Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 11. A XH. PÁRTKONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Alkotó együttműködés a gazdasági feladatok teljesítéséért blcsó és egyszerű A solti Szikra Termelőszövetke* cetben a napokban adtak át egy hógyszázas növendékmarha-istál- lót, amely férőhelyenként körül­belül feleannyiba került, mint a mostanában épülő hasonló létesít­mények. Az épület többfélekép­pen hasznosítható, nemcsak nö- Yéndékjószágok, hanem - tehenek és hízómarhák is tarthatók benne. Egy férőhely költsége ötezer fo­rint. Az istállót teljes egészében a mezőgazdasági nagyüzemben lévő akác- és nyárfaerdőből kitermelt fából építették. A gerendákat csak éppen, a legszükségesebben inunkálták meg. Fontos megje­gyezni, hogy — s ez különbözteti meg a régi faszerkezetes épüle­tektől — önitatóval szerelték fel, amelynek vizét télen melegíteni lehet, tehát a hőmérséklete sza­bályozható. Mielőtt a tervezők és kivitele­zők elkezdték volna a munkát, szemrevételezték az Országos Ta­karmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség borodpusztai telje- sltményvizsgáló állomásának ha­sonló épületeit és az ottani ta­pasztalatokat felhasználva készí­tették el az istállót. Az állatok pihenését mélyalmozással és jó­szágonként csaknem négy négy­zetméter alapterületű pihenőtérrel oldják meg. A kifutó betonozott, teljesen gépesített a takarmányo­zás, valamint az alom eltávolítá­sa is. 9 A faszerkezetes istálló gyorsan felépíthető. B' A betonozott kifutó, háttérben az önitató rendszer. Lyukmélyítés ütve-fúrva Több mint fél év telt el a párt XII. kongresszusa óta, amely megerősítve az eddigi, bevált politikai irányvonalat, megjelölte a fejlett szocializmus építésének további felada­tait. A kongresszus határozatai egyértelműbbé tették a ha­zánk belső adottságai és a külső tényezők diktálta tenniva­lókat, ezzel mintegy irányt szabtak a végrehajtás jobb meg­szervezésének. Ez utóbbi pedig nyilvánvalóan feltételezi a politikai irányító munka fejlesztését, korszerűsítését. E gon­dolatokból kiindulva kerestük fel dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, s kértük, vá­laszoljon néhány kérdésünkre. J;A villamos kézi fúrógépeket kezdetben csak ipari célokra gyártották, később az egyre kl- sebbedő és mind elérhetőbb árú villamos fúrógépek a háztartások­ba is bevonultak: a barkácsfel­szerelés szinte nélkülözhetetlen tágjai lettek. A változtatható for- dulatszámú fúrógéppel sok külön­féle feladatot meg lehet oldani, c$upári egyet nem: a beton fúrá­sát. Még akkor sem, ha kemény- fémlapkás csigafúrót erősíte­nek a tokmányba. Amíg ugyan- iá csak az apró szemcsés, szür­ke betontömegbe kell behatolnia a fúrónak, még csak halad vala­hogy, de amikor kavicshoz ér a fú­ró hegye, megakad a tudomány. E nehézségeket az Utvefúró gép meg­szerkesztésével hidalták át a konstruktőrök. Olyan villamos fúrógép ez, amelynek a tokmá- nya — benne a csigafúróval — nemcsak forgó mozgást végez, ha­nem tengelyirányú, (axiális) el­mozdulást, rezgést is. E módon a fúró hegye percenkénti több ezer ütést mér az előtte jelentkező akadályra, s közben forogva át­hatol rajta. — Mit tett a megyeszékhely politikai irányító testületé a kongresszus óta a határozatok végrehajtása érdekében? — A városi pártbizottság irányí- tásával öt üzemi, intézményi párt- bizottság, 16 pártvezetőség és 194 pártalapszervezet tevékenykedik a XII. kongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet által megje­lölt feladatok teljesítésén. A kong­resszus után mindenekelőtt az al­kotó, cselekvő egység erősítésére törekedve, fejlesztette az irányító, szervező és ellenőrző tevékenysé­gét a testület. A pártbizottság és három munkabizottságának tagjai sokoldalú közréműködéssel előse­gítik a pártbizottság és az alap­szervezetek közötti információcse­rét, a jó munkamódszerek elterje­dését, egyben részesei a pártbi­zottság elé kerülő napirendi témák előkészítésének csakúgy, mint a határozatok végrehajtása ellenőr­zésének. A pártbizottság és munkabizott­ságainak tagjai mellett, több mint százfős aktivistahálózat segíti elő a működési terület adottságaihoz jobban igazodó alapszervezeti ténykedést. A politikai munka időszerű kérdéseit megtárgyaló, rendszeres titkári értekezlet vo­natkozásában is változtattunk a korábbi gyakorlaton; növeltük a rétegtitkári megbeszélések ará­nyát. Ugyanakkor a pártmunka legjobb módszereinek elterjeszté­se, a feladatok egységes értelme­zése érdekében szorgalmazzuk az azonos területen működő párt- szervezetek alkotó együttműködé­sét. Mindezek hatása már mérhe­tő, a pártszervezetek a tömegszer­vezetekkel jól együttműködve, eredményesen mozgósítják a dol­gozókat az üzemek, intézmények előtt álló feladatok végrehajtásá­ra. — Az irányító, szervező és el­lenőrző munka milyen eszkö­zeivel segíti elő a városi párt- bizottság a kongresszus gazda­ságpolitikai határozatainak végrehajtását? — Valamennyi . pártszervezet megkapta a városi, illetve a me­gyei pártértekezlet határozatát, s az azokban foglaltakat a párt- kongresszus útmutatásaival együtt figyelembe vették az idei munka­tervek összeállításánál. A városi pártértekezlet a gazdaságpolitikai feladatok között megjelölte: „A város ipari termelésében növe­kedjék a Baromfifeldolgozó Válla­lat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyára, a MEZŐGÉP Vállalat, a SZIM Kecskeméti Gyára, a BRG Magnetofongyára, az MMG Vezér­léstechnikai Gyára és a Fémmun­kás Vállalat Kecskeméti Gyára termelésének részaránya.” A felsorolt vállalatok igazgatói­val és párttitkáraival áttekintet­tük az üzemek tevékenységét és fejlesztési törekvéseiket. Ez utób­biakat a VI. ötéves tervre vonat­kozóan, párt-végrehajtóbizottsági ülésen is megtárgyaljuk. A cél ugyanis az, hogy a város hagyo­mányos élelmiszeriparán kívül a gépipar, műszeripar töltsön be meghatározó szerepet. A pártbizottság kezdeményezé­sére az év elején a MTESZ kere­tében létrejött a főmérnökök ta­nácsa, amely az ipari üzemek együttműködését, egymás segíté­sét hivatott szolgálni. Bizonyos, hogy ez a kapcsolat elősegíti az ipari üzemek termelési együttmű­ködését, az ésszerű módszerek el­terjedését. Szintén a pártbizottság javasla­tára rendezték meg a MTESZ ke­retében az idén már több alka­lommal az anyagbörzét, amely nagy mennyiségű elfekvő készlet hasznosulását eredményezte. A pártértekezlet határozatának Szel­lemében jött létre a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint 14 ipari üzem együttmű­ködése azzal a céllal, hogy a tu­dományos-technikai forradalom szellemi termékei gyorsan és ha­tékonyan segítsék az üzemek ter­melésszervező, gyártás- és gyárt­mányfejlesztő tevékenységét. Itt említem meg: szeretnénk elérni, hogy a GAMF-on végzett üzem­mérnökök nagyobb arányban he­lyezkedjenek el Kecskeméten, s hogy a főiskola az üzemek szak­emberképzési, továbbképzési köz­pontjává váljon. Az előbb említetthez hasonló meggondolásból szorgalmaztuk a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Szőlészeti és Borászati, valamint a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Intézet együtt­működését az irányításukhoz tar­tozó mezőgazdasági üzemekkel. ' — Hogyan tükröződik vissza a kongresszus, s a pártértekez­let határozatainak végrehajtá­sa a gazdaságpolitikában, kö­zelebbről: az idei tervfelada­tok teljesítésében, s a kővet­kező tervidőszak előkészítésé­ben? — Pártbizottságunk nagy figyel, met fordít rá, hogy a termelő üze­mek ez évi tervei az előirányzatok szerint megvalósuljanak, s ezzel jó alapot teremtsenek a VI. ötéves terv előkészítéséhez. A megye- székhely ipari termelésének ötven százaléka kerül exportra, s ennek, fele dollár elszámolású. Biztató, hogy a termelés minden mutató vonatkozásában a vállalati tervek szerint alakul. Augusztusban ágazati csoporto­sításban ötvenhat gazdálkodó egy­ség igazgatójával és párttitkárával tanácskoztunk a termelés, a gaz­dálkodás időszerű kérdéseiről. Ez­zel sikerült elősegíteni az azonos népgazdasági ágazathoz tartozó üzemek közötti információcserét, az egymás tevékenységébe való be­tekintést. E találkozóval arra is alkalom nyílt, hogy az ágazat egy- egy jelentősebb beruházását meg­ismerjék. Igen hasznosnak bizo. nyúl egy-egy üzem tevékenységé­nek a párt-végrehajtóbizottság előtti tervszerű áttekintése. A pártkongresszus után fellen­dült a termelési szerkezet fejlesz­tését célzó munka. Ebben az idő­szakban fejeződött be a Szerszám­gépipari Művek Kecskeméti Gyá­rában a golyósorsó-gyártó üzem beruházása, amely tőkésimport- kiváltást és jelentős tőkés exportot tesz lehetővé. Elismeréssel szólha­tunk a MEZŐGÉP Vállalat dollár elszámolású exportjának fejlesz­téséről, az új termékként gyártott élelmiszeripari gépekről. A BRG Magnetofongyára minimálisra csökkentette a tőkés importot, ma­guk gyártják a magnetofonmo­tort és jelentősen fejlesztették ex­portjukat. Hasonlóan említhetem az MMG Automatika Művek Kecs­keméti Gyárát, amely új feladat­ként, évente 400 ezer műszerfalat gyárt Lada személygépkocsikhoz. Nemrég az Alföldi Cipőgyár te­vékenységét tekintette át végre­hajtó bizottságunk, s megállapítot­ta, hogy a sikeres piackutató te­vékenységük a dollár elszámolású export jelentős növekedését — 300 ezer pár cipő megrendelését — eredményezte. A ZIM Kecske­méti Gyárának vezetqj a rekonst­rukciós beruházás elvégzésének gyorsításáról intézkedtek. Ezzel le­hetőség nyílik rá, hogy 1981. jú­nius 30-tól. tehát az eredeti határ­idő előtt fél évvel, jelentősen fo­kozzák az öntöttvas fürdőkádak dollár elszámolású exportját. Az IGV Kecskeméti Gyárában pedig az elektromechanikus pénztárgé­pek sorozatgyártását készítik elő. A jó példák további felsorolása helyett fontosnak tartom megje­gyezni: a párt-végrehajtóbizottság felhívta a Budapesti Kéziszer­számgyár vezetőinek figyelmét a reszelőgyár helyzetére, a terme­lésfejlesztés szükségessére. A bel­földi igények mellett ugyanis van lehetőség a tőkés export fejlesz­tésére is. Hasonlóan tisztázni kí­vánjuk az Újpesti Gépelemgyár Kecskeméti Gyárának tevékenysé­gét; itt belső feszültségek miatt jelentős a lemaradás az éves ter­vek teljesítésében. Az elmúlt évek­ben a termelés gazdaságtalansága miatt többször is' foglalkozott párt-végrehajtóbizottságunk az Épületasztalosipari Vállalat Kecs­keméti Parkettagyárának helyze­tével. Végül is az illetékes tárcá­nál kezdeményeztük a gyár jövő­jének tisztázását. Hadd említsek legalább néhány gondolatot a mezőgazdaságról. Ez év augusztusában párt-végrehaj­tóbizottságunk a mezőgazdasági üzemek tevékenységét szintén át­tekintette. Megállapítottuk, hogy az ez évi 5—6 százalékos terme­lésnövekedés az üzemi terveknek megfelelően biztosítottnak látszik. Az előirányzottat meghaladó mér­tékű eredményeket értek el az üzemek a búzatermelésben, növe­kedett a kukorica vetésterülete, nagy gondot fordítanak a takar­mányfelhasználás hatékonyságá­ra, előrehaladtak a rét- és legelő- gazdálkodásban és eredményesen integrálják a háztáji és kisegítő gazdaságokat Dicséretesnek tartjuk a város­földi Dózsa Tsz vállalkozó kedvét, amellyel mint az IKR tagja, ez év őszétől kezdve 2400 hektáron be­kapcsolódott az intenzív gabona­fejlesztési programba. Ennek cél­ja a korszerű agrotechnikával, új genetikai eredmények alkalmazá­sával tovább növelni a búza és a kukorica termésátlagát. A termelés szervezése szempont­jából figyelemre méltó a Helvéciái Állami Gazdaság és a Kossuth Tsz közötti 900 hektár földcsere. A Magyar—Szovjet Barátság és a Petőfi Tsz körültekintő szervező- munkával a nagy baracktermés betakarításáról gondoskodott. Mind jellemzőbb, mondhatni, ter­mészetes a mezőgazdasági üzemek együttműködése, egymás kisegíté­se a csúcsmunkák idején. Ami a gondokat illeti: a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályával együttmű­ködve, annak elősegítésén dolgo­zunk, hogy a Kossuth Tsz gazda­ságos üzemmé váljon, s hogy a hetényegyházi szakszövetkezetben legyen vége a széthúzó, egység­bontó tevékenységnek. Végezetül hadd említsem meg, hogy a városi párt-végrehajtóbi­zottság a pártértekezletet, s a XII. kongresszust követően, április 30-án áttekintette az V. ötéves terv várospolitikai célkitűzéseit azzal a céllal,1 hogy milyen intéz­kedések szükségesek a feladatok maradéktalan végrehajtásának elősegítésére. A pártszervezetek mozgósításával, a városi tanács, a Hazafias Népfront, a szakszerve­zetek és a KISZ támogatósával, szinte a város egész felnőtt lakos­sága és tanulóifjúsága részese en­nek a munkának. Beszédes bizo­nyítéka ennek, hogy a városszere­tő lakosság a tervidőszak folya­mán több mint 420 millió forint értékű társadalmi munkával segí­tette elő Kecskemét fejlesztési céljai valóra váltását — mondotta végül dr. Kőrös Gáspár. Perny Irén m ■Hl B0.) — Jones, értsél meg! Ha neked valaki — és nem akárki! — azt (fiondja, szükség van rád, mint férfira... hát erre te sem tudsz níjt mondani. Ráadásul a Gén­bankban a.nők egy kicsit mindig (tíegvesznek... érthetően, hisz az anyasághoz, ami mégiscsak a leg­szebb dolog a világon, a Génban­kon át vezet az út. Én iselbizony­Í alanodtam: hátha anya leszek? |átha egy zseniális utódot kell ézülnöm a világnak? Hátha ez az igazi feladatom? Értsél meg, Jo­nes! Anya akartam lenni! J — De Lilian! A te munkád mel­lett ... ez szinte lehetetlen ... . — Tudom. De úgy látszik, erre ÍPöxman is rájött. Egyre kevesebb ÉZó esett köztünk a kísérleteiről, if vállalt feladatomról, az öreg egyre ködösebb általánosságokba burkolózott, ha rákérdeztem va- lamire. Láttam, hogy egyedül nem bírok vele... ráuszítottam az egész MGB ügynökséget... s mi­vel a Génbankban valóban tör­tént valami, Bertram boldog volt, éti elégedett. S mivel teljesen be­lém volt habarodva, azt tehettem tíz egész ügynökséggel, amit akar­- FANTASZTIKUS REGI tam. Foxman nehéz helyzetbe került... — Gondolom, ekkor fordult hoz. zánk védelemért... — Közben, míg ti Foxmannal tárgyaltatok, engem majdnem agyonlőttek. Egyáltalán: elvadult a világ... de Foxman megőrizte a titkát. S mivel valódi titka van, azt javaslom, hogy ha mást nem tehetünk, fogjunk össze. — Kicsoda fogjon össze? Kivel? És miért? — Mi és az MGB ... Ha külön- külön cselekszünk, akkor a har­madik ügynökség — hála a Bert­ram és Jones agyába épített le- adónak — azonnal rögzíti minden lépésünket. De ha összefognánk, még azt is kiderítenénk, hogy ho­vá futnak be a telepatikus hullá­mok. Talán még nem kellene föl­adnunk a harcot... — Jó gondolat. Én támogatom — mondja Jones. — Hajlandó va­gyok Bertrammal együtt dolgozni. Minél gyorsabban fogunk össze, annál kisebb a valószínűsége an­nak, hogy a nagyon veszélyessé vált harmadik ügynökség, leg­alábbis látszólagosan, lepaktál Bertrammal vagy velem. Mi va­gyunk rosszabb helyzetben, ne­künk kell összefognunk. Csak így győzhetünk. És állapodjunk meg a harmadik ügynökség új rejtjelé­ben is: legyen a neve'XGB. — Oké — mondja Charlie. Na­gyon letört, mintha nem hinne már a vállalkozás sikerében. 77. József és Mária a repülőgépen. Monoton, halk zümmögés, az uta­zás tompa zaja hallatszik. — Hány óra? — kérdezi József a csendben. Láthatóan nem az idő érdekli: Máriát lesi és az órát. Most is úgy történik minden, mint az előbb: Mária óráján előbb villának föl a számok, s csak az­tán néz rá az órájára. — Fél kettő ... — Másfél óra telt el... Már csak két órát kell kibírnunk — mondja József. — Két órát, meg egy életet... Mária oda se figyel Józsefre, úgy mondja ezt. A gép ablakára nyom­ja a homlokát, lefelé figyel, nyolc­ezer méter magasból. Az ujjával próbálja mutatni: — Látod? — Nem. — Az ott talán ... Ott a Duna... Szegény kis Magyarország ... József Mária vállán át próbál kinézni. — Nem látok folyót... — Most már mindegy. Átrepül­tünk fölötte. Ennyi volt az egész. 78. Foxman otthagyja a medencé­ben a delfinjeit. Víztől csöpögve megy a dolgozószobájába. Meg­nyom egy gombot. A komputer belsejéből a forradásos homlokú férfi jelentkezik. „Idefigyeljen — mondja Foxman —, keresse meg a masinájával a madárkák lakcí­mét, a szülők lakcímét. Valame­lyik címen fog találni egy Al­gernon nevű kisegeret. Ha meg­lógtak volna a madárkák, hozza el hozzám ezt az egeret. Vilá­gos?” A forradásos homlokú férfi a komputer belsejében figyelmesen hallgatja Foxmant, csak ennyi megjegyzést tesz: „Algernon az egér neve. Értettem.” 79. Eertram és Lilian állnak, szem­ben egymással. Bertram kérdezi: — Hol a Dottore? — jVlmondott. — Miért? — Mert elvesztettük a csatát, Bertram... — Ez volt az agyamban? — Igen. Átvilágította az agyad, és egy leadót talált benne. Átvi­lágíttattam a másik ügynökség vezetőjének agyát is. Az övében is Van... — Ezt értsem úgy, hogy egy harmadik... — Igen. Vesztettünk. — Talán, ha összefognánk. '— Mindegy. Nem bánom. De azt hiszem, késő. — Meg kell próbálni. — Elviszel hozzájuk? — Igen. De van még valami... — B.aj? — Igen. Bertram, én mást sze­retek. .. Becsaptalak... — Tudtam, mindig is tudtam. De nem tehettem semmit. — De nagyon becsüllek. Le­gyünk barátok... — Mekkora közhely! És mek­kora csapda... De most sem te­hetek semmit. — Akkor.., mehetünk? — Igen. 81. 80. Mária és József repülőgépe földet ér. Elég egyszerű repülő­tér, még nghányan kiszállnak itt. Aztán a gép, amíg Mária és Jó­zsef egymásba karolva kijutnak a városba, fölszáll. Vöröses, délutá­ni fény csillan meg a gépen. Mária és József tanácstalanul álldogálnak. — Fáradt vagyok — mondja Mária. — Szállodába menjünk? Vagy a mamához?' Mária sírvafakad. — Szegény kicsi mamóka... Mit csinálhat ő most egyedül? — Várja a „leveledet. A leve­lünket. — Igen... Majd írunk neki a szállodából... Vagy telefonálunk neki... — De akkor azonnal megtud­ják, hol vagyunk... Mária szája újra sírásra gör­bül. — És akkor nem is írhatok? Nem is telefonálhatok? — Azt hiszem, egyelőre nem. Foxman és a forradásos ember a komputer belsejében. — Címek? — kérdezi Foxman. — Tessék. Foxman böngészi a listát. — Az egér? — Tessék. Foxman szemügyre veszi Al- gernont, amit a forradásos hom- loku nyom a kezébe. Algernon kicsi, apró, ijedt, reménytelenül szomorú. Alig látszik fehérnek, beleszürkült az ijedségbe. Foxman zsebre vág ja az egeret. — Tud valamit a madárkákról? — Nincsenek sehol. Megszök­tek. — Hívja fel nekem az Interna­cionalista Uniót. — Igenis. — Babrál a gombo­kon. — Tessék, itt az EUI főtit­kára. Foxman beszél a mikrofonba. „Itt Foxman, a Génbank veze­tője. Robbanás történt az intéze­temben. Szellemi jellegű tudomá­nyos robbanás. Elrabolták a Fe­kete Gént. Minden bejelentett terhességet meg kell szakítani, minden orvost erre a munkára átállítani. Minden újszülöttet lik­vidálni. Talán így megmenthet­jük az emberiséget.” A forradásos homlokú kérdezi. — Ennyi? — Igen. — Az egér? — Csak ő tudhatja, hová szök­tek a gazdái. Majd kihallgatom. — Igenis. A forradásos arcú férfi,' úgy látszik, semmin sem csodálkozik. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom