Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

J 1980. augusztus 30. PETŐFI NÉPE • 3 A gazdálkodás pártirányításának időszerű feladatai *■ A vállalatok önállóságának növelésével, a vállalaton belüli kérdések összetettebb, bo­nyolultabb jellegével együtt megnövekedett az üzemi pártszervezetek szerepe. A párt gazdaságpolitikai határozatainak megvalósu­lása a termelőüzemekben megy végbe, s hogy miképpen, az nem kismértékben a pártszer­vezetek irányító, ellenőrző munkájának függ­vénye. Pártunk XII. kongresszusának határozata a gazdálkodó egységek pártszervezetei számára az aktí­vabb kezdeményezést, a mozgósí­tó munka fokozását, a pártellen­őrzés következetesebbé tételét, a gazdasági vezetőkkel szemben nagyobb követelmények támasz­tását jelölte meg. Alighanem hasznos szó szerint is idézni a határozat ide vonatkozó passzu­sát: „Az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a pártellenőr­zés jobban segítse a politika meg­valósulását, az adott terület hely­zetének hiteles felmérést, a hibák forrásainak feltárását, és a mun­ka megjavítását célzó javaslatok kidolgozását. Az ellenőrző munka legyen rendszeresebb, és jobban terjedjen ki a döntések helyessé­gének vizsgálatára, a szükséges módosítások kezdeményezésére is. A párt valamennyi testületé­nek és szervezetének növekedjék a felelőssége a végrehajtást aka­dályozó okok feltárásában és megszüntetésében. Pártszerveze­teink hasznosítsák az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztala­tait is, az eredményes munka kapjon nagyobb elismerést, és mulasztás esetén ne maradjon el a felelősségrevonás." A feltételek megteremtése Vegyük azonban szemügyre az üzemi pártszervezetek teendőit a határozat végrehajtása érdeké­ben. Alapvető fontosságú a hozzá­értés fokozása, a szakszerűség növelése. Hiszen egyetlen politi­kai testület sem dönthet helye­sem megfelelő politikai, egyben szakmai felkészültség, ítélőképes­ség nélkül. A szakszerűség mély­ségéhez az ad eligazítást, hogy a pártszervezetek felelősséggel tartoznak a gazdasági fejlődésért. Az üzemi alapszervezetek feladata tehát, hogy az adott szintnek megfelelően irányítsák, kritiku­san értékeljék a párt gazdaság- politikai határozatainak végre­hajtását. A szakszerű informáltságról az adott terület helyzetének hiteles felmérésével kell gondoskodniuk a pártszervezeteknek. E tekintet­ben értékes segítséget nyújthat­nak a pártbizottságok mellett működő gazdaságpolitikai mun­kabizottságok. Kívánatos, hogy az alapszerveztek az eddiginél jobban támaszkodjanak az eseti pártmegbizatásként szakemberek által készített helyzetfelmérések­re. A gyakorlatiasság, az operatív jelleg erősítése ugyancsak lénye­ges a pártszervezetek gazdaságirá­nyító munkájában. Ez azonban semmiképpen nem jelenti a szak­mai részfeladatokba való szük­ségtelen beavatkozást, annál inkább az elfogadott gazdaságpo­litikai feladatok végrehajtásá­nak a pártcsoportok útján való, sokirányú segítségét. Egyszersmind állandó figyelemmel kísérését is annak, hogy megvannak-e a ki­tűzött feladatok teljesítéséhez szükséges gépi, anyagellátási, szervezési, személyi feltételek. Ezek hiányát rugalmasan és gyorsan jelezzék a gazdasági ve­zetőknek, igényelve a zavartalan munkavégzés feltételeit. A visz- szatérő problémákat helyes tes­tületi ülés napirendjére iktatni, s ha indokolt, felvetni, érvényesí­teni az érintett vezetők felelős­ségét. A párt hosszabb távú és éves gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtása érdekében, főleg az ellenőrzést kell célzatosabbá ten­niük az üzemi pártszervezetek­nek. Az adott feladat teljesítésé­nek elmulasztása esetén példá­ul ne fogadják el magyarázatként a helyi sajátosságokra való hivat­kozást. Az üzem pártirányítása csakis úgy lehet hatékony, ha az alapszervezet megtárgyalta, es pontosan tudja, hogy működési területén milyen feladatai vannak a Központi Bizottság 1977. októ­ber 20-i határozatának végrehaj­tásában, s azt is, hol tartanak ezek megvalósításában. E határozat kapcsán nemcsak ellenőrző, hanem szemléletfor­máló feladatai is vannak az üze­mi pártszervezeteknek. A határo­zat lényegének megértéséhez tar­tozik például, hogy a jelenleg gazdaságtalan termék esetében nem feltétlenül a gyártás meg­szüntetésében kell a kiutal keres­ni. Elsősorban az indokolatlan költségtényezőket szükséges fel­kutatni, kiiktatni, ésszerű mun­kaszervezéssel, a külső együttmű­ködő kapcsolatok javításával stb. kell és lehet a termelés gazdasá­gosságát megteremteni. Az ellenőrző munka fejlődését jelzi, hogy a gazdasági vezetőt egyre kevesebb'helyen számoltat­ják .be csak úgy, ..általában a gazdálkodásról. Mind jellemzőbb, hogy a gondokból, problémákból kiindulva, vagy éppen a pártha­tározatok vontatott végrehajtását tapasztalva, előre meghatározzák azt a politikai jelentőségűvé vált gazdasági részterületet, amelyről tételes elemzést, egyben javasla­tot is kérnek. Az erők összpontosítása Ilyen meggondolásból számos alapszervezet tűzte napirendre például a termelési és termék­szerkezet-változtatás tennivalóit, az egyéni teljesítménytől függő, differenciált bérezés bevezetését, a gazdaságos export fokozásának feladatait, az üzem- és munka- szervezés fejlesztésének kérdése­it. Ily módon a pártszervezetek elé olyan helyzetfelmérések ke­rülnek, amelyek a hibák forrá­sának feltárása mellett, azok ki­javítását szolgáló javaslatokat is tartalmaznak Csak így lehet konkrét és személyre szóló a párt- szervezetek döntése és később az ellenőrzése is. Az üzemi pártszervezetek gaz­daságszervező és ellenőrző mun­kájának változatlanul alapköve­telménye, hogy az éves és kö­zéptávú tervek kalakítása során — a gazdasági vezetők döntését meg­előzően — gondoskodjanak a cé­lok és a megvalósulásuk felté­teleinek sokoldalú megvitatásáról a párttagsággal, a tömegszerve­zetekkel, az üzem egész kollek­tívájával. A tervek véleményezé­sekor a pártszervezeteknek min­denkor a népgazdasági érdekek elsődlegességét kell szem előtt tartaniuk. Az érvényesítendő ér­dekek felismerése, a társadalmi-, csoport, és egyéni érdekek össz­hangjának kialakítása pedig nagy körültekintést kíván. A tervek jóváhagyása után a pártszervezeteknek a végrehajtás­ra kell összpontosítani erőiket. Mégpedig meghatározva az egyes kommunisták, a pártcsoportok, a tömegszervezetek tennivalóit, a feladatok sikeres végrehajtására való mozgósításban. A gazdaság- vezetés jó törekvéseit politikai meggyőző munkával támogat­niuk szükséges akkor is, ha az átmenetileg esetleg gondokkal jár együtt. A párt- és tömegszerve­zetek munkamegosztásában nél­külözhetetlen a folyamatos és tervszerű összehangolás. A szocialista munkaverseny- mozgalom ugyancsak fontos te­rülete a pártszervezetek gazda­ságirányító munkájának. E tekin­tetben igen lényeges annak eléré­se, hogy a versenycélok minde­nütt a párt gazdaságpolitikai ha­tározataiban megjelölt legfonto­sabb törekvésekhez, a minőségi, hatékonysági követelményekhez igazodjanak. A versenycélok megjelölésekor a gazdasági veze­tők világosan, közérthet,öten “fo-j galmazzák meg, hogy .a mun;ká-J sok a helyi adottságok kozott mi­ben tehetnek többet a párt hatá­rozatainak valóraváltásáért. A pártszervezeteknek kezdeményez­niük kell, hogy a célok mellett az értékelés és az elismerés rendszere is igazodjék a pontos, jól végzett munkához, a minő ségi követelményekhez. A termelés pártirányítása mel­lett egyre gyakrabban használ­juk a gazdálkodás pártirányítása kifejezést. Ez önmagában is utal rá: a párt gazdaságpolitikai ha­tározatai végrehajtásának ellen­őrzéséhez korántsem elegendő a figyelmet csak a termelésre for­dítani. Átfogóbban szükséges fog­lalkozni a termelést megelőző és követő olyan fontos tényezőkkel, területekkel, mint például az anya- és munkaerő-gazdálkodás, a termékösszetétel gazdaságossá­ga, a szerződéses fegyelem, vagy éppen a kooperációs kapcsolatok. A pártszervezetek látószögéből tehát nem maradhatnak ki az ilyen, vezetési szervezet korsze­rűsítéséhez tartozó kérdések sem. Megfelelő emberek Sajátos helyzet a megye ipari üzemeinek jelentős hányadánál, hogy a vállalati központ megyén kívül van, a termelés és termék- szerkezet fejlesztésének kérdé­seit is ott döntik el. Az ilyen üzemekben 'működő pártszerve­zetek némelyike hatáskörén kí­vül esőnek véli a Központi Bizott­ság határozataiból adódó felada­tok megvitatását. Ezzel szemben azok az alapszervezetek járnak el helyesen, amelyek felismerték, hogy nemcsak joguk, hanem kö­telességük is igényelni a koordi­nációs jogkörű vállalati párt­szervtől annak ismertetését, hogy a központi párthatározatok vég­rehajtása érdekében milyen in­tézkedéseket tervez a vállalat, s azokból milyen feladatok hárul­nak az üzemre, a gyáregységre. A kádermunka, mondhatni: alapozóterülete az irányító párt­szervek és alapszervezetek gaz­daságirányító ténykedésének. Ha ugyanis a vezető posztokon nap­jaink követelményeinek minden tekintetben megfelelő emberek állnak, úgy a pártszervezetek lé­nyegesen ritkábban találják ma­gukat szemben vezetői mulasztá­sokból, vagy éppen hozzá nem ér­tésből eredő olyan problémákkal, amelyek megoldásának érdekében újra, és újra intézkedést kell szorgalmazniuk. A megyei párt­értekezlet határozata e vonatko­zásban is világosan megjelölte a pártszervek feladatait: „Társadalmi, gazdasági célkitű­zéseink eredményes megvalósí­tása szükségessé teszi a vezetés színvonalának fejlesztését. A ve­zetőkkel szemben elsősorban az elvégzendő feladatok alapján kell a követelményeket meghatározni. Munkájuk megítélésében kapjon nagyobb hangsúlyt az új felisme­rése és vállalása, a rugalmasság, a kezdeményezés, a döntési fele­lősségvállalási készség, ax végre- h<jjj§s ^mggszgrízéséne^: ,és,; ellen­őrzésének a képessége. A kezde­ményező, a munka feltételeiről gondoskodó, az emberekkel törő­dő, fegyelmet megkövetelő veze­tőket nagyobb támogatásban kell részesíteni.” A gazdaság pártirányitása, el­lenőrzése, sokoldalú felkészült­séget igénylő vezetési tevékenység. A járási, városi, községi és üzemi pártbizottságoknak, pártvezetősé­geknek folyamatos és céltudatos felkészítéssel kell elősegíteniük, hogy az alapszervezetek felelős­ségteljesen, önállóan és mind eredményesebben lássák el gaz­daságirányító, ellenőrző munká­jukat Hegedűs István a megyei pártbizottság osztályvezetője Szelíden nevelt vadkacsák Szeptember 1-én új CASCO-t vezet be az Állami Biztosító • A Baranyátan gazdálkodó majsi Kossuth Tsz házikacsa helyett vadkacsát nevel az üzemi tavakon. A vadkacsákat a MAVAD nyugat­európai országokba szállítja, ahol gyakorlatilag korlátlan piaca van a jó ízű vadhúsnak. (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Hazánkban több mint félmillió gépjármű közlekedik a saját ká­rokra anyagi fedezetet nyújtó CASCO-biztosítás védelme alatt. A motorizáció fejlődésével, el­terjedésével, a gyakoribb ve­szélyhelyzetekkel összefüggésben vált mind népszerűbbé a mai for­májában 9 éve bevezetett önkén­tes autóbiztosítás. Számuk ezalatt az idő alatt csaknem nyolszoro- sára növekedett. Ennél, s az új kocsik számánál is jóval gyor­sában emelkedtek viszont az au­tóskárok. Az utóbbi években nö­vekedtek az alkatrészárak, a ja­vítási költségek is, ami kedvezőt­lenül befolyásolta a kifizetett kár­térítések összegét, s ennek a biz­tosítási formának a fenntartását. Az Állami Biztosító szeptem­ber 1-én az eddiginél több szol­gáltatást nyújtó új CASCO-biz- tosítást vezet be. Az új szerző­désekben a korábbihoz képest át­lagosan 40 százalékkal magasabb a díj; 20 százalék az árváltozá­sokból eredő, a mai feltételekhez igazodó díj szükséglet, 20 százalék pedig a szolgáltatásbővítést fe­dezi. A CASCO-díját a kocsi ér­téke és a vállalt önrészesedés összege együttesen határozza meg, de köthető CASCO önrészesedés nélkül is. Lényeges változás, hogy a kár­térítéseknél ezentúl nem veszik figyelembe a kocsi avulását, vagyis bizonyos esetektől eltekint­ve — amikor gyári új alvázat, karosszériát, komplett motort építenek be — az értékemelkedés levonása nélkül a teljes helyre­állítási költséget kifizetik. Az új CASCO-ban a balesetbiztosítási összegek csaknem 70 százalékkal nagyobbak. 12 ezer forint összeg­határig megtérítik a biztosított­nak a lezárt gépkocsiból ellopott vagy elrabolt személyi használatú tárgyak értékét, s a szerződés feltételei szerint a külföldön moz­gásképtelenné vált autó utasainak hazautazási költségeit is kifizetik. A szerződés alapján megtérítik az autó elektromos berendezései­ben keletkezett, valamint a lezú- uló hótömeg, a belvíz, a felhő- zakadás okozta károkat is. Szeptember 1-től tehát már csak az új CASCO-biztosítás köthető, de nem szűnnek meg automati­kusan a régi szerződések sem, amelyek — természetesen régi szolgáltatásokkal — mindaddig érvényesek, amíg a kocsit el nem adják. Az autó új tulajdonosa, vi­szont már ugyancsak az új CAS­CO-t veheti igénybe. (MTI) KÖZLEKEDÉSRŐL, IDEGENFORGALOMRÓL Tanácselnöki értekezlet Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke vezetésével a tanácsi választások utáni első munka- megbeszélésükre ültek össze pén­tek délelőtt az Országházban a fővárosi, megyei és megyei váro­si tanácsok elnökei. Két témakört tűztek napirend­re: helyzetelemzést a közlekedés- és hírközlés fejlődéséről-fejlesz- téséről, illetőleg a tájékozódást az idegenforgalom alakulásáról. Pul- lai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter az első téma kap­csán elmondta, hogy jelenleg na­ponta már 10 milliónál többen utaznak a közhasználatú jármű­veken, a magángépkocsik száma eléri az 1 milliót; a naponta szál­lított áru súlya meghaladja a 2 millió tonnát, a továbbított pos­tai küldeményeké a 2 millió da­rabot. Már a gyakorlatban jelent­keznek az 1968-ban elfogadott, s egy évtizeddel később korszerű­sített közlekedéspolitikai koncep­ció megvalósításának eredményei. Ezek közé tartozik például, hogy a személy- és áruszállítási felada­tok megoszlása lényegében a kí­vánalmaknak megfelelően ala­kult, különösképpen a takaréko­sabb energiafelhasználás szem­pontjából. Az utóbbi öt évben az országos úthálózat mintegy 280 kilométer új úttal bővült, 7 ezer kilométer utat felújítottak, a ta­nácsok pedig 930 kilométeren építettek, 1100 kilométeren kor­szerűsítettek utakat. A teendők közé tartozik — mi­ként a miniszter rámutatott — a közhasznú, illetőleg a közületi járművek kapacitásának az eddi­ginél szervezettebb kihasználása. A következő évek fejlesztési el­képzelései szerint tovább növelik a közúti közlekedés részarányát, a vasúti szállítások mérsékeltebb üteme mellett. (MTI) • Egy kis eszmecsere B. Mikii Ferenccel (a művész balra). A Bajai József Attila Művelő­dési Központ — A Rudnay Gyula Képzőművészeti Kör tagjainak és B. Mikii Ferenc festőművésznek a kezdeményezésére — tizenöt éve megszervezi rendszeresen az amatőr képzőművészek alkotótá­borát, a Baranya megyei Kárá­szon. Hagyomány már, hogy nemcsak Bács-Kiskun megyeiket, hanem más vidékeken élő amatőröket is meghívnak az egyhetes kárászt táborba. Az idén negyven lakója volt a tábornak. Bajai, kecskemé­ti, kiskunfélegyházi, keceli, lajos- mizsei, budapesti, tokaji, vala­mint — a Baja—Zombor testvér­városi kapcsolat révén — jugo­szláviai amatőr alkotók is dol­goztak Kárászon. B. Mikii Fe­renc festőművész vezetésével fes­tettek, rajzoltak, szőttek, farag­tak. J-rogramjukban szerepelt táj­képfestés, rajzolás, és fafaragás. Tanulmányi kirándulásokon vet­tek részt, művészi filmeket néz­lek meg, és művészeti előadáso­kat hallgattak egyebek között a formáról és a funkcióról, Tóth Menyhért festőművészről, az iro­dalom és a művészet kapcsola­táról. Az amatőrök munkáit bizonyá­ra sokan megtekintik. A tábor­ban készült alkotások legjavát ugyanis Baján is bemutatják majd. R. M. 9 Szövés és tájképfestés a szabadban. Megkezdődött az árvízi károk helyreállítása a Körösök völgyében Három megye: Borsod, Csong- rád és Hajdú-Bihar építőipari, ki­vitelező vállalatai segítenek Bé­kés megyében az ár- és belvíz­károk helyreállításánál — közöl­ték a Békés megyei árvízi hely­reállítási bizottság pénteki ülé­sén Békéscsabán. Az újjáépítésbe a termelőszövetkezetek, az építő­ipari szövetkezetek, a kisiparosok és a tanácsi költségvetési üzemek is bekapcsolódnak. A megrongá­lódott közutak rendbehozatalánál a debreceni, a hódmezővásárhelyi közúti építő vállalatok, valamint a nyíregyházi, debreceni és szol­noki közúti igazgatóságok mű­ködnek közre.' Gyorsított ütem­ben folytatják a kárfelmérést, az újjáépítést, a mérnökök a rende­zési tervek teljes befejezésén dol­goznák. Békésen és Szeghalom­ban fokozott ütemben épülnek azok a lakások, amelyekben száz­tíz károsult családot helyeznek el. E családok háza, illetve laká­sa teljesen tönkrement. Az újjá­építéshez, lakásvásárláshoz a ká­rosultak 130 000 forint kamat­mentes hitelt kaphatnak. A Kettős-Körös július 28-án át­szakadt gátjai mögül kiömlő víz­tömeg a Körösök völgyében még nem véglegesített adatok szerint — több milliárd forint értékű kárt okozott Ezerszáz újjáépíten­dő családi lakóház és mintegy ötszáz helyreállítandó épület épí­tőipari kivitelezéséről kell gon­doskodni. A közutak helyreáll!-. tása. újjáépítése mintegy három- százmillió forintot igényel. Az ülésen részletesen megtár­gyalták azokat a tennivalókat is, amelyekkel a jövőben megelőz­hetők az ilyen méretű károk. A bizottság állást foglalt abban, hogy a Körösök völgyére álta­lános komplex regionális terület- fejlesztési tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzés módját. Szükség van a Körösök és a Berettyó védgátjai- nak megerősítésére és a települé­sek másodrendű védőtöltéseinek rekonstrukciójára. (MTI) Amatőr képzőművészek Kárászon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom