Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
4 » PETŐFI NÉPE • 1980. július 1. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A Duna — közös kutatási objektum A budapesti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ udvarán valóban át lehet kelni a Dunán. A folyó hatalmas modellje lehetőséget ad arra, hogy különböző feltételek között tanulmányozzák a vízáramlás hidrotechnikai sajátosságait. Pozsonyban az egész partszakasz modell- je készült el horizontálisan. A budapeseti központ és a pozsonyi vízgazdálkodási intézet tudósai a kutatásokat közösen végzik. Nagy segítséget kapnak a Gidro- projékt össz-szövetségi tervező- és kutatóintézet szovjet szakembereitől is, akik már a világ számos országában szereztek maguknak hírnevet mint kiváló képzettségű vízi erőművi építők. Feltétlenül szükséges volt a nagy tudományos potenciálok egyesítése. A hajózás feltételei éppen e dunai szakasz nyugati harmadában, a magyar—csehszlovák határon kedvezőtlenek. Itt a vízáram hordalékos töltéskúp mentén kanyarog, a homokpadok és az áradások nem mennek ritkaságszámba. Hogy a Dunának ebben a szakaszában biztonságossá tegyék a hajózást és kihasználják a folyó energetikai potenciálját, egy sor, létesítmény építését határozták el. Ezek közé tartozik a Dunakiliti-Grusov duzzasztógát 30 kilométerrel Pozsony alatt, amelynek hatvanezer négyzetméter területű tározója kiszélesíti a vízi utat Pozsony felé és megnöveli a szállított víz- mennyiséget a gabcikovói duzzasztó számára. A tervek szerint a gabcikovói erőmű első turbinája 1986-ban, Nagymaros először 1989-ben fog . villamos energiát termelni. Évszázadunk utolsó évtizedének elejére így a szocialista országok a Duna egyik legnehezebb szakaszát modern vízi úttá alakítják át és hatalmas vízierő-rend- szert hoznak létre. A Vaskapunál, a román—jugoszláv határon létesül a „Vaskapu Djerdep” vízépítészeti komplexum. A Szovjetunió ehhez jelentős támogatást nyújtott. Tudományos-műszaki együttműködési megállapodás alapján a Szovjetunióban bonyolult műszaki berendezéseket terveztek és készítettek a „Djerdap” komplexum megépítéséhez. A „Vaskapu” üzembe helyezése óta lehetővé vált az éjszakai! hajózás is, és ezáltal a flotta intenzívebb kihasználása. A tározó révén a meder biztonságosabbá és megbízhatóbbá vált. A most épülő Vaskapu II. tovább növeli á vízi szállítás hatékonyságát. A Duna napjainkban hatalmas építési terület. A bolgár—román határon testet ölt a Nikopol-Tur- nu Magurele vízépítészeti komplexum. A gáton négysávos út és vasútvonal fut majd. A hajó és a vasúti szállítás összekapcsolásával csökkenni fog a vasútvonalak megterheltsége. A Duna alsó, folyásánál, Romániában épül a Duna—Fekete-tengeri-csatorna. A Duna torkolatánál, a szovjet Vil- kovo közelében az Interlighter, a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági és közlekedési szervezete korszerű teherdaru-karban- tartási központot épít. Hogy mekkora méreteket öltenek a szocialista országok dunai munkái, közvetlenül érzékelhető Ludowit Kinzelnek, a Duna Bizottság Titkársága igazgatójának dolgozószobájában. Kinzel hangsúlyozta, hogy a dunai hidrotechnikai munkálatok erősödő nemzetközi tendenciáinak felelnek meg: a belső vízi úttal rendelkező európai országok többsége már ma intenzívebben fejleszti a vízi közlekedést, mint a közútit. A Dunára alkalmazva ez azt jelenti, hogy egy rapszodikus folyó — homokpadokkal és víz alatti sziklazátonyokkal — modern vízi úttá válik hatalmas kikötők-, kel. Jelenleg a dunai kikötők száma 21, éves rakodási kapacitásuk egyenként meghaladja az egymillió tonnát. A Duna Bizottság sokat tett a hajózás javítása érdekében. Megalkotta „A dunai hajózás alapszabályai"-!, átdolgozta a hajózási térképeket, kiadta a hajózó út leírását, illetve navigációs útmutatásokat bocsátott ki. Feladatai közé tartozik hidrológiai prognózisok készítése is. (APN—ADN—MTI) Szembenézünk az „energiakihívássar’ Moszkvában . a közelmúltban tartotta 95. ülését a KGST Vég- rehajtó Bizottsága. A testület — a többi között — áttekintette a tagállamok hosszú távú együttműködési célprogramjait. Közülük most az energia- és fűtőanyagterveket vesszük szemügyre. A KGST-országok energiaszükséglete — a Szovjetuniót nem számítva — az évtized végére mintegy milliárd tonna tüzelőanyag lesz. Ennek körülbelül felét tudják saját maguk megtermelni. Miután gazdaságuk fejlődik, mind több energiára, fűtőanyagra lesz szükségük. Mindennek felmérése arra késztette a KGST-országokat, hogy az „energiakihívással” közösen nézzenek szembe. Ezért született meg a KGST-országok energia-, fűtőanyag-célprogramja á nyolcvanas évekre. A dokumentum elsőrendű feladatnak jelöli meg a belföldi energiakészletek lehető legteljesebb kiaknázását. Ide számítják a gyengébb minőségű szén, vagy olaj nagy teljesítményű gépekkel történő gazdaságos kitermelését. A következő fejezet az atomerőművekkel foglalkozik. A program szerint a következő évtized végéig a gazdasági integrációhoz tartozó országokban összesen 37 millió kilowatt teljesítményű atomerőművet építenek. Nálunk a paksi atomerőmű 440 ezer kilo- wattos első egysége várhatóan az év végén indul; teljesítőképessége — további reaktorral — 1984- re egymillió 760 ezer kilowattra fokozható. A közös atomerőművek közül kiemelésre méltó a Szovjetunió területén építendő két, egyenként négymillió kilo- wattos erőmű. Tőlük a villanyáram felét, a közös beruházásban való részvételük arányában, az európai KGST-országok kapják. A villamos energia továbbítására szolgál az európai KGST-álla- mok egyesített villamosenergiarendszere. Ez lehetővé teszi a gazdaságos energiacserét, zavar esetén a segítségnyújtást, a villa- mosenergia-szállítás növelését. „Ütőere” az a hatalmas 750 kV-os feszültségű hálózat, amely Vi-ny- nyica és Al'bertirsa között már elkészült, s amely kontinensünk valamennyi KGST-országát egybefűzi majd. A KGST-államokban kitermelt kőolajnak mintegy 97 százaléka, a földgáznak hozzávetőleg 85 százaléka származik a Szovjetunióból. A Pravda minapi híre szerint tavaly 604 millió tonna olajat és 460 milliárd köbméter földgázt exportáltak a KGST-országokba. A KGST-országok tehát — Románia kivételével — a Szovjetunióból fedezik olaj- és földgázszükségletük nagyobb részét. A világ új energiahelyzetében, amikor az olaj világpiaci ára folyamatosan kúszik felfelé, újra felfedezték a „fekete gyémántot” a szenet!' A KGST-államok viszonylag bőséges készletekkel rendelkeznek, amelyek a távolabbi jövőre is elégségesnek ígérkeznek. Következésképpen a célprogram előirányozza szilárd tüzelőanyaggal üzemelő új hőerőművek építését is. A tájékozódás kedvéért megemlítjük, 'hogy jelenleg a KGST-országokra jut a világ széntermelésének körülbelül 30 százaléka. A fűtőanyaggal és az energiával való legteljesebb takarékosság és ésszerű gazdálkodás — így lehetne egy mondatba foglalni a következő fő célt. Eléréséhez korszerű berendezésekkel felváltani a jelenlegi, jóval energiaéhesebb felszereléseket. Az ENSZ egyik statisztikai jelentése szerint az elkövetkező másfél évtizedben — megfelelő intézkedésekkel — a fűtőanyag- és energiaigény mintegy 30 százalékkal csökkenthető. A célprogram készen ' áll. Most a testvérországok dolga teljes és következetes megvalósítása. J. Gy. • A KGST ösz- szekapcsolt elektromos hálózatának központi áramelosztója, Prágában éjjel-nappal gondoskodik az áramellátásról. KAMATOZIK A JÓL MEGVÁLASZTOTT TERMÉKSZERKEZET • A fűrészgép korszerűsített típusa, a KFD—-250-es, • Oszlopos fúrógépállványok a végszereidében, melynek sorozatgyártását júliusban kezdik meg. (Straszer András felvételei) Aki sokat markol, keveset fog — tartja a közmondás. Volt idő, amikor ennek helytállóságát a saját tapasztalatán mérhette s mérte le a Dunavecsei Fémipari Vállalat. Azóta azonban inkább kevesebbet markolva törekszik adottságainak kihasználására, a piacon keresett, gazdaságosan értékesíthető termékek gyártására. S hogy milyen eredménnyel? Vágó Miklós, a vállalat főkönyvelője szerint, biztatóval. Második fél év küszöbén a Dunavecsei Fémipari Vállalatnál Ez évi terveit időarányosan elérte, teljesítette a vállalat. Ami például a már lezárt első-öthónapi árbevétellel arányos 11 százalék nyereséget illeti, nem éppen lebecsülendő haszon. Mint ahogyan az sem mellékes körülmény, hogy a megrendelésnek nincs híján a vállalat, egész évi kapacitása le van kötve, sőt... Érdemes azonban visszautalni a fémipari vállalat négy év előtti múltjára. Hányféle termékelőállítás szerepelt a dunavecsei üzem listáján a tervidőszak első évében? — Gondolom, kellően érzékelteti a profiltisztítás révén bekövetkezett változást, ha megemlítem: 1976-ban a vállalat termelésének 70 százalékát a más cégekkel együttműködésben végzett munka tette ki. Most ' épp fordított ez az arány, azaz 30 százalék a kooperáció. Egyébként a gépgyártáson belül, a fémfúró és! fűrészgép gyártására szakosodott az üzem — közli Vágó Miklós. — És a kazán? — Igen, a DUKA, a dunavecsei kazán is. A mai termékszerkezetűnk megválasztásában ez a vállalat által 1976—1977-ben kifejlesztett termék volt a sornyitó. Történetéhez tartozik, hogy akkoriban hiánycikknek számított, gyártására ez adta az ösztönzést. A családi házak fűtésére alkalmas, 2.1 .négyzetméter fűtőfelületű, szén- és olajtüzelésre egyaránt alkalmas kazánnak azóta is jó a piaca. A műszakiak olyan korszerű gyártósort alakítottak ki, amelyről évente 3500 kazán kerül "a megrendelőhöz, de amelynek jóvoltából — a kereskedelem igénye szerint — megkétszerezhető a termelés. A lényeg, hogy bevált a kazánhoz fűzött számításunk. Jelenleg újabb típus, kisebb intézmények fűtésére alkalmas, négy négyzetméter fűtőfelületű kifejlesztése van folyamatban. Gyártása várhatóan a jövő év utolsó negyedében kezdődik meg. Mint azt a főkönyvelőtől a továbbiakban megtudtuk, a megyei tanács dunavecsei vállalata által jól megválasztott termékek gyártásában, a piaci igények szemmel tartásával egyidejűleg, folyamatos a mind korszerűbbre való törekvés. E tekintetben kiváló partnere a vállalatnak a kecskeméti Gépipari és Automatizálási, valamint a dunaújvárosi Műszaki Főiskola. A fűrész- és fémfúrógép-gyár- tást 1977-ben, az akkoriban megszűnt Győr Tnegyei testvérvállalattól vette át a dunavecsei üzem. — Bár a műszakiak azt tartják, két-három év szükséges hozzá, hogy úgymond beálljon az újonnan megkezdett termék gyártása, nálunk 1978-ban, tehát az első évben nyereséges volt az előállítása. Még abban az esztendőben megkezdődött a gépek továbbfejlesztése. A jelenleg szériában, gazdaságosan gyártott FO—20-as fúrógépet például a GAMF fejlesztette ki. A tőkés piacon szerényebb, a KGST-n belül viszont elég szép iránta a kereslet. Az idei