Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

1980. október 11. • PETŐFI NÉPE • 3 V Életrevaló kistelepülés A tanyai népfrontbizottság el­nöke Keresztes László — „civil” foglalkozására nézve az Almavi­rág Szakszövetkezet elnökhelyet­tese — idén augusztus 20. alkal­mából kapta meg a Népfront munkáért kitüntetést. — Szinte jubileumra — jegyzi meg —, mivel maholnap tíz esz­tendeje viselem ezt a szép tiszt­séget. Kilenctagú bizottságunk­kal hosszú évek óta Felsőlajos fejlesztésén, a lakosság életkörül­ményeinek jobbításán munkálko­dunk. Abból indultunk ki, hogy a szülőföld szeretete — ami a szo­cialista hazafiságnak nélkülözhe­tetlen alkotóeleme — olyan érő, •amelyre a településfejlesztési cé- ‘ lók eléréséhez biztosan támasz­kodhatunk. Tapasztalhattuk, hogy véleményével, javaslataival és értékteremtő munkájával kész részt vállalni a lakosság ügyeiből. Ehhez persze az is kell, hogy bi­zottságunk minden tagja, az igen aktív népfronttitkártól, Makai Bé- lánétól kezdve ifj. Csordás László­ig nap mint nap együtt éljen, cselekedjen a lakossággal. No és a nőbizottsággal, amelynek olyan ritka mozgékony aktivistája van, mint dr. Papp Lászlóné, aki élet­korát meghazudtolva — túl jár már a nyolcvanon — fáradhatat­lan közvéleménykutató. Felkere­si az ásszonyokat, betér pár ba­ráti szóra a műhelyekbe; van-e kívánság, panasz az áruellátására, közlekedésre — és így tovább. Amire aztán „rászáll”, addig nem nyugszik, míg el nem intézik... A lakosság beleszól Kis ügyektől nagy kérdésekig így nyújt lehetőséget a népfront­bizottság a lakosságnak a be­leszólásra. Így tudatosul az emberekben, hogy településük éle­tében az ő megkérdezésükkel, közreműködésükkel történnek változások. S hogy ennek cse­lekvő társadalmi egység az eredménye, a felsőlájosi fejlődés tényein is lemérhető. Így lett vezetékes vize a tele­pülésnek az 1974—76-os nagy brogram megvalósításaként. Ek­ként van köze a népfrontmozgal­mi munkának az ABC-áruház, a gázcseretelep létesítéséhez, a fű­tőolaj-ellátáshoz, járdák építésé­hez vagy fásításhoz. De még ah­hoz is, hogy 5 órás üzemben mű­ködik a posta is, holott meg akar­ták szüntetni. Nyilvánvaló, hogy az i t t-él- niakarásnak ezek az összefogással létrehozott értékei-bizonyítékai eredményezték azt az érdekes fo­lyamatot, hogy Felsőlajos nem­csak otthon marasztotta a helybe­lieket, hanem vonzó kisugárzása lett a hozzá tartozó tanyavilágon kívül például Táborfalvára, La- dánybenére, Kunbaracsra is. Olyan értelemben, hogy onnét is települtek ide fiatalok. A szakszö­vetkezetben munkalehetőség vár­ta őket, de vannak, akik innen járnak el dolgozni fővárosi üzem­be. Ekés bizonyság a kistelepülés megtartó, odahívó erejére, ami­kor ott gondoskodnak korszerű életkörülményekről! Mikor aztán Felsőlajos lélekszá- ma túlhaladta már a 100 családét November 7-re várják az 50 személyes óvoda avatását. — természetesen családi házak is >szép számmar épültek tízév alatt egyje sürgetőbb lett az igény óvodára. Nagy óhaj — kis pénz — Óvoda a tanyán — nem min­dennapi kívánság. — De hogy a nagy óhajhoz kis pénzünk,' egymillió-négyszázezer forintunk volt, méginkább össze­fogásra tüzelt bennünket — erő­síti Keresztes László. — Már a tervezést is társadalmi munkában végezte Nagy János építésvezető. Ezzel indult a vállalkozás 1979 őszén ... Tető alá a nagyközségi tanács építési-költségvetési üze­me hozta az óvodát. A kétkezi tár­sadalmi munka zömét — alapki­ásás, -betonozás, egyéb beton­munkák — a felsőlajosiak adták. Az Almavirág szocialista brigád­jai: November 7., Hámán Kató, Oj Elet, Béke, Szántó-Kovács Já­nos és Zrínyi ílona. A vízvezeték­szerelés, központifűtés-szerelés elvégzése a Vízgépészeti Vállalat 3-as számú gyáregységének érde­me; segített a Kossuth Tsz, á Gépjavító Közös V., a háziipari szövetkezet, de még katonák is ... November 7-re szeretnénk átadni. A gyerekek felvétele már meg­történt, a szülők naponta érdek­lődnek, nem lesz-e fennakadás? A bútorok, felszerelések megvan­nak, nincs hiány építési anyagok­ban sem. A társadalmi segítség mértékét azon is lemérhetjük, hogy elkészültével 2 és fél millió forint körüli érték lesz az óvoda. Ahol a „hazaiakon" kívül helyet kaptak „Kossuth”-os gyerekek, sőt még táborfalviak is. — Az ötvenszemélyes óvoda már a szélesebb értelemben vett alapellátásról .tanúskodik. Az 13 isISI! I Ei u i kityús, buck&s út­szakasz. (Straszer András fel­vételei.) . anyagi figyelem mellett azonban nagyobb közéleti, kulturális gon­doskodás is szükséges ahhoz, hogy ne érezzék elhagyatottnak magukat a kistelepülés lakói... Nemcsak anyagi gondoskodás — Elég élénk társadalmi, kul­turális mozgás van nálunk — kü­lönösen a téli hónapokban — mondja Keresztes László, és be­szél a filmvetítésekről, TIT-elő- adásokról, a nőbizottsággal közö­sen szervezett egészségügyi isme­retterjesztő programokról, szak­mai előadásokról. — Ez belülről jövő igény, hiszen ennek a kis te­lepülésnek a létét a gyümölcs, az alma alapozta meg — fűzi hozzá, és máris újabb lakossági igé­nyek jutnak eszébe. — Többször felvetődött már, hogy kultúrhelyi- ség, önálló mozi kellene. Ma még az Almavirág ebédlője szolgál színház- és moziteremnek. Egy- egy rendezvényen százan—százöt­venen vannak, de zsúfolódtak már be háromszázan is a tizenkétszer- tizenöt méteres helyiségbe ... Nagy sikere volt nyáron a kecs­keméti Tanyaszínház szereplésé­nek ... S ha már színházról van szó; az is visszatérő kérés, hogy ha nem is egész évben, de lega­lább télen, szombat-vasárnap es­te idáig jönne ki a Kecskemét­ről Lajosmizséig közlekedő autó­busz. Hogy akik a megyeszékhe­lyen töltik a hétvégét, ne legye­nek kénytelenek már kora dél­után útnak indulni, mert még ki kell kutyagolni Felsőlajosra a községhői. — Nekem meg az utazásról ju­tott eszembe az a gidres-gödrös, keréktörő útszakasz, amelyet kol­légáim is szidnak ... Onnan az E5-östől az ABC-ig vezet... — Négy éve húzódó gondunk ez. Évente útkarbantartási na­pon húsz-harminc ember igyekszik javítani rajta, de csak a szilárd burkolat segít. Ha beáll az eső­zés, kisebb kocsi bele se merész­kedik. Hány motoros esett már el rajta... A tél folyamán végé­re fogunk járni. A tanács a KPM megyei képviselőjével lép érint­kezésbe. Ha másképp nem megy, megoldjuk mi hárman: az Alma­virág, az ÁFÉSZ s a Kunsági Vendéglő is érdekelt, meg a ta­nács. Mi adjuk a szállítóeszközö­ket. Most még nem, mert az őszi munkák lekötik őket... — Akár egy község fejlesztési eredményeiről, problémáiról be­szélgettünk volna... Honnét ke­rült Felsőlajosra? — kérdeztem Keresztes Lászlót. — Itt születtem, feleségem is lajosmizsei. Iskoláim elvégzése után alig pár évre hazajöttem, s 1958 óta folyamatosan itt élek. Tizenkét esztendős Laci fiam ku­tató természet, a biológia felé húz, a tízéves Tibor álma az erdészet. Most még... Tóth István n okán menekültek el jó ideje a kistelepülések- ről, s az újságok apróhirdetéseiből kiolvasha­^ tóan mennének ma is városba, nagyközségbe. Miért? Azért, mert e törpetelepüléseken lassan ja­vulnak az ország egészéhez képest elmaradott élet- körülmények. Ezért romlik az itteni lakosság közér­zete. Márpedig nem jelentéktelen nagyságú társadal­mi rétegről van szó. A kistelepülések életének ala­kulása csaknem 700 ezer embert, tehát az ország la­kosságának több mint hat százalékát érinti. A nép­front ezért teremti 'meg időről időre az aprófalvak népének fórumait. Az elmúlt héten Körmendre hívott össze munkaértekez­letet a Hazafias Nép­front településpoliti­kai és a Magyar Ag­rártudományi Egye­sület falufejlesztési bizottsága. A kétna­pos tanácskozáson azok cserélték ki gon­dolataikat az apró­falvak jövőjéről, akik hosszú évek óta szí­vükön viselik a kis települések sorsát. A tanácskozáson számos gyakorlati példa hangzott el a kistelepülések élni- akarásának igazolá­sára, s valamennyi azt tükrözte, hogy ja­vuló szolgáltatással, jobb ellátással lehet vonzóbbá tenni a helyben maradást. Megyénkben jó példa erre a lajosmizse-felsőlajosi kistelepü­lés helyzetének alakulása, ahol — bátran állíthatjuk — a nép­front tanyai bizottsága a fejlődés élesztője, természetesen a nagy­községi tanácsi és pártvezetéssel való gyümölcsöző kapcsolat révén is. • Keresztes László: — Ma­holnap tiz esztendeje vise­lem ezt a szép tisztséget. • Dr. Papp Lászlóné az idős, de fáradhatatlan nőbizottsági aktivista, sokszor dolgozik együtt Keresztes Lászlónéval. Módosítani kell EZEKBEN A NAPOKBAN az ország különböző részein á Hazafias Népfront ankétokat szervez, me­lyeken széles körű vitára bocsátják az államigazga­tási eljárást szabályozó 1957. évi- IV-es törvény mó­dosításának tervezetét. Nemrég Szegeden, a Csong- rád, Bács-Kiskun és Békés megyei szakemberek, a téma iránt érdeklődők mondták el véleményüket az államigazgatási eljárás eddigi menetéről, a helyes vagy a kifogásolható szabályokról, s tettek javasla­tokat bizonyos módosításokra. Tehát törvényt módosított az ország lakossága. Már megint? Hiszen nemrég módosította az ország- gyűlés — ugyancsak széles körű társadalmi vita után — egyebek között a Polgári Törvénykönyvet, a Bün­tető Törvénykönyvet. Igaz, hogy a különböző szintű jogszabályok már szinte keresztül-kasul hálózzák társadalmi, gazdasá­gi életünket, olykor fennáll a túlszabályozás veszélye, s a gyakori módosítások is nehezítik az eligazodást, de az államigazgatási eljárási törvény módosítását illetően több okból sem lehet kifogást emelni a jog­alkotói buzgóságért. Ugyanis nem három-, öt-, vagy tízéves törvény módosításáról van szó, hiszen 1957- ben, tehát 23 évvel ezelőtt alkották meg az államigaz­gatási eljárási törvényt, amely kiállta az idő próbá­ját. Természetes, hogy a több mint két évtized alatt a jogszabály egyes rendelkezései elavultak, tehát szükségessé válik ezek korszerűsítése, a jogok és kö­telességek arányának ismételt, helyes kialakítása. A TÖRVÉNYT módosító tervezet részletesen fog­lalkozik az úgynevezett hatósági eljárással, továbbá az államigazgatási szervek egymás közötti eljárásá­val, s végül az ügyvitellel. Ezúttal a tervezetnek azzal a részével, lényeges, módosító javaslatokkal foglalkozunk, amelyek az állampolgárokat közvetlenül érintik. Lényeges a tervezetnek például az a javaslata, hogy az államigazgatási eljárás során csökkenjen a bizo­nyítási teher. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a helyi tanács nyilvántartásában meglevő adatok be­szerzéséért ne az ügyfélnek kelljen napokig kilin­cselni a szakigazgatási szerveknél, hanem a szüksé­ges adatokat az apparátus szerezze be. Ezáltal lénye­gesen könnyebb lesz az ügyfél dolga. Mert például ha ingatlantulajdon-szerzés céljából az állampolgár felmentést akar kérni, vagyis bizonyítani kell, hogy nincs ingatlanja, akkor a pénzügyi osztály, a föld­nyilvántartó igazolására van szüksége, ezért pedig napokig talpalhat. A javaslat ezt a gyakorlatot le­egyszerűsíti úgy, hogy a tanács nyilvántartásában szereplő adatok alapján az apparátus beszerzi a szük­séges bizonyítványokat. Űj és lényeges a tervezet szerint az is, hogy ha va­lamilyen bizonyítékot — például iratot — az állam­polgár csak hosszú idő alatt, nehezen, körülménye­sen tud beszerezni, akkor ezt nyilatkozattal pótol­hatja, ennek adatait hosszadalmas lenne beszerezni, a tervezet az alól felmenti nyilatkozattétellel, tgy tehát jelentősen meggyorsul az államigazgatási el­járás. Az államigazgatási eljárás során az ügyfelek ed­dig is tehettek kérdést a tanúhoz, de ezt a törvény nem írta elő, tehát ez a gyakorlat nem volt általá­nos. A tervezet szerint a módosított törvény ezt kö­telezővé teszi, az állampolgárnak lehetősége nyílik kérdéseket feltenni a tanúhoz, így nagyobb lehető­sége "tesz saját érdekeit védeni. KÜLÖN FEJEZET foglalkozik a hatósági ellenőr­zéssel. Ezt eddig szintén nem szabályozta az állam- igazgatási eljárási törvény, noha a hatóságok termé­szetesen eddig is ellenőrizték egyebek között az enge­dély nélküli építkezéseket, az épületek rendeltetés- szerű használatát. Az ellenőrzések módjának meg­határozása, pontos megjelölése minden bizonnyal csökkenti majd az eddigi nézeteltéréseket. A törvényt módosító tervezetnek nagyon lényeges tétele az, hogy az államigazgatási szervek a jövőben csak egy esetben változtathassák meg a jogerős ha­tározatokat. Így minimálisra csökken az állampol­gároknak a hozott határozatokkal kapcsolatos bi­zonytalansága, ugyanakkor ez növeli az államigaz­gatási szervek felelősségét. Ha hoznak egy jogerős határozatot, akkor az alapos legyen. A tervezet szélesíteni kívánja azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a jogerős határozatokat a bíró­ság előtt meg lehet támadni. Felhívja a törvényal­kotók figyelmét arra, hogy újra kell szabályozni a semmisséget is, vagyis azt, hogy amikor nyilvánvaló­vá vált a rosszhiszemű ügyintézés, vagy az állam­polgár rosszhiszeműsége, s így, illetve ennek alapján hoznak határozatot, akkor a törvény határozottan mondja ki annak semmisségét. A tervezet részletesen szabályozza a végrehajtási eljárást annak érdekében, hogy a jogerős határozat a jövőben minél gyorsabban megvalósuljon. A SZÉLES KÖRŰ társadalmi vitákon elhangzott véleményeket, javaslatokat hamarosan összegzi a törvény- előkészítő bizottság. Ezzel, s az államigazga­tási szervek javaslataival kiegészíti a módosító ter­vezetet, amely hamarosan az országgyűlés elé kerül. Tárnái László Épülő szállodák Magyarországon Az idegenforgalom és a szállo­dahelyzet összefüggése kézenfek­vő. Szinte valamennyi városban elmondhatják, hogy elkelne még egy-egy jó szálló. Különösen Bu­dapesten és a Balatonnál bizo­nyul kevésnek a szálláshely, s a nagyobb gondoktól a fizetőven­dég-látás menti meg a turiz­must. Jelenleg körülbelül 250 ezerre tehető a kereskedelmi szál­láshelyek száma, de ebből csupán 33—34 ezer körüli a szállodai ágy. A főváros régóta küzd szálloda- gondokkal. Ide általában nem hosszú hetekre, csupán két-három napra jönnek a vendégek, így a hétvégeken erősen visszaesik a szobák foglaltsága. Ez persze nem oldja meg a gondokat. Ami a múl­tat illeti, 1937-ben 383 ezer kül­földi járt Magyarországon, több­ségük a fővárost kereste fel. Hoz­zájuk számítandók még a hazai utasok. A vendégeket 156 szállo­da és penzió fogadta, 9486 ággyal. Jelenleg a 7—8 milliónyi hazai és idegen látogatót 33 szállodában 9739 hely várja. A legutóbbi évtizedben — rész­ben a hazánkban első ízben meg­rendezett vadászati világkiállítás hatására — Budapesten hét új szállodát adtak át és felújítottak néhány régit is. Felépült a Volga, a Wien, az Olimpia, az Európa, a. Duna Intercontinental, a Hilton és legutóbb a margitszigeti Thermál. Az új vidéki szállodák közül meg­említhető a Gemenc, a Claudius. Silvánus és a Nimród, vagy a ta­tabányai Árpád. A központi költségvetésből léte­sített szállodák sorát a közeljö­vőben osztrák hitelből bővítik. A háromszázmillió dolláros deviza- kölcsön — bár nem oldja meg a gondokat — jelentékenyen növeli a főváros és a Dunántúl egyes ré­szeinek fogadóképességét. A kölcsönből mintegy hatezer vendégnek épülnek szállodák. A pesti Duna-parton a Lánchíd és a Vigadó tér közötti szakaszon, a Duna Intercontinental közelében bontakoznak már az Interconti­nental Fórum (szakmai nevén: Duna-part I.) és az egyelőre még névtelen, egyébként a MALÉV és a Pannónia Vállalat tulajdonát képezd Duna-part II. falai. A négycsillagos Fórum a régi Ritz Szálló helyén épül — 408, szo­bájának mindegyike légkondicio­nált és fürdővel, tévével, mini­bárral, telefonnal ellátott. Az ét­kezéshez, szórakozáshoz két étte­rem, bankett-terem, kávézó és drink-bár várja majd a vendége­ket. Az épületnek uszodája és sza­unája is lesz. Megnyitását 1981. októberére-novemberére tervezik. A Dunapart II. ugyancsak négy- csillagos, '357 szobája 711 vendé­get fogad. Ugyancsak tágas étter­mek, kávézó, söröző, koktélbár, uszodai drinkbár — tehát saját uszoda és szauna találhatók majd benne. Az osztrák hitelkonstrukció ke­retében épül a Déli-pályaudvar­nál a háromcsillagos Moszkva Szálloda is, 400 szobával, 800 ven­dég számára. Az éttermen, kávé­zón sörözőn, báron és különter­meken túlmenően itt is lesz uszo­da, szauna és föld alatti parkoló. Az itt említendő negyedik bu­dapesti szálloda, az Alkotás utca és a Hegyalja út kereszteződésé­nél, szintén háromcsillagos szín­vonalú, 324 szobája 648 vendég elhelyezését teszi lehetővé, étter­me 200 személyes, de lesz külön­terme és sörözője is. Az utóbbi három új szállodát 1982 második negyedében adják át. Az áfészek, idegenforgalmi hi­vatalok, illetve helyi vendéglátó vállalatok országszerte építenek kisebb-nagyobb moteleket, szállo­dákat. Az idegenforgalmi alapból támogatják jó néhány meglevő szálló korszerűsítését is. Épül azonban — főként az országos szálloda-vállalatok beruházásában — néhány tekintélyesebb új szál­loda is. A háromcsillagos Palatí­nus Szálló Sopron belvárosában emelkedik. 32 szobájában 72 ágyat helyeztek el, a látogatókat étte­rem, drinkbár, pálmakert fogad­ja. A tervek szerint a Palatínust jövőre átadják. Jó ütemben halad a balatonfü­redi 52 ágyas Sport Motel építése, a Marina Szállóval szemben. A régi Eger Szállóhoz csatlakozva, a város közepén megépül a két­csillagos Eger Szálloda, 100 két­ágyas, fürdőszobás szobával, étte­remmel, drinkbárral, szaunával, sőt kondicionálóteremmel. 1981 szilveszterén valószínűleg már vendégeket fogadhat. S hogy a jelentősebb felújítá­sokról is szóljunk: korszerűsítik a szombathelyi Savaria Szállodát, bővítik a soproni Lővér Szállót, átépítik a budapesti Erzsébet Szállodát és megújul a fővárosi Royal, a Gellért, az Astoria, va­lamint a pécsi Pannónia Szálló is. A tervek szerint nagyobbitják a soproni Lokomotív Szállodát is. A korszerűsítések és építkezé­sek nagyjából 1982 végére fejeződ­nek be. Ügy tetszik: a magyar szállodaiparban ez lesz a fordulat éve. Ilyen szállodai alappal már megbízhatóbban lehet tervezni és szervezni a magyar idegenforgal­mat. K. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom