Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ti AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 281. szám Ära: 1,20 Ft 1980.november30. vasárnap HATÁRIDŐ ELŐTT EGY HÓNAPPAL Megkezdődött a gyógyítómunka az új kórházban A hivatalos átadás előtt csaknem egy hónappal már­is megkezdő­dött a gyógyi- lomunka a kecskeméti megyei kórház és rendelőinté­zet 680 ágyas központi tömb­jében. Az Izsá­ki úti kórház­ból való átköl­tözés több ütemben törté­nik. Elsőként az 1-es, 2-es, 3-as belgyó­gyászati, az ideg- és a diag­nosztikai osz­tályokon dol­gozó orvosok, nővérek kezd­ték meg az új létesítményben a munkát, százötven be­teg kezelését. Az átköltözést a kórház saját autóbuszaival és mentőautók­kal oldották meg. A diagnoszti­kai osztályok részlegei természe­tesen az Izsáki úti kórházban maradnak az ottani igények ki­elégítésére. Az említett osztályok átköltözése lehetővé tette, hogy az Izsáki úti kórházban megkezd­je működését a 4-es számú kró­nikus belgyógyászati osztály és a tízágyas új szájsebészeti osztály. A fül-orr-gégészeten levő 25 ágyat ötvenre bővítették. December 15-én az új kórház­ban elfoglalja helyét az általá­nos sebészet, a traumatológia, az urológia, a szemészeti és a kró­nikus sebészeti osztály. Mint azt az új létesítményt be­mutató cikksorozatunkban rész­letesen leírtuk, a járóbetegek, il­letve a látogatók a Nyíri úton levő 1-es portán mehetnek az épületbe, a mentők az Akadémia körút felőli rámpán közelítik meg a bejáratot. A Nyíri úti por­ta melletti kijelölt helyen két­száz gépkocsi parkolhat. Megváltozott a megyei kórház látogatási rendje. Mindennap 15-től 17 óráig, vasárnap tO-tőI • Pintér Gáborné tönövér, hívóban. a VI. emeleti nővér­(Méhesi Éva felvételei.) 12 óráig van látogatás. Máskor nem lehet a betegeket zavarni. Egyszerre csak két látogató ke­resheti fel, illetve beszélgethet a beteggel. A beszélgetésre a min­den emeleten kialakított társalgó jó légkört ad, a felkelni nem tu­dók pedig természetesen a kór­termekben látogathatók. A kór­házba gyermekek nem mehetnek be. a gyermekváróban az óvónő­képző intézet hallgatói vigyáznak rájuk, míg szüleik a beteget lá­togatják. Mindez nemcsak az új intézményre, hanem az. Izsáki úti kórházra, a tüdőosztályra, a bőrosztályra is vonatkozik. Az új kórház hivatalos meg­nyitására december 22-én kerül sor. A tervek szerint 1980. de­cember 3l-e volt a létesítmény átadásának határideje. A beru­házók, a kivitelezők, az egészség­ügyi dolgozók munkájának, igye­kezeténél« köszönhető, hogy ha­táridő előtt egy hónappal meg­kezdődött a gyógyítómunka az új kórházban. T. L. JOGOS BÜSZKESÉG TÖLTHETI EL A VÁROS LAKÓIT A Hazafias Népfront tisztújító nagygyűlése Kecskeméten A városi bizottságnak a VI. kongresszus óta elvégzett munká­jukról szóló, s a mozgalom városi feladatait felvázoló beszámolóját Bartha Imréné titkár terjesztette elő. — Jogos öröm és büszkeség tölthet el bennünket, de Kecske- mét minden lakosát is, amikor számot adó felelősségünk tudatá­ban teljesítve látjuk, tudjuk váro­sunk V. ötéves tervét és azokat a feladatokat is, amelyeket a nép­front VI. kongresszusának állás- foglalása alapján elhatároztunk — mondotta bevezetőül a titkár. Utána az iménti megállapítást alátámasztó tényekkel érzékeltette a megyeszékhely gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek el­múlt néhány évi fejlődését. A városi népfrontbizottság és aktivistái tevékenységére áttérve, mindenekelőtt a nemzeti egység erősítése érdekében elvégzett munkát értékelte a beszámoló. Részletesen taglalta a mozgalom feladataiból megnövekedett szám­ban részt vállaló munkások, szö­vetkezeti parasztok, értelmiségi­ek, s a társadalom kisebb rétegei, valamint külön is a nők és a fia­talok közreműködésének szerepét, jelentőségét, a város és községpo­litika, a társadalmi és kulturális élet alakításában, a lakóhelyi gon­dok megoldásában. — Városunkban is erősödött a népfront mozgalmi jellege, s jól ^szolgálta a célt: a társadalmi erők tömörítését, erősítette a kommu­nisták és pártonkívüliek. a vallá­sos és nem hivő emberek együtt­működését. Bizottságainkban kez­deményezéseinkben, egyre többen megtalálják azt a közérdeket szolgáló munkaterületet. ahol hasznos tevékenységet fejthetnek ki — hangzott a beszámoló meg­állapítása. A továbbiakban a városi bi­zottságnak a szocialista demok­rácia fejlődése érdekében kifejtett munkáját elemezte a beszámoló. A városi tanáccsal való együttmű­ködésről szólva, sokirányú, kez­deményezésekben bővelkedő, ugyancsak eredményes ténykedés­ről adott számot a városi nép­frontbizottság. fgy kitért a tanács­tagok munkáját segítő tevékeny­ségre, az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előké­szítésére, megszervezésére, a la­kóhelyi demokrácia érvényesíté­sét elősegítő különböző tanácsko­zások, népfrontfórumok szervezé­sére stb. Nem titkolta el azonban a zökkenőket sem. A Hazafias Népfront VII. kongresszusát előkészítő eseménysorozatban tegnap dél­előtt Kecskeméten tartották meg a városi népfrontbizottságot újjáválasztó nagygyű­lést. A tanácsháza dísztermét benépesítő küldöttek, meghívott vendégek és természe­tesen a városi népfrontbizottság tagjai. Ott volt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos tanácsának alel- nöke, Bori Gyuláné és Kerényi József, a vá­ros országgyűlési képviselői. Az eseményt az Óvónőképző Intézet ének­karának közreműködésével a Himnusz fel­hangzása, és rövid műsor vezette be. Ezu­tán Fehér Sándor elnöki megnyitójával megkezdte munkáját a tisztújító nagygyűlés. • A nagygyű­lés elnöksége. (Pásztor Zoltán felvételei.) — A várospolitikai célok dön­tés előtti kidolgozása egyes kér­désekben — például utcanév meg­változtatása, elnevezés — az ér­dekelt lakosság véleményének ki­kérése, közös szervezést igénylő feladat. Ennek összehangolásában voltak zavaró körülmények, s ezek rontották a lakossági köz­hangulatot és nehezítették a nép­front szervező munkáját is — utalt a beszámoló egy, pár évvel ezelőtti ilyen zökkenőre. Rendkívül sok ténnyel, az össze­fogás erejének beszédes példáival érzékeltette a beszámoló a nép­frontmozgalomnak a megyeszék­hely szépítését, fejlesztési tervei­nek megvalósítását, a társadalmi munka szervezésével, irányításá­val elősegítő tevékenységét. Ezzel kapcsolatban Bartha Imréné jól- esően hangoztatta: — Az V. ötéves terv sikeres teljesítéséhez jelentősen hozzájá­rult az önkéntesen vállalt társa­dalmi munka, amelynek értéke az eddig legmagasabb összegben, 420 millió forintban realizálódott, (összehasonlításul: a IV. ötéves tervidőszakban 78,9 millió forint értékel képviselt az elvégzett tár­sadalmi munka.) Balra: ismét Bartha Imréné lett a titkár. 8 Néhánvan a résztvevők közül. • Az agitáció, propaganda és a művelődéspolitika területén ki­fejtett ugyancsak sokrétű, a kü­lönböző társadalmi és tömegszer­vezetekkel együttműködésben el­végzett munka elemző összegezé­se után a mozgalom belső, szer­vezeti életéről, s a testületi tevé­kenységről szólva mindenekelőtt a lakóterületi munka fejlődésében mérhető eredményt emelte ki' a városi bizottság beszámolója. Végezetül hangsúlyozta: — Bizottságaink csak a lakó­területen működő más szervekkel együttműködve végezhetnek sike­res munkát. Mindenekelőtt a kör­zeti pártszervezetek és a népfront- bizottságok kapcsolata, együttmű­ködése a meghatározó. Es elmond­hatjuk: körzeti bizottságaink és a pártszervezetek együttműködése jó. A működési terület politikai feladatait összehangolva, közös szervezéssel oldották meg. A ta­nácstagokkal való kapcsolat is megfelelően kialakult. Fontos a lakóterületen működő üzemekkel és intézményekkel való kapcso­lattartás, s ez a körzeti bizottsá­gok többségénél folyamatosan megtalálható. A lakóterületi munka eddigi tapasztalatai biztatóak. A város­ban és a vonzáskörzetében műkö­dő tizenhét bizottság számos le­hetőséget kínál rá, hogy az itt élő emberek tevékenyen bekapcsolód­hassanak a közéletbe. A beszámolót élénk, alkotó vi­ta követte. Felszólalt dr. Mező Mi­hály tanácselnök is, aki a városi tanács és a népfrontmozgalom együttműködése, egyszersmind a lakosságnak a várospolitikába va­ló beleszólása nélkülözhetetlensé­géről és jelentőségéről fejtette ki gondolatait. Ugyanakkor ismertet­te a megyeszékhely VI. ötéves ter­vi várospolitikai törekvéseit. A vita összegezése után a nagy­gyűlés a beszámoló jóváhagyá­sával együtt elfogadta a további feladatokra vonatkozó határozati javaslatot. Végezetül a nyolcvantagú vá­rosi népfrontbizottság, s a me­gyei küldöttértekezletre delegált huszonhárom küldött megválasz­tására került sor. A Hazafias Nép­front városi elnöki tisztének ellá­tására ismét Fehér Sándor kapott megbízást, titkárrá pedig Bartha Imrénét választották. P. L Építőipari együttműködési megállapodás vállalatok és szövetkezetek között A megye építőipari termelése az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére bővült, mégsem tudta kielégíteni a nö­vekvő igényeket. Az V. ötéves területfejlesztési terv 1,5 milliárd kapacitáshiányt jelzett. A feszültséget az országos átlagnál lényegesen nagyobb, — a tanács által is jelentős pénzügyi támogatással segített — kapacitásbővítéssel is csak részben lehetett csökkenteni. Ez a feszült helyzet nem ked­vezett a partneri kapcsolatok erő­sítésének sem. A kivitelezők el­sősorban saját kapacitásuk min­den ágának bővítésében keresték a termelési biztonságot, amelynek indokoltságát sokszor keserves ta­pasztalatok is alátámasztották. A megyei építőipari koordiná­ciós bizottság ilyen körülmények között elsősorban szakmai és ter­melési információkkal, a megyei lehetőségekkel összhangban álló együttműködési területek feltá­rásával tudta segíteni az építőipar munkáját. Ez lényegében a két-, vagy többoldalú termelési kap­csolatok bővítését segítette. Leg­jelentősebb volt ezen a téren az új megyéi kórház befejező mun­káira szervezett 70 000 óra szak­ipari munka-hozzájárulás. A VI. ötéves terv volumenében és összetételében lényegesen mó­dosítja a megyei építési igénye­ket, és ezzel párhuzamosan az építőipar feladatait is. A megvál­tozott körülmények között az épí­tő szervezetek keresik a hatéko­nyabb fejlesztés, a kölcsönös elő­nyöket nyújtó együttműködés le­hetőségeit. A kecskeméti EPSZISZ és az ingatlankezelő vállalat pél­dául ötéves megállapodást kötött lakóépületek korszerűsítésére, fel­újítására, az ezzel kapcsolatos kapacitásfejlesztés, készletezés közös biztosítására. A bajai Épí­tő- és Epitőanyagipari Vállalat szakosított szigetelő kapacitásá­nak bővítéséhez keres partnere­ket. Az építőipari koordinációs bi­zottság — e kezdeményezésekre is támaszkodva —. ismételten Ja­vasolta az együttműködés szer­vezettebb formájának kialakítá­sát. Az együttműködés főbb te­rületei: szervezett termelési kap­csolatok, elsősorban szakipari munkák és a lakásépítési terüle­ten; tervszerű szakosodás, segéd­üzemi kapacitások együttes ki­használására ; összehangolt gép- beszerzés és hasznosítás; tervsze­rű együttes anyaggazdálkodás; az építőipari képzés és továbbképzés feltételeinek javítása stb. E program alapján a megye 10 építő szervezete — Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Bács- Kiskun megyei Építési és 'Szerelő- ipari Vállalat, Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalat, Bajai Építő- és Epitőanyagipari Vállalat, Kecs­keméti Épületkarbantartó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet, Bajai Lakberendező-, Építő és Vasipari Szövetkezet, Jánoshalmi Bácska Építő Ipari Szövetkezet, Kalocsai Asztalos-Építő, Elektromos Szö­vetkezet, Kiskunfélegyházi Épí­tőipari Szövetkezet, Kiskunhalasi Fa- és Építő* Ipari Szövetkezet — együttműködési megállapodás­ban erősítette meg, hogy kapcso­latait bővíteni kívánja, s ennek szervezettebbé tétele céljából kö­zös koordinációs irodát szervez, amely 1980. december 1-én kezdi meg működését a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál. Fel­adatkörébe tartozik a kölcsönös információcsere, a termelésfejlesz­tési, anyaggazdálkodási, képzési ás továbbképzési feladatok szer­vezése, fejlesztése. Az együttműködő építő szerve­zetek vezetői a most aláirt meg­állapodás alapján azt is elhatá­rozták, hogy két- és többoldalú együttműködési kapcsolataikat továbbfejlesztik, és 1981. I. ne­gyedévében gazdasági társaságot alakítanak. Ennek előkészítésére intéző bizottságot hívtak létre. A szervezőmunka során szüksé­gesnek tartják további építő és együttműködő szervezetek bevo­nását /is. A megállapodáshoz ’ az Építőipari Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalat csatlakozott első­ként. Kezdeményezik az Építőipa­ri Gépellátó és Építőipari Fuva­rozási Vállalat bevonását is. Meg­kereséssel fordulnak a megye építőipari vállalataihoz, szövet­kezetéihez, kommunális szer­vezeteihez is és a közös célkitű­zések alapján javasolják csatla­kozásukat. Az építő szervezetek most meg­kötött együttműködési megálla­podása és az ismertetett célkitű­zések nagy előrelépést jelentenek a megye építő szervezeteinek to­vábbi tervszerű együttműködésé­ben. A közös célkitűzések meg­valósítása elősegíti, hogy a me­gyei építési igényeket a követke­ző években az eddiginél tervsze­rűbben lehessen kielégíteni. S. B. I 0 Telek Mária nővér, a beteg pulzusát méri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom