Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

I Milyen lesz a megyei kórház új központja? 2. Diagnosztikai, gazdasági, energetikai épületek és a hotel 1980. szeptember 11. 0 PETŐFI NEPE # 3 Akadémia körút Sfifev*W<-'S'iP-ixi.’<•><? &*’■ • Az épülettömb részei; a Nyíri út (elöl: Pt: látogatói portaépület, H: hotelépület, D: diagnosztikai épület, F: összekötő (olyosószárny, G: gazdasági ellátó épület, T: trafóépület, K: kazánház. Az Akadémia körűt (elől R: robbanó anyagok raktára, P2: üzemi portaépület. _ • V A hotelépületben az ágyakat készítik elő. (Méhesi Éva (elvételei) Amikor a jó is viszonylagos (Vagyis: a hiánycikkek bosszúja) Elővesszük a csekkfüzetet? Amikor már vagy tizedszer jár­tam a kórház épületeinek folyo­sóit, termeit, szobáit, egyéb he­lyiségeit, és tmég mindig gondot okozott az eligazodás, Sörén Dé- 'nes, a Bács-tKisfcun megyei Be- truiházási Vállalat főmérnöke az­zal vígasztalt, hogy vele is elő­fordult már pillanatnyi bizonyta­lanság a tájékozódásban, pedig Imint beruházó, az első kapavá­gástól a kulcsátadásig naponta többször is megfordult itt. A félig tréfás vigaszból annyi az igazság, hogy a 40 ezer négyzetméter alapterületű kórházat úgy ismeri, mint a tenyerét. Az viszont tényleg' megnyugta­tó, amit a főmérnök hangsúlyo­zott: ha megkezdi működését a (kórház, olyan információs rend­szer áll a betegek, a látogatók rendelkezésére, hogy pillanatok alatt könnyen eligazodhatnak. Az épületben való eltévedés, az osz­tályok, kórtermek hosszú keres- getése ki van, illetve ki lesz zárva. 917 millió A beruházás pénzügyi fedezeté­hez a megyei .tanács a saját alap­jából 30 milliót adott, így össze­sen 917 millió forinttal gazdál­kodhatott a beruházó. Nagyon nagy szükség volt az ésszerű gaz­dálkodásra, hiszen köztudott, hogy az építőanyagok, a gépek, a berendezések ma nem annyiba kerülnek, mint öt-bat évvel ez­előtt. A megfontolt, okos gazdál­kodás eredményeként a beruhá­zás költsége nem növekedett, az előirányzat összege semmit sem változott, tehát 917 millióba kerül az új egészségügyi létesítmény. Ha időközben voltak is problé­mák, gondok a kórház építésénél, a gépek, berendezések beszerzé­sénél, a vállalatok együttműkö­désében, ezeket ma már felesle­ges feszegetni, különösen akkor, amikor bizonyossá vált a végső eredmény: határidőre — vagy még előtte? — átadják az új lé­tesítményt. S végül is ez egy nagy csapat­munka eredménye. Kié, illetve kiké? Elsősorban Marosi Miklósé, a Középület Tervező Vállalat fő­mérnökéé, aki az új kórház ter­veit készítette. A gyógyító beren­dezéséket az ORMI Vállalat ter­vezte. — A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat öt évvel ezelőtt kezdte meg számos alvállalkozó­val együtt a kórház kivitelezését — emlékezett vissza a munka la- ' tok kezdetére Sőreg Dénes. — Az alvállalkozók között például meg­említem az ORSZAK Vállalatot, amely 45 millió forint értékű, a CSŐSZER több tízmillió forint­nyi munkát vállalt. Az orvosi be­rendezéseket a MEDICOR Válla­lat fővállalkozói osztálya készí­tette, illetve szerezte be. — Az Egészségügyi Miniszté­Az ipari miniszteri biztos Kiskunhalason Schön Marcell iparügyi minisz­teri biztos az ipari üzemek ellen­őrzésére Kiskunhalasra érkezett. Dr. Kovács Tibor polgármesterrel meglátogatta a kiskunhalasi üze­meket, a Sdhneider-iféle telepet, a villanyüzemet, a malmok egy részét, és még más üzemeket is. (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 6.) Alakítsunk gépszövetkezetet ... A giépszövetkezetekiből kis­emberek tulajdonában álló, kis­embereknek jövedelmező, virág­zó vállalatok lesznek, amelyek nemcsak a parasztságot segítik hozzá a boldoguláshoz, hanem a fiatal magyar demokrácia ha­talmát is megszilárdítják. Alakít­suk meg minden, községben a gép­szövetkezetet. (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 6.) » Megnyílt a Központi Filmszínház Majdnem egy évi kényszerszü­net után a Központi Filmszínház újból megnyitotta kapuit Baja város mozikedvelő közönsége előtt. Szeptember 5-én megeleve­nedett a mozivászon. A szerdai premieren valóban egy premier­rtum külön egy konzulens! társu­latot hozott létre — folytatta a főmérnök —, s rendszeresen meg­beszélték az orvos-szakmai prog­ramot. Így lehetőség nyílt a ki­vitelezés során bizonyos módosí­tásokra. A tervezőik, a kivitele­zőik, az üzemeltetők, az Egészség- ügyi Minisztérium, valamint a beruházók között állandó és tel­jes körű kapcsolat volt, rendsze­resen egyeztettük az elképzelé­seinket. — Térjünk vissza az összegre. Hogyan oszlott meg a 917 millió forint, vagyis mi mennyibe ke­rült? — A 917' millióból a komplett építés 700 millió forintba, a mű­szaki berendezések 200 millió fo­rintba kerültek. — Még maradt 17 millió. — Igen, ebből fedeztük például a városi postahálózat (bővítését, a közműfejlesztési hozzájárulást, és sorolhatnám tovább. Szóval en­nek a 17 milliónak is volt helye. Tíz szintes hotel Első hallásra talán furcsán' hangzik a neve, de így hívják a kórházat szemből nézve legelöl látható épületet. Az biztosi hogy „lakóinak” szállodai kényelmet nyújt, sőt szinte luxusigényeket is kielégít a kórtermeknek, illetve a 660 ágynak (20 ágy a diagnoszti­kai épületben van) helyet adó épület. A hossza 100 méter, szé­filmet mutattak be, Csajkovszkij operáját „A cámő cipőjé”-t, mély- hez Gogol írta a szöveget. (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 8.) Jelszavak a Bajai Hírlapból Nincs elég kenyér a dolgozók­nak, de a feketéző jól él. Jelentsd fel őket. Intemálótáborban a he­lyük. MjKjP. Hadifoglyaink lemaradnak a vonatról, mert a feketézők utaz­nak. Intemálőtáborba velük. M.K.P. Üj kecskeméti utcanevek A törvényihatósági ■ bizottsági közgyűlés legutóbbi ülése végre­hajtotta a Nemzeti Bizottság elő­zetes határozatát az alábbi utcák­nak új nevet adva: Mezei utca — Bajcsy-Zsilinszky utca; Nagyma- gyarország út — Dózsa György út; Horthy Miklós utca — Ady Eridre utca; Tátira utca — József Attila utca; Budai út — Dr. Bu­dai Dezső út; Kápolna utca — Lugosi István utca; Zápolya utca — Takács István utca; Burga ut­ca — Simon István utca; Festő utca — Berényi Pál utca; Béla utca — Dr. Halmos Lajos utca; Csaba utca — Hajma József ut­ca; Werbőczy utca és Fecske ut­ca — Reiszmann Sándor utca; Révész István utca — Farkas Sándor utca. lessége 15, magassága 34 méter. A hotelépület mellett van az úgynevezett toronyépület Nyolc liften és egy pátemoszteren köz­lekedhetnek a betegek és a kór­ház dolgozói, valamint a látoga­tók. Az a cél, hogy a személyzet se, a beteglátogatók se gyalog közlekedjenek. A diagnosztikai épület öt szin­tes, hossza ennek is 100 méter, szélessége 27, magassága 21 - mé­ter. Itt történik a betegfelvétel, a (Kecskeméti Lapok, 1945. szep­tember 8.)' Pedagógusok járási tisztújító gyűlése ... A 'közgyűlés titkos szavazás­sal a következőket választotta meg. Elnök Horváth Jenő igaz­gató, titkár; Szabó Nándor áll. tanító. Pénztáros dr. Berényiné Szuhai Irén állami tanítónő, jegy­ző Lakó Erzsébet rk. tanítónő. Az új tisztikar 4 évig vezeti a szak- szervezet ügyeit (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 11.) Színészek Mélykútoa Honti Sándor színházigazgató kitűnő társulata több hetes ven­dégszereplésre Mélykútra érke­zett. Az együttest nagy szeretettel fogadta a színpártoló közönség. Szeptember 14-én megnyitó díszelőadáson mutatkoznak be. 15-én és 16-án a Csárdáskirálynő dmű operett, hétfőn Zilahi Lajos Fatomyok című remekműve ke­iül színre... ♦ (Bácskai Hírek, 1945. szeptem­ber) Megalakul Baján is a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság A Bajai Nemzeti Bizottság szeptember 12-én megtartott ülé­sén Mezei Mihály főispán ismer­kivizsgalás és a teljes gyógyító munka. A diagnosztikai épület­hez kapcsolódik a mentők feljá­rását biztosító rampa, amely az Akadémia kőrútról látható. A hotelépületből egy folyosón lehet átjutni a gazdasági épület­be, ahol egyebek között a konyha és a mosoda működik. Egy külön­álló épületben van a kazánház, mellette a trafóház. (Folytatjuk) Tárnái László tette a Magyar—Szovjet Társaság 1945. június 8-án elfogadott alap­szabályait Mezei Mihály főispán javaslatá­ra a Nemzeti 'Bizottság úgy ha­tározott, hogy a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot azonnal megalakítja. (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 15.) Látogatásunk a Bajai Posztó­és Takarógyár RT-nél Szeptember 6-án, csütörtökön délután' a kéthetes bajai pártak­tíva tanfolyam hallgatói látoga­tást tettek a Bajai Posztógyár­ban, hogy az ottani munkásságot egy kis műsorral szórakoztassák. ... Énekkarunk és szavalókóru­sunk legszebb teljesítményüket nyújtották. Egyik elvtársunk az­után az újjáépítésről tartott be­szédében megkérte a munkássá­got, hogy ne türelmetlenkedjék, hanem vállaljon áldozatot.... Ez­után merült fel az élet súlyos problémája, az élelmiszerkérdés. Egyik előadó elvtársunk, Nagyba- racska község földműves bizottsá­gának az elnöke, igazi kommu­nistához híven krumplit ajánlott fel. Ezt a bejelentését a munkás­ság kitörő lelkesedéssel fogadta. Weither Vilmos pártiskolai hallgató (Bajai Hírlap, 1945. szeptember 11.) Összeállította: Heltai Nándor Nemrégiben kisriportban ad­tunk hírt Tabdiról, a falucskában az utóbbi tíz évben bekövetkezett fejlődésről, változásról, s nem utolsósorban a helybeliek szép ha­gyományápolásáról, a kalákában történő építkezésről. A helyi ta­nács vezetői — bizonyára okkal — a lényegében szükségkörülmé- nyek között működő élelmiszer- üzlet elégtelenségére, s a kis ipar­cikkbolt jó áruellátására is ráirá­nyították figyelmünket Nos, ez utóbbinál maradva: kö­rülnéztünk, elidőztünk a boltban, s tapasztaltuk, hogy amit kér, megkapja, elégedett a vásárló. A három doboz szifonpatronnal tá­vozó kisfiúra még irigykedtünk is kissé, mert a megyeszékhelyen ak­koriban átmenetileg hiánycikknek számított a szénsav-bugyboréknak való. Pár nappal a riport megjelenése után azonban bátortalanul, a név­telenségbe burkolózva „Egy tabdi lakos és a Petőfi Népe előfizetője” a következő bosszús megjegyzést fűzte a kis iparcikkbolt áruellátá­sát jónak minősítő mondathoz: „A cikk megjelenésének napján voltam a faluban vásárolni, a töb­bi között a „jól ellátott” iparcikk­üzletben is. Kértem patront, a vá­lasz az volt, hogy nincs. Mosoga­tószer? Nincs jelenleg. Tomi sztár? Nincs. Ultrasol? Nincs. Chemo- tox? Nincs. Aprószőg? Nincs ... Hogy még mire kaptam volna „nincs” választ, nem tudom, de amit akartam vásárolni, nagyon tele lett volna „nincs”-csel a sza­tyor, de szerencsére hálószatyor volt, s igy könnyen hazavittem.” Mit tehetünk hozzá a tisztelt Fizetésnap A vállalat pénztárosa a Magyar Nemzeti Bankban átveszi a pénzt. Visszatér a céghez, ahol megkez­dődik a borítékozás. A dolgozó felveszi illetményét, majd otthon szétosztja. Ennyi az OTP-iészlet, ennyi az újságelőfizetés, ennyi a villany-, ennyi a gázszámla, ez megy a napközire. Utána elkezdi a maga kis kanossza járását: vé­gigvárja a sört a takarékpénztár­ban, a postán. Retteg: vajon ott­hon lesz-e, mikor jön a postás, a villanyszámlás, a gázleolvasó, mert ha nem, megint futkoshat — munkaidőiben, mert mikor is lehetne máskor az ilyen ügyeket elintézni — a számlával, csekkel. A pénz meg közben megy a maga útján. Közgazdászok komoly számítá­sokkal bizonyítják: a legdrágább a készpénzforgalom. Először is gyártani kell: nem akármilyen minőségű papírra, s főleg nem akármilyen minőségben. Másod­szor körülményes a szállítása, harmadszor, rengeteg időt vesz igénybe. Mi hát a megoldás? A befizetéseket már jó ideje el­intézi helyettünk az OTP, elég közismert az átutalási betétszám­la. Lényege az, hogy az ügyfél az QTP-t bízza meg azzal, 'hogy a rendelkezésre bocsátott pénzből kiegyenlítse tartozásait. . A módszer mindkét fél számá­ra hasznos. Az ügyfél mentesül a sorbanállással járó bosszúságok­tól, megmarad az ideje, nem keli várnia a díjbeszedőre. Ráadásul nem is drága a szolgáltatás: az első tétel 3, a többi pedig 1 fo­rint, s ennyit igazán megér a do­log. Csakhogy ez a megoldás még mindig nem elég egyszerű, hiszen egyszer minimum el kell menni a takarékpénztárba, nem beszél­ve anról, hogy ott is külön kezelik a takarékbetéteket. Mindezen gondokat próbálja enyhíteni a pénzügyminiszter 17- es rendelete, amely lehetőséget ad arra, hogy az átutalási betétszám­la-tulajdonos fizetéséből megbízás alapján a vállalat közvetlenül át­irányítson bizonyod összeget az OTP-hez. Az eljárás — úgy tűnik — ta­karékos, korszerű és gazdaságos. Takarékos, mert csökkenti a kész­pénzforgalmat, korszerű, mert újabb szolgáltatásokra is lehető­séget nyújt, s gazdaságos, mert mind az 'ügyfélnek, mind az OTP- nek biztosít egy szerény hasznot Milyen új szolgáltatásokról van szó? A betét egy állandó és egy. forgalmi részre osztható (ha pél­dául havi 2000 forintos a befize­Olvaső felszólamlásához? Minde­nekelőtt a következőt: érzésünk szerint egészen különleges bevá­sárlási esettel állunk szemben, amikoris a vevő kizárólag hiány­zó árut keresett. A mosogató-, il­letve mosószer fogalmába például meglehetősen széles választék tar­tozik, s ha történetesen a vegyi alapanyag-beszerzési gondok miatt kettő-három, vagy akárcsak az ál­talunk megszokott, . megkedvelt egyetlen hiányzik is a skálából, felszisszenünk. A másik megjegyezésünk.pedig: úgy tűnik, a szegény boltosok dol­ga sem könnyű. Annyira megszok­ták az ismert vegyi mosószerek némelyikének átmeneti, vagy ép­pen tartósabb hiányát, hogy attól még jónak tartják az áruellátást Nem így a vásárló, akit vonz a megszokott És akit okkal bősz-, szánt sok egyéb között az apró­szög hiánya, amit nem pótolhat mondjuk gyufaszállal. A kereske­dő ezért nem szokhatja meg, nem lehet közömbös, elvégre 6 a vevő érdekének közvetlen, első számú szószólója; nehezen indokolható hiánycikkek esetén neki kell a va­sat vernie, a gyártók segítségét a megoldást szorgalmaznia. Visszatérve tabdi olvasónk leve­lére, megvizsgálás és a lehetőség szerinti intézkedés céljából a 9. számú Volán Vállalat figyelmébe ajánljuk a tolmácsolásunkra bizott alábbi közérdekű megjegyzést­„Nagyon megköszönnénk, ha na­ponta egyszer lehetne busszal utazni Csengődre és vissza, ne kellene két kilométer földúton gyalogolni és ott a sikátorban vá­rakozni.” P. I. tás, s ebből 1500 kell a megbíza­tások teljesítésére, akkor a mara­dék 500 forint lesz az állandó réjsz). Az állandó összeg — amennyiben tartósan lekötik — 5, a forgalmi rész 4 százalék kama­tot fizet. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy tételenként ezentúl 3 forintot számít fel az OTP. A további előnyök között sze­repel a pénz forgási sebességének növelése. A postán befizetett öäz- szeg ugyanis eddig csak három héttel a feladás után érkezett meg rendeltetési helyére, azaz, csak akkor írhatták jóvá. Most 2—3 nap az átfutás, igy nem kerülhet sor arra, hogy — fedezet híján — az OTP késlekedjen • a megbíza­tás teljesítésével. Jövőre... A betétszámla-tulajdonosok 1981. július 1. után az illetékes takarékpénztári fiókkal szerző­dést köthetnek, melynek • alapján az OTP csekkfüzettel látja el őket. Ez az ország egész területén készpénz-felvételire jogosít. Nem kell tehát nagyobb összeget vin­ni a nyaralásra, elég a csekkfüzet is. Ezt hiába lopnák el, felhasz­nálni nem tudják. Lehetőség nyí­lik — egyelőre csak egyes kijelölt áruházakban — az ötszáz forint­nál nagyobb számlák csekkel tör­ténő kiegyenlítésére is. Az ország készpénzforgalmának csaknem négyötöde a lakosság és a szolgáltató, kereskedelmi egy­ségek kapcsolatát biztosítja. A megyében jelenleg 12 ezer átuta­lási betétszámlát tartanak nyil­ván, az új módszer csak akkor használható, ha a számlákat elekt­ronika dolgozza fel. Épp ezért Kecskemét és Baja után még eb­ben a hónapiban Kiskunfélegyhá­za, Kiskőrös és Kiskunhalas be­téteit is elektronikára teszik át. (Kalocsán akikor változik a rend­szer, ha átadják az új OTP-fió- kot.) Az új metódust —. tehát, hogy a fizetést, illetve annak egy bizonyos hányadát közvetlenül a takarékpénztárnak utalja át a munkáltató, eddig négy kecske­méti vállalattal rögzítették szer­ződésben. Valami tehát bizonyosan meg­változik a készpénzforgalomban, ám 10—<15 évig még valószínűleg nem lesz számottevő a fejlődés. A jövő útja viszont nem lehet más: a fejlett ipari országokban jelenleg is a dolgozók 95—99 százaléka veszi fel csekken a fi­zetését Lehet, hogy néhány év múlva1 mi is — elővesszük a csekkfüze­tünket? B. J. , ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORI ÚJSÁGOKBÓL Üj filmek, új amatőrcsoportok, új utcanevek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom