Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

8 • PETŐFI NfiPE • 1980. augusztus 30. események sorokban A TASZSZ KOMMENTÁTORA A SZOVJET JAVASLATOKRÓL Csak az egyenlőségen alapuló tárgyalások vethetnek véget a nukleáris fegyverkezésnek WASHINGTON _______________ A Pentagon tovább folytatja az MX-típusú interkontinentális ballisztikus rakétarendszer tele­pítésének előkészületeit. Az ame­rikai légierő minisztériuma be­jelentette, hogy a „Fagro Inter­national” vállalat szakértőivel együtt szeptember elején Utah, Nevada, Texas és Üj-Mexikó államokban hozzákezdenek e ra­kéták lehetséges telepítési helye­inek kijelöléséhez. MANILA_____________________ Fülöp-szigetek ellenzéki vezetői pénteken Manilában közős nyi­latkozatot tettek közzé, amelyben a rendkívül állapot azonnali fel­oldását, országos választások meg­tartását és a korrupcióval, meg­félemlítésekkel, kínvallatásokkal vádolt Marcos elnök távozását követelik. Megfigyelők szerint a dokumentum arra utal, hogy az ellenzék a rendkívüli állapot nyolc évvel ezelőtt történt bevezetése óta első ízben igyekszik sorait egyesíteni. ROMA_______________________ Cossiga olasz miniszterelnök csütörtökön este a parlamentben bejelentette, hogy kormánya visz- szavonja gazdasági rendeletéit, hiszen szeptember 1-ig nem tud­nák törvényerőre emelni őket az újfasiszták obstrukciós magatar­tása miatt. Egyúttal közölte, a kabinet hétfőn rendkívüli ülést tart és új rendeleteket dolgoz ki, amelyeket szerdán bocsát a parla­ment elé szavazásra. Megfigye­lők a kormány pozíciójának gyen­güléseként fogják föl a történte­ket, és veszélyesnek vélik az új­fasisztákkal szembeni engedé­kenységet. HANOI______________________ B angkoki közlés szerint Thai­föld enyhíti a szomszédos Laosz ellen két hónapja érvényben levő blokádját, és megnyitja a laoszi fővárossal, Vientianével szemben fekvő Nong Khai határátkelőhe­lyet. A jelentések szerint azonban a határ többi része változatlanul zárva marad. A thaiföldi közlést laoszi részről nem erősítették meg. LIMA_______________________ T izenhatezer bányász csütörtö­kön 48 órás sztrájkba lépett a perui Cuaj tömében, ahol a dél- amerikai ország legnagyobb réz­bányája található. Bejelentették, továbbá, hogy pénteken meghatá­rozatlan időre beszünteti a mun­kát mintegy 25 ezer perui bank- alkalmazott. Gazdasági követelé­sek mellett a sztrájkolok mindkét estben el akarják érni elbocsátott társaik visszavételét is. (MTIj SANTIAGO__________________ P inochet, a chilei katonai jun­ta vezetője meghátrált a nyílt vi­ta elől: mint egy csütörtöki kor­mányközlemény hírül adta, a dik­tátor nem fogadta el Eduardo Frei volt chilei elnök, a betiltott kereszténydemokrata párt vezető­jének szerdai felszólítását, hogy bocsátkozzon vele nyilvános po­litikai párbeszédbe. Jurij Boriszov, a TASZSZ kom­mentátora írja: A sajtó és a közvélemény vi­lágszerte nagy érdeklődést tanú­sít az iránt a szovjet kezdemé­nyezés iránt, amelyet a Szov­jetunió a közelmúltban Moszkvá­ban a szovjet és a nyugatnémet vezetők megbeszélésein vetett fel. A Szovjetunió azt javasolja, hogy tekintsék át a közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakétafegyverek kérdését az előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközök kér­désével egyidejűleg és azokkal szoros összefüggésben. Ezeket a tárgyalásokat haladéktalanul meg lehetne kezdeni, anélkül, hogy megvárnák a SALT—II. szerződés ratifikálását. Érthetetlen, hogy a nyugati or­szágok miért halogatják már csaknem két hónapja a szovjet javaslatra adandó választ. Emel­lett az Egyesült Államokban meg­kísérlik a Szovjetunióra hárítani a felelősséget, amiatt, hogy a tár­gyalások még nem kezdődtek meg, mondván, hogy a Szovjet­unió maga utasította vissza a tár­gyalásokat, amikor a NATO meghozta a 600 új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéta nyugat-európai telepítéséről szóló döntést. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ni kell: a Szovjetunió ma is úgy tartja, hogy a helyzet legjobb megoldása az volna, ha a NATO visszavonná ezt a döntését. De a béke és a biztonság érdekeit szem előtt tartva új javaslatot tett. hogy elmozdítsa a holtpontról ezt a fontos kérdést, és ezzel szem­mel láthatóan nehéz helyzetbe hozta Washingtont. A kezdeményezés elutasítását a közvélemény helytelenítené, ugyanakkor kétségtelen, hogy a szovjet javaslat azoknak a kö­röknek az ellenállásába ütközik, amelyeknek a célja nyilvánvalóan az, hogy megbontsák a kialakult erőegyensúlyt, és az Egyesült Ál­lamoknak és NATO-partereinek katonai fölényt biztosítsanak a szocialista országokkal szemben. Bár ez a politika kudarcra van ítélve, hiszen a Szovjetunió so­sem fogja megengedni a hadá­szati egyensúly felborítását, sú­lyos következményekkel járhat, mert a fegyverkezési hajsza fo­kozódását eredményezi, megeme­li a katonai szembenállás szint­jét, és jelentős többletkiadásokkal jár. Csak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvein alapuló tárgyalások oldhatják meg az Európában elhelyezett nukleáris fegyverzetek korlátozásának lét­fontosságú problémáját. Ehhez a szovjet javaslat reális alapot je­lent. (MTI) „Irán az Egyesült Államok túsza” Ellenezte a fogva tartott ame­rikai <túszoik bíróság elé állítását Baniszadr iráni elnök a Le Matin című francia lapnak adott pénteki nyilatkozatában. Baniszadr úgy vélekedett, “hogy a túszok bírósá­gi felelősségre vonása ürügyet te­remtene az Egyesült Államok szá­mára a .beavatkozás>ra. Az elnök a továbbiakban kije­lentette: Irán' azért harcol, hogy teljesen kiszabadítsa .magát az amerikai függőség alól. „A túszok problémája ugyanakkor ellenkező hatást vált ki" — mondotta, hoz­záfűzve: „Az amerikaiak fogva- tartásával országunk az Egyesült Államok túsza lett.” Nyilatkozatában az elnök azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy újabb katonai (beavatkozásit készít elő Irán ellen. Ezzel össze­függésben utalt azokra az értesü­lésekre, miszerint az elmúlt na­pokban két amerikai nukleáris hadihajó jelent meg a Perzsa-öböl vizein. Ito Maszajosi Indiában t Indira Gandhi indiai miniszterelnök Üj-Delhiben fogadta Ito Ma­szajosi japán külügyminisztert. (Telefoto — AP — MTI — KS) Korrupciós botrányok Ausztriában Szabó Zoltán, az MTI tudósítója jelenti: BÉCS Belpolitikai zivatarral búcsúzik a nyár Ausztriában. Az AKH, azaz bécsi általános kórház épí­tése körüld korrupciós ügy hetek óta a tömegtájékoztatás „minden­napi kenyerévé" vált — a kor­mányzó Osztrák Szocialista Párt vezetőjének növekvő aggodalmá­ra. Politikai megfigyelők szerint az ügyben közvetett formában áriintett és erősen kompromittált pénzügyminiszter, Hannes And- rosoh lemondása csak idő kér­dése. Érthető, hogy a szocialista párt szorult helyzetében törleszteni igyekszik, és csütörtökre afféle po­litikai bomíbát időzítette az AHK- botnányt (háttérbői irányító ÖVP, az Osztrák Néppárt ellen. Az SPÖ központi lapja, az Arbeiter Zei­tung szenzációs tálalásban hírül adta, hogy az elmúlt év szeptem­berében a néppárt vezetői — ta­núk előtt — négymillió sdhillinget vettek át egy Vorarlberg! nagy­iparostól, aki a pénzösszeget állí­tólag illegális módon Svájcból csempészte 'be az országba. Az állításnak nem kevés gyenge pont­ja van, de az is igaz, hogy a vá­lasz, Alois Mock pártelnök ma­gyarázata sem volt maradéktala­nul meggyőző. A bőröndből az asztalra kiborított, és nyugta nél­kül átvett négymillió schilling „természetesen" választási célokra fordítódott, amiért nem járt el­lenszolgáltatás. Zavaró volt min­denesetre, hogy a pártelnök ki­sebb összegről tudott, mint az ugyancsak a televíziónak nyilat­kozó és mellesleg — az NSZK- ban pénzügyi csalásokért körö­zött — adakozó nagytőkés. Csütörtökön délután derült fény az újabb, ki tudja hányádik bot­rányra. A hamburgi Stem maza- zán értesülése szerint Ausztria al­gíri nagykövete, Rudolf Torowski (homályos fegyvereladási ügybe keveredett, amelynek tisztázására Pahr külügyminiszter haladékta­lanul visszarendelte állomáshelyé­ről a magas rangú diplomatái Az ügyészi szervek megkezdték az eset kivizsgálását. PEKING- WASHINGTON $ ' Kockázatos kártyajáték A kínai—amerikai katonai együttműködés új szakaszához közelít. Ezt jelzi az az utazás is, amelyre szeptember közepén ke­rül majd sor. William Perry had­ügyminiszter-helyettes, a Penta­gon tudományos főtanácsadója ve­zeti azt a küldöttségei amelynek feladata, hogy a katonai megálla­podások végrehajtásáról tárgyal­jon. Emlékezetes: az idén több magais szintű kínai—amerikai ka­tonai megbeszélésre került sor. Az év elején Pekingben járt Harold Brown hadügyminiszter, május­ban Washingtonban tárgyalt Keng Piao miniszterelnök-helyettes, a kínai 'kormány katonai kérdések­kel megbízott felelőse. Az akkori tárgyalásokon már körvonalazó­dott a két ország közötti hadiipa­ri üzlet. Elsősorban magas szín­vonalú lokátorberendezések, ka­tonai szállítógépek, helikopterek és űrkutatási eszközök eladásáról van szó. Washington kész Kína rendelkezésére bocsátani egy fel­derítő műholdat és egy földi szputnyikkövető állomás 'berende­zéseit is. 1. Szorosan vett fegyverek tehát ma még nem szerepelnek a lis­tán. A Fehér Ház erre hivatkozik akkor is, amikor katonai szakér­tők, hadászati tervezők újabb és újabb csoportjait küldi Kínába. Perry utazásáról azt nyilatkozta: tanulmányozni fogja, hogy a kí­nai hadsereg mennyire alkalmas annak a katonai technológiának a felhasználására, amelyet az Egye­sült Államok készül szállítani. A kínai—amerikai stratégiai osszjáték nem új dolog: immár évek óta mind a két ország veze­tése arra törekszik, hogy saját hosszú távú céljai érdekében — elsősorban, a Szovjetunió és a szo­cialista közösség ellen — felhasz­nálja a másikat. Ezt nevezik ál­talában „kínai”, illetve „amerikai kártyának”. , Ez a „kártyajáték" azonban most új, veszélyes dimen­ziókat ölt. 2. A kínai—amerikai fegyverüzle­tet sokan ellenzik az Egyesült Ál­lamokban is. Patricia Schroeder képviselőnő, az US News and World Report című hetilapnak adott nyilatkozatálban kijelentet­te: a Kínának eladott amerikai fegyverek nem védelmi célokat szolgálnak, hiszen ezt a nagy or­szágot senki nem fenyegeti. Sok­kal inkább arról ,van szó, hogy Peking „világméretű vezető sze­repre törekszik”. Hason)? érte­lemben foglalt állást a N "O’ York Times cikkírója is, aki mindehhez hozzátette: „Washington részvéte­le Kína saovjeteüenes katonapo­litikájában nem hasznos az Egye­sült Államok hosszú távú felada­tai szempontjából”. Az amerikai' politikai körök egy részét aggasztja az a reális lehe­tőség is, hogy Peking idővel mos­tani pártfogója ellen fordíthatja fegyvereit. A Washington Post felhívta a figyelmet: ideje „kriti­kusan szemlélni a kínai—ameri­kai kapcsolatokat, s nem szabad ennek mesterséges impulzust ad­ni a Washington—(Moszkva vi­szony jelenlegi problematikus ala. kutasa miatt”. Májusban Kína 11 ezer kilométer hatótávolságú ra­kétát próbált ki. Ez a fegyver — emlékeztet az amerikai lap — veszélyezteti az Egyesült Államok nyugati partvidékét is. 3. A józanabból gondolkozó ame­rikai politikusok attól tartanak, hogy a Kínának nyújtott katonai segély rövid távon is bonyodal­makat okozhat. A maotlanítás és az utóbbi idők személyi változásai ugyanis nem hoztak alapvető vál­tozást Kína hegemanista politiká­jában, s továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy Peking újabb támadást indít valkmelyik szomszédja ellen. Elsősorban In­dokína szocialista országait fenye­geti Kína: ,Kínai rulettet ját­szunk, s ezzel azt kockáztatjuk, hogy ismét (belekeveredünk egy ázsiai konfliktusba" — mondta a Newsweek című hetilapnak Ray Klein, a washingtoni Georgetown Egyetem stratégiai és külpolitikai kutatóközpontjának munkatársa. Peking azonban nem csak Viet­nammal, Laosszal és Kambodzsá­val szemben akarja érvényesíteni nagyhatalmi politikáját. Az utób­bi hetek eseményei azt tanúsítják, hogy reális veszéllyé vált a konf­liktus ikiújulása Kína és India határán. Erre utal az indiai sze­paratista erők — Peking által ösztönzött — megélénkült tevé­kenysége, s az a katonai kapcso­lat, amely a kínaiak és Ziaul Hak pakisztáni katonai rendszere kö­zött kialakult. (Az elmúlt hetek­ben közös hadgyakorlatra is sor került a két országot összekötő Karakorum-út mentén — Afga­nisztán és a Szovjetunió határá­nak közvetlen közelében.) 4. Perry útja .tehát számos jogos kérdésit vet fel, s veszélyes táv­latokkal fenyeget. A Problem: Dalnyevo Vosztoka című moszk­vai tudományos folyóirat a kér­dést elemezve rámutat: „Együtt­működését mindkét fél a megfé­lemlítés eszközeként használja fel a Szovjetunió és a többi békesze­rető ország, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, és bizonyos mértékben a nyomáski­fejtés eszközéül is a „második vi­lág” (a maoista terminológiában a fejlett ipari országok. A szerk.) országai, közelebbről Japán vi­szonylatában. Ezt a kapcsolatot az jellemzi, hogy mindkét fél igyekszik a má­sikat saját céljai érdekében fel­használni, hogy partnerét viszály­ba 'taszíthassa az ellenféllel, és ily módon kívülállóként kapar- tassa ki magának a gesztenyét. Ez a provokációs szellemű „ösz- szefonrottság” teszi a ( világ szá­mára a kínai—amerikai szövetsé­get különösen veszélyessé.” Miklós Gábor Losonczi Pál és Németh Károly látogatása az OMÉK-on Losonczi Pál, az Elnöki Tanács * elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai pénteken az OMÉK-ra látogat­tak. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Földes László, a HUNGEXFO vezérigazgatója fo­gadta. A HUNGEXPO (központjában tájékoztatót hallgattak meg a ha­zai és a külföldi kiállítók rész­vételéről, a bemutatók program­járól és az OMÉK eddigi tapasz­talatairól. A vendégek ezután megtekintették a kiállítást. (MTI) NAPI KOMMENTÁR A junta trükkje Miközben Pinochet tábornok nem győzi hangsúlyozni, hogy Chilében „végleg leszámoltak a marxista ellenzékkel", Santiagó- ban hatalmas tömeg tüntetett a diktatúra ellen. A hírügynökségek által legalább ötvenezresre be­csült tömeg abból az alkalomból gyűlt össze, hogy Eduardo Frei volt államfő, a többi párttal együtt betiltott Chilei Keresztény- demokrata Párt főtitkára a fővá­ros egyik színházában felszólalt egy nagygyűlésen. Frei kifejezetten polgári politi­kus. Azok közé tartozik, akik annak idején elhatárolták magu­kat Salvador Allendetől. Nem nyújtott támogatást a népi egység kormányának. > Am a demokrati­kus rendszer megdöntése óta el­telt esztendők öt is meggyőzték arról, hogy a chilei junta válto­zatlanul korlátozza az alapvető emberi jogokat. A változatlanul érvényes rendkívüli állapot körül­ményei között — hangoztatta a nagygyűlésen elmondott beszédé­ben — szó sem lehet a népakarat igazi kinyilvánításáról. Márpedig Pinocheték szeptem­ber 11-éré népszavazást tervez­nek, hogy Chile új alkotmányáról kikérjék a lakosság véleményét. Első hallásra ez elég megtévesztő, hozzátartozik ugyanis az igazság­hoz, hogy a népszavazás — köte­lező. Aki nem járul az urnákhoz, azt börtönbüntetéssel sújthatják. A népi egység kormányának megdöntése óta most zajlott le Chilében a legnépesebb tüntetés a diktatúra ellen. A felháborodás érthető. Az ország nyakán ül6 Pinochet szeretné hatalmát „al­kotmányos úton” 1997-ig meg­hosszabbítani. Igaz, a diktátor ak­kor mpr 82 éves lenne, s — ha sikerülne terve — 23 éve és hat hónapja gyakorolná a hatalmat. Az alkotmánytervezet homályosan utal ugyan arra, hogy Chile a ké­sőbbiekben a polgári demokrácia útjára lép, az „átmeneti idősza­kot" azonban nyolc-tíz évben ha­tározza meg. Ez egyszersmind azt jelentené, hogy a népei nyomó diktatúra 15—18 évre szeretné be­biztosítani uralmát Chilében. Ilyen körülmények között a tervezett „népszavazás” csak­ugyan nem. más, mint olcsó trükk, átlátszó komédia, amely sok min­dent kifejezhet, csak éppen a nép akaratát nem. S bár kétségtelen, hogy a multinacionális vállalatok révén — szerepüket a népi egység kormányának megdöntésében an­nak idején a világsajtó elismerte — Chile gazdasági helyzete az utóbbi időben javult, a lakosság közérzete változatlanul rossz. S ezen az sem segít, ha szeptember 11. után a diktatúra bármilyen arányú „győzelemmel” szeretné feledtetni az elnyomás elleni til­takozás méreteit. Gy D. Négy év szovjetellenes agitációért A moszkvai városi bíróságon befejeződött Tatjana Velikanova ügyének nyílt tárgyalása. A vád­irat szerint Velikanova az utóbbi tíz évben folyamatosan szovjet­ellenes agitációval és propagan­dával foglalkozott, vagyis az OSZSZSZK büntető törvényköny­ve szerint bűncselekményt köve­tett el. A vádlott rendszeresen olyan iratokat készített, amelyek rágal­mazzák a szovjet rendszert, eze­ket illegálisan sokszorosította, a Szovjetunióban terjesztette, emel­lett Nyugatra is eljuttatta őket. Velikanova nemcsak a nyugati országokba küldött a Szovjet­uniót rágalmazó - anyagokat: 'ba­ntun az onnan kapott utasítások alapján a Szovjetunióban is ösz­tönözte és irányította a társada­lommal szemben álló elemek el­lenséges tevékenységét. A bíróság ítéletet hirdetett Tat­jana Velikanova ügyében. A bí­róság, a vádiratnak megfelelően Velikanovát bűnösnek mondta ki, és 4 évi szabadságvesztéssel, és azt követő 5 évi száműzetéssel sújtotta. (MTI) Plakátháború • Teljes erővel folyik a nyugatnémet választási kampány. „A reak­ció, a fasizmus és a háború ellen — megállítani Strausst!" Erre szó­lított fel a baloldali Népi Front 400 ezer példányban kiadott posterjé- nek szövege, a plakáton a neklvadult Strauss-bikával. (Telefotó — AP — MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom