Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

4 1980. október 1. • PETŐFI NfiPE • 3 A PÁRTTITKÁR VÉLEMÉNYE Aki megszereti a „ ... Lakásközpontú? Igen! 1979-es eredményei alapján idén április 4-én kapta meg a „kiváló” kitüntető címet á tisza- kécskei postahivatal. Mielőtt a fő érdekeltekkel be­szélgetnénk, kérjünk véleményt munkájukról Tóth Sándortól, a nagyközségi pántbizottság titká­rától. — Egyik erényük a rugalmas­ság — kezdi jellemzésüket —, ügyesen szervezik a belső mun­kát, a kívánalmak szerint kisegí­tik egymást. 'Az új embereket rövid idő alatt bevezetik a szak­mába. Vezetőjük, Angyal János- né — Sárika — ért a fiatalok, idősek nyelvén egyaránt, jól át­hidalja a generációs különbsége­két ... Jó a légkör... Korábban sok gond volt a kézbesítéssel — létszámhiány miatt. Emlékszem, még a fűtő és táviratkézbesítő is besegített. Már abból is, hogy szinte „egy- s.zuszra” mondotta el mindezt a .párttitkár, következtetni lehet a pártszervezet s a posta élő kap­csolatára. A továbbiak ezt csak megerősítik. — Érthetően — bennünket a posta működéséből — főként a hírlapmunka érdekel. Titkár elv­társ szerint milyen — elsősorban a politikai napilapok olvasottsá­ga? — Csak a politikaiakat tekint­ve, 52—56 százalékos. Gyakorla­tilag minden második családba jár ilyen újság, s az összpéldány- szám alapján ítélve, családonként több mint 2 lapot számíthatunk. Augusztusban például kerek számban 24 ezer politikai napi­lap érkezett a tizenkétezer lako­sú Kécskére. Háromezer család­ra vetítve szép az ilyen irányú olvasottság mértéke ... Ami diáknak a jó bizonyítvány Angyal Jánosné hivatalvezető és helyettese, Vargha Balázsné arcáról — tudtukon kívül is — az örömérzés sugárzik, amikor a riporternek megmutatják az ún. szemlekönyvet. Abba is 5-ös osz­tályzatot jegyeztek be az ez évi nagyszemle ellenőrei. Senki nem mondhatja, hogy nem alapos és szigorú mérlegelés alapján, hi­szen a főpénztár, kezelésiipénz-'í jját... a kézbesítők, a távközlés, ;,a nirlapfelelős munkáját k'ülön-kü- lön ellenőr vizsgálja. A 16 fős tiszti állomány, s a 12 kézbesítő már 1978-tban is ■hasonlóképpen kitett magáért; 5- ösre vizsgáztak a nagyszemlén. Mióta Angyal Jánosné a főnök — mondták —. jutottak ilyen ma­gas minősítésre. 1975 előtt bizony csajc 2-es, 3-as került a „bizo­nyítványba”. Két szocialista brigádjukban — „Petőfi” a tisztieké, „Kossuth” a kézbesítőké — egyformán 4—4 kiváló dolgozó viszi a prímet. Angyal Jánosné, Vargha Balázs­né, Angyal Bálintné, Karabélyos Istvánná a tiszti állományból, • Angyal Jánosné és Vargha Balázsné jó érzéssel lapoz a szem­lekönyvbe. • A kézbesítőknél így kezdődik a nap. # Sántha István: — Nemcsak az iskolatáska nehéz ... (Tóth Sán­dor felvételei) Sántha István, Vargha István. Antal István, s a most nyugdíj­ba ment Tóth István a kézbesí­tők közül. „Naponta másfél ezer házba Igen, csak újságot másfél ezer házba hordanak a kézbesí­tők — köztük 610 Népszabadsá-' got, 864 Petőfi Népét, 119 Nép­szavát, 25 Magyar Nemzetet, s 77 Magyar Hírlapot. De aztán a hét második felében 605 Szabad Föld, 3313 Képes Űjság, 704 Nők Lapja és 851 rádió- és televízió­újság kijuttatása is következik. S ami még ezeken kívül van, mert most csak az előfizetéseseket em­lítjük. Még csak két számadatot mondunk: augusztusban 106-féle sajtóterméket továbbított a posta a kécskeieknek 83 307 összpél- dányban. OKTOBER: Takarékossági hónap Az idén először október lesz a takarékossági hónap. Az Országos Takarékpénztár a KISZ-szel, a szakszervezettel, a népfronttal és a helyi tanácsokkal közösen ren­dezi meg. A célja az, hogy felhív­ja a figyelmet a takarékosabb életmódra; de ezúttal nemcsak a pénz takarékpénztárba helyezésé­re gondoltak a rendezők. A taka­rékosság ugyan minden korban fontos tényező volt az emberek életére — a takarékossági világ­napot például 1924 óta rendezik meg —, de ma már az életmód mellett a gazdálkodásban is fő szerepet kapott. A . takarékosság fogalma átértékelődött — kény- szerűséggé vált. Ez tükröződik majd a városok, községek rendez­vényein is, ahol vetélkedőkön, mű­soros ésteken, kiállításokon hív­ják föl a figyelmet a takarékosság értelmére. A központi téma ezzel Szavak nélküli kommunikációról Az emberi kommunikációról készített filmet a gyerekeknek. a Pannónia Filmstúdió pécsi mű­terme. A legfiatalabb hazai rajz­filmes alkotócsoport első önálló művét Varga Csaba írta és ren­dezte „Mondok nektek valamit” címmel. A húszperces film a sza­vak nélküli közlés és értesülés folyamatát és különféle formáit szemlélteti. A hatodik-hetedik osztályos kisdiákok — egy velük egykorú rajzolt hős vidám ka­landjainak sorát látva — megis­A postások emeLlett levelet, csomagot, pénzt — s ne mondjuk tovább — kézbesítenek. Reggelenként frissen, derűs hangulatban foglalják el helyü­ket a tágas, világos kézbesítőte­rem közepén húzódó asztaluknál. Kezdik a ..felpakolást” a külde­mények szortírozásával, s mire kívül kerülnek a kapun, vállu- kat degeszre tömött táskájuk húzza, s mpg talán jó is, hogy az elöl, hátul „feltankolt” kerék­párkormány kicsit támasztékúl is . szolgál. Ezalatt a másik teremben már a hírlapfelelős rögzíti naprakész­re, hogy a több mint százféle ..szürke” és képes újságból, he­tilapból, folyóiratból mennyi in­dul útjára az előfizetőkhöz, áru­sításra a pavilonokba, s oda a hivatali üvegablak mögé. Csaknem hazamegyek Sántha István kézbesítő au­gusztus 28-án töltötte be 52. élet­évét, ebből már a 29-ke.t tapossa a postánál. Igen, tapossa, hiszen nincs Tiszakécskének olyan zeg- zuga, amelyet be ne járt volna ezalatt. Kiszámította, hogy jelen­legi körzetében, a 3-as számúban, „posíától-postáig” 13 800 métert tesz meg ^naponta. . míg a.- 'több mint 400 házat lejárja. — Ügy — hogy csaknem haza­megyek, bárhová térek be — for­dítja fejét a négy égtáj irányá­ba. — Parasztizáltam, ’ alkalmi munkákat vállaltam. amikor szomszédunk, Felkai Károly bá­csi noszogatott: „Mit mászkálsz el hol erre, hol arra munkáért. Gyere mihozzánk, nem olyan rossz hely az a posta ...” Az idő­sebb postások is biztattak, mint Tóth Pista, az öreg Madarász. Je­lentkeztem, felvettek ... Akkor még kis pónilóval hordták a pos­tát ... Két-három éve lehettem már itt, amikor rám bízták a szakszervezeti bélyegeket... Az­tán már rajtam ragadt a bizalmi- ság... Persze azóta többet kell tudni a bélyegosztásnál. Hogy az új követelményekkel is lépést tart,1 bizonyítékul kis műanyag tokba dugott igazolványt mutat. — A napokban küldték ... Olvasom: „Postások Szakszer­vezete Területi Szakszervezeti Bizalmiak Testületének tagja ... Jogosult — ellenőrzésre...” — A községi pártalapszervezet- nek vezetőségi tagja vagyok ... önkéntes rendőr... Van végezni- való délután s esténként is. De szívesen teszem a dolgom ..bent is kint is”. Hányszor megkérnek itt is, ott is, tegyem már meg, ad­jak fel egy táviratot, hozzak ilyen-olyan nyomtatványt, mert „nehéz már a lábuk”. Csinálom szívesen. — Sok van még hátra? — pillantok az órámra, amely fél 12-t mutat. — Mire ennek az utcának a végére érek, feleformán leszek a kézbesítenivalóval... Kicsit ke­vesebbet beszélgetek, és behozom ezt a kis időt... — Felnéz, az égen szürke felhők sűrűsödnek. — Ki van téve az ember az idő­nek ebben a „kinti hivatalban”, de aki ezt megszokja ... Ott van például Bagi Gyula kollégánk. Jó pár év után elment tőlünk a Cola gyárba, de másfél esztendő­be se telt, visszajött. Aki j meg­szokja a kék ég alatt, a jó leve­gőn. nehezen állja már az üzemi zártságot... Na meg — ahogy mondta —, itt a kollektíva is más.1 ... Pár perc múlva jó messze jár már , ’.tőlünk. Kétoldalt vi­ruló gyümölcsfák — mennyi kécskei- utcát árnyékolnak ilye­nek! — s középütt Sántha István pedálozik. Minél inkább távolo­dik, annál magasabban rajzoló­dik egyenruhás alakja a még vi­lágos, bár felhős égre. Igen. ott „hegynek” megy a kocsiút. Job­ban' bele kell taposni. Tóth István együtt a pénz lesz. Az OTP, amelynek betétállománya elérte a 140 milliárd forintot, bemutatja majd azokat a takarékossági for­mákat, amelyek segíthetnek meg­oldani egy-egy társadalmi réteg anyagi gondjait. így például nagy figyelmet szenfelnek a fiatalok­nak, nevezetesen a fiatal házasok segélyezésének, és az ifjúsági ta­karékbetétkönyveknek. Idén egyébként már 600 millió forint értékben vásároltak a fiatal háza­sok, illetve ifjúsági betéttulajdo­nosok bútort, és egyéb lakberen­dezési cikkeket az OTP segítségé­vel. Az október elsején kezdődő or­szágos méretű eseménysorozat megnyitóját szerdán a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyárban tartják, majd a hónap végén a takarékos- sági világnapon zárják Sopronban. (MTI) „VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG" ffjÜP #•••• •••• Jj09éi mm I"" •MM ••••• merkednek a jelek, gesztusok, az arcjáték kifejező erejével, az egy- és a több oldalú kommunikáció eseteivel, a tömegtájékoztatás és •a híradástechnika korszerű esz­közeivel, Az iskolatelevízió meg­rendelésére készített oktató-rajz­film csaknem harmincezer kocká­ján a hagyományos rajzos tech­nikát különféle, úgynevezett na­túr eljárásokkal ötvözték a mon­danivaló közérthetőbb megeleve- nítése végett. (MTI) MAR MEGINT A LAKAS! Panel-egyhangúság, építész­magyarázkodás, drágaság, hosz- szú várakozási idő. Világképünk — úgymond — lakáscentrikussá vált, írja irodalmi hetilapunk. Némi rosszallás csendül ki a pub­licista hagjából. és bár szeretném érteni, nem értem miért a kissé neheztelő felhang. Miért baj, ha legnagyobb, legfeszítőbb társa­dalompolitikai gondunkat annak és olyannak mondjuk ami és ami­lyen: a legnagyobb, a-legfeszítőbb. Azaz, a minősítés megfelel a va­lóságnak. Ez a valóság azonban nem men-' tes az ellentmondásoktól. Mert, igaz, hogy 1960 és 1975 között épült az ország, jelenlegi lakás- állományának a fele. Igaz, hogy a huszadik századi összkomfortot százezreknek teremtette meg a lakótelep. De az is igaz, hogy épp .a’ laktólep az igények bővített újratermelésének forrása. Mert, bár egymilió otthont adtak át ti­zenöt év alatt, a gondok koránt­sem oldódtak meg. Olvashatunk, láthatunk, hallhatunk riportokat a talán már nem is emberi kö­rülmények között élő emberek­ről. De nem is kell újságot ol­vasni, tévét nézni, rádiót hall­gatni. hogy eszkünkbe jusson szomszédunk, ismerősünk, vagy épp saját magunk egészségtelen, méregdrága albérlete. A példák, sajnos, mindennapiak. Központi cél és program a lakáshelyzet javítása, különösen pedig a munkások, az alacsony jövedelműek, a fiatal házasok gondojának enyhítése. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsának El­nöksége a napokban tárgyalt a la­káshelyzetről. Megállapítása tö­mör : „ ... a városokban a lakás­ellátás a tervezettnél lassúbb • ütemben javult. Ugyanakkor az alacsony jövedelmű rétegek és fiatal házasok lakáshoz jutásának esélyeit nem sikerült' számottevő­en javítani.. Világos beszéd, noha nem al­kalmas arra, hogy megmásítsa lakásközpontú világképünket. Aki lakásra vár — csak Kecskeméten majd’ tízezren — az lakásról gondolkodik. Gondolkodik, és át­rágja magát a rövidke idézeten többször is. Vajon mely réteg szá­mít alacsony jövedelműnek? Hol a határ, amelytől innen: lent. túl: fent? Egyáltalán, mondjuk egy háromfős család, nyolcezer forin­tos, az átlagnál valamivel maga­sabb összjövedelme mitől nem alacsony? Belátható időn belüli . lakásvásárlást úgysem tesz lehe­tővé. Albérlet 1500, ifjúsági taka­rék 800. óvoda 400 — a havi jö­vedelem harmada már odavan, s hol van még a megélhetés? Ke- rül-e vajon 160—180 ezer forint egy OTP-lakásra? Ha kerül is, győzi-e a fiatal pár visszafizetni a takarékpénztártól, rokonoktól, ismerősöktől szerzett kölcsönt? MAJD A SZÜLÖK, mondják, mondjuk. Akik szintén OTP-csekkel kez­dik a fizetés „beosztását”? A mostani generáció aligha támo­gatja majd fiait—lányait, anyái­hoz—apáihoz hasonló mértékben, kevesebb pénzzel is, csak kevesen. Csoda-e, ha az erkélyek láb- nyomnyi beton-virágágyásaiban egyre többen „termelnek” hagy­mát. zöldséget. Mosolyogva ugyan, de pironkodás nélkül: már az is haszon, ha két ebédre futja. Szegénységről, pláne nyomorról persze szó sincs. Filléreskedő be­osztásról viszont igen. Az egyre inkább terjedő, az „ezt sem en­gedhetjük meg magunknak" kez­detű mindennapi lemondásról va­lamiről, annál inkább. Valamit valamiért — ami máskülönben teljesen normális állapot. DE MIT HOZ A JÖVÖ? Köztudottak a népgazdaság gondjai. Ezekről beszélve azon­ban úgy tűnik elfelejtjük: az egyén sem lett közben gazdagabb, sőt. Az áremelések níiatt minden­ki többet költ — élelmiszerre éppúgy, mint villanyra, gázra. A világgazdaság válsága begyűrű­zött a családba. Hogy mi lesz? Valószínűleg jó­val kevesebb lakás épül a követ­kező tervidőszakban, mint a mos­taniban. Itt az ideje pótolni az elmaradt közműveket, szolgáltató létesítményeket, azaz, valódi — és joggal elvárt — öszkomfortot teremteni a már lakáshoz jutot­taknak. (Más kérdés, hogy ez nemigen vigasztalja a jelenlegi igénylőket: többet kell várniuk.) Közismert a párt XII. kong­resszusa határozatának lakáskér­déssel foglalkozó passzusa: lehe­tőség szerint mind jobban be kell vonni a magánerőt. Az elképze­lés helyes: a közös célért mindkét fél tegyen az asztalra. De honnan vesz — vegyen — több pénzt az, akinek a ma befizetendő 160—180 ezer forint egyszerűen megfizet­hetetlen? Egyáltalán, lehet-e eny- nyi pénze egy átlagos, fizetésből élő fiatal házaspárnak? A fizeté­séből aligha! LEHETŐSÉGEK természetesen vannak! Nem méltóak ugyan a huszadik század technikájához, de lehető­ségek — ám ismertetésük, fel- használásuk, netán felkarolásuk, várat magára. Ki olvasott például mostanában a vályogról, mint építőanyagról? Hihetetlenül olcsó, hőszigetelő ké­pessége közduttan kiváló. Ren­des alapra építve, kellően szige­telve, áthidalások fölött, ajtó— ablak környékén téglát használva a vályogépület épp olyan jó, mint a kőház. Épp olyan jó, de töredé­kébe kerül! Egy-két vándorcigá­nyon kívül ki vet ma vályogot? A szanálások során bulldózerek döntik romba a régi épületeket. Élelmes kufárok veszik meg ár­verésen fillérekért az ajtót—abla­kot. s adják tovább, tetemes ha­szonnal. Nem lehetne városként központi bontóbrigádot alakítani? S a használható anyagot központi telephelyen méltányos áron — azaz: olcsón — eladni? Lehetne,' gondolja az ember, szervezés és jóakarat kérdése. Jóakarat, vél­hetőleg, van is. De ki szervezze? A TÜZÉP? A MÉH? Netán a helyi tanács költségvetési üzeme? Az építeni szándékozónak egyre megy — menne! Persze, a lakáselosztáson is le­hetne javítani. Lenne mit rajta, mert már-már hihetetlen, hogy például tavaly kétszázötven kecs­keméti tanácsi bérlakásból mind­össze hatot kapott fiatal házas! .Van jó példa, a kecskeméti KISZ- eseké. A spanyolviaszkot ők sem találták fel. de, próbálnak igaz­ságot tenni a lakásigénylők kő- főtt. Nem hatja meg őket a kér­vénybe írt ilyen—olyan indok, a felsőfokú jelzőktől hemzsegő jel­lemzés. Aktivistáik minden igény­lőhöz elmennek, megnézik, mi­lyen körülmények között él, meny­nyit keres, satöbbi. Beszélgetnek a munkahelyi főnökkel, feltérké­pezik a fiatal társadalmi elköte-. lezettségét. Ezek után pontoz­nak. Nyilvánvaló, hogy az kap la­kást, aki a legjobban rászorul, aki a legjobban megérdemli. Világképünk középontjában még egy darabig egészen biztosan á lakás fog állni. Töprengünk per­sze, bosszankodunk* és lehetősége­ket ajánlunk. Mert — hitünk és szándékunk szerint — csakis így tűnhet el a lakás világképünk középpontjából. Nem lenne baj, ha már most is a periférián áll­Ballai József ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS Négyszáz éve született Bethlen Gábor 9 A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és a nyu­gatnémet Univers kiadó a Hilton hotelben rendezett sajtótájékoztatón mutatta be a „Varázslatos Magyarország” című fotóalbumot. KépUn- kön: Bayer Ilona, a TV-híradó riportere bemutatja a kötetet. (MTI- fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) Ez év őszén ünnepeljük Beth- -len Gábor erdélyi fejedelem vá­lasztott magyar király születésé­nek 400.•■évfordulóját. A Hazafias Népfront Bethlen. Gábor-emlékbi- zottsága véglegesítette a jubileu­mi rendezvények programját. Az eseménysorozat október 7-én délelőtt Bethlen Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődik. A Bethlen Gábor-emlékbizottság, va­lamint az országos rendezvények házigazdáinak képviselői — Deb­recenben és Hódmezővásárhely küldöttei — helyezik el a megem­lékezés virágait. Ugyanezen a na­pon megnyílik a Bethlen korát és életművét bemutató kiállítás Bu­dapesten — I Hadtörténeti Intézet és Múzeum várbeli épületében. Október 8-án és 9-én nemzet­közi tudományos konferenciát ren­deznek Debrecenben. Napirendje két fő referátum köré csoportosul. Az egyik Bethlen Gábor és álla­ma, a másik Bethlen és az euró­pai művelődés címmel hangzik el előadás. Október 10-én Hódmezővásár­helyen tudományos ülésszakot tartanak Bethlen Gábor az iroda­lomban és a művészetben címmel. Felavatják Bethlen Gábor mell­szobrát — Pátzay Pál utolsó al­kotását — a Bethlen Gábor Gim­názium aulájában. A televízió és a rádió is ünnepi műsorokat sugároz az évforduló alkalmából. Október 7-én, este 20.50 órakor Bethlen Gábor 'nyomában című színes dokumentumfilmet vetítik a televízió 1-es csatornáján. A 2. csatornán október 16-án jeles ma­gyar tudósok részvételével kerek- asztal-beszélgetést rendeznek a nagy fejedelem mai történeti ér­tékeléséről. A rádió a helyszínen rögzíti a hódmezővásárhelyi iro­dalmi műsort, s felvételről ké­sőbb sugározza. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom