Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

1980. november 25. • PETŐFI NfiPE • 2

VISZONTLÁTÁSRA TAVASSZAL

Támogatás a közművelődési alapból

Sikert arattak Baján is

Bács-KÍ9kun megyei vendégszereplésükről hazatérőben az egyik zomlbori színész így toldta meg az ismert — minden jó, ha a vége jó — mondást: még jobb, ha mindvégig jó.

tgy is, úgy is pontos megállapítások. Jól sikerült Baján a Pygmalion. A fonetika professzorát a kecskeméti Svábica-előadáson dr. Misa Maricict határozott vonásokkal ábrázoló David Taste játszotta, Pikeringet, Vladimir Amidzic. A virágáruslány szerepében Lidije Pletl bizonyította, hogy jó néhány tehetséges művész dolgozik a Zombori Népszínházban. A József Attila Művelődési Központ nagytermében főként szerb-hor- vát anyanyelvűek ültek és tolmács nélkül élvezhették a friss előadást. Jó hangulatú színházi est

után méltathatták az együttműködést a búcsúvacsora pohárköszöntői.

A korábbi kecskeméti előadás mindenekelőtt dús, gazdag színpadképével, lírai hangulatával fogta meg a nézőket. A több időszakban játszódó történet egymásra épülő epizódjai — a csapongó emlékezet vödreivel a múlt kútjából felhozott életjelenetek — szervesen illeszkedtek. A közönség feszült figyelme, majd hosszú tapsa harsányságokat, hatásvadászó megoldásokat mellőző előadást tisztelt meg. Noha Milos Lazin művének sok finom utalása, idegenek számára nehezen föl- fejthető szépsége rejtve maradt, mégis érződött, hogy mennyire modern ez a szerb író. Apró rezdülésekkel sejtette azt a kelet-európai tájat is pusztító rengések közelgését, az osztályától, sorsos társaitól elszakadó ember vívódásait. A helyenként Kosztolányis szövésű klasszikus alkotást a modern színjátszás eszközeivel vitte sikerre a zombori népszínház társulata.

A pihenőnapon megkóstolhatták a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet híres kenyerét Városföldön, megnézhették a gazdaság pompás lovait. Este szakmai tapasztalatcsereként a kecskeméti színház Bulvár előadásán vettek részt.

A tavaszi viszontlátásra, így búcsúztak. 1981-ben ugyanis a vajdaságiak jönnek először hozzánk, a Katona József Színház októberben viszonozza a látogatást. Immár tizedszer. H. N.

• A ló hátán nyugalmasabb vagy az igazgatói székben? (Deszpotovics Bozsó a Magyar—Szovjet Barátság Tsz borbási ménesénél.)

• Jelenet a Svabicából: Anna, a Berlinben (el) ha gyott szerelem és a doktor. (Karáth Imre felvételei)

FALUGYŰLÉS

Kunszentmiklós a városiasodás útján

Különös jelentőséget ad a mai falugyűlésnek, hogy a népfrontbizottság mandátumának lejártával ez a fórum hivatott arra, hogy újci),válassza a Hazafias Népfront, nagyközségi vezető szerveit — mondotta Mózes Ernő, a nagyközségi pártbizottság titkára, miután üdvözölte a résztvevőket, valamint az elnökség tagjait, köztük Tohai Lászlót, a megyei tanács. általános elnökhelyettesét, Horváth Antalt, a járási hivatal elnökét és Selyem Zsigmond országgyűlési képviselőt.

Horváth László népfrontelnök beszámolójában négy esztendő, és mintegy százötven népfrontaktivista munkájáról adott számot. Külön hangsúlyt kapott a nagyközség fejlődése és az elérendő cél hogy Kunszentmiklós mielőbb újra a Kiskunság ipari, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központja, város legyen.

Ezt követően Bognár László tanácselnök szólt á falugyűlés jelentőségéről, az ügyfélszolgálati iroda létrehozásáról, valamint á városiasodás útján megtett lépésekről.

Emelkedett a lakossági szolgáltatások és a kommunális ellátás színvonala. Az elmúlt öt évben megépült 476 lakás, 13 ezer folyóméter víz-, és 3700 folyóméter szennyvízvezeték, ezer méternyi villamoshálózat, 6 ezer négyzetméter járda. Működik a kétezer adagos központi konyha, és a százszemélyes óvoda. Bővítették az öregek napközi otthonát. korszerűsítettek két orvosi rendelőt. Létrehozták Miklóson

az állandó ügyeletet. Korszerűsítették az iskolai diákotthont, és egy újabb tanteremmel bővítették a kunpeszéri iskolát. Nőtt a társadalmi ' munkaakciók ' száma, az idén elvégzett munka értéke 8 millió forint.

A VI. ötéves terv idején szakorvosi rendelőintézet, iparcikk-áruház épül, és elkészül a 1G tantermes általános iskolát, sportcsarnokot, könyvtárat, művelődési otthont és óvodát magába foglaló nevelési központ első üteme is.

A hozzászólások után a falugyűlés megválasztotta 'a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságát, és annak elnökségét. A elnök ismét Horváth László, a titkár Galambos Sándor lett.

S. B.

A közművelődési alapból további il és fél millió forinttal egészítik ki az év végéig a művelődési célokra előirányzott helyi pénzeszközöket. Az Országos Közművelődési Tanács elnökségének ez az állásfoglalása lehetővé teszi újabb, korszerű művelődési formák alkalmazását.

E támogatás révén létrehozhatják — egyelőre Bács-Kiskun, Szolnok, Hajdú-Bihar, Komárom, Vas és Veszprém megyében — a szakkörök módszertani központjait: ezek szakmai tanácsot, útmutatást adhatnak e népszerű kis közösségeknek, tapasztalat- cseréket, vándorkiállításokat rendezhetnek. Bács-Kiskun,. Komárom és Szabolcs-Szatmár megyében megszervezik a könyvtárellátó rendszert, amely a perem- kerületekbe, a tanyákra is gyorsan eljuttatja a szükséges könyveket. Más megyékben már bevált a könyvellátásnak ez a módja. A kistelepülések és külterületek lakosainak művelődését is elősegíti ez a központi juttatás. Salgótarjánban például — ahol a lakosság 30 százaléka a perem- kerületekben lakik — létrehoznak egy központi kabinetet, ez látja el majd a művelődési otthonokat az előadásokhoz és más programokhoz szükséges eszközökkel, s hozzájárul a népművelők képzéséhez is.

Megvalósulhat Békés város terve: a dánfoki üdülőövezetben szabadidő-központot létesítenek, ahol1 hangversényeket, szórakoztató előadásokat tarthatnak. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ KB által meghirdetett népdalénekés-verseny

megrendezését is támogatják a

juttatásból. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Vas megyei szervezetének azért juttatnak pénzt a központi alapból, hogy az általa felújított épületben korszerű természettudományi bemutató- és kísérleti termet rendezzen be.

Az Országos Közművelődési Tanács elnöksége megállapította: a közművelődési alapból az utóbbi években adott összeget általában rendeltetésének megfelelően hasznosították az igénylő intézmények és szervezetek. Főleg a munkások a kistelepüléseken, a tanyákon élő lakosság művelődését segítették elő. A központi és a helyi erőforrások ésszerű, takarékos hasznosításának eredményeként számos jó kezdeményezés valósult meg. (MTI)

9 Munkában a Sárfehér Tsz épitöbrigádja.

Az izsáki tanácsházán építőmunkások dolgoznak. Korszerűsítik, bővítik a felújításra alaposan megérett egyemeletes épületet. Igaz ugyan, hogy a munkálatokat öt éve minden esztendőben beterr vezték a költségvetésbe — mondotta Vízi Mátyás, az izsáki nagyközségi tanács elnöke, de az is igaz, hogy mindig mást csináltak a tatarozásra szánt pénzből. Az óvoda, a bölcsőde, orvosi rendelő, iskola előbbre való volt.

Az idén szeptemberben végre hozzáláthattak a tanácsháza felújításához is. A nagyközség a saját költségvetéséből 600 ezer forintot szorított ki erre a célra. Ez tartalmazza a bővítés, az ugyancsak kétszintes, két, egyenként 25 négyzetméteres helyiség árát és az egyéb részek állagmegóvását is.

A munkát az izsáki Sárfehér Tsz építőbrigádja végzi, a határidő 1980. december 31. Hamarabb is befejezték volna, ha építkezés közben nem derül ki egy előre nem látható, igen súlyos műszaki hiba: a födém fagerendái korhadtak. Azokat vasbetonra kellett kicserélni, ami némi ütemezési és beszerzési nehézséget okozott, síi

A felújított épületben- korszerűbb lesz a fűtés is. Ha elkészül a szomszédos telken az új ÖTP- fiók és a pártház, akkor annak kazánjából kapja a tanácsháza is a meleget.

Mégis, az épületbelsőben a legnagyobb változás a földszinten lesz. Építészetileg s tartalmában is. Néhány válaszfalat kivettek a helyéről, és a kis helyiségekből egy nagyteres, bankrendszerű ügyfélszolgálati irodát hoznak létre.

Mert, amint azt a tanácselnök kifejtette, a tanácsháza külső átalakítása „belső" korszerűsítéssel is jár.

Az ügyfélszolgálati irodában minden, az állampolgárokkal kapcsolatos ügyintézés egy helyen történik. Ez az egyik előny. A másik haszon: modernebb berendezésekkel, páternoszteres irattároló szekrény, 12 magnetofon, két lábpedált» lejátszó, villanyírógáp alkalmazásával gyorsítani tudják az ügyintézést. Legtöbbjét ott, helyben megoldják, de az azonnal el nem intézhető ügyek határidejét is előbbre tudják hozni. Megoldódik a helyettesítés számos gohdja, a leíróiroda pedig mentesíti a tizennégy dolgozót az igencsak sok időt igénylő gépírástól. Sőt, a két gépírónő a teljes apparátus gépelési feladatát el tudja végezni.

Az ügyfélszolgálati iroda kialakításával, s az. ügyintézők teljesítőképességének növekedéséveLjpe-c dig előbb-utóbb mód nyílik arra, hegy—létszámot--is megtakarítsa- nak.

Izsákon ésszerűen, s a helyzet adta lehetőséget kihasználva, egyszerre „kívül-belül” megújítják a tanácsházát, a tanácsi ügyintézést. A példa, legalábbis a belső korszerűsítés, a munka egyszerűsítése, másutt is követésre méltó.

A változás persze — ahogy azt Vizi Mátyás is mondta — nem olyan falrengető. A kérdés inkább az, miért nem csináltuk meg ezt húsz évvel ezelőtt.

V. T.

Azon az orgoványi őszön...

(13.) Halmi József, a' Kecskeméten és környékén elkövetett ellenforradalmi gaztettekről „Fekete könyv Kecskemétről” című műve 1920-ban Bécsben jelent meg. Az előszót Gábor Andor írta. „Olvasó, olvasd e könyvet, melynek hangja nyugodtabb, mint az enyém, s ha elolvastad, a te hangod lázadóbb lesz az enyémnél. Olvasd, s ha a szemed kidülled, s ha idegeid rángatóznak is, olvasd tovább. Olvasd, hogy megtudd, mik voltak a 'földnek ama kisebzett darabján, melynek Magyarország a neve, s hogy megtudd: miknek . kell meglenniük ott, ahol ilyenek voltak. Olvasd, hogy megértsd a múltat és jövendőt, hogy a föld rengjen benned ... Olvasd, hogy meglásd a sírt, hol nemzet süllyed el, amely sírt a népek nem úgy veszik körül, hogy szemükben gyászkönny ül, hanem úgy, hogy gyűlölet szikráz és utálat árad tekintetükből. Olvasd, hogy megtudd, hogy a

•Bravó, a magyar nyelv értelmező szótára szerint: bérgyilkos, kalandor.

mai Magyarország az, amellyel szemben még a legsilányabb ellenségnek is igaza lehet.”

Idézzük Halmit: „A leghorthybb pokol, a legnemzetibb tömegmé- szárlás, a legsűrűbb akasztóerdő: Orgovány ... Ártatlan embereket lakásaikról éjszaka ’ elhurcolnak, és vérfagyasztó kegyetlenséggel megölnek. Vizsgálat alatt levő foglyokat a börtöncelláikból a rendőrség és törvényszék vezetőinek közreműködésével visznek a halálba, gyanútlan utazó embereket a vonatról leszállítanak és félméteres gödörbe élve eltemetnek : kecskemétieket — Orgová- nyon.”

Már a román megszállás alatt megkezdődött a spiclirendszerrel és ügyészi elfogatóparancs nélkül való tömeges letartóztatás. Körülbelül százötven embert vittek a kecskeméti törvényszék fogházába, jórészt olyanokat, akik nemcsak hogy kommunista érzel- műek nem voltak, hanem a proletárdiktatúra alatt hivatalt sem vállaltak el. A letartóztatottak

közül tizenkettőt még a románok kecskeméti megszállása alatt, vád hiányában szabadlábra helyeztek. A letartóztatásokat Barna Tibor kecskeméti főkapitány-helyettes irányította, aki a proletárdiktatúra alatt a budapesti vörös őrségen teljesített szolgálatot. Barna Tibor a letartóztatásokat egy „baráti" társaság jóváhagyásával intézte, és mindjárt letartóztatás előtt, először barátainak tanácsát kérte ki. Ezek között volt Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály, Héjjas Andor, Héjjas Tibor, Pataki Nándor, Thury orvosnövendék, Zana Ferenc, dr. Magyar ügyvéd, Mu- raközy Ferenc stb.

Kecskemét városában és környékén már mindenütt remegve beszéltek Héjjas Iván főhadnagy gyilkos különítményének borzalmas kegyetlenkedéseiről. Senki sem tudta, mikor kerül rá a sor. A gyilkosok ellen senki sem mert fellépni.

A tömeggyilkosságok híre eljutott a kecskeméti törvényszék fogházába is, ahol a román megszállás algitt összefogott vizsgálati foglyok voltak. Rémülve gondoltak rá: mi lesz, ha odamennek a hóhérok, milyen sors vár rájuk holnap, holnapután, vagy talán egy óra múlva? A gyilkosok nem sokáig várattak magukra. Héjjias Iván és felfegyverkezett bandája november 19-én megszállta a kecskeméti törvényszék fogházát. Alig hogy beléptek, nekiestek a cellákban levő foglyoknak és ólmos botokkal, revolveraggyal, puskatussal agyba-főbe verték őket. A foglyok verése reggeltől késő éjszakáig tartott. Éjszaka az udvarra hurcolták a félholtra vert embereket, és a gyilkosok között levő Révész prelátus a keresztényeket meggyóntatta. Harminchat foglyot vittek el november 19-én éjszaka a fogházból. Névsoruk a következő:

Buday Dezső dr. jogakadémiai tanár, Neumann Imre kereskedő. Stern Zsigmond dr. ügyvéd, Villányi József postahivátalnok, Cigány János foglár, Lajos László detektív, Vincze Lajos ácslegény, Simon István, Kása László, Szá- kovics György, Hajma József na- pidíjas, Vércse Gábor gazda, Sende József, Egyeki József rendőr, Pancza-Kovács István, Horváth Döme, Kurucz József, Gubányi Mihály vöröskatona, Türey László, Lugossy István, szabósegéd, Polo- nyi Gyula, Käufer Artúr nyomda- tulajdonos, Pataki István detektív, Lazarovits Sándor detektív, Farkas Károly volt kecskeméti városi tanácsnok, Szegedi Lajös, Bakács György, Halmos Lajos dr. ügyvéd, Robár János, Bakonyi Antal kereskedösegéd, Faragó Pál, Villám István, Szűcs Lajosné, Ve- rényi László, Reiszmann Sándor és Berkes Ferenc hírlapíró.

Takács István volt párttitkár, amikor hallotta a cellákból kihurcolt foglyok dermesztő ordítását, és amikor cellájához értek a gyilkosok, hogy őt is elvigyék, be- retvával elmetszette a torkát és a helyszínen elvérzett.

Az udvarra kihurcolt foglyok közül három: Reiszmann Sándor, Berényi László és Berkes Ferenc menekülni igyekeztek. Mikor a koromsötét éjszakán puskatussal kifelé terelték a foglyokat, ők hárman hasoncsúszva a pince bejáratához lapultak, később pedig az egyik cellában elrejtőztek. Véres, összetört tagokkal, étlen- szomjan voltak itt, november 21- én reggel hat óráig. Akkor Héjjas Iván főhadnagy és öt cinkosa visszajött értük, végigkutatták a cellákat és hamarosan rájuk találtak. Reiszmann, Berényi és Berkes, amikor rájuk törték az ajtót, végső kétségbeesésükben puszta kézzel estek neki a fegyveres gyilkosoknak. Reiszmann te

is teperte az egyiket, és kevés híja volt, hogy meg nem fojtotta. A dulakodásra a fogház udvarán álló gyilkosok közül többen a cellába rohantak, puskatussal és szöges korbáccsal félholtra verték Berkest, Berényit és Reisz- mannt, majd a fogház közelében levő lókórház épületébe hurcolták és ott kikötötték őket. A kaszárnyaszerű lókórházban, ahonnan csak nemrég vonultak ki a románok, Tóth gazdálkodó, Francia Kiss Mihály és Muraközy csendőr őrmester tartózkodtak. Ide vitték 19-én éjszaka a törvényszék fogházából elhurcolt foglyokat és innen vezetett az útjuk Orgoványra.

A városban a három fogoly elhurcolása után futótűzként terjedt el a hír: „... percek alatt összesereglettek a lókőrház előtt az elhurcolt áldozatok hozzátartozói, s valósággal megostromolták Barna Tibor főkapitány-helyettest, majd küldöttségileg mentek el Héjjas Iván főhadnagyhoz és térdenállva könyörögtek neki, mondja megr mi történt az elhurcolt hozzátartozóikkal.

Vasárnap, november 23-án vonult be Horthy Miklós nemzeti hadserege Kecskemétre és a kétségbeesett hozzátartozók azonnal a hadsereg parancsnokát keresték fel. A parancsnok megengedte, hogy az emberek átkutassák a lókórház épületét. Borzalmas lát-> vány volt: minden szobában megalvadt vértócsa, kitépett nyers húsdarabok, vérfoltos ingek, kabátok, nadrágok hevertek szanaszét, de holttestet egyet sem találtak., A félig agyonvert embereket ugyanis megkínzásuk Után kivitték Orgoványra, és ott közülük tizennégyet felakasztottak, hatot élve eltemettek, hatot pedig a trágyadomb piszkos levébe fojtottak. Az utóbbiakat a trágya-? domb-mellé temették el.

Október 1-től november 22-ig kétszáz gyilkosságot követtek el Héjjas Iván főhadnagy és bűntársai. Az egész város, az egész környék tudott a borzalmaktól, mindenki ismerte a gyilkosokat, már az első. ötven áldozat kivégzése után, és a gyilkosok még va- dabbul, még kegyetlenebbül gyilkolhatták tovább.

Miközben Horthy Budapesten, a Gellért szállóban fejedelmi pompában élt, s a külföldi misz- sziók tiszteletére rendezett teadélutánokon a politikai helyzet tisztulásáról beszélt, ... novemberben, azon az orgoványi őszön ott rothadt szennyesen, gennyesen, szétmarcangolva, megcsonkítva, kiherélve, , megvakítva, meggyalázva a fővezér Magyarországa.”

*

A kecskeméti főkapitány jelentést küldött Ráday Gedeon kormánybiztosnak a Héjjas-különít- mény vérengzéseiről, az elhurcolt kommunisták legyilkolásáról és a lakosság megfélemlítéséről.

„November 19-ről 20-ra menő éjjelen a helybeli ügyészségi fpg- házban megjelent egy körülbelül harminc főnyi ismeretlen karhatalmi csapat, a fogházőr-személy- zetet egy szobába beszorította, s a fogházból az ott letartóztatott, s kommunista gyanú alatt álló egyének közül a következőket ismeretlen helyre hurcolta: ... (A névsor megegyezik a Halmi József felsorolta csoporttal.) Az elhurcolásra vonatkozólag az itteni ideiglenes karhatalmi, szervezet parancsnoka, Héjjas Iván főhadnagy azt adja elő, hogy azt a Pró- nay-féle különítmény Szabó és Székely (a fővezérség előadója a jelentés margójára azt irta: „link beállítás”) nevű századosai eszközölték, éspedig egy, a budapesti államrendőrség körbélyegzójé- vel ellátott parancs alapján."

Bővül, korszerűsödik az izsáki tanácsháza