Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

1930. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Konzervgyári egyenruhában dolgoznak a diákok. Az egészségügyi miniszter 21/1975. számú 'Utasítása meghatározta az iskola-egészséqügyi ellátás kereteit. E szabályozást az élet sürgette. Az 1973-as népesedéspolitikai hatá­rozat nyomán ugrásszerűen megnőtt születések száma olyan követel­ményt támasztott a csecsemő- és az óvodás korosztályok alapellátásá­ról gondoskodó körzeti orvosokkal, védőnőkkel szemben, hogy az is­kolás gyermekek egészségvédelme háttérbe szorult. A kétségtelen eredmények — a gyermekegészségügyi hálózat fejlő­dése, a gondozás sokrétűsége, a tanácsadástól, a szűrővizsgálatokon át a védőoltásokig, a csecsemőhalálozás visszaszorítása négy év alatt — az 1974. évi 34 ezrelékről 24 ezrelékre — sokáig elfeledték a növekvő gondokat. A közvéleményt is váratlanul érte. amikor, hol itt, hol ott fedeztek fel rühes, tetves gyerekeket az óvodákban, általános iskolákban. A védekezést az iskolaorvosok hiánya épp úgy megnehezítette, mint a gyerekek vásoitsága: akinek élősdit találtak a hajában, az nyolc na­pig nem jöhetett iskolába, így aztán 10—20 forintért cserélt gazdát cgy-egy tetű. Az eset joggal veti fel a.kérdést: hogyan ts.állunk ma a testi higi­énével, az egészségügyi kultúrával, és az 'iskolaegészségüggyel? Dr. Forgács Ádám, a SZOT szociálpolitikai osztályának helyettes vezetője mondotta: Évről évre kevesebb a konzerv­gyári dolgozók száma, ami leülő— nősen nyáron állítja nagy feladat elé az irányítókat: idénymunkás­ra ugyanis szükség van. Töpreng­tek eleget, míg elhatározták, ön­kéntes KISZ-épitőtábort próbál­nak szervezni. Sikerrel jártak erőfeszítéseik, mert 1975-ben — az iparban először — megnyílhatott a tábor. Ezzel részint csökkentet­ték a létszámgondot, a túlórázást, részint pedig elérték, hogy na­gyobb .mennyiségű árut exportál­hatnak közvetlenül a gyártás után, azaz jól érvényesíthetik a népgaz­dasági érdekeket is. A táborozok az ország minden itájáról jönnek, az idén Szolnok megyeiek jelentkeztek Kecskemét, re, turnusonként 130—260-an. Per­sze, a célok akkor érthetők el iga­zán, ha megfelelő a munkaszer­vezés is. Ügy tűnik az eddigi ered­mények alapiján,jhogy a gyár min. dent megtett ezért. Nemcsak ab­ból látszik ez, hogy tudják a diá­kok : mit, hogyan kell csinálni,' s imiért, 'hanem a teljesítményekből is. Az első turnusban 660 ezer do* bozos és .240 ezer üveges befőttet csomagoltak exportra — naponta 61 forintos teljesítménnyel. A má­sodik turnus ifjú munkásai 1 mil­lió 120 ezer kilós zöldborsót cso­magoltak be külföldi szállításra, s 610 ezer paradicsom ivólevet a — Az összejövetelen dr. Király László, a megyei tanács' szakosz­tályának vezetője számos tenniva­lóra hívta fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a jövőben a kis­termeléssel -foglalkozó szakfel­ügyelőknek gondosabban kell el-, lenőrizniök a kisárutermelés se­gítését. ■ Arról, hogy mit tehet a tanács, á következőket mondja, a megyei szakfelügyelő: * — Előszöris a , szakfelügyelők figyelemmel kísérik, hogy az ága­zatot érintő tanácsi rendeletek, ezen belül különösen a háztáji állattartásra irányuló intézkedé­sek mennyiben segítik a kisterme­lést. • Az állattartást indokolatla­nul akadályozó tényezőket, intéz­kedéseket jelzik a városi tanács, vagy a járási hivatal elnökének és a megyei szakosztálynak. A tanácsok segítik a szakcso­portok létrehozását, fejlesztését, a nagyüzemek és kisgazdaságok közötti jó kapcsolatok. kialakulá­belföldi piacra. A mostani turnus diákjai a barackfelezésben tesz­nek ki magukért — elérik a fel­nőttek normáját is. A gyár nemcsak munkát ad a fiataloknak, hanem gondoskodik arról is, hogy a máshonnan érke­zettek megismerjék Kecskemétet és környékét Igyekeznek olyan körülményeket teremteni, hogy a sát, a szerződések teljesítését, a helyi teímékátvételt. Figyelemmel kísérik a nagyüzemek integráló tevékenységét. Különösen azt el­lenőrzik, hogy megteremtik-e a kistermelők részére a jogszabá­lyokban és a belső szabályzatok­ban megállapított szolgáltatáso­kat, kedvezményeket. Arra a kérdésre, hogy milyen fontosabb jelzések érkeztek mos­tanában, a következőket válaszol­ta Mérész János. — A legtöbb panasz a sertés­tenyésztők köréből hangzott el. A táptakarmányojk drágulása és tartalmának változása csökken­hette a jövedelmezőséget. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben számos intézkedés történt. Az em­lített tanácskozáson is jelezték a szakfelügyelők ezeket a gondokat. Olyan állásfoglalás született, hogy lehetőleg érjék el a sertéstenyész­tés szinten tartását és a további visszaesést próbálják megakadá­lyozni. miunka után. jól érezzék magukat, és szívesen emlékezzenek . vissza az itt töltött két hétre. A tábor­tartás nem ráfizetéses a gyárnak: a gyerekek éppen megkeresik azt, amit rájuk költenek. Munkájuk elismeréseképpen jónéhányan kap­tak jutalmat, belföldi és külföldi utazást. Dajka Jánosné Feladata a tanácsoknak a mi­nisztérium által kijelölt minta­községek megkülönböztetett segí­tése. A zöldségtermesztésben pél­dául Csólyospálos, Mélykút és Kiskunmajsa szerepel ezek között, sőt Kiskunfélegyháza város is. Az állattenyésztésben Bácsbokod és Kiskunmajsa számít mintaközség­nek. Sőt, a fogyasztási szövetkeze­tek úgynevezett mintaudvarokat is nyilvántartanak. Olyan gaz­dákról van ez 'esetben szó, akik kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben vagy a nö­vénytermesztésben. — Mivel a megyében a háztáji és kisegítő, gazdaságok adják az összes árutermelésnek több mint egyharmadát, — azonkívül, hogy a családok háztartási szükségle­teit is kielégítik, az erre hivatott tanácsi szakfelügyelőknek is na­gyobb figyelemmel kell kísérni a kisárutermelést — hangoztatta Mérész János. K. S. — A SZOT 1978 novemberi plé­numán, amikor az egészségügyi miniszter beszámolt a magyar egészségügy helyzetéről és meg­határoztuk^ szükséges tennivaló­kat, már különös hangsúlyt' kap­tak a gyermekegészségügy kérdé­sei. Ezek fontosságát jelzik a szá­mok is: Magyarországon több mint két és félmillió gyermek — .illetve fiatal — egészségügyi el­látásáról kell gondoskodni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy e két és félmillió fiatalnak a korcsoportok szerinti megoszlása, a csecsemő- korúak, a 3—6 esztendősek, a 6— 13 évesek, illetve a 14—17 évesek és az egészségügyi ellátás felada­tai korcsoportonként'' változóak, akkor derül ki igazán milyen sok se tennivaló. A gyermekek egészségügyi el­látása 13 éves korig a körzeti, il­letve a körzeti gyermekorvosok feladata; 14 éves kortól az isko­lai tanulmányok befejezéséig pe­dig az iskolaorvosi hálózaté. A gyermekorvosi körzetek száma országosan fejlődött. Sajnos nem mondható el ugyanez az iskolaor­vosi hálózatról: 1977-ben hazánk­ban az iskolaorvosi feladatokat 94 főállású iskolaorvos, 832 körzeti gyermekorvos. 1979 körzeti orvos és 12 részfoglalkozású orvos látta el. S még ennek a 94 iskolaorvos­nak döntő többsége is Budapes­ten működik. Fiatal, elsőkötetes írók, költők bemutatására indította el „Új ter­més" sorozatát a Magvető Kiadó, egy híján két évtizede. Itt jelent­kezett első írásaival egyebek kö­zött Szakonyi Károly, Gyurkó László, Baranyi Ferenc, Soós Zol­tán, Raffai Sarolta, Jókai Anna, Bereményi Géza, ördögh Szilvesz­ter. A magyar irodalom fejlődé­sét, új tehetségeinek jelentkezését jól nyomon követhetik a sorozat gyűjtői, akik idén a 123. kötetet is a könyves polcra tehetik. A magyar könyvkiadás példát­lan gyorsasággal, szinte „rakéta­— Kilencvennégy iskolaorvos nagyon kevés. Talán az or­vosok nem szívesen vállal­ják ezt a munkakört? — Attól tartok erről van szó. Így azután nem csoda, hogy az is­kola-egészségügyben olyan sok a gondunk. S ennek részben szub­jektív, részben objektív okai van­nak. — Mit sorol az objektív okok közé? — Először is az idő rövidségét: A miniszteri utasítás valamennyi hosszú' távú, személyi és pénzügyi feltételtől függő szervezeti jellegű feladatát öt év alatt nem lehet tel­jes mértékben végrehajtani. Ob­jektív körülmény az is, hogy a születésszám gyors emelkedése, a csecsemőkorúak ellátása nagy erőket kötött le. Objektív körül­mény az iskolaorvosok csekélv száma is. A további okok közül el­sőnek a gyerekek ..munkakörül­ményeit” emelném ki. — A tantermek túlzsúfoltságá­ra, korszerűtlen világításá­ra gondffl? — Arra is. A tanulóknak csak­nem 70 százaléka a testméretének meg nem felelő padokban ül. Mindez egészségügyi, főként ee- rinckárosodáshoz vezethet! Az­tán : a gyerekek legtöbbjének nincs mozgástere: a szünetben nincs hol játszani, mert hiányzik az udvar; az iskolák felében egy sebességgel" gazdagodó, s egyik legnépszerűbb sorozata a „Rakéta Regénytár”. A mindössze két év­vel ezelőtt indított sorozat ma már 70. kötetéhez közeledik. Meg­jelenés előtt áll Arthur Miller, a világhírű amerikai író — filmről már közismert — műve, a „Kalló­dó emberek", s ugyancsak a nép­szerű „Ra-Re” új kötete lesz a Moldova György legfrisebb írásait csokorba gyűjtő „A törvény szol­gája és egyéb történetek” című mű. A kiadó szerkesztői napjainkban már a jövő évi terveken dolgoz­tanulóra még 2 négyzetméter sem jut, a napközisekre pedig csupán egy, sőt van ahol fél négyzetmé­ter a „norma”! — Csakhogy sem a zsúfoltság, sem a szűkös pénzkeret nem menti fel a pedagógusokat, s a szülőket, hogy tegyenek valamit a testi tisztaság igé­nyének felkeltéséért. Ahol kicsi, vagy hiányzik az ud­var, ott gyakrabban kell a gyerekeket sétára vinni; a zsúfoltság nem mentség a piszokra: a napköziskonyha rosszul elmosott evőeszkö­zeire, tányérjaira. Tudunk olyan iskoláról, ahol a tan­év elején beadott tisztasági csomagot egész évben lakat alatt tartják a napköziben, s a gyerekekkel nem mo­satnak kezet; úgy ülnek le ebédelni. — Ilyen esetek csak ott for­dulhatnak elő, ahol nincs iskola,- orvos, és a pedagógus sem áll hi­vatása magaslatán. Ott maradnak elzárva a tisztasági csomagok, ott nőnek fel olyan gyerekek, akik nem ismerik a tisztálkodás elemi szabályait. — És a szülő felelőssége? — .Minden gyerek neveléséért, szépre-jóra szoktatásáért elsősor­ban a szülő a felelős. De ha a szü­lő maga sem igényli a testi tiszta­ságot. és a pedagógus sem követe­li meg a gyermekektől, iskolaorr vos pedig nincs, a kilátás nem túl biztató. Azért mégis teszünk egyet s mást. A SZOT-tal és a művelő­désügyi minisztériummal közösen javaslatokat dolgoztunk ki. A SZOT titkársága javasolja, hogy a VI. ötéves tervben kezeljék meg­különböztetetten az iskola-egész­ségügy fejlesztését. Az oktatási felügyeleti szervek, elsősorban az illetékes tanácsok pedig körülte­kintőbben és gyakrabban ellen­őrizzék az iskolákban az egészség- ügyi helyzetet. Legalább főállású védőnői" státust biztosítsanak — rendszeresítsenek a gyerekeknek egészségügyi könyvecskét vagy törzslapot — ami elkíséri őket 18 éves korukig. Ideje lenne megol­dást keresni a krónikusan beteg gyermekek gyógyüdültetéssel egy­bekötött folyamatos oktatására is — fejezte be dr. Forgács Ádám. nak. Az egyik legérdekesebb vál­lalkozásnak ígérkezik a „Gondol­kodó magyarok" című új sorozat. A magyar irodalom, gondolkodás, s tudománytörténet kisebb — nem könyvterjedelmű — írásait, esszéit adja majd közre, olyan műveket, amelyek vitathatatlan értékessé­gük ellenére sem jutottak el az olvasókhoz. Egyebek között Deák Ferenc, Babits Mihály, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Bartók Béla, Eötvös József, Zrínyi Miklós egy-egy alkotása szerepe), az első kötetek között. MINTAKÖZSÉGEíC MINTAUDVAROK Mit tehetnek a tanácsi szakfelügyelők a kisárutermelésért A mezőgazdasági nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett a háztáji és a kisegítő gazdaságok támogatására is minden lehetősé­get ki kell aknázni. Ez utóbbiak termelési és értékesítési biztonságának megteremtése fon­tos tennivaló. Ebben érdekeltek nemcsak a- mezőgazdasági nagyüzemek, — amelyek se­gítik a háztáji és a kisegítő gazdaságokat —, a fogyasztási szövetkezetek, hanem a felvá­sárló és feldolgozó vállalatok is. A tanácsok­nak, mint felügyeleti szerveknek szintén megvan a máguk tennivalója. Ez utóbbiak­ról tanácskoztak a közelmúltban a városi ta­nácsok és a járási hivatalok szakfelügyelői. Mérész Jánossal, a megyei tanács vb mező­gazdásági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelőjével e tanácskozás tapasztalatairól beszélgettünk. GONDOLKODÓ MAGYAROK, - ÚJ TERMÉS Könyvsorozatok a Magvető Kiadónál HAZAI TÁJAKON A Morgó völgyében A hatszáz négyzetkilométer te­rületű, nagyrészt vulkanikus ere­detű Börzsöny mai alakija már 'nem 'mutatja az eredeti vulkáni formákat, mert a tengeri üledé­kek, a 'kavics, a homok, a homok­kő és az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jórészt síksággá pusztultak; előbb tenger tarolta és töltögette, majd trópu­si időjárás málasztótta a kőzete­ket, azután az ‘óriási „cipó" a tek­tonikus erők hatására megemel­kedett, s minden irányban mély, meredek falu völgyek szabdalták fel; így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a „cipót” — amelynek -legmagasabb „csücskei” a Magas- Börzsöny központi részén sorako­zó csúcsok: a Csóványos (939 mj, a Nagy-Hideg-ihegy (865 m) és a Nagy-Jnóc’ (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk megközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak. Megújul a kisvasút Ilyen völgyben halad a Morgó- patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben, régóta kisvas­út járt, s reméljük, miután fel­újítják, s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok helyettesítik.!. Mint Szalay Endre erdőmémök összegezte a történetét: 1893-ban építették, hogy a Szokolya kör­nyéki — akkor egy porosz gróf tulajdonában léyő — erdőbirtok­ról elszállíthassák a kitermelt fát. Csaknem .két évtizedig egyetlen faifűtésű mozdony vontatta a 600 milli,méteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912-ben az erdőgazdaság új, te­vékeny igazgatója gyarapította a vasút járműparkját, egyszersmind a pályát. Ettől kezdve ihét moz­dony sürgölődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyeií épült hen­germűből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború küszö­béig. Akkor leállították a bányá­kat, a zúzót, négy mozdonyt elad­tak — és a vasút ismét csak az erdők termékeit hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást követően indítot­ták meg: 1954-<ben. Azóta már a régi időkre emlékeztető Triglav nevű gőzmozdony védett műem­lékként a nagycenki Vasútmú- zeum egyik érdekessége. A Mor­gó 'völgyébert pedig dízel-mozdo­nyok. kapaszkodnak Verőcemaros és Királyrét között, ahol a ka­nyargó pálya 303 métert emelke­dett. f Solymászfalu A Jhol összeszűkülő, hol széttá­ruló völgyben egymás mellett a kisvasút és a fürgén csobogó, csillogó patak, míg harmadik tár­suk, az országút ide-oda váltva kerülgeti a síneket, majd a pata­kot is, amellyel szemközt halad­va a kitáruló Szokolyai-medencé­be jutunk. Ott van Szokolya, ez az Árpád-kori eredetű falu. Neve a szláv szokol, az az só­lyom szót őrizve arra mutat, hogy királyi salymászok’ települése le­hetett hajdan, talán még akkor is, amikor Mátyás király pompás ud­vara a visegrádi fényes palotából sűrűn átkelt a Dunán a Börzsöny erdeibe vadászni. A falu múltjá­nak nem sok tárgyi emléke ma­radt. A pálos kolostor, amelyet a mohácsi vészt követő évtizedben emeltetett Szapolyai János, el­pusztult. A református templom tornyának bizonyos részletei — támpillérek, alsóbb áblakok — őriznek valamit a török idők előt­ti templomból. A három évszázados papiak fa­lán emléktábla adja tudtul, hogy itt született 1673-ban Mányoki Ádám. II. Rákóczi Ferenc festő­je, a szokolyai és egyúttal perő- csényi református papnak a fia volt. Mert egy papja volt akkor a Börzsöny két protestáns falujá­nak! S bizony sokat szekerezhe- tett Mányoki tiszteletes uram a rejtett, csendes völgyekben ka? nya.rgó, úgynevezett Váci úton, amely Szokolyától a Morgó-patak partján indult északnyugat felé. Az utolsó vasbánya Erre megyünk Imi is az ország­úton, s a Szokolyai-medeneét el­hagyva megint összeszűkül a völgy. Az út közben el is ágazik: balra letérve egy másik medencé­be, Kóspallagra, illetőleg a kis-* ináéi turistaiházhoz juthatunk éL De egyenesen eljutunk a hajdani Hutára, azaz Királyrétre, a hegy­ség központi részébe legmélyeb­ben. beágyazódó, legmagasabb és legkisebb medencéjébe. Innen már gyalog folytatjuk az utat a N a gy- Vas fazék-pata k n ak szemben. Nem messze a patakon átszökdécselve bal kéz felől a Lukács Szállása nevű helyhez érünk; ott a Darabos-hegy olda­lán még nem is olyan régen mű­ködött az utolsó vasércbánya, a börzsönyi vasércbányászatnak, il­letőleg.. -kutatásnak az emléke­ként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékeztet rá! A bányaművelés egyébként a Börzsönyben nem a vasérccel, ha­nem nemesfémeknek a kiterme­lésével kezdődött A középkorban így -lett bányavároska Nagybör­zsöny. A vasércbányászatról a leg­régebbi írások a XVIII. század első feléből maradtak, .s egy bu­dai polgár, Kollbacher Lambert Mátyás nevét említik. Huta is állt e helyt, s a fújtatok és a pörölyök működtetésére foghatták vissza a patakvizet a Szénpatak völgyszo­rosának kapujában. A főként bar­navasérc és vörösvasérc mintegy 10 négyzetkilométeres területén ágyazódik be a vulkáni anyagba szórványosan Királyrét körül, a Darabos-hegytől észak-keletre a Szénpatak, s a Madaras-faoldal, onnan délre a Vasbánya-hegy és az öl-hegy felé. Az árnyas bükkösök, a völgyek nem kevésbé szépek, mint a kö­zeli kisebb, s a távolabbi maga­sabb csúcsok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot. Királyrét­től a szinte nyílegyenesen észak­nyugatra kapaszkodó hajdani „grófi úton” följuthait néhány óra alatt a Magas-Taxra (737 m), on­nan a turistaház mellett a Nagy- Hideghegyre, s ezen át észak­nyugatra, az Oltárkő vagy a Sza­bó-kövek sziklái felé elérheti a „Börzsöny tetejét”: a Csóványost N. F. Építőtábor a konzervgyárban GYERMEKEGÉSZSÉGÜGY: Iskolaorvos kerestetik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom