Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-08 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. július 8. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Jugoszláv-szovjet gazdasági kapcsolatok Idén a jugoszláv—szovjet kereskedelmi forgalom eléri a há- rommilliárd 500 millió dollár összértékét. Ez jelentős emelkedés az elmúlt évi forgalomhoz viszonyítva: a kétirányú kapcsolatok megvalósítása 1979-hez képest csaknem 350 millióival nő. A Szovjetunió változatlanul Jugoszlávia legjelentősebb gazdasági partnere. A legutóbbi gazdasági tárgyalások további kedvező irányt szabtak a következő évekre. Az 1985-ig terjedő öt eszterdőben a szovjet fél főleg ólmot, cinket és különböző fogyasztási cikkeket vár Jugoszláviától, míg a jugoszláv fél gépi berendezések és olaj behozatalában érdekelt. Felvetődött az együttműködési és szakosodási szerződések kötésének fokozott igénye is. Például a zágrábi INGRA és a belgrádi UNIONINZEN JERING vállalat szakemberei a Feketetenger parti üdülőközpont, Szocsi közelében megkezdték egy hatalmas szálloda-étterem kombinát építésének második szakaszát. Megépítik és felszerelik a tervezett, összesen 2500 ágyas szállodákat, a hozzájuk tartozó utakkal és kiszolgáló létesítményekkel együtt. Az új létesítmény méreteire jellemző adat, hogy az első szakasz munkájának — a tervek készítésének — értéke 80 millió dollár volt. 0 Idén 3500 szálastakarmány-betakaritó gép készül el, a Mezőgép Vállalat, tószegi gyáregységében. A Lipcsei Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert adapter sorozatgyártását NDK—magyar kooperációban az idén kezdték meg. Szálastakarmány-betakaritó gép Tervszerű, állandó munka a gyermekek egészsége érdekében A nemzetközi gyermekévben a KGST-tagországok és az Élelmi- szeripari Állandó Bizottság szakemberei megvizsgálták a gyermekélelmiszerek választékának' a következő itíz évben történő bővítésével összefüggő kérdéseket. Megállapították; hogy a szocialista közösség államaiban tervszerű munka folyik a gyermekélelmiszerek minőségének javítására, s ezek évről évre változatosabbak lesznek. .» iE sokrétű feladatot a KGST- országok a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gépgyártás terén való együttműködésre vonatkozó, 1978-ban jóváhagyott hosszú távú célprogramokkal összhangban oldják meg. A gyermekélél miszerek minőségének további javítását tervezik. Ezek nagyobb vitamintar- talortimal, s a különféle növényi zsírok és olajok optimális tartalmával válnak majd ki. A KGST- országokban gyártásra előirányzott valamennyi terméket a gyermekkorcsoportok szerint differenciálják. Bulgária például 1990-re kilenc új tejes gyermekélelmiszer gyártását tervezi, 2 hónapostól 3 éves korú gyermekek számára. Ezek között van a 250—500 grammos csomagolású „Bábé” tej, amely teljes tehéntejből készül, növényi zsírok, tejcukor és .vitaminok hozzáadásával. Magyarország és Románia bővíti a tejfehérje-komcent- rátum, glukóz és keményítő alapú, fokozott fehérjetartalmú élelmiszerek gyártását. A csehszlovák szakemberek sok diétás élelmiszert és keveréket állítanak elő csecsemők számára; ilyen például a „Sunar”, az „Eviko”, a „Lakion”. A Szovjetunióban változatosabb száraz tápszerkeverékek gyártását tervezik, pontosabban meghatározott fehérje-, zsiradék-, szénhidrát- és vitamintartalommal, valamint gyártani kezdik a „Szi- mila'k” típusú száraz tejterméket, amely születésének legelső napjától fogva alkalmas táplálék a csecsemő számára. A gyermekélelmiszerek választéka nem korlátozódik a tejalapú cikkekre. Olyan konzer.vek és sűrítmények is készülnek majd, amelyeknek fő összetevői a gabona, a kása, valamint a paradicsom, a kajszibarack, az őszibarack, a birsalma, a sárgarépa, a tök és más zöldségfélék és gyümölcsök. 1981. és 1990. között a KGST- országokban összesen több mint 240 fajta gyermekélelmiszer gyártását tervezik. Ehhez új technika meghonosítása szükséges. Főként komplex automatizált gépsorokat állítanak üzembe a folyékony és pürészerű termékek sterilizálására és csomagolására. Mindehhez az élelmiszeriparral összefüggő ágazatokat; a mező- gazdaságot, a vegyipart, a cellulóz- és papíripart, a gépgyártást is fejleszteni kell. A kitűzött feladatok megvalósítására a KGST- országoknak 1981. és 1985. között több mint 4000 új speciális berendezésegységre, 19Ü90-.re pedig további 3000 gépegységre lesz szükségük. E bonyolult technikai berendezések zöme a szocialista országokban készül, a termelés szakosítása és kooperációja alapján. Hulladékok feldolgozása A Német Demokratikus Köztársaságban bővítik az úgynevezett másodlagos nyersanyagok, tehát főleg a termelésben keletkezett hulladékok, melléktermékek felhasználását. Az országban évente 400-'féle hulladék gyűlik össze, súlya meghaladja a 72 millió tonnát. Ilyen másodlagos nyersanyag egyebek között a hulladékgáz, a 'bányászati meddő, a hamu, a salak, különböző csoma- golószer, fáradtolaj, elhasználódott, kidobott fém, gumi-, papír- és műanyaghulladék. A tervek szerint 1980-ban az országban kelekezett hulladékok 30 százalékát dolgozzák fel. Ez az arány 1975-ben még csak 25 százalék volt. A hulladékhasznosítás jegyében az utóbbi években a cementgyártáshoz felhasznált pernye mennyiségét megkétszerezték. A korábbihoz viszonyítva 1980- ban az építőipar is megkétszerezi a hulladékanyagok felhasználását. A 12 millió tonna másodlagos nyersanyagnak mintegy a fele kohósalak, amit adalékként hasznosítanak az épületelemek gyártásálban és az útépítésben. A fahulladéknak jelenleg 45 százalékát hasznosítják ipari célra, az elhasználódott autógumik egyötödét ismét felújítják, és az országban mind nagyobb szerepet szánnak annak a felfogásnak, amely szerint már az új 'beruházásoknál úgy tervezik meg az ipari üzemeket, hogy lehetőleg ne keletkezzen hulladék, vagy ha mégis, akkor gondoskodjanak annak gazdaságos hasznosításáról is. A világ élvonalában a hazai búzatermesztés Július közepétől — hazánk szántóterületének egyharmadán — betakarítógépek vágják, csépelik az ország gabonáját. A termesztők jó eredeményre számítanak: az idén nem tizedelte — mint 1979-ben — a belvíz és az aszály a sárguló kalászost. Népgazdaságilag nem ; közömbös, hogy ebből a fontos exportcikkünkből az évtized- és tervfordulőn mennyivel több szemet érlel az álló gabona, mint a tavalyi szűkös — 4,5 millió tonnás — terméskor. A közelmúltban Baján, a járási pártbizottság épületében közel.kétszáz gabonatermesztő szakember gyűlt össze — derűsebb hangulatban, mint egy évvel ezelőtt — a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet rendezte tanácskozáson. HASZNOS VITA ÉS BEMUTATÓ BAJÁN A BKR hatodik aratása A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer aratás előtti hagyományos bemutatóját és tanácskozását Molnár János, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, majd Sibalin Antal, a hatodik aratásra készülő rendszer igazgatója köszöntötte — a házigazdák nevében — a megjelenteket. A búza a BRiK termékszerkezetében társított növény. A 110 partnergazdaság 81 ezer 350 hektár búzáját 715 kombájn fogja betakarítani. A szakemberek bíznak az országos termésátlagot 10 százalékkal meghaladó eredményben, hiszen a gabona jól telelt, kipusztulás nem volt. Viszont — ahogy az igazgató elmondta — sók helyen indokolatlanul nagy mennyiségű vetőmagot használtak fel. Az aratás után azonnal megkezdik a felkészülést a rendszer többi növényének 'betakarítására és az őszi búza vetésének előkészítéséhez. Az ágazat helyzete és fejlesztése — A tavalyi mostoha esztendőben mégiscsak volt valami jó — mondta Hecsey Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője. — Az üzemek, de az ország vezetői is, sók olyan újszerű megoldásra kényszerültek — pótolva a kiesett termést —, aminek ebben az energiaínséges világban sok hasznát vesszük még. Számadatokkal bizonyította, hogy az ágazat a világ élvonalába került. Az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt fejlődési ütem azonban nem engedi .meg, hogy a jelenlegi eredményeinkkel elégedettek legyünk. A 60-as évek vetés- és hozamnövekedése már nem folytatható ugyanolyan mértékben. Az elkövetkező időszakban -minden kilogramm termésnövekedésént keményen meg kell dolgozni. Ezt követően Hecsey Jenő, az ország búzatermesztésének hiá- , nyosságaira és pótolnivalóira hívta fel a megjelentek figyelmét. Többek között említette a „megfelelő területre, megfelelő fajta” elv alkalmazását, melyet az országban sok helyütt nem vesznek figyelembe. — A tavalyi időjárás csak 15 százalékban volt vétkes a termés- kiesésért — mondta hozzászólásában. — A hibákat már a magágy elkészítésekor kezdtük halmozni. A búza bizonyította, hogy nem igényli a szántást. Hiába vannak 150 kilowatt körüli teljesítményű erőgépeink, luxus velük ekét hú- zatni, amikor kiváló diszktíllerek, tárcsák, illetve egyéb talajlazítók állnak a termesztők rendelkezésére. Az ország 7 ezer vetőgépe csak elméletben elegendő, de hogy megfelelő mélységre és minőségben vesse el a gabonát, ahhoz már kevés.. Felkészült a gabonaipar Az öt évvel ezelőtti aratások eredményeihez képest előreláthatóan az idén 1 millió 200 ' ezer tonnával nő az ország gabonatermése. Az ágazatra jellemző a búza. Bagi József, a Gabona ipari Trösz vezérigazgató-helyettese hozzászólásában kitért a minőség szerinti átvételre. Az idei terv szerint jelentős mennyiségű gabonát kell exportálni, ennek kétharmad része búza lesz. Már megszokott, hogy gabonaexportról beszélünk, pedig két-három évtizeddel ezelőtt még 'behozatalra szorult a hazai sütőipar. Napjainkban, amikor stratégiai fontosságú a búza, í elsőrendű cél, hogy az exportpiacon kivívott helyünket megőrizzük. Bács-Kiskun megyében 35 műszerrel felszerelt átvevőhelyen minősítik — a becslések szerinti — jó minőségű búzát. A felmérések alapján, minden harmadik tonna javító minőségű lesz. Idén csak a 35 százalék nedves sikértartalmút meghaladó szemért fizet a gabonaipar minőségi felárat. Ezt követően Bagi József felhív- ita a termesztők figyelmét a gyors betakarítás minőségjavító hatására. További eszköz a fajta A nemesi töktől a termesztők olyan fajtát várnak, melyek minden igényt kielégítenek. Egyelőre azonban sem a hazai, sem a külföldi kutatók nem tudnak ilyet bemutatni. > — Napjainkban a legfontosabb a termésbiztonság — mondta dr. Szabó Miklós, az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet munkatársa, a búzafajtákról tartott előadásában. — Beszélt a kórokozókkal szembeni ellenállásról — a rezisztenciáról. Beszámolt kísérleteikről, melyekkel a ítélálló— ságot vizsgálták. Az elkövetkező időszakban — szerinte -— a búza érésidő szerinti arányát meg kell változtatni úgy, hogy 60:40 százalékos legyen a korán érők javára. A részletes fajtaismertetés után a termesztők a mezőgazdasági kombinát mátéházi kerületében tettek látogatást, ahol dr. Szabó Miklós kalauzolta őket, az OMFI nagyüzemi őszi búza kísérleti területén, ahol összehasonlító vizsgálatokat végeitek. Értékelték a szárszilárdságot, a betegségekkel szembeni ellenállást és a beltar- talmi értéket. A huszonhárom fajta között jó eredményt mutattak a martonvásári és a szegedi fajták. Czauner Péter Fontos a gazdaságon belüli vízrendezés Beszélgetés dr. SimádfBélával, az A TIVlZIG Állami Díjas • Lakitelek- Tiszaugtól az országhatárig mintegy 8 ezer négyzet- kilométeres körzet az ATIVlZIG működési területe. Képünkön: a tiszaugi üdülőtelep magas vízállásnál. (Pásztor Zoltán felvétele.) igazgatójával Bács-Kiskun megyének több mint harmadrésze Bocsátói keletre az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság — az ATIVlZIG — működési területéhez tartozik. Az igazgatóság vigyázza negyven kilométeres hosszon a Tisza gátját. A Duna—Tisza közi hátság keleti lejtője 30—50 méterrel magasabb, mint a Tisza mélyártér. Zömében homok vagy humuszos homoktalaj, szikes foltokkal. A természetes érvonulatokban (Csu- kárér, Dongér, Körösér) kiépített belvízi főcsatornák a vízgyűjtő- területen levő csapadékot általában Csongrád megyén, illetve részben Jugoszlávián keresztül a Tiszába vezetik. A belvízkárok megákadályozá- sa mellett fontos a folyóba jutó víz tisztaságának védelme is. A jelenlegi gondokról és a 15—20 évre előremutató tervekről, feladatokról beszélgetünk dr. Simády Bélával az ATIVlZIG Állami Díjas igazgatójával. — Felszabadulásunk idei évfordulóján az egyik legnagyobb elismerést, az Állami díjat kapta... — A hivatalos értékelés szerint a Tiszavölgyi Árvízvédelmi Rendszer kiépítésében végzett alkotómunkáért, annak elismeréseképpen kaptam a kitüntetést. Ügy gondolom, ez nemcsak nekem szól, hanem, az ATIVlZIG munkáskollektívájának is. — Az elmúlt húsz év alatt 1966-ban, 1970-ben és 1975-ben voltak nagyobb belvízi elöntések. Évente 150—200 milliós kárt szenvedett a mezőgazdaság. — Az igazgatóság a vízrendezési művek kiépítését régen megkezdte. Ezek fejlesztése, bővítése, állandó feladat. A belvíz a főcsatornába Üzemi- és üzemközi (társulati) csatornákon keresztül jut. A levezetők teljesítménye között maximális összhangot kellene biztosítanunk. Ez természetesen üzemen belüli vízrendezés nélkül nem megy. Nem beszélve arról, hogy sok helyütt egy-két kapavágással megoldhatnánk, hogy a felgyülemlett csapadék a csatornába jusson. Ezek az egy-két kapavágás híján keletkezett pangóvizek is jelentős károkat okoznak. Két évvel ezelőtt elkészült Bács-Kiskun megye keleti részének komplex vízrendezés-fejlesztési terve. Ebben meghatároztuk azokat a teendőket, amelyeket a következő húsz évben kell végrehajtani. Bővítjük a belvíztározók térfogatát is. A fejlesztés megvalósításához másfél milliárd forintra lesz szükség. Ebből 400 milliót az igazgatósági kezelésű állami főművek, (főcsatornák, tározók) építésére költünk. A program .szerint elsősorban a Dongér kecskeméti belvízrendszert kell fejleszteni. Már befejeztük az Alpár-nyárlőrinci főcsatorna és a Csukásér főcsatorna bővítését. Most van soron a félegyházi vízfolyás és a gátéri csatorna fejlesztési beruházása. — Egy jelentésben olvastam, Bács-Kiskunban az igazgatóság körzetében alig 2500 hektár öntözhető. Az összes művelt területnek másfél százaléka. — A megyének az ATIVIZIG- hez tartozó részén kiépített öntözőrendszer nincs. Mindez elsősorban a kedvezőtlen domborzati és talajmechanikai adottságok miatt van. így csak szórvány öntözésről beszélhetünk. Két állandó öntözőtelep működik. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz 378 hektáros szennyvízhasznosító öntözőtelepe és a Városföldi Állami Gazdaság 471 hektáros hígtrágya-öntözőtelepe. Kísérleti jelleggel dolgozik csöpögtető, öntöző berendezések többek között a Szikrai Állami Gazdaságban is. A térség éghajlati adottságai, valamint a mező- gazdasági termelés színvonala azonban az öntözés ennél sokkal nagyobb mértékű kiterjesztését indokolná. Elsősorban a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények és a legelők kérnének vizet. Ehhez a megfelelő felételek csak a Duna—Tisza csatorna megépítésekor lesznek. Mivel ez a távlati terveinkben szerepel, ezért tavaly elkészült a Tiszaalpári Vízgazdálkodási Rendszer tanulmányterve 10 ezer hektár termőföld öntözésére. Az első ütemben 1990-ig a Szikrai Állami Gazdaság és a tiszaalpári Búzakalász Tsz összesen 800 hektáron öntözhet majd. A rendszer tápcsatornáinak és tározóinak megépítésével egészen Kiskunfélegyháza határáig juttatható el a víz. Sőt, lehetőség nyílik a városban levő üzemek ipari vízzel történő ellátására is. Ily módon csökkenteni lehet majd az értékes felszín alatti vízkincs ipari célokra történő fel- használását. A környékre vezetett Tisza-víz a tározott helyi készlettel együtt elősegítheti majd a városi szennyvíz és hígtrágya mezőgazdasági hasznosítását, amely környezetvédelmi szempontból lenne rendkívül indokolt ... — A Kecskemét fölött induló Csukásér, a népnyelv szerint a pícsó medréből éppen a város alatt szedtek már ki a kotrógépek tűzhelyet, döglött birkát és malacot, sezlont. A nemtörődömségből belehajigált hulladék nemcsak tovább szennyezi az amúgy- is szennyezett vizet, hanem torlaszokat is emel. A víz áramlási sebességének csökkenésével csökken annak öntisztuló képessége is. Pedig ezek nélkül is gondunk van a Tiszával. A jugoszláviai törökbecsei vízlépcső felavatása óta különösen júliusban és augusztusban szinte állóvízzé válik a folyó. Ilyenkor a Tisza szenny- víztűrő-képessége rendkívül kicsi. Zöld foltokban megjelennek az algák is. Sajnos, a szennyvizek összetételét illetően nem rendelkezünk megfelelő kontrollal. A mezőgazdaság kemizálása, a növényvédő szerek alkalmazása folytán fokozódik a talajvíz szennyezettsége is! £s ez ellen már fel kell lépni. A szankció, a bírság magában nem oldja meg a problémát. Jóllehet, támogatással, de építhető olyan tisztító rendszer egy-egy üzemben, gazdaságban, amelynek költsége 2—3 évi bírságból fedezhető lenne. Különösen veszélyes a háztartási szennyvíz, amely meglehetősen sok mosószert, detergenst tartalmaz. Ezek á kémiai anyagok ugyanis nem bomlanak le. Emellett itt vannak még az élelmiszerüzemek, a sertéstelepek, amelyek a fizikaikémiai szennyezés mellett, mikrobiológiai szennyezést is előidéznek. — Svájc egyik levesporgyárá- ban azzal dicsekednek az arra járóknak, hogy az üzemen ' keresztül folyó patakocskába fenn, a hegyoldalban vezetik be a szennyvizet, tisztító rendszeren keresztül, s lent a völgyben a partról pedig mutatják a patak vizének tisztaságát „indikátorként” jelző pisztrángok cikázá- sát. — Addig, amíg tiszta vagy kevésbé szennyezett a víz, kisebb költséggel lehet javítani a helyzeten. Tanulhatnánk az angolok kárán. A Themze több évtizeden át holt víz volt. Sok száz millió forintba került, míg sikerült újra élővé varázsolni a folyót ... — Sokat szólt a gondokról, a kötelességszerüen megoldandó környezetvédelmi feladatokról. A szakma szépségéről alig... — Pedig részelünk abból is bőven. Szegedet a nagy árvíz száz- egy éve pusztította él. Azóta véd a Tisza gátja. Széchenyi István kezdte el azt a hatalmas munkát. amelynek befejezői lehetünk ... Kell ennél szebb? Szabó Pál . ti á
