Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1980. szeptember 5. Férfiöltönyök, női kabátok és dzsekik tőkés bérmunkában A budapesti Oj Egység Huhá. zati Ipari Szövetkezet kilencven dolgozót foglalkoztató solti részlege, négy és fél millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt, és 33 százalékkal növelte a termelés hatékonyságát. Ez év első felében több mint 22 ezer darab férfinadrág készült belföldi piacra Solton, s 11 ezer női kabátot gyártottak NSZK-beli partnerük részére. Az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, tíz százalékkal növekedett a részlegben a munka hatékonysága. — Szövetkezetünk három éve tart fenn partnerkapcsolatot az NSZK-beli Gelco céggel — mondta Répást Henrik üzemvezető. —■ A németek szállítják a szükséges alapanyagokat, kellékeket és mo- dellmintákat, s megrendeléseik többségét solti üzemünk elégíti ki. Jelentősebb változások várhatók termelésünket illetően a hátralévő hónapokban. A közelmúltban ugyanis kaptunk egy osztrák megrendelést, miszerint nyolcezer darab mellényes férfiöltönyt kell legyártanunk november végéig. Továbbá növelte második félévi bérmunkaigényét német partnerünk is és a női kabáton kívül, 1350 darab női dzseki gyártására kötött szerződést szövetkezetünkkel A harmadik negyedév végén tehát leállunk a hazai piacra készített férfinadrágok gyártásával, hogy eleget tudjunk tenni a növekvő nyugati megrendeléseknek. — Részlegünk idei össztermelésének, várhatóan mintegy 80 százalékát a tőkés bérmunka jelenti majd — mondta végül az üzemvezető. — Az elkövetkezendő • Bartal Ferenc a női télikabátokat meózza. esztendőkben is szeretnénk fenntartani és tovább szélesíteni e kapcsolatokat nyugati partnereinkkel. Sok ezer termék készül évente a solti részlegben, de az idén még egyetlen darabot sem küldtek vissza a tőkés megrendelők, ami arra enged következtetni, hogy elégedettek munkájukkal. A nyugati kereskedők magas minőségi mércéit figyelembe véve, amelyeket különösen a divatcikkekkel szemben támasztanak, ez nem kis dicséret. Vagyis nemcsak a hatékonyság növekszik kedvezd gyorsasággal a solti üzemben, hanem termékeik minősége is kifogástalan. K. E. # Varrják a férfiöltönyöket. !|w • Takács Sándorné és Faréj Jánosné a mellényeket vasalja. (Méhest Éva felvételei) HÁZUNK TÁJA Beköszöntött az ősz Hétfőn búcsúztattuk a nyarat, beköszöntött a csillagászati ősz. A nappalok rövidülésével sokasodnak teendőink a ház körüli kiskertekben. Szerte a megyében készülnek a szőlő- és a télialma- szüretre. A GYÜMÖLCSÖSBEN a téli alma szedése előtt most szakíthatunk időt a csonthéjasok metszésére. Sokéves tapasztalat, hogy ezek a melegkedvelő növények jobban meghálálják a nyár végi zöldmetszést, mint a kora tavaszit. Nem mozgásodnak annyira. Fiatalíthatjuk az idősebb meggy- és cseresznyefáinkat. Bátran markoljuk meg a fűrész és a metszőolló nyelét, ritkítsuk a zsúfolt fák belsejéből magasra törő hajtásokat. Ezek a sűrítő ágak nemcsak a szüreti munkát, de a növényvédelmet is akadályozzák. Ha felkopaszodott vesz- szőket, ágakat találunk, ezeket vágjuk vissza. Készüljünk a téli alma szüretére. Fertőtlenítsük, meszeljük a raktározásra szánt helyiségeket. A bogyós gyümölcsök is adnak munkát az elkövetkezendő napokban. A szamócát telepítsük el, mert a később földbe kerülő palánták már rosszul gyökeresednek, ezért jövőre kevesebb és gyengébb minőségű gyümölcsöt hoznak. Lássunk hozzá a köszméte szaporításához. A félig megfásodött hajtásokból 15 centiméteres darabokat vágjunk és árnyékos helyen rendszeresen öntözve dugvá- nyozzuk. A málnáról a megfásodott, le- termett vesszőket tőből távolítsuk el. Egy méter magasságban vágjuk vissza az idei hajtásokat is. A SZŐLŐBEN sem pihenhetnek a gazdák. A nagy csapatokban vándorló seregélyek ellen most kell védekezni, de a hasznos rigók is szívesen ritkítják az édes fürtöket. Védekezhetünk ellenük műanyaghálóval; csillogó-villogó rafia csíkokkal; zörgő-forgó szél. fújta konzerves dobozokkal, valamint fürtre húzott tejes zacskóval. Az utóbbinál azonban vigyázzunk, mert ha beteg fürtött zacskózunk, akkor nagy kárt okoz« hat a levegőtlenség következtében fellépő szürkerothadás. A szüret még néhány hetet várat magára, ezért pótolhatjuk a megrongálódott kötéseket, ilyenkor igyekezzünk a fürtöket a hajtások között úgy fordítani, hogy a nap minél jobban érje őket. A csemegeszőlő szedésekor az érett fürtöket szedjük, mert ez a fajtacsoport nem utóérő. Téli eltevésre csak a vastag héjú fajták alkalmasak. Ellenőrizzük és javítsuk ki a feldolgozó gépeket, kádakat, hordókat. Ha nagy lesz a várható termés, akkor még nem késő új • A közeli napokban sorra indulnak a nagy teljesítményű almaválogató gépsorok. hordókat vásárolni. A néhány tőkés gazdának elég csak egy-két üvegballonról gondoskodni. Ne hanyagoljuk el a pincék fertőtlenítését sem. A ZÖLDSÉGES KERTBEN vethetjük a sóskát a kiöregedett ágyásokba, de az áttelelő spenótot is. Az utóbbinál figyelni kell arra, hogy a fejletlen, de a túlfej lett növények sem telelnek jól, ezért a szakaszos, hetenkénti vetés ajánlható. A magvakat 25 centiméteres sortávolságra, 2—3 centi mélyre vessük, az előkészített, trágyázott talajba. Az áttelelő fejes salátákból még vethetünk a szabadföldi palántaágyba, négyzetméterenként körülbelül 2 grammnyi mennyiséget. A borsót, a másodvetésűt, amely virágzik, öntözzük, hiszen rendszeres vízellátás jelentősen megnöveli a termés mennyiségét. A késő őszi érésű hónapos retket ismét vethetjük. A DlSZKERTBEN szaporíthatjuk az évelő virágokat. Az elnyíltak szárait érdemes visszavágni és a tövet kiásva annyi részre osztani, hogy minden tövön maradjon gyökér. A túl nagy gyökérzetet érdemes ritkítani és visszavágni. Az így szétosztott növényeket az alaposan elmunkált talajba ültessük szét, öntözzük be és lehetőleg tőzeggel takarjuk. A legszebben virágzó dália töveket jelöljük meg és jövőre ezeket szaporítsuk. A hagymás növények közül a korán virágzóak hagymáit a jövő hét végéig ássuk a földbe. A NÖVÉNYVÉDELEMBEN egyik legfontosabb feladatunk a téli alma és körte megvédése a kaliforniai pajzstetűktől, a vara- sodástól és a moníliáktól. Érdemes azonban lisztharmat és takácsatka elleni szert is keverni a permetlébe. Ezért a következő szer kombinációt használjuk: Chl- noin Fundazol 50 WP, 0,08 százalékos töménységben; Safidon 40 WP, 0,25 százalékos töménységben; Mltac 20, 0,2 százalékos töménységben. Az új telepítésű szamócát a levélfoltosságok, a sodrómolyok és a lisztharmat ellen érdemes védeni a következő szerkombinációval: Chinoin Fundazol 50 WP, Zineb, Karathane FN—57, valamint ünitron 40 EC. A későn érő őszibarackot fertőzi a monília és károsítja a keleti gyümölcsmoly. Az érés idejétől függően Unlfosz 50 EC, 0,1 százalékos oldatát; vagy Bi 58 EC, 0,1 százalékos oldatát keverjük a permetlébe Chlnoln Fundazollal. A csemegeszőlőben a fürtökről a szürke rothadással, a fakó fot- hadással, valamint a peronoszpó- rával fertőzött részeket vágjuk ki és semmisítsük meg. A zöldségek között a másodvetésű uborkát a takácsatkák és a lisztharmat veszélyezteti. A Karathane FN—57 mellett keverjünk a permetlébe atkaölőszert: Pol-Akaritoxot, vagy Mltac 20-at, 0,2 százalékos töménységben. A másodvetésű borsót veszélyezteti a lisztharmat, de az akácfahernyók kártétele is. Ellenük eredményesen védekezhetünk ünitron 40 EC-vel, valamint Thiovittal. A megkésett érésű paradicsom- ágyásokat különböző levélfoltosságok károsítják. Ellenük hatásos a Zineb, a Cuprosan Super D, valamint a rövidebb várakozási idejű Orthocld. A védekezésnél fokozottan ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására. Cz. P. A mammut rejtélye Ma már senkit sem lepnek meg olyan jelentések, hogy a Szovjet- unió északkeleti részén jó állapotban megmaradt mammutma- radváenyőkat találtak. A legutóbbi ilyen felfedezés azonban szenzációt váltott ki. A leningrádi tudósok általi a Kolima és a Katanga folyó (Szibéria) medencéjében italált mammutmaradványok- ban lipideket, olyan szerves anyagokat mutattak ki, amelyekből javarészt az emberek és a magasabb rendű állatok agyveleje álU Abban, hogy ezek az anyagok 40—50 ezer évig természetes módon konzerválódni tudtak, az a meglepő, hogy a laboratóriumokban eddig fagyasztás révén egy hónapot alig meghaladó ideig lehetett csak lipideket konzerválni. (APN) Filmre veszik a betegséget A Jereváni Röntgenológiai és Onkológiai Intézeti munkatársai olyan, speciális műszert hoztak létre, amelynek a segítségével néhány másodperc alatt sikerül a belső szervek lappangó megbetegedéseit felderíteni. A betegségek megelőzésének és korád feltárásának ez az új módszere még a legkisebb'rejtett elváltozásokat is jelzi. Az egyes patológikus helyekről a pontos képet egy szinkron felvevő készíti, amely a filmkockát különböző vetületekben nagyítja fel. APN—KS Akupunktúrával a dohányzás ellen A lett orvosok jelentős tapasztalatot halmoztak fel a dohányzás elleni küzdelem új módszerének, az akupunktúrának (tűterá- pia) alkalmazásában. A páciensnek már az eljsŐ kezelés után észrevehetően csillapodik a dohányzás iránti vágya. A kezelés során keletkező mikroáramok az aktiv pontokon keresztül a központi idegrendszerre hatnak, és mintegy felborítják a dohányzás iránti szükségletet diktáló „programot". A lett orvosok imponáló statisztikával rendelkeznek: á gyógyító kúra befejeztével 10 közül 7 dohányosban tartós reflex alakul ki a dohányzással szemben. (APN) Utak műanyagból Az új műanyagból, a dornitból, a • nyugat-Szibériai Vaszjiugano Olajbányászat! Felügyelőséghez tartozó, elmocsarasodott szakaszon építették az első utat A helyszínen terítették ki a rugalmas hártyagöngyöleget, és beszórták kavics réteggel Az ilyen út építése az eddig alkalmazott „talpgerenda” módszernél háromszor gyorsabb. A műanyag úthoz nem kell faanyag, amelynek beszerzése és szállítása sok időt igényel. (APN) Házi kivitelezés BÜSZKÉN MUTATNAK az új istállókra,, száritókra, átalakított raktárépületekre a téesz-elnökök, az állami gazdaságok igazgatói, a mezőgazdasági üzemek vezetői. Örömük jogos, az építmények (lázi kivitelezésben készültek, esetleg a tervezést is ők maguk végezték. S megmagyarázzák rögtön az elégedettség okát is: „egy-másfél évvel előbb került így tető alá az épület, mintha külső céggel dolgoztattunk, volna, ráadásul spóroltunk vagy két milliót”. Hasonló adatokat sorolnak országszerte. Saját építőbrigádja, csoportja, kivitelező részlege van. már majd minden jelentősebb mezőgazdasági termelőüzemnek. A MEGSZAPORODOTT építési, felújítási tennivalókat valakinek el kell végeznie. Mi sem egyszerűbb, vélhetnénk, megbízunk egy irodát a tervezéssel, «lő terem tjük a szükséges pénzt, fizetünk, s „kulcsrakész” épületet kapunk. A tapasztaltabbak már tudják, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az építési munkákat faluhelyen jórészt a viszonylag kis kapacitású építőipari szövetkezetek végzik. Karbantartási, felújítási feladatokat ők sem szívesen vállalnak, hisz .gazdasági eredményességük elsősorban attól függ, hogy milyen értékű anyagot építettek be egy adott időszak alatt. Ha mondjuk egy istálló falát vakolják újra, vagy új közfalat húznak fel, az bizony nem emeli az eredményességi mutatóikat.. Ha pedig távoli munkahelyen építkeznek, a hasznot felemészthetik a szállítási, felvonulási költségek. A kapacitásukat gyakorta hónapokra előre lekötötték. Egyre többet beszélnek munkaerőhiányról, s a téeszek állítólagos tisztességtelén módszereit hánytorgatják föl. Mert azok, úgymond, elcsábítják a szakembereket, av kőműveseket, ácsokat, az asztalosokat. Megfeledkeznek közben arról, hogy ezeket az embereket nem ők képezték ki, annak idején az építőipari nagyvállalatoktól jöttek hozzájuk, nagyobb kereset reményében. A MEZÖGAZDASAGI üzemek kényszerhelyzetben vannak. Kénytelenek építő brigádokat szervezni. Nem olcsó mulatság. Tervezőt, épitészmérnököt a városokból kell hozniok. Olyan keresetet kell biztosítaniuk, olyan feltételeket kell teremteniük, jiogy a diplomásnak megérje elmennie a „világ végére”: Általában nem is maradnak ott végleg. Addig viszont elkészítik azokat a terveket, amelyekhez a gazdaságok csak hosszú-hosszú hónapos várakozás után juthatnak —, s ami szintén nem mellékes szempont, úgy hogy figyelembe veszik a helyi sajátosságokat, igényeket. SZAKMUNKÁSOKAT is toborozni kell. ^Biztos állást ők is csak többletkereset fejében adnak fel. A személyi feltételek megteremtése után, a gépek, berendezések következnek. Időnként megteszik máshol már kiselejtezett masinák is, beszerzésük azonban így is drága. Olyan csoportot, amely az. adódó építési munkák zömét szakszerűen el tudja végezni, csak a jobb módú gazdaságok tarthatnak. Ok tudnak akár milliókat megtakarítani azzal, ha maguk építkeznek, nem várnak az építőipari vállalatok vagy szövetkezetek szabad kapacitására, a saját munkásaikat nógatják, s nem kell alkudozniuk az egyre növekvő kivitelezési költségeken. G. A. Takarékosság a cementtel Nem is oly rég csak a fogyókúrázók számi tgatták, hogy hány kalóriát fogyasztanak naponta. Ma már nem ütközünk meg azon sem, ha összehasonlítást olvashatunk arról, hogy mennyi energia szükségesül kg sertés-, marha- vagy csirkehús előállításához És minél drágább'lesz az energia —: már csak a lehetséges megtakarítás miatt is —' annál több terméknél kényszerülünk megvizsgálni, hogy mennyit tartalmaz ezen természeti erőforrásiból. Nincs ez másként az építőipar anyagainál sem. Ezúttal ivegyük példának a cementet, és leggyakoribb felhasználási módját, a betont. Táladagolják A Norvég Betonszövetség ösz- szehasonlító adatai szerint 1 tonna acél előállításához 700 liter, ugyanannyi tégláéhoz 200, míg cementéhez 130 liter olaj szükséges. Ha a cementből1 betont keverünk, és funkcionálisan nézzük, hogy azonos igénybevételnél mennyi az acél, a tégla és a betonszerkezet energiaigénye, az előbbi arányok akkor is igazak maradnak. így várhatóan tovább növekszik a 'beton alkalmazási köre, tehát még inkább fontos, hogy az egységnyi mennyiségbe ne kerüljön több cement annál, mint amennyi feltétlenül szükséges. Hazánkban az idén körülbelül 12 millió köbméter betont állítanak elő. Igaz, hogy ennek nagyobb hányada ma már különböző ibetonüzemekben készül — innen szállítják az építési helyekre, valamint az előre gyártókba — de ennek ellenére nemcsak a maradéknál (a kisüzemeknél, a magánépítőknél) lehetne cementet megtakarítani. Az ÉGSZI gyorsjelentés egyik múlt évi száma 'beszámol arról, hogy a budapesti betonüzemek átlagosan 16,7 százalékos cement-túladagolással dolgoznak. E többlet mintegy 40— 50 forinttal' drágítja a beton minden egyes köbméterét. Miért van ez így — szükségszerű-e a többlet-felhasználás, vagy nemtörődömség okozza? Csak ragasztóanyag! A cement tulajdonképpen speciális ragasztóanyag. A kavics és a homokszemeket — szaknyelven az adalékanyagot — kötiösz- sze. Annál kevesebb kell belőle, minél kisebb a ragasztandó felület, vagyis ha a nagy kavicsok közti űrt kisebb kavicsok töltik ki. Így a cementnek Valóban csak ragasztania kell, nem pedig adalékanyagot pótolni. Ráadásul így lesz erősebb a 'beton, mivel a túladagolt cement — a vastagabb ragasztóanyag — nemhogy növeli, ellenkezőleg inkább csökkenti a szilárdságot. Mindebből az következik, hogy a homokos kavicsot osztályozni kell, majd - a L ibetoün technológus előírja, hogy melyik szemnagyságú — szaknyelven frakciójú — anyagból mennyi kell 1 köbméter betonba. Az optimálisan előkészített adalékanyaghoz azután újra csak a technológus által előirt cementmennyiséget kell hozzáadagolni. Ha minden ilyen egyszerű, akkor miért fogyasztanak a szükségesnél több cementet a betongyárak? (Mert a magánépítőknél ez „természetes”, hiszen ők ritkán juthatnak osztályozott kavicshoz.) Először is, kevés üzemben található megbízható, vizes osztályozó berendezés. Gyakoribb a .vibráló rostákkal működő úgynevezett száraz rendszerű osztályozó, amely a nedves adalékanyagot már nem választja szét tökéletesen. így a betontechnológus a rosszabb körülményeket veszi alapul a receptúrá'k összeállításánál Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a munkások se tartják be mindig azt az előírást, hogy melyik szemnagyságú kavicsból mennyit tegyenek a betonba, akkor újra csak növelni kell a cementhányadot. És biztos ami biztos alapon inkább több kerüljön bele, mint. .kevesebb. A túlbiztosítást erősítik a pontatlan mérlegek és az elromlott automatic k is. Ha a kezelő nézi a mutatót, akkor gyakran megesik, hogy túlfut az előírt ponton, mire ujját leveszi az adagolást vezérlő gombróL Hasonló „szubjektív ok”, amikor a betoniüzem oda is erősebb betont küld, ahová gyengébb is elég lenne. „Egy kocsiért nem érdemes változtatni a programon” — de naponta hány kocsi viszi a felesleges többletcementet? Mi olcsóbb? Persze létezik „elismert” többletfelhasználás is — de a gazdaságosságot ilyenkor is vizsgálni kellene. Például, ha a technológia folyós betont kíván, akkor a hígítás történhet vízzel és vegyszerrel is. Ha vízzel teszik, akkor a szilárdság miatt növelni kell a cementadagot Kérdés, hogy mi olcsóbb: a pótlólagos cement, vagy a plasztifikáló vegyszer? Mi olcsóbb: a- 'betongyárak technológiájának tökéletesítése, a munkafegyelem megkövetelése, vagy az elpocsékolt cement megfizetésé? Az évi 12 millió köbméter beton, megszorozva a 40— 50 forint többletköltséggel 500— 600 millió forintot jelent. N. G.
