Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 11. TUDOMÁNY—TECHNIKA Családi ház Wright, Le Corbusier és Aalto építészek, akiknek) nevéhez (grandiózus tervek kötődnek, szívesen terveztek kis családi házakat, amelyeket olcsón lehetett kivitelezni. A nagy tervezők tehát figyelembe vették adott társadalmi! rétegek szociális körülményiéit, és nemcsak monumentális álmaikat rajzolták papírra. Franciaországban a házak 60 százaléka családi ház. Finnországban ez az arány 78 százalék, Dániában és az Egyesült Államokban pedig 73 százalék. Szociológusok egyes nyugati országokban azt vallják, hogy a családi házak aránya lehetne nagyobb is. A franciaországi családi házakra is vonatkozik egy általános európai megfigyelés. A házat sok esetben fantáziaszegény terv alapján építik fel, majd megtoldják; hatósági engedély nélkül Sok esetben előfordul, hogy kis- tnéretű, nadrágszíj telekre építenek, és a ház nem is illeszkedik megfelelően a környezetbe. Franciaországban 1978-ban 250 000 családi ház épült fel. Európai viszonylatban, egyébként Írországban a legmagasabb a családi házak aránya: 98 százalék. A képünkön látható „ökológiai ház”-at egy párizsi kiállításon mutatták be. Házilag összeszerelhető. Az építésénél felhasznált fontosabb anyagok a fa és az üveg. Fűthető, tehát nemcsak hétvégi háznak használható. Kiválóan illeszthető az ember környezetébe. A tárgyak második élete A kiszolgált, elkopott tárgyak újrafelhasználása a termelésben napjainkban nagyon fontos feladat. A nyersanyagokban szűkölködő és az energiaválságokban bővelkedő világban ennek a folyamatnak a jelentősége nem szorul magyarázatra. Nem szabad azonban' elfelejteni, hogy a hulladékanyagok újrahasznosítását már az elmúlt' századokban is szorgalmazták. Nagy Péter cár azt a rendeletét, amely a mai hulla- dékfelhasználás ősének tekinthető, 1714-ben adta ki. A rendelet kimondta, hogy Szent-Pétervár környékén és a kormányzóság területén a lenihulladékot össze kell gyűjteni, és elküldeni a kancelláriának. A rendeletben már az átvételi árakról is szó esik: minden púd textilhulladékért 8 pénzt köteles fizetni a kancellária. Nagy Péter másik rendelete már a nyomdai hulladékpapír gyűjtését és felhasználását is szabályozza, ugyanis már ebben az időben is gyűjtötték a rongyot és a hulladékpapírt a papírkészítő műhelyek számára. Napjainkban megnőtt azoknak a nyersanyagoknak a száma, amelyeket a modem ipar felhasznál. Az iparban fával, üveggel és rengetegféle szintetikus anyaggal dolgoznak. Mindez természetesen a hulladékhasznosítás területén is új feladatokat jelent. A krasz- nojarszk-i hulladékfeldolgozó üzem a krasznojarszki műszaki egyetemmel együttműködve új technológiát tervezett egy papírból és gipszből álló anyag készítésére. A nyersanyag mintegy 80 százaléka nyomdai bulladékpapír. A gipszpapír lemezek felhasználhatók az építőiparban, sőt a művészeti alkotásoknál is. A hulladékanyagok felhasználásának nagy jövője van. Közgazdászok szerint a hulladék 'hasznosításával, a feldolgozás ésszerű megszervezésével sokszor akár egy új gyár építését is meg lehet takarítani. Jellemző adat, hogy egy tonna nyomdai papírhulladék felhasználásával a papírgyártásnál 4,5 köbméter fát lehet megtakarítani, nem beszélve a víz és az elektromos energia megtakarításáról. Versen yeZh et-e a hulladéknyersanyag a természetes nyersanyagforrásokkal? Igen. Abból a polietilénből, amelyet Taskentben vagy Kisinyovban nyertek vissza hulladákból, kitűnő minőségű vízcsövek kerülték a mezőgazda - Ságnak, és göngyölegek, csomagolóanyagok az iparnak, kereskedelemnek. A legfontosabb szempont a természetes nyersanyag- takarékosság. Moszkváiban már megkezdték annak a hálózatnak a kialakítását, ahol begyűjtik a lakosságtól a polimeran ya gokból készült hulladékot. Jelenleg mintegy 300-féle hulladék van, amelynek ipari felhasználását még nem szervezték meg. Ez az ipar óriási nyersanyagtartaléka, amit a későbbiekben hasznosítónak majd. Konténerszállító hajó A kocsiszekrény méretű, merev falú, zárt tartályokat nevezik a szállításban konténeréknek. A konténerek hossza elérheti a 6— 12 métert, teherbírásuk a 40 tonnát. A hatvanas évtizedben indult világviszonylatban is nagy fejlődésnek a konténeres szállítás. A konténertartályokat vasútra, tehergépkocsikra vagy hajóra rakják, de folyamatban van konténerszállító repülőgépek fejlesztése is. A konténeres szállítás előnye, hogy az átrakási időt, ezzel a szállítóeszközök fordulóidejét nagymértékben megrövidíti. ^ A hetvenes évtized végén bocsátották vízre a „Chevalier Paul” francia konténerhajót, amely a „Constructions Navales et Industrielles de la Meditarranée” hajógyárban készült az egyik tengeri szállítási társaság számára. A 24 500 tonnás konténerhajó hossza 190 méter, befogadóképessége kb. 33 000 m3 árumennyiség. VEMHES KOCASÜLDŐK HITELBEN A sertéstartásról Hazánk vágóállat-termelésének,' húsfogyasztásának mintegy 60 százalékát és a húskivitelnek több mint harmadát a sertéstenyésztés adja. Mivel a vágóállatok jelentős része a háztájiban hízik, ezért feltétlen a kistermeléssel együtt kell vizsgálni az ágazat helyzetét. Az idén visszaesett a kistermelők állattartási kedve, hiszen a táp árának emelkedését nem követte a keveréktakarmány minőségének javulása, de a hízó átvételi árának emelkedése sem. Az átvételi árak módosítása csupán szeptember 1-től következett be, ettől ugyan várható, hogy n5 a hizlalás! kedv, de ez a kilenc hónap — gyakorlatilag egy rotáció — rá fogja nyomni a bélyegét a következő év hfzóeladá- sára. A Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat osztályvezetőjét, Sörös Józsefet kerestük fel, aki tájékoztatott a vállalat jelenlegi tennivalóiról. — A feltehetően megnövekvő termelési kedvre hogyan készül fel a Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat? — Az egyik legfontosabb követelmény, a megfeleld tenyész- anyag kijuttatása a háztáji ólakba. Vállalatunk már több éve foglalkozik vemhes kocasüldők kihelyezésével. Az értékes állatokat nagyüzemekben nevelik, és vem- hesítik. Az igényeknek megfelelően mi juttatjuk el a kistermelőkhöz. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez a tevékenység eredményesnek mondható, hiszen jelentősen hozzájárul a kistermelők nagy értéket képviselő kocalétszámának dinamikus fejlődéséhez. 1975-től — amikor megkezdtük a vemhes kocasüldők kihelyezését — évente az igényektől függően két—ötezer darabot adunk át a kistermelőknek. Idén érezhető a termelési kedv visszaesése, hiszen az első félévben csak 750 darabra volt igény. Felkészültünk a megnövekedő hizlalás! kedvre, s ezért a második félévben 1500 darabnál többet Is tudunk beszerezni az igénylőknek. — Hogyan jutnak a kistermelők a vemhesitett kocákhoz? — Az igényeket a helyi felvásárlóknál kell bejelenteni, és ettől számítva egy—másfél hónap múlva megkapják az állatokat. Idén a Mezőhegyes! Sertéstermelési Rendszertől és a soltszentim- rei Ezerjó Mezőgazdasági Szak- szövetkezettől szerezzük be a HUNG AH YB és németöves fajtájú tenyészsüldőket. ötezer-kilencszáz forint a vételár, és száz forint a fuvarköltség, amit a kihelyezéstől számított másfél éven belül kell a vállalat részére a szaporulatból süldőként vagy hízóként örleszteni. — Milyen szavatosságot vállal az állatforgalmi és húsipari vállalat a kihelyezett kocasüldökért? Mire ügyeljenek a gazdák? — A kocákat feleidős vemhesen adjuk át a. fogadó kistermelőknek. A kihelyezés előtt ultrahangos vemhességvizsgálaton esnek át az állatok. Amennyiben a kistermelő a kihelyezéstől számított harminc napon belül állatorvossal igazoltatja, hogy a koca nem vemhes, úgy a vállalat vágásra visszavásárolja, és a tenyészár, valamint a vágóár közötti árkülönbözetet a termelőnek megtéríti. Több éves gyakorlat alapján ilyen problémák csak a legritkább esetben fordulnak elő, hiszen a gazdaságok az állategészségügyi előírások szigorú betartása mellett, természetes körülmények között, célirányos tenyésztéssel állítják elő ezeket a kocákat. Javasolhatom a kistermelőknek, a vemhes koca fogadásakor ügyeljenek arra, hogy az állatok fokozatosan szokjanak hozzá a rendelkezésre álló takarmányhoz, és fertőtlenített, száraz, tiszta férőhelyet biztosítsanak az érzékeny, nagy értékű állatok részére — mondta végezetül az osztályvezető. Cl. P. Kárba veszett Fejes káposztát, uborkáit termesztett a kereskedelemmel kötött szerződés alapján a dávodi Augusztus 20. Tsz. Nyári káposztája, salátauborkája a kertiföld szélén, halomba rakva sárguL Nem akadt rá korábban vevő. Pár hete a miskel Március 15. Tsz nyakán maradt ugyancsak nagy tömegű, szerződött káposzta, amitől csak hosszas utánjárással volt képes megszabadulni a szövetkezet Nemcsak ez a két tsz küzd ilyen gonddal Bács-Kiskun megyében, hanem rajtuk kívül még számos szövetkezet, sőt háztáji és kisgazdaság is, amelyeknek a különböző kertészeti termékek beszűkült piaca miatt, kárba veszett a fáradozása. Sajnos, éz nem egyedülálló jelenség. Bács-Kiskun megye iparszerű burgonyatermésztő szövetkezeteinek gyakran okozott milliós veszteségeket az, hogy szerződésük ellenére sem értékesíthették burgonyájukat, amelynek a fáradozás a fokozott termesztésére a me$ gyei szakigazgatási szervek sem ken tették őket. Egyik-másik tsz máig sem heverte ki akkori veszteségét, és elment a kedve. Most pedig a kereskedelem fut a burgonya után, mert szerény a kínálat Bezzeg, amikor volt; akkor alig kellett. Bács-Kiskun megye közétkeztetésében azonban kevéssé érzékelhető a kertészeti termékek keres-] létének, kínálatának alakulásai' Ezekben a hetekben a sülve, főve feltálalt burgonya, a gersli, a kár főtt tészta, a pirított lebbencs,' olajban úszó pörkölt; és egyéb téli étek szerepel rendszeresen a kiváló étrendi hatású főzelékfélék;' saláták helyett az étlapon. Össze kellene már egyszer hangolni Bács-Kiskun megyében is a kertészeti termelést, kereskedelmet, vendéglátóst irányító, abban közreműködő szervek tevékenységét. Úgy, hogy a termelő, a fogyasztó jól járjon, és a népgazdaságnak se származzék belőle kár ra! —»S—1 • Megsárgult, tönkrement salátanborka-halmok a dávodi Auguszta* 20. Tsz kertiföldje szélén. A nyolchektáros táblán az ecetes uborkának valót szedik az asszonyok. (Szabó Ferenc felvétele) A fődíjas technikus ÍS«* Déli egy óra. Tudom, hogy ezen a héten éjszakás. — Nem loptam el sokat az álmából? — Nem. Egyébként is korábban keltem. Társadalmi kötelezettség... — Milyen tisztségben? — A városi munkásőregység parancsnokhelyettese vagyok. A Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén, a „központ” felé tartunk Csikász Jánossal, hogy valamelyik szabad helyiségben az OMÉK-on nyert 10 ezer forintos fődíjról beszélgessünk. Munkáról jobban szeretek a partnerrel természetes közegében érdeklődni, de ez most bajos lenne. Építkeznek azon a részlegen, s a nap is benézne ránk a tetőn keresztül. A kis tanácskozóteremben — asztalvégről telepedünk le. Szinte egy tévériportból kopírozva kezdjük. Kérem, mondjon valamit önmagáról. — Ezerkilencszázhatvanöt óta dolgozom a konzervgyárban. Első munkahelyem ez. Technikus vagyok, műszakvezetői beosztásban. Feleségem szintén technikus, ugyancsak 1965-ben kezdte itt. Művezető. Hatéves fiunk van... Hogy őszinte legyek a húsipari pálya jobban vonzott. Szegeden élelmiszeripari technikumban végeztem. Körülményeim úgy alakultak, hogy közelebb kellett munkahelyet választani — öcsödi voltam —, ezért Kecskeméten kötöttem ki. A technikumban a tartósító- és húsiparra egyaránt képesítést nyertünk... Most már — ez a hivatásom. Megszerettem. — Tanúsítja ezt a fődíj is. amelyet — az Alkotó Ifjúság pályázat keretében — az almajam termékért kiérdemelt. A pályázat eredményeit az OMÉK-on hirdették ki. A megyei, illetve a vállalati bíráló bizottságok országosan összesen 248 pályamunkát tartottak érdemesnek továbbításra. Ezekből a bíráló bizottság 82-t fogadott el. A munkákat a kiállítás vendégeinek is bemutatták. Összesen 29 alkotást díjaztak. A fődíjon kívül négy, egyenként ötezer forintos első díjat if átadtak. — AB pavilonban, egv vitrinsorban mutatták be a pályamunkákat, a zömét leírással, az első díjasokat fényképekkel. A fődíias almajam „természetben” is látható volt. — Mi inspirálta pont ennek a terméknek az előállítására? — A vegyes befőtt gyártásához nagy mennyiségű félkész almabefőttet használunk fel. Ehhez azonban a puha almaszeletek nem jók. Persze azokat is hasznosítottuk, csak kisebb értékű termékekben ... így támadt az ötletem: ki kellene kísérletezni a puha almaszeletek minél kifizetődőbb feldolgozását. Elképzelésemet az igazgató elvtárs örömmel fogadta, támogatta a megvalósítását. Megkezdtem a próbákat — kis, 50 kilogrammos tételek feldolgozásával ,.. — Volt persze ebben laboratóriumi munka is, úgy gondolom? — Természetesen. A nyersanyag megválasztásán kívül olyan fontos paraméterek alakulására is figyelni kellett, mint például a refrakció-cukorszáza- lék. vagy a savtartalom, hogy csak ezeket említsem, mint amelyek lényeges feltételei a jam minőségének. — Miután Hantos József igazgató egyetértett a kísérletezéssel, azután már csak ezzel foglalkozott? — Amikor időm volt rá.. i Megtörtént a mintagyártás, a különböző szervek elfogadták, s engedélyezték az új termék készítését. — Egészen új az almajam; vagy nevezzük magyarul almalekvárnak? — Ilyet még nem gyártott a konzervipar... Üzemszerű előállítása 1977-ben indult a Kecskeméti Konzervgyárban. Ebből az újításból azóta eddig mintegy 55 millió forint értékű termék készült. Ezzel az újításával nevezett be 1976 decemberében Csikász János, a MÉM és a KISZ KB által kiirt Alkotó Ifjúság pályázatra. A munka legnagyobb „gyümölcsét” most, az OMÉK-on adományozott fődíj hozta. Az almajam, mint a vállalat új terméke, az 1979-es Budapesti Nemzetközi Vásáron BNV-díjat is nyert. A moszkvai olimpia idején — a szovjet főváros Állami Népgazdasági Kiállításán — a KGST-országok Alkotó Ifjúság pályázata bemutatóján a magyar élelmiszeripart az almajam képviselte. A kiállításra Csikász Jánost is'meghívták, fehérköpenyes- sapkás fényképe — no és a terméké — a prospektusba is belekerült. — A fődij, s most már ez a nemzetközi népszerűség is azt erősíti meg, hogy — úgymond — nem mindennapi újításról van szó. — A fődíjra nem is számítottam, hiszen a pályázati kiírásban „csak" első díjak, s további helyezések szerepeltek. A fődíjjal elsősorban azt értékelték magasabbra, hogy a terméket a bevezetés óta folyamatosan gyártjuk. Sőt — most már nemcsak mi, hanem 1978-tól a nyíregyháziak is. Az újítás így -realizáló- dót a gyakorlatban. Utat talált a nemzetközi piacon is, szállítottunk már belőle a Szovjetunióba, NDK-ba, Csehszlovákiába, Kubába és tőkésországokba is. — Idehaza is kapható a boltokban? Az igazat megvallva, még nem figyeltem. Hogy néz ki? — Belföldön is forgalmazzuk, bár eddig inkább az exportot szorgalmaztuk.' Ogy negyedrészét idehaza árusítják — minden üzletbe még nemigen jut belőle. Olyan 80—100 vagonra tehető, amit eddig gyártottunk... Zömök kis üvegben, fehér le'csavarható fedéllel látható az üzletek polcán. — Bárcsak minden újításnak ilyen sikeres útja lenne... — Nem ez az első próbálkozásom új termékkel, de igazán ez sikerűit. — Nem vágyik vissza’ a húsiparba? — Szakmailag nem okozna különösebb nehézséget átállni, de mikor az ember ilyen szép szakmával jegyezte el magát.., — S ilyen sikeresen... Ügy, hogy a húsipar ne is nehezteljen. Tóth István A formaiint eddig méregnek tartották, pedig a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája szervátültetési laboratóriumának munkatársai ezt az anyagot az átültetendő szervek és szövetek konzerválása alapvető összetevőjeként alkalmazzák. Nemrég egy kutyába előzetesen hat órán át forma- linbldatban tartott szívet ültették át. És a szív, amely hat órán át -mozdulatlan volt, újra -működni kezdett. Pedig még az orvosok is azt állították, hogy a -formalin szervek konzerválására nem alkalmazható. Előítéletüktől csak több száz, fonmalinos konzerválásnak alávetett élő szövet sikeres átültetése után álltaik eL A hideg analbiözia — az évszázad kezdete óta a szervek tárolásának jól ismert eszköze, amely a kémiai anabiozis- -ban méltó vetélytársra talált. A formalin fehérjékkel, zsírokkal, és szénhidrátokkal is kölcsönhatásba tud lépni. Egyes vegyü- letváltozatok az élő szervezet számára károsak és csak „balzsamozzák a szövetet”, mások viszont egyszerűen „'kikapcsolják” a szerv életét egy időre, -megállítják a benne lejátszódó folyamatokat, amelyek újra aktív életre keltlhetők. Egyelőre ugyan csak 5—6 órán át 'lehet szerveket formaiinban tartani, de ez nem határérték. Szakemberek véleménye szerint a szövet akár több napig, sőt hónapig -konzerválható. Orvosi szaknyelven szólva egy, a klinikai átültetések rendelkezésére álló szervbank létrehozásáról van szó. Formaiint már klinikai feltételek között is alkalmaztak — kiváló eredménnyel. Különféle csontszövetet tartanak formaiinban és fel is használják őket a gyógyításban. Moszkva, Grodno, Kisinyov, Taskent és Gorkij klinikáin sok ezer sikeres, forma-lin- nal kezelt csontszövet-átültetést hajtottak végre. -E csont különleges tulajdonságait äz ortopédiáiban, a traumatológiában, fül- megbetegedések esetén, az onkológiában, tuberkulózis gyógyításánál, csontvelőgyulladás és koponyasérülés kezelésénél is hasznosítják. A formalin másik előnyös tulajdonsága, hogy az átültetés során -kis mennyiségben a -környező szövetekbe -kerülve, elnyomja a káros mikroorganizmusokat.
