Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
1980 november 4. • PETŐFI NEPE • 3 KÖZÉRDEKŰ TÉMA ■ * Lakásépítés és elosztás Árubemutató szerződéskötéssel AKI LAKÁSGONDDAL küszködik, hosszabb-rövidebb ideig annak megoldásába vár, érthetően türelmetlen, elkeseredett. Minthogy ki-ki a«maga baját érzi a legnagyobbnak, emiatt sokszor nem is yid tárgyilagos' maradni. Olykor igazságtalanul háttéribe szorítottnak érzi magát, például a magánszervezésű társasházi lakás tulajdonosával szemben, mondván: egyes nagy fizetésű kivételezetteket 800—900 ezer forint értékű lakáshoz juttat a tanács. Ilyen és ehhez hasonló, a lakáshoz jutás jogcímeinek, lehetőségeinek hiányos ismeretére utaló félreértéseket nemegyszer tapasztalunk a kecskeméti lakás-' ügyi panaszok kapcsán is. Alighanem hasznos tehát legalább nagyjából áttekinteni, felfrissíteni a lakáshoz jutás lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat. ELŐBB AZONBAN tegyünk egy rövid történeti áttekintést. Kezdjük azzal, hogy az V. ötéves tervidőszakban mintegy 6400 új lakással gyarapodott, illetve gyarapszik a megyeszékhely. Ez 20 százalékát jelenti Kecskemét lakásállományának. Ugyanakkor 8 ezer körüli lakásigényt tart nyilván a városi tanács. Hasonló folyamatnak leheltünk tanúi a IV. ötéves terv idején, amikor 4500 lakás épült, s a tervidőszak végére ötezerre emelkedett a kezdetkor négyezres lakásigény. Amellett tehát, hogy napjainkban a város lakosságának nagyobb fele új lakásban él, nemhogy csökkenne, inkább növekszik aé lakásigénylők száma. Ne bocsátkozzunk most ennek okai kutatásába. Érjük be talán annyival, hogy immár a múlté például az a hagyomány, amikor három generáció is békésen megfért egymással a kis családi házban. Az általános fejlődéssel, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan jogos az embereknek, a családoknak az önálló, lehetőleg kényelmes lakás iránti, igénye. Ez utóbbi kielégítése azonban, úgy tűnik, még sokáig csak folyamatnak tekinthető. A LÉNYEGRE TÉRVE, hadd emlékeztessünk rá, a várospolitikai, fejlesztési feladatok között, miként országosan, Kecskeméten is időről időre a lakásépítés áll az első helyen. Az állam jelentős összegeket biztosít a lakásépítésre, egyszersmind a magánerős lakásépítés elősegítésére, támogatására. Az igények kielégítésének útjait, módjait keresve, alakult ki a lakásépítés sokféle formája. Kecskeméten a tervidőszakra előirányzott, fentebb már említett lakásszámnak körülbelül az egy- harmada a célcsoportosként is emlegetett állami lakásépítés. Ennek alapvető c<élja a szociálpolitikai elvek érvényesítésével a legkisebb keresettel rendelkezők, a sokgyermekes családok, a fizikai munkások, illetve a családot alapító fiatalok lakáshoz juttatáE kategórián belül másik elosztási mód a tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti lakás. Ennél a viszonylag alacsony összeg befizetése mellett, hosszú lejáratú hitellel támogatott formánál a jogosultság feltételei hasonlóak az előbbihez, attól csak kismértékben térnek el. Az elosztás egyébként mindkét esetben az évenként összeállított, az esetleges észrevételek megtétele céljából közszemlére is kifüggesztett névjegyzék alapján történik. S itt hadd jegyezzük meg, hogy névjegyzék alapján, szanálási célokra és egyéb jogcímeken a tervidőszakban 1773 tanácsi bérlakást, illetve 667 tanácsi értékesítésű szövetkezetit ítélt oda a városi tanács. Az idei 157 nevet tartalmazó jegyzék alapján — a tavaly elmaradt húszon kívül :— például 62 család gondja oldódott meg bérlakás kiutalása révén. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás odaítélésére várhatóan decemberben, illetve a jövő év elején számíthatnak a még névjegyzéken szereplők. Noha már utaltunk rá, említsük meg, hogy az állami lakásépítést olyan egyéb fontos feladatok megoldása is terheli, mint például a szanálás miatti lakáshoz juttatás. Mellesleg: az erre vonatkozó központi iránymutatás. 25 százalékban jelöli meg a szanálás mértékét, amely Kecskeméten az összes épülő lakásnak körülbelül a 10—15 százalékát teszi ki. S ha az eddigiekhez még hozzátesszük, hogy az állami lakásépítésből kell megoldania a városi tanácsnak az olyan közérdekű feladatokat, mint á szakemberek letelepítése, az életveszélyes lakásokból való kiköltöztetés vagy például a bírói ítéletek végrehajtása, nem nehéz a következtetés: az elosztáskor bizony, nincs irigylésre méltó 'helyzetben a tanács. A LAKÁSHOZ JUTÁS további módja az úgynevezett OTP-s lakás. Ennek lényege, hogy a tanács kedvező áron a pénzintézet rendelkezésére bocsátja a telket, a közművet, az építés költségét pedig az építtető viseli. Az OTP-s lakás esetében általában 340 ezer forintig terjedhet a hitel. Aki munkáslakás-akció keretében jut ilyen lakáshoz, 80—100 ezer forint állami engedményt kap, ugyanakkor gyermekenként 30 ezer, eltartottanként pedig 20 ezer forint engedményben is részesül. Sajnos, az állami tehervállalás, s az építőkapacitás korlátái miatt, ebben a formában sem épülhetett elegendő lakás. Az előbbiekhez tegyük még hozzá, hogy az OTP-s formában épülő lakások 60 százalékának odaítéléséről a városi tanács dönt, a fennmaradó 40 százalékkal pedig a pénzintézet gazdálkodik. Az V. ötéves lakásépítő tervből, tehát a 6400 lakásból 1949 OTP-s lakásra a városi tanács adott kijelölést. LÉNYEGÉBEN az iménti formához hasonló kedvezményekben részesíti az állam a szövetkezeti lakásépítőket. S akkor még nem említettük az OTP szervezésében épülő társas, s a magánszervezésű társasházépítő formát — ilyen lakások például a Marx téren, a Hunyadivárosban láthatók —, amely az építtetők elég jelentős anyagi tehervállalásával jáír együtt. Végezetül említjük a családiház -építést. Ennél a többnyire családi, baráti összefogásra, kalákára támaszkodó építési formánál, sajnos, a legalacsonyabb a hiteltámogatás, s elmaradnak a különböző kedvezrhények is. A lakáshoz jutás lehetőségeivel kapcsolatos ismeretfelfrissítés után egy gondolat erejéig említsük meg a városi tanács illetékeseitől nyert, jövőre vonatkozó értesülést. A következő tervidőszakban, várhatóan, valamelyest csökken az állami erőből épülő lakások aránya. Ez pedig megköveteli a szociálpolitikai szempontok még szigorúbb szem előtt tartását, érvényesítését. Mint ahogyan a minőségi cserék esetében is az önnön anyagi erejük fokozottabb latba vetésével kell számolniuk az érdekelteknek. P. I, A hosszú asztalon jól megférnek egymás mellett a hideg- konyhai készítmények és sütemények. Egyik felén hatféle francia- saláta, sült oldalas, töltött dagadó, vagdalt, kocsonya, kaszinótojás és sonkatekercs, a másikon képviselőfánk, puncsos, csokis, kávés torta, kelt tészta és félkész sütemény. Ezt adja, vagy pontosabban ezt fogja adni áprilistól a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat kecskeméti részlege az üzletfeleinek. Nincs egy újdonság sem, de az UNIVER ÁFÉSZ által a napokban összehívott termékbemutatónak nem .is az volt a célja, hogy a meghívást elfogadó tizenegy partner csupa, addig ismeretlen árut tegyen az asztalra. Az áfész mint Piulíovics Miklós elnökhelyettes a megnyitóban elmondta, üzletet akar kötni. Szerződést, akár hosszú távra is, és közvetlenül a termelőkkel. Így fűzve szorosabbra a kapcsolatot a gyártó, előállító cég és a kiskereskedelem