Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
4 © PETöF! NÉPE • 1980. augusztus 1«. TUDOMÁNY - TECHNIK A „Ezerkezű” szerszámgép A VERSENYKÉPESSÉG FELTÉTELE A minőség alakulása a megye iparában A belföldi fogyasztói igények növekedése, valamint termékeink nemzetközi'versenyképességének javítása egyre élesebben veti fel a termelés minőségi színvonalának javítását. Ezzel a témával az utóbbi években több párt- és kormány- határozat foglalkozott, a tennivalókat az MSZMP XII. kongresszusa is erőteljesen hangsúlyozta. Alapvető feladat tehát a gyártmányok korszerűsítése, megbízhatóságuk fokozása, használati értékük gazdaságos növelése. Az elmúlt évtizedben a szerszámgépek tökéletesítésében két olyan irányzat volt megfigyelhető, amelynek célja az üresjárati idő csökkentése. Az egyik irányzat a vezérlő rendszerek mind nagyobb arányú elterjesztését tűzte ki célul, a másik a munkadarabok gépi behelyezésére és kitételére, illetve továbbítására szolgáló mechanizmusok, valamint a szerszámváltó szerkezetek elterjesztésére vállalkozott. Azokat a bonyolult és drága gépeket, amelyeken mindkét irányzat célkitűzései megvalósulnak, megmunkáló központoknak nevezik. A számítógépes vezérlésű, automatikus szerszámváltójú megmunkáló központok anélkül végzik el a műveletek egész sorát, hogy a munkadarabot más géphez kellene továbbítani. E géptípus megkonstruálásával tulajdonképpen óriási lépést tettek a szakemberek a teljesen automatizált géppark megteremtésének irányába. A képünkön látható amerikai gyártmányú „Mikwaukee-Matic —200” típusú megmunkáló központ iskolapéldája a fejlesztési célok következetes érvényesítésének. Az egyszerre több műveletet is elvégző számítógépes, numerikus vezérlésű gépmonstrum szerszám- tárában 28, 40 vagy 52 szerszám Miért pusztulnak Az UICN nemzetközi természet- védelmi szervezet „Vörös Köny- vé”-ben többszáz madárról, emlősállatról és halfajról olvashatunk, amelyek az elmúlt száz évben kipusztultak, illetve a kihalás szélére kerültek. Az UNESCO LE COURRIER folyóirat 1980. májusi száma felsorol néhány okot, ami miatt egyes állatfajok populációi az utóbbi időben jelentősen megritkultak. Nyugat-Európa atlanti partjainál elsősorban Bretagne vidékén nagyon megritkult a lunda és az ásólúd madarak populációja. Mindkét madár nagyon érzékeny az olajszennyezésre és ebben sajnos, a hetvenes évtizedben az atlanti partok bőven részesültek. Egyes európai állatfajok ritkulását arra lehet visszavezetni, hogy földrészünkre más kontinensekről egzotikus állatfajokat hoznak be. Ezek részben kiszorítják a honos állatokat megszokott területükről, de az Is előfordul, hogy az állatokkal pusztító betegségek csírái érkeznek más földrészekről. Bizonyos állatfajokat az ember a tudomány oltárán áldoz fel. Elsősorban az orvostudomány és a gyógyszerészet Igényli a laboratóriumi állatok sokaságát. A második világháború után megfogyatkozott a Rhésus-majom populáció A Moszkvában működő Higiéniai Kutató Intézet javaslatait ima már a legnagyobb városok) köztük Moszkva és Leningrád férj lesz tésén ól is figyelembe veszik. Az Intézet munkatársai különös figyelmet fordítanak a városi' zaj problémájára. A városok •központi részében a zajszint eléri a 80—90 decibelt.. Az orvosok a •zaj hatásának tulajdonítanak «gyes ideg-, szív-, véredény és ihallásbetegségeket. ' Hogy objektív mutatókat nyerjenek, a vizsgálatokat kísérleti és természetes feltételek mellett egyaránt végzik: utcákon, lakóiházakban, gyermek- és gyógyászati intézményekben. Ilyen kutatásokat végeztek (Moszkvában, Bamaulban, Togliattiban, Kujbisevben, Adler ban és más városokban is a fő közlerészére van hely. A 45X57 milliméter méretű forgatható gépasztal 72 helyzetbe állítható. Palettacserélő berendezéssel kiegészítve rendkívül sok mellékidő takarítható meg e géppel: míg az egyik palettán folyik a megmunkálás, a másikon a következő munkadarabot lehet beállítani. A megmunkálási programokat ez a „sokoldalú” gép memóriában tárolja, ahonnan azok bármikor lehívhatók. A programok esetleges hibáit egy diagnosztikus berendezés keresi meg és javítja ki. A gép reagálása a hibára annak nagyságától függ. Nagy hiba esetén az egész gép leáll, közepes jelentőségű hiba a főtengelyt állítja le, egészen kis hiba előfordultakor pedig a gép csak jelez, de folytatja a munkát (a hiba kódszámát a gép természetesen minden esetben jelzi). A tudósok úgy vélik, hogy az automatizált géppark megteremtésének ma már voltaképpen valamennyi lényeges feltétele adott, de e gépek tömeges alkalmazása olyan társadalmi-lélektani problémák egész sorát vetheti fel, amelyek megoldása nehezebb lehet,, mint az elektronikai vagy mechanikai elvárások teljesítéséé volt. (KS) egyes állatfajok? • Képünkön: az olajszennyezésre nagyon érzékeny lunda. (KS) és újabban az övesállatok rendjébe tartozó tátu. Utóbbi jóvoltából hatékony lepra elleni gyógyszert sikerült kiklsérletezni. További emberi tevékenységek, például a termőföldek túlszórása vegyszerekkel, utak, városok építése, túl- vadászások okozzák még egyes állatfajok megritkulását., kedési utak, repülőtérek, vasutak és metróvonalak mentén, lakók körében. Minden esetben megállapították a megengedett zajszin- tet, amely hosszú időn át sem fejt ki kedvezőtlen hatást az emberre. Ma ezeket a normákat veszik alapul a városok általános rendezési ■terveinek készítésénél, lakónegyedek építése és rekonstrukciója során. • Ha a város átépítésére nincs lehetőség, bővítik a zajt nagymértékben elnyelő zöldövezteket. Ahol lehetséges, csökkentik a nehéz teherkocsik forgalmát (különösen éjszaka) vagy teljesen megtiltják. Ez elsősorban, azokra az utcákra vonatkozik, ahol gyermek, vagy gyógyászati intézmények vannak. Moszkvában például 38 olyan utca van, ahol éjjel tilos a tehergépkocsik közlekedése. Minőségi veszteségek A termékek gyenge minősége a vállalati gazdálkodás jelentős veszteségtényezője. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 1979. évi bevételeit például a minőségi hiányosságokból adódó veszteség több mint 75 millió forinttal csökkentette. Ez más- félszerese a három évvél korábbinak. 1979-ben a számvitelileg kimutatható veszteségek az ipar nettó árbevételének 0,4 százalékát, a vállalati eredményeknek pedig 7,5 százalékát képezték. Az eredményekhez viszonyított minőséggel kapcsolatos veszteség aránya 42 százalékkal meghaladta az 1976. évit. A minőségi hiányosságok okozta veszteségek 96 százaléka az állami iparban keletkezett, ahol a vállalati eredményhez viszonyított veszteség aránya nemcsak többszöröse a szövetkezeti iparénak, hanem jóval meghaladja a három évvel korábbit is. 1976—1979. között a minőségi veszteségek megoszlása jelentősen megváltozott. Csökkent a leminő- sítési értékveszteség, mind abszolút értékét, mind összes veszteségen belüli arányát tekintve. Ugyanakkor fokozódott a többi tényező súlya. Csaknem háromszorosára nőtt a minőségi kötbér és több mint másfélsze'resére az utólagosan adott minőségi engedmények miatti veszteség. Száz tonna A minőségi problémákból eredő vállalati veszteségek különbözőképpen mutathatók ki az ipar egyes ágaiban. Azokon a területeken, ahol a termékek többségét osztályokba sorolják, a leminősí- tés okozta veszteség magasabb (például a könnyűipari vállalatok többségénél), mint az ipar más területein. Azokban az ágazatokban, ahol a termékeket nem sorolják osztályokba, illetve ez csak a gyártmányok szűk körére vonatkozik, a termékeknek az előírtnál gyengébb minősége nem jelentkezik közvetlen pénzügyi veszteségként. Az egyes ipari ágazatok minőségi veszteség adatai tehát csak ennek , figyelembevételével értékelhetők. A könnyűiparban 1979-ben a minőségi hiányosságok 72 millió forint eredménykiesést .okoztak. Ez az egész ipar összes ilyen jellegű veszteségének 95 százaléka. A minőségi veszteségek az elmúlt három év alatt az ágazatok közül egyedül a könnyűiparban emelkedtek. Az 1979. évi veszteség több mint 60 százalékkal meghaladta az 1976 évit. Az ágazat veszteségének közel 90 százaléka a gyapjúiparban és a cipőiparban keletkezett. Az összes minőségi veszteségen belül 40 százalékkal csökkent a leminősítési értékveszteség, s kétharmadával nőtt az utólagosan adott minőségi engedmény miattj veszteség. Feltűnően, mintegy háromszorosára emelkedett a minőségi kötbér, illetve két- és félszeresére az egyéb okok miatti minőségi veszteség. Az élelmiszeriparban a minőségi veszteségek 1979-ben mintegy 2.4 millió forint eredménykiesést okoztak. Ez az ipar összes veszteségének 3,2 százaléka. A javuló tendenciára utal, hogy az élelmiszeripar tavalyi minőségi vesztesége alig több mint fele volt a három évvel korábbinak? A nehézipar minőségi hiányosságból adódott vesztesége 1979-ben 864 ezer forint volt, 8 százalékkal kevesebb, mint 1976-ban. Az ágazat pénzügyileg kimutatható minőségi vesztesége alig több mint egy százalékát képezte az ipar ösz- szes veszteségének. A Kiváló Áruk Fóruma A KÁF-pályázat elbírálása a vállalatok önkéntés jelentkezése alapján történik. A minősítés feltételei évről évre nagyobb követelményeket támasztanak a pályázókkal szemben. A vállalatok törekvését nagymértékben befolyásolja, hogy az embléma viselése nemcsak előnyökkel, hanem gyakran nehezen betartható kötelezettségekkel is jár. A gondot többnyire a folyamatos termelés és értékesítés, továbbá a pályázaton rögzített műszaki-minőségi jellemzők szinten tartása okozza. A megyei székhelyű szocialista iparban a KÁF-embléma viselésére jogosult termékek száma 1976- ban 21, 1979-ben csak 14 volt. Ugyanakkor értékesítésük 1979- ben megközelítette a 95 millió forintot, 4 százalékkal meghaladva a három évvel azelőttit. A KÁF- jelű termékek értékesítése 1979- ben az ipar összes értékesítésé-; nek mindössze 0,6 százalékát képezte. E termékek kétharmadát az állami élelmiszeriparban, egy- harmadát pedig a szövetkezeti „egyéb iparban” gyártották. A szövetkezetek fokozódó aktivitását •jelzi, hogy a KÁF-os'termékeik aránya három évvel ezelőtt még nem érte el az egy tizedet.--Tavaly az. állami élelmiszeriparban gyártott KÁF-jeles termékek közel 60 százalékát a tartósítóipar, 40 százalékát pedig a sütőipar értékesítette. Az arány az utóbbi három évben a sütőiparban nőtt. Mennyiségi szemlélet A minőség alakulása igen sok tényezőtől függ. A tapasztalatok szerint a minőségi hiányosságokkal kapcsolatba^ a vállalatok többnyire anyaghiányra, anyaghibára, technológiai problémára, a dolgozók gyakorlatlanságára, kíméletlen rakodásra, tárolásra, félreértésre, stb-re hivatkoznak., Megannyi objektívnak tűnő ok, illetve csak nehezen, hosszabb idp alatt elhárítható akadály. A minőségi veszteségnek azonban van egy további, nem elhanyagolható oka is: éspedig a vállalatokat még ma is jellemző mennyiségi szemlélet, ami az érdekeltségben is megmutatkozik. Az utóbbi években ugyan mind több vállalat áttér a minőségre ösztönző bérezésre (például Finomposztp, Alföldi Cipőgyár), ennek azonban még csak nagyon kezdeti jelei láthatók. Amennyire növekvő követelmény a jó minőség belföldön, az exportált termékeknél fokozottan ez a helyzet. Egy-egy hibás szállítmány kárt okoz az egész népgazdaságnak, gyengíti piaci pozíciónkat. Exportunk növelését csak a minőségi követelmények eddigieknél jóval szigorúbb érvényesítésével tudjuk elérni. Dr. Wolfart Mária, a KSH közgazdásza NAPKÖZBEN Papírtenger i*at í3^Tr;^;"t r fvM Azok az irkák, amelyek nában elég gyakran eszembe jutnak, nem a gyerekkor éveibe vezetnek vissza, hanem valamivel közelebbi időkbe. A tintaceruzával telerótt füzeteket úgy tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt tsz-irodákban, tanácsházakon, pártszervezetekben láttam. Húsz (rangosabb h’elyeken negyven) lapjukkal az irattárat személyesítették meg, őrizve minden fontos adatot, határozatot, elintéznivalót. Azóta sokféle* szempontból fejlődtünk. Magától értetődően lejárt a nehézkes írással teleszántott füzetek kora, ma minden valamire való helyen gépírónő van, szabályos jegyzőkönyvek készülnek, a leveleket iskolában tanított hivatalos formában vetik papírra, a jelentések stílusa egyre jobban igazodik az előírt hivatalos nyelvhez. Megvannak hozzá a szükséges eszközök is, egyre több a villanyírógép, a sokszorosító félszerelés. A diktált mondatok játszi könnyedséggel kerülnek papírra. Időqként mintha a szükségesnél is nagyobb mennyiségben. Manapság már a legtöbb testületnél határozattal szabályozzák, mennyi lebet egy-egy előterjesztés terjedelme. Ezt vagy betartják, vagy se. Ma is előfordul valamelyik választott testület tagjának regény vastagságú paksamétát hoz a posta a meghívóval együtt. * De kinek van arra energiája, hogy alaposan áttanulmányozza? Tudók olyan hivatalt, ahol minden jelentést minimálisan háromszor gépelnek le. Egyszer lediktálja az előadó, majd bemutatja az osztályvezetőnek. 0 javítgat rajta, ezért át kell írni, mert Javított példányt nem kaphat kézhez a főosztályvezető. Az ő javításai után ismét gépelés következik, így mehet az igazgatóhoz, majd újból letisztázva kerül a felettes szerv postájába. Nemrég egyik tekintélyes termelőszövetkezetünk vezetőjétől kértem néhány adatot. Elfeledkezett róla, pelig másnap külföldre utazott, a repülőtérre indulás előtt jutott csak eszébe. Nem baj, nyugtattam, majd a könyveléstől, a közgazdasági csoporttól megkérem a szükséges számokat. Legyintett, s felhatalmazott, nyúljak be az íróasztala fiókjába, találok ott egy kék fedelű füzetet, abban benne van minden, ami kell. Nem akarom követendő példaként állítani ezt az esetet — ámbár kiválóan gazdálkodó szövetkezet vezetőjéről van szó —, de talán mindannyian széjjelnézhetünk a magunk háza táján: nem írunk, íratunk tele hivatalos szövegekkel túlságosan és fölöslegesen sok papírt? N. Zs. ponty Harkakötönybol A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet harkakötönyi üzemegységét, a harkakötönyi tórend- SjZert a 6Q-as évek elején építették. A 102 hektáros vízfelület kiegészül még öt tárolóegységgel és egy külső halággyal is. A harkakötönyi tónál ezekben a napokban komoly munka folyik. Most gyűjtik be az elmúlt év „termését”. A nyári lehalászás során több mint száz tonna pontyot fognak ki a hálók. A háromnyaras hal átlagsúlya egy kiló, egy kiló tíz dekagramm. Az elmúlt év eredményeiről, nehézségeiről beszélgettünk Kálmán Dániel, főagronómussal és Szabó László, tógazdaság-vézetővel. A szikre, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területre települt tórendszerben intenzív pontynevelés folyik. Emellett „előállítanak” még évente húsz tonna busát és 15 tonna amurt is. A halgazdaságban dolgozók hozzáértő munkáját dicséri, hogy egy kilogramm hús előállításához keményítőértékre számolva 1,7 kilogramm takarmányt használnak* fel, A nagy, 66 hektáros tóra napjában indult útjára a takarmányszállító motoros, összesen 5 tonna kukoricát szállítva. | A gazdaság vezetői úgy számolják, hogy a felemelt halárak most már biztosítják a hét—tíz százalékos nyereséget, amely megélhetésükhöz szükséges. Szóba került, hogy az idei tavasz és nyár nem kedvezett a haltenyésztőknek. A gyakori hőmérsékletváltozás, a nagy légnyomásingadozás hatással van a halak fejlődésére. Ha zuhan a légnyomás, csökken a víz oxigéntartalma, kritikus esetekben „légszomjjal” küszködnek a halak, s ha a vízben oldódó oxigéntartalom 0,5 milligrammnál kevesebb literenként, akkor gyakori a fulladásos pusztulás. Számításaik - szerint a hideg április átlagosan 10—15 dekagramm . halhúst „vett el” egyedenként. Nehezen egyeztetik össze az ott dolgozók a környezet- és madárvédelmet a gazdaságossággal. Jól tudják, hogy a gém, a bakcsó, a kis kócsag, a kárókatona és a sirály védett madár. Ugyanakkor tényként sorolják, hogy ezek a vízimadarak évente 12—15 tonna halat falnak fel, vagy halászás közben sértenek meg úgy, hogy azok, (belepusztulnak. Az üzemegység nagy tavát most lehalásszék. Részben kényszerűségből, mert a rendelkezésre álló vízWb ■* 0 Ki tudja, hogy a Dongér szennyezte vizekben meddig lenyészthető az egyik legfehérjedúsabh húst adó halunk, a ponty? mennyiség, nem elegendő a halaknak. A lehalászás alatt álló tóról a vizet átszivattyúzzák egy másikba, hogy ott meglegyenek az uszonyosok életfeltételei. Elmondották, hogy hiába áldozatos munkájuk, a harkakötönyi tórendszer lassan halálra ítéltetik. A vízutánpótlást ugyanis a rendkívül szennyezett, Dongér-csatomából szerezhetik' csak be. Az idei tavaszon is 5 tonna amur bánta, hogy a tápcsatorna kénhidrogén-tartalma lényegesen magasabb volt, mint amennyit a halak szervezete átvészelt volna. Kiskunhalas ipari üzemei jórészt derítés, tisztítás nélkül engedik szennyvizüket a csatornába. Hiába a bírság, a Dongér vize attól nem javul. Ezek az üzemek akarva-akaratlanul jelentős (kárt okoznak. Mégpedig olyan területén az élelmiszer-gazdaságnak, áhol egyre nagyobb támogatást érdemelnének azok, akik a fehérjeprogramban dolgoznak. Sz. P. M. • Az idén még jó eredményt válthatnak magukénak a harkakötönyi halászok. (Straszer András felvételei) Harc a városi «aj ellen
