Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-23 / 223. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1980. szeptember 23. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Szállítási útvonal a Duna Dohánytermesztők Kiskunfélegyházán1 és a várossal! szomszédos Pál' monostorán, Petófiszállásan valamint a környező települések gyorsan felmelegedő homoktalajain évtizedek óta igen eredményesen termesztenek dohányt. Annak idején éppen ezért települt a .termelési körzet központjába a Dunántúli és Duna-Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat félegyházi gyára. Ezen a vidéken termelőszövetkezetek és háztáji gazdák nagy szakértelemmel, gyakorlattal navelge- tifc a> füstölnivalót, és nyár végétől kezdve folyamatosan‘»szállítják a különböző fajták feldolgozásra érett levélzetét a fermentálóiba. A dohány táperőben gazdag talajon hoz megfelelő termést. Nem véletlen, hogy valamennyi érdekelt gazdaságnak igen jelentős állattenyésztő telepe van, ahonnan évről évre tekintélyes mennyiségű szerves anyagot szállíthat szántóföldjére. A műtrágyával kiegészített szerves trágya lehetővé teszi, hogy a nitrogén, foszfor és káli hatóanyag tökéletesebben fel- táródjon a növényzet számára. Így abból sokkal többet tud hasznosítani a tápanyagigényes dohány. Ez is egyik titka a kiskunfélegyházi és környékbeli szövetkezetek, kisgazdaságok dohánytermesztési sikereinek.(k. a.) • A fermentálásra érett dohányleveleket szedik a Kiskunság Tsz gazdái a félegyházi határban. Naponta két géppel 5t-hatezer kilogrammot tudnak összegyűjteni. A KIOSZ a hiányzó szakmák pótlásáért A következő évek során a dunai flotta fejlődése egyre nagyobb befolyást fog gyakorolni mind az európai országok kapcsolataira, mind a világkereskedelemre. A Duna menti államok árufuvarozási problémái a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével ösz- szefüggésben egyre nagyobb jelentőséget nyernek. Nemcsak a dunai szállítás, hanem egyfelől a Duna menti országok, másfelől a Fekete-tengér melléki, a Földközi-tenger melléki államok és más tengerek parti országai között is folyamatosan bővül az árufuvarozás. Manapság évente körülbelül 1 millió tonna tranzitfuvar megy keresztül Reni és Izmail szovjet kikötőkön a Duna menti országokból a különböző tengeri kikötőkbe (és ellenirányban). A következő 10 év alátt 1,5-2-szeresé- re bővül mindenféle szállítás a Duna medencéjében. A Duna, mint közlekedési rendszer jelentősége különösen fokozódik, miután küszöbön áll csatlakozása a nyugat-európai vízi utakhoz — a Rajna—Majna—Duna-csatorna üzembe helyezését követően. A KGST-tagállamoknak a Duna—Majna—Rajna vízi úton lebonyolódó nyugati exportja 1986- 1990 között előreláthatóan 20—25 millió tonna, az import pedig 12—15 millió tonna nagyságrendű lesz. Rakodódereglyék A Dunát is magában foglaló európai víziútrendszer kialakulásával a Duna menti és a Rajna menti országokban felmerül a továbbfejlesztett technológián alapuló új szállításszervezési formák kérdése. Többek között rendkívül időszerű lett a rakodódereglyés szállítási rendszer létrehozása. Ez egyesíti a két részrendszert, a tengeri és a folyami részrendszert. A rakodódereglye (lighter) — sajátos „úszó konténer”. Mint szállítási eszköz, hasonlít a személyzet nélküli uszályhoz. A rakodódereglyéket a Dunán ugyanazokban a kikötőkben kezelik, mint a szokásos folyami hajókat. A megrakott dereglyéket a folyó torkolatában lévő külső kikötőbe vontatják, és azok ott várják a speciális tengeri hajó, a rakodódereglye-hordozó megérkezését. Ilyen a rakodódereglye szállítási rendszer folyami részrendszere. A torkolati kikötőben a rakodódereglye-hordozó odaáll a rakparthoz. Ezután emelik be a megA szocialista és az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai megbízható alapot teremtenek e két államcsoport nemzetközi munkamegosztásának további fejlődéséhez. A lakosság anyagi jelétének folyamatos növelése és a termelőerők szüntelen fejlesztése érdekében a szocialista országok egyre szélesebb körben alkalmazzák az árucsere lehetőségeit, növelve mind a nyersanyag, mind a késztermék-vásárlásokat. Ennek során lényegesen gyengül a tőkés piac kedvezőtlen tendenciáinak hatása a fejlődő államok gazdaságára. A fiatal nemzeti államoknak nagy szükségük van terméseik értékesítésének bővítésére és a megfelelő ellenérték megszerzésére, ezért a szocialista országokba egyre nagyobb mennyiségű hagyományos exportterméket szállítanak: tüzelőanyagot és ásványkincset, érceket és gyapotot, nyersbőrt, nyersgumit, valamint élelmiszert és élelmiszeripari nyersanyagot (kakaóbabot, kávét, teát, citrusféléket, olajos magvakat, növényi olajokat, hús- és halkonzerveket, különböző gyümölcsöket és leveket). A fejlődő országok többségének gazdaságában rendkívül fontos szerepet játszanak a trópusi termékek, például az igen drága élelmiszerek, a kakaóbab, a kávé és a tea. Ezt az alábbi adatok igazolják: 1978-ban a kávéexport hányada Uganda teljes valutabevételében 93 százalékot, Etiópiáéban 80 százalékot, Kamerunéban 30 százalékot, Kolumbiáéban 65 százalékot, Costa Rica-éban 35 százalékot tett ki. Sri Lanka tealeadásaiból szerzi exporbevételeinek körülbelül 58 százalékát, Indiánál ez 15 százalék, Kenyánál 17 százalék, Bang- ladesnél 4 százalék. A drága trópusi termékek cso- porjához tartozik a nyersgumi is. 1978-ban Malaysia valutabevételeinek 20 százalékát, Thaiföldének 10 százalékát, Indonéziáénak 6 százalékát adta. A fiatal független államok hagyományos termékei termelésének és exportjának bővítése sorakott rakodődereglyéket a hordozóhajó fedélzetére. A megrakott hordozóhajó tengeri úton indul a rendeltetési hely szerinti folyami külső kikötőbe. Ott kirakja a rakodódereglyéket, s újakat vesz fedélzetére. A hordozóhajóról kirakott rakodódereglyéket uszályként vontatják tovább a rendeltetési folyami kikötőbe. 1978 májusában Bulgária, Magyarország, Szovjetunió' és Csehszlovákia egyezményt írt alá az Interlighter Nemzetközi Hajózási Vállalat megállapításáról. Ez a vállalat irányítja a Dunán a rakodódereglyés rendszert. A rakodódereglyés rendszer új szakaszt jelent a közlekedés műszaki fejlődésében. A rakodódereglye méretei oszthatók a korszerű konténerek méreteivel — ez biztosítja a legmodernebb kikötői gépek felhasználását. Minden egyes rakodódereglye maximum 1100 tonna árut fogadhat magába. Saját flotta Egy szokásos hajó, amelynek űrtartalma azonos a rakodódereglye-hordozó hajóéval, darabáru szállításánál két-három hónapot is áll a kikötőben. Más a helyzet a hordozóhajóval. Raktáraiban 26, fedélzetén 10 rakodódereglye fér el. A hajóra szerelt speciális szinkronemelő a vízszintről párosával emeli fel a rakodódereglyéket. Legfeljebb egy órára van szükség ahhoz, hogy egy-egy párat felemeljenek és elhelyezzék a fedélzetén. Ily módon körülbelül 24 óra alatt befejeződik az összes rakodódereglye be-, illetve kirakása. A hajó 36 ezer lóerő teljesítményű erőgépe biztosítja, hogy a hordozóhajó csaknem 40 km/óra sebességgel haladjon, és lehetővé teszi a 22 ezer tengeri mérföldes (körülbelül 40 ezer kilométeres) távolságú hajózást. A Szovjetunió biztosította a. szükséges mennyiségű „úszó konténer” felépítését és két" rakodódereglye-hordozót adott bérbe a nemzetközi hajózási vállalatnak. Idővel az Interlighternek is lesz saját flottája — ennek záloga, hogy eredményesen kezdte meg működését. Az új rendszer hatékonysága, a tengerészek, folyami ha'jósok, dokkmunkások munkája, a fuvarok gyors és sértetlen szállítása fokozatosan jó hírnevet szerzett az Interlighternek. Ma már köz- tiszteletben álló tagja a nemzetközi „szállítási céhnek”. Az Interlighter nem az egyetrán számos nehézségbe ütköznek: a mezőgazdaságuk elmaradottságába, a gépesítési eszközök a szükséges szállítóeszközök hiányába. Ennek következtében egyes árúk termelése egyenetlenül és viszonylag lassan fejlődik. 1960-1978 között a nyersgumi termelésének évi átlagos növekedési üteme 3,3 százalék, a teáé 2,2 százalék. a kakaóbabé 1,3 százalék, míg a kávéé mindössze 0,5 százalék volt. Az elmúlt két évtizedben a KGST-tagországok a trópusi termékek stabil és viszonylag nagy fogyasztói lettek. 1960-1978 között a kakaóbab világimportjának 22 százalékos növekedése mellett a KGST-tagországok behozatala megkétszereződött. A világ teaimportja ugyanezen időszakban 44 százalékkal bővült, a szocialista behozatal pedig 150 százalékkal lett magasabb. A kávénál az importnövekedés 31, illetve 210 százalékot tett ki. A kereskedelem ilyen dinamikája lehetővé teszi a KGST-tag- országoknak, hogy teljesebben ki tudják elégíteni a lakosság növekvő kakaóbab-, kávé* és teaigényét, a fejlődő államok számára pedig, hogy csökkentsék a tőkés hatalmak diszkriminációs politikájának gazdaságunkra gyakorolt hatását. A KGST-országok szilárd helyzetet építettek ki a kaucsukvilág- piacon. Hányaduk a teljes import 14 százaléka, és a behozatal növekvő tendenciát mutat. A 70-es években a tőkés világválság kiéleződése, a valutarendszer rendkívüli bizonytalansága, a nagy monopóliumok spekulativ tevékenységének óriási növekedése és egyéb tényezők elsősorban a fejlődő államokra hatnak kedvezőtlenül. A fiatal nemzeti államok mind egyoldalú, mind nemzetközi piac- szabályozó intézkedésekkel igyekeznek befolyásolni a világpiaci árszintet. E törekvésüket támogatják a nemzetközi nyersanyagkereskedelem normalizálásában és a világkereskedelem alakulá- > sára ható elemi piaci erők korlátozásában érdekelt szocialista államok. len szállítási újdonság a Dunán. Szovjet és bolgár kikötők között még nemrégiben is elég gyakori jelenség volt az üresjárat. Sok éves hagyomány szerint mindkét ország saját szállítóeszközeivel szállította külkereskedelmi fuva- rait: a bolgár hajó elszállította az exportárut a Szovjetunióba, de visszaútra nem volt mivel megrakni — abban a pillanatban éppen nem lehetett importárut találni a kikötőben (pontosan ugyanúgy alakult gyakorta a szovjet hajók sorsa is a bolgár kikötőkben.) Várakozni kellett, amíg megérkezik a szükséges fuvar, drága időt kellett elvesztegetni, vagy pedig üresen kellett visszatérni a saját kikötőbe. Hajókaravánok De a folyami hajósok újítottak: nagy teljesítményű vontató-tolóhajók hat uszályból álló karavánokat kezdtek vinni. Ez ugrásszerűen növelte a szállítási munka hatékonyságát, de új problémákat is okozott, mivel a karavánnak várnia kellett, amíg megrakják mind a hat uszályt. Sokkal bonyolultabb dolog biztosítani, hogy állandóan legyen annyi fuvar, amennyire nem egy, hanem hat uszály megtöltéséhez van szükség. így aztán a hajók állásideje, az üresjárat, a kikötői és a szállítási műveletek kapcsolódása problémává kezdte kinőni magát. 1976-ban szovjet és bolgár szakemberek elhatározták, megalakítják a Dunajtransz Társaságot. Ez lehetőséget teremtett ahhoz, hogy összeállítsák á hajókaravánokat, és mindkét fél számára a legelőnyösebben válogassák ki számukra a fuvarokat. Az új társaság megkapta a központosított irányítás jogát: ma szovjet vontatóhajókkal nemcsak szovjet, hanem bolgár uszályok is útnak indíthatók. Ugyanígy lehetővé vált a bolgár vontatóhajók igény- bevétele is. Ennek eredményeképpen csaknem megkétszereződött a szállítási : mennyiség a vegyes szovjet—bolgár karavánokban. Természetesen meghatározott szervezési és műszaki átalakításokra volt szükség. Egységesíteni kellett például a szovjet és a bolgár hajók kikötési berendezés seit,,ftogy,biztosítható legyen kölcsönös illeszkedésük. A Dunajtransz munkájának tapasztalatait magyar és csehszlovák szervezetek is tanulmányozzák. A barátok érdekeltek abban, hogy ők is bevezessék az új, korszerű szállítási rendszert. (APN-MTI) Integráció a mezőgazdaság szolgálatában A KGST-országokban a mező- gazdasági termékek (beleértve a mezőgazdasági nyersanyagokból készült áruféleségeket is) adják a fogyasztási alapok csaknem háromnegyedét, az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben az áruforgalom mintegy kétharmadát A külkereskedelemnek nagy szerepe van a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Íme, néhány adat., 1978-ban a Szovjetunió 40 ezer traktort, mintegy 5000, különféle mezőgazdasági kultúrák betakarítására alkalmas kombájnt, 3000 pótkocsis vontatót és sok egyéb gépet szállított a szocialista országokba. Kubába először szállított nagy teherbírású K—700A típusú traktorokat. Az NDK-ba állattenyésztő gazdaságokhoz exportált berendezéseket. Sikeresen fejlődik a termelés szakosítása és kooperációja. így például a Szovjetunió mezőgazda- sági gépekhez motorokat szállít az NDK-ba. A Szovjetunióra hárul a KSz—6 típusú répaszedő kombájnok gyártása, ezekhez a tartalék-' alkatrészeket viszont Bulgária és az NDK szállítja. A mezőgazdasági gépek exportjával párhuzamos a szakember- képzés is. 1978-ban szovjet üzemekben és külön tanfolyamokon a szocialista országokból érkezett 250 szakember vett részt továbbképzésen. Bulgáriában, Lengyel- országban, Vietnamban és más szocialista országokban több mint ezer ember tanult a szovjet „mozgó tantermekben”. A KGST-országok közös erővel oldják meg a mezőgazdaság ellátását a legkorszerűbb technikával. E munka méreteiről a következő adatok tanúskodnak: a'nagy teljesítményű (130—150 lóerős) traktorok alkalmazása lehetővé teszi a mezőgazdasági aggregátok termelékenységének 1,5—2-szeres növelését; a jóval nagyobb teljesítményű kombájnokra való áttérés 1,5—2-szeresére növeli a munka termelékenységét a szemestermények betakarításánál és 40—80 százalékkal növeli a kombájngéppark energiaellátottságát. Az életkörülményeket jelentősen befolyásoló szolgáltatások fejlesztése fontos feladat az V. ötéves tervben, s az marad a következőtervidőszakban is.1 A színvonalas 'szolgáltatás egyik alap- feltétele, hogy valamennyi szakmában kellő számú szakember álljon készen a lakosság és a kö- zületek kiszolgálására. Az életmód és az igények változása következtében elkerülhetetlen, hogy olykor-olykor hiány keletkezzék' az érintett mesterségek körében. Azért, hogy ez a hiány csak átmeneti legyen, sokat kell tenniük az ipari szövetkezeteknek, szolgáltató vállalatoknak, de feladatok hárulnak a kisiparosokra is, akik megyénkben a lakossági szolgáltatásoknak mintegy a felét végzik el. A KIOSZ hiányszakmák pótlására irányuló tevékenységéről Rehák László megyei titkártól kértünk tájékoztatást. — Milyen úton-módon érzékeli, a kisiparosok szervezete az esetleges szakemberhiányt az egyes szolgáltatási ágakban? — kérdeztük. — Nem ritka eset, hogy spontán módon kapunk információt, amikor valaki hiába keres egy bizonyos mesterséget űző szakembert, s bejön hozzánk érdeklődni, vagy levélben keres föl bennünket. Ha található olyan kisiparos közel, vagy távolabb a lakóhelyétől, akkor megadjuk a címét. Amennyiben nincs, megtesz- szük a szükséges lépéseket. Természetesen a KIOSZ szervezett formában is követni- igyek- szík áz' igények alakulását. Ak alapszervezetek intéző bizottságai, aktívahálózatuk meghatározott munkaprogram szerint kíséri figyelemmel a lakosság igényeinek alakulását az adott városban, járásban, vagy községben. A kisipar rugalmas alkalmazkodásához ez a folyamatos tájékozódás nagyon fontos. Így mindig tudjuk, hogy egy-egy területen mely szakmáknak vannak szűkében. Ahol hiány mutatkozik, ott a helyi tanáccsal együttműködve propagáljuk a lakosság körében, hogy ilyen és ilyen szakmában lehetőség van ipar kiváltására. A kezdő kisiparosok két vagy három évig adómentességet élveznek. A KIOSZ aktívái elmennek szövetkezetekbe, vállalatokhoz is, és az ottani dolgozókkal ismertetik a lehetőségeket, hol milyen szak-, mában lehetne — elsősorban mellékfoglalkozásként — iparengedélyt váltani, lakossági szolgáltatáshoz. — Tudna néhány frissebb példát mondani sikeres hiánypótlásra? — Így került a kisiparosok sorába Juhász Antal kútásó Petőfi- szálláson, Czibolya Károly cukrász Hajóson, Bajzáth Ferenc né vegyes ruhajavító Tiszabögön, Cöblyös Simon cimfestő Kiskunfélegyházán, Sári István bádogos javító- Kerekegyházán, Egri János cipész Kecskeméten, Karcsák Já- nosné papucskészítő-javító Kalocsán, Németh Feren férfifodrász szintén Kalocsán, ifjú Szuszics Lajos táskakészítő Baján, Szabó Lajos cipész Sükösdön és Völgye- si András pék Mélykúton. — A már kihalónak nevezett szakmák fennmaradása érdekében mit tesznek? — Az‘Utánpótlást ezek esetében megkülönböztetett módon igyekszünk biztosítani. A szervezet országos vezetőségének határozata értelmében a tizennégy kihalónak minősített szakmában ösztönzésül a tanuló a tanulmányi ösztöndíján kívül a KlOSZ-tól havonta 400 forint társadalmi ösztöndíjat kap, a nevelését vállaló mester pedig 300 formt képzési pótlékban részesül. Jelenleg a bádogos, a cipész, a cserépkályhás, a padlóburkoló, a fehérnemű-készítő, a felvonószerelő, a fűzőkészítő, a hangszerész, a kádár, a textiltisztító, a kovács, a látszerész, a pék és a szűcs mesterség tartozik a kihaló szakmák közé. Most egy padlóburkoló, két bádogos és két kovács ösztöndíjas tanulónk van a megyében — mondta el Rehák László, a KIOSZ megyei titkára. A. T. S. Jó minőségű paprikát szállít a konzerviparnak Az előrelátó gazda sohasem bízza ,a véletlen! e termelvényei- nek az értékesítését. Ilyen a2 ér- sekcsanádi Búzakalász Tsz is. hiszen hosszú ideje szerződéses kapcsolata van a tartósítóiparral. A kölcsönös érdekeket messzemenően figyelembe vevő szerződés, amelyet a Szigetvári Konzervgyárral kötött, teljes biztonságot nyújt a szövetkezet kertészeti termékeinek értékesítéséhez. A érsekcsanádi közös gazdaság szűk esztendőben is mindig számíthatott erre a gyárra, és akkor sem kellett elkótyavetyélnie termékeit, amikor az átlagosnál jóval több paprikája termett. Nagy szó ez manapság! Hiszen gyakran lehet tapasztalni Bács-kiskun megyében, hogy mennyire ki van szolgáltatva a mezőgazdasági üzem egyes vállalatok kénye- kedvének. A Búzakalász Tsz kertészeti ágazatának teljesítménye mindössze hat, hét százalékát teszi ki a közös gazdaság éves termelési értékének, de ez a néhány százalék is jelentős nyereséget vagy veszteséget okozhat, hiszen munkaigényes, költséges termékekről van szó, amilyen a pritamin- és a cseresznyepaprika. Az idén 40 hektár pritaminp^p- rika pirosra érett' termését szállítja az érsekcsanádi szövetkezet a Szigetvári Konzervgyárnak, s jelentők mennyiségű cseresznyepaprikát is, amiből kiváló minőségű savanyúság készül. Képünkön Bajnok Jánosné, a Búzakalász Tsz tagja vizsgálja, mennyire színesedett a paprika, mikor. lehet kezdeni a szedését. (—rs—1) Trópusi mezőgazdasági termékek a KGST-országok piacain • Az állattenyésztő-telepen összegyűlt és jól kezelt szerves anyagot trágyaszóró kocsival szállítja a következő évi do* hánynak kijelölt szántóterületre a félegyházi szövetkezet. (Pásztor Zoltán felvételei)
