Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

Mi vész kárba a fa alatt?... • Jóllehet a nagyüzemi gyümölcsösökben már korszerű berendezések­kel, gépekkel gyűjtik be a teljes termést, mégis évről évre több mil­liós kárral számolhatunk, amely a lehullott és (a alatt maradt almá­ból, barackból, körtéből származik. ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁÉ Szívesebben váltják vissza az üvegeket Hasznosnak bizonyult a jutalék 1980. szeptember 6. • PETŐFI NEPE • 3 Közhelyszerű megállapítás: min­den megtermelt érték, ami pocsék­ba ment, a népgazdaságunk kára is. A tények tisztázása végett szük­ségeltetett tíK mindjárt az elején rögzíteni. A nulló gyümölcsök ér­tékesítéséről, feldolgozásáról, az ott tapasztalt körülményekről szól ugyanis az írás ... * * * Hol van már az az idő, ami­kor disznókondák jártak a gyü­mölcsösökben? És a fák alján, ahol terített asztal várta az ál­latokat, az utolsó szem barackot, almát, körtét is összeszedték. Gond nélkül hasznosult a teljes ter­més. Volt időszak, amikor féltő gond­dal mentették a lehullott férges gyümölcsöt. Fakádba gyűjtötték, cefre készült belőle. Majd feles­ben valamelyik szeszfőzde feldol­gozta. Pálinka lett belőle kará­csonyra, húsvétra, névnapra.'.. A kisüsti fele volt az államé és a szezfőzdéé, a másik fele a pe­dig a kerttulajdonosé. Egészen addig, amíg a 60-as évek végén rendelet nem szabott gátat ennek a feldolgozási módnak. Helyébe lépett a bérfőzés, ami­kor ötven—hatvan—hetven fo­rintért mindenki megválthatta li­terjét a teljes mennyiségnek. Csakhogy kinek van négy öt ezér forintja pálinkára? Pláne egy. összegben... Pedig szépen, lassan, még ez a kistermelő számára előnyösnek alig mondható bérfőzési mód is megszűnik. Évről évre csökken ugyanis a szeszfőző kapacitás. Megyénkben tíz évvel ezelőtt még 89 szeszfőzdét tartottak nyil­ván a pénzügyőrök. Ma már csak ötvenhármat. Az ötven ÁFÉSZ- kisüzem közül 25 bezárta kapuit a jelzett időszakban. A Közép-ma­gyarországi Pincegazdaságnak tíz évvel ezelőtt 15 szeszfőzdéje volt, ma három... * * * Tételezzük fel, hogy három— négyszáz négyszögöl telekkel bí­ró kiskerttulajdonos' megmenti a kárhozattól az utolsó*szem gyü­mölcsöt is. Az odavalókat lecef- rézi. Szezon végeztével összegyű­lik két-három mázsa pálinkának- való. Kezdheti a kanosszajárást, hogy hol vállalják el a kifőzést. Igazunk bizonyítására egy példát: Telefon az egyik áfész ipari­kereskedelmi osztályára. — Van három mázsa barack­cefrém. Szeretném, ha pálinkát kifőznék. Kérem a segítségüket... — Egy pillanat türelmet kérek. Rövid tanácskozás a telefon túlsó végén. — Sajnos, nem vállalhatjuk ké­rem ... — Ha megmondaná, hogy miért nem? — Mert veszteséges a bérfőzés. Próbálkozzon esetleg valamelyik szakszövetkezetnél... (Az UNIVER ÁFÉSZ 1-es szá­mú szeszfőzdéje 1964-ben 33 ezer 627 hektoliterfok pálinkát főzött ki bérbe. Egy hektoliterfok, 50 százalékos szesz esetén egyenlő két liter pálinkával. 1974 óta vi­szont egy deciliter bérfőzésből eredő kisüsti sem csurrant ki a lepárlócsövekből.,) - * * * Újabb telefon. A válasz kis módosítással ugyanaz... — Szakszövetkezetünk ilyen kis mennyiséggel nem foglalkozik. Talán, ha lenne húsz hektó cef­re, akkor... Talán. Akkor meg­próbálhatnánk valahogy besuszte- rolni, amikor a tagjainknak is főzünk. Ámbár úgy tudom, hogy Nagykőrösön van egy szeszfőzde, kísérelje meg ott... Meg tán Lajosmizsén. De az utóbbi he­lyütt ne is, mert úgy hírlik, ez az üzem is bezárni készül.:. * * ■ * Meséli az egyik pénzügyőr: az idén száznegyvennél több zugpá­linkafőzőt lepleztek le a megyé­ben. Ugyanannyi szakszerűtlenül összebarkácsolt készüléket koboz­tak el. Nem egy helyütt úgy vé­dekezett a fülöncsípett, hogy azért kényszerült lelépni a törvényes útról, mert nem volt cég, ahol el­vállalták volna az összegyűjtött cefre kifőzését... * * * Panaszkodik a megyei Élelmi­szer- és Vegyvizsgáló Intézet igaz­gatója. Gyakran előfordul, hogy ellenőrizhetetlen helyről is fel­vásárolnak a kocsmárosok pálin­kát. Á törvényadta lehetőséggel szélmalomharcot folytatnak ez el­len. Ha megbüntetik, elbocsáttat­ják az italbolt vezetőt, akkor hol a biztosíték arra, hogy’ a helyé­be kerülő ném ugyanott folytatja, ahol az elődje abahagyta? Talán ügyködése folyamán már valami­vel óvatosabb lesz a trónra lé­pő... Pedig a szakszerűtlenül ve­zetett lepárlás nyomán, sok, egész­ségre káros, mérgező anyag ke­rül a pálinkába ... S ha drákói szigorral elérik, hogy az italboltok féldecis, de- cis poharaiba ne jusson egy, cent rézeleje,- »vagy- utópárlat' sem; ak­kor még mindig ott van az egyéb csatornákon értékesített zugfőzés­ből eredő pálinka, amelynek, fo­gyasztása épp a mérgező réz- és ciánvegyületek, valamint a ma­gas metilalkohol- tartalom miatt károsítja a szervezetet... Szabó Pál Miklós (Folytatjuk.) Szövetkezeti szakemberek találkozója Harkányban pénteken végétért a szövetkezeti szakemberek or­szágos találkozója, amelyet Pan­nónia ’80 néven immár tizen­egyedszer rendezett meg a TIT Baranya megyei Szervezete. A három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — nyolcvannál több szakvezetője ta­nácskozott két héten át a moz­galom időszerű kérdéseiről. A Pannónia ’80 alaptémája a XII. pártkongresszus határozatai­ból adódó szövetkezeti feladatok voltak, különös tekintettel a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tekre. Ismert szakemberek tartot­tak előadásokat és konzultációkat többek között olyan témákról, mint a magyar élelmiszer-terme­lés és a világpiac kapcsolata, a közgazdasági szabályozórendszer új vonásai, a hitelpolitika, a szö­vetkezeti önkormányzat, az ész­szerű földhasználat. A találkozó résztvevői a szak­mai program mellett t megismer­kedtek Baranya szép tájaival, történelmi emlékeivel és kulturá­lis nevezetességeivel, s naponta élvezhették Harkány világhírű természeti kincsét: a 62 fokos gyógyhatású termálvizet. (MTI) Bűvös kockák Negyedmillió bűvös kockát sze­relnek össze, és csomagolnak az idén a székesfehérvári szövetke­zeti műszaki szolgáltató vállalat­nál. Jövőré — tekintettel arra, hogy a „Rubik-kocka” igen kere­sett exportcikkünk — évi fél­millióra növeli termelését a szé­kesfehérvári üzem. Előzmények, sürgetések A szédhenyivárösi lakásszövet­kezet egyik tízemeletes házáról van szó. A lakók — ja 'két lépcső- házban összesen hatvan család — immár két esztendeje élnek együtt, kisehb-nagyobb zökke­nőkkel; alapjában békésnek mondható módon. Ám ez a vi­szonylagos zavartalanság egyál­talán nem jelenti azt, hogy eddig minden rendiben ment; hogy ne kívánták volna sokan, úgymond a vitás kérdések, a problémáik ren­dezését, megoldását Panasz, kifo­gás, sőt kimondott csalódás volt éppen elég, kezdettől fogva. Kezdődött a sok-sok építészeti­kivitelezési panaszokkal. Ezeket alig győzték a lakók összeírni. S ha zömükben azóta ki is javítot­ták a hibákat, maradt továbbra is gond elegendő. (Huzatosak a la­kások; rosszul zárnak az ajtók, ablakok; akadozik a fűtés, meg egyenetlen; gyakran rossz a lift; a haszontalan miunka miatt fel­szakadoznak a fali szegélyek stb.) A panaszáradat tehát az építők ellen indult eL S folytatódott a lakók egymás elleni jogos vagy olykor eltúlzott kifogásaival. Lo­pások, rongálások, zajongások s egyebek keserítették egymás éle­tét. Meg névtelen, mocskolódó le- velezgetések is néha. Ezeket kö­vették azután a lakásszövetkeze­tet érintő, az irányítást, a veze­tést kritizáló megjegyzések, véle­mények. Mi sem volt természete­sebb hát, mint hogy össze kellett hívni a lakógyűlést, és meghívni arra a szövetkezet vezetőit. Az éremnek két oldala yan Ennek a gyűlésnek többféle ta­nulsága is van; mindegyiken ér­demes lenne hosszabban eltűnőd­ni, elsősorban éppen a jövő miatt Kezdjük azzal, hogy első alka­lommal kudarcba fulladt az igye­kezet: a lakóknak csupán egy- harmada jött el a hívó szóra. Nem bizonyult elegendőnek, a kira­gasztott felirat. Szükség volt a közvetlen' meggyőző szóra, a ba­rátságosabb invitálásra is, meg a levélszekrényekbe tett, gépelt Többszöri utasítás és figyel­meztetések után végre kedvezően változott, javult az üvegvissza- váltás helyzete— állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség legutóbbi vizsgálata. Az árhivatal 1978. évi rendel­kezése anyagilag is érdekeltté tet­te a kereskedelmi vállalatokat az üvegpalackok visszavételében, s ehhez hasonlóan változott tavaly az öblös üvegek ára is. 'Ennek ellenére hosszú ideig maradt az áldatlan vita a vásárlók és a bol­tok között, sok helyen megtagad­ták, vagy korlátozták az üveg- visszaváltást. A Belkereskedelmi Minisztérium sorozatos ellenőrzé­sei, figyelmeztetései végül is ered­ményre vezettek. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség az idén a budapesti és valamennyi vidéki felügyelőség bevonásával országosan >1845 élelmiszer- és vendéglátóüzletben folyamatosan vizsgálta az üvegvisszaváltással kapcsolatos rendelkezések érvé­nyesülését, A tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyagi érde­keltség a fogyasztók szempontjá­ból kedvezően éreztette hatását, összességében javult az itt érvé­nyes jogszabályok végrehajtása. Az ellenőrök szerint a korábbi­nál lényegesen kevesebb helyen — mindössze 18 élelmiszeribolt­ban és 16 vendéglátóhelyen — és kevesebbszer, főleg szombati na­pokon, tagadták meg az üvegek visszaváltását. Ritkább volt az egyes üvegfajták visszaváltásánál a vita, s csökkent a kereskedel­mi dolgozók magatartására vis­szavezethető kifogások száma is. Több hiányosságot tapasztaltak viszont az ellenőrök a vásárlók kötelező tájékoztatásában, s gya­koribb volt a betétdíjak helyte­len felszámolása. Míg az üveg­visszaváltási kötelezettségnek a meghívókra. S arra is — ez lett végül a sikeres gyűlés „titka” —, hogy a lakásszövetkezet elnöke — dr. Hegedűs István — és ügyve­zetője — Moduna János — is je­len legyen. Emellett már a kezdet kezdetén sikerült meggyőzni a jelenlevő­ket, hogy „parlamentáris” mód­szerrel, fegyelmezetten kerüljön sor a tanácskozásra. (Ne úgy, minit az előző, 'balul sikerült ös­szejövetelen, amikor bábeli zűr­zavar jellemezte az amúgy is ha­tározatképtelen gyűlésit) A fen­tiekhez társult az időpont jobb megválasztása is. Az így kialakult eszmecsere, vita érthetően több eredményt hozhatott. Egy dolog például min­den értelmes ember előtt tökéle­tesen világossá válhatott. 'Az, hogy az ilyen szövetkezeti lakó­háznak, lakóközösségnek sok-sok jogosan felemlíthető gondja van ugyan, ám ahogyan mondani szokás, yan az éremnek egy másik oldala is. Mert téved, aki azt hi­szi, úgy fogja fel a dolgot, hogy az egyik oldalon vannak az „ár­tatlan” lakók, a másikon pedig a lakásszövetkezet „bűnös” vezető­sége. Éppen a sikeres lakógyűlés bizonyítja, hogy nem ez a valós helyzet. Nézzük közelebbről. Csak jelzésszerűen, néhány pél­dát az egyik oldalról: Sok a hozzájárulási, üzemelte­tési költség; sokat ad 'ki a vezető­ség munkabérekre, fogyóeszkö­zökre; ibeázik az épület teteje, a tizedik emeleten lakó emberek végtelen keserűségére; esőzések idején megáll a víz a bejáratnál; kihasználatlanul áll' a házmeste­ri lakás hosszabb ideje már; 'baj van az' ajtók zárhatóságával; hi­bás a kaputelefon; megoldatlan a ház 'környékének a locsolása stb. És íme a „másik fél” jogos ész­revételei, kifogásai: A lakók nem ismerik eléggé az ügyviteli-ügyrendi szabályokat; sokan nem érzik eléggé sajátjuk­nak a házat, nem igazi tulajdono­sok; előfordult, 'hogy egy közgyű­lést fél évig nem tudtak megtar­tani, olyan nagy az érdektelen­ség; ezt a gyűlést is meg kellett ismételni, mert először nem si­került; a ház felnőtt lakói fi­gyelmetlenül mennek el a gyere­vizsgált üzletek 98 százaléka ele­get tett, a boltok 36 százaléká­lból 'hiányzott az ártábla. Az élel­miszer-kereskedelemben az üzle­tek 8 százalékában, a vendéglátó- helyek 2 százalékában az előírá­soktól eltérő betétdíjakat aikal- mbztak; a legtöbb szabálytalan­ság a konzerves üvegeknél fordult elő. A vásárlók jogos kifogásai, a feltárt szabálytalanságok miatt a felügyelőségek 173 esetben von­ták felelősségre az érintett holtok, üzletek vezetőit, dolgozóit; 82 esetben 95 ezer forint bírságot is kiszabtak. Az átfogó ellenőrzés során az is kiderült, hogy mitől javult meg örvendetesen a tavaly még tarthatatlannak vélt helyzet. Egyszerűen attól, hogy a vállala­tok többsége a minisztériumi sza­bályozásnak megfelelően a visz- szaváltott üvegek után is forgal­mi jutalékot fizet a bolti dolgo­zóknak, akik ezen felül eseten­ként 'külön 0,5—1 százalék juta­lékot is kapnak. Az üvegeket minden vásárlói panasz nélkül', rendben visszavál­tó boltokban akadtak viszont egyéb kifogások. A tiltó rendel­kezések ellenére például Bara­nya, Somogy és Pest megyében több iboítban a kenyeret, a pék­süteményt és az egyéb csomago- latlan élelmiszereket árusító dol­gozók veszik át az üvegeket. Az­zal együtt, hogy — a palackibe­szerzési gondokkal is összefüggés­ben — a szállító vállalatok egy része jobban megszervezte a gön­gyölegbegyűjtést, nem változott lényegesen á monopolhelyzetben lévő iparvállalatok, például a sör­ipar, a szeszipar ilyen irányú te­vékenysége. Egyes területeken változatlanul rendszertelen az üveg-visszaszállítás, s ezért a gön­gyölegek felesleges tárolása to­vábbra is gondot okoz a boltháló­zatban. (MTI) kék rongálásai mellett, nem el­lenőrzik, nem figyemzetetik őket elégszer; a szocialista együttélés­nek számos akadálya, szépséghi­bája van; vannak, akik pontatla­nok a fizetési kötélezetttségek tel­jesítésében; olykor négy-öt-hat- ézer forintos hátralékok is elő­fordulnak, s ez nehezíti a lakás- szövetkezet szabályszerű és fo­lyamatos működéséi Szavak a felelősségről Vélemények, ellenvélemények, ■kételyek és kifogások hangzot­tak el, gyors egymásutánban ezen a remekül sikerült gyűlésen. Néz­tem az arcokat, a mozdulatokat a tanácskozás 'kezdetén, és a vé­gén. Az összehasonlítás lehetősé­ge adva volt hát, s ennek a lénye­gét valahogy így lehet összefog­lalni: Sértett, sőt dühös emberek, tel­ve sok kifogással, bizonytalanság­gal, egytbegyűlnek. Egyesek indu­latosan, mások „csupán” bizal­matlanul kezdik; s megint mások optimistán. Aztán a kérdésekre jönnek a válaszok, s ha nem megfelelőek, 'következnek ' az újabb, a részletesebb válaszok. Míg lassanként összeáll a való­ságnak talán, leginkább megfelelő kép a lakóközösség tagjai előtt — önmagukról, életükről, hétköz­napjaikról. v Sokaknak tetszik az elnök nyu­godt hangja, meggyőző érvelése. Egyesek jól láthatóan bólogatnak, amikor az egymás iránti törődést; meg a saját felelősséget emlegeti. S az\is, amikor hivatalos adatok­ra, tényekre hivatkozva kételye­ket oszlat el. Például azzal, hogy megemlíti: aj szövetkezetét eddig szabályszerűen ellenőrizte a NEB, a MÉSZÖV és a tanács revizori csoportja, sőt az ügyészség is. Nyilván másokban is felmerült: ezeknek a szerveknek a szakem­berei, képviselői értik a dolgukat, hogy lehet bízni bennük. A széchenyivárosi lakásszövet­kezet egyik tízemeletes házának a lakói nyílván ezután is mérge­lődnek, ha jogtalan sérelem éri őket, ha valamilyen szempontból hátrányos helyzetűeknek érzik majd magukat Ez nyilvánvaló. Ám talán az sem lehet kétséges az eredményes gyűlés után, hogy ki-ki alaposabban, hozzáértőbben, megfontoltabban „nyúl majd a kérdésekhez”, ha azoknak a szö­vevényeiben okosain akar eliga­zodni. Ehhez viszont — amint dr. Hegedűs István elnök mondot­ta — mindenkor nyitva áll a szö­vetkezet igazgatóságának az aj­taja. Minden felelősséget érző, jó ügyet képviselő lakótárs előtt Varga Mihály FILM JEGYZET A biztosan ölő sárkány lady Tagadhatatlan, hogy érdekes és hatásos sport­ág a karate. Érdemes megtapasztalni, még így a filmvászon innenső ol­daláról is, milyen fur­csán ötvöződik benne a szabadfogású' birkózás az ökölvívás eszközeivel, és a kemény ütések,' rú­gások nyomán • patakzik a vér. Hát még, ha bo­rotvaéles szamurájkar­dok szeldesik a néző széme láttára a kezeket, fejeket, nyakakat, ez az­tán naturalizmus a ja­vából. Ezzel a sokféle látványossággal szolgál ez a most bemutatott nyaka tekert című japán krimi fölös mennyiség­ben. No és a ritkán lá­tott helyszíneket, a ja­pán nagyvárosok színes forgatagát, a modern és hagyományos életforma keveredésének magával ragadó jeleneteit sem lehet kihagyni, mint megtekintésre ajánlható kü­lönlegességeket. Arról azonban tegyen le a né­ző, hogy értelmes, logikus, lélek­tanilag legalább minimálisan megalapozott történetet keressen a filmben. Naiv, imitt-amott ne­vetségesen primitív fordulatok követik egymást, és csak a nagy tömegverekedések vannak gondo­san megrendezve, melyekben a főszerepet a sok kitűnő kaszka­dőr mellett, egy rendkívül bájos, rokonszenves fiatal hölgy, Ecsuko Siomi játssza, valarpint barátnő­je, a hasonlóképpen rokonszenves Micsi Love. Az embernek az az érzése a film megtekintése után, mintha a jápán filmgyártóknak egyetlen egy „büszke törekvése” vált volna valóra ebben a tör­ténetben, nevezetesen az, hogy ők is tudnák kommersz amerikai tí­pusú kaland filmeket összeeszká- bálni, tehát ,minden bizonnyal versenyképesek ebben a nem ép­pen magas színvonalú mezőny­ben; Hát nem éppen a verseny- képesség jegyében zajlanak a film jelenetei, a jól bevált sablonokat nem a japán rendező, hanem e műfaj nyugati szaktekintélyei tudják jobban, hatásosabban al­kalmazni, mert nem felejtik el azt a fontos törvényt, hogy a me­t | nek fordulatosnak kell lennie magában is. És ezt a mesét kell feldíszíteni a gegmanek ötle­teinek füzéreivel. Egyébként a film tanulságos a tekintetben, mi­lyen lehet a szériában gyártott japán kalandfilm világa, de sem­miképpen nem derül ki belőle, hogy ennél sokkal, de sokkal töb­bet tud a japán nemzeti film­gyártás. Elég későn ismerkedett meg az európai néző, s így a magyar filmlátogató is a japán filmmű­vészet értékeivel. Elsőnek Kuro­sawa Akira filmjei arattak sikert, mindannyian emlékszünk a Vi­har kapujában című szamuráj­történetre, és a Hét szamuráj cí­mű álkotásra, amely tökéletesen sikerült, és amelynek amerikani- zált változatát Hét mesterlövész címmel hasonlóképpen bemutat­ták a magyar mozikban is. Em­lékszünk a Hirosima gyermekei című döbbenetesen realisztikus féidokumentum-filmre és a Ko­pár sziget című alkotára, amely a legtisztább vizualitás eszközei­vel hatott, tekintettel arra, hogy a történet közben egyetlen szónyi dialógus sem hangzik el. A Ho­mok asszonya és az Onibaba ha­sonlóképpen emlékezetes regény­adaptáció. A biztosan ölő sárkány lady azonban ezekből az értékekből nem kölcsönzött semmit. Pedig a szereplők tehetsége kétségbe­vonhatatlan. Szívesebben láttuk volna őket valamilyen épkézláb, érdekes, a mai Japánt valóban híven bemutató történetben. Cs. L. I Egy lakógyűlés tapasztalatai Ha valákírfek rria szövetkezeti lakása van, érzi-e — érez- heti-e — igazi tulajdonosnak, gazdának önmagát? S ha igen, nyílik-e lehetősége rendszeresen jogainak gyakorlására? És a megszerzett, tényleges jogai mellett érzi-e az illető a ráne­hezedő kötelességek, feladatok súlyát? A szövetkezeti tulaj­don jellegéből adódóan a hétköznapokon a lakótársakkal egyetemben érzi-e-a közösségi felelősséget? Ilyen és hasonló kérdéseken töprengtem, amikor a napokban az egyik kecske­méti lakógyűlésre készültem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom