Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

IDŐJÁRÁS Várhat« időjárás ma estig: az éjsza­kai és at reggeli kOdtOi eltekintve, ál­talában kevés felhő, száraz Idő várha­tó. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz «. legmagasabb nap­pali hőmérséklet 10, Iá fok kOzOtt, a tartósan kOdOs helyeken kevés­sel 10 fok alatt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évt. 248. szám Ára: 1,20 Ft 1980. október 22. szerda MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS BIZOTTSÁGÁBAN A szovjet határozattervezet elfogadása új lendületet adna az enyhülésnek NEW YORK Az ENSZ-közgyúlés 1. számú politikai bizottságában hétfőn felszólalt Rácz Pál nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője is. A bizottság „A háborús veszély csökkentésére irányuló egyes intézkedések" cí­mű szovjet határozattervezetet tárgyalja. Rácz Pál megállapította, hogy az enylhülés folyamata kedvező hatással volt a világ valamennyi körzetére, hozzájárult az államok közötti kapcsolatok elmélyülésé­hez és elősegítette a társadalmi haladást. A nemzetközi imperia­lizmus és a fegyverkezésből hasz­not húzó körök azonban megri­adtak az ennek nyomán a 'világ­ban megindult pozitív változások­tól és az enyhülés megállítása vé­gett a fegyverkezési hajsza új hullámát indították el. A Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa állítólagos ka­tonai fölényét és „agresszív szán­dékait” ürügyül felihozva ezek a körök igyekeznek a maguk ja­vára billenteni a kialakult kato­nai egyensúlyt. Nagyon jól mu­tatta ezt a többi között a katonai kiadások rendszeres növelését elő­irányzó, 1978. évi NATO-'határo- zat és a második SALT-szerződés amerikai ratifikálásának elha­lasztása. A feszültség növelésében az Egyesült Államoké a főszerep — folytatta Rácz Pál. Ha ezt a fo­lyamatot nem sikerül megállítani, az fegyveres konfliktusba tor­kolló helyzetekhez is vezethet és egy újabb világháború szélére so­dorhatja az emberiséget. Magyarország ENSZ-képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi or­szága a kialakult katonai erő- egyensúly fenntartásáért száll síkra. A Varsói Szerződés tagál­lamai — mint ez számos alka­lommal kinyilatkoztatták — bár­mikor készek a NATO-val egy- időben feloszlatni védelmi szer­vezetüket. Rácz Pál példáiként felemlítette, hogy amíg egy is­kolai tanuló évi taníttatása átla­gosan mindössze 260 dollárba ke­rül, egy katona fegyverben tar­tásának átlagos költsége évente a 16 000 dollárt is meghaladja. Rácz Pál egyenkint taglalta a fegyveres erőik és a hagyományos fegyverzet befagyasztására, a nuk­leáris hatalmak részéről a nem- nukleáris hatalmaknak adandó garanciákra, az összes atomkísér­letek teljes eltiltására irányuló szovjet kezdeményezéseket, va­lamint a Szovjetunió többi javas­latát. Hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság teljes mér­tékben támogatja a bizottság elé terjesztett szovjet határozatterve­zetet, mivel annak elfogadása új lökést adna az enyhülésnek és hozzájárulna a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. "(MTI) GOND A GÖNGYÖLEG Értekezlet a zöldségtermeltetés problémáiról a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának köz­pontjában megrendezett so­rozatos tanácskozások jel­zik: a zöldségtermesztési szerződések megkötése ese­tenként annak ellenére gon­dot okoz, hogy átlagosan négy százalékkal fölemelték a termelői árakat. A kedden megtartott értekezleten, amelyen a termeltető válla­latok és a mezőgazdasági üzemek, illetve azok ér­dekképviseleti szerveinek küldöttei vettek részt, nem volt vita abban, hogy az ár­emelést úgy kell végrehaj­tani, hogy mindenekelőtt a költségigényes és a piacokon is keresett áruk szállítóinak többletráfordítása térüljön meg. Egységes volt az álláspont ab­ban is, hogy az anyagi érdekelt­ség — örvendetes módon — mind* inkább meghatározza a partnerek együttműködését. Tudniillik a gazdasági szabályozó rendszer új elemei olyan irányba terelik a zöldségtermelési, -értékesítési és a feldolgozás vállalati körét, hogy nind nagyobb arányban alakul­nak ki a közös anyagi érdekeltség feltételei. Ellenben sérelmesnek találták a termelők, hogy a friss zöld­ségek ára túlságosan gyakran vál­tozik. És bár kétségkívül ebben a piaci értékítélet szerepet ját­szik, de — véleményük szerint — mégsem akkorát, mint amilyen ár-„bakugrások” bekövetkeznek. Ez annál is inkább elfogadhatat­lan számunkra, mert például a felvásárlási árak csökkentését a fogyasztói árak mérséklődése csak jóval később követi. Ez egyértel­műen hátrányos azoknak a ter­melőknek, akik az ármozgás első időszakában adtak túl áruikon. Az értekezlet figyelmeztetett arra: a göngyölegellátás gondjai a zöldségüzletet, úgy látszik, hosszú távon végigkísérik. A göngyöle­gek — ládák, dobozok, zsákok — jó része vegyes tulajdonban van, egy részük a gazdaságoké, másik részük a forgalmazóiké vagy az ipari feldolgozóké. Emiatt a part­nerek gyakran egymásra várnak, s hogy-hogy nem, éppen akkor fogy el a láda, amikor a legna­gyobb szükség van rá A terme­lőknek az értekezleten az volt az álláspontjuk: a forgalmazók te­remtsenek alapot a göngyölegek beszerzésére és karbantartására. Az ezzel kapcsolatos költségeket ugyanis nem viselhetik a gazda­ságok, amelyek egyébként is gon­dokkal küzdenek a növekvő Ipari és energiaárak miatt. Az értekezlet tanúsága szerint a növekvő anyagi érdekeltség kö­réhez egyelőre a zöldségüzletnek nem minden területe tartozik. Országos régészeti konferencia Kecskeméten .9 Az ország minden részéből érkeztek a résztvevők. A múzeumi és műemléki hónap alkal­mából tegnap kétnapos ré­gészeti tanács­kozás kezdő­dött Kecske­méten, a Tudo­mány és Tech­nika Házában. A téma: az avar kor, vagy­is a honfogla­lást megelőző időszak törté­neti-társadal­mi problémá­ja. A konferen­ciára az avar kort kutató ré­gészeket hív­ták meg az or­szág vala­mennyi mú­zeumából. Részt vett, il­letve részt vesz a tanácskozá­son dr. Kovács Tibor, a Műve­lődési Minisz­térium múzeumi osztályvezetője, Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezető-helyet­tese, s a magyar szakemberek so­rában helyet foglalnak külföldiek is: Falko Daim, a bécsi történeti múzeum régésze, Nagy Sándor, a jugoszláviai Újvidék múzeumá­nak régésze. A konferencia résztvevőit Bo­dor Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályve­zetője köszöntötte. Hangsúlyozta a múzeumok együttműködésének jelentőségét, amit konkrét példák­kal is alátámasztott, majd ismer­tette a résztvevőkkel a Duna— Tisza közének társadalmi-gazda­sági helyzetét, kulturális-művé­szeti életét. Ezt követően dr.^Kovrig Ilona kandidátus elnökletével folytatta munkáját a konferencia. Dr. Hor­váth Attila, a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos fő- munkatársa ismertette a kor nagy kutatójának, László Gyula pro­fesszornak a levelét, amelyet be­tegágyából küldött a kecskeméti konferencia résztvevőinek. A tu­dós levelében az avar—magyar keveredés, illetve a kettős hon­foglalás problémáját elemzi, s felhívja a figyelmet a legfonto­sabb ásatási problémákra. A vi­taindító előadást dr. Bóna István, (Tóth Sándor felvétele) az Eötvös Loránd Tudományegye­tem professzora tartotta. „A XIX. század nagy avar leletei és az avar kutatás” címmel. Nagy tet­széssel fogadott előadását délután több referátum követte. Az elő­adók a késő avarkori keszthelyi kultúráról, a honfoglalást meg­előző korszak pénzforgalmáról, az avarság néprajzáról, a Mátra-vi- dék avar kori rítusanyagáról, az avarok temetkezési szokásairól beszéltek egyebek között. Ma dr. Bóna István elnökleté­vel folytatódik az országos avar­kori konferencia, s további tizen­egy tudományos előadás hangzik el. R. M. Takarmánygyár épül több gazdaság kiszolgálására • A budapesti Élelmiszeripari Gépgyár dolgozói szerelik a rémi Dózsa Tsz takarmánygyárát. (Pásztor Zoltán felvétele) Vörös Október, Rákóczi Csilla­ga, Szabadság, Előre, Petőfi, Dó­zsa, Május 1., Búzakalász és Bo- rotai Mg. Tsz. Kiskunhalastól Ér- sekcsanádig hosszú sora ez a ba­romfit nevelő szövetkezeteknek. Amikor az országos terv napvilá­got látott, az említett közös gaz­daságok zöme már akkor megala­pozta az ágazatot, és az elmúlt évtized alatt valamennyien jelen­tős összeget költöttek a termelés fejlesztésére. Bíztak a tenyésztés, hizlalás jö­vőjében akkor is, amikor a hazai, de különösképpen a külpiaci ke­reslet megcsappant a baromfiipa­ri termékek iránt, és elhúzódott a beruházás megtérülési ideje. A sükösdi Május 1. Tsz ennek elle­nére sem szüneteltette a broiler- telepének építését. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet pedig 41 mil­liós beruházásba kezdett. Ennek első ütemeként már ko­rábban elkészült a nagyüzemi ba­romfitelep kiszolgálására a ta- karmány-előkeverő, amely a rémi Dózsa Tsz baromfiágazatának a teljes szükségletét fedezi. 1981 ja­nuárjában pedig az újabb és na­gyobb teljesítményű tápgyár pró­baüzeme is megkezdődik az ÉL- GÉP által szállított berendezés felállításával. A Dózsa Tsz saját, és a társ­gazdaságok baromfiágazatát ta­karmánnyal ellátó üzem teljesít­ménye 55—60 ezer tonna keve­rék. Ez természetesen nemcsak a rémi szövetkezet, hanem a Dózsa Tsz-szel a baromfi- és juhtenyész­tésben együttműködő közös gaz­daságok takarmányszükségletét is fedezi, amelynek szállítására ötéves szerződést kötött a tsz. A nagy teljesítményű takar­mánygyár birtokában a rémi Dó­zsa Ts? 1981-től kezdve nemcsak a naposcsibét adja a környező baromfitenyésztő nagyüzemek­nek, hanem a recept szerint ösz- szeállított, különböző tápot is. Ha­sonlóan jár el a rémi szövetke­zet a juhtenyésztő társulásához tartozó gazdaságokkal is. Ily mó­don a külön-külön, minden gaz­daságban létesített takarmányke­verő helyett, a rémi takarmány­gyár egyedül képes arra, hogy az érdekelt szövetkezetek baromfi- és juhtenyésztését megfelelő mi­nőségű, mennyiségű táppal ellás­sa. A kétségkívül nagy költség­gel járó beruházás gyorsabban megtérül, és feleslegessé válik a párhuzamos fejlesztés a tápkeve- rők létesítésénél. A rémi szövetkezet korábban felépített és már működő előke- verőjét pedig, eredeti céljának megfelelően, koncentrátumgyár- rá alakítják át. Ez a munka része annak a ba­romfiágazatot fejlesztő és kiszol­gáló tevékenységnek:, amely a megye igen jelentős takarmány­termesztő táján — s; feldolgozó- ipar, a kiskunhalasi gyár szom­szédságában — az újból kedvező értékesítési lehetőséget kínáló ba­romfitenyésztést mozdítja elő. K. A. NAGYOBB VÁLASZTÉK, DIVATOS CIKKEK, RUHASZÖVET KÜLFÖLDRŐL Mit ígér a ruházati és a vegyesiparcikk-kereskedelem a negyedik negyedévre A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya a közelmúlt­ban beszámoltatta a nagy* és a kiskereskedelmi vállalatok vezetőit, hogyan készültek fel a lakosság negyedik negyed­évi áruellátására. Tudósításunkban a beszámolók során el­hangzott tényeket ismertetjük. Bács-Kiskun megyében, ha az idők változásával módosult is egy kissé a „Szüret után lesz az es­küvő” hagyománya, vásárlásra, ajándékozásra mégis a termés betakarítása után, az év vége fe­lé Jut több pénz és idő. Az esz­tendő utolsó negyede így a vá­sárlóerő növekedését hozza a ke­reskedelem számára. Kiváltképp a ruházati és a vegyesiparcikk- kereskedőkhöz fordulnak sokan: mi érkezik, illetve mennyi és mi­lyen az árukínálat? A ruházati kereskedelem éves forgalmának 30 százaléka az ün­nepek előtji hónapokra jut. Ked­vező, Jiogy az idei októberi kész­let nagyobb — s összetételében jobb — mint tavaly ilyenkor. Több a divatos holmi. Általában #a múlt évinél gazdagabb áruvá­lasztékkal várják a vevőket. Far­merből akár Dunát lehetne re- keszteni. A bársony méteráruból az igények kielégítése nem gond. Szőnyeg és bútorszövet nagy vá­lasztékban kapható. Az előbbiből 3 és fél ezer négyzetméter érke­zett Jugoszláviából, ahonnét, a kishatármenti áruforgalom ke­retében, ruhaszövetet és egyéb méterárut is vásárolnak a megyei ellátók. Tovább javítja a válasz­tékot, hogy az olasz kardigánok­tól az osztrák kötöttárukig, sok­féle importcikkel is kiegészül majd az idei kínálat. Divatos, többféle olasz, osztrák és jugoszláv férfiinget várnak az áruházak és az üzletek. Bőrzakó­ból és -kabátból az eddiginél jobb ellátás várható. Női és férfi téli- kabátból elegendő kerül a bol­tokba. Szőrmeáruból viszont már' mérsékeltebb kínálatra számít­hatunk. A nem éppen legjobb ha­zai kötöttáru-ellátás javulása pe­dig azon múlik, hogy a belföldi ipar az év végéig pótolja-e az év közbeni lemaradását. A ruházati ellátás egy-egy gondján helyben is igyekszenek enyhíteni a kereskedelem vezetői. A faluhelyen különösen keresett pamut alsóneműből a növekvő keresletet a helyi iparral együtt­működve segítenek kielégíteni. A DÉLTEX több ezer méter flanellt ad át a RÖVIKÖT-nek, amely a ktsz-ekkel jéger- és flanellalsó- kat készíttet belőle. Az ősz, illetve majd a tél be­álltával cserélni kell a lábbeliket. Ehhez férficipőből a kereskede­lem jó raktárkészletet ígér. Női cipőből viszont 'előfordulhat, hogy egy-egy divatosabb fazonú csak később, vagy nem mindenütt lesz kapható. A 35—40-es gyermekci­pőkből az árufedezet a múlt évi­vel azonos, míg a papucskínálat jobb lesz, mint tavaly. Az idei papucsszállítmányok már úton rannak és hamarosan megérkez­nek a cipőboltokba. Mit várhatnak ezek után, akik .1 vegyesiparcikk-kereskedelmi szakma lerakataihoz és boltjaiba térnek be? — ez is szóba került. A legfontosabb talán a tüzelő. Szilárd tüzelőanyag van és lesz elegendő. Szenet a hazai bányák­ból küldenek elsősorban, s olyat, amilyen a föld mélyén található. Így mindenekelőtt barnaszenet. Ebből a rendeléssel arányosan szállítanak a TÜZÉP telepeire. Mivel a behozatalból származó szén mennyisége tovább csökken, a kazántulajdonosok jól teszik, ha itthoni fűtőanyagot használnak. A brikett- és kokszellátás az egy évvel ezelőtti állapotnak megfele­lő, s van háiztartási fűtőolaj is, a szükséglet szerint. Az ősz eleji gond, hogy 5 má­zsa szénhez, csak egy mázsa tűzi­fát adtaik, megszűnt. Aki fával fűt, minden külön igazolás nélkül vehet cserépkályhájához 15 má­zsa fát. A:zt viszont érdemes meg­jegyezni, hogy csak begyújtáshoz célszerű — és gazdaságos — fát használni. S ha- már a fűtésnél tartunk, ejtsünk űzőt a különböző tüzelő­berendezésekről. A szén- és a gázfűtés íj kazánok kínálata nem változik . Külföldi háztartási gáz­tűzhelyeik behozatala viszont vár­ható a. negyedik negyedévben. Nem hiányzik majd a kályha sem a vasü: eletekből az elkövetkező hetekbe in. Remélhetően a hozzá való cslövet is idejében szállítják. A kalocsai AFIT ez évtől por­szívót is gyárt. Az első szállít­mányt a napokban várja a for­galma zó Bács-Kiskun megyei Iparci ikk "Kereskedelmi Vállalat. Riga mosógépet szintén vásárol­hatnak' a hazai vevők. Gondja azonban a kereskedelemnek, hogy a Jászberényi Hűtőgépgyár csak néhány hónap múlva szállít ismé t újabb hűtőszekrényeket. Te levízióból és rádióból — egy­két márka kivételével — valame­lyest. javul az ellátás. örvendetes, hogy a bútorkíná­lat (is -kereslet végre kezd egyen­súlyba kerülni. A hazai bútorel- látá s sokat javult. A vevők elége­dett .ebbek. Javítanivaló azonban ennek ellenére i^ van a bútorke­resi fedelemben. Az egyedi búto­rok at bátrabban, rugalmasabban kel lene kínálni és lehetővé tenni a megvételüket. A garnitúrának ne vezett bútorokat a vásárlók kei ivéért még mindig nem szíve­sen bontják meg, hogy egy-egy ki'választott elemet meg tudjanak venni. Holott az elemenkénti áru­sítással az egyéni igényeknek le- gstlább az egyharmadát k.i lehetne elégíteni. K—I

Next

/
Oldalképek
Tartalom