Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

1980. augusztus 27. szerda • PETŐFI NÉPE • 3 CSÜTÖRTÖK: A családi bevásárlások napja UGYAN KI MEGY majd este hétkor, fél nyolckor televíziót vagy ruhát venni?! Semmi értelme ■ az egésznek, úgysem lesz forgalom! — Így vélekedett sok kereskedelmi dolgozó egy évvel ezelőtt, amikor bevezették a vásárlócsütörtököt. Kételkedésük nem volt egészen alaptalan, bár a szemléletet sze­mélyes érdek is diktálta. Annak idején ugyanis a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy dön­töttek, hogy a nagyobb települése­ket a hét egy meghatározott nap­ján — csütörtökön — legalább es­te 7-ig, de lehetőleg 8 óráig kell nyitva tartani a jelentősebb ipar­cikkboltokat és az áruházakat. A közönség valóban megszokta a sok évtizedes gyakorlatot, hogy ezek a boltok már délután 5—6 óra tájban bezárnak. Valóban kérdésesnek tűnt, hogy a nyitva- tartás módosításával megváltoz­nak-e a vásárlószokások, felkere­sik-e a vevők csütörtök esténként az áruházakat? AM A KERESKEDELMI alkal­mazottakat nemcsak ez a jogos kétely vezette, hanem személyes érdek is: nem kívántak az esti órákban dolgozni. Érthető az ellen­állás: az új munkarend ellenkezik a kereskedelmi dolgozók családjá­nak életritmusával is. A pultok mögött túlnyomó többségben asz- szonyok dolgoznak, akiket este vár a háztartás, akik délután sietnek — sietnének — a bölcsődébe — óvodába a gyerekért. A csütörtök este munkára kény­szerülők máig sem örülnek — ez nem is kívánható tőlük — a nyit­vatartási idő módosításának, ám tény ami tény: az ország 79 váro­sában és 7 nagyközségében — ösz- szesen 2267 boltban, áruházban — tartanak nyitva immár egy esz­tendeje csütörtökönként este, s a vásárlóközönség bizony él is a le­hetőséggel. A hétvégi csúcsforga­lom ezeken a helyeken enyhült, és a csütörtöki nap vált a legforgal­masabbá. MÁR EZ IS IGAZOLJA az intéz­kedés helyességét — utólag. Előre látható volt a siker, hiszen azelőtt csak azokban az órákban lehetett iparcikkeket vásárolni amikor a lakosság túlnyomó többsége a mun­kahelyén volt. Az esti órákban, a szabad idő óráiban csak a kira­katokat nézegethettük. A vásárlási lehetőség és az általános munka­idő egybeesése a munkafegyelem megértésére is késztetett. Akik te­hették, például az ebédidőt meg­hosszabbítva szerezték be a szük­séges termékeket. Bár a vásárlócsütörtök a szá­mok tanúsága szerint népszerű, mégsem olyan sikeres, mint le­hetne. Ahhoz, hogy a nyitva tartó boltok, a késő délutáni, a kora es­ti órákban még látogatottabbak le­gyenek, elengedhetetlen a propa­ganda. Igaz, a vállalatok, a szövet­kezetek hirdetik is a megváltozott nyitvatartási rendet, sőt csütörtök esténként némely portékát áren­gedménnyel is kínálnak, a reklám nem átütő erejű. Nincs még kellő­képpen a köztudatban: a városok központjaiban, főútvonalain csü­törtökönként estig várják a vevő­ket. A boltokban dolgozók állítják* esténként az emberek többsége csak nézelődik, nem vásárol. No­ha a számok mást mutatnak, ez sem lenne baj. A tapasztalatok szerint ugyanis, a csütörtök egyre inkább a családi bevásárlások nap­ja lesz. Az esti órák alkalmasak, arra, hogy a család együtt menjen az áruházba, a boltba, közösen vá­logasson a háztartási gépek, ru­haneműk, bútorok között. Akik ilyenkor nézelődnek, muslrálgat- nak, azok később visszamennek és vásárolnak. Televíziót, szekrénysort, télika­bátot, szőnyeget nem lehet percek alatt kiválasztani. Az évekre szó­ló,- bizony nem olcsó cikkek ki­választását senki sem szereti ku­tyafuttában elvégezni. FONTOS EZ a bevásárlócsü­törtök, még egy okból. Kevés az üzlet, az áruház. Kiszámították, hogy a meghosszabbított nyitvatar- tás évi 140 ezér órával növelte a nyitvatartási időt, amíg a boltok fogadják a vevőket, ez pedig 136 üzlet kapacitása. Tehát a nyitva­tartási idő meghosszabbítása épít­kezés nélkül 136 bolttal növelte az ország üzlethálózatát, s ilyen ér­telemben egyúttal beruházást is pótolt. Manapság, mikor beruhá­zásokra alig van módjuk a válla­latoknak, ez sem elhanyagolható szempont. (g. zs.) Szövetkezeti nap a mezőgazdasági kiállításon Kedden a termelőszövetkezetek napját rendezték meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és vásáron. Nemcsak a közös gazdaságok, hanem társu­lásaik is bemutatták legújabb termékeiket, újdonságaikat. A juhtenyésztők tartottak tanácsko­zást, és jó hírekről számoltak be. Az anyajuhállomány még soha nem látott mértékűre — 1,7 mil­lióra nőtt az országiban. A vágó- juh 75—60 százalékát exportálják, és újabban a juíhtejtoől készült kaskavál sajt is mind kelendőbb külföldön. Az állattenyésztésnek ez az ágazata mind jobban segíti a hazai textilipart is. (MTI) NDK-hét az Alföldben Áruk a baráti országokból el­nevezéssel az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat tovább folytatja azt a jó hagyományt, amelynek vásárlói haszna a gaz­dagabb áruválaszték. Ezúttal — szeptember elsejétől — egy héten át a Német Demokratikus Köz­társaságból származó különböző termékekből tartanak szövetkeze­ti árubemutatót a kecskeméti Al­föld Áruházban. Jó kis falu ez a Tabdi.. Valamikor, úgy tíz-tizenöt év­vel ezelőtt Tabdira látogatva, rendszerint ez jutott eszembe: a szólőskertekben megbúvó telepü­lés. (Bizonyára innen adódik a helyi Sőlőskert Tsz neve.) Mert a falucska belterülete inkább ha­sonlított nagyobb külterületi la­kott helyhez, mintsem községhez. A szorgos helybeliek többségét a külterülethez, a tanyákhoz kötöt­te a szőlővel, g^Lilmölcsösökkel megjuhászított homok. A mai Tabdi egészen más. Ren­dezett, szemlátomást fejlődő, kel­lemes hangulatú, igazi kisközség. Az immár meglehetősen hosszú főutcán már csak az igazán ava­tott helybeli választja ki azt a néhány házat, amelyek egy évti­zednél nagyobb múltra tekintenek vissza. Mert az újak között ezek is újszerűek, felújítotton nem sír­nak ki a sorból. A főutcáról leágazó egyik mel­lékutcán lerakott sóderkupacok jelzik, hogy járdaépítéshez készü­lődnek az ott lakók. Nyilván az ismert recept szerint: a tanács ad­ja az anyagot, a lakosság a társa­dalmi munkát. Az óvodaépület meg azzal vonja magára a látoga­tó figyelmét, hogy napok kérdése, és befejeződik a felújítása. Egy­másfél évtizeddel ezelőtt ilyen fel­adatok még kevéssé szorongatták a helyi tanácsot. De ki gondolta volna akkoriban, hogy az időköz­ben létrehozott ötvenszemélyes óvoda 1980-ban kicsinek bizo­nyul? Pedig így van. Több mint negyven emberkének már nem jutott benne hely ; számukra szük­ségmegoldásként a tűzoltók klub­ját kell kölcsönvenni. . Balázs István tanácselnök és Andriska László vb-titkár még­sem látszik gondterheltnek. Sza­vaikból is inkább a büszkeségféle csendül ki, amikor felváltva újsá­golják : — Jó érzés, hogy fiatalodik Tabdi. Nálunk minden születés és minden új megtelepedő külön örömet jelent. Általános iskolá­sunk százötvennyolc van. Most, szeptemberben huszonegyen kez­dik el az első osztályt, de jövőre már negyvennyolcán lesznek ... — említi a tanácselnök. Andris­ka László pedig így fűzi tovább a szót: — Az utóbbi tíz évben mind­össze kettővel csökkent a népes­ségszám. Most ezernégyszázhar- nuncnyolc lakost számlál Tabdi. A falu lakásállományából három- százöt belterületi családi ház, és mór csak kétszáztizenhárom a ta­nya. Hetvenben éppen fordított volt ez az arány. Kétszáznyolc ta­nya szűnt meg az elmúlt tíz év alatt. Majd a község rendezési tervén mutatja: az utcasorokban feltünte­tett kis fekete kockák a beépítet­len portákat jelzik; 179 foghíj­teleknek van gazdája. Folytatódik tehát a községbe áramlás. — Nálunk, ha valaki építkezik, összefog a falu — kapcsolódik is­mét Balázs István. — Nem ritka, hogy ötvenen-hatvanan segítkez- nek. Így van ez a közösségi célú társadalmi munkával is. Az ABC- kisáruház alapja például két nap alatt elkészült. Csak az a baj, hogy lassan befújja a homok. Aki nem vett részt az alapozásban, gyakran , érdeklődik, mikor jön­nek már a mesterek, mikor lehet segíteni? A meglevő bolt nagyon mostoha körülmények között múl ködik, nehezen várjuk a szövet­kezeti építőket. — Jó viszont a kis iparcikk- boltunk áruellátása. Vezetője arra is ügyel, hogy ne hiányozzék pél­dául a gyermekholmi. Ez azért .is fontos, mert bár közel van Kis­körös, a buszközlekedés nem ~a legideálisabb — teszi hozzá And­riska László. Aztán hirtelen gon­dolatváltással javasolja: van a fő- utoán egy szemrevaló, típusterv szerinti új ház, nézzük meg. Ér­dekessége, hogy két hóriap alatt megépült. Nos, nemcsakhogy megépült,ha­nem már lakják is a kétgyerme­kes Répási Sándorék a háromszo­bás, friss mészillatú, jó ízléssel be­• A szünidőben megépült ház ... rendezett otthonukat. Az ifjú há­ziasszony szabadkozik: — Jaj, csak négy napja, hogy beköltöztünk, rengeteg a rendez- kednivaló. Az egyik szoba még üres. Meg aztán a külső munkák is. A lényeg mégis, hogy túl va­gyunk a nehezén. Az építés története felől érdek­lődve, megtudjuk: a fiatalasszony szülőfalujába, Dunaújvárosból tértek vissza Répási Sándorék. Az iparitanuló-szakoktató férj az új tanévben a kiskőrösi szakmunkás- képzőben kezdi meg a munkát. Ezért kellett igyekezni, a házépí­tésre kihasználni a szünidőt. — Talán nem érezték jól magu­kat Dunaújvárosban? — Dehogyis nem Minden jó volt ott, nagyon szép szövetkeze­ti lakásunk, de valahogy nagyon egyedül éreztük magunkat. Se testvér, se rokon... Családunk nagy, és összetartó. Mint a köz­ség. A lényeg, hogy a lakást el­adtuk, s belevágtunk az építke­zésbe. Április 29-én, alapozásnál harminchatan voltunk. Az építke­zéskor azonban akadt olyan nap, hogy negyvenketten segítkeztek. A munkát a férjem irányította, óh rengeteget dolgozott! Szakmá­ja ács- és állványozó, de sok mindenhez ért. Most éppen a he­tedik szomszédban adja vissza a segítséget. Szávai Judit házán ácsolja a tetőt. Mert Judit is ugyancsak hordta ám a téglát... — sorolja Répási Sándorné. Kis szünet után pedig csupa ragyogás a szeme, amikor megjegyzi: — Kőrösön sokan ismernek, és csodálkoznak, hogy hazajöttünk. Pedig olyan jó kis falu ez a Tab­di! Perny Irén • Tóth Imre üzletvezető büszke a kis iparcikkboltra. Á petróleum­lámpa-béltől kezdve a szifonpatronig nála szinte mindent megtalál a vevő. Áz Alföld kereskedelmi vállalatnak köszönhetően még az NDK, bolgár, vagy éppen román hetek - árukészletéből is Jut a tabdiaknak. (Méhest Éva felvételei) BARÁTAINK ÉLETJÉBÖL Ezer lovat gondoz egymaga • Mongólia Uvurcsangaj járásában van a Béke Mezőgazdasági Szö­vetkezet. Itt dolgozik Zerendorcs, a szövetkezet 43 éves tagja, aki egymaga ezer lovat gondoz. • a csikós családja természetesen a hagyományos nemezsátorban, a jurtában lakik. Itt azonban már megtalálható a számos modern be­rendezési tárgy is. Képünkön: a Zerendorcs-család kumiszt iszik ott­honában. (Fotó, ADN ZB — MTI — KS) Népszámlálás Csehszlovákiában Csehszlovákiában 1980 novem­berében lakás- és házösszeírással egybekötött népszámlálás lesz. Az ENSZ javaslatára a népszámlálást az egész világon tízéves periódu­sokban hajtják végre. Csehszlová­kiában 1950-iben, 1961-toen, 1970- ben volt népszámlálás, így a jövő évi a negyedik lesz az ország má­sodik világháború utáni történeté­ben. A lakások és a házak egyide­jű összeírásával nemcsak a lakos­ság számáról, összetételéről,’ kép­zettségi szintjéről, hanem lakás- körülményeiről is pontos képet alkothatnak. Ehhez természetesen szükség van a lakosság aktív együttmű­ködésére. A számba vett szemé­lyek maguk töltik ki a kérdőíve- • ket, a fontosabb adatok (név, ál­landó lakhely, személyi szám, csa­ládi állapot stb.) ellenőrzését megkönnyíti a pontos válaszadás. A csehszlovák hírközlő szervek ezért széles körű tájékoztató kampányt szerveznek, amelynek csúcspontja 1980 szeptemberében és októberé­ben, azaz közvetlenül a népszám­lálás megkezdése előtt lesz. (Orbis — KS) Keresse fel Kecskeméten (Szegedi út 9. sz.) AHOL SZ£LES VÁLASZTÉKBAN TALÁL SZÍNESFÉM- ÉS MÜANYAGTERMÉKEKET: — réz, sárgaréz, bronz, ólom és alumínium profil, — horganylemez, ólomcsövek, alumínium esőcsatorna, — Metamid félgyártmányok, poliester hullámlemez, — PVC locsolótömlő — vízvezeték-lefolyócső, idom és szerelvény, — PVC padló. 1228 0... és tágas konyhájában a háziasszony. • Répási Sándor (jobb oldalon) visszaadja a segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom