Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 10. Villamosenergia-felhasználás Bács-Kiskun megyében A legutóbbi esztendők és az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb — a gazdasági r életet alapvetően meghatározó — tényezője az energiagazdálkodás. A termelő és nem termelő ágazatok egyre több és korszerűbb energiát igényelnek. A másodlagos energia- hordozók közül kiemelkedő szerepe van a villamos energiának. A villamos energia két legnagyobb fogyasztója az ipar és a lakosság. Bács-Kiskun megye településeinek villamosítása az 1960-as években befejeződött. Ez lehetővé tette, hogy a belterületi lakások többségét bekapcsolják az elektromos hálózatba. Az 1970-es évektől a hálózatbővítések és az új transzformátorállomások lehetővé tették a külterületen levő tanyák fokozatos villamosítását is. 1970-től évente 4—5 ezer új. lakás bekapcsolása mellett több száz régi lakást, illetve tanyát kapcsoltak be az áramszolgáltatásba. Ugyancsak az 1960-as években kezdődött, majd folyamatosan erősödött Bács-Kiskun megyében is az iparfejlesztés, ami természetesen a villamosenergia-felhasz- nálást is jelentősen növelte. 1970 és 1979 között több mint 2,5-szeresére emelkedett az összes áramfogyasztás. Ezen belül azonban az átlagosnál jóval dinamikusabban — közel négyszeresére — nőtt a lakosság részére szolgáltatott villamos energia. Az egyéb (tehát a termelői és közületi) fogyasztás viszonylag mérsékeltebb növekedése bizonyos mértékben az energiastruktúra változásával függ össze. A villamos energia mellett ugyanis az elmúlt évtizedben nagymértékben bővült a vezetékesgáz-szolgálta- tás, részben a megyei gázlelőhe- iyék feltárása, részben pedig az országos hálózatba kapcsolás révén. 1970 óta több mint ötszörösére emelkedett az értékesített gáz mennyisége, s ennek csaknem négyötödét a vállalatok és intézmények használták fel. A villamosenergia- és gázfelhasználás emelkedése az évtized első felében volt dinamikusabb, 1975 és 1979 között a növekedési ütem némileg mérséklődött A lakosság villamosenergia-fogyasztása Az életkörülmények alakulásának, illetve a települések infrastrukturális ellátottságának egyik fontos jellemzője a villamosenergia-felhasználás mértéke. Szoros összefüggés van ugyanis a lakossági villamosenergia-felhasználás fajlagos mutatóinak nagysága és az adott terület gazdasági fejlettségi színvonala között. Bács-Kiskun megye háztartásai 1979-ben 212 ezer megawattéra villamos energiát használtak fél, csaknem kétszeresét az 1975, és négyszeresét az 1970. évinek. Ez a növekedés azt mutatja, hogy a megye összes félhasználásának növekedési ütemén belül jelentősen emelkedett a lakossági részarány. A nagymértékű fejlődés azonban még csak közepes szintet eredményezett. A megyék közötti összehasonlításban Bács- Kiskun változatlanul a 10—12. helyen áll az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás alapján. A fogyasztás tehát jóval alacsonyabb az országos állagnál, felét sem éri el a legmagasabb fajlagos fogyasztású budapestinek. Az áramfogyasztás növekedéséhez erőteljesen hozzájárult a lakosság tulajdonában levő elektromos háztartási gépek és kultúr- cikkek állományának gyarapodása. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből álló dél-alföldi körzet háztartásstatisztikái adatai szerint az ehnúlt három évben a leggyakoribb tartós fogyasztási cikkekből tovább növekedett az ellátottság. 1979 végén a háztartások kilenctizedé rendelkezett televízióval, mosógéppel, négyötöde hűtőszekrénnyel. Három év alatt másfélszeresére nőtt a közismerten nagy energiaigényű villanyboyler, hasonlóan a porszívó használata. A vil- laimosenergia-f el has ználásban településtípusonként igen nagyok az eltérések. Egy-egy városi háztartás a megyén belül is általában több energiát használ. Kecskemét és Kiskunfélegyháza háztartásainak viszonylag alacsonyabb fogyasztása, a nagyobb arányú vezetékesgáz-ellátással, valamint a távfűtés és melegvízszolgáltatással függ össze. Kiskőrösön és a kiskőrösi járás községeiben lakók viszont magas villamosenergia-felhasználásra kényszerülnek, mert — az egyébként közel fekvő lelőhely ellenére — a körzet nincs bekapcsolva a földgázvezeték-hálózatba. A lakossági felhasználás területi különbözőségeiben szerepet játszik, hogy az egyéni és háztáji gazdaságok és mezőgazdasági kisgépek üzemeltetésére is használnak villamos energiáit, ami egybevetve a hozamokkal gazdaságos. Felhasználás az iparban A termelési és közületi célokra fordított villamos energia részaránya az összfogyasztásból — a lakossági fogyasztással ellentétesen — 1970 óta valamivel több, mint tíz százalékkal csökkent. A termelési és közületi célú felhasználás legnagyobb hányadát a megye szocialista ipara és építőipara veszi igénybe. Az ipar áramfogyasztása évről évre növekedett ugyan, de jóval mérsékeltebben, mint az összes, és főleg a háztartási fogyasztás. Volumenében 1978-ig kisebb-ma- gyobto mértékben egyébként meghaladta a háztartások felhasználását, csupán 1979-ben maradt el attól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek villamosenergia-fel- használása nem számottevő, részaránya az összes fogyasztásból két százalék alatti. Az ipar villám osenergia-fel- használásának alakulását részben meghatározza a megye ipari struktúrája, részben az ágazatok energiaigénye. Legtöbb villanyáramra minden évben a nehéziparnak van szüksége, de ugyancsak nagy arányiban részesedik az élelmiszeripar is, mint a megye egyik meghatározó ipari ágazata. A könnyűipar átlagot jóval meghaladó áramfogyasztás-növekedése a kapacitásbővítő rekonstrukciókkal (Bajai Finomposztó, Alföldi Cipőgyár stb.) illetve űj könnyűipari vállalatok (pl. Halasi Kötöttárugyár) üzembe lépésével függ össze. A háztartási fogyasztáshoz hasonlóan az ipari áramfelhaszná- lásíban is jelentős településenkénti különbségek vannak, ami az ipartelepek területi elhelyezkedéséből adódik. A telepek viszonylag erőteljes koncentrálódására utal, bogy a közel 60 százalékos háztartási aránnyal szemben az ipari villamosenergia-fogyasztás- nak nem egészen 18 százaléka jutott csak a megye községeire. A felhasználásnak több mint fele a két ipari centrumra (Kecskemét és Baja) összpontosul. A kiskun- halasi és 'bajai áramfogyasztás átlagon felüli növekedése részben a már említett könnyűipari fejlesztésekkel magyarázható, Kiskőrösön pedig a MEZŐGÉP, valamint az Irodagép és Finommechanikai Vállalat bővítése váltotta ki a jelentős többletfogyasztást. Ésszerű takarékosság A társadalmi-gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója az energiafogyasztás emelkedése. A viszonylagos elmaradottság megszüntetése, a gyorsuló urbanizáció, a növekvő lakossági, termelési és közületi fogyasztási igény teljes kielégítése azonban csak fokozatosan oldható meg. A fel- használás növekedése, valamint az energiahordozók nehezebb beszerzési feltételei miatt Bács-Kiskun megyében is fokozott gondot kell fordítani az ésszerű takarékosságra. Erre ösztönöznek a különböző helyi és központi intézkedések, amelyek lakosságot és vállalatot egyaránt érintenek. A térítési díj 1979. évi árváltozásának, a nyári időszámítás bevezetésének hatása az 1980-as és a következő évek fogyasztásában mérhető majd le. Agó Erzsébet A melléküzemág sikeres termékei 9 Skrenyóczi Dénesné és Kenderes Gáborné önti foAnákba a Hygié nia fertőtlenítő alapanyagát. A lajosmizsei Béke Szakszövetkezet elnöke, Zrínyi Mihály, elismerően beszél a melléküzemágban dolgozók munkasikereiről. • — Műanyag áruk és különböző vegyicikkek előállításával foglalkoznak. Evek óta kooperációs partnerünk a BRG kecskeméti gyára. Három gépet.is adtak a különböző műanyag' alkatrészek előállításához. Ezek mellett három saját fröccsöntőgépünk van, illetve a negyedik korszerű NDK gépet az idén vásároltuk. Megrendelőnk az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, amelynek műanyag kupakokat készítünk, fiz idén lépett partnereink sorába a balatonfűzfői Sirály nevű Vas- és Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet. A hosszútávúnak ígérkező kapcsolat első lépcsőjében 270 darab permetező féltartályt és 420 talajfertőtlenítő tartályt rendeltek. Hagyományos termékeink közé sorolható az alágyújtós, amiből a TÜZÉP-ek és vegyiáru-nagykeres- kedelmi vállalatok rendelésére év végéig 4 millió forint értékűt készítünk. Ugyancsak hagyományosnak mondható a Hygiénia nevű fertőtlenítő, ebből 250 ezer darabot gyártunk. A múlt év végén az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár vegyészei kikísérleteztek egy új típusú levegőillatosítót. Mi kezdtük meg a gyártást, s a vártnál is nagyobb lett a sikere. Az év első negyedében 41 ezret, a második negyedben 221 ezret gyártottunk, a harmadikra pedig 330 ezerre van megrendelésünk. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy az év végéig mennyire lesz szükség, de várhatóan a korábbi negyedévek eredményeit is túlteljesítjük. Ennek a termékünknek is köszönhető, hogy a melléküzemág tavalyi 8 millió forintos árbevételével szemben az idei esztendőt várhatóan 14 millió forinttal zárja. Amellett, hogy termelési tervüket jelentősen túlteljesítik és kiváló minőségű termékekkel elégítik ki megrendelőik Igényeit, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején is igen sokat segítenek. Rendszeresen ott lehetett látni őket a szőlőben a kötözésnél, részt vállaltak a sárgabarack szedésében, mostanában pedig a paradicsom betakarításában segédkeznek. O. L. InláÜH 0 Veszelszki Mária a műan.vagrészleg dolgozója a permctezőféltar- tályok megmunkálását végzi. • Forró Istvánná kiszedi a sablonokból a levegőillatosító kockákat. (Opauszky László felvételei) Nagyjavítás a Lenin Kohászati Müvekben • Félidőben tart Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben a 3-as kohó átépítése, A munka jól halad, tartani tudják a kilencven napos batáridőt. A három nagyolvasztó közül a javítás alatt álló a legnagyobb, ezt 1952-ben építették. 1975-ben végeztek egy kisebb javítást rajta, most pedig teljesen felújítják. Az eredeti hétszázhatvannyolc köbméteres térfogatát kilencszázötven köbméterre bővítik. (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit kell tudni az üvegvisszaváltásról? Sokak nevében panaszkodik a , dusnoki Bállá Jánosné. Amint a szerkesztőségünkhöz küldött leveléből kiderül, a legritkábban fordul elő, hogy a helyi ABC-áru- házban zökkenő nélkül lebet Megszabadulni a kiürült üvegektől. Egyszer az a baj, bogy hiányzik a címke a palackról, máskor azért tagadják meg a kereskedők a visszaváltást, mert nem folyamatosan árusítják azt a terméket, mely az átadandó üvegben volt. Az italokat bolti jelleggel forgalmazó községi vendéglátó egységek pedig csak akkor veszik át a betétdíjas palackot, ha egyidejűleg hasonló árut vásárol az ember. Az ebbéli okok miatt sok családnál gyűlt már össze üres üveg — írja olvasónk, aki végezetül megkérdezi: mit kell tudni az üvegvisszaváltásra vonatkozó rendelkezésről ? E témával bizony már sokszor foglalkoztunk lapunkban, de úgy tűnik, mégsem elégszer, hiszen hol innen, hol onnan kapunk hírt mostanáig is ilyesféle gondokról, visszásságokról. Es ennek oka aligha lehet egyéb, mint munkaköri mulasztás. Általános érvényűek ugyanis az ezzel kapcsolatos előírások, miszerint a boltok, valamint az italokat kiskereskedelmi forgalomba hozó vendéglátó egységek a nyitvatartás teljes idejében kötelesek átvenni az ép állapotú, a tisztára mosott, az újbóli rendeltetésszerű használatra alkalmas minden olyan formájú és méretű üveget, melyet a visz- szaváltáskor árusítanak, vagy korábban értékesítettek. Eme ügylet lebonyolításánál lényegtelen, hogy a göngyölegben milyen áru volt, ez utóbbit nem kell tehát semmivel — még címkével sem — igazolni. Fontos tudni, hogy az üvegátvétel soha és sehol nem kapcsolható össze áruvásárlással. Befejezésül elmondjuk még, hogy a szóban forgó — a kereskedelmi és vendéglátó egységekben tapasztalt — rendellenességet célszerű bejegyezni a vásárlók könyvébe, mert ezáltal meggyorsítható a szükséges intézkedés, a szabálytalan gyakorlat megszüntetése — például Dusnokon is! Hogyan számítják ki a terhességi-gyermekágyi segély összegét? Kiskunfélegyházán lakik Ma- gyari Péterné, aki jelenleg szülési szabadságon van. Veszélyeztetett terhessége idején hosszabb ideig volt táppénzes állományban, sőt többször részesült kórházi ápolásban is. Ezeknek a napoknak, heteknek a következményét most nagyon „megérzi”, ugyanis a háromezer forintnál valamivel magasabb havi átlagkeresete ellenére még a kétezret sem éri el a részére folyósított terhességi-gyermekágyi segély. Aziránt érdeklődik: hogyan számítják ki eme társadalombiztosítási ellátás összegét, s hogy jár-e ehhez jövedelemkiegészítés? A jogszabályok értelmében a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a dolgozó nő a szülése előtti két,éven belül legalább 270 napon át volt biztosított. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetén az átlagkereset 65 százaléka felel meg a kiutalandó segély összegének. Aki még rövidebb ideig állt munkaviszonyban, s fizetett nyugdíjjárulékot stb., az nem jogosult az ilyen ellátásra. Ami az ön konkrét ügyét illeti, arra érdemben csak akkor tudnánk válaszolni, ha ismernénk, hogy az illetékesek milyen adatok felhasználásával állapították meg a szóban forgó segély összegének kiszámításához szükséges átlagkeresetet. Ebbéli informáltságunk híján csupán általánosan tájékoztathatjuk arról, hogy a terhességi és gyermekágyi segélyt — hasonlóan a táppénzhez — a segélyezés első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkáért járó keresetnek a napi átlaga alapján határozzák meg. (Ez alól kivétel, ha ebben az időszakban nincs számottevő keresete a dolgozó nőnek, ilyenkor e segélyt a segélyezés évének első napjától a segélyezést közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig kapott, — s a nyugdijjárulék-fi- zetési kötelezettséggel járó—pénzbeli és természetbeni juttatása figyelembe vételével számítják ki.) Ehhez az ellátáshoz hozzászámítandó a havi 290 forint bérkiegészítés. Tekintettel arra, hogy áz átlagbér ilyen célú megállapításánál nem vehető figyelembe a keresőképtelenség ideje, pontosabban a táppénz, érthetetlen, miért a betegségi állomány tényével magyarázza az átlagkeresete és a folyósított segélye közötti valóban jelentős különbséget. Ha netán a munkáltatójától hallotta ezt az indokot, akkor helytelen köz- lésrő van szó. Ügy. tűnik, esete kivizsgálásra, megoldásra szorul, javasoljuk, hogy ennek érdekében bizalommal forduljon a vállalati szakszervezeti bizottsághoz! Tervszerűen locsolják-e a kecskeméti utakat? A kecskeméti Csáktornyái utcában lakik Varga Gabriella, aki amiatt kesereg, mert szűkebb környezetében túlságosan ritkán locsolják a közutat, minek következtében néha oly nagy a por, hogy az ottani házak ablakait szellőztetés céljából sem lehet kinyitni. Véleménye szerint kívánnivalót hagy maga után a százezer lakosú város belterülete szilárd burkolatú útvonalainak ilyetén való tisztítása, pedig úgy tudja, víz van elég, sőt rendelkezésre állnák a speciális munkagépek is. Mások nevében is tudakolja, tervszerűen végzik-e az illetékesek a locsolási munkájukat? A köztisztasági feladatot is ellátó kecskeméti Kommunális és Költségvetési Üzem vezetőjétől, Pólyák Pétertől tudjuk, hogy a megyeszékhelyen összesen száz kilométernyi út tisztántartásáról gondoskodnak megkülönböztett módon, vagyis ilyen hosszúságú területről nemcsak a port szedik fel, de utána locsolást is végeznek. A nagyforgalmú, illetve tökéletesen kiépített utakat, a tavaszi,- nyári és őszi évszakban szinte naponta „fürdetik meg” az üzem dolgozói, az egyéb portala- nított útvonalak úgynevezett nagytakarítására ritkábban, két- három hónaponként kerül sor, mégpedig az előzetes terveknek megfelelően. A Csáktornyái utca is — mely peremkerületben található — az időszakonként locsolt területek közé tartozik. Persze jogos az olvasói észrevétel, hiszen az utak intenzívebb tisztítása is része lehet a megyeszékhely környezetvédelmének. Ez idő szerint a szűkös technikai ellátottság és a munkaerőgond egyaránt gátolja a rendszeresen locsolandó terület bővítését. Máris készül azonban a munkaprogram az új ötéves terv időszakára, amikor a kommunális üzem szándékozik — a gazdasági lehetőségektől függően — kiszélesíteni ezt a szolgáltatást. Összeállította: Veiket Árpád 1 *4 I É í
