási határidőkről, ami nagyon fontos az ügyfeleink tá­jékoztatása szempontjából. Ez ko­rábban, sajnos, elmaradt. És va­lamennyien jó néven vesszük a negyedévenként előirányzott tá­jékoztatókat, nemcsak a nélkü­lözhetetlen információk miatt, hanem mert érezhetjük, hogy szükség van a munkánkra. Hadd szegjük be a társadalmi bizottság elnökével folytatott be­szélgetést dr. Sántha László vb- titkárnak a testület tevékenysé­géről szóló nyilatkozatával: — Minden tiszteletet megérde­melnek a lakásügyi társadalmi bizottság tagjai, akik óriási mun­kát végeznek az igazságos elosz­tás érdekében. Amikor lakás­odaítélésről határoz, a huszonöt tagú testület ismeretanyagára, véleményére támaszkodva. az igazságot a legjobban megköze­lítő elosztásról dönthet. Amiben szintén felbecsülhetetlen a bizott­ság segítsége: a lakásigénylők sok fórumot megkeresnek pana­szukkal. Ezekre válaszolva, a tár­sadalmi testület megalapozott vé­leményére — amely rajta áll az érdekeltek ügyiratán — támasz­kodhat a végrehajtó bizottság. Perny Irén Kardvirággumót szállítanak Városföldről Hollandiába gumó felszedése és november 22. én fejezték be ezt a munkát. A szövetkezet feldolgozó helyi­ségében serényen dolgoznak, vá. lógatják december közepéig a gu­mókat, mert á megrendelő igényes csomagolásban kéri az árut, ame­lyet szinte azonnal továbbít a világ minden részébe. November Az idén áp­rilisban 15 mil­lió gladiolus- gumót ültettek a kecskeméti Magyar- Szovjet Barát­ság Termelő­szövetkezet 20 hektáros táb. Iáján Városföl­dön. Népgaz­dasági. de ugyanakkor csoport- és egyéni érdek is. hogy egy­ségnyi terület, ről minél na­gyobb jövedel­met szerezzenek a gazdálkodók. Ezért döntött úgy a szövetke­zeti gazdaság vezetősége, hogy szerződést köt a Vetőmag­termeltető Vál­lalat Belföldi Ellátó Központ­jával és Lange Dijk-nek az egyik legna­gyobb holland virághagy ma- termeltetőnek gladiólusgumót szállít. Nyáron a 20 hektáros tábla rózsaszín, fe­hér, piros és lila színben pompázott. Négy fajtát: a T 512-t, a Whi­te Gian-ot, Eu- rovision-t, La­vendel Dream- et szaporították. A speciális gépsor, amelyet a hol­land termeltető bocsátott a gazda­ság rendelkezésére, nem pihent egész évben. Tízszer kellett per­metezni. Az egyik legnagyobb munkacsúcsot a virágok eltávolí­tása jelentette, hiszen ez a gumó fejlődésének rovására ment volna. Október 18-án kezdődött meg a 9 Balra fenn: tizenkétmillió gumót kell felszedni a földből. A holland betakarítógép pontosan és jól végzi ezt a munkát. 9 A fenti képen: egy műszakban háromszáz raschel zsákot tölt meg az osztályozó gépsor. 9 Balra lenn* körülbelül ezer zsáknyi gumó fér el egy hatalmas kamion gyomrában. Folyama­tosan szállítják a csomagolt árut a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetből egészen december 19-ig. (Tóth Sándor felvételei.) elején az első két kamion Japán­ba. Kanadába. Olaszországba, Spa. nyolországba és az Egyesült Álla­mokba szállította a városföldi ha­tárban termett kardvirággumó­kat. Elégedett a szövetkezet vezető, sége, hiszen — bár még nem számoltak — legalább tízszer na­gyobb hasznot könyvelhetnek el erről a területről, mint az előző években, amikor gabona- és zöld­ségféléket termesztettek. A hol­land partner is elégedett, mert 7 hektár tulipán eltelepítésére már szerződött. Természetesen jövőre folytatják a kardvirág szaporító, anyag előállítását is. Cz. P. ^TÁRGYALÓTEREMBŐL Sikkasztok és üzérek Tiszakécskén Meglehetős gyakorisággal sze­repel e rovatunkban a szesz, leg­főképpen a közlekedési balesetek, a kocsmai verekedések, késelések ..társtettesként” kerül szóba az ital. Most azonban — mintegy ki­vételként — egy olyan szesztár­sulatról írunk, amelynek tagjai, szereplői elsősorban nem fogyasz­tották. hanem sikkasztották az alkoholt, a tiszta szeszt. Az ügy bírósági iratait böngészve meg­döbben az ember azon a ritkán tapasztalható gátlástalanságon, amellyel az .elsőrendű vádlott. Mányoki Lajosné, született Széli Sára (Tiszakécske, Kossuth utca 42. szám alatti lakos), a Buda­pesti Likőripari Vállalat tisza- kécskei gyárának üzemvezetője elkövette a bűncselekményeket. Annál meglepőbb, ez, mert Má- nyokiné, aki 1977-től dolgozott a "Szeszes italt gyártó üzemben, munkájáért pénzjutalomban ré­szesült. üdülési beutalót kapott, ugyancsak jutalomként, sőt két alkalommal megkapta a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést is. * Pontosan nem tudhatjuk, hogy Mányokinéban mikor fogamzott meg a szándék, hogy sikkasztani fog. Tény, viszont, hogy a szesz- gyártó üzem megindulását köve­tően igen rövid idő alatt, talán egy esztendő sem kellett hozzá. Az 1978. júniusi szeszárváltozás előtti napokban ugyanis öt alka­lommal összesen 74 liter tiszta szeszt szállítatott a lakására a gyár gépkocsiján, annak veze­tőjével, egy-két esetben maga is kísérte a szállítmányt, s megvár­ta. amíg Bagi István gépkocsive­zető lerakja a szeszt Mányoki ék­nél a garázsba. Az első szállít­mány értéke megközelítette a 12 ezer forintot. A fenti esettel szinte egyidőben Mányokiné további 16 karton kü­lönféle szeszes italt is a lakására vitetett. Ennek a mennyiségnek áz értéke — rum. pálinka, likőr stb. — meghaladta a tízezer fo­rintot. Ezután Mányokiné egy da­rabig csendben volt. bizonyára azt figyelte, rájön-e valaki a sik­kasztásra. S miután megbizonyo­sodott, hogy a lopott holmit sen­ki nem keresi, újabb akcióra Vál­lalkozott. Bagi István már tudta; mit hová kell szállítani. De ta­lán ő is meglepődött, amikor 1978 októberében már kétszáz li­ter tiszta szeszt kellett Mányo- kiékhoz vinnie. Bagi nem ellen­kezett. nem tiltakozott, nem je­lezte senkinek a nyilvánvalóan tilos ügyletet. Hogy miért nem? Mert Mányokiné „anyagilag” is érdekeltté tette beosztottját: meg­ajándékozta a vállalat tulajdonát képező készítményekből. Kapott két liter tiszta szeszt, hét liter rumouncsot. 18 üveg cseresznyé­éi barackpálinkát, császárkörtét. A következő sikkasztásnál az asszony cselhez folyamodott. Megkérte Czégány Lászlót, a hel- véciai Petőfi Tsz gépkocsivezető­jét. hogy a gyár területéről két hordó (egyenként száz liter), tisz­ta szeszt vigyen ki. Így is történt. Mányoki Lajosné viszont saját kocsijával követte a teherautót. Körülbelül nyolc kilométerre a gyártól megálltak, s a két hor­dót áttették Mányokiné kocsijár ba. s az asszony azokat hazavitte. Az így elsikkasztott szesz értéke meghaladta a 21 ezer forintot. Persze Czégány tudta mit csinál, mégis vállalta. Mányokiné hálá­ból — ugyancsak a vállalat tu­lajdonából — fél liter rumpun­csot és fél liter kevertet ajándé­kozott a férfinak. Amikor Mányoki Lajos — aki szintén Kiváló dolgozó, és ugyan­csak a tiszakécskei gyárban volt áruforgalmi vezető — megtalálta a garázsban a négy hordó tiszta szeszt, azonnal \ az értékesítésre gondolt. Ismertek a nagykőrösi Végh Sándor vegytisztító kisipa­rost. akinek felajánlották meg­vételre a sikkasztott készletet, s aki azt — összesen 274 litert — literenként 100 forintért m'egvet- ie. Mányokiék három fordulóval szállították a kisiparosnak az árut, és 27 400 forintot vágtak zsgbre. A sikkasztott áru értéke meghaladta az 55 ezer forintot. A szeszes italt gyártó részleg­nél 1978 októberében Mányoki­né úgynevezett önleltározást vég­zett, mert tudta, hogy november 1-től mindent átfogó leltározás következik. Tisztában akart len­ni azzal, hogy mi a tényleges helyzet. Alaposan meglepődhetett, amikor kiderült, hogy 24 hekto­liter többlete van tiszta szeszből. A töprengésre azonban nem volt sok idő. Mányokiné elmondta az önleltár eredményét Nyitrai Fe­rencnek, a palackozó üzem veze­tőjének. Nyitrai javasolta, hogy tájékoztassák erről a főnököt: Kazinczy Jánost. Végül is abban állapodtak meg. hogy a többletet „meg kgll menteni”, ami végül is sikerült. Ebben a sikerben orosz­lánrésze volt Varga Mihálynak, a Szikrai Állami Gazdaság újbö- gi pincészete vezetőjének, aki tudta miről van szó, mégis vál­lalta, hogy az újbögí pincékben elbújtatja a 24 hektoliter szeszt. Így is történt. Erről csupán Ka- zinezyt nem tájékoztatták, aki akkor műszaki-gazdasági tanács­adóként dolgozó, de igazgatói jogkörrel felruházott „főnök" volt. Mindazonáltal a „kimentés­sel” ő is egyetértett, s így őt is felelősség terheli azért, hogy a többiekkel együtt közreműködött a több, mint félmillió forint ér­tékű szesz elsikkasztásában. Mert végül ez lett a kimentésből. Mányokiéktól a nagykőrösi Végh Sándor 99 ezer forint ér­tékű szeszt vásárolt, de azt már nem lehetett megállapítani, hogy a Mányokinéra jutó, de általa az újbögi pincészetből el nem vitt 400 liternek mi lett a sorsa. Nyit­rai Ferenc és Varga Mihály úgy döntöttek, hogy a nekik jutó két hordó tiszta szeszből különféle italokat gyártanák. így elő is ál- lítcttak 800 liter cseresznye- és barackpálinkát. Varga Mihály — rnár a nyomozás szorításában — ijedtében 170 liter tiszta szeszt kiöntött, de a nyomozók még így is 471 litert foglaltak le bűnjel­ként. Deák László, tiszakécskei italboltvezetőnek is jutott a lo­pott holmiból. Varga Mihálytói összesen 260 liter szeszes italt vett, bár. nagyon jól tudta, hon­nan ered az áru. Ezt az italt persze kimérte az italboltban több. mint tízezer forintos ha­szonnal. összegezve: a sikkasztok, üzér­kedők és orgazdák cselekmé­nyeikkel 594 ezer forint kárt okoztak a vállalatnak. Ebből az eljárás során 234 ezer forint té­rült meg. A Mányoki házaspár­nak megközelítően 100 ezer fo­rint hasznot hozott a tiszta szesz. Kazinczy Jánosnak semmi hasz­na nem volt az ügyből, ha csak nem az, hogy 1980 márciusától őt nevezték ki a tiszakécskei gyái igazgatójává. A Kecskeméti Já­rásbíróság Mányoki LajOsnét há­rom és fél évi börtönre .ítélte,, s további négy évre eltiltotta a közügy éktől. Nyitrai, Fgrf&SúbÜRri tetése két év és hat hónap bőr-: tön, három év közügyektől eltil­tás. és 30 ezer forint pénzmellék­büntetés. Varga Mihályt két év- börtönre, 20 ezer forint pénz­mellékbüntetés megfizetésére ítél­ték. és három évre eltiltották a közügyektől. Végh Sándor egy év szabadságvesztést kapott, és 40 ezer forint pénzmellékbüntetést róttak ki rá. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próba-, időre felfüggesztették. Mányoki Lajost, mint orgazdát 10 hónapi szabadságvesztésre ítél­ték, és 20 ezer forint megfizeté­sére kötelezték. A szabadságvesz­tés végrehajtását négy évre fel­függesztette a bíróság. Deák László egy évet kapott, de ennek végrehajtását is felfüggesztette a bíróság négyévi próbaidőre, ugyanakkor 15 ezer forint pénz­mellékbüntetést szabott ki rá. Bagi István egyévi szabadságvesz­tést kapott — négyévi próbaidőre felfüggesztve — és 10 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtották. Czégány László büntetése öthó­napi — háromévi próbaidőre fel­függesztett — szabadságvesztés, és hatezer forint pénzbüntetés. Kazipczy János egy évet kapott — kétévi próbaidőre felfüggeszt­ve — és 20 ezer forint pénzbün­tetést. A bíróság a Budapesti Li­kőripari Vállalatot polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. Kazinczy Jánost a bí­róság előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hát­rányos jogkövetkezmények alól. Az ítélet még nem jogerős. Az eset jó alkalom volna arra. hogy moralizáljunk a történte­ken. Mert fölvethetnénk, hogy bát az egész tiszakécskei gyár­ban tudták, látták, mi folyik, senki nem mert szólni, hiszen a főnökök ellen ki mer szót emel­ni. Gyakorlat volt a szeszüzem­ben, hogy amikor az autóban ben­ne ült valamely vezető beosztású ember, akkor a portásnak csak tisztelegni volt szabad, de például benézni a ponyva alá, az ülések mögé már nem. Pedig azért van ott a portás. De elég volt annyi is, ha a gépkocsivezető kiszólt: X. Y. engedélyével megy a fu­var ... Szólhatnánk a belső el­lenőrzésről is, ha lett volna ilyen a gyárban. Meditálhatnánk azon. hogy vajon miként keletkezhetett 24 hektoliter többlet, amikor pél­dául Mányokiné folyamatosan lopta a szeszt. Mindezekre a töp­rengésekre azonban elsősorban, és főleg a Budapesti Likőripari Vállalatnak van nacv szüksége, s ez egyben kötelessége is. Mer­jük remélni, hogy e kötelességét most nem mulasztja el. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom