Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

I . , !| 4 $ PETŐFI MÉPE • 1980. atipusztus. 9. Űjabb kísérletek az energiatakarékos tárolásra és felhasználásra Széles körű kutatások a kukoricánál Napjainkban fontos feladat az energiafelhasználás csök­kentése, és a célt segítő, iizemileg is alkalmazható eljárá­sok, módszerek kidolgozása, elterjesztése. A mezőgazdaságban ilyen lehetőség kínálkozik többek kö­zött a kukoricabetakarítás, a -tárolás és a -felhasználás te­kintetében. A korábban kialakított és általánosan elterjedt technológia ugyanis energiaigényes, a növekvő árak mellett költséges, mind jobban csökkenti az ágazat egyébként sem túl magas jövedelmezőségét. Ezért keresik az utat a mező- gazdasági szövetkezetek, szakemberek, a kutatók, hogy mi­lyen módszerekkel lehetne mérsékelni a ráfordítások össze­gét. A HALÁSZ A varsában van a pénz Módszerek A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a tag­szövetkezetek egy része több év óta kísérletezik, és jó eredménye­ket ért el a kombájn által beta­karított gabona közvetlen fóliás tárolásával, széndioxidos és for- malingázos, illetve pnerjedéses tartósítással. A széndioxidos módszer előnye, hogy a tárolt termény erjedésen r.pm megy keresztül, így gyakor­latilag minden állatfajta takar­mányozásában felhasználható. A magas nedvességtartalmú kukori­ca is veszteségmentesen tárolható. A költségcsökkentés és az ener­giafelhasználás mérséklése érde­kében több helyen évek óta fog­lalkoznak a kombájn által beta- kaiított kukorica szárítás nélkü­li felhasználásával. Körzetünkben a csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet módszere immár. orszá­gos hírűvé vált. A Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban is hasonló mó­don tárolják a tengerit, csak tor­nyokban, Csávolyon pedig fóliá­val bélelt gödrökben. A széle­sebb körű elterjedését bizonyos fokig lassítja, hogy a fóliás táro­lási módnál a nyers kukoricát felbontás után azonnal fel kell használni, vagy újból lezárni, mert az levegővel érintkezve is­mét erjedésnek indul, és jelent­kezik a romlás veszélye, mert egyes penészek szaporodni kezde­nek, s ennek következtében a ter­mény takarmányozásra alkalmat­lanná válik. Ahol huszonnégy-harminchat óra alatt nem tudják a tárolt tengerit felhasználni, mert kisebb az állatállomány napi takarmány­igénye, ott új módszeren kellett gondolkodni. Az is figyelemre méltó, hogy a harminc százalék körüli nedvességtartalmú kukori­ca darálása megfelelő szemcse- nagyságúra nem oldható meg, ez elsősorban a baromfi takarmá­nyozásánál jelent gondot. Ugyan­ez jelentkezik a széndioxiddal kezelt terménynél is. Nedvességhatár Mindez arra ösztönzi a kutató­kat, hogy keresni kell azt a ned­vességhatárt, amellyel a kukorica a tápokba zavartalanul bedolgoz­ható, és az így készült keverékta­karmány jól beilleszthető az üzem szükségleteibe, illetve a takarmá­nyozás technológiai folyamatába, és meghatározott ideig — leg­alább 5—10 napig — romlás nél­kül tárolható. Széles körű kutatómunka in­dult tehát a területi szövetség szervezésében, amelyben részt vett a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet, a jánoshalmi Termelőszövetkezetek önálló Kö­zös Vállalata, a bácskai mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tár­sulásában létesült szakszolgálati laboratórium, a Gabona Tröszt, illetve a Malom- és Sütőipari Ku­tató Intézet. A laboratóriumi vizsgálatok költségeit a Gabona Tröszt, az egyéb kiadásokat pe­riig a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet, valamint a já­noshalmi közös- vállalat -finanszí­rozta. A mélykúti Alkotmány Terme­lőszövetkezetben még az ősszel széndioxiddal tároltak kukoricát. Különböző nedvességtartalmú ter­ményt vontunk a kísérletbe. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a húsz százalék körüli nedvesség- tartalmú kukorica a szárazabb komponensekkel együtt zavarta­lanul darálható, és a korszerű ke- verőkben feldolgozható. Az ilyen kukorica felhasználásával ké­szült keveréktakarmányok az őszi, téli és kora tavaszi hónapok­ban tíz-jjigennégy napig romlás- mcntesen'ÚM tart hatók. A kisgazdaságokra gondolva Ezzel megoldható, hogy a szén­dioxid és formalingázzal kezelt kukoncatételekből a gödör, vagy a prizma felbontása után közvet­lenül gyártott nagyobb tételű keveréktakarmányok folyamato­san felhasználhatók legyenek, szükség szerint a társgazdaságok részére is értékesíthetők. Elsősor­ban a nagyüzemi sertés- és ba­romfi-, valamint a kisgazdaságok részére gyártott keveréktakarmá­nyok szempontjából fontos ez. Változatlanul figyelmet érdemel, mint energiatakarékos eljárás a betakarításkori nedvességtarta­lommal tárolt takarmányoknak ?ózott állapotban, elsősorban a kérődzőkké} való hasznosítása. összegezve: javasolható az ál­lami gazdaságoknak és termelő­szövetkezeteknek, hogy a sertés- és baromfiállomány takarmányo­zására visszatartott kukoricát ősszel csak 20 százalékos nedves­ségtartalomra szárítsák, és így tá­rolják. A tároló egységeket — gödör vagy betonmedence — úgy célszerű méretezni, hogy a kuko­rica első 20—25 centiméteres ré­tegét naponta a keveréktakarmá­nyokba be tudják dolgozni. Ezzel az alsóbb rétegekben levő szén­dioxid — visszatakarás esetén — a kukoricát megóvja az erjedés­től. Ezzel a módszerrel is szárítási költségeket takarítunk meg. amennyiben figyelembe vesszük, hogy csak 20 százalékos nedves­ségtartalom szükséges a tartósí­táshoz. Tonnánként így nyolcvan- százhúsz forint költségmegtakarí­tás érhető el. Külön raktárépítés iít sem szükséges, és az ehhez kapcsolódó fegyéb költségek sem terhelik az üzemet. A csávolyi módszer mellett ez is egy energiatakarékos'lehetőség, a már említett okok miatt szintén figyelembe vehető, főként a ki­sebb felhasználók érdekében. Az idén újabb kísérletsorozatot indítunk, etetésekkel egybekötve. Szeretnénk a nvári hónapokban is megfelelő feltételeket teremte­ni a magasabb nedvességtartalmú kukorica felhasználásával készült keveréktakarmány tartósabb tá­rolására. Ezenkívül számos vizs­gálatot végzünk még. Dr, Somoskövi István agrármérnök Fellendülőben a mezőgazdasági kisgép-értékesítés Az Agrotröszt vállalatai a vá­sárlás megkönnyítésére ország­szerte nyári bemutatókat tarta­nak, és rendszeressé tették az AG- ROKER-telepeken a szaktanács- adást. A gépek kezelésére, kar­bantartására és garanciális ellá­tására szakszerű tájékoztatók áll­nak a vásárlók rendelkezésére. Az utóbbi években jelentős javulást értek el a kertészeti kisgépek vá­lasztékának bővítésével, egyebek között az Univerzál típusú moto­ros kerti gépek bevezetésével. A vásárláskor minden esetben kiadják a garanciális csekkfüzetet, amely tartalmazzál hogy meghi­básodás esetén melyik szerviz végzi garanciális idő alatt a díj­talan javítást. Az AGROKER vállalatok a há­zi vízellátókat, aj háti motoros permetezőket gyártási hiba esetén 24 órán belül azonnal azonos tí­pusúra kicserélik. ! Az alkatrészellátást a Mezőgaz­dasági Gépalkatrész-ellátó Válla­lat biztosítja a njegyei AGRO- KER-vállalatokon keresztül. Aján­latos a legfontosabb alkatrészek­ből minimális készletet besze­rezni a géppel együtt, hogy a ga­ranciális idő lejárta után ne kell­jen minden egyes alkatrészért a forgalmazó vállalatot megkeresni. A telepeken előjegyzést vesz­nek fel az 1980. február 6-án meg­jelent rendelet alapján megvásá­rolható 22 kilowattos (30 lóerős) traktorokra. (MTI); KENUK, KAJAKOK, CSÓNAKOK.1. • Balatonkenesén, a „Sirály" Vas- és Műanyag-feldolgozó Szövetke­zetben motorcsónaktesteket, evezős csónakokat, vadvizes és túrakaja­kokat, kenukat készítenek, amelye­ket bel- és külföldön értékesítenek. Képünkön: utolsó ellenőrzés a mo­torcsónakon szállítás előtt. — Jókor jön maga is! Mindjárt dél. Ilyenkor már húzódunk be­felé a hűvösre. Még kivetjük egy­szer a hálót, hogy idetereljük ezt a néhány mázsa háromnyaras potykát. Hajnalban majd keve­sebb gondunk lesz vele. Hát persze, hogy korán. Már háromkor talpon vagyunk. A nyá­ri lehalászásnál nem lehet eszet- lenkedni a pikkelyesekkel. A nagy melegben pillanatok alatt elfogy az oxigén a vízből — s aztán végük. Pedig holnap is jön értük há­rom nyugatnémet kamion. Az át­verők pedig csak kifogástalan virgonc portékát visznek el... Javaslom, menjünk be a vízről a halásztanyára. Ott majd mon­dom tovább mindent, amire csak kíváncsi. Remélem, hogy nem za­varja majd, ha közben jár a ke­zem, mert tudja, a srácok hal­levet kértek ma ebédre. Elterjedi rólam, hogy értek a főzéséhez: Tavaly is volt, hogy 300 adagot tálaltak az én bográcsomból. Igen, ott Baján a szövetkezet ha­lászcsárdájában. Istenbizony meg­volt a pénzem is, meg rendesen i" bántak velem, mégsem éreztem ett jól magam. Tudja hogy van az, ha valaki megszokja a vizet, meg a szabad levegőt, nehezen tud meglenni nélküle. Pedig csak öt éve ‘ vagyok ha- ' 'ász. Azelőtt növényvédős voltam 'a Bajai Állami Gazdaságban. Aztán Kecskeméten elvégeztem valami gyorstalpaló halas iskolát. Ott kaptam „bumácskát” is. Bö- cstilöm én azt a papírt nagyon, de azért mégis úgy tartom, hogy akkor állhatja meg a helyét az ember, ha az átlagosnál jobban szereti a halakat. Naná, majd a téli lehalászás' a jobb? Nekünk, a halászoknak a nyári kellemesebb. Meleg van, jólesik a víz. Majdhogy nem pan­csolunk benne. Bár azért ne higy- uye, hogy a hálót húzni ilyenkor könnyebb. A nyári lehalászás a halaknak rossz. A téli meg a halásznak. Aligfokos vízben, derékig érő gu­micsizmában nem álom ám órák- Iwsszat ácsorógni. Amikor meg válogatjuk a halat, úgy elgém­beredik az ujjunk, hogy nem érezzük jó ideig. Nem, én nem itt lakom Har- kakötönyben. hanem Nagybaracs- lán. Csak ilyenkor vagyunk itt öt társammal, amikor a nyári nagy lehalászás van. Meglátszik majd a 400 négyszögöles kis ker­temen, hogy nem vagyok otthon, csak hét végén. Meg hiányzik az az ötven var­sa is, amit kiraktam ott a falu alatt a Ferenc-csatornába. Abban van a pénz. Volt úgy, hogy ke­9 — Bezzeg télen aligfokos víz­ben állunk... (Straszer András felvétele.) »■üléssel 20—25 kiló halat is fog­tam. No, nem olyan óriásokat, nem. De azért 9—10 kilós busa, 4—5 kilós harcsa már több is fennakadt. Meg hiányzik a család is. Csak más az, ha otthon hajtja álomra a fejét az ember. De unatkozni azért nem szoktunk. Tervezzük, hogy ma is, majd úgy estefelé átruccanunk Kunfehértóra. Ott muzsikál egy falunkbéli prímás. Ne tartson tőle, hogy lesz hajna­lig tartó dáridó, mert olyan ha­mar itt van ám a három óra, s akkor riadó van mindnyájunknak. Hólyagos fejjel pedig nem bírná az ember azt a melót, ami ránk vár odakint a tavon. Nehogy azt higgye, hogy a hal- léfőzésnek valami ördöngős titka van. Ahány kiló hal, annyi liter víz, vagy valami kicsivel több. Hagyma, paprika, só. Az se baj, ha az utóbbi jó fél órát együtt var. a halhússal. Ráhibázott. A fajta nem mind­egy. Pontyból kell a legtöbb. Néz­ze ezeket a szép compókat. Meg ezt a három, karvastagságnyi tör­peharcsát. Nem árt az sem, ha kerül egy-két csuka is. Ha felforrt a lé, akkor teszem rá a paprikát. Fél óra alatt kész lesz. Jöjjön, tartson velünk maga is. Még az is lehet, hogy eltalál­tam az erejét. Bizonyára''íéleni l99í . ii. , WSUTV. Holnap is főzök — ugyanígy csinálom. Már előre hallom, mennyire sziszeg majd a német sofőr az erős paprika miatt... (Elmondta: Tóth Ferenc, a ba­jai Üj Élet Halászati Termelőszö­vetkezet halásza, a harkakötönyi tónál, műszak végeztével, ebéd­idő alatt, a délutáni sziesztát megelőzően.) Szabó Pál Miklós JAVULT A MINŐSÉG, NŐTT AZ EXPORT Hazánk, Közép-Kelet-Európa 5. Az első világháború és az új Közép-Európa A XX. század elején Európa po­litikájában és gazdaságában egyaránt Németország volt a hangadó, a kialakuló monopolka- pitalizmus legsikeresebb államá­nak tűnt, de a versenyben lema­radó Anglia és Franciaország, a francia pénzen fölzárkózni és modernizálódni kezdő Oroszor­szág, sőt a többi kisebb-nagyobb európai ország is úgy vélte, hogy a nyilvánvaló gazdasági, r társa­dalmi és politikai feszültségek jó alkalmat teremtenek saját pozí­ciói megjavítására. A nemzeti cé­lok mind grandiózusabbak let­tek: továbbá gazdasági és terü­leti terjeszkedés (a már befutot- taknál), a régi vagy sosem volt nagyság helyreállítása az ambi­ciózus kisebbeknél. Az előző században felszabadu­lást kereső és néptestvériséget hirdető nacionalizmus türelmet­len, elnyomó és gyűlölködő sovi­nizmussá nőtte ki magát, a bir­tokon belülieknél és a helyükre vágyódóknál egyaránt. A két ha­talmi csoportba oszló Európában a kielégítetlen kelet-közép-euró- pai mozgalmaiknak egyszerre megnőtt az esélye arra, hogy nagyhatalmi támogatást találja­nak, s így az egyes államok bel­ső, nemzetiségi kérdését külpoli­tikai kérdéssé tegyék. A kelet-európai társadalmak­ban a XX. század elejére az egyes osztályok és rétegek egy­máshoz való viszonya, hierar­chiája, nem változott meg, de lét­számban, vagyoni erőben és ön­tudatában nagyon megerősödött a polgárság. Ez a folyamat nem korlátozódott az „uralkodó” nem­zetekre, sőt a politikailag hátrá­nyosabb helyzetben élő népek esetében — akiknél gyakran hiányzott a tradicionális uralko­dó osztály — „polgáribb” társa­dalomszerkezet alakult ki, így politikai és társadalmi magatar­tásformáik sokszor progresszí­vabb külsőben jelentkeztek. Előlfordult, hogy az „aláren­delt” nép iparosodottabb volt, mint az uralkodó (pl. Lengyelor­szág Oroszországhoz került ré­sze, vagy a cseh-morva terüle­tek az osztrák alpesi tartomá­nyokhoz képest), vagy hogy az „üldözött” kisebbség fejlettebb volt, jobban élt, mint. független államiságot élvező testvéreik (pl. az erdélyi románok Romániához képest). Az iparosodással együtt járt a munkásosztály kialakulá­sa, ez pedig komoly szociális emelőerőt adott a nemzeti moz­galmak számára, annak ellenére, hogy a szociáldemokrata mozga­lom a társadalmi és politikai kér­dések megoldását nem nemzeti, hanem internacionális keretek­ben kereste. Feszítő ellentmondás alakult ki tehát a gyors ütemben növekvő gazdaság és a vele lépést tartani nem tudó merev politikai rend­szer, a polgárosodó társadalom és a nemzeti önállóság hiánya kö­zött. Mindenfelé aktivizálódtak a nemzeti mozgalmak, és még a hegemón helyzetben levő osztrá­kok és magyarok is elégedetle­nek voltak gazdasági és politikai pozíciójukkal. A balkáni háborúban a törö­kök ellen elért siker nagyban nö­velte a délszlávok nemzeti öntu­datát, ami az Osztrák—Magyar Monarchiáiban élők esetében elé­gedetlenséggel párosult. Támoga­tót is találtak Oroszországban, amely az 1905-ben Japántól el­szenvedett vereség és a nyomá­ban kibontakozó forradalom után balkáni befolyása erősítésében keresett kompenzációt és figye­lemelterelő eszközt belső bajaira. A csehek és a románok körében egyre többen tekintettek várako­zással az angol—francia—orosz hármas antantra. Meg is találták ott a barátokat, pártfogókat, akik — belső meggyőződésből, külpo­litikai érdekből, személyi okok­ból vagy megbízásiból — szíve­sem propagálták a nyugat-európai közvéleményben Ausztria—Ma­gyarország „elnyomott nemzeti­ségi” ügyét. Az 1914 nyarán ki­tört világháború ókai sokfélék, szerteágazóak, de közöttük van a délszláv nemzeti kérdés, sőt álta­lában a kelet-közép-európai nem­zeti-nemzetiségi kérdés megol­datlansága, az ezen a területen felgyülemlő feszültségek. A háború erősen megosztotta Kelet jKözép-Európa népeit. Többségük a központi hatalmak államaiban élve az ő oldalukon vonult be'katonának Oroszország, Szerbia, majd Románia ellen. Az egyes népeken belül voltak, akik a központi hatalmak, voltak akik az antant. győzelmétől vártak Több előnyt a maguk számára, s ennek megfelelően tettek lojali­tást nyilatkozatokat, emigráltak vagy dezertáltak, szerveztek föld­alatti mozgalmakat, vagy légió­kat. A térség'egyetlen népéről sem •lehet elmondani, hogy ne lettek volna imperialistái, sovinisztái, de ne lettek vqlna demokratái, pa­cifistái vagy * szocialistái is. Mind­egyiknek Vbft antant-barát és an­tant-ellené^,'csapata”, Ez a hely­zet nemcsak, súlyos belső nézet- eltéréseket eredményezett az egyes nemzeteken belül, de tra­gikus konfliktusokat is. A kölcsönösen imperialista célo­kért folytatott háborúban a ke­let-európai népek j végső állásfog­lalását az határozta meg hogy ki. tudott, számukra /többet kínálni, elsősorban a területi kérdésben. Az antant jóval könnyebb hely­zetben volt, meri ellenfelei ro­vására a maximális nemzeti-terü­leti program megvalósítását kí­nálhatta a cseheknek, románok­nak, szerbeknek^ Oroszország 1917-es kiesése után pedig a len­gyeleknek is. Azt azonban nem titkolta, hogy a háborút nem a Habsburg-monarchia népeinek függetlenségéért vívja, s ha Né­metország leteszi j a fegyvert, vagy Ausztria—Magyarország kü­lönbékét köt, az antant nem fog tovább harcolni | Közép-Európa átalakításáért. A háború elhúzódása, a holt­pontról! való kimozdulás szüksé­gessége miatt Londonban és Pá­rizsban (de a másik oldalon, Ber­linben is) egyre inkább előtérbe került az ellenfél I belső aláakná- zásának a programja, a -létező társadalmi és neinzeti elégedet­lenség kihasználása, a forradal­mi mozgalmak támogatását is be­leértve. 1918 tavaszára az antant­hatalmak lényegében eldöntöt­ték, ‘-hogy a Habsburg-monarchia szükségességének évszázados dog­máját feladva támogatni fogják Közáp-'Európa független államok­ra osztását, amélyek a háború után is .megbízható németellenes szövetségesként jöhetnek majd számítsá ba. Így történt, högy noha vala­mennyi kelet-közéjp-európai nép nagyjából egyformán viselkedett a háborúban (először örömmel fo­gadta és aktívám! támogatta va­lamelyik felét, majd egyre job­ban a mielőbbi biókét kívánta), a végén egyesek győztesek, mások vesztesek lettek, j egyes népeket területekkel jutalmazták meg, másokat pedig megbüntettek. Jeszenszky Géza , (Folytatjuk) 0 A Váci Kötöttárugyár hagyományos termékeinek hatvan százalé­kát újjal váltotta (el. Ennek nyomán nőtt az export, az összes ter­mék egynegyedét külföldön értékesítik. Képünk: a körkötödében ké­szült. VÉGSEBESSÉGÜK: 120 KM/ÓRA Az MHSZ' Győr városi modellező klubjának egyik alapító tagja Maráczy Kálmán — aki az ELZETT- művek Lemez-/ gyárának já­téktervezője is — 1958 óta épít hajót, illetve sebességi autó- modelleket. Legutóbbi há­rom autómo- dellje távirá­nyítással működik, végsebességük eléri az óránkénti százhúsz kilo­métert. (MTI-fotó — Tóth Gyula (elvétele — ks.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom