Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-04 / 259. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 4. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az élelmiszer-termelés fejlesztésének közös programja A- KGST 1978-as és 1979-es ülésszakain elfogadott együttműködési célprogramok pontosítják és továbbfejlesztik a komplex programot, meghatározzák az intézkedések, erőforrások, határidők és végrehajtók szerint összehangolt rendszerét az anyagi termelésben. Az együttműködésben fontos helyet foglal él az élelmiszerprogram megvalósítása. Ennek során együttes erővel fognak nagy terméshozamú mező- gazdasági növényeket nemesíteni, korszerű betakarítási és feldolgozási technológiákat kidolgozni és bevezetni á termelésbe. A KGST- tagországok gabonaszükségletének teljes kielégítése céljából, beleértve a szükséges tartalékok képzését, feladatul tűzték ki az egy főre jutó egytonnás évi átlagos termelés elérését. Intézkedéseket jelöltek ki a legjobb állat- és növényfajták együttes hasznosítására és új húsállatfajták ki- tenyésztésére. Különleges jelentőségű az együttműködés a mikrobiológiai ipar fejlesztésében, az állati fehérjék, vitaminok, érjesztő anyagok szállításában. A tagországok mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és be- rendezésszükségleteinek kielégí. tése céljából az együttműködési intézkedések komplexuma valósul meg. Az új, nagy hatásfokú gépek bevezetése 1,5—2-szeresére növelheti a munkatermelékenységet a betakarításban és a növénytermesztésben. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködési célprogram megvalósítása során a tagországok segítséget nyújtanak majd Vietnamnak, Kubának és Mongóliának ezen ágazatok fejlesztéséhez. A célprogramban szereplő intézkedések az érdekelt államok két- és sokoldalú megállapodásainak rendszerén keresztül valósulnak meg. A KGST-tagországok ebből eredő kötelezettségei helyet kapnak az ötéves és a hosz- szú távú nemzeti népgazdasági tervekben. A legfontosabb intézkedések bekerülnek a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terveibe. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari célprogram keretében az érdekelt tagországok már több sokoldalú termelési specializációs és kooperációs megállapodást kidolgoztak és aláírtak. Megállapodás született a mezőgazdasági gépeket javító és műszakilag kiszolgáló berendezések gyártásáról, a hússzarvasmarhák, a sertések és a juhok génalapjainak kölcsönös felhasználásáról, a szűzföldek feltöréséről, új állami gazdaságok létrehozása révén Mongólia Góbi. sivatagának északi részén. A lakosság ésszerű élelmiszerszükségletének kielégítése a tagországok agrárintegrációjának intenzív fejlesztése alapján megy végbe. BÁRÁNYOK ÉS RAKTÁRCSARNOKOK Bíró Imre, a Bács-Kisikiun megyei Áltatfongailimii és Húsipari Vállalat igazgatója a kővetkezőket .mondta': — Legfőbb feladatunk a megye lakóinak ellátása tőkehússal és .kiül önbözö húskészítményekkel. Tapasztalataink szerint ezt a feladatot eddig sikerült megoldani, sőt a főváros ellátásához is hozzájárultunk/ A nem .rubel elszámolású export- tervünk az idén 7 ezer 476 (tonna. Igen jelentős az élőállat-exportunk, szeptember végéig 7 ezer szarvasmarhát, 36 ezer hízott sertést és 6 ezer 300 juhot adtunk át külföldi partnereinknek. Különösen nagy sikere van a vágott bárányoknak Ausztriában, Olaszországban, Svájcban és több közel-ikéleti államban. Most a negyedik negyedéviben a korábbinál is többre kaptunk .megrendelést, december végéig (mintegy 20 ezer bárányt várnak tőlünk megrendelőink. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára 566 millió forint árbevételben határozta meg idei tervét. Ebből szeptember végéig 425 millió forintot realizáltak, vagyis teljesítették az első kilenc hónapra eső időarányos tervüket. — Termelésünknek több mint 48 százalékát külföldi megrendelések kötik le az idén — mondta Laczi István, a kecskeméti gyár termelési főmérnöke. Szovjet partnereink részére könnyűszerkezetes műhely- és raktárcsarnokokat gyártunk, szám szerint 28 darabot, amelyek értéke csaknem 260 millió forint. Három emelet magas, 1500 négyzetméter . alapterületű acélvázas csarnokokról van szó, s egy részüket belső darupályával is ellátjuk. Szeptember végéig 21 darabot már elszállítottunk a Szovjetunióba, s a további hét köny- nyűszerkezetas csarnokkal is elkészülünk a hátra lévő hónapokban. Jugoszláv megrendelőink különböző nyílászárók gyártására kötöttek szerződést velünk, s még az első negyedév folyamán eleget is tettünk e megrendeléseknek. — Űj termékként, daruforgóvázaik sorozatgyártását kezdtük el az idén, amelyek a Magyar Hajó- és Darugyár termékeibe beépítve líbiai exportra kerülnek — tájékoztatott a főmérnök. — Hétmillió forint értékben, összesen. 18 darab dairuforgó vázat készítettünk ebben az esztendőben. Év közben kaptunk megrendelést egy autóbusz- festő üzemcsarnok legyártására, amely Irak részére készül jelenleg üzemeinkben, s értéke ugyancsak hétmillió forint. A tőkés kivitel lényegesen; csak. nem kétszeresére növekedett az idén a (kecskeméti gyárbán.. A VI. ötéves (tervidőszakban, kétségtelenül «további dinamikus fejlődés várható ezen a téren. Énre utal a Fémmunkás Vállalat export- koncepciója is, amely a szocialista kivitel szin.tentartását, s a tőkés export négy-ötszörös növelését irányozta elő, a következő ötéves tervidőszakra O. L.—K. E. • A Magyar Hajó- és Darugyár külföldön is keresett terméke. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára ennek a líbiai exportra' készülő darunak a forgóvázát gyártja most már sorozatban. Export a megye üzemeiből Bács-Kiskun megye üzemel és vállalatai évről évre több termékkel járulnak hozzá a népgazdaság külkereskedelmi forgalmához. Az alábbiakban rövid tájékoztatót adunk két vállalat, illetve üzem exporttevékenységéről. A föld alatti A Szovjetunió és más KGST- országok tudósai nagy munkát fejeznek be: sajtó alá rendezik Közép- és Kelet-Európa föld alatti vizeinek térképét. Az édesvíz-eCiláitoíitság a világ egyik legégetőbb problémája. Elegendő, ha elmondjuk, hogy az édesvíz a född vízi forrásainak mindössze 2 százalékát teszi ki, felhasználása viszont szüntelenül nő, minden népgazdasági ágazatnak szüksége van rá. Míg az ember naponta körülbelül 300.-400 liter vizet használ föl, addig 1 tonna acél termeléséhez .150000 liter vízre van. szükség.. A' 'Szovjetunió és" a” KöS'í‘-iág-° országok szakemberei az UNESCO nemzetközi hidrológiai programjának keretében foglalkoznak a vízkérdéssel. Széles körű kutatásokat végeznek, többek között a föld alatti vizek hasznosítása terén is. A föld mélyén felhalmozódott víz egyedülálló ásványkincs, mivel egész sor kiváló tulajdonsággal rendelkezik, lehet ivóvíz, öntözővíz, fel lehet haszvizek térképe nálni fűtésre, gyógyításra. Specifikus tulajdonsága, hogy a víz körforgalmában folyamatosan meg ■tud újulni. A föld alatt egész folyók húzódnak, amelyek vízmennyisége a csapadék mennyiségétől, a földkéreg felépítésétől, a talaj áteresztő képességéitől és több más tényezőtől függ. E kincs ésszerű, hatékony hasznosítását tűzték ki célul a KGST- itagcrszágoik vízgazdálkodási szakemberei. A kollektív munka eredménye lett (amelyben Bulgária, Magyarország, az NDK. Lengyel- "v-őrsiéig, iftbrrtiátiii’a/á á^SvjStünió és n CbehsatovjÉfcja.,' képviselő^ vettek ’részt) Kíözép- esKelei-Europa föld alatti vizei térképének összeállítása. A térkép színes, s az egyes színes foltokat vonailkákka.1 sötétítették he. A szín a víztartalmú rétegek vízmennyiségét, a vonalkázás pedig a kőzet felépítését mu. tatja. A térkép összeállítása a szocialista országbeli tudósak közös munkáját dicséri. Műkorund- és szemcsegyártó üzem 0 Világviszonylatban is az egyik legmodernebb technológiával dolgozó műkorund- és szemcsegyártó üzemet adtak át Mosonmagyaróváron, a Timföld- és Műkorundgyárban, amely évente tizennyolcezer tonna műkorund gyártására alkalmas. Az anyagot kiváló hőállósága folytán kemencék betétanyagául használják. Keménysége miatt csiszolóanyagokat is készítenek belőle. A munkásmozgalom krónikájából • Szétszerelt gőzmozdony a kazánkovácsmühelyben. sóiéi tart vám, hogy kitör a sztrájk, az elbocsátott bizalmiakkal való szolidaritásból. De a puskák, szuronyok ellenére is győzött a munkásság, elbocsátott vezetőiket sürgősen visszavették. 1912-ben, május 23-án, a vérvörös csütörtökön, a Váci úton hömpölygő tömegben cót meneteltek az istvánitelkiek is, öt évvel később pedig az oroszor- azági polgári forradalom hírére hatezren vonultak végág a városon, békét követelve. 1917. december 14-én pedig már tizenötezer vasutas követelte az utcám a nyomort és a nélkülözést enyhítő »intézkedéseket. Feleletül állig fölElmondhatom, hogy hivatásomnál fogva talán valamivel többet utaztam, mint korunk átlagembere. Ezüstösen csillogó repülőgép (röpített ikaruszi ma- gasságbami tengerjáró hajó ringatott talán éppen ama tájon, ahol Baudelaire megálmodta híres Albatrosz madarát, síit egyszer szerény tollforgató tudósítóként fölszánthattam egy államfő különvonatára CB: Mégis, ha kimondom a szót, hogy utazás, núndig- míndig csak a 'gőzösökre gondolok. Ilyenkor képzeletben hűvös, szeles, vaksötét éjszakáiban, istentől- embertől elhagyatott száirnyvasút tanyánál is kisebb állomásán állok, hallom a mozdony sikoltás- szerű füttyét, és látom, amiint óriási szeme áttöri a ködöt És emberarookat is látok. A .kalauzét, aki talán éppen az i mént pattant föl percnyi szundikáláséiból, de kötelességszerűen földre ugrik, hogy iléssa, sikerült-e föl- kapiasakodnom, és lámpájával, kiáltásával’. jelezze a mozdonyvezetőnek — indulás! Látom, persze, (látom a mozdonyvezető jobb ol- ' dailra kihalló fejét, bad oldalon, pe- dcg a fűtő arcát, mert tudnivaló, hogy balra figyelni a fűtő kötelessége. S 'ha egy-egy állomáson sokáig időzünk, szinte pontosan tudom a késedelem okát: őszi csúcs, cukorrépával! teli vagonokat terelnek össze az irtózatosan erős mozdonyok. Nem tagadom, eszméletem óta vasút, és vasutastisztelő vagyok. Bámulatba ejt a hatalmas apparátus szervezettsége. Az emberek testvéri egymásra utaltsága. Nem véletlen., hogy hajdan, a régi zord időkben is, a forradalmi megmozdulások élcsapatában jártak a vasút munkásai. Jártam Újpest peremén, a vasút egyik legnagyobb bázisaiban., az István.telki Főműhelyben, a .mai Landler Jenő Járműjavítóban, amely az idén ünnepli fennállásának hetvenötödik esztendejét. Az üzem krónikája a munkásmozgalom legszebb lapjaira kívánkozik. Már 1907-ben, az alig kéteszten- dős üzem munkásai ellen katonaságot vonultatott föl a kormány, 4) Csapolás a MÁV egyetlen öntödéjében. fegyverzett csendőröket vezényeltek a főműhelybe. Ennek drámai óráiról szemtanúiktól hallottam. Mondják: szörnyű elrettentésiként koporsókat cipelhetett a hatalom az udvar közepére, a csendőrök parancsnoka meg kihirdette — ezekbe kerülnek a főkolomposok. Feleletül' vasdorongot ragadtak az üzem munkásai. Aztán, amikor védekezésre kényszerült a Tanácsköztársaság, szinte az első órákiban hétszázan jatentikejfiték a frontra és vakmerő, hősi csatákban sokan életüket áldozták. Ed d ig a műit... A mai Lsindiler-isiták már 35 éve pontos, felelősségteljes munkával válnak méltókká harcoló elődeikhez. A nagy múltú üzem ma is a vasúti járműjavító ipar egyik legfontosabb bázisa. Az országban kizárólag itt javítják a még mindig nélkülözhetetlen, gőzmozdo- nyokat és litt működik a MÁV egyetlen, öntödéje. S. L. • Kerékesztergapad a Landler Jen5 Járműjavítóban. TERVIDŐSZAK A SZÁMOK TÜKRÉBEN Megjelent a megyei statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága összeállításában megjelent évkönyv 393 oldalon tartalmaz 1979-ről Bács-Kiskun megyei adatokat, a 27 oldalas kiegészítő fejezetben pedig valamennyi megyére és az ország egészére vonatkozó összehasonlításra alkalmas mutatószámok találhatók. A kiadvány megjelenését ezúttal is nagy érdeklődés előzte meg. Az 1979-es év ugyanis az V. ötéves tervidőszakból már négy évet lezár. Adatainak ismeretében a gazdasági és társadalmi vonatkozású középtávú tervek várható teljesítéséről tehát megközelítő képet lehet alkotni. Változások a termelőerőkben Bács-Kiskun megyében 1979- ben már azonos volt az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Az előző négy év alatt az iparban dolgozók aránya egy százalékkal csökkent, a változás a mezőgazdaság és a kereskedelem javára következett be. A foglalkoztatottak száma összesen 9 és fél ezerrel növekedett, amelyből 58 százalékkal a mezőgazdaság, 16 százalékkal a kereskedelem, 11 százalékkal az ipar részesedett. Az építőiparnak jutott a növekedésből 6 százalék, a szállítás és hírközlésnek 5 százalék, a vízgazdálkodásnak pedig 4 százalék. Az V. ötéves tervidőszak első négy évében á megye gazdálkodó szocialista szervei csaknem 29 milliárd forintot fordítottak beruházási célokra. Az évenkénti átlagos pénzügyi teljesítés az elő. ző tervidőszakhoz képest több mint 60 százalékkal nőtt. Az állami beruházások aránya több mint 4 százalékkal bővült, és évi átlagban mintegy 61, sőt 1979- ben már majdnem 63 százalék volt. Az összes beruházás 31 százalékát az ipar-, építőiparra, 35 százalékát a mezőgazdaságra fordították. 1979 végén a három termelő népgazdasági ág szocialista szektorának állóeszköz-állománya mintegy 36 milliárd forint volt, ebből - 42 százalék az ipar-építőiparé volt, 58 százalék állami gazdaságoké és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké volt. Az állóeszközök együttes értéke az elmúlt négy év alatt másfél- szeresére növekedett. Négy év alatt 12 ezer hektárral nőtt az elmúlt években a mezőgazdasági művelés' alól kivont terület, amely 1979-ben a megyében már meghaladta a 80 ezer hektárt. Kedvező viszont az erdők gyarapodása, valamint a nádasok és. a halastavak bővülése. Ipari cs mezőgazdasági termelés Az V. ötéves tervidőszak első négy évében mintegy 20 százalékkal nőtt az állami ipar termelésének volumene, az ipari szövetkezeteké pedig másfélszeresérje bővült. A szocialista ipar termelésének évi átlagos növekedési üteme lényegesen lelassult az előző tervidőszakhoz képest. Ezt a termelékenység növekedési ütemének fokozatos gyengülése idézte elő. Ugyanakkor fokozódott az igény az építőiparral Szemben, emiatt kapacitáshiánya mutatkozott. A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek saját építési-szerelési munkáinak értéke évenként átlagosan 9 százalékkal növekedett,^ míg az elő- - ző tervidőszakban csak 6 száza- , lékkal. A megyében 1979-ben 25 százalékkal több mezőgazdasági terméket értékesítettek, mint 1975-, ben. A növényi termékek értékesítése 18 százalékkal, az állatok és állati eredetű termékeké pedig 32 százalékkal emelkedett. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó értékesítés volumene 27 százalékkal bővült négy év alatt. Mit jelentett a tervidőszak a lakosságnak? A szocialista szektor anyagi ágaiban 1979-ben 27 százalékkal több volt a foglalkoztatottak ha. vi átlagkéresete, mint 1975-ben. Az állami és szövetkezeti szektorban csaknem azonos volt a növekedés mértéke. A lakosság 1979-ben 1925 bolt-1 ban, 86 gyógyszertárban vásárolhatott és '697 kereskedelmi, 226 munkahelyi vendéglátóhelyen fogyaszthatott. Az egységek száma 73-mal több, mint négy évvel korábban. A boltok alapterülete 16 százalékkal, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké 4 százalékkal bővült. Míg egy négyzetméter bolti elárusító területre 1975-ben 82 ezer forint forgalom jutott, 1979-ben már 102 ezer forint. A kiskereskedelem 1979-ben több mint 16 . milliárd forint értékű árut adottá el, 47 százalékkal többet, mint, 1975-ben. A szolgáltatások értéke mint-,: egy másfélszeresére növekedett;,^ A összes szolgáltatás 63 százaléka, ipari és építőipari javító-karban^ tartó tevékenység volt. A tervidőszak első négy évében több mint 20 ezer új lakás épült,t a megyében. Az épített lakások átlagos alapterülete évről évre nőtt és 1979-ben már elérte a 70 négyzetmétert. Az új lakások'1 mindegyike villannyal és -csaknem valamennyi vízvezetékkel''! ellátott, majdnem egyharmada1' pedig a gázhálózatba is kapcsolt,51 Továbbra is jelentős azonban1 á tanácsoknál nyilvántartott jogdíiF' lakásigénylések száma, 1979 végén16 a .megye városaiban méghaladíá9’ a 13 ezret. Az 1979-ben kiutalt la-5 kások kétharmadát fiatal házá-í sok kapták. A kiutalásban részei-. sültek fele fizikai foglalkozású > volt. Az egészségügy és a művelői 'désügy számos területén hozotté javulást a jelenlegi tervidőszakai amelyről igen részletes adatok és mutatószámrendszer található az. 1979, évi megyei évkönyvben. A különböző területek fő adatait pedig községenként, járásonkénti összesítésben és városonként külön fejezet tartalmazza. Sántha Józsefné dr. a KSH tájékoztatási osztályvezetője
