Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

időjárás Várható Időjárás ma estig: Észak­nyugaton felszakadozó felhőzet. Ott megszűnik a tartós esőzés. Másutt to­vábbra is ismétlődő esők. Megélénkülő» főként a Dunántúlon meg­erősödő északnyugati—nyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: általában S, 10, keleten még kevéssel 10 fok felett, a legma­gasabb nappali hőmérséklet: 10, 15 fok között. (MTI) HOMOKHASZNOSÍTÁS ERDŐSÍTÉSSEL — KÍSÉRLETSOROZAT AZ IZSÁKI SÁRFEHÉR TSZ-BEN Szolgáltatás a megye szövetkezeteinek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • Kovács Ibolya kertészmérnök a Devrinol—Bu- vinol vegyszerek megfelelő arányú összetételével kezelt fenyőcsemeték növekedését vizsgálja. Hát­térben a gyomos ellenőrzői parcella. émm wf&m.m • A homokbuckákra telepített fiatal fenyviis sorközeit takarónövényként vetett kalászossal védik a homokveréstől. (Méhest Éva felvételei.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 238. szám Áfa! 1,20 Ft 1980. október 10. péntek Kádár János látogatása győri üzemekben Győr-Sopron megye életével ismerkedett, győri gyárak és üze­mi kollektívák munkájáról szer­zett személyes benyomásokat csü­törtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A vá­rosiba szerda este érkezett; útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendéglátók gazdag, tartal­mas programmal várták a Köz­ponti Bizottság első titkárát. Elő­ször a Győr-Sopron megyei párt- bizottság székhazában a párt­végre haj főbizottság tagjaival ta­lálkozott. Az épület bejáratánál virágcsokorral, hosszan tartó taps­sal, nagy szeretettel köszöntötték Kádár Jánost. A megbeszélésen Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái jelentős politikai mun­kát végeznek a megyéiben, szív­ügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megvalósí­tását. A vezetők számítanak a egyében élő több mint 29 ezer ommunista lendületére, kezde­ményező készségére. A párttagok és pártonkíviüliek, idősek és fia­talok minden igyekezetükkel azon vannak-lesznek, hogy maradékta­lanul végrehajtsák a pártkong­resszus határozataiból adódó helyi feladatokat. Mindezt kézzel fogha­tó eredmények bizonyítják; pél­dául az, hogy az év eddig eltelt hónapjaiban miniden Győr me­gyei ipari dolgozó átlagosan csak­nem nyolc százalékkal nagyabb termelési értéket állított elő, mint a múlt esztendő azonos idősza­kában. A közvetlen hangulatú eszme­cserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára a város fejlődéséről, fejlesztéséről tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát. A megyeszékhelyen új, 12 ezer lakásos városnegyed formálódik, 6000 korszerű otthon­ba már beköltöztek a lakók. (Te Örömmel számolt be arról is, hogy az utóbbi öt esztendőben az új lakásokkal' egyidőben adták át a kapcsolódó létesítményeket is: a többi között a hatalmas, 8000 négyzetméter alapterületű ABC- áru'házat, a négy — összesen 91 tantermes — iskolát, s új — 280 ágyas — pavilonnal' bővítették a kórházat. Kádár János a megbeszélés után a megyei házigazdák társa­ságában a Rába Magyar Vagon és Gépgyárba látogatott. ' Itt Hor­váth Ede vezérigazgató és Bangha László a pártbizottság titkára adott tájékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató, " itt­hon és külföldön egyaránt ismert, elismert gyár eredményeiről, fej­lődéséről, a kommunisták helytál­lásáról, a pártalapszervezetek munkájáról. /A múlt században alapított gyár fennállása óta az utóbbi tíz évben fejlődött a leggyorsabban, s ez a fejlődés jelenleg is tart. Miután a világ autóipara egyre inkáb sza­kosodik, a győri gyár is ennek megfelelően igazította profilját, teimelését. a vasúti járművek gyártását fokozatosan csökkentet­te, majd az idén teljesen meg­szüntette. Az évek során eredmé­nyesen kapcsolódott be a hazai közúti járműprogramba, a KGST- integrációba, és a tőkés piacon is évről évre több termékkel jele­nik meg. Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A dízelmotor- gyárat akkor még ‘szerelték, az­óta pedig már csaknem 200 ezer nagy teljesítményű motort gyár­tottak falai között. A folyamatos fejlesztések eredményeként az idén itt 32 ezer Rába dízelmotor készül. A vezérigazgató nem kis büszkeséggel említette, hogy a motorgyárban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint értékű terméket állít elő. Megismertették a Központi Bi­zottság első titkárát a következő (Folytatás a 2. oldalon.) Az izsáki termelőszövetkezetek 1976-ban tartott egyesülési köz­gyűlésén nemcsak a három gazda­ság összefogásának várható elő­nyeit vitatta meg a tagság, hanem a nagyüzem ötéves termelésfej­lesztési tervét is. Ekkor határoz­ták el azt a 300 hektáros szőlőte­lepítést, amelyet a Közép-magyar- országi Pincegazdasággal együtt­működve valósit meg az Egyesült Sárfehér Tsz. Szóbakerült a közgyűlésen an­nak a 2 ezer hektár parlagnak a további sorsa is, amellyel a három termelőszövetkezet eddig külön- külön nem tudott mit kezdeni. Szőlőnek, gyümölcsösnek végképp nem alkalmas, mert a talaja szer­kezet nélküli. Gyep takarja, amely csapadékosabb időszakban esetleg júniusig legeltethető, mert utána kisül. Csupán arra jó, hogy a gyepmaradvány megóvja a szél­eróziótól a homokot. Erdősíteni viszont lehet, hiszen Bács-Kiskun megyében a mező­gazdaság szocialista átszervezése óta, ötéves tervenként 9—14 ezer hektárt ültettek be fenyővel, nyár­ral, s ennek a területnek a 70—78 százaléka mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan homoktalaj volt. Az erdőnek pótolhatatlan a szere­pe a talajvédelemben, a termőföld vízgazdálkodásában, az oxigénter­melésben, általában az emberi környezet védelmében. A felszabadulás óta a megyé­ben telepített, vagy felújított több mint 60 ezer hektár erdő az ész­szerű talajhasznosításra is jó pél­da. A mezőgazdaságilag jövedel­mezően nem művelhető földterü­leten a fa, az értékes nyersanyag még gazdaságosan termelhető. Az erdősítési terve alapján, a Sárfehér Tsz 1979 óta alkalmazza a homokhasznosításnak ezt a mód­ját. A következő másfél-két évti­zed alatt 700—800 hektárt ültet be erdei- és feketefenyővel. E közben a telepítéssel, műveléssel, az erdő vegyszeres védelmével összefüggő kísérleteket folytat a kecskeméti erdőfelügyelőség pénzügyi támo­gatásával, szakmai segítségével. Részt vesz ebben á munkában a Bács-Kiskun megyei AGROKER is, amely a különböző gépek, vegyi anyagok szállítására együttműkö­dési szerződést kötött, és a téesz kísérleteinek eredményét a válla­lat kereskedelmi tevékenységében hasznosítja. A Sárfehér Tsz-ben a szövetke­zet termelésfejlesztési osztálya irányításával folytatott kísérletso­rozatnak az a célja, hogy a ho­moktalajon telepített erdő műve­lésében, növényvédelmében alkal­mazható műszaki eszközöket, vegyszereket kiválasszák, felhasz­nálásuknak a legjobb módját megtalálják, és a megye egyre na­gyobb jelentőségű, szövetkezeti er­dőgazdálkodásában széles körűen bevezessék. Az izsáki szövetkezet a kísérleti tapasztalatokat nemcsak a saját erdősítési programjának végrehaj­tásában gyümölcsözted. A közel­jövőben megszervezi a szolgáltató tevékenységét is, hogy a termelő­szövetkezeti erdők telepítésében, művelésében segítséget nyújtson a közös gazdaságoknak. Bács-Kiskun megye mezőgazda- sági szövetkezeteiben az erdőtele­pítésre kijelölt területnek zöme az izsákihoz hasonló, szerkezet nél­küli homoktalaj. A facsemeték megóvásában, a szerény talajned­vesség megőrzésében még nagyobb szerepe van a gyomirtásnak, mint a jobb vizháztartású termőfölde­ken. Nemcsak a mezőgazdasági, hanem az erdészeti termelésben is egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány. Minden olyan el­járás, amely egy-egy munkafolya­mat gépesítését, korszerűsítését, a kézi munka kiiktatását mozdítja elő, közös érdeket szolgál. Az izsáki Sárfehér Tsz erdőtelepítő munkájával együtt végzett kísér­leteinek éppen ezért nagy a jelen­tősége. K. A. FEL ÉV A VILÁGŰRBEN Hazatérésre készül Popov és Rjumin Fél éve tart már az űrkutatás történetének eddigi leg­hosszabb expedíciója; Leonyid Popov és Valerij Rjumin, ez év április 9. óta kering Földünk körül. A Szaljut—6 űr­állomás negyedik állandó személyzete nemcsak a kozmikus tartózkodás időtartam-rekordját döntötte meg, hanem minden eddiginél tartalmasabb tudományos programot haj­tott végre. A népi ellenőrök tapasztalatai a lakosság kereskedelmi ellátásáról A Föld körüli pályán töltött hat hónap alatt Popov és Rjumin négyszer fogadott látogatókat: a kísérleti Szojuz—T—2 űrhajón, Jurij Malisev és Vlagyimir Aksz- jonov tett látogatást az űrállomá­son, s három Szojuz-űrhajó szál­lított nemzetközi legénységet a Szaljut—6-ra. Valerij Kubászov és Farkas’ Bertalan, Viktor Gor- batko és Pham Tuan, a közel­múltban pedig Rurij Romanyen- ko és Arnaldo Tamayo Mendez, az Interkozmosz-tagországok együttműködési programja kere­tében 8—8 napot töltött a világ­űrben. Ugyancsak négy Ízben kapcso­lódott össze ez idő alatt teher­szállító űrhajó az űrállomással, s a legutóbbi, a Progresz—11 ki­rakodását a napokban fejezték be az űrhajósok. Ez egyben Leonyid Popov és Valerij Rjumin külde­tésének végét is jelenti: a kira­kodással párhuzamosan megkezd­ték a visszatérés előkészületeit, s a következő napokban már a Földön találkozhatunk a világ- . szerte ismertté vált űrrekorde­rekkel. (MTI) Mezőgazdasági értelmiség Ellentétes folyamatok tanúi vagyunk mintegy két évtizede a mezőgazdasági üzemekben. Amíg ugyanis a mezőgazdasá­gi dolgozók és a termelőszövet­kezeti tagok szabta gyors ütemben csökkent, addig csak­nem megháromszorozódott a gazdaságokban a mezőgazda- sági mérnökök és az üzem­mérnökök száma, amely nap­jainkban meghaladja a 40 ez­ret. Évente mintegy 1400 ag­rármérnök és agrárüzemmér­nök szerez diplomát. A jelzett­nél lényegesen nagyobb azon­ban a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó értelmiségiek szá­ma, mert tevékenységi körük kiterebélyesedésével jogászok, közgazdászok, gépesítési szak­emberek, energetikusok ezrei dolgoznak a mezőgazdaságban. Minden túlzás nélkül állít­ható, az agrárértelmiség szak­mai felkészültségben, politikai képzettségben, emberi maga­tartásban együtt fejlődött a mezőgazdasággal. A jövőt te­kintve a mezőgazdasági értel­miség szerepe pedig még foko­zottan növekszik is. Ez abból az objektiv tényből következik, hogy hazánk talaj- és éghajlati viszonyai kedveznek a mező- gazdasági termelésnek, s nép- gazdasági érdek a mezőgazda- sági termelés fejlesztése. Nincs napjainkban egyetlen ágazata sem népgazdaságunknak, ahol olyan gyorsan érvényesülhet­nek a jól képzett, jó vezetői felkészültséggel rendelkező, ál­dozatkész szakemberek, mint a mezőgazdaságban. Az üzemek pártszervei és pártszervezetei a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta nagy gondot fordítanak politikai nevelésük­re, képességeik minél széle­sebb kibontakoztatására. .Ezt bizonyítja, hogy a mezőgazda­ság állami és szövetkezeti szektorában lévő mintegy ne­gyedmillió párttag 27 százaléka szellemi dolgozó, jelentős rész­ben ^agrárszakember. A párt XI. kongresszusa óta több mint ezer mezőgazdasági mérnök és üzemegységvezető felvételére került sor, túlnyomó többsé­gükben a fiatalabb korosztály­hoz tartozók. A pártszervezetek többsége nagy figyelmet fordít az agrár- értelmiség szakmai-politikai képességei kibontakoztatására. Állandó feladat ez, hiszen üzemenként eltérőek a tenni­valók. Így például az agrárér­telmiség dinamikus számszerű növekedése • ellenére is szak- emberhiánnyal küzd számos szövetkezeti gazdaság. Az ál­landó megfeszített munka, a sikerélmény hiánya miatt rendkívül nagy a gyenge adottságú gazdaságokban a fluktuáció. A pártszervezetek ezekben a gazdaságokban arra törekednek, hogy a tsz-tagok fiait-lányait küldjék egyetem­re, főiskolára, azokat, akik könnyebben vernek gyökeret szülőfalujukban. Nagy politikai érzékenysé­get és felkészültséget jelent a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás. A tapasztalatok azt bizonyítják, a pályakezdők hamarabb beilleszkednek a kö­zösségi életbe, ha szakmai-tár­sadalmi megbízatásokat kap­nak, ha' érzik az irántuk való bizalmat. Nem egy gazdaság­ban a vezetők szemléletének megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy felismerjék a szel­lemi kapacitás növelésének szükségességét, s nem egyszer a pártszervezet erős ráhatására, hogy a gazdaság biztosítsa a szakemberek letelepedéséhez a feltételeket. Különösen nagy politikai munkát igényel a női szakemberek számos problé­májának megoldása, mert eb­ben a kérdésben még helyen­ként erősen hatnak a falusi életmód konzervatív elemei. Sok értelmiségi nő nem a vég­zettségének és képesítésének megfelélő munkakörben dol­gozik. Többségük azért, mert alkalmazkodik a férj munka­helyéhez, illetve beosztásához, de egy részük nem is igényli, hogy szakképzettségének és rá­termettségének megfelelő mun­kakörben alkalmazzák: jól ér­zik magukat a kisebb felelős­séggel ■ járó munkakörben. Részben ez az oka annak is, hogy a mezőgazdasági üzemek felső vezetésében alig-alig ta­lálni nőt. Néhol a szolgáltatás sok alacsony színvonala csök­kenti a dolgozó agrárértelmi­ségi nők szabad idejét, és gá­tolja a munkaidő utáni fel­adatvállal ásukat, illetve szak­mai-tudományos munkájukat, továbbképzésüket. Ez a néhány felsorolt példa is bizonyítja, hogy az agrárér­telmiséggel, problémáival való foglalkozás nagy politikai ér­zékenységet igényel. Az eddigi eredmények azt bizonyítják: a pártszervezetek többsége rendelkezik ezzel: nagy értéket képviselő szakmai-politikai szellemi kapacitást hoztak lét­re, s formálják, fejlesztik nap­ról napra. Ugyanakkor az is igaz, nem mindenütt tartják a pártszervezetek ezt a munkát feladatuknak. A gyengén gaz­dálkodó üzemek szinte mind­egyikében az átlagosnál ke­vesebb az agrárszakemberek száma. Ennek káros voltát már napjainkban is tapasztalni, a. jövőben pedig még nagyobi) árat fizetnek ezért azok az üzemek, amelyek nem fejlesz:- tik, vagy nem tudják fejlesz­teni üzemük szakembergárdá­ját. A pártszervezetek politi­kai felelőssége azt követeli, hogy ebbe ne nyugodjanak bele. M. S. Néhány hónap óta megyeszerte több száz népi ellenőr, s velük együtt nem egy helyen a szakszer­vezeti és népfrontaktivisták igen értékes szolgálatot teljesítenek a lakosság jó áruellátásának érde­kében. Országos tájékozódás ke­retében ugyanis nap mint nap fi­gyelemmel kö'Ve.tik, hogy a rendel­kezésre álló alapokból milyen az üzletek árukínálata, a vevők ke­resletének megfelelő időben és választékban rendelkezésre áll-e az áru, milyen a kereskedelmi munka min.őségé, szakszerűsége, a kiszolgálás kulturáltsága. Ennek a többnyire vevőként teljesített folyamatos szolgálatnak a jelentő-1_ ségét a tapasztalatok hasznosítása adja meg. Szükség szerint ugyanis megalapozott intézkedést tehetnek és tesznek az arra hivatott helyi, megyei, illetve központi szervek. ' Az első pár hónap alatt szerzett tapasztalatokat nemrégiben ösz- szegezt'ék a járási-városi népi el­lenőrzési bizottságok. S bár a tá­jékozódás folyamatosan tovább tart, 'érdemes a népi ellenőrök észleléseit legalább vázlatosan át­tekinteni. Mindenekelőtt vessünk egy pil­lantást az alapvető élelmiszer-el­látásra, amelyet egybehangzóan általában kielégítőnek, jónak mi­nősít valamennyi járási-városi NEB. Az általánoson belül azon­ban megtalálhatók azattól egyes ’v onatkozásokban eltérik tapaszta­latok is. Ilyenek nem egy helyen ;a tanyai boltok kínálatának, áru- választékának elégtelenségére uta­ló észrevételek. Ezekre az üzemel­tetőknek nyilván jobban oda kell figyelniük, még akkor is,, ha a ta­nyai boltokban kínált áru válasz­téka terméseetszerűen szerényebb, mint a városi, községi üzletekben. Az azonban lényeges — és az ese­tek többségében a boltvezetőn mú­lik — hogy a tanyán élők hozzá­jussanak a naponta szükséges áruhoz. A kalocsai járásban például megyebeli intézkedéssel orvosol­ható problémát jeleztek az álta­lában kielégítőnek ítélt ellá­tásban a népi ellenőrök. Neveze­tesen : miközben a nagykereske­delmi vállalat, mert van miből, kínálja az élelmiszert, hónapok óta elégtelen a búzadara- és a ré- tesliszt-ellátás. A FÜSZÉRT Vál­lalat kirendeltsége a szükséglet­nek alig a felét tudja beszerezni, mert: a malom a csomagoláshoz szükséges munkaerő hiányára, hi­vatkozik. (!) Vagy : régi követelmény, hogy a tejet, kenyeret árusító üzletekben e cikkek a nyitvatartási időben mindvégig kaphatók legyenek. Mégis, nem egy község akad — például Dunaszentbenedek, Harta. Tass, Dunavecse —. ahol a tej csakúgy, mint a kenyér a reggeli órákban elfogy, s utána csak mér­gelődik a vásárló. A bajai járásban sok egyéb kö­zött a szavatossági határidők meg­sértésére hívják fel a figyelmet a népi ellenőrök. Ugyanis szinte va­lamennyi üzletben találtak lejárt szavatossági Idejű élelmiszert, amelynek egy része feltehetően már a nagykereskedelmi vállalat raktárában is az volt. Szintén a bajai járásban megfogalmazott, de sajnálatosan általánosítható ta­pasztalat a tisztaság követelmé­nyeinek elhanyagolása az üzle­tekben. Az alapvető élelmiszer mellett folyamatosan figyelemmel kísérik a népi ellenőrök a lakosság ház­tartási és vegyiáru, valamint tar­tós fogyasztási cikkekkel való el­látását. S tegyük hozzá nyomban, hogy az utóbbi két nagy árucso­portba tartozó cikkekből nem mi­nősítik kielégítőnek az ellátást. A kiskunhalasi járási-városi NEB például a következőkben összegezi a megye egészére is jellemző ta­pasztalatokat: az ellátottság szint­je elmarad a kívánatostól. A nagykereskedelem szállításai hiá­nyosak, rendszertelenek, a meg­rendelések tekintélyes hányadát ■— elsősorban a mosó, mosogató- szerekről, festékáruról, tisztítósze­rekről van szó — nem szállítja le. Némi javulásról tanúskodnak a tapasztalatok a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátá­sában. Arról azonban nincs szó, hogy a kínálat és a kereslet össz­hangban lenne. Meglehetősen sok a hiánycikk, amelyek közül külö­nösen keresettek az olcsó kerék­párok, a kismotorkerékpárok, a kisebb hűtőszekrények, az olcsóbb mosógépek és háztartási kisgépek, nem is szólva a hagyományos tűz­helyről, vagy éppen a villanyboj­lerről. S ami ugyancsak figyelmet érdemel: megyeszerte sok a pa­nasz a garanciális javítást végző egyes közületekre, azok bürokra­tikus, késedelmes, gyakran szak­szerűtlen munkája miatt. A fentiekben éppenhogy felvil­lantottunk néhányat a népi elle­nőrök közérdekű tájékozódásának tapasztalataiból, s még csak nem is utaltunk a lakosság lábbeli­ellátására. Pedigo ez utóbbit megkü­lönböztetett figyelemmel követ­ték és a továbbiakban is szem­mel tartják a népi ellenőrök. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok ta­lán a következőkben összegezhe­tők: Ha a cipőellátás mennyisé­gét, választékát nézve bőségesen van még javítani való — például számos gyermekcipőméretből na­gyon rossz a kináilat; az idősebb korosztáüy, s főleg a nők alig-alig találnak kényelmes házicipőt, szandált, félcipőt — mindenkép­pen örvendetes a cipők minőségé­ben észlelt változás. A cipőipar ja­vuló munkáját ugyanis a vásárlói reklamációk folyamatos csökke­nése jelzi. P. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom