Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-19 / 271. szám

1980. november 19. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY HÓNAP A MILIÁNAl SZÜKSÉGKÓRHÁZBAN Falugyűlés Vaskúton Köszönöm, doktor úr! Másodperce^ alatt, dőlt romba a legutóbbi, 1954-es földrengés Óta újraépítik algériai város, El Ás­nám és környéke október 10-én, pénteken délután. Az első jelenté­sek húszezer halottról és 200 ezer sebesültről szóltak. Ma sem tud­ni pontosan, hányán lelték halá­lukat a romok alatt. A katasztró­fát követően azonnal megindul­tak a nemzetközi segélyszállítmá­nyok. A magyar egészségügyi szervek — kormánydöntés alapján — a kötszerek, gyógyszerek, mű­tőberendezések mellett, három magyar műtéti csoportot, köztük a Bács-Kiskun megyei Kórház teamját küldték a földrengés se­besültjeinek ellátására, gyógyítá­sára Algériába. A megyei kórház tárgyalójában Fricska Veronika műtősnő, Szilá­gyi Mária altató asszisztens, dr. Gréczi Imre traumatológus főor­vos, dr. Cserényi László sebész, Sánta István és Hunyadi István műtős Algériában egy hónapig te­vékenykedő műtéti csoport tag­jai foglalnak helyet az asztal kö­rül. Talán csak arcuk november­ben szokatlan napbarnítottsága jelzi, hogy ők voltak azok, akik az első hívó szóra, szinte köteles­ségüknek érezve, nekivágtak az ismeretlen világnak, ahol bajba­jutottak vártak segítségre. Óva • Sánta István, Hunyadi István, dr. Cserényi László, dr. Gréczi Imre, Fricska Veronika és Szilágyi «Mária. mindet egy helyre, mert ha a se­bész sántít, abból nem lesz baj, de a kezét használnia kell... Csü­törtökön zürichi átszállással re­pülőgéppel érkeztünk Algírba, miközben a segélyanyagokkal megrakott gépek is útban voltak már. , Mi liana. El Asnamtól, a föld­rengés epicentrumától az első mű­ködőképesen maradt kórház, ahol egyébként magyar orvosok is dol­goznak. Ez lett a kecskeméti mű­téti csoport működési helye. Sze­rencsésnek mondható, hogy a már régebben ott dolgozó magyar kollégák segítségével a kapcsolat- teremtés könnyebben ment. Meg­érkezett a segélycsomagokkal megrakott nyolc kamion, megtör­tént a kirakodás, s kisebb-nagyobb nehézségek árán megteremtették a körülményeket a munkához. Persze a nyugodt munkafelté­telek kialakításához hozzá kell számítani, hogy a földmozgások folytatódtak, s az ott töltött egy hónap alatt a csoport tagjai 43 kisebb-nagyobb földrengést ész­leltek. El Asnamban a még épségben maradt házak egy, része is romba dőlt, s újabb sérülteket fogadott a kórház. Egy-egy rengés alkal­mával törött medencecsontú arab asszonyok rohantak le az emelet­ről az udvarra, érthető 'pánik­ból ... • Sátrakban, ideiglenes lakhelyeken élnek a földrengés sújtotta vidék lakói. a bizalmatlansággal, amelyet a helyi lakosok az európai ember­rel szemben éreznek. Milyen si­ker volt, amikor először hangzott el a „merői, docteaur!” — hálá­val telt sóhaja. A bizalom meg­győző jele: a kórház alkalmazot­tai hozzátartozóikat csak a ma­gyar orvosokhoz hozták. a tenger mellékére is eljutni. Él­vezték a napsütést, bár amikor a felhők eltakarták a napot a hő­mérséklet 2—‘3 fokra zuhant. Kü­lönösen Fricska Veronikának okozott nehézséget a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás, mert a zürichi repülőtéren „elté­rítették” csomagját, s két hetet egyetlen szál ruhában kellett vé­gigszenvednie .. — Kedden tudtuk meg, hogy menni kell, szerdán már Buda­pesten megkaptuk a védőoltáso­kat — kezdi az élménybeszámolót dr. Gréczi Imre. — S ráadásul Eközben a csoport tagjai min­den erejüket megfeszítve dolgoz­tak. Ellátták, kezelték a sérülte­ket, megszervezték az ügyeleti szolgálatot. S- megvívták harcukat A kevés szabad időben, amit a munka és az ügyeleti szolgálat meghagyott, a csoport tagjai meg­nézték a halott várost, El Asna- mot. Módjukban volt Tipazába. — A műtőfelszereléseket — a négy komplett műtőasztalt — arab kollégáinknak használatba ad­tuk. Munkálkodásunk eredményét az El Asnamban tartózkodó egész­ségügyi miniszter is értékelte. S ami igen ritkán esik meg európai emberrel, megajándékoztak ben­nünket búcsúzáskor — emlékezik vissza dr. Gréczi Imre. A burnusz mellé a lányok egy-egy kabil ék­szert, á férfiak kávésedényt kap­tak, a kórház igazgatójának saját kezűleg írt köszönő sorai kísére­tében. A csoport tagjai ma már meg­szokott környezetükben dolgoz­nak. Az Algériában töltött egy hónap emberpróbáló időszaka után élményekben gazdagabban látják el feladatukat. Fölösleges­nek tűnő a kérdés, hogy vállal­koznának-e újra, ha szükség len­ne rá. Mindenesetre' elgondolkodtató Gréczi főorvosnak az a javaslata, hogy bármilyen, akár belföldi, akár külhoni természeti kataszt­rófa sebesültjeinek ellátására ké­szenléti csoportot kellene létre­hozni. Olyan emberekből, akik összeszokottam áldozatkészen ké­pesek vállalni a különleges meg­bízatást. Mert a „kétszer ad, aki gyorsan ad” igazsága ilyen helyzetekben sokszorosan érvényes ... t A vasbeton építmények kártyavárként csuklottak össze. (A felvételeket Szilágyi Mária készítette) N. M. Hétfőn a bajai járásban is meg­kezdődtek a népfrontbizottságo­kat újjáválasztó falugyűlések. Vaskúton a művelődési otthon­ban került sor erre az esemény­re. melyen részt vett Papp László megyei tanácstag, a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság igaz­gatója, és Földvári Imre, a Ha­zafias Népfroht Bajai városi tit­kára. Mojzes Mihály, a Hazafias Nép­front községi elnöke számolt be a népfrontmunkáról. A népfront községi bizottsága fő feladatának tekintette a község­politika segítését. A lakosság mozgósításával igen szép eredmé­nyeket értek el a község parko­sításában, segítséget nyújtottak a község művelődési rendezvényei­nek előkészítéséhez, és végrehajtá­sához, valamint az egészségügyi és szociális feladatok megoldásá­hoz. Ezután Mihálovics Attila, a köz­ségi tanács elnöke kért szót. A gríndok között megemlítette, hogy az áfész a vágóhíd bezárása miátt nem tudta biztosítani a köz­ség tőkehússal való ellátását, ami komoly zavarokat okozott. A to­vábbiakban az oktatási intézmé­nyekről szólva elismeréssel be­szélt a lakosság társadalmi mun­kájáról, amely sók esetben bizo­nyította a község iránti ragaszko­dásukat. Befejezésül a vízvezeték­hálózat kiépítéséhez kérte a la­kosság anyagi hozzájárulását. Örömmel, jelentette be, hogy no­vember 19-én átadják az iskolá­hoz csatlakozó korszerű torna- csarnokot, jövőre pedig a mellette épülő tanuszodát. Ezután hozzászólások követ­keztek. Gorjanácz Istvánná szóvá tette, hogy a tanácsi és társa­dalmi szervek munkájában még sok a párhuzamosság, ami gátolja a gyorsabb fejlődést A- lakóhelyi közélettel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Vaskút lakói évek hosszú során arról voltak neve­zetesek. hogy áldozatkészséget mutattak, amikor a község gya­rapításáról, Jejlesztéséről volt szó. Rozmanicz Jakab felszólalásában bejelentette, hogy örömmel fogad­ják a vízhálózat kiépítésének le­hetőségét, melyhez maga is hoz­zájárul. Felvetette, hogy nem ki­elégítő az áfész községi ellátó te­vékenysége, kicsi, korszerűtlen az orvosi rendelő. Javasolta — mint­hogy Vaskút nemzetiségi község az iskolában ne az 5. órában tanítsák a német r’elvet, mert akkor már fáradtak a gyerekek. A ' felszólalásokra Mihálovics Attila tanácselnök válaszolt, majd megválasztották a község 50 tagú népfrontbizottságát, köz­tük a 11 elnökségi tagot. Elnök­nek választották Kapornyai Já­nosáét, titkárnak Kiing Istvánnát. Sz. F. Továbbra is támogatják a kistermelőket A mezőgazdaság pénzügyi sza­bályozó rendszerének 1981. évi to­vábbfejlesztése — amelyről kor-' mányrendelet jelent meg a Ma­gyar Közlönyben — továbbra is előirányozza a mezőgazdasági kis­termelés erőteljes, hangsúlyozott támogatását. Az egyes kiemelt ágazatoknál továbbra is fennma­radnak a jelenleg érvényben levő támogatási formák; sőt egyes te­rületeken a kedvezmények to­vább nőnek. Változatlan mértékben és a je­lenlegihez hasonló feltételekkel részesítik támogatásban a fólia alatti zöldségtermelést. Továbbra is 20 százalékos támogatással csökkentett áron vásárolhatnak meghatározott gépeket a kister­melők, valamint a gépkölcsönzés­re jogosult szervezetek. A kerti traktorokhoz csatlakozó munka­gépek közül azonban csak a me­zőgazdasági termelést szolgáló talajművelő, vető, és ültető, va­lamint növényvédő és termény­betakarító munkagépekre, továb­bá az utánfutókra adnak állami támogatást. A nem bogyós gyümölcsű ültet­vénytelepítés kisüzemi feltétel­rendszere változatlan marad. A mezőgazdasági kistermelők a bogyós gyümölcsnek telepítésekor a szaporítóanyagot eddig is támo­gatással csökkentett áron vásárol­hatták meg, ha annak teljes ter­mésére — az erre kijelölt szerve­zettel — legalább 3 évre értéke­sítési szerződést kötöttek. Az új rendelet jelentős könnyítést ad azzal, hogy a támogatás egyik feltételeként előírt legkisebb te­lepítési területet, ezerről 500 négy­zetméterre csökkenti. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem integ­rációjában, összefüggő területen megvalósuló bogyós gyümölcsű ültetvények telepítéséhez a kister­melők a nagyüzemével azonos tá­mogatást vehessenek igénybe, A támogatás akkor is jár, ha'"a té- rület nem csatlakozik közvetlenül a nagyüzemi ültetvényhez. r A kistermelőket a tulajdonuk­ban levő tehénállomány után to­vábbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2500 forint, a má­sodik és minden további tehén után az eddigi ötezerrel szemben hatezer forint. Űj vonása a ren­deletnek az is, hogy az állami tá­mogatás igénylésekor az eddig előírt tbc-mentesség igazolást nem kell a kistermelőknek be­mutatni. A támogatás igénybe­vételének ugyan továbbra is elő­feltétele a tehén gümökórtól való mentessége, ^e ezt külön igazolni csak akkor .ell, ha az udvarban tartott tehtueknél az illetékes ál­latorvos gümőkórfertözést állapí­tott meg; ilyenkor a támogatás kifizetését átmenetileg felfüggesz­tik. (MTI) (9.) Az ellenforradalmi terror 1919-ben, több mint hatvan évvel előbb, ezekben a napokban tom­bolt féktelen és félelmetes erejé­vel. Az alábbi írásokban ezekre az eseményekre emlékezünk, foly­tatásaként a korábban már meg­jelenteknek. A román megszállás 1919. augusztus 1-én a Hivata­los Közlönyben ez volt olvasha­tó: „A Központi Munkástanács 1919. augusztus 1-én tartott ülé­sén a Szövetséges Szocialista Ta­nácsköztársaság Kormányzótaná­csa bejelentette lemondását, amit a í munkástanács elfogadott." A Központi Munkástanács ugyan­ezen az ülésen megválasztotta a Magyar Köztársaság új kormá­nyát, amelynek miniszterelnöke * *BrávA, a magyar nyelv értelmező szótára szerint: bérgyilkos, kalandor. Peidl Gyula lett. A. Kiskunhalas­ról származó Garbai Sándor a közoktatásügyi tárcát kapta meg. Az új- kormány proklamációjában bejelentette: „Az antant ultimá­tumot intézett hozzánk. Követel­ték, hogy a tanácsrendszer alap­ján álló kormány helyét más kor­mány váltsa fel. Ehhez a felté­telhez fűzték a béketárgyalások megkezdését... Az új kormány az öntudatos, szervezett munkás­ság erejére támaszkodik ,.. Meg akarja föltétlenül óvni Magyar- ország népét a fehérterror pusz­tításának és csőcselék rombolá­sának rémétől.” Kecskeméten augusztus 2-án a vörösőrség kecskeméti várospa­rancsnoksága a következő tartal­mú falragaszt j'elentette meg. „A kormányzótanács átadta helyét a szocialista minisztereknek, de az összes hatóságok, Intéző bizottsá­gok a további intézkedésig he­lyükön maradnak. A vörösőrség a közbiztonság fenntartására hivatott szervezet, teljes erejével azon lesz, hogy Kecskemét th. város lakosságának nyugalmát és biztonságát meg­óvja. Figyelmeztetek mindenkit, hogy minden legkisebb rendzavarást a rendelkezésemre álló minden esz­közzel meg fogok akadályozni, és ha kell, karhatalmat is fogok al­kalmazni. Fogadja mindenki nyugalommal a bekövetkező eseményeket, mert az Magyarországnak a békét, az embereknek a boldogulást fogja meghozni. Farkas Sándor város- parancsnok." Farkas naivitása és a szakszer­vezeti kormányba vetett indoko­latlan hite vitathatatlan. Bár a direktórium idején megtanulhat­ta vo^na, hogy az ellenforrada­lom minden .lehetőséget a maga javára. akar hasznosítani, mégis vakbuzgón optimista volt a direk­tóriumbeli társaival együtt, akik mondván: „mi nem követtünk el semmi bűnt. ézért akárkivel bát­ran, nyílt tekintettel nézünk szembe”. Később- ők és az egész ország megtanulta, hogy az ellen- forradalmi gyilkosok gátlástalan­sága nem szelídíthető. A kiskunfélegyházi sajtóelőadó augusztus 2-án a következőket je­lezte: „Ma reggel 8 óra 30 perc­kor a Nyugatiról elindultam a Kiskunfélegyházára induló vonat­tal. A vonatot Pilisen feltartóz­tatták azzal, hogy Ceglédre nem engednek be személyvonatot, mert tele van katonavonattal. Később azt a hírt közölték, hogy román járőrök vannak benn. Több mint egyórai várakozás után Mónorról azt közölték az állomással, hogy ott szintén román járőrök van­nak. Az állomásfőnök... a ka­tonákat fegyvereik átadására szó­lította fel. A katonák a felszólí­tásnak nem tettek eleget, hanem követelték, hogy a vonatot indít­sák vissza Budapestre... a vonat tényleg visszaindult, és ... a pak­likocsiban két gépfegyvert állí­tottak fel a harctérről visszatért katonák. Mönororv túl óvatosan haladtunk előre. Itt, a sínek mel­lett jobbról és balról egy-egy ro­mán holttestet láttunk.” A félegyházi direktórium je­lentette, hogy: „Fontos értekezle­tet tartunk most az aratómunká­sok vezetőivel. Rá akarjuk .ven­ni őket, hogy haladéktalanul hordják be a gabonát és kezdjék meg a cséplést, hogy az ellátatla­nok élelmiszerekhez is jussanak. Egyébként a nyugalom zavarta­lan." A kecskeméti direktórium: „Dacára a háborús állapotnak, a hétköznapi munka zavartalanul folyik. A rend teljes, a románok Cegléden vannak, és attól vala­mivel nyugat felé nyomulnak, de megmaradtak a vasútvonal túlsó partján. A vasútvonal déli részé­re csapataik nem léptek át. Egyébként is, amint értesültünk, Cegléden is teljés a nyugalom. A románok a vörösőrséggel együtt a legbarátságosabb megegyezésben folytatják a katonák leszerelését az olasz misszió vezetése mellett.” Kiskunhalasról ez a hír érke­zett: „A városban csend és rend van. A II. vasas vörösezred pa­rancsnoka lefegyverezte a bácskai vörösezred legénységét. Csak tisz­tek. altisztek és volt csendőrök viselhetnek fegyvert. A parancs­nok azonkívül parlamentert kül­dött a franciákhoz, akik Szege­den székeltek, arra kérve őket, vonuljanak be a városba. A han­gulat a lakosság körében igen vegyes, egyesek nemzetiségi el­lentéteket igyekeznek szítani.” A magyarországi bolseviki moz­galom történetéhez dr. Bori kis­kunhalasi rendőrtanácsos a város­ban összegyűjtött adatok között ezt jelezte: „A bolsevizmus bu­kásának híre városunkba augusz­tus elsejére érkezett. A város la­kossága örömujjongással fogadta: a hírt: követelte a direktórium távozását. De a direktórium to­vábbra is a helyén maradt és han­goztatta, hogy minden a régi ma­radt, csupán az a különbség, hogy a Népbiztosság helyett Miniszté­rium működik. A direktórium helyét csak augusztus 6-ánv a ro­mán csapatok és a nemzeti had­sereg tagjainak bevonulása után hagyta el, s ugyanakkor illantak el a terrorcsapatok' tagjai is. A román megszálló csapatok be­vonulása után a bolsevik magas tartású és bolsevik szereplő egye­nek összefogattak.' A parancsnok­ló román alezredes ezek közül a kisebb, szerepet vivő egyéneket 25 bottal büntette, a nőket, s öregebb vagy gyengébb testalkatú embe­reket 500, 1000, 2000, 5000 korona pénzbírsággal sújtotta. A súlyo­sabb beszámítás alá' esőket pedig a kecskeméti táborba szállította. A megszálló katonaság kezdetben maga is erős bolsevikellenes ma­gatartást tanúsított, s a bolsevik egyénekkel szemben szigorúan járt-el. Később azonban ezen magatartása ellanyhult, észrev«»­hetőleg a bolsevik irány felé. hajlottak. Rekvirálásoknál és élelmiszer-vásárlásnál, s egyéb­ként Is sok katona ajkáról volt hallható a polgárokra vonatkozó­lag a burzsuj szó.” A Tass község elöljáróságától származó jelentés szerint: „Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ellenforradalom tet­teseinek . kinyomozására kikül­dött két vádbiztos, akik a kun- szentmiklósi vörös rendészeti szá- zodhoz tartoztak és állítólag volt államrendőrségi detektívek vol­tak, a nyomozás során igen szé­pen viselkedtek, ott, ahol lehetett, mindenkin segítettek, ebből kifo­lyólag közöttük és a vörös század politikai, megbízottjai között he­ves vita is támadt...” (1919. no­vember 4.) A hatalomra került ellenforra­dalom azonnal a legradikálisabb eszközökhöz folyamodott. A kalo­csai törvényszék hirdetménye így szól: „Közhírré teszem, hogy a magyar belügyminisztérium 39/1919. M. E. számú rendeletével a rögtönbíráskodást a kalocsai törvényszék egész' területén elren­delte a következő bűncselekmé­nyekre: hűtlenségre, v lázadásra stb. Felhívok mindenkit, hogy a felsorolt bűncselekmények elkö­vetésétől óvakodjék, és figyelmez­tetek mindenkit, hogy a polgári büntető bíráskodás alá tartozó minden .egyén, aki a kihirdetés után a kalocsai törvényszék terü­letén ilyen bűncselekményt követ el, a rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik.” (1919. au­gusztus hó 21. napján. Rajnák Já­nos törvényszéki elnök.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom