Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. október 1. A PÁRTHATÁROZAT TÜKRÉBEN Termékszerkezet és versenyképesség az Alföldi Cipőgyárban Az Alföldi Cipőgyárnak Kecskeméten és Kiskunfélegyházán talál­ható üzeme Bács-Kiskunban, s van még egy gyáregysége Tatán. Mi­vel korábban elhanyagolták a jövőt előkészítő tennivalókat, az V. ötéves terv küszöbét egy lendületét vesztett vállalat lépte át. Hogy „fáradtságát” leküzdje és az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-án, a hosszútávú külgazdasági politikáról, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítéséről hozott határozatát megvalósíthas­sák, ahhoz személycserékre volt szükség az Alföldi Cipőgyár élén. A határozat termelési-gazdálkodási gyakorlattá tételében most jó úton jár a vállalat — ezt állapították meg az MSZMP Kecskemét városi Végrehajtó Bizottságának ülésén, ahol a gazdasági tevékeny­ségről és a termékszerkezet korszerűsítéséről ígért János igazgató és Talmácsi Balázsnc, az üzemi pártvezetőség titkára tett jelentést. Közel a hazai élvonalhoz Az Alföldi Cipőgyár jelenlegi gyártmányfejlesztő munkáját, piacismeretét a legjobbnak minő­sítette a hazai cipőipari, vállalatok közül Bakos Zsigmond, a Könnyű, ipari Minisztérium államtitkára, aki jelen volt a végrehajtó bizott­ság ülésén. A jelentés kollektív elemzésekor megállapította azt is, hogy a kecskeméti központú vál­lalat általánosságban közel jár a hazai cipőipari élvonalhoz, de hogy oda bejusson, még emelni kell a műszaki színvonalat és ja­vítani a termelés gazdaságosságát. A beszámolóból kitűnt, hogy az utóbbi három évben az Alföldi Cipőgyár a jobb gazdálkodásnak alárendelve korszerűsítette termé­keit, a gyártmányösszetételét, emelte a minőségi színvonalat és fejlesztette a gyártást. Megvizsgál­ták, miként lehet növelni a tőkés export mennyiségét és a jövedel­mezőségét, továbbá, hogy milyen úton lehetséges nagyobb nyeresé­get elérni a szocialista kivitelnél. A belföldi értékesítésnél szintén azt elemezték, hogy a fogyasztói igényeket színvonalasabban kielé­gítve hogyan lehet nagyobb a jö­vedelmezőség. Az útkeresés eredményeképp az Alföldi Cipőgyár sajátos profilt alakított ki: szabadidő és sportos jellegű termékskálát, amellyel el­sősorban a fiatalok divatízlésének akarnak megfelelni, s gyártanak még gyerekcipőket. A megrende­lők mintegy 900 féle modellből választhatják ki azt a 280 féle láb­belit, amelyet évente készítenek. A most és hosszabb távon is ver­senyképes termékek arányát 58 százalékra növelték már, de cél­juk az, hogy ez az arányszám 1985-ben 75 legyen. Ezzel egyide­jűleg a nem versenyképes, de az­zá tehető cikkek arányát az idei 34-ről a VI. ötéves terv végére 25 százalékra csökkentik. A nem ki­elégítő gazdaságossági cipők tel­jesen eltűnnek a választékból. Az Alföldi Cipőgyár — mint ex. portáló — figyelemmel követi a nyugati divatot. Az új modellek tervezésénél a hazaiakon kívül időszakonként külföldi szakem­bert is alkalmaznak, aki magával hozzgi a szükséges piaci ismerete­ket. Növeli a termelékenységet A vállalat gépesítettségi színvo­nala az országos cipőipari átlag alatt van, az eszközök zöme elég- gé elhasznált. Azonban a népgaz­daság jelenlegi helyzetét figye­lembe véve — s mivel az alapgé­pekkel rendelkeznek — egyelőre csak kiegészítő műszaki fejleszté­seket lehet tervezni a termelé­kenység fokozásához. Ezzel a mi- nisztériumi állásfoglalással egyet­értett a megyei pártbizottság vé­leményét elmondó Pető János, a gazdaságpolitikai osztály munka­társa és a kecskeméti párt-végre­hajtóbizottság állásfoglalását ösz- szefoglaló Fekete László, a városi pártbizottság titkára is. Hangsú­lyozták, hogy gazdasági számítá­sokkal megalapozott, gyorsan meg. térülő fejlesztésekről lehet szó. A műszaki színvonal emelését segíti elő a tatai gyáregységben folyamatban levő gépi beruházás. Az ehhez fölvett hitel föltétele a nem rubel elszámolású export bő­vítése. Egyébként az utóbbi há­rom évben jelentősebb beruházás nem történt a vállalatnál. A ter­melékenységet újításokkal és kül­földi tapasztalatok átvételével fo­kozták. A kényelmes, könnyű és hajlé­kony talpú utcai cipőket az alap­anyagokat gyártó cégekkel együtt­működve fejlesztették ki. így azok ismerik a cipőkészítők igé­nyeit, elképzeléseit, s a vállalat­nak kevesebb gondot okoz az anyagbeszerzés, mint korábban. Ez lényeges, hiszen az akadozó anyagellátás rontja a termelé­kenységet. A versenyképességet szolgálja az Alföldi Cipőgyárban a gyártásfejlesztés, aminek súly­pontja az úgynevezett alálapolt varrott eljárással készülő termék­típusokra esik. Korszerűsítették a flexivarrott és a ragasztott gyár­tási eljárást is. Gazdaságosabb értékesítés Az Alföldi Cipőgyár a hazai ér­tékesítésen kívül szocialista és tő­kés exportra szállít lábbeliket. A nyugati exportot három év alatt öt százalékkal jövedelmezőbbé tet­ték, de ezen a téren még sok erő­feszítésre van szükség. Mennyisé­gileg 1978-tól dinamikusan nőtt a tőkés árukivitel, s az idén a 3 mii- lió párás termelésből mór 300— 400 ezer pár cipőt küldenek nyu­gati üzletfélnek. Az NSZK-ban, Hollandiában és Ausztriában van- nak vásárlói a vállalatnak. Az USA-ba az idén első ízben vittek ki kollekciót. Törekvésük, hogy a fejlődő országok piacain szintén jelen legyenek. Eddig a nemzeti jövedelmet fo­gyasztók közé sorolják a vállala­tot, annak alapján, hogy az állam­tól kapott évenkénti visszatérítés nagyobb az általuk befizetett ösz- szegeknél. (A népgazdaság export- érdekeltségek miatt ilyen helyzet fenntartására is rákényszerül egyes esetekben.) Az Alföldi Ci­pőgyár arra törekszik, hogy kike­rüljön ebből az egyébként nem egyértelműen elmarasztalást je­lentő kategóriából. Ennek népgaz- daságilag legkívánatosabb útja, hogy minél nagyobb nyereségtar­talmú, s minél magasabb export­árakat érjenek el, s ezzel növeljék a termelés gazdaságosságát. Az idei első félévi nyereség — amely több mint kétszerese a tavalyi egész évinek — és a gazdálkodás­ban kibontakozott kedvező ten­denciák arra engednek következ­tetni, hogy az Alföldi Cipőgyár előrelépés előtt áll. A jelentékeny szocialista export gazdaságosságát is képes javítani a vállalat, amit alátámaszt, hogy munkaigényesebb termékek eladá­sával 1981-re 10.5 százalékos ár­emelést tudtak elérni. A pártvezetés segítségével A városi párt-végrehajtóbizott­ság ülésén a termelés és gazdál­kodás minden területét alaposan elemezték. Sok szó esett a minő­ségről és a vállalati áruminősítő munkáról is. amiről a Bőr- és Ci­pőipari Minőségellenőrző Intézet­nek egyre jobb a véleménye. A hazai és a külföldi reklamációk száma csökken. A jelentést elfogadva úgy ér­tékelte a testület az Alföldi Cipő­gyár hároméves munkáját, hogy azt a KB-határozat szellemében végezték. További feladat a tarta­lékok hasznosítása, a munka- és üzemszervezés, valamint a szám­viteli munka javítása, a gazdasá­gos tőkés export bővítése. A kö­vetkező ötéves tervidőszakban a tőkés piacon eladott termékek arányát 15 százalékra akarja nö­velni a vállalat. A gazdasági mun. kát, mint eddig, hathatósan segí­tenie kell a helyi pártvezetőség­nek. A. T. S. Az aranyérmes Olympos A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci juice palac­kozó üzeme nincs még kétéves, hisz a termelést csak 1978 novem­berében kezdték meg. A próba­üzem után tavaly már 12 millió palack Olympos gyümölcslé ke­rült az üzletekbe. Az Arvanitis görög céggel létesített kooperáció­ban a szikraiakon kívül a DÉL- KER, a Borsodi Vegyikombinát és az Állami Gazdaságok Kereske­delmi Irodája is részt vesz. A kiváló minőségű italokhoz a koncentrátumot, a sűrítményt a külföldi cég adja. A citrusfélesé- gek a natúr citromlé, a narancslé és a grape fruitlé mellett az üzemvezető szakemberei előállítot­tak egy hazai gyümölcsökből álló koktélt, amelynek nagy sikere van máris a hazai fogyasztók kö­rében. A jellegzetes, kellemes íz- harmóniájú italból több százezer palackkal állítanak elő. Balogh Sándor főmérnök tájé­koztatása szerint az állandó jó minőség a biztosítéka, hogy érté­kesítési gondjaik nincsenek. Nem tudnak annyit gyártani, amelynek ne lenne azonnal piaca. A stan­dard minőséget értékelték a 69. Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásáron is, hisz az Olympos juice-család beltartalmi értéke miatt, korszerű csomagolása miatt, aranyérmet nyert. Jól felszerelt, házi laboratórium gondoskodik arról, hogy a boltok­ba kerülő juice-ok minősége válto­zatlan maradjon. Gyártásközi el­lenőrök, laboratóriumi dolgozók vigyázzák állandóan, hogy a gyü­mölcslé szárazanyag-tartalma, il­lóolaj-tartalma megfelelő legyen. A homogenitásról, az egyöntetűség­ről jól bevált KÖVÁC magyar gyártmányú gép gondoskodik. Rendszeresen alávetik az itt gyár­tott leveket degusztációs — kósto- lós — vizsgálatoknak is. A hazai piacon kívül sikert ara­tott külföldön is a szikraiak ter­méke. A Finó fantázia névre hall­gató otelló és alma natúrlevet el­sősorban Szaud-Arábiába és Ku- waitba szállítják. Évente 2,5 mil­lió palackot töltenek meg az ízle­tes gyümölcsléből. A Skála-Coop- pal történt szerződés alapján a hálózathoz tartozó áruházakban is vásárolható az eddig csak export­ra gyártott ital. Sz. P. M. A kerekedelmi ellátásról Lótás-futás kenyérért A ballószögi Strausz Endréné elkerékpározott a minap a közsé­gi vegyesboltba, bejáratánál azon­ban feliratot pillantott meg, mi­szerint betegség miatt szünetel az árusítás. Kenyér nélkül mégsem maradhat a család, gondolta, s máris indylt a közeli Kadafalvára, ahol leltározás miatt talált szin­tén zárt ajtót. Mit tehetett mást, leadta megőrzésre járművét, ő pedig buszra ült és hat forint vi- teldij ellenében beutazott a me­gyeszékhelyre, ahol végül is hoz-, zájutott a keresett veknikhez. „Érthetetlen, miért kell nekünk, a nagy város szomszédságában lakóknak lótni-futni azért, hogy napi szükségletű árut vásárolhas­sunk. Egyfelől rengeteg időnkbe kerül ez a kényszerű kirándulás, másrészt nem futja pénztárcánk­ból a borsos felárra, az útikölt­ségre. Ha már létesítettek üzletet lakókörzetünkben, talán joggal varhaljuk el, hogy rendszeresen álljon rendelkezésünkre...” — zárja sorait a levélíró. Áruhiány Ménteleken Szabó Julianna a nagy kiterje­désű külterület, Méntelek lakói nevében vetette papírra panaszát. Nevezetesen, hogy az ottani ve­gyesboltban gyakorta hangzik el a „sajnos nincs'’ válasz. Kenyérből és kifliből is igen kevés mennyi­ség érkezik, s aki már nem kap ebből az áruból, mehet érte a vá­rosba. Nem kiélégítő az egyéb cikkek választéka sem. Petróle­umra például hetekig kell néha várni. „Ellátottságunk hiányos, úgy véljük, a kereskedelem kiszolgál­tatottjai vagyunk és csak bosszan­kodunk, kesergünk. Dehát miért kell ennek így lenni?" — kérdezi levele végén olvasónk. * * * Ami a panaszokat illeti, való­ban jogosnak tűnnek, s merjük remélni, hogy a velük kapcsola­tos alapos vizsgálat és szükséges intézkedés nem is várat magára sokáig. Furcsa takarékosság Köztudott, hogy a jelenlegi ne­héz gazdasági helyzetünkben minden eddiginél 'döntőbb jelen­tősége van a takarékos gazdál­kodásnak, az ilyen-olyan jogcímű kiadások csökkentésének. Ha azonban e tevékenység nem az ésszerűség határain belül marad, óhatatlanul lehet a bajok, kelle­metlenségek forrása. Példa erre a dunapataji vízszolgáltatás, melynek visszásságáról Szabó Imre helyi lakostól tájékozód­tunk. ' A lapunkhoz küldött leveléből kiderül, hogy a belterület útjai mentén mintegy ötven közkút van felszerelve, de mostanság csak körülbelül fele üzemel. Egy részük meghibásodás, a többi meg azért működésképtelen, mert le van zárva. Az a hír járja, a tanács így szándékozik spórolni vízzel, és csökkenteni a fo­gyasztása utáni díj összegét. Az érdekelt lakosok — közöttük so­kan vannak az idősek és betegek — így általában a lakásaiktól na­gyon messze levő kúthoz, nem­ritkán a második utcába kény­telenek elgyalogolni vízért. Töb­ben pedig újra használják az ud­vari ásott kutat, mely fertőzési veszélyt is jelenthet. „Mi rendesen fizetjük a köz­ségfejlesztési hozzájárulást, en­nek fejében igényt tartunk arra, hogy ne korlátozzák számunkra a vízszolgáltatást. Amennyiben a tanácsnak az a szándéka, hogy minél több lakás legyen bekap­csolva a vízhálózatba, szervezzen ezzel kapcsolatban akciót, de ne kényszerhelyzet megteremtésével „ösztönözzön" bennünket ilyes­mire. Ha pedig csupán takaré­kossági törekvésről van szó, azt felhívás, kérés, meggyőzés segít­ségével kell elérni, nem pedig drasztikusan. Közeleg a tél, ami­kor sárosak, jegesek, csúszósak lehetnek az utcák, s a vizet cipe- lök számára pedig balesetveszé­lyesek. Segítsenek rajtunk, hogy addigra megszűnjön ez a tartha­tatlan állapot!” — fejezi be so­rait olvasónk. Valóban furcsa az eset, tekin­tet nélkül árra, takarékossági meggondolás van-e mögötte, vagy más. Ki kaphat üzemanyag-utalványt? Velorex gépjárművet vezet a Kecskeméten lakó egyik mozgássérült olvasónk, aki arról hallott, nem kaphatja meg az ingyenes üzem­anyag-vásárláshoz szükséges utalványt, melyre csak a Trabant Hyco- mattal rendelkezők a jogosultak. Szerinte mást ír elő a július közepe óta hatályban levő egészségügyi miniszteri rendelet, melyről szeretne pontosan tájékozódni. A bizonyára sokakat érdeklő ezzel kapcsolatos tudnivaló lé­nyege: a Trabant Hycomat és Velorex gépjármű mozgássérült tulajdonosát — aki érvényes for­galmi, valamint az e jármű hasz­nálatához kiállított vezetői en­gedéllyel rendelkezik — egyaránt megilleti a térítésmentes vásár­lásra jogosító üzemanyag-utal­vány. Ezt a városi tanács, illetve a járási hivatal egészségügyi ha­tósága adja ki. s beváltani kizá­rólag az ÁFOR üzemanyagtöltő állomásainál lehet. Az utalvány átadása ellenében a Trabanttal rendelkező személy havi 30. a Velorex tulajdonos pedig havi 20 liter 86-os oktánszámú (normál) motorbenzint kaphat. Összeállította: Velkei Árpád Növeli exportját a keceli Vegyesipari Szövetkezet Lavati Jánossal, a keceli Ve­gyesipari Szövetkezet elnökével és Vancsik Ferenc műszaki veze­tővel beszélgettünk a kollektíva idei eredményeiről, és az év vé­géig rájuk váró feladatokról. — Lakatosrészlegünk negyven dolgozója szorgalmas, kiváló mi­nőségű munkával járul hozzá közös eredményeink eléréséhez — # Holland exportra készített bár- székek összeállítását végzi ifj. Liska Józsefné. mondta elöljáróban az elnök. — Az általuk gyártott festékszóró fülkék iránti igény mind hazánk­ban mind a szovjet megrendelő részéről változatlan. Az eddigi partnereinkkel szembeni köte­lezettségek teljesítése mellett ú.i veVők is jelentkeznek. Tavaly például két fülkénk j ütött köz­vetett export útján Kubába, a/, idén pedig az NDK-ba szállítot­tunk négyet. A fülkegyártásban fordulópontot jelent az idei esz­tendő, mert megkezdtük a tőkés exportra való gyártást. Tavasszal Filus János vezető szerelőnk he­lyezett üzembe egy fülkét Irak­ban. Több afrikai ország cégei­vel. valamint egy NSZK-meg- rendelővel folynak a tárgyalások. Várhatóan jövőre már jelentősen növekszik a tőkés exportunk. — A faipari részleg? — Náluk az idén termékszer­kezet-váltás vált szükségessé. Osztrák megrendelésre hatféle háztartási létra, gyártását kezd­ték meg, de mindössze 5 ezer ké­szült el belőlük. A fenyő-fűrész­áru kétszeri áremelése gazdaság­talanná tette ezt a terméket, és kénytelenek voltunk abbahagyni a gyártást. Évek óta készítenek holland megrendelőnek — ugyan­csak fenyőből — kétféle bárszé­ket. Az első félévben 3200-at ad­tunk át nekik, az év végéig még 1700-at készítünk. Az előbb em­lített áremelés ennél a termék­nél is éreztette a hatását, így ké­szítettünk néhány mintadarabot tölgyfából. A pácolt, lakkozott — • A Lada-autórádiók részegységeit szerelő szalag. és drágább — bárszékek meg­nyerték a holland cég tetszését, az év végéig 6200-ra kaptunk megrendelést. — Nemcsak a faipari részleg­nél van változás — veszi át a szót a műszaki vezető. — A fi- nommechanikások. az anyag nél­küli bérmunkát végzők életében is van fejlődés. Augusztusban vettük fel a kapcsolatot az író­szergyárral. és elvállaltuk tőlük 200 ezer töltőceruza és 200 ezer iskolai körző szerelését. Gyümöl­csöző az együttműködésünk a Videoton gyárral is. részükre Lada autórádiók részegységeit szereljük. Az idén 100 ezer rádió összeállításában veszünk részt. Ezt a részlegünket különben szeretnénk továbbfejleszteni, re­méljük, jövőre legalább 100 lánynak-asszonynak tudunk itt könnyen megtanulható munkát adni. A többi részlegeink — az épí­tők. a villany- és neonreklám- szerelők, cipészek, üvegesek is — sikeresen teljesítik idei tervüket. Az év végéig a szolgáltató jelle­gű munkák értéke várhatóan el­éri a 2 millió forintot. O. L. ALKALMI VETEL... OLCSÓ ÁR! Kecskeméten 121. SZ. VASBOLTJÁBAN (Szabadság tér 3. Telefon: 13-606) olcsón, engedményes áron vásárolhat FV—111 és FV—3 darálót Olajégőfejeket Gamat konvektort 5 1 gáz-vízmelegítőt F—2 fürdőszobakályhát Magna spray festékszórót Kd—120 darálót Bvg 101 a szivattyút Bvg 203 szivattyút 50% engedménnyel 50% engedménnyel 50% engedménnyel 2160 Ft helyett 1300 Ft 8120 Ft helyett 4810 Ft 2000 Ft helyett 1030 Ft 4130 Ft helyett 2950 Ft 3510 Ft helyett 2800 Ft 3790 Ft helyeit 3000 Ft 1442

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom