Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

1980. július-12. • PETŐFI NÉPE • 3 NYÁRI SZOMSZÉDOLÁS Kun István emlékezete varja a vendégeket Irigykedve is gondolhatnánk a szomszédos nagyváros és megye- székhely, Szeged hírnevére, me­lyet a hagyományos nyári progra­mokkal, főként a szabadtéri játé­kokkal még az országhatáron túl is kivívott magának, de Szeged nagyon rászolgált erre a dicsőség­re. Amikor a háborús évekkel megszakított folyamatban hosszú szünet után 1959-ben újraéledt a szabadtéri színház, talán a sze­gediek sem hitték, hogy valósá­gos országos ünnep színhelye lesz városuk, esztendőről esztendőre növekvő népszerűséggel. De e mö­gött a siker mögött hatalmas mun­ka, a kockázatvállalást sem nél­külöző szervezőkészség, országos és . nemzetközi értékeket felvonul­tató gazdag, hagyományápoló és újakra serkentő művészetpártoló tevékenység, az egész várost moz­gósító lelkes patriotizmus és ösz- szefogás rejlik. Aki irigyli tőlük, csinálja utánuk! — lehetne mon­dani, de hiszen ehhez a szegedi adottságok, a Dóm téri lehetőségek és Tisza menti szépségek is kelle­nek. ' Lássuk be hát, Szeged csak egy van. Jobb, ha mi megyünk el oda szórakozni és gyönyörködni. A szabadtéri varázsa Aki ült már valaha a hatezer embert'befogadó hatalmas szabad­téri nézőterén, s az elmúlt 21 nyá­ri évad valamelyikén gyönyörkö­dött a monumentális színpadon fo­lyó játékban, nehezen tud szaba­dulni annak emlékétől. Hatvanöt színpadi mű, évente új bemuta­tókkal tűzdelt előadások, operák, táncjátékok és drámák váltakozó vonulata: Madách, Erkel, Kodály, Katona, halhatatlan művei — a Hunyadi László, Háry János, *Az ember tragédiája, a Bánk bán — az egyetemes és hazai , zenei és drámairodalom, balett- és tánc- művészeti alkotások légjobbjai keltek életre«.Sokan a nézők közül itt találkoztak először igazi szín­házi élménnyel, s a látvány is se­gített feledhetetlenné tenni egy- egy ilyen estét. Az idén — július 19-én, szomba­ton először — Páskándi Géza Kál­mán király című drámájának ős­bemutatójával (Riaszt József ren­dezésében) nyitják meg a szabad­téri játékok. előadássorozatát. A kecskeméti színház egykori mű­vészei közül sokan lépnek szín­padra: Trokán Péter,, Szakács Esz-, tér, Sára Bernadette, Kézdy -György és a most ideszerződött Tolnai Miklós is a többi között. Másnap, 20-án, Verdi Falstaff- ja keijül színre, melyet jórészt 9 Néhány a régebbi „szabadtériről”: Részlet egy gálaest műsorából. szegedi operaénekesek játszanak, az áltálunk is ismert kitűnő éne- ■ késsél, Gregor Józseffel a címsze­repben. Bizet Carmenje, majd a Piros karaván című cigányfolklór­ral színesített musical kerül szín­re. Az utóbbiban a Fővárosi Ope­rettszínház művészei mellett Har- sányi Gábor is játszik, táncol és énekel. A Magyar Állami Népi Együttes kétrészes, 16 számból ál­ló összeállítást visz színre augusz­tus 15-én, majd még két estén, re­pertoárjuk legjobb számaiból. Nem könnyű a választás a sokat ígérő előadások közül. Orgona és Omega A hangversenyek közül a Dóm­ban megtartott orgonaestek jelen­tik a fénypontot, a tanácsháza ud­varán a Kolozsvári Kamarazene- kar mutatkozik be és-a.tanárkép­ző főiskola Bartók kisopera-együt- ’ .tese. Az újszegedi szabadtéri szín­padon az Omega, a Dinamit és a Locomitív GT együttese lépnek fel. Pedagógiai és művelődéselméle­ti nyári egyetem, nemzetközi tánc­verseny, ifjúsági napok, népművé­szeti régiségvásár, s a hagyomá­nyos szegedi nyári tárlat kínál változatos programot az ide érke­zőknek. (Minderről bőven tájékoz­tatnak a kiadott műsorfüzetek és plakátok, de az utazási irodák is szívesen adnak felvilágosítást.) A Tiszán az elmaradhatatlan motorcsónakversenyt tartják meg 19-én és 20-án, nemzetközi kézi­labda, röplabda, és ökölvívó ku­pa, vízilabdatorna, atlétikai orszá­gos verseny, salakmotoros ver­seny — sajnos, szinte néhány nap­ba sűrítve — okoz gondot annak, aki több sportrendezvényre is sze­retne eljutni Szegeden. Hosszú és súlyos betegség után, hetvenkét éves korában Veszp­rémben elhunyt Kun István fes­tőművész, aki a bajai művészte­lepen élt, megszakítás nélkül. Alkotásai, melyek az ott töltött három évtized alatt születtek, s melyek mindegyikéből igaz em­beri érzés, tisztaság, szépség és nyugalom árad, a Magyar Nem­zeti Galéria és több hazai képtár tulajdonában vannak; külföldön és itthon, országszerte számos műértő gyűjtő és művészetéért rajongó otthonait díszítik. Erdélyben, Szászfene sen szüle­tett, 1908J július 10-én. Gyermék- és ifjúkorában, ott, a Gyalui ha­vasok lejtőin gyűjtötte magába a hegyvidéki napsütések, a vadvi­rágos völgyi rétek, a nyári ziva­tarok, a csupa havas hegygerin-'- cek, a v siető Szamos és sötét er­dők káprázatait, tanulta az ott élő népek dalait és táncait, amé- lyek alkotásaiban annyiszór fel­villantak. Természetrajongó volt, s még — szavaival élve — „ebben a cu- ■ darui elfüstölődött világban" is otthonának érezte és megfestette azt. Festészetében őt mindig az ösztönös vezette, nem tartozott semmiféle , irányzathoz. „Semmi sem téríthet el engem 'arról az útról, amit magam számára egye­dül járható útnak választottam” — hangoztatta élete végéig. Festészeti tanulmányait Ko­lozsvárott kezdte, majd Nagybá­nyán és Budapesten, a Képzőmű­vészeti Főiskolán folytatta, Rud- nay Gyula tanítványaként. Első önálló kiállítása Kolozs­várott volt 1931-ben, majd később ' Pécsett, Budapesten, s — 1972­ben — Baján mutatkozott be al­kotásaival. 1937 óta számos helyi, megyei és országos csoportos kiállításon szerepelt. 1938-ban a XXI. Velen­cei Biennálén, 1942-bejt a német- országi magyar kiállításon szere­peltek művei. 1938-ban állami ösztöndíjjal Rómában volt tanul­mányúton. Több kitüntetést és díjat ka­pott. Többek között 1937-ben a Nemzeti Szalon tárlatán „Kitün­tető Elismerést", 1938-ban „Ne­mes Marcell”-díjat, 1939-ben a Magyar Tájak című kiállítás II. díját. Utolsó önálló kiállítása 1978 áprilisában volt Budapesten, a Mednyánszky-teremben. E kiállí­táson Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója megnyitójában - megállapította; „Kun István olyan stílust és ma­gatartásformát képvisel, am.ely- ben a közvetlenség, az őszinteség, szabad és korlátozatlan vélemény­nyilvánítás nyilatkozik meg." Rudnay Gyula és Baja város meghívására 1946-ban költözött ,Bajára, az akkor létesített mű­vésztelepre. Két hónapja azzal távozott Ba­járól hogy gyerekei, unokái kö- . rében a dunántúli jó levegő ha­tására meggyógyuljon. A sors másképp határozott. Távol a szü­lőföldje, Erdély sötét bérceitől, távol a neki otthont adó várostól, Bajától, a Dunatájtól, a veszpré­mi föld fogadta be, örökre. Baját a július 9-i végtisztessé­gen tanácsi küldöttség képviselte, s búcsúzott a „borús hajnal és felfénylő virradat" festőjétől. (Ké­pünkön a művész Szülőföldem című képe látható.) Bárdos Ferenc AGRIA ’80 — SZÍNHÁZI PRÓBA A Dóm, a gyönyörű színpadi háttér. Űj pavilonban a vásár A szegedi ipari vásárra az idén új pavilon is épült, tetszetős, köny- nyűszerkezetes elemekből. A vas­• Jancsi és Iluska — Házy Er­zsébet és Turpinszky Béla — a János vitéz című daljátékban. útforgalmi technikum udvarán az AFIT és az Ikarus mutatkozik be, az Orion és a Videoton a gyártás­ra előkészített színes televízióké­szüléke mintapéldányait hozza el a július 18-án nyíló vásárra. Ki­állít az ÉRDÉRT, a TÜZÉP, Odesz- szából, Szeged testvérvárosából is kiállítási anyagot hoznak a vendé­gek. A város most csupa nyüzsgés, mindenütt az előkészületek lázá­ban égnek, tevékenykednek az em­berek. A szegedi ünnepi hetekre Sze­gedre igyekvő vendégek a mi me­gyénkben is áthaladnak. Nálunk már régóta elég csöndesek a nya­rak, a művelődési intézmények ilyenkor szünetet tartanak, ezért tehát mégiscsak irigyeljük a sze­gedieket. Nekünk még csak- gyön­ge ötletünk sincs az odaigyekvők megállítására. T. P. • Megkezdődtek az Agria ’80. rendezvénysorozatának színházi pró­bái. Az idei műsorban harmadéves (őiskolások mutatják be, Száraz György: Gyilkosok című drámáját és Fekete Sándor: Lenkei tábornok című művét játsszák majd. Az előadások rendezője, Valló Péter. Ké­peink a főiskolások és Száraz György: Gyilkosok című drámájának próbáján készültek. (MTI-fotó: Uovszki Béla felvétele — KS.) A THÉNTŐL MOSZKVÁIG 10. Tokió: Tíz magyar győzelem JAPÁN sportkedvelőinek régi álma végre valóra vált... Első al­kalommal már az 1940-ben ese­dékes, XII. játékok rendezését To­kiónak ítélték ugyan, de a felkelő nap országának fővárosa csak 1964-ben fogadhatta a világ leg­jobbjait. Annak idején a második világháború előszele akaőályozta meg a versenyek lebonyolítását, de a XVIII. sorszámot viselő olim­pia előtt is akadt bonyodalom. Az egy évvel korábban rendezett GA- NEFO Játékokon, az ázsiai orszá­gok versenyein nem engedélyez­ték Izrael és Tajvan sportolóinak részvételét, s ezért a megkülön­böztetésért a nemzetközi sportszö­vetségek később megbüntették a letiltott, de rajthoz állt résztvevő­ket, miré több ország, köztük a Koreai NDK és Indonézia verseny­zői hazautaztak Tokióból. E poli­tikai természetű előjáték után „csak” 94 ország öt és fél ezer sportolójának részvételével kezdő­dött az addigi időszak legnagyobb és a valóságos kis hadsereget je­lentő tizenötezres rendezőgárdá­val csaknem tökéletesen lebonyo­lított,jolimpiája. A SZERVEZŐK minden feltétel­ről messzemenően gondoskodtak, nemhiába járt száznegyven meg­figyelőjük Rómában, az élőzó olimpián. Egyedül a jó időt, a napsütést nem tudták megrendel­ni a késő őszi, októberi időpontra. Ám a pazar létesítményekben fo­lyó versenyek így is felsőfokú jel­zőkkel kerültek a krónikákba, az­zal az általános elismeréssel, hogy a rendezők külön aranyérmet ér­demeltek volna. A csodálatos tornaterem, az egyedülálló uszoda és kosárlabda­csarnok, valamint a többi létesít­mény tökéletes' versenyzési felté­teleket biztosított. Már akkoriban napirendre került az olimpia túl­méretezése, ám Tokióban két újabb, igaz azóta is műsoron sze­replő sportág, a röplabda és a csel­gáncs -nyert olimpiai polgárjogot, s további bővítéssel a római más­félszáz győztes helyett már 163 számban avattak bajnokot. A sport alapjainak örvendetes kiszélese­dése, a fejlődő országok előretö­rése révén már ötvenöt nemzet versenyzői osztoztak' az érmes he­lyezéseken. A versenyek színvona­la pedig minden korábbit magá- san felülmúlt, hiszen a mérhető sportágak 68, verseny számában 30 világ- (atlétikában 9, úszásban 12, sportlövészetben 3, súlyemelésben 6) és további 20 olimpiai -csúcsot jegyeztek fel. Azaz Tokióban óriá­si fejlődésnek lehettünk szemtanúi, így mondhatjuk, többes szám el­ső személyében, hiszen a hatvanas évek derekán már Magyarorszá­gon annyira elterjedt a televízió­zás, hogy az igazi sportkedvelők olykor, ha még a szomszédban is, de már nézőként izgulhatták vé­gig a versenyeket. A két nagy to­vább folytatódó párharcában a szovjet sport tartotta elsőségét, hi­szen 95 aranyérmet és 614 pontot szereztek az amerikaiak 90 érmé­vel és 589 pontjával szemben. Egyedül az arany arány (36:30) mérlege kedvezett az Egyesült Ál­lamok küldöttségének. A KIEMELKEDŐ BAJNOKOK felsorolásának élére mindenkép­pen két sportember neve kívánko­zik: az Egyik Abebe Bikila, a má­sik Dawn Fraser. Haile Szelasz- szié császár testőrségének fürge lá­bú tisztje az olimpiák történeté­nek első maratoni futójaként dup­lázott, azaz kétszer egymás után győzött. A versenyek előtt alig öt héttel .vakbélműtéten esett át, de még így is elindult, fantasztikus olimpiai csúccsal, s olyan frissen ért a célba, hogy még egy kis le­vezető gimnasztikára is volt ere­je, amíg a többiek befutottak. Dawn Fraser a 100 méteres női gyorsúszás utolérhetetlennek tűnő bajnoknője pedig nem csupán el­sői női versenyzőként lépte át az egyperces álomhatárt, s javított összesen 39 alkalommal világcsú­csot, hanem immár harmadik olimpiáján győzött — ötkarikás rekorddal... Tokióban harmadik olimpiáján diadalmaskodott A1 Oerter is a minden idők legjobb diszkoszvetőjének. tartott rokon­szenves amerikai sportember. Eredménylistája (Melbourne 56,36, Róma 59,18, Tokió 61,00) önma- . gáért beszél, az amerikai bojkott azonban megakadályozta, hogy ott lehessen Moszkvában. Á montrea­li olimpia után forgatott film ren­dezőjének rábeszélésére ugyanis kereken negyvenéves korában új­ra kezdte, s eredményei alapján- eséllyel pályázott a csapattagságra«. Melbourne és Róma után Tokió­ban újra a győzelmi dobogó leg­magasabb fokán állt Vjacseszlav Ivanov, a kiváló egypárevezős. La- rissza Latinyina, a szovjet női tor­nászválogatott későbbi szakvezető­je immár kilencedik, Borisz Sahlin «1 • Három arany a tízből: (balról dikó, Török Ferenc dr. pedig hetedik olimpiai aranyérmét nyerte. Peter Snell, az új-zélandi- ak hagyományos fekete mezében rajtoló 800-as síkfutó nemcsak duplázott, nyert Róma után, ha­nem az 1500 méteres távon is el­jobbra) Hammeri László, Rejtő II sóként futott át a célvonalon. Az atlétika történetében első alka­lommal nyertek hosszútávfutásban amerikaiak és ráadásul kettős győ­zelmet arattak Bob Schul és az Ihárosék mestereként is világhírt szerzett Iglói Mihály tanítványa, William Mills sikere révén. A kö­zös német csapatban rajtoló Willi Holdorf viszont harminchat év után hódította vissza Európának a tízpróba olimpiai bajnoki címét... Úszásban viszont taroltak az ame­rikaiak; Európa becsületét csak a mellúszó Prozumenscsikova tudta megvédeni, aki egyben a szovjet úszósport első aranyérmét is nyer­te. A főszereplő a Santa darából érkezett szőke Don Schollander volt, három világcsúcsot javított, négy aranyat nyert. Az ökölvívó John Frazier pedig a hagyomá­nyokat követve később a hivatásos szorítóbán is a legjobbnak bizo­nyult. A NEM HIVATALOS pontver­senyben ötödik helyen végzett ma­gyar csapat (10 arany, 7 ezüst, 5 bronz s 179 pont) hasonlóan ki­emelkedő egyéniségeinek és a ví­vók négy győzelmének köszönhet­te eredményességét. Pólyák Imre például az akaraterő diadalaként három ezüst után a negyedik olim­piai szereplése alkalmával nyerte at *első aranyat, a vízilabdázó Gyarmati Dezső pedig ötödik olim­piai szereplése során már har­madszor vehetett át aranyérmet. A tíz első helyezésen az öttusázó Tö­rök, a sportlövő Hammeri, a bir­kózó Pólyák és Kozma, a labda­rúgó- és a vízilabdacsapat, vala­mint a tőröző Rejtő Ildikó, a kardvívó Pézsa Tibor, a női tőr­és párbajtőrcsapat osztozott. Je­lenleg már csak egyedül Rejtő Ildikó, az Újpesti Dózsa sokszoros bajnoknője versenyez az akkori aranyérmesek közül; hat olimpiai bajnok viszont szövetségi kapi­tányként, illetve a válogatott edző­jeként irányítja a legjobbak olim piai felkészülését. Vad Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom