Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FTTj i7/Tji uy W M f # j# 1 WTp J / 1 J [ I 1 • ■■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 352. szám Ara: 1,20 Ft 1980. október 26. vasárnap AZ ŰJ TERMELŐI ÁRRENDSZER HATÁSA Lesz-e nyereség az ipari szövetkezetekben? • Készül a konténer a kecskeméti Fémipari Szövet­kezetben. Kun József a kereket rögzítő csavarvége­ket köszörüli. Az idén be­vezetett új ter­melői árrend­szer kezdetben némi ijedtsé­get okozott a vállalatoknál, szövetkezetek­nél. . Ennek egyik oka az volt, hogy többségük nem rendel­kezett megfe­lelő piaci in­formációkkal, s tartottak a ter­melői árak — világpiaci ár­változások ál­tal befolyásolt — mozgásától. M Nem tudták, hogyan befolyásolja mindez fejlesztési és bérpolitiká­jukat. A megye három ipari szö­vetkezetében vizsgáltuk, milyen hatással volt eddigi gazdálkodá­sukra az új árrendszer. — Már az elmúlt év végén igán tartózkodó magatartást tanúsítot­tak megrendelőink, ezért sok év után először eleve alacsonyabb ár­bevételt és nyereséget terveztünk erre az esztendőre — mondotta Pálinkó Istvánná, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet közgazdasá­gi osztályának vezetője. Míg 1979-ben 240 milliós termelési ér­téket értünk el és 50 millió forint volt a nyereségünk, addig erre az évre 8 millióval kevesebb ár­bevételt és csak 12 millió forint nyereséget irányoztunk elő. Ezek a tervek igen átgondoltak, végre­hajtásuk pedig nagyon követke­zetesen halad. A szövetkezet vezetősége termé­szetesen megtette a szükséges in­tézkedéseket a szervezettebb, ta­karékosabb, hatékonyabb terme­lés szervezésére, ugyanakkor az üzemfejlesztésről és a gyártmáhy- korszerűsítésről is idejében gon­doskodott. Az új termelői árrend­szer. ugyanis a tőkés export nö­velésére ösztönözte szövetkeze­tünket. Bár az e célra épülő üzemcsarnok előreláthatóan a jö­vő év elején készül el, exportunk az 1979. évi 5 millióról az idén 10 millió forintra növekszik. Ez az arány az elkövetkező években dinamikusan tovább fog növeked­ni. Komoly érdeklődés nyilvánul meg ugyanis a tőkés piacon a háztartási alumínium létrából to­vábbfejlesztett és korszerűsített ipari létrák iránt. A keresett áru­házi konténereket is továbbfej­lesztette a szövetkezet vezetősé­ge és gyártani fogunk a zöldsé­ges, boros, pamutos, a darabos áruk szállítására pedig a rácsos konténereket. Gazdálkodásunk a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirány­zott 12 millió forintos nyereséget elérjük, sőt a munka hatékonysá­gára tett belső intézkedések nyo­mán valamivel többré is számít­hatunk. Árbevételi tervünket 3 százalékkal alacsonyabb létszám- mal valósítjuk meg. Mindez az­zal együtt, hogy 1979-ben bérmeg­takarításunk is volt, bérfejlesztést tesz lehetővé 1981-ben dolgozóink részére. — Termékeink egyharmad ré­szét exportáljuk — tájékoztatott Bondor Lászlói a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet elnö­ke. — Kisbútorokat szállítunk francia és holland megrendelők­nek. Bútoraink iránt külföldön az érdeklődés fokozódik, olyannyira, hogy az eddigi három típus he­lyett, már hétféle kisbútorra kaptunk megrendelést. Ezek túl­nyomó többségét egyébként csak exportra gyártjuk, kellő nyere­séggel. Az új ármechanizmus inkább csak a belföldön értékesített bú­torainkat érintette. Ezért a bel­ső munkaszervezési, anyagtaka­rékossági intézkedéseken túl közvetlenebb kapcsolatot építet­tünk ki a lakosságot ellátó keres­kedelemmel. Ily módon jobban igazodva a piaci igényekhez, kel­lő arányban gyártjuk az- olcsóbb, illetve a drágább bútorokat. Ennek következtében döntöt­tünk például úgy, hogy míg ko­rábban hatféle szekrénysort gyártottunk, most csupán egyet — a Félegyházi IV. típust. Ezáltal lényegesen hatékonyabbá vált a termelés. Azelőtt évről évre emelkedett a létszámunk, az idén viszont 3 szá­zalékkal csökkent. Azáltal, hogy a kilépők helyébe nem vettünk fel újabbakat és senkit sem tartóz­tattunk, javult a munkafegyelem. Idei árbevételi előirányzatunk azonos a tavalyival, mégis túl fog­juk teljesíteni. Legalábbis az el­ső kilenohavi eredmények erre utalnak. Nyereségtervünk egy- harmada a tavalyinak. Ezt is igyekszünk jobb munkával túltel­jesíteni, dolgozóinknak megéri, hiszen minél jobb az eredmény, apnál nagyobb jövő évi bérfej­lesztésre nyújt lehetőséget. — A Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Fémipari Szövetkezet azok közé a szövetkezetek közé tarto­zik, amelyek olyan mértékű ex­portot bonyolítanak le, hogy bel­földi áraikban követniük kell a világpiaci ármozgásokat, — vá­laszolta Sípos Mihály elnök. — Van olyan termékünk, amelyet a tőkés országokban 20 százalé­kos haszonkulccsal tudunk érté­kesíteni, idehaza viszont nem. A belföldi kereslet-kínálat hatása és a haszonkulcs-szabályozás mi­att itthon nem érvényesíthetjük a világpiaci árakat. Az ellentmon­dást abban látom — mondotta az elnök —, hogy más hazai, igaz nem exportáló cég ugyanakkor 15 százalékos haszonkulcsot al­kalmazhat a belföldi értékesítés­ben. Ez egyébként arra ösztönöz bennünket, hogy tovább fokozzuk az exportot. Vannak ugyanakkor olyan fa­tömegcikkeink, amelyeket egyelő­re szinte haszon nélkül értékesí­tünk külföldön, de a tőkés piacon akarunk maradni, ezért még gyártjuk. Ezeket az alacsonyabb árakat viszont a hazai kereske­delemben is érvényesítenünk kell. A csak belföldi forgalomra gyár­tó üzemek e téren is előnyben vannak velünk szemben a haszon­kulcs alkalmazása terén. Bár a tömegcikkgyártásban nem a profiltisztítás, hanem in­kább a választékbővítés és a mi­nőségjavítás hoz sikert a piacon, a kis szériákban készülő áruk le­építését mégis tervezzük. Termé­szetesen a kedvező exportlehető­ségeket nem szalasztjuk el. Ennek eredményei mutatkoznak is.- Az elmúlt évivel azonos 216 milliós árbevételt az idén is elérjük, a tavalyinak egyharmadára csök­kent tervezett nyereséggel együtt — mondotta befejezésül Sipos Mi­hály. őszi munkák a mezőgazdaságban Jól halad a búza vetése — A cukorrépa felét már betakarították — A hét elején várható a szüreti csúcs A tempós betakarításnak köszönhető, hogy az október 22-re virradóan érkező fagy alig tett kárt a még kintlevő javakban. A fűszer­paprika-táblákon például elsősorban a zöld és kormos csöveket érte bántódás, tehát azokat, amelyeknek ipari feldolgozása az időjárás háromhetes csúszása végett amúgy is kér­déssé vált. A hét száraz, napos órái nagyban hozzá­segítették ar mezőgazdaságban dolgozókat ah_ hoz, hogy a gyümölcsösök zömében már biz­tos helyre gyűjtsék be a termést. • Nagy teljesítményű vetögépcsoport a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban A nagyüze­mekben jól ha­ladnak az őszi vetéssel, hiszen a tervezett 94 ezer hektárból majdnem 60 ezer hektáron már földben pihen a mag. Ehhez az kel­lett, hogy meg­felelő ütemben dolgozzanak a talaj-előkészítő gépek. A szán­tást az ősziek alá 90 száza­lékban már el­végezték, 112 500 hektár ron gondo­san előkészített magágy várja a jövő évi kenyér- nekvalót. Sőt, a tavaszi zöldségek és takarmányok vetésterületéből is 44 ezer hektáron már. lezárták a talajt. Ügy tartja a mondás, hogy a jó minőségű búzavetés egyik feltéte­le, ha az időjárástól függetlenül még októberben földbe kerül a mag. Tudják ezt a mélykúti Le­nin Termelőszövetkezetben is, ahol a hét végéig a tervezett két­ezer hektárból több mint 1500 hektáron már megfordultak a gé­pek. A soltvadkerti József Attila Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet vetéstervét eddig több mint 70 százalékra teljesítette, a dunave- csei Béke Tsz-ben pedig alig 300 hektár gabona vár vetésre. Sajnos, a kunpeszéri Paraszt­becsület Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetből, éppen a betakarí­tási munkák elhúzódása miatt, a 610 hektárra tervezett őszi vetés 32 százalékát jelentették készre. Alig haladnak 'jobban a Bácsal­mási Állami Gazdaságban: a majd kétezer hektárból még 1400 hek­tár vár vetésre. .Teljes ütemben dolgoznak a kukoricakombájnok és magszárí­tók. A megyében 127 ezer hektá­ron termeltek szemesterményt az idén. Ebből 41 800 hektárról már - begyűjtötték a csöveket. A kecs­keméti Magyar—Szovjét Barát­ság Tsz-ben elégedetlenek a ter­mésátlaggal, mert alig több hek­táronként 4 tonnánál. A mélykúti Lenin Termelőszövetkezet vi­szont 650 hektár átlagában csak­nem 7 tonna termékkel dicseked­het egységnyi területről. A paradicsombegyűjtés októ­ber 22-ig, az első hajnali fagy megérkeztéig, gyakorlatilag befe­jeződött. A tiszakécskei Tisza- gyöngye Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetben maradt még kint a táblán alig több mint 200 tonna érett paradicsom, a lombo­zat lefagyott, de a lédűs, magas szárazanyag-tartalommal bíró bo­gyók csak kis mértékben károsod­tak, tehát gyors betakarítással még megmenthetők. A héten befejeződött a zöld- és pritaminpaprika betakarítása is. Jórészt azért, mert a távprognó­zis alapján a gazdaságok felké­szültek a fagyveszélyre és az ösz- szes hasznosítható, ipari célra al­kalmas paprikát leszedték, priz- mázták. A hét végéig a kalocsai tájkör­zetben a fűszerpaprika-vetésterü­let 60 százalékáról begyűjtötték a termést. A töveken levő csövek mintegy 90 százaléka bepirosodott, tehát az össztermést figyelembe véve, alig 10 százalékos kárral szá­molnak a gazdaságok. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság 68 ezer tonna szőlő fel­vásárlását tervezte, ebből több mint 45, ezéc^toanát. már átenge­dett a feldolgozó gépsorokon. Te­kintve, hogy a'kertekben a szőlő levele lefagyott, tehát a növény vegetációja megállt, ezért most már csak relatív cukornövekedés­sel számolhatnak a gazdák. A fürtök begyűjtésére a terve­zett 50—55 nap helyett, alig több mint 30 nap áll rendelkezésre. Ta­lán ez az oka annak, hogy a köze­pesnél alig jobb termés gondot jelent a pincegazdaság átvevő­helyein. Kecskeméten például a felvásárlási ütem 25 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. A szüreti csúcs a jövő hét elejére várható. Éppen a hosszú várako­zási idő csökkentése végett, a reggel hatórai műszakkezdést követően, addig tart a felvásár­lás, amíg kocsi áll a „ház előtt”. Szükség van erre nagyon, mert a nagy létszámú diáksereg ered­ményes, hasznos foglalkoztatása csak úgy képzelhető el, ha minél többször fordulnak napjában a fürtöt szállító zetorok és teherau­tók. Az alma szedése néhány nagy termelőüzem kivételével a befe­jezéshez közel áll. A jó közepes termés átvétele nem jelentett kü­lönösebb gondot, ugyanakkor az alma exportját — sajnos, a ko­rábbi évek gyakorlatának megfe­lelően —, továbbra is zavarja az esetenkénti krónikus vagonhiány. Beértek a vesszők a faiskolák­ban is. Az oltványok felszedése, szállítása, értékesítése a hét fo­lyamán megkezdődött. Október végétől megyénkben húsz faisko­lai lerakafban lehet majd vásá­rolni alma-, körte-, kajszi- és őszibarack-facsemetét. Egyes faj­tákból, mint a kurrensnek számi­tó meggyből és szilvából kevesebb lesz, mint amekkora az igény. Megyénk gazdaságaiban 120 hektáron telepítettek szőlőiskolát. A négymillió egy- és kétéves gyö­keres vessző várja, hogy tavaszig végleges helyére kerüljön. Cse­megefajtából javult az ellátás, de várhatóan kék szőlőből nem tudnak annyit biztosítani az isko­lák, mint amennyire reális igény volt. A szakemberek a kecskeméti Törekvés, a kiskunmajsai Jo- nathán és az apostagi Dunamenti Termelőszövetkezetben megvizs­gálták a már betakarított és tá­rolt burgonya minőségét. Megál­lapították, hogy a gépi szedésű gumók sérülése nagyobb, mint amit a biztonságos tárolás elbír. Ezért felhívták a megyei ZÖLD­ÉRT Vállalat figyelmét arra, hogy fokozottan ügyeljenek a .már be­gyűjtött termés minőségére. Mert csak az lehet biztosítéka annak, hogy a megtermett hús mellé va­ló kitartson május végéig, az új- burgonya megjelenéséig. Sz. P. M. • Jó minőségű munkát végez Balotaszálláson a Bulgáriából importált szölőkombájn. (Méhest Éva felvételei) Gyümölcsöző kapcsolatok a felsőfokú oktatási intézményekkel Bács-Kiskun megye százhatvan­nál több mezőgazdasági nagy­üzeméből jó néhány szakember hiányzik. Néhol számos agrár- díplómás irányítja a termelést,, máshol viszont alig van belőlük. Nagy gond a kevés szakképzett vezetővel rendelkező üzemekben a hiányt pótolni, ezért olyan együttműködési szerződéseket kö­töttek, amelyek értelmében to­vább bővítik az agrár főiskolák és egyetemek kutatási lehetősé­geit a megyében; az eddigi gya­korlatnál jobban 'hasznosítják a termelő üzemek szervezési és ve­zetés) 'tapasztalatait. Egyúttal na­gyobb lehetőséget biztosítanak a tehetséges megyei fiataloknak,' hogy megismerkedjenek a felvé­teli előtt az egyetem életével. A megye politikai, társadalmi és gazdasági életét irányító in­tézmények eddig'hat egyetemmel, illetve főiskolával — a Keszthe­lyi, a Gödöllői Agrártudományi, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi, a Kertészeti, az Állator­vostudományi Egyetemmel, vala­mint a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolával — kötöttek együtt­működési megállapodást. A több éves múltra visszatekintő 'kapcso­latoknak már számos eredménye van. Az idén, például százkilencven­nyolc friss diplomás jött a me­gyébe dolgozni, akiket a munka­hely keresésekor — a szerződés érteimében — a megyei tanács se­gített. Nem idegenként érkeztek, hiszen’ a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága és a tanács éven­te két-három napos látogatást szervez az egyetemi hallgatóknak, akik ilyenkor megismerkednek a megye életével. Szerdán és csütörtökön a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói látogattak el az Izsáki Állami- Gazdaságba, vala­mint a dunavecsei Béke Terme­lőszövetkezetbe és Kiskőrösre, a Kossuth Szakszövetkezetbe. Pén­teken pedig az Állatorvostudomá­nyi Egyetem hallgatói a megyei állategészségügyi állomást keres­ték fel. A leendő állatorvosok délután a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet tehené­szeti telepét és tógazdaságát is­merhették meg, szombaton pedig az országos, hírű- rémi Dózsa Ter­melőszövetkezet baromfi- és juh­tenyésztő telepére látogattak. A kora esti órákban a hajósi József Attila Termelőszövetkezet látta vendégül őket. Természetes, hogy a kapcsolat nemcsak a tanulmány utakat öleli fel. Az egyetemisták segítenek az őszi betakarítási munkákban is, a gyakorló szakemberek pedig gyakori vendégei az egyetemi be­mutatóknak, továbbképzéseknek. A megyei tanács rendszeresen ja­vaslatokat tesz olyan tudomá­nyos- és diplomamunkák elkészí­tésére, amelyeket a nagyüzemi gyakorlatban fel tudnak használ­ni. A szerződésben rögzítettek le­hetőséget adnak az egyetemen végzett kutatások termelésben va­ló kipróbálására. Az Állatorvos­tudományi Egyetem állathigiéniai tanszéke részt vett az Izsáki Ál­lami Gazdaság egységes húsmar- ha-állományának kialakításában, de a tanszék segítségével végzik Mélykúton a Lenin Termelőszö­vetkezetben a sertéstelep re­konstrukcióját is. Cz. P. Az utóbbi három évtizedben jószerivel csak új létesítmé­nyeket épített a magyar építő­ipar. Szinte teljesen megválto­zott .az ország arculata. Üj szo­cialista városok, hatalmas la­kótelepek, korszerű ipartelepek, mezőgazdasági üzemek, kórhá­zak, iskolák, utak, hidak stb. jöttek létre. Még'a legkisebb építőipari szervezetek is szíve­sen kapcsolódtak be valami új, modern létesítmény kivitelezé­sébe. Olyannyira, hogy a régi, de értékes épületek felújításá­ra, karbantartására, korszerű­sítésére már nem is igen akadt vállalkozó. Már korábban is történtek erőfeszítések a sok milliárd forintot érő épület vagyonálla- gának megóvására, dé nem sóit sikerrel. Az új építése ugyanis jóval jövedelmezőbb volt a ki­vitelező vállalatok, szövetkeze­tek számára, mint a lerongyo­lódni. az idő vasfoga által ki­kezdett épületek rendbehozá­sa. - Ezenkívül a beruházási igény eddig mindig jelentősen meghaladta a kivitelező kapa­citást. Bács-Kiskun megyében például már az V. ötéves terv­időszak elején 1,5 milliárd fo­rint értékű létesítmény felépí­tése forgott emiatt veszélyben. Napjainkban sok szó esik már a VI. ötéves tervről, s igy köztudott, hogy a fő cél az ország belső és külső gaz­dasági egyensúlyának megte­remtése. Ennek elérése érde­kében a középtávú' tervidő­szakban a belföldi felhaszná­lást a nemzeti jövedelemnél mérsékeltebben növelhetjük. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken a beruházások üteme. A beruházásoknál a túlkeres- let megszűnése folytán létre­jön az építési igények és a ki­vitelezői kapacitás egyensúlya. Ezen belül az építőipar terme­lési szerkezete úgy változik meg, hogy csökken a beruhá­zási építési arány, és növek­szik a fenntartási építés ará­nya. Bács-Kiskunban is igen fon­tos, hogy az építőipari szerve­zetek idejében és jól felké­szüljenek a termelési szerke­zet megváltoztatására. Az iga­zodás az új feladatokhoz más gazdálkodási, technológiai és szakmai feltételek megterem­tését is igényli. A régi épületek rendbehozá­sa, a modern igényeknek meg­felelő átalakítása bonyolul­tabb, mint az új építése. Eh­hez kell igazítani a munka megszervezését, és kialakítani az elfogadható árképzést. Az esetek többségében nem lesz szükség toronydarukra, drága termelő berendezésekre, vi­szont annál több kisgépre. Ezenkívül sok olyan szakmun­kást kell egy részlegbe cso­portosítani, akik még értenek a régi típusú épületek tető- szerkezetének javításához, a fehérkőműves, diszbádogos munkák stb. elvégzéséhez. Megyeszerte sok épület vár­ja. hogy az építők begyógyít­sák sebeiket, vagy új funk­cióknak megfelelő átalakításo­kat végezzenek rajtuk. Kecs­keméten a megyei kórház réoi épületének korszerűsítésére, át­alakítására 100 millió, az Oi- kollégium rendbehozására 80 millió forintot irányoztak elő. Tovább folytatódik a Katona József Színház rendbehozása, az úí SZMT-székház telepíté­se után képtárrá alakítják át a jelen teáit, s ni funkciónak megfelelő átalakításra vár az Otthon Mozi. Kalocsán az úgy­nevezett Kanonok házat turis­taszállóvá, a Fékon gyár régi épületét idegenforgalmi ven­déglátó egységgé alakítják. Természetesen a lakóépületek sem maradnak ki a sorból. A régi házak — sőt a felszaba­dulás után épültek egy része is — felújításra, a mai igé­nyeknek megfelelő átalakítás­ra várnak. Az Ingatlankezelő Vállalat és az ÉPSZISZ már sok kecskeméti lakóház VI. ötéves tervi felújítására kötöt­te meg a szerződést. Némi tapasztalata az új fel­adatokat illetően csaknem minden megyei építőipari szer­vezetnek van már. A BACSÉP például egyszer már végzett egy nagyszabású átalakítást a megyei kórház jelenlegi épü­letén. A KUNÉP a régi halasi kórházat ■ és a félegyházi kór­házat hozta rendbe. A Bajai Építő- és Énitőanvaoipari Vál­lalat a bajai kórháznál szer­zőit hasonló. tapasztalatot. Az É.PSZER mar dolgozik a kecs­keméti Üjkollégium felújítá­sán. Vy módon a megye épí­tőipari vállalatai, szövetkeze­tei felkészültségüknek megfe­lelően kapcsolódhatnak maid he Bács-Kiskun régi épületei­nek az eddiginél náayöhh ar<5­rwiií korszerűsítésébe, in kön­tösbe öltöztetésébe. N. O. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom