Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

1980. július 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Moszkvában öröm lesz versenyzőnek lenni Beszélgetés dr. Csanádi Árpáddal, a NOB tagjával A nagy visz­szaszámlálást világszerte ér­deklődéssel kí­sérik a sport- kedvelők, hi­szen már csak napokban szá­moljuk a július 19—i ünnepé­lyes megnyi­tóig hátralevő időt. Dr. Csa­nádi Árpád a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság ma­gyar tagja a NOB technikai tanácsadója­ként a' játékok előkészítésé­ben rendkívü­li feladatot ka­pott. A közelgő versenyekkel ' kapcsolatban néhány kérdésre kértük vála­szát ... — Milyen lesz a moszkvai olim­pia? — A sportvilág, de elsősorban Európa, hiszen kontinensünkről az NSZK mellett csupán Albánia, Liechtenstein, Norvégia, Monaco és Törökország határozott úgy, hogy nem fogadja el a meghívást, döntő többségben az olimpiai já­tékok folytonosságára szavazott. Több, mint nyolcvan ország rész­vétele várható. Montreálban a benevezett 92 országból 88 nem­zet sportolói vettek részt végig a játékokon. Egyes, a világ sportjá­nak élvonalához tartozó ország, mint az Egyesült Államok, az NSZK és Japán az ismert döntés értelmében nem küldi el verseny­zőit. Ez számokban kifejezve any- nyit jelent, hogy például a Mont­reálban kiosztott 614 érem közül négy évvél ezelőtt ' 180 került olyan országba, amelyik most nem nevezett a XXII. nyári olimpiai játékokra. — Mit tudunk a mezőnyökről? — Az előzetes, inkább tájékoz­tató jellegű nevezések május 24- én zárultak le. A végleges, név szerinti nevezések határideje tíz nappal a versenyek kezdete előtt, azaz július első harmadában van. Az amerikai kormányzat által kezdeményezett bojkott néhány csapatsportban okozott nehézséget, de ezt is nagyrészben sikerült át­hidalnunk. Így többek között a selejtezőkön korábban elbukott magyar férfi kézilabda-, női röplabda- és a kosárlabda- csapat is lehetőséget ka­pott az olimpiai szereplésre. Az előzetes, tájékoztató jellegű neve­zések adataiból még nem lehet végleges következtetéseket levon­ni. Azt azonban elmondanám, hogy például az atlétikában idén felállított húsz világrekord tulaj­donosai közül egyedül Mögenburg és Kratschmer, a nyugatnémet magasugró és tízpróbás kényszerül távolmaradásra. — Miért nem fogadja el a NOB az egyéni nevezéseket? — Kétségtelen, hogy a jelen helyzetben az egyéni nevezések el­fogadása kedvezőbb volna, lehető­séget nyújtana néhány kiváló, az­az olimpiai részvételre éveken át lelkiismeretesen készült verseny­ző indulásához. A NOB szabály­zata szerint azonban a nevezé­seket a nemzeti olimpiai bizott­ságoknak kell megerősíteni. A megerősítés egyben felelősségvál­lalást is jelent, amit sem a NOB, sem a szervező bizottság nem nélkülözhet. Ráadásul az egyéni, nevezések elfogadása á nemzeti olimpiai bizottságok jogkörének, tekintélyének csökkenéséhez ve­zetett volna. Egyeseknek lehető­séget nyújtott volna bizonyos pro­vokációra. — Mi a helyzet a protokolláris kérdésekben? — A NOB végrehajtó bizottsá­ga a szervezőkkel egyetértve — kivételesen hozzájárult, hogy azok a résztvevők, akik ezt úgy akarják, ne saját nemzeti lobo­gójukat, hanem olimpiai bizottsá­guk, vagy a NOB zászlaját hasz- 1 nálják Moszkvában, az ünnepé­lyes eredményhirdetéseken. Ugyanez a könnyítés vonatkozik a himnuszokra is, a NOB azon­ban ezt az évek óta, s nem csu­pán most a moszkvai játékokkal kapcsolatban felmerült kérdést későbbi időpontban átfogóan meg­vizsgálja és ett követően kerülhet sor alapvető, hosszú távú változtatásra. — Hogy áll az elnökvá­lasztás? — Lord Kil- lanin, ismétel­ten és határo­zottan kijelen­tette, hogy az előzőleg szóban forgó rövidebb időszakra, egy . évre sem hosz- szabbítja meg megbízatását. Legfeljebb ar­ra vállalkozik, hogy a tagság döntése esetén — ha a válasz­tásra nem a szovjet fővá­rosban, hanem az év folya­mán később, Lausanne-ban kerülne sor, akkor néhány hónapig hivatalban marad. Ennek azonban nincs semmi gya­korlati jelentősége. Akár választ Moszkvában a NOB új elnököt, akár későbbre halasztják a dön­tést, a nyári olimpiai játékokon a jelenlegi elnök 'látja el a szük­séges teendőket, s az újabb elnök csak a versenyek után lép hiva­talba. Az mindenképpen biztos, hogy az 1981 őszére kitűzött olim­piai kongresszust, ahol a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság a nem­zetközi sportszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok kép­viselőivel tárgyal, már az új el­nök készíti elő és vezeti. Hadd tegyük hozzá, hogy a je­lenlegiek szerint valószínűleg a spanyol J. A. Samaranch, a Spa­nyol Királyság moszkvai nagykö­vete mellett W. Daume az NSZK Olimpiai Bizottságának elnöke, J. Worral, a NOB kanadai tagja, va­lamint H. Hodler, a Nemzetközi Sí Szövetség svájci elnöke pályá­zik a NOB elnöki tisztségére. De maradjunk a moszkvai olimpiá­nál ... — Hogyan vélekedik az előké­születekről? . — A szervezők minden tekin­tetben, minden kérdésben alkal­mazkodtak a NOB előírásaihoz, s a nehéz helyzetben is a legna­gyobb segítökészségről, a rugal­masságról tettek tanúbizonyságot. A létesítmények döntő többsége a versenyek előtt jóval elkészült. S nem csupán az olimpiai verse­nyek alkalmával használandó sta­dionok épültek, hanem olyan csar­nokok és pályák, amelyeket ké­sőbb szovjet főváros lakói és sportolói egyaránt birtokba ve­hetnek. Külön szeretném felhív­ni a figyelmet az olimpiai falura. A versenyzőket az utóbbi olimpá- kon egyetlen alkalommal sem várta ilyen kényelmes, otthonosan berendezett szálláshely, s az épü­letek körül létesített, pihentető környezet. Moszkvában valóban öröm lesz versenyzőnek lenni. — Befejezésül, mi a véleménye a játékok jövőjéről? — Az olimpiai mozgalom köré tömörült erők nehéz próbát álltak ki. Most azonban már elmondhat­juk, hogy kisebb-nagyobb áldo­zatok árán is, de megvédelmezték az olimpizmust, biztosították a já­tékok folyamatosságát. A legna­gyobb kérdés a sport javára dőlt el: a játékok elhalasztására, más városba történő áthelyezésére, vagy törlésére irányuló törekvések végleg meghiúsultak. A nemzeti olimpiai bizottságok többsége nem hagyta "magát eltéríteni az olim­piai alapelvektől és nem járultak hozzá, hogy a játékokat politikai, vagy egyéni taktikai célok érde­kében használják fel. Hasonló tá­mogatásban részesült az olimpiai mozgalom a nemzetközi sportszö­vetségektől és ez az egység a jö­vőt tekintve is biztató. A jövőt te­kintve azt a tényt is biztatónak tartjuk, hogy Los Angeles, a kö­vetkező, 1984-ben esedékes játé­kok szervező bizottsága az előze­tes hírekkel ellentétben elküldi Moszkvába a technikai szakértők­ből álló csoportját, s Ignatyij No­vikov miniszterelnök-helyettes, a szervező bizottság elnöke 'barátsá­gos, segítőkész fogadtatást ígért a kaliforniai város képviselőinek. V. D. Űtitársam gépkocsivezető. Mo­hácstól Salgótarjánig, Nyíregyhá­zától Sopronig járja az országot. Jászszentlászlóra érvén elragadta­tással jelentette ki: — Az ilyen utcákat szeretem! Nem véletlen, hogy a virágos- kertekkel szegélyezett széles utca látványa felkelti az átutazók fi­gyelmét. Az pedig még kevésbé a véletlen dolga, hogy Jászszent- lászló a településfejlesztési ver­senyben a 2500 lakos feletti köz­ségek között a .második helyen végzett. A tanácsiháza diófaárnyas kent­jében beszélgetünk Kovács Ist­vánnal, a végrehajtó bizottság tit­kárával, aki ezt a tisztet 1971 óta látja el, s így nemcsak szemta­núja, hanem részese is a község dinamikus fejlődésének. Jászszentlászló hosszú, amolyan egyutcás település volt valami­kor. Az első házhelyosztás után 1975-re száz portára épülték új otthonok. A második „lakótele­pen” a 80 házhelyből már csak harminc vár a beépítésre. Közben a termelőszövetkezet is létrehozott a község északi részén egy 70 por­tás kolóniát. Most ott tartanak, hogy a településrendezési terv módosítását kellett kérni, mert végképp kinőtték a „kereteket”. — A Kerek-tó környékén sze­retnénk félszáz lakás építésére al­kalmas területet 'kijelölni. Két- ' szintes társas házak épülnének ott, főként azzal az indoklással, hogy a szociálpolitikai kedvez­mény azokkal „jár”, míg a csa­ládi házak építői ebből 'kimarad­nak — mondja Kovács István, s a házhelyosztásról átkanyarodik a közművesítés legfrissebb feladatá­ra, a gázvezeték-építésre. — A termelőszövetkezet szárí­tó üzeméig fut a gázvezeték. On­nan- ágazik majd le a községi ve­zeték, melynek építéséhez a na­pokban kezdünk. A móricgáti úton jön majd a Dózsa György, az Alkotmány és a Rákóczi ut­cákon a termelőszövetkezet új műhelycsarnokáig — s ahogy ezt sorolja, igencsak hosszú ívet raj­zol a 'levegőbe a vb-tútkár karja, önkéntelen a kérdés: — Miből telik ilyen nagy be­ruházásra egy 2928 lelkes köz­ségnek? — A Gázipari Tröszt adott 1,7 millió forintot, ezt a 'község lakói mintegy másfél millió értékű tár­sadalmi munkával toldják meg. A mi dolgunk a földmunkák el­• Jászszentlászló legszebb középülete, az új iskola. Két év alatt épült, 7,5 millió forintért, a két termelőszövetkezet is kivette a munkából a részét. A lakosság és végzése: éhhez a szanki olajosok árokásó gépet adnak kölcsön. Az utak átfúrásához, a vasút alatti átvezetéshez a Mátravidéki Szén­bányáktól kapunk segítséget. A településfejlesztési versen­gésben mondhatni sportszerűek az értékelési szempontok. A vég­zett társadalmi munka ’ értéke a jászszentlászlóiaknak igencsak szép pontszámot hozott: tavaly 6 millió 167 ezer forintra jött ki a végelszámolás. Akárhogy is néz­zük, mindegyik lakosra 'kétezer- egyszáztizenkét forint jut! (össze­hasonlításként álljon itt a községi tanács költségvetésének 6 milliós tétele, és a fejlesztési alap 1,7 millió forintos kerete, amit a la­kosság a munkájával, a helyi és a móricgáti termelőszövetkezetek, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, s más gazdaságok támo­gatásával sikerült megtetézni.) oktatáshoz. A gond: a meglévő tornaszoba nem pótolja a 'torna­termet. S ami még égetőbb: sem az óvodai, sem az általános isko­lai napközisekre főző konyha nem képes az eredetinél a háromszo­rosára növekedett gyerekseregre főzni. De már készül a 300- adagos konyha és ebédlő terve, s mire 1981-ben megkezdődik az építke­zés (a helyi termelőszövetkezet ■kivitelezésében) mindent elren­deznek. Tartalékolnak pénzt, no meg a társadalmi munkára is szá­mítanak: „hárommillió biztos be fogja takarni” — vélekedik Ko­vács István. ben. Élő, gyümölcsöző szocialista szerződéseink vannak a környék­beli gazdaságokkal. Az idén elké­szült az általános iskola kerítése, a sportudvaron egy kézilabda- pálya, a sportpályán is egy. Meg­lesz a KRESZ-pálya is. A járda- építési terv 3500 négyzetméteré­ből is alig van hátra. A járdák hossza 13 kilométer, a vízhálózaté 16 kilométer. Még hét utca van víz nélkül, de csak azért, mert egy kissé girbegurbák, előbb rendez­ni kell. De a Bem utcában már az idén meglesz a vízvezeték — egészíti ki a tanácselnök az ed­digieket. A régi óvodát két foglalkoztató- teremmel bővítették. A móricgáti még a jászszenUlászlói termelőszö­vetkezet az alapok lerakásától a függönyök megvásárlásáig min­dent állt. A móricgáti gyerekeket a termelőszövetkezet „ovibusza” hordja-viszi. Jelenleg 140 gyer­mek jár a kisdedóvó 5 csoportjá­ba. Tavaly a felvételinél még csak 12 kérelmet kellett elutasítani, az idén 20 kis kérelmező ügyében hoz mindenféleképpen nehéz dön­tést a felvételi bizottság. Az új, 8 tantermes iskola, a teljesen felújított régivel együtt kiváló körülményeket nyújt az Papp József tanácselnök jókor érkezik, éppen azt ellenőrizzük a jegyzetből, valami ki ne marad­jon. S bár a 4 lakásos szolgálati ház építését nem hagytuk ki, a tanácselnök meglepő kiegészítés­sel szolgál: — Munkabért eddig nem fizet­tünk ki, ezután se sokat aka­runk! A községben élő kisiparo­sok és szakmunkások eddig 643 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel, a védőhő, a 'fogorvos, meg két pedagógus majdani otthonának létesítéséhez. Ha rólunk két sort is ír, akkor ez legyen benne! — mondja szinte egy lélegzetvételnyire, s azután fújja csak ki magát. Reggel Kis­kunfélegyházára indult, Szegeden kötött ki, a DÉGÁZ-nál járt. Moz­gatni kell a dolgokat... — Az idén már 3 millió forint értékű társadalmi munkát köny­velhettünk el a községfejlesztés­Azért szép számmal akadnak, megoldásra váró feladatok is. Ja­vítaná kell a kereskedelmi ellá­tást, a vendéglátás színvonalát. A szolgálltatóház terve is felvető­dött már a tervek között. Elavult a mozi, felújításra szorul a mű­velődési ház. Bajok vannak oly­kor a közvilágítással. Úgyhogy a következő tervidőszakban is lesz mit tenni. Az, hogy a beszélgetés végére jutottunk el a gondokig, valami­képpen jelképesnek is tűnik. Jászszentlászló vezetői a telepü­lésfejlesztési verseny előkelő „ezüstérmét” nem tekintik oknak a pihenésre, a leállásra. Inkább ösztönzés ez a további lendületes munkára, amelyből mindenki, aki falubélinek és falukömyéki- nek érzi magát, derekasan kiveszi a részét. 'Bizonyára lesz... a jövőben is így Nagy Mária Kék trikó és farmernadrág Diáklányok a Kecskeméti Konzervgyárban AW.V.W.V. Hatodik éve szervez építőtábo­rokat a Kecskeméti Konzervgyár. Ezen a nyáron négy .turnust fo­gadnak, s összesen mintegy nyolc- száz Szolnok megyei diáklány nyújt segítséget a termelésben. — Meg vannak elégedve a munkájukkal? — kérdezem Hor­váth Lajosáét, a szárítóüzem ve­zetőiét — 'Bár a következő három .tur­nus is így dolgozna, mint ez az elsői Nagyon szorgalmas kislá­nyok. Itt, az egyes telepen, a bor- sókonzervek csomagolása folyik, s vannak olyan diákbrigádok, amelyek a kétszázszázalékos tel­jesítményt is elérik. Meg vagyunk elégedve a magatartásukkal, a munkafegyelmükkel is. — Hány órát dolgoznak na­ponta? — Reggel héttől délután egyig. Utána a legtöbbjük fakultatív, közlekedési oktatásokon vesz részt, mivel az idei építőtábor egyben KRESZ-tábor is. Persze nem hiányozhat ’ a szórakozás sem; a sportvetélkedők, a kultu­rális rendezvények, a mozivetíté­seik. A múlt hét végén például a Tőserdőben voltak a gyár autó­buszával, az ifjúsági napokon. Most, az első turnusban, 116 kö­zépiskolás dolgozik, valamennyien lányok és valamennyien Szolnok megyeiek. A kozervgyár egyes számú te­lepének egyik hatalmas raktár- csarnokában, 'kartondobozok kaz­lai között, ötven diáklány serény­kedik. Mindegyiken a gyártól ka­pott munkaruha: kék vagy sárga színű‘trikó és farmernadrág. — Tizenkilencen jöttünk Mező­túrról, a Teleki Blanka Gimná­ziumból — mondja egy szőke kis­lány, Hammer Teréz. — Szerin­tem nem nehéz a munkánk. Most még tíz óra sincs, de már telje­sítettük a 100 százalékot, ami fe­jenként két raklapnyi, vagyis ezerötszáz borsókonzerv karton­dobozokba való csomagolását je­lenti. — Hogy érzitek magatokat Kecskeméten? — Nekem nagyon tetszik a vá­ros, s azt hiszem a 'többieknek is. Különösen a Szabadság tér kör­nyéke, a Cifrapalota, a Technika Háza.! j És a programok is jók, . amiket délutánonként szervez­nek. — Én Törökszentmiklósról jöt­tem, a Bercsényi Miklós Gimná­ziumiból, harmincegy társammal — mondja Molnár Tünde. — Ez a , harmadik nyár, hogy építőtáboro­zom. Lehetett volna menni a Ba­ft Fejenként ezerötszáz borsókonzcrvet kell kartondobozokba csoma­golniuk a lányoknak naponta. laton mellé is, de én Kecskemé­tet választottam. — Miért? — Itt még nem jártam. A Ba­latonhoz pedig majd augusztus­ban akarok leruccanni, de nem dolgozni, üdülni. Jól érzem itt magam. Nem mondom, még jobb lenne, iha valami finom gyümöl­csöt; cseresznyét, málnát vagy szamócát csomagolnánk... Női divatszalon nyílt Különösebb ünnepség nélkül tegnap délelőtt vették birtokukba a kecskeméti Ruhaipari és Vegy­tisztító Szövetkezet dolgozói Kecskeméten, a Petőfi Sándor ut­cában elkészült új munkahelyü­ket. ■ A Villám István és Jókai utcai méretes szabóság megszüntetése után itt alakított ki női divatsza­lont a szövetkezet. A műszaki át­adás után alig másfél hónap alatt rendezték be — a jelenlegi leg­korszerűbb gépekkel — a szalont a 25 éves átlagéletkorú fiatal szakmunkások. Az idén 350—400 ezer forintos bevételre számítanak, ami körül­belül 350 kiskosztümmel egyenér­tékű. • Még gyorsabban, hogy meglegyen a háromezer... ft Megérdemelt tízórai. (Opauszky László felvételei) — Miért szeretsz épitótáboroz- ni? | — Nem is tudom... Talán azért, mert sok a táborokban a fiaitól és más vidéken, új környe­zetben élhetek két héten át. Ha jó a gárda, dolgozni is öröm. — Nem sajnálsz két hetet in­gyenmunkával tölteni, a vaká­cióból? — Nem. Marad még belőle bő­ven, másra is. Ha hazamegyek, három hétig pénzért dolgozom majd, a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. így keresek egy kis zsebpénzt is, az augusztusi vikendezéshez... — Nehéz lenne pénzben meg­határozni, hogy milyen hasznot jelent számunkra a diáklányok munkája — mondja Bálái Antal, a konzervgyár munkaügyi osztá­lyának vezetője. — Ilyenkor' idényben, rengeteg a tennivaló, a vagonszámra érkező primőráruk feldolgozása leköti a teljes mun­kaerő-kapacitásunkat. A középis­kolások segítségével azonban, fo­lyamatos a készáruk csomagolása, s így most is gyorsan, zökkenő- mentesen tudjuk szállítani ter­mékeinket megrendelőinknek. K. E. MEGYEI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENY A jászszentlászlóiakra lehet számítani...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom