Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 19S0. augusztus 27. Trösztbontás A brigádokra lehet számítani A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat az 1980. évi programjában különös súlyt helyez a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek és tartalékok feltárására, és számít annak eredményességére. A szakszervezeti bizottság is megfogalmazta tervében a következőket: „Kiemelt feladatként kezeljük a vállalati tervfeladatok teljesítésére történő mozgósítást, dolgozóink életkörülményeinek javítását, a dolgozók elért életszínvonalának megszilárdítását.” SAJTÓPOSTA KÉRDEZZEN — FELELÜNK Ki a gazdája a közterületi fáknak? Megszüntettek három trösztöt. Az esemény komoly izgalmakat keltett, kiváltképpen az érintett mező- gazdasági és élelmiszeripari ágazatban Sokan tudni véltek valamiféle „vezetési szervezési problémákról”, személyi ellentétekről is. Pedig erről szó sem volt, s hogy találgatások se legyenek, hivatalos közlemény adta tudtul az intézkedés lényegét. E szerint a tröszti szervezet átalakítását a gyakorlathoz, a való élet igényeihez való szorosabb alkalmazkodás érdekében hajtották végre. Azaz így — a volt tröszti vállalatok nagyobb, teljesebb körű önállóságával és felelősségével — eredményesebben gazdálkodhatnak. A korábbi közlemény is sejteni engedte, s az azóta a tárgyban elhangzó nyilatkozatok, közlemények nem hagytak kétséget afelől, hogy a „trösztbontás” nem marad kivételes, egyedüli eset. Nemrég, a rádió sajtókonferenciáján Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint e tárca miniszterhelyettese, Kovács Imre elmondta: napirenden van újabb trösztök átszervezésének terve is, szigorúan az ésszerűség és a mai követelmények figyelembevételével. Azonnal hadd jegyezzük meg — a nagyvállalati-tröszti átszervezés nemcsak a MÉM elképzelései között szerepel, s nemcsak e területen várható és szükséges hasonló Intézkedés. Erre világít rá a Pénzügyminisztérium több, e témakört érintő vizsgálata — elemzése. A Szegeden közelmúltban megtartott közgazdász-vándorgyűlésen már nyilvános előadás is tárgyalta például azokat az okokat, amelyek e tárcavizsgálatok során kiderültek tröszt-ügyekben. Nos: a trösztfelbontás nem valamiféle változó köz- gazdasági divatirányzatból kerül napirendre, hanem azért, hogy a gazdasági struktúrákban tisztábban érvényesüljön az érdekeltség és a felelősség. Ne működhessen az egységes népgazdaságban egy másik zárt egység, amely saját érdekei alapján újra elosztja — csoportosítja jövedelmét. (Nemegyszer az anyagi ösztönzés elveivel teljesen szembekerülve...) Sokat mond erről egy konkrét példa. Az 1979-es mérlegből — ha a tröszti tagvállalatok eredményeit önállóan szerepeltették — mintegy 10 milliárd forintnyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont á tröszti közös mérlegeket nézték a pénzügyi szervek —tehát ahol csak a tröszt szerepelt a végelszámolásban — már csak 2,3 milliárd forint értékű veszteséges termelésre bukkantak. A 7,7 milliárd forintnyi veszteség egyszerűen nem volt tettenérhető, eltűnt... Hogyan lehetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, a saját kereteiben, a nyereségesen dolgozók jövedelmét átcsoportosította a veszteségeseknek, a jól dolgozók és a nem jól dolgozók ily módon azonos vagy csaknem azonos nyereségszintre kerülnek. Nyilvánvaló, hogy mindez nem egyszerűen adminisztratív kérdés: nem mindegy ugyanis, hogy a perspektivikusan, nyereséggel termelő — azaz saját maguk fejlődését egyébként is biztosítani képes — vállalatok hozzájuthatnak-e munkájuk gyümölcséhez! Nem mindegy dolgozóik, beruházásaik, fejlődésük szempontjából, hiszen ha a tröszti átcsoportosítás rendszeresen elviszi tőlük a többletjövedelem nagy részét, akkor nem lesznek érdekeltek hosszú távon a többletjövedelem létrehozásában. Es ugyanígy: a „kedvezményezett” vállalat sem lesz érdekelt abban, hogy gazdálkodását rendbehozza, termelékenyebben dolgozzon -f ha a tröszti pénztár átutalja a szükséges pótlólagos jövedelmeket. Való igaz, a ma is működő trösztök jelentős része arra törekszik, hogy ezt a sajátos jövedelemelosztó szerepet fönntartsa, mivel abban érdekelt, hogy egész szervezete funkcionáljon. Csakhogy a népgazdasági érdek és a tröszti érdek éppen ezért ütközik: a népgazdaságnak, a társadalomnak az az első számú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tagvállalatokat fejlődésükben — jövedelmük lefölözése ezzel egyenértékű —, akkor akadályozza az' imént vázolt nép- gazdasági érdek érvényesülését. S tulajdonképpen akadályozza azzal is, hogy külön „kis-állami támogatásban" részesíti a veszteséges, vagy nem eléggé hasznos tagvállalatait. Úgy hiszem nem szükséges külön magyarázni most már a trösztbontások okait — indokait és szükségességét sem. Ámde az is nagy károkat okozna, ha most általánosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tagvállalatok minél nagyob önállóságot és mozgásteret nyerjenek. A gyakorlati tapasztalatok azt is megmutatták, hogy tröszt és tröszt között a tevékenységi körre, a munka természete szerint jelentős különbségeket kötelező tenni: és éppen ezeknél az okoknál fogva nem célszerű fölszámolni adott esetben az átfogó nagy szervezeti rendszert. A példák rávilágítanak a lényegre: ki gondolhatná, hogy a hatalmas állóeszközökkel, egységes renddel, költségvetési módszerekkel működő tröszt, nagyvállalat, minden esetben jobb részeire bontva; és aMAV, a Villamos Művek Tröszt, a Magyar Szénbányászati Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt eredményesebben tehetne eleget feladatainak elemeire szakítva? Világos, hogy az említett trösztök működési köre, tevékenysége, feladatrendszeré miatt nem célszerű egységes irányítási, központi elosztási, szervezési struktúrájukat fölszámolni külön-külön részekre bontani. Nem, mert a kialakult szervezetük így működik előnyösebben, így érdemes hagyni őket. Mindezek után már — ha leegyszerűsítve is jelezhettük a lényeget — érthető a trösztbontás háttere. És ami még ennél is fontosabb — az is kiderül, hogy ez az intézkedés, módszer szükség- szerűen illeszkedik a népgazdaság irányítási, szervezeti korszerűsité-' sének keretei közé. Nem valami ' külön szenzáció — inkább hét- köznapi lépés azon az úton, amely az egész népgazdaságot és alkotó elemeit, a gazdaságosabb, haszno- sab működés felé viszi. M. I. A vállalati központban a mun- ka verseny-mozgalom összefogója Potz Lajos, aki a termeltetési osztály dolgozója. Elkészült az első féléves értékelés, ennek alapján folytatjuk beszélgetésünket. — Milyen alapvető okok és célok alapján indult a vállalatnál az idei munkaverseny-mozgalom? — Az MSZMP XII. kongresszusa, illetve hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a korábban kialakult munkalendü- letet vállalatunk szocialista brigádjai továbbra is fenntartották, sőt bizonyos mértékben fokozták. Az V. ötéves terv utolsó évére vonatkozó vállalati célkitűzések megfogalmazása után azok teljesítésére, illetve túlteljesítésére vonatkozó brigádfelajánlások és vállalások születtek. — Tartalmukban milyenek ezek a vállalások és felajánlások? — Szocialista brigádjaink felajánlásokat tettek az exporttervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. All ez a kiskőrösi, a kecskeméti, illetve a kiskunmajsai kollektívákra. De vállalták a minőség javítását az alapanyagokkal való takarékosságot, különösen pedig az energiamegtakarítást. Ugyanakkor a közművelődési irányelvekben foglalt feladatok teljesítésére is külön vállalásokat tettek. — Milyen eredményekről lehet beszámolni az első félév után? — Említettem az exporttervek túlteljesítését. A kiskőrösi gyáregység brigádjai az NDK-ba küldött ötszáz kultivátort határidő előtt elkészítették, és 600 ezer forinttal több pótalkatrészt is gyártottak, amit már el is szállítottak. A kiskunmajsai gyáregységben név szerint is érdemes megemlíteni a Faludi Sándor és a József Attila brigádokat, akik a tőkés exportra gyártott fülkékkel kapcsolatos vállalásaik teljesítésében tűntek ki. Az anyagtakarékosságból származó konkrét megtakarítás vállalati szinten a negyedmilliót is eléri, és a tisza- kécskei Vörös Csillag brigád a keletkezett célhulladék felhasználását is megvalósította. Ugyancsak a hulladék hasznosításával apróbb alkatrészeket gyártott a kiskőrösi Április 4. és a Rakéta brigád. Ügy gondolom, az artyagtakarékosságnál minden forint számít. — Milyen mérhető eredmények mutatkoznak a többi területen? — A hasznos munkaidőalap az első félév során vállalati szinten 20 ezer órával nőtt. Nagy jelentősége van a kiskőrösi gyáregység beruházásának, amely úgynevezett művelőtest-gyártó, azaz kapagyártó üzem létesítésére vonatkozik. Az a tény, hogy a gépek telepítése és a próbaüzemelés jelentős része az első félévben megtörténhetett, a Hunyadi, a Kossuth, a Táncsics, a Május 1. és a Komarov szocialista brigádok becsületes, odaadó munkájának is köszönhető. A gépek áttelepítését a termelés akadályoztatása nélkül, munkaidőn túl végezték el. — A brigádmozgalom speciális területe a szocialista életmód, o közösségi, a kulturális élet fejlesztése. Ezzel kapcsolatban mit lehet mondani? — Brigádjaink tevékenyen bekapcsolódtak a községi, városi művelődési célkitűzések megvalósításába. Valamennyi gyáregységünknél szerepel a tervben egy- egy iskola, óvoda patronálása, az idős emberekkel való törődés. Minden egységünknél rendszeres és folyamatos a sporttevékenység. De említhetem azt a vállalati vetélkedőt is; amelyet a lakatos-hegesztő, illetve a forgácsoló szakemberek részére rendeztünk. Ugyancsak aktívan .részt vettek brigádjaink — munkásbrigádok is — a különféle szellemi vetélkedőn, a vers- és prózamondó versenyeken, az irodalmi pályázaton, vagy a „Most mutasd meg” címmel indított, hat hónapon át tartó pályázaton. És a gyáregységek szakmai, politikai, kulturális és művelődési célkitűzéseiket is végrehajtották, az oktatási és művelődési terveik szerint. Csatlakoztak vállalatunk brigádjai a Magyar Vagon- és Gépgyár Sziklai Sándor brigádjának a felhívásához is. A március 22-én megtartott műszakon 1752-en vettek részt, s 2,3 millió forint termelési értéket állítottak elő. Ebből 197 ezer forint bérnek megfelelő ösz- szeg jutott a gyermekintézmények javára. A. I. Kiskunhalason, a Paprika utcában lakik Ádor Sándor, aki hosz- szabb ideje figyeli nem kis aggodalommal, hogyan rongálja házának tetőzetét a járda mentén álló gondozatlan fa egyre terebélyesedő ága, melyet legalább öt éve nem nyestek meg. Ha erősen fúj a szél, a mozgó fa lesodorja a cserepet, az összetörik, így a helyére másikat kell tennie, ám az esővíz-levezető csatornát is gyakorta muszáj tisztítania, mert a lehulló levelek, meg a gallydarabkák dugaszolják el. Olvasónk rokkantsági nyugállományban van, kevés jövedelemmel rendelkezik, ezért az efféle munka és költsége nagy megterhelést jelent számáA szintén Kiskunhalason, az Alsóöregszőlők 15. szám alatt lakó Dózsa Sándornak a több mint fél évig tartó táppénzes állomány után azt javasolta a kezelőorvosa, hogy kérje könnyebb munkára történő áthelyezését az őt foglalkoztató építőipari szövetkezettől, mely ezt az Intézkedést hamar meg is tette. Az új beosztás azonban egyforintos órabércsökkenéssel járt. S erre ráadásként következett a többi szaktársát érintő béremelés, amelyből kimaradt olvasónk, aki most már hátrányosan megkülönböztetettnek érzi magát. Törvényszerűen jutottam ebbe a helyzetbe? — tudakolja. A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását egyéni munkateljesítménye, valamint az üzem, a vállalat stb. eredA kaposvári Farkas Béla az Utasellátó Vállalat bácsalmási vasútállomáson lévő éttermében járt nemrégen, s ott tapasztalta, hogy nincs rendszeresítve ételár- lap. Következésképp a vendég előre nem tudathatja, s mégcsak utólag sem ellenőrizheti, mi, menynyibe kerül. Levélírónk aziránt érdeklődik: kőteles-e árairól írásban tájékoztatást adni a vendéglátó? A belkereskedelmi miniszteri ra. Ki a gazdája az utcai fáknak? — kérdezi, mert az illetékest ez ideig nem sikerült megtalálnia. A halasi közterületeken sok a szép növésű, dús lombú fa. Gazdájuk a helyi kommunális üzem, s a dolgozóinak a feladata, hogy szakszerűen és rendszeresen ápolják, gondozzák e növényeket., Ha a munkájukat nem végzik el, maradéktalanul ez kedvezőtlenül hat a fa fejlődésére, mi több, még kái okozásához is vezethet. Költsége megtérítésére ön jogosan tarthat igényt — követelését a bíróság révén érvényesítheti — a folyamatos nyesés elrendelését pedig a tanácsi hatóságtól kérheti. Közöljük még, hogy a saját házának megóvása érdekében végső soron önmaga is eltávolíthatja a tetőcserepeket tönkretevő faágakat. ményes működéséhez való hozzájárulás alapulvételével kell meghatározni. Az ön esetében is így kellett döntenie a munkaadónak. Ami' pedig a bércsökkentést illeti, az nem következhet óhatatlanul abból a tényből, hogy az orvosa által javasolt könnyebb, vagyis az egészségi állapotának megfelelő munkára osztották be. Fontos tudni, hogy a korábbiaktól eltérő feladat ellátásakor is — feltéve, ha mindez nem önhibának a következménye — megmaradhat a regi bérszínvonal, amennyiben e díjazás rendje összhangban van a rehabilitációra, a csökkent munkaképesek foglalkoztatására vonatkozó munkajogi szabályokkal. Konkrét kérdésében — a körülmények részleteinek ismerete híján — természetesen mi nem foglalhatunk állást, javasoljuk azonban, hogy bérpanasza ügyében forduljon bizalommal az érdekvédelem helyi testületéhez, a szakszervezeti bizottsághoz, melynek közbenjárásával megoldódhat, tisztázódhat problémája. előírások szerint valamennyi vendéglátó üzletben feltűnő helyen kell tájékoztatást adni az osztályba sorolásáról, az ital- és étellapokon pedig a fogyasztói árakról. Ez utóbbiakat kifüggesztve is lehet közölni. Az Utasellátóra is eme szabályok vonatkoznak. Reméljük, hogy a szóban forgó bácsalmási egységben is mihamarabb pótolják e mulasztásukat. Megjegyezzük még: célszerű, ha a vendégek efféle észrevételüket bejegyzik a vásárlók könyvébe, hiszen ily módon meggyorsíthatják a szükséges intézkedést. Kaphat-e háztáji földet a munkaképtelen téesztag? Kötelező-c árlapot tartani az étteremben? Csökkenhet-e a bére a könnyebb munkára beosztott dolgozónak? ÚJ TÍPUSÚ SZAKEMBER: Állategészségügyi üzemmérnök A nagyüzemi állattartást mindinkább az állatállomány koncentrációja — a nagy létszámú állattartó telepek kialakítása — és az Iparszerű tartásmód jellemzi. Ez a korábbinál jóval több ismerettel rendelkező szakembereket igényel. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó állatorvosok munkaidejét a gyógyítás, a fertőző betegségek megelőzése, valamint a hatósági tevékenység tölti ki. Az állattenyésztőket pedig elsősorban a hagyományos állat- tenyésztői feladatok elvégzése köti le. Az állatállomány környezetének, a környezet és az állomány kapcsolatának kérdéseivel — az állathigiéniával — való foglalkozásra alig jut idő. Az Állatorvostudományi Egyetemen 1979. szeptember 1-től Hódmezővásárhelyen állategészségügyi üzemmérnökképzést indítottak az új Állategészségügyi Főiskolai Karon. Az innen kikerülő újtípusú szakembereket elsősorban ugyanaz a munkaterület várja, mint eddig az állattenyésztő üzemmérnöküket. Eltérő képzettségük révén azonban alkalmassá válnak a mezőgazdasági nagyüzemekben jelentkező állattenyésztési, állategészségügyi munka szervezésére és elvégzésére. Be- tölthetik: az állattartó és állattenyésztő ágazat-, új típusú üzemegység-, és telepvezető munkaköröket. Segíthetik állategészségügyi létesítményekben az állatorvos ' munkáját, működhetnek a felvásárló szerveknél, termeltető vállalatoknál szakelőadóként. A képzés három éve során a hallgatók a hagyományos szak- tantárgyakon kívül széles körű biológiai, állategészségügyi ismeretekre tesznek szert. Az egyes tantárgyak súlyát jelzi, hogy a hallgatók politikai gazdaságtanból, takarmányozástanból mikrobiológiából és fertőző betegségekből, valamint állathigiéniából és üzemi gyakorlatból szigorlatoznak. A harmadik év végén komplex államvizsgán adnak számot felkészültségükről és védik meg diplomamunkájukat. A több mint 3000 órás képzésben a gyakorlati hányad valamivel nagyobb, ami önmagában is jelzi, hogy irányításban és végrehajtásban egyaránt jártas szakemberek képzése a cél. F.bben nagy segítséget jelent a főiskolai kar saját tanüzeme, ahol a hallgatók különféle állatfajok tartás- és takarmányozás-technológiai kérdéseivel, az egyes munkafolyamatokkal ismerkedhetnek meg, valamint az Allatorvostudo- mányi Egyetemi Tangazdaság, ahol ipari szervezésű sertés- és szarvasmarhatelepeken szerezhetnek nagyüzemi gyakorlatot. Bács- Kiskun, Csongrád. Békés és Szolnok megyében közel 50 mezőgazdasági üzem, vállalat és állategészségügyi intézmény, mint bemutató, illetve gyakorló gazdaság Segíti a képzést. A végzett üzemmérnökök — néhány éves gyakor0 Anatómiai gyakorlaton. lat után — az agrártudományi egyetemeken kétéves tanulmányi idővel levelező oktatás keretében agrármérnöki oklevelet szerezhetnek. Az állategészségügyi üzemmérnökök specializálódását szolgálja majd á levelező tagozaton egyéves képzési idővel induló szaküzemmérnök-képzés. Állategészségügyi üzemmérnöki oklevél azonban csak nappali tagozaton szerezhető meg, levelező tagozat a későbbiekben sem indul. A főiskolai kar elsősorban szovjet. NDK-beli és lengyel agrárfelsőoktatási intézményekkel alakított ki szoros kapcsolatot. Az idegen nyelvtudással rendelkező hallgatók külföldi cseregyakorlatokon vesznek részt, az oktatók és kutatók rendszeresen tájékoztatják egymást elért eredményeikről, hogy végzés után az állat- tenyésztőkkel és állatorvosokkal együttműködve minél jobban segíthessék a több és jobb minőségű állati eredetű .élelmiszer termelését. Dr. Facsar Imre főiskolai tanár, igazgatóhelyettes Nagyon elkeseredett a nehéz szociális körülmények közepette élő tiszakécskei lakos. Tatár István. Amint a lapunkhoz küldött soraiból megtudjuk, kilenc évig volt téesztagként traktoros, s megbetegedés miatt állást és munkahelyet változtatott 1969-ben. Egészsége azonban nem javult, nem sokkal később ezért rokkantsági állományba vették. Ekkor úgyr érezte, képes elvégezni könnyebb mezőgazdasági munkát — valaha maga is földművelőként kereste a kenyerét —, így 1973-ban felvették megint termelőszövetkezeti tagnak. Két hónapig tudott aktív munkát végezni, azóta az Ilyen kötelezettségnek nem tud eleget tenni. Mégis kifogásolja, hogy háztáji földet sem bocsátanak rendelkezésére, hiszen tud arról a szabályról, miszerint a beteg tagot is megilleti az ilyen járandóság. Vagy talán az én esetemre más előírás az irányadó? — érdeklődik. Minden téesztagra egyformán vonatkozik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 12/1977. (III. 12.) MÉM számú . rendelete, amely leszögezi: a termelőszövetkezet tagját a tagsági viszony fennállása alatt ükkor is megilleti a háztáji föld használata, ha a részére megállapított munka- mennyiséget rokkantsága miatt nem teljesítheti. Mindez kiegészül még azzal, hogy az ilyen tagok külön kérelem alapján pénzben is megkaphatják eme földjük termésének értékét, vagyis a megváltási összeget. Ezek utón — no és a helyzetének ismeretében — számunkra is rejtély, miért nem részesülhet az ebbéli járandóságban. Ügyében kérje a vezetőség intézkedését, s ha a választ nem tartja kielégítőnek, forduljon panasz- szal a megyei tanács vb szüvetke- zetlelügyeleti csoportjához. Zavarhatja-e az utazást a buszjegyek ellenőrzése? Nem mindennapi esetnek volt szenvedő alanya nemrég a kecskeméti Podhradszky Jenő. Bérlettel utazott a városközpontból kiindult 18-as helyi járatú buszon, idejében jelezte leszállását, ám a kocsit a Ceglédi úti megálló helyett csak a Liszt Ferenc utcán tudta elhagyni, addig tartott ugyanis okmányainak vizsgálata. Az ellenőrzést végzők az utazást is zavarhatják? — kérdi olvasónk. Az automata jegykiadó készülékek felszerelése óta sajnos nem kevés a bliccelő a Volán kecskeméti helyi autóbuszain. A szabálytalankodók számát van hivatva egyebek közölt csökkenteni a járatokon gyakorta tartott ellenőrzés. Olykor két-három karszal- lagos dolgozó is végzi egyszerre e munkát. Tevékenységükkel azonban sohasem zavarhatják, akadályozhatják az emberek fel- és leszállását, a kulturált utazást. Bízunk abban, a közlekedési vállalat illetékesei megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az _ ön által tapasztaltak többé ne forduljanak elő! összeállította: Velkei Árpád
