Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: eleinte általában kevéssé felhős idő. - később nyugat felől megnövekvő felhőzett fel­hőátvonulások. Többfelé záporeső. zivatar. Északnyugatira forduló, megerősödő időnként viharossá fokozódó szél. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 10, 15. Legmagasabb nappali hőmérséklet általá­ban 16—20 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Sió- foknál 21 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 196. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 22. péntek GÉPBEMUTATÓ, KGST-KIÁLLÍTÁS, „GÉNREZER VÁTUM” Gazdag program az országos mezőgazdasági kiállításon Szerdán reggel 9 órakor nyi­totta kapuit az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár. Az OMÉK má­sodik napján nagy sikere volt a mezőgazdasági gépbemutatónak. A közönség elsőnek a Rába 20-as típusú traktormatuzsálemet te­kintette meg, ez a gép 50 évvel ezelőtt készült, ma már műemlék­nek számít és 14 kW-os teljesít­ménye miatt akkoriban valóságos „lóerőgyárnak" tartották. A fel- szabadulás utáni évek kedvelt tí­pusa volt a G—35-ös úgynevezett kormos traktor, amely vaskere­keire ékelt fokokkal kapaszkodott meg a talajba. A mezőgazdasági nagyüzemek első nagy teljesítmé­nyű vontatója a Dutra 1000-es is ott volt a bemutatón, a kiállított példány szinte új állapotban van. A népes gépcsalád további tag­jai a nagyüzemi gazdálkodás min­dennapos eszközei, A szovjet K— 701-es nagy teljesítményű vonta­tó egész sor magyar gyártmányú talajművelő eszközt „visz” ma­gával, egyebek között a Rába gyár tárcsás boronáját. A Rába 250-es traktor szintén „vontát” 'hozott a nézők elé, a világszínvonalon álló IH—720-as -mintájú magyar trak­torekét. Ez az együttes lehetővé teszi az energiatakarékos talajmű- velést. A kiállításon látható kom­bájnok közül nemzetközi koope­ráció terméke a Claas Dominátor: az NSZK-beli gépbe magyar szer­kezeti elemeket építettek be. Az OMÉK egyik legnépszerűbb „állomása” a génrezervátum, aho­gyan az őshonos, magyar állatfaj­ták telepét nevezték el a szakem­berek. Az Országos Állattenyész­tési és Takarmányozási Felügye­lőség az ország több gazdaságából gyűjtötte össze az üzemekben ma már tömegesen nem tartott, ám a nemesítőknek újabb és újabb „génalapot” adó szarvasmarhákat, juhokat, sertéseket. Az OMÉK-on odaítélték a ló- tenyésztési díjakat; öszesen 34 díjat érdemeltek ki a lovasszem­lére felküldött állatok. Nagydíjat kapott az Enyingi Állami Gazda­ság Áldato II. ménje, amely az olimpiai keret tagja is volt, 1,5— 1,6 méteres ugrásokra -képes. Ugyanennyit tud a kancanagydíj tulajdonosa, Áldato 28; szintén a Mezőhegyesi Állami Gazdaság te­nyésztése és tulajdona. Csütörtökön a vásáron a KGST- országok kiállítóinak napját ren­dezték meg. Ebből az alkalomból már reggel a KGST-országok zászlóit húzták fel a vásárváros főterének árbocaira és a hangszó­rók nemzeti dalokat sugároztak. A kiállítás nagycsarnokában az A pavilonban, ahol a KGST-or­szágok közös bemutatóját rendez­ték meg, ünnepséget tartottak, amelyen Lakatos Tibor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes értékelte a KGST-orszá­gok szakmai együttműködését és körvonalazta a további tennivaló­kat. A pavilonba érkező vásárlá­togatókat jól felkészült szakem­berek tájékoztatták a látnivalók­ról és választ adtak kérdéseikre is. Nagy sikert arattak a bemuta­tón a nemzetközi együttműködés­sel kialakított géptípusok, egye­bek között a szovjet, NDK és csehszlovák vállalatokkal koope­rációban előállított műszaki- be­rendezések, betakarítógépek, von­tatók és más munkaeszközök. -Be­mutatták a 'közös nemesítő mun­kával előállított növényeket. Pél­dául az új kukoricahibrideket és takarmánynövényeket is. A kiállításon a sertéstenyésztők szakmai rendezvényeire került sor. Neves egyetemi tanárok tartottak előadást egyebek között a költ­ségek és az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeiről. Nagy sikert aratott az országos fakitermelő verseny győzteseinek ügyességi bemutatója. (MTI) • A Bajai Kukoricatermelési Rendszer gépei a bemutatón. ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉBEN Korom Mihály mondott beszédet a kiskunfélegyházi nagygyűlésen Augusztus 20-án a hagyo­mányoknak megfelelően most is a lakosság ezreit megmoz­gató gyűléseken, munkás-pa­raszt találkozókon és más ren­dezvényeken emlékeztek meg a megye dolgozói az alkot­mány törvénybe iktatásáról. A kiskunfélegyházi gyárak, üzemek, vállalatok, közös gaz­daságok dolgozói, Alpár, Jász" szentlászló, Bugac, Pálmonos- tora, Kunszállás, Petőfiszál- lás, Gátér községek képviselői gyülekeztek szerdán reggel Kiskunfélegyházán, a Béke téren rendezett megyei nagy­gyűlés színhelyén. Fél tízkor a Himnusz hang­jai után Molnár Mária, a fél­egyházi Móra Ferenc Gimná­zium tanulója elszavalta Keszthelyi Zoltán Óda a nép­hez című versét. Dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke köszohtötte a nagygyűlés több mint tízezer résztvevőjét, közöttük Erdélyi Ignácot, a megyei párbizott­ság titkárát, dr. Gajdócsi Ist­vánt, a megyei tanács elnökét. Az ünnepségen ott volt Ma­gyart Béla őrnagy, kiképzett űrhajós, Kiskunfélegyháza szülötte és Vlagyimir Alek- szqndrovics Dzsanibekov űr­hajós ezredes. A nagygyűlésen dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kis­kunfélegyháza és a környező községek országgyűlési kép­viselője mondott ünnepi be­szédet. 0 Több mint tízezren gyűltek össze a Béke téren. Legfőbb feladatunk a gazdasági építőmunka Ezen a szép augusztusi napon szeretettel köszöntőm a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében a nagy­gyűlés valamennyi résztvevőjét. Átadom Kiskunfélegyháza dolgo­zóinak Kádár János elvtárs sze­mélyes üdvözletét és jókívánsá­gait. Augusztus 20-a az alkotmány és az új kenyér ünnepe, s ezen a napon emlékeznek meg ország­szerte I. István államalapítónkról is. Nemes, haladó hagyomány, szép kötelessége népünknek az elődök harcára, munkájára, nagy vívmányaira való visszatekintés.' Az idén volt hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója, meg­emlékeztünk arról a történelmi jelentőségű eseményről, amikor a nép a szocialista társadalom épí­tésének útjára lépett. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a dol­gozók éltek a lehetőségekkel, ez mondható el Bács-Kiskun megye, ezen belül Kiskunfélegyháza la­kóinak munkájáról, életéről is. A nemzeti ünnepekről a meg­emlékezés mindig jó alkalom ar­ra is, hogy együtt és az ország nyilvánossága előtt beszéljünk közös dolgainkról: jólesően a si­kerekről, felelősen a helyzetünk­ről, a tennivalóinkról. A mostani számadásnak és számvetésnek — nyugodt szívvel, büszkeséggel is mondhatjuk — az lehet az alap­ja, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyozott, a Magyar Nép- köztársaságban szilárd a munkás­hatalom, teljességében érvénye­sül az az alkotmányos elv, hogy nálunk „minden hatalom a -dol­gozó népé”. Az idei év gazdag volt esemé­nyekben. A tavasszal ült össze a párt XII. kongresszusa. Nem sok­kal ezután került sor a tanácsta­gok és az országgyűlési képvise­lők választására. Nagy jelentősé­gű volt mindannyiunk számára az első. közös szovjet—magyar űrre­pülés, ami igen nagy megtisztel­tetés. Őszintén kívánjuk a szovjet és magyar szakembereknek, hogy érjenek el további sikereket a vi­lágűr békés meghódításában. Az idén Moszkvában került sor a XXII. nyári olimpiára, amelyen sportolóink becsülettel helytáll­tak, hét aranyérmet hoztunk ha­za. Emellett még egy „aranyér­met” nyertünk a technikai beren­dezéseinkkel, amelyek nagysze­rűen kiállták a próbát. Eddig végzett munkánkról, eredményeinkről szólva azt sem hallgathatjuk el, hiszen ez a nap az új kenyér ünnepe is, hogy az aratás jelentős részén túl va­gyunk, és jórészt túljutottunk a mezőgazdaságot sújtó természeti csapásokon, az árvíz és belvíz okozta súlyos helyzeten. Az oko­zott kár helyreállításában is meg­mutatkozott népünk összefogása, egymás segítése. Úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. A munkások, parasztok, értel­miségiek és a többi dolgozók jó egyetértésben, nagy szorgalommal valósítják meg nemzeti progra­munkat. Ennek persze külső fel­tételei is vannak. Egyik legjelen­tősebb ezek közül hogy a testvé­ri Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival kiváló a kap­csolatunk eredményes az együtt­működésünk. Sikereink alapvető feltétele, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikáját a dolgozók milliói, a párttagok és pártonkí- vüliek egységesen támogatják. A párt eleget tesz annak a felada­tának, hogy szoros kapcsolatot tartson a dolgozókkal, erősítse a nemzeti egységet, a szocialista de­mokráciát, a nép hatalmát. A párt XII. kongresszusa igen nagyra értékelte a párttagok és pártonkívüliek eddig végzett munkáját, a társadalmi összefo­gást, amire a jövőben is nagy szükség lesz. A dolgozók ne csak a feladatok végrehajtóinak, ha­nem a haza sorsa alakítóinak is érezzék és tartsák magukat, tuda­tosan vegyenek részt közös cél­jaink megvalósításában. Elenged­hetetlen követelmény, hogy a ve­zetők és a vezetettek egy irány­ba ható munkát végezzenek. A fő kérdés továbbra is a gaz­dasági építőmunka következetes végrehajtása. Ebben vannak vál­tozatlan és változó elemek. Vál­tozatlan követelmény a munka termelékenységének állandó nö­velése, amely jobb szebb életünk alapjait teremti meg. Változóak viszont a külgazdasági feltételek, s a mindenkori gazdasági helyzet­hez alkalmazkodnunk kell. A megye gazdasági életéről, fej­lődéséről szólva hadd említsem meg, hogy fejlesztési célokra az 1980-as év első felében 2 milliárd 135 millió forintot fordítottak. A tanácsi fejlesztéseknek főbb mint a fele kommunális beruházás. Az ipari termelés csaknem két szá­zalékkal haladta meg a tavalyit. A lakosság készpénzbevétele mintegy 10 százalékkal növeke­dett. Az elért eredmények mellett természetesen vannak gondok is. Igaz ugyan, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt Bács-Kiskun megye telepiülésein 25 ezer család költözött új otthonba, de még nagyon sokan (várnak lakásra. Bővült az egészségügyi hálózat, de az egészségügyi ellátás több településen, mint például Kiskun­félegyházán is, nem kielégítő. Fél­egyházánál maradva, probléma a vízellátás, a postai szolgáltatás, megfelelő művelődési házra, több iskolai tanteremre lenne szükség. Minden bizonnyal enyhít a gon­don, ha az év végére elkészül a Petőfi lakótelepi 12 tantermes ál­talános iskola. Országunk helyzetér© rátérve, a gazdasági építőmunka, a termelés 0 Magyar! Béla és Vlagyimir Dzsanibekov autogramgyűjtő gyerekek gyűrűjében. 0 Korom Mihály a szónoki emel­vényen. a legfőbb feladatunk. Nem mind­egy, hogy mit termelünk, a piac nincs tekintettel ránk. Mint mon­dottam, a megváltozott körülmé­nyekhez kell alkalmazkodni. A lakosság életszínvonalával kapcsolatos célunk, hogy az ed­digi vívmányainkat megőrizzük, a közérzet szempontjából is fontos ellátási színvonal javításában élőbbre lépjünk. . Az életszínvonalunkkal, ezen belül a jövedelmekkel, illetve a bérezéssel kapcsolatban hangsú­lyozni szeretném, hogy a jövőben nagyobb differenciálás érvényesül majd. Arra törekszünk, hogy aki többet tesz a társadalom asztalá­ra, az több jövedelmet is kapjon. Az igények természetesen roha­mosan növekednek, de a lehetőté- geink korlátozottak. Az életszín­vonal megszilárdításának, majd szerény javításának alapvető fel­tétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdasági feladatokat. A dolgozó nép azonosuljon azzal a mind- annyiunkat érintő igénnyel, hogy őrizzük meg társadalmi vívmá­nyainkat, népgazdasági értékein­ket és ez nem kevés. Az V. ötéves terv utolsó évéhez érkeztünk. Elsődleges tennivalónk, hogy terveinket sikeresen telje­sítsük, mert ez az alapja annak, hogy a következő középtávú terv­időszak megfelelően szolgálja a gazdasági, társadalmit politikai céljaink elérését. Bízunk benne, mert ez. a törekvésünk, hogy a következő években is létbiztonság (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom