Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: eleinte viltozóan( később erősen felhős Idő. Elsősorban szerdán több helyen eiS, záporesö. Az északi, északkeleti országrészben Is szerdára valószínű­leg feloszlik a kőd. Az északnyugatira forduló szél megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában l-l fok között, néhány helyen északkeleten gyenge fagy, legmagasabb nappali hő- mérséklet S—11 fok között. (MTI) _____________________________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. a1», szám Árai 1,20 Ft I980. november 26. szerda MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Heng Samrin vezetésével hazánkba érkezett a kambodzsai küldöttség Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására kedden délelőtt hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Heng Samrin elnök vezetésével a Kambodzsa Megmentésének Nem­zeti Egységfrontja és a Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanács kül­döttsége. Heng Samrin elnök kíséreté­ben van Hun Sen külügyminisz­ter, Chan Ven közoktatási mi­niszter, Ohea Soth tervezési és külgazdasági miniszter, Men Óbban mezőgazdasági miniszter, Thong Chan kül- és belkereske­delmi miniszterhelyettes, Cbheng Phon tájékoztatási, kulturális és sajtóügyi miniszterhelyettes, Nuth Savoeun egészségügyi miniszter- helyettes és Khuon Ran, a Kam­bodzsai Népköztársaság magyar- országi nagykövete, aki Budapes­ten csatlakozott a küldöttséghez. A Ferihegyi repülőtéren kam­bodzsai, magyar és vörös zászlók lengtek, khmer és magyar nyelvű üdvözlő feliratok köszöntötték a magas szintű küldöttséget, s kato­nai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megje­lent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Púja Fri­gyes külügyminiszter, Pozsgay Imre művelődési miniszter, Schul- itiheisz Emil egészségügyi minisz­ter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Be- recz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Almási Alfréd ha­zánk Phnom Penh-i nagykövete, s a politikai élet több más vezető személyisége. A repülőgépből kilépő vendé­geket Lázár György szívélyes, ba­ráti kézfogással üdvözölte. Heng Samrin Lázár György tár­saságában ellépett a díszzászlóalj előtt, köszöntötte a katonákat. Pi­ros nyakkendős úttörők virágcsok­rot nyújtottak át a kambodzsai küldöttség vezetőjének. Az elnök üdvözölte a fogadására megjelent magyar közéleti személyiségeket,- majd az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével feje­ződött be. Ezután a vendégek a magyar államférfiak társaságában szállásukra hajtattak. A Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége Heng Samrin elnök vezetésével délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Ezután a Parlamentben meg­kezdődtek a magyar—-kambodzsai hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport ve­zetője Lázár György; tagjai: Pú­ja Frigyes, Pozsgay Imre, Váncsa Jenő, Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, Káplár József kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Medve László egészségügyi mi­niszterhelyettes, Doró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Almási Alfréd. A kambod­zsai tárgyaló csoport vezetője Heng Samrin;- tagjai: Hun Sen. Ohan Ven, Chea Soth, Men Chhan. Thong Ohan, Cbheng Phon, Nuth Savoeun és Khuon Ran. A szívélyes, baráti légkörű tár­gyaláson a felek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit, majd tájékoztatták egy­mást Magyarország és Kambodzsa helyzetéről, az országépítés eddi­gi tapasztalatairól. Eszmecserét folytattak a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fej­lesztéséről. A magyar—kambod­zsai hivatalos tárgyalásokat a tel­jes nézetazonosság jellemezte. ÁPRILIS 4. MÜVEK VE ÖTÉVES TERVE Háromszorosára növelik az atomerőmfivi berendezések gyártását Az Április 4. Gépipari Művek vezetői egy évvel ezelőtt 378 millió forintos hitelszerződést ír­tak alá azzal .a céllal, hogy az atomeröművi komplett víztisztító berendezések gyártását 626 millió forintos beruházással fejlesztik- A két összeg közötti különbséget — 248 millió forintot — saját alapjaikból fedezik. Állóeszköz­fejlesztésre 304 millió, forgóesz­köz-fejlesztésre 322 millió forintot fordítanak. A nagyszabású prog­ram céljáról és megvalósításáról beszélgettünk Szabó Lajossal, az Április 4. Gépipari Művek vezér­igazgató-helyettesével. — A kiskunfélegyházi gyár — mondotta Szabó Lajos — 1977 óta készít atomeröművi berendezése­ket. Az V. ötéves terv időszaká­ban kétoldalú államközi egyez­mények alapján a Szovjetunió részére szállítottuk ezt a termé­ket. Közben olyan többoldalú megállapodás született, hogy va­lamennyi KGST-országban épülő atomerőművekhez a kiskunfélegy­házi Április 4. Művek Vegyipari Gépgyára szállítja a primerköri speciális komplett víztisztító be­rendezéseket. Ez annyit - jelent, hogy a VI. és a VII. ötéves terv időszakában, vagyis 1981-től 1990- ig, háromszorosára kell növel­nünk ennek a rozsdamentes acél­ból készült, igen magas techni­kai színvonalon készülő termék­nek a gyártását. Ahifoz, hogy az ezzel kapcsola­tos mennyiségi követelményeknek eleget tehessünk, szükségessé vált az említett beruházás. Nagy tel­jesítményű, igen termelékeny gé­peket állítunk üzembe. Kialakít­juk azokat a fő gyártástechnoló­giai területeket, amelyekkel a magas műszaki követelményeknek eleget tudunk tenni, 1985-re el kell érnünk, hogy az idei 400 mil­lió forinttal szemben évente 1,2 milliárd forint értékű atomerő- művi berendezést szállítsunk a megrendelőknek. — Milyen módon tartanak lé­pést a gyors tudományos-techni­kai fejlődéssel? — A gyártást a magyar adott­ságokra honosított szovjet doku­mentációk alapján végezzük. A berendezést állandóan tovább­fejlesztjük a szovjet kutatóintéze­tekkel együttműködve. Természe­tesen a munkában számos ma­gyar kutató és intézet is részt vesz, amelyekkel együtt valósít­juk meg az irányítástechnikával felszerelt vízkezelő létesítménye­ket. Ezenkívül nyugati know- how-kat is vásárolunk fejlett gyár­tástechnikai gépekkel együtt. — Hogyan készülnek - fel szak­mailag a nagyszabású program végrehajtására ? — Mint eddig is kiderült, jó választás volt az atomerőmű viz­• Automata csővéghegesztővel dolgozik Lovas János egy készülő atomeröművi berendezésen. (Opauszky László felvétele) tisztító berendezések gyártását a félegyházi vegyipari gépgyárunk­ra bízni. Egy ilyen vállalkozás elképzelhetetlen vegyipari és élel­miszeripari gépgyártási tapaszta­latok nélkül. Mindkét iparág be­rendezései ugyanis rozsdamentes acélból készülnek. Ennek a tech­nológiának pedig Kiskunfélegy­házán évtizedes hagyományai vannak. Természetesen az atom- erőművi berendezéseknél maga­sabbak a követelmények, szigo­rúbb gyártástechnológiai fegye­lemnek kell érvényesülnie. És ezt itt sikerült meghonosítani. Ami pedig a fejlesztést illeti, a mérnök- és szakmunkásképzésre továbbra is nagy gondot fordí­tunk. A szakmunkásak többszak­más képesítést nyernek, a mérnö­kök szakmérnökök lesznek. Hozzá tehetem, hogy anyagi elismerésük is magasabb, csaknem kétszeresét keresik, mint az átlagdolgozók. Mindezt termelékeny gépeken, egészséges, tiszta, s olyan körül­mények között, ahol egyre inkább eltűnik a fizikai és a szellemi munka közötti különbség. A program megvalósításához két év alatt mintegy ötveii magas­képzettségű szakemberrel — mér­nökkel, közgazdásszal — kívánjuk növelni a gyár létszámát. Ehhez természetesen lakásra is szükség lesz, amelyet jelentős vállalati tá­mogatással szándékozunk megol­dani, s reméljük ehhez a helyi vezetőktől is megkapjuk a szük­séges segítséget. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a ránk háruló kötelezettsé­günknek eleget tegyünk, hatéko­nyan termeljünk, és termékeink piacképesek legyenek. — Mikorra kell visszafizetni a fejlesztési hiteleket? — A hitel visszafizetése 1989-ig esedékes, a feltételei azonban még sem a bank, sem a felsőbb szerveink részéről nincsenek ki­dolgozva. Annyi azonban bizo­nyos, hogy önfinanszírozásra va­gyunk utalva. Számunkra kedve­ző viszont, hogy' az atomeröművi berendezések exportja gazdasá­gos — kedvezőbb a gépipari át­lagnál. Kétszer annyit kapunk egy kilogram atomeröművi berende­zésért, mint gépiparunk ugyan­ennyi súlyú NC-vezérlésü gépért. A hiteleket alapvetően a kiskun­félegyházi gyár kapja, a buda­pesti és az örményesi gyárunk VI. ötéves tervi fejlesztéséről egy­előre nem tudok nyilatkozni. A félegyházi beruházást 1982. ok­tóber 31-re kell befejezni — mon­dotta végül a vezérigazgató-he­lyettes. N. O. Mi újság a Vajdaságban? 3. oldal Sajtóposta 4. oldal A gyermek környezetkultúrája 5. oldal B A CSF RIM-verseny Nagy erő a társadalmi összefogás A népfrontbizottság küldöttértekezlete Kiskunfélegyházán Hétfőn délután Kiskunfélegy­házán, a városháza dísztermében tartotta küldöttértekezletét a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­ga. Beszámolóját a VI. kongresz- szus óta végzett munkáról Dobos Gézáné titkár terjesztette a kül­döttek és a meghívottak elé. Be­vezetőjében elemezte Kiskunfél­egyháza fejlődését, a társadalmi, a gazdasági építőmunka és az életviszonyok alakulását; majd áttért a népfrontbizottságok tevé­kenységének összegzésére. — Fő törekvésünk az volt, hogy minél több dolgozó paraszt szá­mára teremtsük meg a lehetősé­get a közéletbe való bekapcsoló­dásra, illetve a politizálásra — mondotta beszámolójában Dobos Gézáné. Választott testületeink tagjainak 10 százaléka a paraszt­ság soraiból került ki, ez a szám­arány a városkörnyéki községek­ben 25 százalék. Ugyanilyen fontosnak tekintet­ték a nőpolitikái munkát, széles­körűen foglalkoztak a nőket érin­tő társadalmi kérdésekkel. .Az idősek, a nyugdíjas korúak szá­mának növekedése is külön fel­adatot jelölt meg. Nemcsak, az idős emberek életkörülményeinek javítása, gondjaiknak megoldása, hanem a közösségért még tenni akaró és tudó idős emberek be­vonása a társadalmi tevékenység­be — ez is foglalkoztatta a nép­frontbizottságot. A tennivalók ma a gazdálkodás területén összpontosulnak, s a közvélemény érdeklődése minden eddiginél nagyobb mértékben a termelés—fogyasztás összefüggé­sei felé fordul. A VI. ötéves terv országos, megyei, helyi célkitűzé­seinek megvalósítására mozgósíta­nia kell a népfrontbizottságnak. A város, a községek fejlődésé­ben jelentős szerepet játszik az a társadalmi munka, amelynek eredményei alapján a tanács er­re a célra fordítható fejlesztési alapját mintegy 32 százalékkal növelték a lakóhelyükért tevé­kenykedni kész állampolgárok. A társadalmi munka szervezésének bázisai a tanácstagi körzetek, a körzeti népfrontbizottságok, lakó- és utcabizottságok, szocialista bri­gádok. A lakóhely fejlettségi szintjétől függően végeztek út-, járda-, óvoda-, bölcsődeépítést, parkosítást, fásítást. Rendkívül megnőtt a gyermekintézmények bővítésére, építésére irányuló ösz- szefogás. Kiskunfélegyházán a társadalmi munka értéke az V. ötéves terv időszakában 166 mil­lió 400 ezer forintot tett ki, há­rom és félszeresét az előző terv­időszakénak. Korunkban nőtt a műveltségi tényezők szerepe. A bizottságok .ennek tudatában vállaltak részt a közoktatás és a közművelődés ügyének társadalmi támogatásá­ban. A szülők tájékoztatására vál­tozatos formákat alakítottak ki. Nagyon fontos feladatnak tekin­tették a pályaválasztási akcióban való részvétel függvényében a vá­ros .munkaerőhelyzetének javí­tását. Az elmúlt öt esztendő munka­végzésének meghatározója volt, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a tanácsokkal, a társadalmi szer­vekkel, tömegmozgalmakkal. Eb­ben a kapcsolatrendszerben ered­ményes volt az együttműködés a . városi tanáccsal, a KISZ-szel, a szakszervezeti bizottságokkal, a különféle versenymozgalmakkal; továbbá a TIT, az MHSZ, a Vö­röskereszt és a KIOSZ szervei­vel. A népfrontmozgalom ered­ményes öt évet zárhat — össze­gezte mondanivalóját Dobos Gé­záné. Ezután dr. Dobos Ferenc, Kis­kunfélegyháza városi tanácsának elnöke beszélt a város fejleszté­sének V. ötéves tervi eredményei­ről, illetve a VI. ötéves tervidő­szak feladatairól. A tájékoztatók elhangzása után a hozzászólások következtek, majd a küldöttérte­kezlet megválasztotta a hatvan tagú városi népfrontbizottságot. Ezt követően került sor a náp- frontbizottság elnökségének újjá- választására. Az elnöki teendőket ezután is dr. Cseh László látja majd el, a HNF városi titkára to­vábbra is Dobos Gézáné lesz. A küldöttértekezlet megválasz­totta a delegáltakat a megyei ér­tekezletre. N. M. Szeptember 27-én tartották Bács-Kiskunban a szakszerve­zetek megyei küldöttértekezle­tét, s az SZMT elnöksége már a múlt héten tartott ülésén fog­lalkozott a küldöttértekezleten felvetett problémák intézésé­vel. Meglehetősen újszerű ta­pasztalat, hogy megyei vezető testület ilyen rövid idő eltelté­vel kér számon intézkedéseket. Pontosabban már menet köz­ben kér információt illetékes. osztályától, hogy hol tartanak a felszólalásokban említett he­lyi és megyei közérdekű kér-' dések elemzésével, illetve in­tézésvei. Mintegy kontrollálva saját szervezetének mozgé­konyságát, reagálóképességé­nek gyorsaságát. Természetesen — még nem lehetett arról szó, hogy minden — intézkedést igénylő problé­makörben máris csak a végle­ges elintézést tekintse ered­ménynek a megyei testület, hi­szen kérdése válogatja, meny­nyi időbe kerül a megoldás.. Aztán a hozzászólók által fel­vetett helyi gondok, nehézsé­gek is olyanok, amelyek meg­oldására részint a munkahe­lyen, részint megyei szinten kell különböző intézkedéseket tenni. Nem szóim magasabb, orszá­gos jellegű problémákról, ame­lyekre nézve csak hasonló szin­ten lehet érdemi elintézést várni. Ezért is továbbították az ilyeneket külön feljegyzés­be foglalva a Szakszervezetek Országos Tanácsának. A munkaverseny-mozgalom fejlesztésével kapcsolatos és szükséges tennivalók több hoz­zászólásban szerepeltek. Ezek — jóllehet azonnali konkrét intézkedést nem sürgettek, de szükségesnek tartották az er­re irányuló szakszervezeti munka hatékonyabbá tételét, segítését. Nagy hangsúlyt ka­pott a szocialista brigádok éle­tének, munkásságának foko­zott figyelemmel kisérése, tá­mogatása — vállalásaik kézzel­foghatóbbá tételére. A céltudatosabb munkaszer­vezés, a i folyamatos munka iránti igény szintén kicsendült a felszólalásokból. Megjegyez­ték, hogy a jó munkafeltételek megteremtését nem helyettesít­heti, pótolhatja a munkaver­seny-mozgalom, a szocialista brigádok tevékenysége. Annak garantálása a gazdasági és po­litikai vezetés kötelessége. A szociálpolitikai feladatok között visszatérő volt a mun­kásszállítás viszonyainak meg­javítása iránti kivánalom. Kér­ték a kecskeméti 7-es autó­busz útvonalának meghosszab­bítását, valamint a Kiskunha­lasi Kötöttárugyár munkakez­déséhez jobban igazodó jára­tok indítását, tehát átszervezé­si intézkedéseket. Ez ügyben a közgazdasági és a munkavé­delmi osztály feladata a közös vizsgálódás a 9. sz. Volánnal — a megoldás megkeresésére. Aminthogy a munkavédelmi és ágit. prop. osztály kapta fel­adatul, hogy hatásosabb neve­lő munkával, propagandával segítsé környezetünk kultu­ráltságának védelmét — pél­dául a megye közútjai mentén, ahol egyre több szemét halmo­zódik fel. Az üzemekben folyó nevelő munkáról sokrétűen tájékoz­tatták a felszólalók a küldötte­ket. Különösen sok szó esett a termelési agitációval összefüg­gő feladatokról. A jóléti és kulturális alapokról szólva LOSONCZI PÁL RÉSZVÉTTÁVIRATA Háromezer áldozata van a földrengésnek Továbbra sem ismeretes a va­sárnapi pusztító erejú dél-olasz­országi földrengés áldozatainak pontos száma. Míg az olasz bel­ügyminisztérium legfrissebb köz­leménye szerint eddig 966 holt­testet emeltek ki a romok alól, addig az olasz állami rádió hír­adásaiban már több mint három­ezer halálos áldozatról számolt be. A katasztrófa okozta ember­veszteségek és anyagi károk fel­méréséhez még jő néhány napra van szükség. II. János Pál pápa kedden, több egyházi méltóság kíséretében, fel­kereste az elemi csapásban el­pusztult községeket, Potenzát és a környékbeli falvakat. A Reuter angol hírügynökség legfrissebb jelentése újabb rengé­sekről számolt be. A kedd haj­nali földmozgások következtében a már korábban súlyosan meg­rongálódott fallak ledőltek. A la­kosság azonban a vasárnapi föld­rengést követő második éjszakát is a szabad ég alatt töltötte, így' feltehetően nincsenek további ál­dozatok. Az Irpinia térségébe vezető utak nagy része túlzsúfolt, külö­nösen Avellinónál, ahol katonai járművek hosszú sora vár eliga-. zításra. Aveliinóban, a vasárnapi föld­rengés által leginkább sújtott tar­tomány székhelyén továbbra is a félelem az úr.' A Nápolytól hat­van kilométerre levő ipari és mezőgazdasági központ 50 ezer lakosa elhagyta otthonát, és a szabad ég alatt él. A benzinkutak előtt hosszú sorok állnak. Az em­berek benzinkészletet halmoznak fel, hogy adott esetben gépkocsin elmenekülhessenek. A város való­sággal megbénult. Leálltak az üze­mek, a hivatalokban szünetel a munka, az üzletek bezártak. Giuseppe Zamberletti államtit­kár, a földrengés sújtotta térség­ben folyó mentési munkák koor­dinálásával megbízott olasz kor­mánybiztos kedden újságírók, előtt kijelentette: a vasárnapi elemi csapásban 1750 személy meghalt, 750 eltűnt, .1879 pedig megsebe­sült. Ez a szám megközelíti az olasz állami rádió által közölt legfris­sebb nem hivatalos, becslésszerű adatot, miszerint a természeti ka­tasztrófában több mint háromez­ren haltak meg. * Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében táv­iratban fejezte ki együttérzését Alessandro Pertini olasz köztársa­sági elnöknek a Dál-Olaszorszá- got sújtó természeti katasztrófa miatt. (MTI) megállapították, hogy az emel­kedő árak következtében mind kevesebb lehetőség nyílik a kulturális nevelő munka tá­mogatására. A helyi intézke­dést kívánó kérdéskörben in­tézkedést igényelve vették fel például a megyei kórház nagy múltú klubja sorsának tisztázását, miként alakulnak a klub működési feltételei az új kórház átadásával. Kívána­tosnak vélték annak átgondo­lását, hogy a zeneiskola — át­helyezése folytán — kevesebb hellyel rendelkezik majd, mint a régi helyén, ami nehezíteni fogja az oktatást. A szervezeti élettel kapcso­latban arról is beszéltek, hogy a bizalmiak jog- és hatásköré­nek rendezése, a bizalmi tes­tületek életre hívása élénkíti a mozgalmi munkát. Ehhez azon­ban az szükséges — hangsú­lyozták a felszólalók —, hogy a bizalmiak sajátítsák el és gyakorolják is jogaikat. Kér­ték, hogy az SZMT az eddigi­nél is nagyobb segítséget ad­jon oktatásukhoz. A szervezési és kulturális osztály már ennek értelmében készítette a jövő évi oktatási tervet. A rétegpolitikai munka ér­tékelése, eredményeinek fel­sorolása mindössze egyetlen hiányosságot tett szóvá: to­vábbra is kevés a női vezető. A küldöttértekezleten el­hangzott,,valamint írásban be­nyújtott hozzászólások többsé­ge az adott munkahely gazda­sági, politikai helyzetéről, az ott folyó Szakszervezeti tevé­kenységről adott tájékoztatást. Ezek elemzése folyik, és a sok hasznos tapasztalatból okosan, gyümölcsözően lehet sáfár­kodni a szakszervezeti mozga­lom javára. A felvetett moz­galmi — tehát közérdekű — gondok, problémák intézése — mint látjuk — beindult. A fel­adatok gazdáit, felelőseit kije­lölték, s ők végzik is munká­jukat. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom