Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

1980. augusztus 9. # PETŐFI NÉPE • 3 A KSH megyei igazgatósága jelenti (Folytatás az 1. oldalról.) egy foglalkoztatottra jutó saját építési -szerelési munkák 2,9 szá­zalékos mérséklődése eredmé­nyezte. Az összes létszám csökke­nését jóval meghaladta az építő­iparban foglalkoztatott fizikai munkavállalók számának csökke­nése. Ugyanakkor kedvező, hogy az egy építőipari fizikai dolgozó­ra jutó építőipari termelés érté­ke 1,6 százalékkal, az egy mun­kaórára jutó termelés pedig 1,2 százalékkal javult. A kitvi telező szervezetek a mun­Mezőgazdaság Mező- és erdőgazdasági terme­lést 1980-ban 773 ezer hektáron — az összes terület 91 százalé­kán — folytatnak a megyében. A termőterületen belül a mezőgaz­dasági terület aránya 74 százalé­kos, mérsékelten csökkenő ten­denciájú, az erdő- és nádas- és a halastó területek 1980. évben is emelkedést jeleznek. A megye vetésterülete 1980. május 31-én csaknem 4Ú0 ezer hektár volt, annyi mint egy év­vel korábban. Az 1976—1979 évek átlagos vetésterületénél 2 száza­lékkal kevesebb az idei bevetett terület. A vetésszerkezet némileg eltér a tervezettől, kisebb terü­leten vetettek kukoricát, burgo­nyát, silókukoricát és csalamádét. A kukorica vetésidejét a májusi hideg és esős napok számottevően késleltették. Emiatt csökkent a vetésterület. Az 1979. évinél na­gyobb területen vetettek a gazda­ságok búzát, őszi árpát, lucernát és napraforgót. A növényvédelmi munkák fo­lyamatosan haladnak. A szőlő- és a gyümölcsös ültetvényekben a 10—11-ik kombinált védekezést végzik a gazdaságok. A szőlőül­tetvényeken ez ideig sikerült meg­óvni a jónak ígérkező termést a peronoszpóra-károsodástól. Az időjárás okozta 2—3 hetes késés miatt a másodvetésű nö­vények területe — a korábbi éveknél kisebb — mintegy 6 ezer hektár a megyében. Leginkább takrmányféléket — silókukoricát és csalamádét — vetnek. 1980. június 30-án ezer szarvas- marhát és 974 ezer sertést tartot­Foglalkoztatottság, 1980 első hat hónapjában foly­tatódott a foglalkoztatottak1 szá­mának csökkenése. A megfigyelt népgazdasági ágak közül egye­dül a személyi és gazdásági szol­gáltatás területén foglalkoztatot­tak száma nőtt, 4,4 százalékkal. Az iparban és az építőiparban az előző évinél fokozottabb létszám- csökkenés következett be, a töb­bi népgazdasági ágban pedig többnyire az előző évi növeke­déssel ellenétben szintén csökke­nés tapasztalható. A létszámala­kulást az általános munkaerő- helyzeten kívül befolyásolta az 1980-tól érvényes szigorúbb gaz­dasági — ezen belül a bérszabá­lyozási rendszer is. kát jobban koncentrálják a meg­kezdett építkezések befejezésére. Az év első felében huszonhárom­mal kevesebb építmény kivitele­zését kezdték meg, és néggyel többet adtak, át rendeltetésének, mint az előző év azonos idősza­kában. A félév végén • 427 épít­mény állt kivitelezés alatt. Emel­kedett az egy építményre jutó generál-költségvetési összeg: 1980 I. félévében megközelítette a 8,3 millió forintot, mintegy 15 szá­zalékkal meghaladva az előző évit. taik a megyében. A szarvasmar­ha-állomány 4,2 ezerrel — 2,3 százalékkal, — a sertésállomány 51 ezerrel — 5 százalékkal — kevesebb, mint az előző óv ha­sonló időpontjában volt. Az ál­latállományon belül az anyaálla­tok száma csökkent nagyobb mér­tékben. Kedvező jelenség, hogy mindkét fő szocialista szektorban emelkedett a sertésállomány és ezen belül a közös gazdaságok kocaállománya is A mérsékelt növekedés viszont nem ellensú­lyozta a háztáji, a kisegítő és egyéni gazdaságok mintegy 10 százalékos sertésállomány-csök­kenését. i A fontosabb vágóállatok és ál­lati termékek felvásárlásának vo-' lumene az I. félévben lényegében annyi volt, mint egy évvel koráb­ban: a megyében 0,4 százalékkal kevesebb, országosan 0,4 száza­lékkal több. A megfigyelt termé­kek köziül Bács-Kiskunban csu­pán a tej értékesítése emelke­dett 8 százalékkal, a többié vala­melyest csökkent. A legnagyobb arányt kitevő vágósertés, 0,9 szá­zalékkal elmaradt az 1979 I. fél­évitől, de még így is jelentősen meghaladta a korábbi évek azo­nos időszakaiban értékesített vo­lument. A felvásárolt tojás meny- nyisége 30 százalékkal esett visz- sza. A zöldség- és gyümölcsfélék vá­sárlása az I. félévben — a ZÖL- • DERT tájékoztatása alapján — kedvezőtlenül alakult, elmaradt mind a tervezettől, mind pedig az előző év hasonló időszakában felvásárolt mennyiségtől. keresetek A teljes munkaidőben foglal­koztatottak bére, illetve keresete az előző évinél szerényebb mér­tékben emelkedett. Ebben közre­játszik a vállalati nyereség foko­zottabb költségvetési elvonása, va­lamint a korábbinál nagyobb tel- - jesítmény-követelményihez kap­csolt .bérszabályozási rendszer. A legnagyobb béremelésben a köz­lekedési dolgozók részesültek. A beruházások visszafogásával is összefügg, hogy az építőipari fizi­kai dolgozók bére mindössze 0,4 százalékkal nőtt. A béren felüli kifizetett jövedelmek töhbnyire alatta maradtak az előző évinek. gyedévben, összehasonlítható áron — az országoshoz hasonlóan — majdnem 2 százalékkal kevesebb értékű árut adtak el, a bázishoz viszonyítva. Ez a visszaesés rész­ben áruellátási problémákra, részben a lakosság kezdeti visz- szafogott, óvatos vásárlásaira ve­zethető vissza. 1980 II. negyed­évében már az eladási forgalom mai folyó áron csaknem 10 száza­lékkal haladta meg az előző évit. 1979 II. negyedévihez viszonyít­va — folyó áron — a vegyes ipar­cikkek eladása emelkedett leg­jobban, 15 százalékkal, a vendég­látásé viszont alig 1,5 százalék­kal. Több tartós fogyasztási cikk forgalma alatta maradt a tava­lyinak. Az év második negyedé­ben az eladott centrifuga aránya 17 százalékkal, az elektromos hű­tőszekrényé 33 százalékkal, a mo­ped-robogóé és a lemezjátszóé is 35 százalékkal csökkent. Az ipar­cikkek 'közül a vegyiáruik forgal­ma dinamikusan nőtt. Szinteti­kus mosó- és mosogatószerből például 23 százalékkal többet ad­tak el a II. negyedévben, mint 1979 .azonos időszakában, és 20 százalékkal többet, mint ez év I. negyedévében. A tüzelő- és épí­tőanyagok eladott mennyisége is emelkedett, szénből például 17 százalékkal többet forgalmaztak, mint 1979 II. negyedévében, ce­mentből 10 százalékkal több fo­gyott el. 1980 I. félévében 40 ezer ven­dég szállt meg megyénkben, 6600 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A vendégek majdnem kétharmada a II. negyedévben lá­togatott Bács-Kiskun megyébe. Az idegenforgalom megtorpaná­sa az országos tapasztalatokhoz hasonlóan megyénkben is érző­dött, a II. negyedévben 3400 fő­vel (12 százalékkal! kevesebben vették igénybe a szálláshelyeket, mint 1979 II. negyedévében. Az állami és a szövetkezeti gaz­dálkodó szervek 1980 I. félévé­ben 221 millió forint értékű szol­gáltatást végeztek a megyében, 9 százalékkal többet, mint az elő­ző év hasonló időszakában. En­nek 45 százalékát teljesítették az év első negyedében, ami 11 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. A lakosságnak vég­zett szolgáltatások közül a sze­mélygépkocsi-javítás teljesít­ményértéke a legnagyobb arányú (1980 I. negyedévben 28 száza­lék). Ezt a szolgáltatást azonos mértékben vették igénybe, mint 1979 I. negyedévben, a teljesít­ményérték 9 százalékos bővülése ugyanis főleg áremelkedésből származott. Jelentősen megnöve­kedett az épület- és lakás javítás, valamint a teherszállítás iránti igény, teljesítményértéküket más- félszeresére növelték egy év alatt. Az 1979 I. negyedévihez hason­ló mértékben rendeltek mosást, festést, vegytisztítást, valamint a mérték utáni ruházat készítését. A teljesítményérték 35, illetve 9 százalékkal meghaldta a múlt évit 1980 I. félévben 855 lakás ké­szült él, az elmúlt évinél 4 szá­zalékkal kevesebb. Az új lakások 91 százaléka magánerőből épült: az állami lakások száma és ará­nya azonban felét sem érte el az A lakosság életkörülményei egy évvel korábbinak. Ugyanez a mérséklődés jelent­kezett a kivitelező építőipari szer­vezetek lakásépítő tevékenységé­A megye népmozgalmi esemé­nyei a félév folyamán jóval ked­vezőtlenebbül alakultak, mint az elmúlt éy azonos időszakában. Június végéig csaknem 650-nel kevesebben születtek, a halálozá­sok száma viszont háromszázhar­minccal több volt, mint 1979 első hat hónapjában. A természetes szaporodás már decemberben ter­mészetes fogyásra változott, s ez jellemző azóta minden hónapra. A megyében történt összes halá­lozásból 1,7 százalék körüli az egy éven aluli csecsemők rész­aránya. Az ezer élveszületettre vetített csecsemőhalálozási arány továbbra is alacsonyabb az or­szágos átlagnál, az előző évi 16,3- ról azonban 20,5-re emelkedett. A lakosság főbb készpénzbevé­telei — az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — 1980 I. félévében majd­nem 10 százalékkal haladták meg az 1979 I. félévit. Munkabérként mintegy 3 százalékkal, termelő­szövetkezeti munkadíjként 2 szá­zalékkal, felvásárlás címén 12 szá­zalékkal fizettek ki többet, mint egy évvel korábban, míg a nyug­díj nélküli 'társadalombiztosítási kifizetések csaknem megkétszere­ződtek. A takarékbetét-állomány^ az előző éveknél mérsékeltebben, 7 százalékkal emelkedett. A me­gyében 3738 új személygépkocsit vásároltak, amely közel 700 da­rabbal töibb mint az előző év el­ső felében. A lakosság hitelállománya 1980. június 30-án 5,3 milliárd forintot tett ki, ez 17 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel korábban. A hosszú lejáratú hitelállomány 18 százalékkal volt magasabb, az áruvásárlási hitelek iránti igény valamelyest megtorpant. A megye kiskereskedelme 1980 I. félévében több, mint 8 mil­liárd forint forgalmat .bonyolított le, ennek 53 százalékát a II. ne­ben. Jelentősen csökkent a félév folyamán elkezdett, illetve befe­jezett lakások száma. Az átadá­sok ütemessége kismértékben ja­vult: az 1979. évi hatvannéggyel szemben minden száz megkezdett­re 70 átadott lakás jutott. Egészségügy — oktatás 1980 első felében egy általános és két gyermekorvosi körzetet szerveztek a megyében. (Kecske­méten, illetve Bácsalmáson és Kiskunfélegyházán). Ezáltal a já­róbeteg-alapellátást jelenleg 266 körzet szolgálja, 3 százalékkal több, mint 1979 azonos időszaká­ban. Ugyanakkor a körzeti fela­datokat végző orvosok száma több, minit 5 százalékkal gyara­podott, | ezáltal a betöltetlen kör­zetek száma 8-ról, 5-re csökkent. A hálózat némi bőivülése azon­ban nem hozott lényeges javulást az ellátásban és enyhítést az or­vosok leterhelésében, mivel a megbetegedéseik száma — a fer­tőző betegségekhez hasonlóan — továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Június végéig a megye állami szektorában közel 1,6 millió na­pot töltöttek táppénzes állomány­ban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezáltal a rendelkezésre álló összes mun­kanapnak 5,8 százaléka esett ki a termelésből. Az átlagosnál jó­val több (7 százalék fölötti) mun­kanap esett ki a könnyű- és élel­miszeriparban. Az összes táppén­zes napnak 8,6 százalékát adták a gyermekápolási napok. Az 1979/80. tanév végén 6380 diák fejezte be az általános is­kolát, százhárommal több, mint az előző tanévben. A továbbta­nulásra jelentkezők aránya ez év­ben is 95 százalék körüli volt. Mérsékelten tovább emelkedett a középiskolák, ezen belül is első­sorban a gimnáziumok iránti ér­deklődés: a 8. osztályosok 46 szá­zaléka adta felvételi kérelmét kö­zépiskolába, illetve 19 százalé­ka gimnáziumiba. A szakközép­iskolák közül jelentősen nőtt (egyharmaddai) a mezőgazdasá­gi, valamint (egytizeddel) a ke­reskedelmi és vendéglátóipari jel­legű intézményekbe iratkozás. A szakmunkásképző iskolákban évente átlagosan S600—2700 ta­nuló tesz sikeres vizsgát. Az 1979-ben végzettek 96 százaléka általános iskolai, 4 százaléka a középiskolai előképzettséggel ren­delkezett. Az új szakmunkások többsége állami vállalatoknál, egyharmada szövetkezetekben és néhány százaléka pedig .magán- szektorban helyezkedett el. Uborkaszedők A Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi üzemegységében működő — Schönherz Zoltán If­júsági Építőtábor immár a negyedik turnust foglalkoztatja ezen a nyáron. A csoportonként 200—200 fős kollektívák munkájával elégedettek a gazdaság vezetői. Jelenleg várpalotai fiatalok dolgoznak a 10 hektár uborkaföldön, illetve 15 hektáros paradicsomtáblán. A termést részben a Kecskeméti Konzervgyár, részben a budapesti piac ellátására szállítja a gazdaság. A diákok naponta 100—120 mázsa uborkát szednek le, és válogatnak szét nagyság és minőség szerint. Felvételeink az uborkaszedésről, -válogatásról készültek. A csinos „munkaerők” körében a kívül­álló és a mezőgazdasági szakmában kevésbé jártas bíráló nehezen tudna tárgyilagosan ítélni, vajon melyik brigádé legyen a szorgalomért járó pálma. (Pásztor Zoltán képriportja.) • A szedők a szó szoros értelmében kesztyűs kézzel bánnak a terméssel. • Balra: Lengemagyar ide — bikini oda, időn­ként csak le kell törölni a verítéket. • Munka közben nem árt egy kis emlékezetfrissítő: ha majd há- • Nesztek gyerekek, válogat- ziasszonyok lesznek, mihez — milyen uborkát szervíroznak? Ebben hattok! a hőségben, például az ecetes uborkának még a gondolata is hűsítő. Az év végére elkészül a kiskunfélegyházi iskola Lapunkban már több alkalom­mal foglalkoztunk a kiskunfél­egyházi tizenkét tantermes álta­lános iskola építésével kapcsola­tos problémákkal. Arról volt szó, hogy az év elején a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szocia­lista szerződésben vállalta a Pe­tőfi lakótelepi iskola építését és az év végére való átadását. Idő­ben el is kezdték az alapozást, az elemek összeszerelését, aztán a nyáron abbahagyták a munkát. Arra hivatkoztak, hogy a válla­lat erejének nagy részét a paksi atomerőmű, a megyei kórház, a BACSHŰS és a budapesti laká­sok építése köti le. Emellett két- száötven szakmunkás elment a vállalattól. Veszélyben volt... ... A lakótelepi iskola év végi átadása. Ez igen nagy gondot oko­zott volna a városinak. Az új is­kolába ugyanis már kijelölték a kétszázötven gyereket, megszer­vezték a tantestületet, azzal, hogy januárban elfoglalthatják helyü­ket az új létesítményben. Addig szükségmegoldósként a város kü­lönböző iskoláiban zsúfolt körül­mények között tanulhatnak a gyerekek. S ha az iskola nem ké­szül el, akkor a második félév­ben is marad az áldatlan álla­pot. Megegyeztek A BÁCSÉP vezetői megkérték a kunszállási Alkotmány Terme­lőszövetkezet építő brigádját, hogy alvállalkozásban egy-más- fél millió forint értékű kőműves­munkát végezzenek el. A kőmű­vesek elvállalták volna a közfa­lak kialakítását, de a BÁCSÉP a munkáért nagyon kevés pénzt ígért, ezért nem kötöttek szerző­dést. Aztán a város — párt-, és taná­csi vezetőinek közvetítésével mégis létrejött a szerződés — re­ális áron. A kőművesek munká­hoz láttak és augusztus végére elkészítik a közfalakat, így lehe­tőség nyílik a víz- és villanyve­zeték, a fűtőtestek szerelésére. A másik probléma is megoldódott Egy másik gond is volt: ki vé­gezze a belső vakolást? Végül is találtak vállalkozót A jászszent- lászlói Jászszentlászló Termelő­szövetkezet építő brigádja no­vember 1-től vállalta volna a munkát. De ez késő, mert így nem tudják átadni az év végéig az iskolát. Ezért a város vezetői arra kér­ték a BÁCSÉP-et, hogy a válla­laton belül 'bizonyos átcsoporto­sítással kezdje el hamarabb a belső vakolást és november 1-től a jászszentlászlói építő brigád visszaadja a „kölcsönt”, azaz egy ideig a BÁCSÉP rendelkezésére áll. A BÁCSÉP-től a héten megér­kezett a kedvező válasz. Mint kö­zölték, a vállalaton belüli átcso­portosítással az iskola belső va­kolását időben elkezdik és no­vember 1-től számítanak a jász­szentlászlói építő brigád segítsé­gére. A megegyezés eredménye az lesz, hogy az egyes munkafolya­matokat időben elvégzik és de­cember 31-én átadják a Petőfi la­kótelepi iskolát. ^Tárnái László Jobb mint a citrom Az utóbbi időben Bulgáriában nagy figyelmet szentelnek a „Ro­sa rugózza” fajta csipkebogyó el­terjesztésének. Tanulmányozása során kiderült ugyanis, hogy sok irányban hasznos növényfajta. .4 Szofia-Press Sajtóügynökség tudósítása beszámol róla, hogy ennek a növényfajtának az ipari jellegű ültetése 1965-ben kezdő­dött, a vele beültetett hegyvidéki terület nagysága ma már eléri a kétezer hektárt. A „Rosa rugózza” 10—15 gramm nagyságú vörös, vagy narancs- sárgás gyümölcs. A hektáron-, kénti terméshozam eléri az 5—6 ezer kilogrammot. Sok országból keresik és jól fizetnek érte. A friss csipkebogyóból lekvár, szörp, hígított csipkebogyóié, gyermek- tápszer, a szárítoUból csipke bogyó­liszt-, gríz-, tea- és leveskivonat készül. Az érett csipkebogyó cu­kor, vitamin, pektindús, szerves sarakat! (citrom, alma stb.), pro­teint, ásványi anyagokat tartal­maz. A „Rosa rugózza”-ban 40- szer annyi ,,(t”-xntfimin van, mint a citromban. Karotintartalma azonos a sárgarépáéval. A magas „C”-vitamin-, szerves- sav-tartalom -más, biológiailag ak­tív alkotórész lehetővé teszi a „Rosa rugózza" széles körű alkal­mazását a gyógyászatban. Alkal­mazható a többi között: a szerve­zet fertőzésekkel szembeni véde­kező erejének fokozására, a vér koleszterin tartalmának csökken­tésére, a gyomor nyálkamirigyé- rek, a belek, a hörgők, elválasz- tdszervek gyulladásainál, érelme­szesedésnél stb. összetételénél fogva hozzájárul az emberi szer­vezet általános közérzetének ki­egyensúlyozásához. A „Rosa rugozza”-nak hasznos sajátosságai nagy jövőt ígérnek az élelmiszeriparban és a gyó­gyászatban egyaránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom