Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. szeptember 4. TUDOMÁNY—TECHNIKA Korszerű autóbuszok A modern autóbuszok kényelem, sebesség, biztonság tekintetében méltó versenytársai a személyautóknak. A korszerű autóbuszok tervezésénél általános törekvés az utastér teljes kihasználása; minél kényelmesebb — lehetőleg tetszés szerint állítható — üléseket és nagy méretű csomagteret igyekeznek kialakítani. A motort többnyire a vázszerkezet alá, középre vagy hátra, a kocsi tarába helyezik, nem úgy mint régen, a busz elejére. Mindenesetre aí utastértől jól elszigetelik, s olyan megoldást keresnek, hogy ne zavarja a padló feletti terület célszerű elrendezését. A jármű méretét, súlyát, terhelését, a maximális tengelynyomást nemzetközi szabványok határozzák meg. 'Ezek szerint a teljes szélesség nem lehet több 2,5 méternél, a legnagyobb hossz pedig 11—13 méter lehet. Természetesen változik a norma a csuklós, pótkocsis szerelvények esetében, hiszen ezek fordulékonyságát erősen befolyásolja a különleges távolság. A nagy járműveket manapság általában 110—150 kilowattos moto9 A képen látható midibusz A VIA Diesel-motorja 58,8 kW teljesítményű. rokkal építik. A tengelykapcsolók, sebességváltók automatizálása már kezd általánossá válni. A kormányszerkezeteket is ellátják olyan szerkezettel, amely különösebb erőfeszítés nélkül teszi lehetővé a 30—40 tonna összsúlyú járművek irányítását. A nagyméretű panoráma-ablakok, a lehelet- vékony tükröző fémréteggel bevont üvegek, a légkondicionálás stb. mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az utasok kellemesen érezzék magukat, a vezetőnek pedig kényelmes, biztonságos munkahelye legyen az autóbusz. A modem vonalvezetés, a korszerű konstrukció példája az Ikarusz gyár 543 típusú midibusza. E 6,5 méter hosszú járműben a nagy műanyag burkolóelemek alkalmazása korrózióállóságot, gyors javíthatóságot, könnyű szerelhetőséget biztosít, ami egyúttal súlymegtakarítással is jár, no meg a teljesítmény—súly viszony növelését is jelenti. MAGYAR FELTALÁLÓK Jedlik és a dinamó Oersted dán fizikus 1819-ben észlelte,-hogy az elektromos áram- mágneses hatást fejt ki, eltéríti a mágnestűt. Ennek a felfedezésnek az alapján szerkesztette meg „villámdelejes készülékét” Jedlik Ányos. Jedlik Ányos István 1800. január 13-án született, a Komárom megyei Szimő községben, szegény paraszti szülők gyermekeként. Középiskolái befejezése után a Szent Benedek rendben folytatta tanulmányait. Pannonhalmán, majd Pesten, ahol 1822-ben a bölcsészkaron doktorrá avatták. Tanári munkásságát. Győrött kezdte, ahol 1827-ben megszerkesztette a világ első elektromotorját, ahogy ő nevezte, „forgonyát". Készülékének gyakorlati jelentőségét nem ismerte fel, és amint ezt később, 1886-ban Heller Ágostonhoz intézett levelében megírja: „miután többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely természettani tünemények, melyekre csak saját belátásom és kutatásom útján jöttem rá, .másoknál már jóval előbb ismeretesek voltak”, azt vélte hogy előtte ezt már más is felfedezte és találmányát nem hozta nyilvánosságra. Hasonlóan tragikus a dinamó feltalálásának története. A világ a dinamót Siemens nevéhez kapcsolja. A szakirodalom, a lexikonok a német tudóst jelölik meg a dinamó feltalálójának. A dinamót pedig — Siemens 1867-ben bemutatott előterjesztését — nyolc évvel megelőzve, 1859-ben Jedlik Ányos találta fel, sőt a nagy tudós pontosan megfogalmazta az ázóta is érvényes dinamóelvet. E törvény értelmében. valamely mágneses erőtérbe helyezett dróttekercsbe mindannyiszor elektromos áram indul meg, valahányszor a tekercs helyzete (pl. mozgatás, fogatás) megváltozik. A kérdés az volt, honnan szerezhető meg az elektromágnesek gerjesztéséhez szükséges áram? Jedlik a kérdést megoldotta. Az elektromágnes vasmagjában mindig visszamarad egy csekély mágnesesség. melynek hatására a forgó dróttekercsben gyenge áram keletkezik. Ezt az áramot vezette vissza Jedlik az eletromágnes tekercseibe, miáltal a mágneses tér erősödött. Az öngerjesztés ezen elvét, melyet dinamóelvnek hív a világ, először Jedlik alkalmazta. A forgatással elektromos áramot fejlesztő készülék gyakorlati jelentőségét Jedlik nem ismerte fel, nem tette közzé és csak halála után tanszéki utódja. Eötvös Loránd talált rá a világ első dinamójára, és annak alapján leírt dinamó-elvre. • A tudományegyetem 1859-ből származó feljegyzéseiben e gép „egysarki villanyindító" néven szerepel, mely „kigondolva lön Jedlik Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész műhelyében". • Jedlik Ányos (1800—1895). Jedlik 1826-ban győri tanárkodása alatt házilag készíthető, igen olcsó kis szerkezetet állított ösz- sze, mellyel maga csinált szikvizet. Talán a sors iróniája, hogy Jedlik e találmányát — mely alapjában véve barkácsolásból fakadt — a bécsi Zeitschrift für Physik und Matematik 1830. évi száma leközölte, s ez az egyetlen Jedlik-találmány, mely élete folyamán a külföldi sajtóban szakmunkájáról megjelent. — Jedlik maga állította elő a fizikai laboratórium bemutató eszközeit, hiszen a kor egyetemi tanárjainak nem állott rendelkezésére megfelelő tanszer. Osztógépe, mellyel finom optikai rácsokat tudott előállítani, ugyancsak említésre méltó, hisz a színképelemzéshez szükséges rácsozatokat több külföldi tanintézet részére is Jedlik készítette. A Természettudományi Társulat megalakításában Bugát Pállal együtt munkálkodott. Egyik ülésén a Társaságnak — talán elsőnek a világon — orvosi célokra ajánlja az induktort. Jedlik nemzeti érzéséről számtalan esetben tanúbizonyságot tett. Amikor lehetőség nyílott magyar nyelven tanítani, Jedlik volt az első, aki 1845-ben magyar nyelven szólt hallgatóihoz. Jedlik a szabadságharc idején, amikor mint tanár már nem szolgálhatta az eszmét, beállott nemzetőrnek. Bár Pest védősáncépítésében részt vett, Pest eleste után nem menekült el. A forradalom leverése után haditörvényszék elé állították, de miután a politikai életben való aktív tevékenységet nem tudták reábizonyítani, felmentették. Jedlik Ányos, a magyar természettudományos oktatás, a magyar elektrotechnika jeles alakja, 1895. december 13-án halt meg a bencések győri rendházában. • P. J. Cél: a kistermelés segítése Beszélgetés a kemikáliákról Az alföldi homokon, Bács-Kiskun megyében nemhogy évtizedes, de évszázados múltra tekinthet vissza a kisárutermelés. Napjainkban, amikor a nagy termőképességű fajták is eljutnak a házikertekbe, igényelve a testre szabott gondozást. Nagyüzemi technológiákkal is találkozhatunk a szép gyümölcsösökben, szőlőkben és zöldséges kertekben. Mindennek feltétele a megfelelő agrotechnika. Hogy állunk az alapanyagokkal? Az AG- ROKER megyei vállalatának osztályvezetője, Szenes Béla válaszolt kérdéseimre. — Országosan gond eljuttatni a 9 Az üzletkistermelőkhöz ebeket a gyakran hálózatban veszélyes anyagokat. Itt Bács- viszonylag Kiskunban miként juthatnak hoz- sok különböző zó az igénylők a műtrágyákhoz típusú olcsó, és a növényvédő szerekhez? és jó minőségű — A megye ház'körüli növény- háti permetetermesztése egyedülálló az or- zőgépet lehet szágban. Ezért a trösztnek, így' vásárolni, vállalatunknak is egyedi megöl- Remélhető, dást kellett választania. A helyi hogy a állami kiskereskedelmi és áfész- közeljövőben boltokkal 37 községben létesítet- a bele való tünk bizományosi lerakatot, ahol szerek gondja a termelők hozzájuthatnak a kü- is megoldódik, lönböző műtrágyákhoz. (Tóth S. felv) baján, Kiskőrösön és Kiskunhalason saját raktárainkban is jelentős mennyiséget tárolunk ezekből az anyagokból. Így gyakorlatilag jelen vagyunk az ösz- szes számottevő termelési körzetben. — Ennek ellenére néha panaszkodnak a kistermelők, szóvá téve az egyenetlen mennyiségi és választék szerinti ellátást. — A jelenlegi terítési hálózatunkkal is el tudjuk őket látni, de arról senkit nem nehéz meggyőzni, hogy a kiskereskedelmi boltok hiányos raktárterei mit jelentenek, és ezeket a veszélyes anyagokat nem mindegy, hogy hol tárolják. A szállítási nehézségekről sem kell különösebben sokat mondani. Természetesen nekünk is tovább kell lépnünk, ahogy a kiskertmozgalom egyre terebélyesedik. Elképzeléseink szerint kooperációs szerződéseket kötünk az állami és áfész-üzletekkel, miszerint hitelben mi adjuk az árut, ők pedig a helyiséget. Jelenleg ilyen üzlet található Tiszakécs- kén, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Tompán és kettő Kalocsán. Más a helyzet a növényvédő szereknél, mert ezeket az előírások értelmében. nem adhatjuk bizományba. Ezért, ami szintén egyedülálló az országban, az AG- ROKER saját kezelésben üzemeltet Kecskeméten és Bácsalmáson kiskereskedelmi boltot. Ennél az áruféleségnél megoldás lenne, ha tovább bővülne a kooperációs boltok köre. Érthetetlen, hogy miért húzódozik a kiskereskedelem, de úgy gondoljuk, hogy két- három éven belül a megyében legalább húsz ilyen üzlet lesz, és ezzel megoldódna a terítés egyenetlensége. — A megyére a három-négyszáz négyszögöles kertek jellemzők. Természetes, hogy ekkora területre éves szinten is a növényvédő szerekből, különösen a rovarölőkből csak igen kis mennyiség kell. Egyelőre ezek sokszorosát tartalmazza egy-egy doboz, palack, vagy zacskó. A veszélyes szerek raktározása miatt a kistermelők olyan helyzetbe kényszerülnek, amely a környezetet vagy saját egészségüket veszélyezteti. Mit tesz a vállalat a kis kiszerelésű csomagolásért? — Már egy évtizede üzemelteti az AGROTRÖSZT Kecskeméten csomagoló üzemét, de ezenkívül három ktsz-ben készülnek a kis- kiszerelésű adagok. Törekvésünk az, hogy amiből csak igen kevés hatóanyag kell, abból valóban csak fél, esetleg egy évre . elegendő mennyiséget akár orvosságos üvegben is vásárolhasson a kistermelő. Ez rövid időn belül megoldódik. Addig viszont javasolni tudnám, hogy az azonos növénykultúrával rendelkező Szomszédok közösen vásárolják és használják fel ezeket a gyakran drága szereket. — Mivel a növényvédő szerek jó részét felhasználták, az idei mérlegről már szólhatunk. Milyen volt a választék és az ellátás? — A növényvédő szerek jelentős hányada tőkés országokból kerül hazánkba. Az ismert külpiaci helyzet következtében néhányról le kellett mondaniok a felvásárlóknak. Ennek ellenére minden kórokozóra, illetve kártevőre volt szerünk, a több mint négyszázas kínálatból. Sajnos, a népszerű kombinált készítményekből, melyeket öt növényre készítenek a sellyei Vegyipari Szövetkezetben, nem tudtuk az igényeket kielégíteni. Ennek ellenére mi, a vállalat részéről mindent megteszünk a termelők segítéséért, amit bizonyít az is, hogy a környező megyékből is idejárnak vásárolni. A kiskereskedelmi üzlethálózat irányítói szemléletén változtatva, a kemikáliák terítési gondja is lekerülne a napirendről — mondta végezetül az osztályvezető. Czauner Péter Exportfejlesztő beruházás MEGNÖVEKEDETT A KERESLET AZ ALUMINIUM LÉTRÁK IRÁNT Tizenhét millió forint exportbővítő hitelt vett fel a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet, amelyet ipari használatra alkalmas alumínium létrák gyártásának fejlesztésére fordít. Az ilyen létrák iránt Ausztriában a legnagyobb az érdeklődés. Ugyanakkor belföldi hiányt is pótol vele a kecskeméti szövetkezet, mert jelenleg nem lehet kapni egy- és kétágú falétrákat. Az alumínium létrákat egyébként a 4 lépcsőstől, a 12 lépcsős nagyságig gyártják. A Fémipari Szövetkezet az exportnövelő hitel egy részét építkezésre fordítja. A mélykúti szövetkezettől egy könnyűszerkezetes műhelycsarnokot rendelt, amelyet a mélykútiak a jánoshalmi szövetkezettel közösen építenek fel. Alapozását már meg is kezdték, s az építők vállalták, hogy a műhelycsarnokokat még ez év végéig át is adják rendeltetésének. Ily módon már a jövő év elején az új üzemrészben kezdhetik az alumínium létrák gyártását. A Fémipari Szövetkezetben — a tervek szerint — az alumínium létra az egyik fő termék lesz a jövőben, ami az árbevétel 25 százalékát adja majd. A gyártáshoz szükséges munkaerőt szövetkezeten belüli átcsoportosítással szándékoznak megoldani. N. O. • A kétágú és a támasztó alumínium létrákból a szövetkezet az idén a második félévben 10 millió forint értékben exportál Ausztriába, s megérkezett a KERMI engedélye a létrák belföldi forgalomba hozatalára is. • Ebben az évben 20 millió forint értékű alumíniumfóliaváz-elemet gyárt a szövetkezet. az AGROKER megrendelésére. Szükség esetén azonban további igényeket is ki tudnak elégíteni. • Tizenegy millió forintos költséggel még 1979-ben megkezdte a szövetkezet területén az EPSZISZ egy 2200 négyzetméteres raktárcsarnok építését., Befejezési határideje 1980. októbere volt, ez azonban jelenleg bizonytalanná vált. Márpedig nagy szükség lenne rá, mert az exportra készülő termékeket kívánják tárolni benne. S ez már nemcsak a Fémipari Szövetkezet, hanem a népgazdaság szempontjából is nagyon fontos. (Pásztor Zoltán felvételei) ti
