Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
4 « PETŐFI NÉPE 0 1981). július 9. Az építők hátországában 0 Nagy teljesítményű daru szállítja a tárolótérre a kész paneleket. Kecskeméten, a Műkertvárosban sok hektárnyi területet foglal el a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ipari főmérnöksége. A hatalmas csarnokokiban, különböző műhelyekben, és a szabadban is mintegy 1200- an munkálkodnak feladataik megvalósításában. A napokban Törteit Ferenccel, az előregyártó főüzem vezetőjével beszélgettünk az első félévi eredményekről és gondokról. — Ipari főmérnökségünket három főüzem alkotja — tájékoztatott elöljáróban Törteli Ferenc. — Létszámában és termelési volumenében a legnagyobb a imienik, az előregyártó főüzem, tavaly az ipari főmérnökség 1 milliárd 70 millió forintos termelésének mintegy 75 százalékát mi produkáltuk. A segédipari főüzem lakatos, asztalos és cső-előregyártó, valamint komplettációs üzemei ipari körülmények között végzik a nyílászáró szerkezetek gyártását, illetve beszerelésre való előkészítését. A gépészeti főüzem legfőbb feladata az energiaellátás biztosítása, az ehhez szükséges gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása és javítása. Az előregyártó főüzem — anélkül, hogy a többit lebecsülnénk — legfontosabb üzeme a panel-, illetve népies nevén a házgyár. Az első félévi termelés zavartalan •volt, annak ellenére, hogy a szokásos évi nagy karbantartás március bégéig tartott. Külön elismerést érdemelnek a gépészeti főüzem dolgozói, akik Báli Endre és Nagy Zoltán üzemvezetők irányításával igen lelkiismeretesen hozták rendbe a különböző gépeket és berendezéseket. Alapanyagellátásunk is kielégítő volt az év első felében, reméljük, továbbra is így lesz. Mindezektől függetlenül június végéig csak 110 lakáshoz szükséges panelt gyártottunk. Vállalatunk szükségletein túl a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnak, a Budapesti Lakásépítő Vállalatnak, valamint a Dunaújvárosi 26. számú Építőipari Vállalatnak gyártunk paneleket. Nos, a tavalyinál kevesebb termelésünknek elsősorban az az oka, hogy partnereinktől az előzetes igény- bejelentés ellenére nem kaptunk elegendő megrendelést. A Pest megyeiék például 330 lakásra jelentették ibé igényüket, de eddig csak 150 lakásra kötöttek szerződést. Ennél is elszomorítóbb az, hogy a Budapesti Lakásépítő Vállalat ,375 lakásra szóló igényét még egyetlen szerződés sem szentesítette. Nem tudjuk, hogy a második félév mit hoz,, könnyen lehet, hogy az év végéig majd ki sem tudjuk elégíteni a. jelentkező igényeket. Üzemünkkel kapcsolatban két újdonságról is beszámolhatok. Az első félévben kezdtük meg a fogadószintek előregyártását, s ezeket azután a helyszínen szerelik össze. Ennek a vállalati szabadalomnak elsősorban abban rejlik a jelentősége, hogy a helyszínen sokkal kevesebb élőmunkára van szükség. Kecskeméten, az Árpádvárosban már felépült egy ház ilyen előregyártott ' fogadószint alkalmazásával, a második félévben pedig Baján hat épület — 270 lakás — készül ezzel a módszerrel. A másik újdonság az, hogy a Tüzép Vállalattal közösen vasbeton födémpanelekkel segítjük az építkezőket. A kislakásépítők már augusztusban megvásárolhatják a Tüzép-telepeken új termékünket, amelyből új típusban az év végéig 30 ezer négyzetméternyit gyártunk. A vasbetonelem-előregyártó üzemünk ‘termékei- eljutnak az ország minden részébe. Az első félév egyik nagy megrendelését a 21. számú Építőipari Vállalattól kaptuk, a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciójához gyártottunk, illetve szállítottunk 4 ezer négyzet- méteres csarnokhoz szükséges szerkezeteket. Betongyártó üzemünk az év első felében 54 ezer köbméter kevert betont készített, ebből 12 ezer köbméterrel értékesítettünk, társ- vállalataink, a DÁV és más megrendelők igényeit kielégítve. A kdhósalak-blokkgyártó üzemünk a tervek szerint az idén 800 lakáshoz elegendő blokkot gyárt. Ebből június végéig 400 lakáshoz szükségest átadtunk, a Szolnok, a Tolna és más megyék építőipari vállalatainak. A ceglédi Építőipari Vállalatnak is gyártottunk 120 lakáshoz szükséges nagyblokkot. Ennek az üzemnek másik fontos terméke a modul-panel. Ebből a Fémmunkás vállalattal kooperálva különböző felvonulási és más épületek készülnek. Az idén a megrendelők, illetve felhasználók 120 négyzetméternyit vásárolhatnak. 0 Vizsugarakkal tisztítják a kész elemeket. O. L. Életet védő fénykorlát Ha dolgozó balesetveszélyes zónába, az úgynevezett űrszelvénybe lép, azonnal riaszt a fénykorlát. A munkaterületet védő, az emberek testi épségét veszélyeztető mozgó görgősorok, lánc- pályák között őrködő fénysugarak megszakítása ugyanis nyomtan leállítja a gépeket. Űjbóli elindításukra pedig csak akkor van lehetőség, ha a fénytörés megszűnik, vagyis a dolgozó elhagyja a veszélyzónát. A baleset- védelem e nagyszerű eszközét a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárának szakemberei házilag fejlesztették ki. A hamar népszerűvé vált és ma már több gyárban alkalmazott elektromos munkavédelmi berendezés lényegében két fő egységből, az adóból és a vevőből áll. Az adó 50 milliméter átmérőjű, nagy intenzitású párhuzamosan koncentrált fénynyalábot állít elő. Az adóban levő kisebb teljesítményű halogénizzós fényforrás csak a veszélyhelyzetet előidéző szállító berendezések működése esetén világít. A fénysugár nyalábolása elektromos úton történik. A készülék másik részét, a vevőt egy vékony hosz- szú csőben helyezték el azzal a céllal, hogy megakadályozza a környezeti szórt fényhatásokat. Az adó fényét a vevő optikája fókuszolja. A fókuszban egy fotóaktív alkatrész, fényellenállás van. A fényellenállás — a megvilágítástól függően — igen nagy mértékben változtatja á vezetőképességét. Ez az ellenállás- változás tízezer ohm nagyságrendű. A mozgó alkatrész nélküli elektronikus teljesítményrelé kimeneté a vezérléstől függően két állapottal rendelkezik: „vezet” vagy „nem vezet”. Ezt kell beiktatni közvetlenül a veszélyes gépet hajtó motor áramkörébe, vagy a motor mágneskapcsolójának áramkörébe. Ha fényt lát a vevő, akkor a fényellenállás vezet és vezetésbe billenti az elektronikus teljesítményrelét is, amely kapcsolja ■ a° gépet' meghajtó motort. Ha a fénysugarat valaki takarja, a fényéllenállás vezetőképessége kicsi, az elektronikus teljesítméríyrelé nem ve-, zet, nem működhet a meghajtómotor. A feltalálóit egyértelműen dicsérő „munkavédelmi őr” adó és vevő közötti távolsága meghaladja a száz métert. Az alsózsolcai gyárban immár hat esztendje alkalmazzák ezt a módszert az Univáz gyártósor láncpályájánál a legtökéletesebb biztonsággal, üzemzavar és baleset nélkül. A fénysorompó egyébként az üzemek más területein is alkalmazható, így például optikai végál- léskapcsolóként présgépeknél, gépi ollóknál, vagy egyéb veszélyes munkagépek balesetveszélyének a kiiktatására. Nagy előnye, hogy házilag elkészíthető, más területekre is könnyen adaptálható. Mivel mozgó, forgó vagy kopó alkatrészekkel nem rendelkezik, az alacsony előállítási költség ellenére igen hosszú élettartamú. Üzemeltetéséhez erősítőre sincs szükség, ami tovább csökkenti a készülék költségét. E. S. Szót értenek a tagokkal Simon Károly, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet párt- a lapszervezetének titkára 1969- ben került a gazdaságba, mint ipari tanuló. Autószerelő lett, 1974-ben technikus, majd függetlenített biztonságtechnikai megbízott. A legutóbbi újjáválasztás alkalmával került jelenlegi posztjára. Rajta kívül a héttagú párt- a lapszervezeti vezetőségben új a szervező titkár és a gazdasági felelős is. A megfiatalodott vezetőség titkárával a legfontosabb feladatokról beszélgetünk. — Elsődlegesnek tartjuk a pártcsoportok munkájának további javítását. Ezek a közösségek alkalmasak arra, hogy* a kommunisták véleményt mondjanak, közvetlen környezetükről, a helyi munkakörülményekről, javaslatokat tegyenek, miképpen lehetne hatékonyabbá tenni a termelést, ösztönzőbbé tenni a bérezést és így tovább. Egy pártcsoportülésen sokkal kötetlenebb a beszélgetés, mint a taggyűlésen. A kisebb kollektíva kommunistái jól ismerik a párton- kívüliek esetleges gondjait, kívánságait, javaslatait. Egy-egy ilyen pártcsoportülésen sok minden elhangzik, amit a vezetőség jól tud hasznosítani. Jobban megismerik az emberek véleményét saját munkánkról is. Állandó foglalkoztatás A 4500 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem, amelynek a nyugdíjasokkal együtt ezer- háromszáz tagja van, a kezdeményező gazdaságok közé tartozik. Fontos feladatnak tartják többek között, hogy az asszonyok, lányok állandó foglalkoztatását megteremtsék. Ezért hozták létre a cipőfelsőrész-készítő, valamint a tésztaüzemet. Kapcsolatot teremtettek az iparral, és ezzel megoldották nőtagjaik biztos keresetét. — További lehetőségünk van az egyik cipőfelsőrész-üzemünk bővítésére, amely újabb negyven asz- szonynak és lánynak teremt munkahelyet — folytatja a párttitkár. — Természetesen ezzel együtt segítünk a gyermekintézmények bővítésében is a községnek. 1 A pártszervezet a gazdálkodás egyik nagy tartalékát látja a szocialista versenymozgalomban. Huszonhét kollektíva hatszázharminc taggal Vesz részt a nemes vetélkedésben. Különösen a baromfitenyésztők versenye érdemel említést, hiszen a termelőszövetkezetnek ez igen fontos ágazata. Az idén is 2660 tonna pecsenyecsirkét értékesítenek. Ilyen nagy mennyiségnél számít minden gramm takarmány. Arra törekednek, hogy ésszerű takarékoskodással minél jobb eredményeket érjenek el. Előzőleg a kommunisták megvitatják A termelőszövetkezet elnöke, Hegedűs Lajos — aki a megyei párt-végrehaj'tóbizottság tagja — elmondja, hogy a termelőszövetkezetben minden fejlesztési tervet, elképzelést vagy a szervezéssel kapcsolatos tennivalókat először a pártcsoportok, a pártvezetőség és a taggyűlés tárgyalja meg, s miután kialakultak a vélemények, kikristályosodtak egy- egy intézkedéssel kapcsolatban a gondolatok és az elhatározásokat elfogadták a' kommunisták, akkor terjesztik a gazdaságvezetés elé. így történt ez például a gépvásárlások során. Az idén a termelőszövetkezet 8 millió forint értékű berendezést vásárol. Többek között döntötek arról, hogy a 11 kombájn mellé még kettőt vesznek, hogy az 1900 hektárnyi kalászos gabonát időben be tudják takarítani. Ha megmentik a termést, megéri a befektetés. Az intézkedési terv szerint tizenöt nap alatt elvégzik az aratást, természetesen, ha az időjárás is engedi. Jobban megértik — Ez a gyakorlat általános, nálunk érvényesül a pártirányítás — ■ teszi hozzá Simon Károly. — Amikor szó volt a differenciált bérezés bevezetéséről, szintén a kommunisták kezdeményezték, hogy milyen anyagi módszerekkel lehet ösztönözni a tagságot, a minőségi termelésre és a termelékenység növelésére. Minden lépést, amely a gazdaság . fejlesztésével kapcsolatos, alaposan megvitatunk. Szinte ■mindenkivel megbeszéljük, amikor egyetértésre jutottunk, akkor születik, meg a döntés. Mindez elősegíti, hogy a szövetkezet tagsága tudja, hogy milyen intézkedés miért történik. Jobban megértik az egész gazdálkodás mechanizmusát. Ez egyúttal olyan szemléletet teremt, amely megkönnyíti a célok megvalósítását. ' K. S. Mi történt a kecskeméti aluljáróban? Megyénk székhelyének vasúti fővonala, a Szeged—Budapest közötti pálya hosszú évek óta nem jelent már akadályt az ottani közúton bonyolódó forgalom számára. Aluljáró áll ugyanis a járművek rendelkezésére, a mellette levő ugyanilyen, ám sokkal kisebb szélességű létesítményen át pedig a gyalogosok közlekednek. Azt hihetnénk, ahová autó, motorkerékpár stb. sohasem mehet, mindig tisztaság, példás rend honol. Hát ami az olajfoltot, a szállító- eszközökről időnként lehulló kü- lönféle anyagot, valamint az elsuhanó gépek zaját illeti, azoktól valóban mentes e 'terület. Csak a rontópáloktól, a vandáloktól nem, akiknek egyik legutóbbi cselekménye megdöbbentő következményeire a Kecskemét, Lenin tér 8. szám alatt lakó Ladányi Sándor hívta fel a figyelmünket. Olvasónk közölte — ebbéli tapasztalatát a helyszínen mi is megerősítettük —, hogy az aluljáró biztonságos igénybevételéhez nélkülözhetetlen felszerelése, a világítószerkezete csaknem teljesen tönkretett állapotban van. A barbár módon történt rongálás következtében a 42 darab égőből jelenleg már csak 9 ép, az izzót védő burkolatok zöme leszaggatva, az ezekhez tartozó foglalatok össze vannak törve, az elektromos vezetékek sok helyütt szi- geteletlenül lógnak a mennyezetről, elérhető magásságban. A lapunkhoz küldött levél így fejeződik be: „Az életveszélyes körülmény megszüntetése, vagyis a javító munka nem tűr halasztást. Ennek során célszerű lenne védőráccsal ellátni a világítótesteket, hogy ezáltal jobban ellenállhassanak az emberek pusztításainak!” Egyetértünk eme véleménnyel, javaslattal, melyhez még hozzáfűzzük: a szóban forgó társadalmi tulajdon notórius semmibeve- vői megérdemelnék, hogy kilétüket kiderítené a hatóság, s a fe- lelősségrevonásukkor a törvény szigorát alkalmazná velük szemben. A vandalizmus — mellyel külön cikkben pár héttel ezelőtt is foglakoztunk, egyéb sajnálatos eseteket említve — megelőzése, csökkentése, illetve megszüntetése érdekében persze nemcsak az illetékeseknek vannak feladataik, de az állampolgároknak is, kiknek az Alkotmány 69. paragrafusa értelmében alapvető kötelességük a nép vagygonának védelme- zése a város vasúti aluljárójában is! Kik a gazdái a társasháznak? Meglepő tartalmú levelet küldött lapunkhoz a Kecskemét, Ady Endre utca 20. szám alatt lévő 96 lakásos társasház néhány lakója. Idézzük a fontosabb soraikat: „1971 óta lakunk mostani otthonainkban, s azóta ugyanazokból a személyekből tevődik össze a közös ügyeink rendezésére életre hívott intéző bizottság. Tagjai talán fáradtak lehetnek már, vagy valamiféle közöny lett úrrá rajtuk, egy biztos, jó ideje semmit sem tesznek érdekünkben, ténykedésük mindössze abban nyilvánulhat meg, hogy a tiszteletdíjat zsebre rakják. Véleményünket konkrétumokkal is alátámasztjuk. öt esztendeje nem hívtak össze közgyűlést, így aztán fogalmunk sincs, mi a sorsa valójában a közös költség címén havonta befizetett forintjainknak. Csak azt látjuk, ha elromlik a lépcsőházi vilr lány, magunknak kell utánajárni, hogy kijavítsák a hibát. Csak azt tapasztaljuk, hogy egy éve senki sem takarítja a közös használatú helyiségeket. Csak arról tudunk, hogy a házbeli gyerekek részére a mai napig sem lett — a megannyi kérelem ellenére — felszerelve pár praktikus játékeszköz a szép nagy udvarunkon. És még sorolhatnánk a bajokat. Végül is azt szeretnénk tudni, kik a gazdái a társasháznak?" Az ilyen és hasonló panaszok nem egyediek. Válaszunk tehát általános jellegű. Elöljáróban közüljük, hogy a társasházzal kapcsolatos összes felmerülő kérdést az 1977 óta hatályban levő 11. számú törvényerejű rendelet szabályozza. Eszerint a. közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer ősze kell hívni. Ha erre nem kerül sor, a tulajdonosak egyharmada is összehívhatja ez a fórumot, amely foglalkozik a házat és az ott lakókat érintő minden problémával, su egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Vagyis olvasóink kérdésére így reagálhatunk: a társasház gazdája a lakóközösség! Milyen a kenyér Solton? Takarékosság ide, takarékosság oda, még most is sok háztartásban gyűlik össze a család igényét jóval meghaladó készlet a napi fogyasztású élelmiszerekből, például a kenyérből, melynek esetenként igen jelentős mennyisége kerül a szeméttároló edényekbe. Efféle pazarlással a megye városaiban és nagyközségeiben egyaránt lehet találkozni. Legutóbb Solton volt alkalmunk megpillantani számottevő vekni- darabokat a hulladék között. Fel is jegyeztük a szomorú látványt, azzal a szándékkal, glosszában figyelmeztetünk majd eme — egyik legfőbb — eledelünk iránti fokozottabb tiszteletre. Ám a cikkünk nem készült el gyorsan, s ezúttal szerencsénkre, hiszen kissé melléfogtunk volna, ugyanis az említett helységbeliek — mint utólag kiderült — sajnos komoly okuk van arra, hogy a vásárolt kenyértől gyakorta megszabaduljanak. Soltról, a Málna utca 22. szám alatt lakó Takács Pálné Nagy Zsófiától érkezett a minap szerkesztőségünkbe panaszos levél, s belőle az alábbiakat tudtuk meg: A helyi üzletek sokszor árusítanak enyhén szólva kifogásolható minőségű kenyeret, mely keletien, sületlen, szalonnás és néha olyan nehéz, mint a sár. Kellemetlen az illata, s az íze is étvágyűző. Úgy tűnik, e tarthatatlan állapot megváltoztatása érdekében tehetetlenek a kereskedők, mert a reklamációk ellenére ismétlődnek az esetek. A vevők pedig újra és újra bosszankodnak, s jobb híján legalább egy részét elfogyasztják anak, amit kapnak, vagy ha ez lehetetlen, kidobják a sütőipari terméket — meg a benne fekvő pénzüket — a szemétbe. „Ha így megy tovább — írja sokak nevében olvasónk —, lassacskán csupán álmainkban fogjuk látni, megízlelni, vagy rendszeresen másutt muszáj megvásárolnunk a jól megsütött, foszlós bélű, finom kenyeret. Pedig alighanem ilyet kellene készítenie eredeti rendeltetése szerint annak az üzemnek is, ahonnan nap mint nap érkezik hozzánk a sütödéi áru!” Minthogy levélírónk ez utóbbi feltételezésének helyességéhez nem férhet kétség, reméljük, a közérdekű ügyet mihamar kivizsgálják az illetékesek, akiknek érdemi intézkedéséről természetesen mi is szeretnénk e hasábokon hírt adni! Összeállította: Veiket Árpád PORTÁLDARU LÍBIA RÉSZÉRE 0 A Magyar Hajó és Darugyárban > elkészült a líbiai kikötői portáldaru. Ezen a darutípuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mintegy hatvan százalékát már a gyárban elvégezhetik. Az új daruból tizennyolc darabot szállítanak majd a líbiai Tripoli kikötő részére. (MTI-fotó: Ila- das János felvétele — KS.)
