Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 11. A XH. PÁRTKONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Alkotó együttműködés a gazdasági feladatok teljesítéséért blcsó és egyszerű A solti Szikra Termelőszövetke* cetben a napokban adtak át egy hógyszázas növendékmarha-istál- lót, amely férőhelyenként körülbelül feleannyiba került, mint a mostanában épülő hasonló létesítmények. Az épület többféleképpen hasznosítható, nemcsak nö- Yéndékjószágok, hanem - tehenek és hízómarhák is tarthatók benne. Egy férőhely költsége ötezer forint. Az istállót teljes egészében a mezőgazdasági nagyüzemben lévő akác- és nyárfaerdőből kitermelt fából építették. A gerendákat csak éppen, a legszükségesebben inunkálták meg. Fontos megjegyezni, hogy — s ez különbözteti meg a régi faszerkezetes épületektől — önitatóval szerelték fel, amelynek vizét télen melegíteni lehet, tehát a hőmérséklete szabályozható. Mielőtt a tervezők és kivitelezők elkezdték volna a munkát, szemrevételezték az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség borodpusztai telje- sltményvizsgáló állomásának hasonló épületeit és az ottani tapasztalatokat felhasználva készítették el az istállót. Az állatok pihenését mélyalmozással és jószágonként csaknem négy négyzetméter alapterületű pihenőtérrel oldják meg. A kifutó betonozott, teljesen gépesített a takarmányozás, valamint az alom eltávolítása is. 9 A faszerkezetes istálló gyorsan felépíthető. B' A betonozott kifutó, háttérben az önitató rendszer. Lyukmélyítés ütve-fúrva Több mint fél év telt el a párt XII. kongresszusa óta, amely megerősítve az eddigi, bevált politikai irányvonalat, megjelölte a fejlett szocializmus építésének további feladatait. A kongresszus határozatai egyértelműbbé tették a hazánk belső adottságai és a külső tényezők diktálta tennivalókat, ezzel mintegy irányt szabtak a végrehajtás jobb megszervezésének. Ez utóbbi pedig nyilvánvalóan feltételezi a politikai irányító munka fejlesztését, korszerűsítését. E gondolatokból kiindulva kerestük fel dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, s kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. J;A villamos kézi fúrógépeket kezdetben csak ipari célokra gyártották, később az egyre kl- sebbedő és mind elérhetőbb árú villamos fúrógépek a háztartásokba is bevonultak: a barkácsfelszerelés szinte nélkülözhetetlen tágjai lettek. A változtatható for- dulatszámú fúrógéppel sok különféle feladatot meg lehet oldani, c$upári egyet nem: a beton fúrását. Még akkor sem, ha kemény- fémlapkás csigafúrót erősítenek a tokmányba. Amíg ugyan- iá csak az apró szemcsés, szürke betontömegbe kell behatolnia a fúrónak, még csak halad valahogy, de amikor kavicshoz ér a fúró hegye, megakad a tudomány. E nehézségeket az Utvefúró gép megszerkesztésével hidalták át a konstruktőrök. Olyan villamos fúrógép ez, amelynek a tokmá- nya — benne a csigafúróval — nemcsak forgó mozgást végez, hanem tengelyirányú, (axiális) elmozdulást, rezgést is. E módon a fúró hegye percenkénti több ezer ütést mér az előtte jelentkező akadályra, s közben forogva áthatol rajta. — Mit tett a megyeszékhely politikai irányító testületé a kongresszus óta a határozatok végrehajtása érdekében? — A városi pártbizottság irányí- tásával öt üzemi, intézményi párt- bizottság, 16 pártvezetőség és 194 pártalapszervezet tevékenykedik a XII. kongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet által megjelölt feladatok teljesítésén. A kongresszus után mindenekelőtt az alkotó, cselekvő egység erősítésére törekedve, fejlesztette az irányító, szervező és ellenőrző tevékenységét a testület. A pártbizottság és három munkabizottságának tagjai sokoldalú közréműködéssel elősegítik a pártbizottság és az alapszervezetek közötti információcserét, a jó munkamódszerek elterjedését, egyben részesei a pártbizottság elé kerülő napirendi témák előkészítésének csakúgy, mint a határozatok végrehajtása ellenőrzésének. A pártbizottság és munkabizottságainak tagjai mellett, több mint százfős aktivistahálózat segíti elő a működési terület adottságaihoz jobban igazodó alapszervezeti ténykedést. A politikai munka időszerű kérdéseit megtárgyaló, rendszeres titkári értekezlet vonatkozásában is változtattunk a korábbi gyakorlaton; növeltük a rétegtitkári megbeszélések arányát. Ugyanakkor a pártmunka legjobb módszereinek elterjesztése, a feladatok egységes értelmezése érdekében szorgalmazzuk az azonos területen működő párt- szervezetek alkotó együttműködését. Mindezek hatása már mérhető, a pártszervezetek a tömegszervezetekkel jól együttműködve, eredményesen mozgósítják a dolgozókat az üzemek, intézmények előtt álló feladatok végrehajtására. — Az irányító, szervező és ellenőrző munka milyen eszközeivel segíti elő a városi párt- bizottság a kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtását? — Valamennyi . pártszervezet megkapta a városi, illetve a megyei pártértekezlet határozatát, s az azokban foglaltakat a párt- kongresszus útmutatásaival együtt figyelembe vették az idei munkatervek összeállításánál. A városi pártértekezlet a gazdaságpolitikai feladatok között megjelölte: „A város ipari termelésében növekedjék a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyára, a MEZŐGÉP Vállalat, a SZIM Kecskeméti Gyára, a BRG Magnetofongyára, az MMG Vezérléstechnikai Gyára és a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára termelésének részaránya.” A felsorolt vállalatok igazgatóival és párttitkáraival áttekintettük az üzemek tevékenységét és fejlesztési törekvéseiket. Ez utóbbiakat a VI. ötéves tervre vonatkozóan, párt-végrehajtóbizottsági ülésen is megtárgyaljuk. A cél ugyanis az, hogy a város hagyományos élelmiszeriparán kívül a gépipar, műszeripar töltsön be meghatározó szerepet. A pártbizottság kezdeményezésére az év elején a MTESZ keretében létrejött a főmérnökök tanácsa, amely az ipari üzemek együttműködését, egymás segítését hivatott szolgálni. Bizonyos, hogy ez a kapcsolat elősegíti az ipari üzemek termelési együttműködését, az ésszerű módszerek elterjedését. Szintén a pártbizottság javaslatára rendezték meg a MTESZ keretében az idén már több alkalommal az anyagbörzét, amely nagy mennyiségű elfekvő készlet hasznosulását eredményezte. A pártértekezlet határozatának Szellemében jött létre a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint 14 ipari üzem együttműködése azzal a céllal, hogy a tudományos-technikai forradalom szellemi termékei gyorsan és hatékonyan segítsék az üzemek termelésszervező, gyártás- és gyártmányfejlesztő tevékenységét. Itt említem meg: szeretnénk elérni, hogy a GAMF-on végzett üzemmérnökök nagyobb arányban helyezkedjenek el Kecskeméten, s hogy a főiskola az üzemek szakemberképzési, továbbképzési központjává váljon. Az előbb említetthez hasonló meggondolásból szorgalmaztuk a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Szőlészeti és Borászati, valamint a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet együttműködését az irányításukhoz tartozó mezőgazdasági üzemekkel. ' — Hogyan tükröződik vissza a kongresszus, s a pártértekezlet határozatainak végrehajtása a gazdaságpolitikában, közelebbről: az idei tervfeladatok teljesítésében, s a kővetkező tervidőszak előkészítésében? — Pártbizottságunk nagy figyel, met fordít rá, hogy a termelő üzemek ez évi tervei az előirányzatok szerint megvalósuljanak, s ezzel jó alapot teremtsenek a VI. ötéves terv előkészítéséhez. A megye- székhely ipari termelésének ötven százaléka kerül exportra, s ennek, fele dollár elszámolású. Biztató, hogy a termelés minden mutató vonatkozásában a vállalati tervek szerint alakul. Augusztusban ágazati csoportosításban ötvenhat gazdálkodó egység igazgatójával és párttitkárával tanácskoztunk a termelés, a gazdálkodás időszerű kérdéseiről. Ezzel sikerült elősegíteni az azonos népgazdasági ágazathoz tartozó üzemek közötti információcserét, az egymás tevékenységébe való betekintést. E találkozóval arra is alkalom nyílt, hogy az ágazat egy- egy jelentősebb beruházását megismerjék. Igen hasznosnak bizo. nyúl egy-egy üzem tevékenységének a párt-végrehajtóbizottság előtti tervszerű áttekintése. A pártkongresszus után fellendült a termelési szerkezet fejlesztését célzó munka. Ebben az időszakban fejeződött be a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárában a golyósorsó-gyártó üzem beruházása, amely tőkésimport- kiváltást és jelentős tőkés exportot tesz lehetővé. Elismeréssel szólhatunk a MEZŐGÉP Vállalat dollár elszámolású exportjának fejlesztéséről, az új termékként gyártott élelmiszeripari gépekről. A BRG Magnetofongyára minimálisra csökkentette a tőkés importot, maguk gyártják a magnetofonmotort és jelentősen fejlesztették exportjukat. Hasonlóan említhetem az MMG Automatika Művek Kecskeméti Gyárát, amely új feladatként, évente 400 ezer műszerfalat gyárt Lada személygépkocsikhoz. Nemrég az Alföldi Cipőgyár tevékenységét tekintette át végrehajtó bizottságunk, s megállapította, hogy a sikeres piackutató tevékenységük a dollár elszámolású export jelentős növekedését — 300 ezer pár cipő megrendelését — eredményezte. A ZIM Kecskeméti Gyárának vezetqj a rekonstrukciós beruházás elvégzésének gyorsításáról intézkedtek. Ezzel lehetőség nyílik rá, hogy 1981. június 30-tól. tehát az eredeti határidő előtt fél évvel, jelentősen fokozzák az öntöttvas fürdőkádak dollár elszámolású exportját. Az IGV Kecskeméti Gyárában pedig az elektromechanikus pénztárgépek sorozatgyártását készítik elő. A jó példák további felsorolása helyett fontosnak tartom megjegyezni: a párt-végrehajtóbizottság felhívta a Budapesti Kéziszerszámgyár vezetőinek figyelmét a reszelőgyár helyzetére, a termelésfejlesztés szükségessére. A belföldi igények mellett ugyanis van lehetőség a tőkés export fejlesztésére is. Hasonlóan tisztázni kívánjuk az Újpesti Gépelemgyár Kecskeméti Gyárának tevékenységét; itt belső feszültségek miatt jelentős a lemaradás az éves tervek teljesítésében. Az elmúlt években a termelés gazdaságtalansága miatt többször is' foglalkozott párt-végrehajtóbizottságunk az Épületasztalosipari Vállalat Kecskeméti Parkettagyárának helyzetével. Végül is az illetékes tárcánál kezdeményeztük a gyár jövőjének tisztázását. Hadd említsek legalább néhány gondolatot a mezőgazdaságról. Ez év augusztusában párt-végrehajtóbizottságunk a mezőgazdasági üzemek tevékenységét szintén áttekintette. Megállapítottuk, hogy az ez évi 5—6 százalékos termelésnövekedés az üzemi terveknek megfelelően biztosítottnak látszik. Az előirányzottat meghaladó mértékű eredményeket értek el az üzemek a búzatermelésben, növekedett a kukorica vetésterülete, nagy gondot fordítanak a takarmányfelhasználás hatékonyságára, előrehaladtak a rét- és legelő- gazdálkodásban és eredményesen integrálják a háztáji és kisegítő gazdaságokat Dicséretesnek tartjuk a városföldi Dózsa Tsz vállalkozó kedvét, amellyel mint az IKR tagja, ez év őszétől kezdve 2400 hektáron bekapcsolódott az intenzív gabonafejlesztési programba. Ennek célja a korszerű agrotechnikával, új genetikai eredmények alkalmazásával tovább növelni a búza és a kukorica termésátlagát. A termelés szervezése szempontjából figyelemre méltó a Helvéciái Állami Gazdaság és a Kossuth Tsz közötti 900 hektár földcsere. A Magyar—Szovjet Barátság és a Petőfi Tsz körültekintő szervező- munkával a nagy baracktermés betakarításáról gondoskodott. Mind jellemzőbb, mondhatni, természetes a mezőgazdasági üzemek együttműködése, egymás kisegítése a csúcsmunkák idején. Ami a gondokat illeti: a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával együttműködve, annak elősegítésén dolgozunk, hogy a Kossuth Tsz gazdaságos üzemmé váljon, s hogy a hetényegyházi szakszövetkezetben legyen vége a széthúzó, egységbontó tevékenységnek. Végezetül hadd említsem meg, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság a pártértekezletet, s a XII. kongresszust követően, április 30-án áttekintette az V. ötéves terv várospolitikai célkitűzéseit azzal a céllal,1 hogy milyen intézkedések szükségesek a feladatok maradéktalan végrehajtásának elősegítésére. A pártszervezetek mozgósításával, a városi tanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ támogatósával, szinte a város egész felnőtt lakossága és tanulóifjúsága részese ennek a munkának. Beszédes bizonyítéka ennek, hogy a városszerető lakosság a tervidőszak folyamán több mint 420 millió forint értékű társadalmi munkával segítette elő Kecskemét fejlesztési céljai valóra váltását — mondotta végül dr. Kőrös Gáspár. Perny Irén m ■Hl B0.) — Jones, értsél meg! Ha neked valaki — és nem akárki! — azt (fiondja, szükség van rád, mint férfira... hát erre te sem tudsz níjt mondani. Ráadásul a Génbankban a.nők egy kicsit mindig (tíegvesznek... érthetően, hisz az anyasághoz, ami mégiscsak a legszebb dolog a világon, a Génbankon át vezet az út. Én iselbizonyÍ alanodtam: hátha anya leszek? |átha egy zseniális utódot kell ézülnöm a világnak? Hátha ez az igazi feladatom? Értsél meg, Jones! Anya akartam lenni! J — De Lilian! A te munkád mellett ... ez szinte lehetetlen ... . — Tudom. De úgy látszik, erre ÍPöxman is rájött. Egyre kevesebb ÉZó esett köztünk a kísérleteiről, if vállalt feladatomról, az öreg egyre ködösebb általánosságokba burkolózott, ha rákérdeztem va- lamire. Láttam, hogy egyedül nem bírok vele... ráuszítottam az egész MGB ügynökséget... s mivel a Génbankban valóban történt valami, Bertram boldog volt, éti elégedett. S mivel teljesen belém volt habarodva, azt tehettem tíz egész ügynökséggel, amit akar- FANTASZTIKUS REGI tam. Foxman nehéz helyzetbe került... — Gondolom, ekkor fordult hoz. zánk védelemért... — Közben, míg ti Foxmannal tárgyaltatok, engem majdnem agyonlőttek. Egyáltalán: elvadult a világ... de Foxman megőrizte a titkát. S mivel valódi titka van, azt javaslom, hogy ha mást nem tehetünk, fogjunk össze. — Kicsoda fogjon össze? Kivel? És miért? — Mi és az MGB ... Ha külön- külön cselekszünk, akkor a harmadik ügynökség — hála a Bertram és Jones agyába épített le- adónak — azonnal rögzíti minden lépésünket. De ha összefognánk, még azt is kiderítenénk, hogy hová futnak be a telepatikus hullámok. Talán még nem kellene föladnunk a harcot... — Jó gondolat. Én támogatom — mondja Jones. — Hajlandó vagyok Bertrammal együtt dolgozni. Minél gyorsabban fogunk össze, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a nagyon veszélyessé vált harmadik ügynökség, legalábbis látszólagosan, lepaktál Bertrammal vagy velem. Mi vagyunk rosszabb helyzetben, nekünk kell összefognunk. Csak így győzhetünk. És állapodjunk meg a harmadik ügynökség új rejtjelében is: legyen a neve'XGB. — Oké — mondja Charlie. Nagyon letört, mintha nem hinne már a vállalkozás sikerében. 77. József és Mária a repülőgépen. Monoton, halk zümmögés, az utazás tompa zaja hallatszik. — Hány óra? — kérdezi József a csendben. Láthatóan nem az idő érdekli: Máriát lesi és az órát. Most is úgy történik minden, mint az előbb: Mária óráján előbb villának föl a számok, s csak aztán néz rá az órájára. — Fél kettő ... — Másfél óra telt el... Már csak két órát kell kibírnunk — mondja József. — Két órát, meg egy életet... Mária oda se figyel Józsefre, úgy mondja ezt. A gép ablakára nyomja a homlokát, lefelé figyel, nyolcezer méter magasból. Az ujjával próbálja mutatni: — Látod? — Nem. — Az ott talán ... Ott a Duna... Szegény kis Magyarország ... József Mária vállán át próbál kinézni. — Nem látok folyót... — Most már mindegy. Átrepültünk fölötte. Ennyi volt az egész. 78. Foxman otthagyja a medencében a delfinjeit. Víztől csöpögve megy a dolgozószobájába. Megnyom egy gombot. A komputer belsejéből a forradásos homlokú férfi jelentkezik. „Idefigyeljen — mondja Foxman —, keresse meg a masinájával a madárkák lakcímét, a szülők lakcímét. Valamelyik címen fog találni egy Algernon nevű kisegeret. Ha meglógtak volna a madárkák, hozza el hozzám ezt az egeret. Világos?” A forradásos homlokú férfi a komputer belsejében figyelmesen hallgatja Foxmant, csak ennyi megjegyzést tesz: „Algernon az egér neve. Értettem.” 79. Eertram és Lilian állnak, szemben egymással. Bertram kérdezi: — Hol a Dottore? — jVlmondott. — Miért? — Mert elvesztettük a csatát, Bertram... — Ez volt az agyamban? — Igen. Átvilágította az agyad, és egy leadót talált benne. Átvilágíttattam a másik ügynökség vezetőjének agyát is. Az övében is Van... — Ezt értsem úgy, hogy egy harmadik... — Igen. Vesztettünk. — Talán, ha összefognánk. '— Mindegy. Nem bánom. De azt hiszem, késő. — Meg kell próbálni. — Elviszel hozzájuk? — Igen. De van még valami... — B.aj? — Igen. Bertram, én mást szeretek. .. Becsaptalak... — Tudtam, mindig is tudtam. De nem tehettem semmit. — De nagyon becsüllek. Legyünk barátok... — Mekkora közhely! És mekkora csapda... De most sem tehetek semmit. — Akkor.., mehetünk? — Igen. 81. 80. Mária és József repülőgépe földet ér. Elég egyszerű repülőtér, még nghányan kiszállnak itt. Aztán a gép, amíg Mária és József egymásba karolva kijutnak a városba, fölszáll. Vöröses, délutáni fény csillan meg a gépen. Mária és József tanácstalanul álldogálnak. — Fáradt vagyok — mondja Mária. — Szállodába menjünk? Vagy a mamához?' Mária sírvafakad. — Szegény kicsi mamóka... Mit csinálhat ő most egyedül? — Várja a „leveledet. A levelünket. — Igen... Majd írunk neki a szállodából... Vagy telefonálunk neki... — De akkor azonnal megtudják, hol vagyunk... Mária szája újra sírásra görbül. — És akkor nem is írhatok? Nem is telefonálhatok? — Azt hiszem, egyelőre nem. Foxman és a forradásos ember a komputer belsejében. — Címek? — kérdezi Foxman. — Tessék. Foxman böngészi a listát. — Az egér? — Tessék. Foxman szemügyre veszi Al- gernont, amit a forradásos hom- loku nyom a kezébe. Algernon kicsi, apró, ijedt, reménytelenül szomorú. Alig látszik fehérnek, beleszürkült az ijedségbe. Foxman zsebre vág ja az egeret. — Tud valamit a madárkákról? — Nincsenek sehol. Megszöktek. — Hívja fel nekem az Internacionalista Uniót. — Igenis. — Babrál a gombokon. — Tessék, itt az EUI főtitkára. Foxman beszél a mikrofonba. „Itt Foxman, a Génbank vezetője. Robbanás történt az intézetemben. Szellemi jellegű tudományos robbanás. Elrabolták a Fekete Gént. Minden bejelentett terhességet meg kell szakítani, minden orvost erre a munkára átállítani. Minden újszülöttet likvidálni. Talán így megmenthetjük az emberiséget.” A forradásos homlokú kérdezi. — Ennyi? — Igen. — Az egér? — Csak ő tudhatja, hová szöktek a gazdái. Majd kihallgatom. — Igenis. A forradásos arcú férfi,' úgy látszik, semmin sem csodálkozik. (Folytatjuk)