Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
I 4 • PETŐFI NÉPE • 1980. július 6. Fellendítik a kertészeti termelést Három tudományos intézet és a kecskeméti gazdaságok összefogása • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz virágházában nyílik a szegfű. ke kiskörzeti gyümölcstermesztési tervét, figyelembe véve a szövetkezetek termelési szerkezetét, lehetőségeit, valamint a terüleithasz- nosítás irányelveit. Az egyes gazdaságok gyümölcstenmelési ágazatára szükség szerint, közös fejlesztési tervet készít, a növekvő követelményekhez igazodva módosítja a termeléstechnológiát, és a másiik intézethez hasonlóan végez gazdaságossági elemző munkát. Nagyüzemi formák A Zöldségtermesztési Kutató Intézet együttműködési témajavaslata is sokrétű. Mindenekelőtt a nagyüzemi termesztés lehetőségeinek kialakításával, és ennek a munkának az érdekében törekszik széles körű kapcsolat teremtésére. A -zöldségkertészet1 fejlesztése elsősorban megfelelő üzemi formák kialakításától függ. Ebben még hosszú időn keresztül igen jelentős szerepet kapnak a háztáji és kisgazdaságok, amelyeket a szövetkezeteik segítenek a termelésben, értékesítésben. A kutatóintézet a helyi Sajátosságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakításához, a döntés előkészítéséhez, a munka megszervezéséhez megfelelő elemzést készít. Olyan termeléstechnológiai ajánlásokat dolgoz ki, amelyek magukban foglalják a faj- és fajtaösszetételt. A zöldségágazat fejlődésével párhuzamosan, közgazdasági elemzésre alapozott, és a helyi viszonyokra alkalmazott ajánlásokat készít az intézet a nagyüzemi termelés bevezetésére. A tartósító ipar nyersanyag- ellátását csak egyes zöldségfajoknál teszi lehetővé a gépesített termesztés. Ezért az a célszerű, ha a konzervipar a nagyüzemeken keresztül, vagy közvetlenül a kistermelőkkel alakít ki. olyan kapcsolatot, amely előmozdítja az értékesítési biztonságot, a palántaellátást, növényvédelmet. Ehhez a munkához a kutatóintézet szaporítóanyaggal, termesztéstechnológiával is segítséget nyújt. véleményt. A legújabb kutatási eredményeket a helyi körülményekre alkalmazva adja át a gazdaságoknak, s közreműködik az üzemekkel együtt a szőlőágazat költségalakulásának, jövedelmezőségének vizsgálatában. Legújabb technológia A kutatóintézet részt vállal a gazdaságok-, borászati. üzemeinél, a legújabb technológia bevezetésében. Tervezési szaktanácsot ad, és elkészíti a szükséges technológiai tervet, ha új borászati üzemet létesít a szövetkezet. Üj termékcsaládok kialakításában, bevezetésében működik közre a bor- és üdítőital-gyártásnál, s elősegíti a borászati melléktermék további feldolgozását. A saját működési területén a Gyümölcs- és Dísznövény,termesztési Kutató Intézet többek között kidolgozza Kecskemét és környéSzázadok óta termesztenek szőlőt Kecskeméten és környékén. Ezzel szemben a gyümölcstermelés a századforduló táján kezdett kialakulni ezen a tájon, és a csonthéjasok, főként a kajszi telepítésével vált jelentős gazdasági tényezővé, Eu- rópa-szerte híressé. A zöldségtermesztést a Kecskemét és a szomszédos települések tanyavilágában a könnyen felmelegedő homoktalaj, s a viszonylag előnyösebb vízszerzési lehetőség mozdította elő. A három kertészeti ágazat egymással összhangban fejlődve alapozta meg az élelmiszeripart, s alakította ki hazánk legjelentősebb gyümölcs-, zöldség- és borpiacát. Nyolcvan éve itt épült fel az ország első konzervgyára is. Kecskemét és környéke nagy múltú szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének a fejlesztése rendkívül időszerű. Ennek a munkának a szükségessége fogalmazódott .meg közelmúltban a városi és a megyei pártértekezleten. A kertészeti ágazatok sokrétű fejlesztő munkájában az érdekelt gazdaságokon kívül, igen jelentős részt vállalhatnak a megyeszékhelyen működő tudományos intézetek. Mint ismeretes, Kecskeméten van a központja az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetnék. A város határában a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet szarkási telepén a csonthéjas gyümölcsfajok nagyüzemi termelésével, a legújabb fajták meghonosításával összefüggő kísérletet folytatnak. A város másik szélén, Kisfáiban, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet fejti ki az egész országra, sőt a határainkon túlra is kiterjedő tevékenységét. Mind a három helyen olyan eredménye halmozódott fel az elmúlt években a tudományos munkának, amelyet a kertészeti ágazatok termelésének fejlesztésére Kecskemét és környéke mezőgazdasági üzemei is kiválóan felhasználhatnak. Fontos, hogy megfelelő munka- kapcsolat jöjjön létre az érdekeltek között. Ennek csírája már megvan, sőt egyes szövetkezetek máris nagyszerűen gyümölcsöztetek. Az együttműködés azonban még nem általános, jóllehet éppen erre volna 1 szükség ahhoz, hogy a növekvő követelményeket teljesíthessék a kertészeti ágazatok. Céltársulás Az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának a kezdeményezésére a közelmúltban a három intézet megfelelő javaslatokat dolgozott ki az együttműködés továbbfejlesztésére. Ezekben körvonalazták azokat a teendőket is, amelyeknek a végrehajtáséban a tudomáríyos intézet a lehetőségeihez mérten közvetlenül részt vállalhat. Legutóbb az érdekelt • Szőlögyökereztetési kísérletet végeznek a telep dolgozói. • Jobbra: új paradicsomfajták vizsgálata a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. intézetek és gazdaságok vezetői a város pártfórumán is megvitatták ezeket a kérdéséket. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet javaslata szerint, a tudományos szőlőtermelési céltársuláson keresztül három fontos területen működik együtt a mezőgazdasági üzemekkel. Üj ültetvény- telepítésénél minden részletre kiterjedő kivitelezési tervet készít. Ebben megjelöli az ültetvény területi elhelyezését, a telepítendő szőlőfajtát, fajtaválasztékot, valamint a íermesztestécnnológiát. 1982-től kezdve, a lehetőség szerint vállalja a kutatóintézet, hogy a telepítéshez, az üzemi törzsültetvény létesítéséhez a legújabb bor- és csemegeszőlőfajták szaporítóanyagát előteremti. A jelenleg is termő szőlőültetvény művelésére minden részletre kiterjedő termeléstechnológiát dolgoz ki, amely tartalmazza a tápanyag- gazdálkodási, a termelési, a növényvédelmi. a gyomirtási szak9 A Szülészeti és Borászati Kutató Intézet miklóstelepi kísérleti növényházai. K. A. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Két lány a vádlottak padján Tudjuk milyen félelem kergeti azokat a lányokat, akik házasságon kívüli kapcsolatból teherbe esnek. Megrázó történeteket ismerünk a két világháború közötti Magyarország kis cselédlányairól, akik lúgot ittak, kútba ugrottak, mert rettegtek a falu szájától, a környezet teljes kiközösítésétől, a. szégyentől. Tudjuk azt is, hogy nemcsak Magyarországon volt ez így, hanem Európa-szerte, sőt talán mindenhol a „művelt” világban. Ismerjük Tolsztoj Feltámadás című, megrázó erejű regényét, s bár a ..magasabb” körökhöz tartozik, hasonló okok motiválják Anna Karenina halálát is... Lehet, hogy túlzónak találja az olvasó a világirodalmi példákat, ha most két bűnügyről szólunk, olyanokról, amelyeknek vádlottjai, elítéltjei már teljesen más társadalmi körülmények között élnek, s akiket nem kergetett halálba a szégyen, de akik mégis bűnösök, hiszen megölték újszülött gyermeküket. Nem tagadható azonban, hogy az ő esetükben is közrehatott a szégyentől való rettegés, a tudati elmaradottság. Mert a társadalom — a törvények. az intézmények — nem tesznek különbséget aszerint, hogy valaki házasságban, vagy azon kívül hozza világra gyermekét. sőt egészségügyi intézmények vannak. ahol orvosi felügyelétet. gondoskodást, ellátást kapnak a leányanyák. Csakhogy nem mindenki tud erről a lehetőségről, nem mindenki ismeri az oda vezető út kanyarulatait, s nem minden1 hasonló sorsra jutott lányban van elegendő kitartás, intelligencia és akarat a talán nehezébb, de mindenképpen tisztább utat választani. Megérti az olvasó, ha nem írunk neveket. Erre nemcsak a tapintat késztet bennünket, hanem az a tény is, hogy egyikőjük még fiatalkorú, s ügyét zárt tárgyaláson bírálták el. A másik vádlott bár nagykorú, tárgyalása is nyilvános volt. mégsem akarjuk a nevét nyilvánosságra hozni. Azért sem. mert még most is tartani kell a „falu szájától", s ha az ő nevét megírnánk, akkor nem hallgathatnánk el a partnef nevét sem, A fiatalkorú lány tanyán la-’ kott, a nagyközségtől hat kilométerre. A nyolc általánost elvégezve ipari tanulónak ment. s a munkahelyén — tizenöt éves volt akkor — kapcsolatba került eey férfival, akitől teherbe esett. A férfi közben megnősült. de a fiatal lánnyal kialakult kapcsolatát sem számolta föl. A lány a terhességét kórházban megszakíttatta. Nem sokkal ezután — 1979 elején — újra teherbe esett. El is ment az orvoshoz, de az még nem tudott biztosat mondani. Kérte, néhány hét múlva menjen visz- sza. A lány azonban csak jú-. nius közepén kereste fel újra, amikor már nem lehetett elvenni a magzatot. Ezt állapították meg a kórházban is. ahol felhívták a figyelmét, hogy azonnal kéresse meg a terhes- gondozót. De nem kereste meg. hanem szülése napjáig bejárt dolgozni a munkahelyére. Ott természetesen észrevették az állapotát, bár azt titkolta, s ha rákérdeztek tagadta. Ebben közrejátszott az is. hogy rövi- debb kimaradásáért az apja már egyszer alaposan elverte. Munkahelyi vezetője 1979. október elején behívatta és felajánlotta a segítséget: beszél a szülőkkel; elintézi, hogy kapjon két hónap szabadságot, elmehet Szegedre, ahol világra hozza gyermekét és állami gondozásba adhatja. A lány azonban visszautasította a segítséget, s kijelentette, hogy nem terhes. Néhány nap múlva azonban — éppen a munka végeztével — szülési fájdalmai jelentkeztek. Ott ment el a szülőotthon előtt, de felült az autóbuszra, s hazautazott. Otthon nem talált senkit a tanyában. A kislányt a jéghideg szobában szülte meg, s magára hagyta. A gyerek elvérzett és kihűlt, fél óra alatt meghalt. Végül az apró tetemet a közeli fenyőerdőben elásta ... A bíróság a tettest — aki a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be tizennyolcadik életévét — emberölés bűntette miatt, háromévi szabadságvesztésre ítélte és további két évre eltiltotta a közügyektől. Ítéletének indoklásában többek között így fogalmaz a büntetőtanács elnöke: „ ... enyhítő körülményként vette figyelembe a bit óság a vádlott beismerő vallomását, megbánást tanúsító magatartását és azt, hogy cselekményét a szüleinek, munkatársainak és ismerőseinek általa vélt rosszaló megjegyzéseitől félve ... követte el.” A fiatalkorú lány ügyében hozott ítélet kihirdetését követően egy hét múlva került sor a másik, úgyszólván mindenben az előzőre hasonlító eset bírósági tárgyalására. Már említettük, hogy a második ügy vádlottja felnőtt korú. huszadik életévét is betöltötte. A nyolc általános iskola befejezése után azonnal dolgozni kezdett, majd a faluban egy _fiú udvarolt neki. akivel 1979. februárjától közelebbi kapcsolatba került. És mert egyáltalán nem védekeztek, a lány hamarosan teherbe esett. Állapotát azonban — elmondása szerint — csak augusztusban észlelte, de ekkor nem szólt senkinek. udvarlöjának sem tett említést róla. Orvoshoz nem ment, tanácsadásra nem járt, munkatársai előtt — akik észlelték elváltozását — kifejezetten itagadta terhességét. A múlt év december közepén derékfájást érzett és görcsei voltak, amelyeket orvosi nyelven jósló szülési fájdalmaknak ^hcv'ézh'ék. Amikbf* ezek a fájdalmak másnáp is jelentkeztek, 'édesapjával ofóöshoz vitette magát. Az orvos egyértelműen megállapította, hogy terhes, s beutalót adott neki a városi kórház nőgyógyászati osztályára. A lány tagadta állapotát, a kórházba nem ment. el. hanem az apjával hazavitette magát a lakásra. Ott — mivel az apa azonnal eltávozott otthonról — egyedül maradt. A kora délutáni órákban az árnyékszéken megszülte kislányát, aki az emész- tógödörbe esett, s természetesen meghalt. A csecsemő holttestét másnap kivette onnan, egy zsákba csavarta és a város szélére, a csatorna partján a bozótos, gazos, járatlan helyen elrejtette. A rendőrség — névtelen bejelentés alapján — a csecsemőt, megtalálta, s hamarosan kiderült az is. hogy ki a tettes. A megyei bíróság őt is bűnösnek találta emberölés bűntettében, s ezért háromévi szabadságvesztésre ítélte. s további három évre eltiltotta a közügyektől. Szükséges e ézek után bármiféle következtetés? Ügy gondoljuk, nem szükséges. Azt viszont nem árt megjegyezni, hogy az egészségügyi felvilágosításnak vannak még fehér foltjai. G. S. Takarékosság? Panaszkodik az egyik impex vállalatnál dolgozó ifjú ismerősöm, hogy főnökei megtiltották a teafőzést: a forraló áramot fogyaszt. Vigasztalom, parancs az parancs. Am az ifjú közbevág: „Kávézni bezzeg szabad! Akár. ötször-hatszor napjában. Pedig a presszógépet sem a napenergia fűti!” Az egyik ruházati szövetkezetben márciusban furcsa eset történt: a tmk-villanyszerelők végigjárták a műhelyeket, irodákat, és minden százas égőt kicseréltek 60 wattosra. Az indok: takarékoskodni kell ■ az 'árammal. Nemrég hallottam, hogy jó- néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetben az idén alaposan megnyirbálták a szociális-kulturális alapot, mondván: takarékoskodni kell a közösség pénzével. De mit szóljunk ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek csupán 1980-ra 1000 Ikarus autóbuszt rendeltek — munkásszállítás céljaira? Nem túlzás, hogy — például Dombóvár és Sásd között 14 autó7 busz közlekedik reggel 5-től 7 óráig, s abból csupán négy menetrend szerinti Volán-járat, a többi a sásdi tsz munkásszállító autóbusza? És napközben legtöbbje kihasználatlanul vesztegel. Megfordultam az idén néhány olyan üzemben, ahol a tavaszutó hideg napjaiban nem fűtöttek, mert letelt a fűtési szezon, és takarékoskodni kell az energiával. Ismerek olyan gazdaságokat, ahol a vízdíjak állami dotációjának megszüntetése óta nem öntöznek, mert költséges. Hogy ez a költség bőven visszatérül, hiszen míg egy hektár kukorica öntözése 2000—2100 forintba kerül, a többlettermés 4800—5000 forintot ér — úgy látszik, nem gon- dolkoztatta el a vezetőket. Takarékoskodni hazai és import nyersanyaggal, energiával, alkatrészekkel és pénzzel — nem egyszerűen jelszó, hanem a kor parancsa. Kétszer is megnézni, mire költjük a pénzt, gazdagabb országokban is tanácsos. De kétszer is megnézni és aztán arra sem költeni, amire kell. súlyos hiba. . Takarékoskodjunk a pénzzel, anyaggal, energiával. De okosan, célszerűen, az eayén és a közösség hasznára. Ny. É. GYORS ÉS HATÉKONY SEGÍTSÉG Bajai szakemberek Bácsborsódon Előfordul a közös határban dolgozó mezőgazdasági üzemeknél is, hogy a termékszerkezetük kialakításában, a munka szervezésében, a gépek kihasználásában — ezért az év végi eredményben — jelentős a különbség. A munkaerő, a helyi éghajlat — a mikroklíma —, a talajadottságok azonosak, hiszen gyakran egy vagy szomszédos községekről van szó. Hol keressük a hibát? Miképpen lehetne felzárkózni... és még sorolhatnák a kérdéseket. Nincs egységes, minden körülmények között alkalmazható módszer, a gyakran kiélezett gondok megoldására. Bácsborsódi Rákóczi Termelő- szövetkezetben — bár eredményesen zártak minden esztendőt — hasonló kérdéseket felvetve kezdenek az évnek. Király János, az új — április 12-én megválasztott — elnök és a vezetőség megoldást 'keresett a bizonytalanság megszüntetésére. A 2600 hektár közös gazdaság 120 millió forint értékű eszközállománya jónak mondható. Azonban az erőn felüli beruházás — a 600 kocás takarmánykeverővel felszerelt sertéstelep, a 300 férőhelyes tehenészet, a nyugati gépekkel ellátott növénytermesztési ágazat — nem tudta kellő mértékben hozni azt a jövedelmet. amivel „kigazdálkodhatnák” a 22 millió forintos hitelt. A meglevő eszközök megfelelő mozgatásához kevésnek bizonyult a hét, főiskolát, egyetemet végzett szakember és a rutingazdálkodást folytató vezetőség szemléletén is változtatni kellett. Mivel megfelelő felkészültségű állattenyésztőt és növénytermesztőt a szövetkezet számára is elfogadható bérért nem találtak, más megoldással próbálkoztak. A helyzet gondos tanulmányozása és alig egyhónapos előkészítés után a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, valamint a szövetkezet elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A szerződés értelmében a kombinát két szakembere. Bárdos Lajos főmezőgazdászként és Jávor Zoltán, főállattenyésztőként — két évig dolgozik a termelőszövetkezetben. Somogyi Gyula, nyugalmazott vezérigazgató pedig tanácsadóként segíti a termelés szervezését. Az „új" munkaerők szaktudása és felkészültsége <már két hónap elteltével érezhetően változtatott a szövetkezet gazdálkodásán. Az új tápreceptúrák hatására — előreláthatóan — javulni fog az állattenyésztő ágazat eredménye, de a térmelés szervezésének javításával is jelentős hasznot könyvelhetnek majd el. Az együttműködési szerződés a szakemberek tartód kiküldetésén fúl kiterjed •— a kombinát vállalásaként — a kémiai segédanyagok beszerzésére, a szállítójárművek kölcsönzésére, termék- és terménybetakarítási segítségnyújtásra, valamint gépjavításra. A szövetkezet viszont télen felszabaduló dolgozóival siet a Bajai Mezőgazdasági Kombinát segítségére, valamint a takarmánykeverő üzemük szabad kapacitását bocsátják rendelkezésükre. A bajai—bácsborsódi szerződés jó példája annak a — politikai, társadalmi, tudományos és gazdasági — segítségnyújtásnak, amelyet egy százhetven felsőfokú végzettségű szakemberrel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kifejthet környezetében. Ahhoz, hogy a gyengébb szövetkezeti gazdaságok a jelenlegi elfogadott átlagos színvonalhoz felzárkózhassanak, a nagyüzemeknek a térség szocialista gazdálkodó egységeivel általános kapcsolatot kell fenntartani. Czauner Péter
