Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 195. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 20. szerda Testvérmegyénk életéből * 1. oldal Alkotmánynapi kitüntetések 3. oldal Szövetkezet a Duna mentén 3. oldal Harminc éve rakták le az alapokat I. oldal Szakmunkás lett a mama S. oldal Totó-tanácsadó 7. oldal Az új világ alkotmánya A magyar országgyűlés 1949. augusztus 18-án fogadta el a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Az alkotmány mintegy kifejezte, összefoglalta azokat a politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásokat, amelyek a fel- szabadulás első napjaitól végbe mentek az országban. Az 1949. évi X. törvénycikket 1972-ben módosította az országgyűlés. Az élet — az elsp törvénybe iktatás óta történt, valóban az ország egész arculatát megváltoztató események sora — a növekedés és erősödés, a szocialista építés új tényei kívánták meg a módosítást. Az Alkotmány első fejezete, és annak első paragrafusai igy szólnak a hatalom, a társadalmi rend kérdéseiről: „Magyarország népköztársaság ... A Magyar Nép- köztársaság szocialista állam ... A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat •a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja ... A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségétharcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére." Ezekben a mondatokban természetesen nem pusztán az a tény foglaltatik, hogy hosszú és nehéz harcok, éles osztály-összeütközések során a kapitalizmusból a szocializmus időszakába jutottunk el, és ennek az időszaknak az éveiben nemcsak a tegnapi kizsákmányoló osztályok, földesurak és tőkések osztályai szűntek meg, hanem az is, hogy a társadalom egészében óriási mozgás, át csoportosulás ment végbe. emcsak a felszabadulás előtti évek története, hanem a szocializmusért vívott küzdelem és a jelen tényei is bizonyítják, hogy a munkásosztály elhivatott vezetője társadalmunk- nák. A munkásosztály és a parasztság a szocialista építés feltételeiért, majd a szocialista építésért vívott küzdelemben természetesen szövetségesekkel körülvéve halad előre. Az Alkotmány bevezető mondatai a múltra visszapillantva is szólnak a hatalom kérdéséről, és megállapítják: egy évezreden át az uralkodó osztályok eszköze volt az államhatalom a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Történelmünk új korszaka akkor kezdődött, amikor a felszabadító Szovjetunió katonái győzelmükkel megnyitották a magyar nép előtt is a demokratikus fejlődés útját. „A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotóerejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja". A nemzeti egység, amely az alkotmányos élet sarkköve, azt jelenti: az új, a szocializmust építő országban kialakult és megszilárdult a dolgozók egysége, a nemzeti egység, tekintetbe véve mindazokat a változásokat, amelyek a társadalom osztály szerkezetében végbe mentek, tekintetbe véve a munkásosztály elismert vezető szerepét. A vezető osztály mellett ott áll a mezőgazdaság átszervezésével kialakult termelő- szövetkezeti parasztság, és így új tartalmat nyert a munkás—paraszt szövetség. Ez a munkás— paraszt szövetség, amellyel lépést tart az értelmiség, és a társadalom más rétegei, a Magyar Nép- köztársaság államának társadalompolitikai alapja, és ezen a szövetségen nyugszik a szocialista nemzeti egység. Egész történelmi korszakokon át emlegették a tegnapi Magyar- ország, az úri Magyarország politikusai az „ezeréves magyar alkotmányt". Ez azonban az uralkodó, kiváltságos osztályok érdekeit, azok védelmét fogalmazta meg, a nép számára nem jelentett semmit. Több mint 130 esztendővel ezelőtt a Munkások Újságában, Táncsics alkotmánytervezetében ez áll: „Minden ember egyenlő szabadsággal születik, egyiknek sincs több joga (jussa), mint a másiknak." Az első Táncsics-féle alkotmánytervezetet néhány hónappal később, 1849 márciusában követte egy második: a nép képviselője Debrecenben, ahová az országgyűlés tagjaival együtt ö is elutazott, egy még haladóbb elképzelést nyújtott röpiratként népének. Itt már pontosabb a fogalmazás: „Minden ember egyenlő jogokkal és szabadsággal születik. Ugyanezért... Magyarországban is minden ember tökéletesen egyenlő jogokkal és szabadsággal él, bármi ajkú legyen is ... A bárói, grófi, hercegi és minden más nemű cím el van törölve; mert ahol a címek léteznek, ott nem lehet egyenlőség; ennélfogva: a tekintetes, nagyságos, méltóságos s bármi, más megszólítás ezennel meg van szüntetve." Táncsics sem 1848-ban, sem 1849-ben nem léphetett túl kora lehetőségein, mit sem mondhatott tehát arról, amit ma már természetesnek s világosnak látunk; nem foglalhatta bele az alkotmányba a néphatalom elvének mai megfogalmazását. Bár való igazság, hogy a Munkások Újsága szerkesztője a sok kérdésben talán naiv, de mindenképpen következetes forradalmár legalább célzót erre is. „Társaságban azért vagyunk, hogy egymást kölcsönösen védelmezzük; legfőképp ez a célja a társaságnak ... Természeti jogunk és szabadságunk nem hogy elenyésznék azáltal, hogy társaságban élünk, hanem méginkább a társadalmi kölcsönös védelem által alapítjuk meg" — írja Táncsics 1848-ban. zerkilencszáztizenkilenc június 28-án született az első, a dolgozók jogait lefektető magyar alkotmány — a Tanács- köztársaság alkotmánya. „A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát, és ennek helyébe a szocialista társadalmi rendet tegye.” A nép törvénye a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rend megváltoztatásával vezeti be a jogok és kötelességek felsorolását: a kizsákmányolástól mentes élet az alapvető emberi jog. Az ellenforradalmi rendszer 1920-ban, első, az „alkotmányosság helyreállításáról" szóló törvénycikkben rögtön kimondta: „Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek nép törvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek ...” M agyar földön akkor léphetett I életbe az első igazi alaptör- 1 vény, amikor a dolgozó nép végleg felszabadult az elnyomás alól, megszabadult kizsákmányo- lóitól és a szocializmus felépítéséhez látott. 1945-ben a felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe sorsának irányítását, vívta ki hatalmát, s teremtette meg államát. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését, alapvető intézményeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. Amikor az országgyűlés 1972- ben módosította az 1949. évi X. törvénycikket, azaz a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, Kádár János parlamenti felszólalásában a többi között ezt mondta: „Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja.” Aztán így folytatta: „Meggyőződésünk szerint az alkotmány hid, amely a megpróbáltatásokkal terhes, több mint ezer- esztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet ... Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is, ezt fogja tenni a jövőben is." Az Alkotmányban most már ott szerepel az a megállapítás is, hogy a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. A kommunisták azt vallják, hogy ez a vezető szerep, a kormányzati feladatok hűséges, lelkiismeretes betöltése nem valamiféle „uralkodás”, hanem a nép áldozatos szolgálata. zolgálni a népet, ez volt mindig a nép forradalom embereinek, a forradalmi munkásmozgalom harcosainak eszménye, vállalt küzdelme; ezt foglalja törvénybe most az Alkotmány, amely milliók számára mondja ki: „A Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjének alapja a munka..." Az olyan társadalom, amely a teremtő munkát, az alkotást tekinti létalapjának, a béke társadalma. Megnyílt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár 0 \ megnyitó ünnepség résztvevői ftz élelmiszeripari pavilonban. A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kedden ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A vásárváros fellobogózott főterén megrendezett nyitó ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a kormány elnökhelyettese. Ott volt a vendégek között a kormány több tagja, a diplomáciai testület számos tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítási részlegek vezetői. A Himnusz elhangzása után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Szólt az OMÉK szerepéről, jelentőségéről. Mint mondotta: — A most megnyíló kiállítás sokrétűen, gazdag anyaggal érzékelteti a mezőgazdságban, az élelmiszeriparban, az erdő- és fagazdaságban elért eredményeket, jelzi a termelőerőkben, az agrárkutatásban és a szakoktatásban egyaránt tapasztalható fejlődést. Az elmúlt évek eredményei alapján arról adhatunk számot, hogy tovább tart az a lendület, amely különösen a szocialista átszervezés óta jellemző a mezőgazdaságra, a hazai élelmiszer-termelésre. Az egy lakosra jutó 1,2 tonnás gabonatermelés, a 150 kg-os hústermelés olyan tény, ami nemzetközi mércével mérve is az élvonalba tartozik. Ez a termelési színvonal lehetőséget teremtett arra, hogy az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott legyen, az élelmiszer-fogyasztás növekedjen és szerkezete korszerűsödjön. Miközben javult a hazai élelmiszer-ellátás, nőtt az agrárágazat exportja is. Igaz, az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon az elmúlt években számottevően emelkedtek. Emellet azonban a növekvő kivitelnek és a javuló minőségnek egyaránt köszönhető. hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari export értékfolyó áron — az 1970. évinek — tavaly mar “több mint a kétszerese volt. A kiállítás is jelzi azt a sokoldalú nemzetközi együttműködést, amelynek részesei vagyunk. Eredményeink egyik forrása — ezt a baráti országok gazdag bemutatója egyértelműen dokumentálja — a KGST keretében a testvéri szocialista országokkal való együttműködés. A mezőgazdaság ma már csak nagyon magas színvonalú ipari háttérrel fejlődhet. A termelés színvonalát, hatékonyságát erőteljesen formálják a gépek, a kémiai ipar, s egy sor más iparág termékei, gyártmányai. Akik ezeket az eszközöket, berendezéseket, anyagokat előállítják — dolgozzanak kutatólaboratóriumban vagy öntödében — igen fontos részesei a hazai élelmiszer-termelésnek. A mezőgazdaság eredményeinek tehát társadalmunk széles rétegei, munkásosztályunk -isr részese. A politikai szövetség mellett ez a mind jobban bővülő kapcsolat tartalmi tényezője a munkás—paraszt szövetségnek is, amelyről az új kenyér ünnepén országszerte megemlékezünk. Az agrártermelésben elért eredmények legfőbb záloga pártunk és kormányunk jól bevált agrár- politikája, szövetkezetpolitikája, az a bizalom, ami erre épülve az ágazatban dolgozók iránt megmutatkozik. Erre az agrárpolitikára alapozva megoldhatjuk az előttünk álló nagy feladatokat is. Fontos érdekünk, hogy a gazdaságos termelésnövelés minden lehetőségét hasznosítsuk a nagyüzemekben, a háztájiban, a kistermelők körében is. A szocialista nagyüzemek erősítése, fejlesztése változatlanul legfontosabb gazdasági, társadalmi feladatunk. Emellett — járva az eddigi helyes utat — továbbra is nagyon lényeges a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a termelési kedv fenntartása. Ehhez a jövőben is sokoldalú segítséget adnak mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemei. Az agrátermelés fejlesztésében továbbra is mint döntő tényezővel számolunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kialakított -sokoldalú együttműködés. valamint az országok és a vállalatok közötti kétoldalú együttműködés adta lehetőségekkel. A fejlesztésnél az eddiginél is nagyobb szerepet szánunk a tudományos eredmények gyorsabb elterjesztésének, az üzem. és munkaszervezésben meglevő tartalékok feltárásának. A miniszter végül köszönetét és elismerését fejezte ki a hazai és a külföldi kiállítóknak munkájukért és jó szereplést kívánt a résztvevőknek, majd megnyitotta a kiállítást • Hát tanteremmel bővítették a kunfehértói általános iskolát. Az új épületszárnyat az ünnep alkalmából adják át (jobbra). • — Határidőre elkészítjük — mondták a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet két szocialista brigádjának tagjai május közepén, amikor elkezdték a közös gazdaság szárítóüzemének épitését. Ígéretüket megtartották: augusztus 20-a tiszteletére átadták az óránként 15 tonna teljesítményű Bábolna-tipusú száritót. amely hétmillió forintba került (bal- ra lent). • Hatvan harkakötönyi kisgyereknek ad otthont az új óvoda. A létesítmény érdekessége, hogy beépítették a padlásteret, ahol tornatermet és étkezdét alakítottak ki. A gyermek- intézménynek nemcsak az apróságok, de a nagyobbak, az általános iskolások is örülnek, mert ők is az óvoda konyhájáról kapják az ebédet.