között. Ez jó a vevőnek (kisker), mert biztos az áruja, és jó az eladónak (termelő üzem), mert biztos a piaca. Ráadásul, ha nem is jelentős, de valamelyes többlethaszonra tesz szert mindkét fél a nagykereskedelem kihagyásának eredményeként. A kecskeméti Park étteremben megrendezett termékbemutató kiállítási bokszaiban ott volt minden résztvevő ajánlata, az, amit szállítani tud és akar. Az állami gazdaságoktól elsősorban a megyei borokat kérte a szövetkezet, mivel sokszor és jogosan hangzott el a kifogás: nincs az üzletekben, a vendéglátó egységekben. Az Izsáki Állami Gazdaság kiváló pezsgőit ajánlotta, a Szikrai ÁG-ból is főként pezsgő és az eddig csak exportra gyártott fehér meg vörös vermut érkezett. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság is ' nagyjából hasonló termékeket küldött a-bemutatóra. Az üzlet persze csak akkor jön létre, ha a vevő és az eladók érdekei találkoznak. A Helvéciái ÁG kínálata megfelelőbb volft az UNIVER-nek, csakúgy, mint a Bajai Mezőgazdasági Kombináté, amely a Medoc és a Pinot Noire mellett még négyféle bort ajánlott, többségüket egyliteres palackozásban. Ugyancsak hatfajta borát állította ki a Bácsszőllősi Álilami Gazdaság. A -kunbajaiak árujának minősége már jól ismert, és övéké az egyetlen termék, amelyet most mutattak be először. A natúr meggylé — amely rövidesen kapható lesz kétdecis, valamint literes, sőt szénsavas és anélküli változatban -is — állja majd a versenyt a többi üdítővel. Például a Budapesti Likőripari Vállalat Tiszakécskén gyártott Coca Colájával és Sztár italaival. A tejipari vállalat csak' a sajtjait hozta — ezt kérték tőle —, igaz abból aztán vagy húszfélét. Kemény, félkemény, lágy, füstölt ■és ömlesztett. Mindenki találhatna belőlük kedvére valót. A FÜSZÉRT a hal- és húskonzerveinek választékát mutatta be. Az UNIVER hetényegyházi konzervüzeme pedig a különféle ételízesítőket, amelyeket szeretnénk mihamarabb, teljes skálával az üzletekben is látni. A szövetkezet 65 jelenlevő egységvezetője papírral, ceruzával a kezében nézte Végig többször is a bokszokat, asztalokat, s azonnal fölírták melyik áruféleségből méTinyire lenne szükségük. Az összesítés után rövidesen, tehát egy-két héten belül meg lehet kötni a szerződést, negyedévre, 1981-re, vagy — a tervek szerint — akár 1985-ig is. Mindenesetre az biztos: a termékbemutató elérte a célját, érdemes a jövőben újra megrendez- |ni, akár más árucikkekkel is. De csak akkor, ha van aki kínál, és van mit kínálnia. V. T. NV.V.V/.V.V/AVÄViViWÄWÄV Y»VtV«%Vt%V#V»%V»»#Vr»V/«V«V»V ^VKW>>>>ÄW^AV.W.*.' Újvidéki képeslapok T1 atáron túli déli “ szomszédunk, a jugoszláviai Vajdaság székhelyén, Cjvidéken mostanában a nálunk megszokott utcabontást is túlszárnyaló városrendezési nagy „csata” fogadja a látogatót. Az ürügyet erre az szolgáltatja — ismerős a „képlet” —, hogy jövő tavaszon itt rendezik az asztalitenisz világbajnokságot, s addigra nemcsak új sportcsarnokot, több szállodát és új színházat építenek, hanem kicsinosítják az egész várost. A Néphadsereg utca valamennyi épületét tatarozzák, átfestik csaknem száz épület homlokzatát, készül a ..sétálóutca”, ahonnét kirekesztik a járműforgalmat, felbontott kövezet, csatornázás és állványerdö mindenfelé. Azért — hála a Duna menti szépséges természeti adottságnak — találni csendes, meghitt pihenőhelyeket is. Pásztor Zoltán fotói erről a változatosságról adnak izeiitőt. H p. i í'j színház, átadás előtt. i A Duna-park a csend birodalma. 9 A sétálóutca. 9 A központ is megújult. • Szarvas-szobrok a várfalon. 4) A cica is kiváncsi a kilátásra. RÉÉ • Cjvidék idegenforgalmi ékessége a péterváradi vár.