BNV után például a csehszlovákiai partner 200 fúrógépet rendelt. E termékünknek egyébként most van folyamatban a gépi elomlóval való kiegészítése, jövőre viszont a mozgatható asztallal történő ellátása jelenti majd a további korszerűsítését. — S vajon az év hátralévő felében készül-e még valamilyen újdonsággal előhozakodni a fémipari vállalat? — Igen. A KF—250-es fűrészgépnek a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola által továbbfejlesztett típusával, a KFD—250-essel. Ennek a gépnek amellett, hogy kisebb motorú, nagyobb a teljesítménye, az előző kettővel szemben, három fokozata van. Mindamellett pedig 500 kilogrammal könnyebb a KF— 250-esnél, tehát mindössze 350 kilogramm súlyú. Júliusban megkezdődik a gyártása — mondja Vágó Miklós. Kisvártatva pedig megjegyzi: — Egy termékünket még nem említettem, s ez a fémtokos garázskapu. Ugyancsak keresett cikk. A fatokos elődjének nem volt keletje, a fémtokos viszont három év óta igen jól bevált termékünk. S hadd szegjük be a Dunavecsei Fémipari Vállalatnál szerzett értesüléseinket a főkönyvelő által mintegy mellesleg említett, de a dolgozókkal, s köztük a szép számú fiatalokkal való törődést jelző mozzanattal. Az elmúlt tíz évben a vállalat 138 dolgozóját, részesítette lakásépítő támogatásban. P. I. Akkumulátor, szárazelem kétszázmillióért KITÜNTETETT DOLGOZÓK A kárpitos bizalmi A VBKM Akkumulátor- és Szárazelem Gyára kunszentmiklósi telephelyén Kánisz János művezető készségesen áll rendelkezésemre. — Az 1980-as első félévre leginkább a brigádok teljesítményének általános növekedése a jellemző. Ezen belül is szembetűnő az az eredmény, amit a veszteségidők csökkentésében sikerült elérnünk. Egy anyagmozgatót áthelyeztünk a termelésbe, az eredmény: nőtt a teljesítmény. Tavaly az első negyedévben jelentős munkakiesést okozott, hogy a fűtési rendszer gyakorta elromlott, 1979 első három hónapjában több, mint 11 százalék volt az idő- veszteség. Az idén ugyanez 5,3 százalékra csökkent, a fűtés megjavult. A művezető igazságát tények bizonyítják. Az akkumulátorgyártó műhely Dobó Istvánról elnevezett munkaibrigádja 108,5 százalékos teljesítményt ért el az első negyedévben. De száz százalék fölött teljesített a másik, az Alkotmány brigád is. A iműhely az év első három hónapjában 830 normaórát takarított meg. □ □ □ A Kánisz János vezette műhelyben savas gépkocsiindító akkumulátorokat gyártanak, típustól függően napi 150—300 darabot. Egy másik épületben ugyanakkor százezerszám készülnek a közkedvelt másfél voltos ceruza- és „bé- bi”-elemek. Jóború Mátyás csoportvezetőt a címkézőben érem utol. Gondterhelten hajol néhány tmk-lakatos- sal az automata gép fölé, amely a Budapesten gyártott R—6-os ceruzaelemeket címkézi. — A kompresszor — int a szomszédos helyiség felé a csoportvezető —, az az oka. — Amikor a leégsűrítőgép bekapcsol, finoman megremeg alattunk a padozat. Ez — és a hálózaton fellépő áramlókéi — elegendő az érzékeny fotocellás berendezésnek. Máris jöhetnek a tmk-sok.., □ □ □ A szárazelemműhely fő terméke azonban nem a ceruzaelem, hanem az R—14-es, közismert nevén „bébi”-elem. A magnók és tranzisztoros rádiók e nélkülözhetetlen kellékéből 2 millió darabot gyártanak az első félévben. — Legalábbis szeretnénk — jegyzi ,meg Jóború Mátyás. — Az első negyedévben némileg lemaradtunk: a tervezett egymillió helyett csupán 900 ezer darabot sikerült előállítanunk. A lemaradás oka a munkaerőhiány. Jelenleg nyolc asszony hiányzik a műhelyből. Ezen a teljesítményen azonban javított a március 22-i kommunista műszak, amikor mindössze 7 óra alatt 12 ezer 800 darab R— 14-es került le a szalagról. Eny- nyit készítettek a keresett termékből aznap a József Attila és a Béke (mindkettő bronzérmes) szocialista brigádok tagjai. A gyártósoron a műveletek jó részét kézzel, automatizálás nélkül végzik. Bizony elkelne itt is egy olyan okos, fotocellás masina, mint amilyet a címkézőben láttunk. □ □ □ — Brigádjaink konkrét vállalásokat tettek — mondja Bánfalvi Béla telepvezető. — A versenyhez csatlakozott az akkuszerelde brigádjaival együtt a szárazelemműhely két női kollektíválja és a vegyes karbantartó műhely szocialista brigádja is. A cél a műszaki normák 102 százalékos teljesítése, kiváló minőség, takarékosság, a veszteségidők csökkentése. — Mennyi az éves tervfeladat, és mik a féléves kilátások? — 1980-ban mintegy 200 millió forint értékű készárut állítottunk elő. Termékeink háromnegyed része gépkocsiindító akkumulátor. Akkumulátorgyártási tervünket féléves' szinten 3—4 százalékkal túlteljesítjük. Némileg feszítettebbek a feladatok a szárazelem- műhelyben. Csupán júniusban 400 ezer bébielemet rendelt tőlünk a kereskedelem. Viszonyításul: más hónapokban 300 ezer körül termelünk. — Hogyan lehet ennyivel többet készíteni? — Megtettük a megfelelő intézkedéseket. A nyári hónapokban szünidős közép- és főiskolás diákokat foglalkoztatunk, kizárólag termelő munkában. Ezek a fiatalok néhány nap alatt betanulnak és azt követően ezerszám címkézik, dátumbélyegzik, csomagolják a kész elemeket. S mindemellett van még egy lehetőségünk: nyújtott, illetve harmadik műszak bevezetése. Valamennyi erőfeszítésnek egy a célja: kielégíteni a vásárlók igényeit. Sitkéi Béla Nem egyes lövéseket, hanem sorozatokat ad le szegezőpisztolyával. Pedig ennél a csíkos anyagnál gondosabb munkára van szükség, mint egy sima szövet esetében, különben a színes vonalak ferdén futva felborítják a kárpit szimmetriáját. Végigmeó- zom a már kész fotelkarokat és támlákat, de hibát egyet sem találok Molnár Istvánná munkájában. — Tizennyolc év alatt volt időm begyakorolni a mozdulatokat — mondja, amikor dicsérem a gyorsaságát.— Hét és fél garnitúrát kell megcsinálnom egy műszakban, hogy a 120 forintot megkeressem. Persze, ilyenkor délutános műszakban pótlék is jön ehhez. Normában dolgozok, az idő pénz. de azért ha valakinek segíteni kell, segítek. Ha mondjuk egy új dolgozó most tanulja a munkát. Jelenleg is vannak itt körülöttem kislányok, akik az idén lettek szakmunkások, de azért még van mit tanulni nekik. Molnár Istvánné betanított kárpitos de a Vénusz fotelt gyártó részlegben, a munkahelyén már régen nem torpan meg semmiféle feladat előtt. Jó munkásnak ismerik és szorgalmas, serény, becsületes embernek. Szókimondó is, olyan, aki akár az igazgatóval is „összecsap”, hogy a saját vagy társai igazát védje. Ezek a jellemvonások népszerűvé tették társai körében, ezért választották meg' öt évvel ezelőtt szakszervezeti bizalminak. Es az idén ismét, ellenjelölt neve fel sem merült. — Az elmúlt öt évben két tisztsége volt Molnárnénak — mesélte el Váczi László, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti, gyárának szb-titkára. — öt választottuk meg a beteglátogatási albizottság vezetőjének is, és mozgalmi téren a legtöbb elismerést éppen ezért a munkájáért érdemel. Bizalmiként szintén megállta a helyét Molnár Istvánné. Azt mondja, hogy az előző ciklusban kibővített jog- és hatáskörének gyakorlásában partnerként kezeli a művezetője, Érdősi Ferenc, — Hozzám jöttek a munkatársak, ha segélyt akartak kérni, vagy fahulladékot vásárolni, nekem szólt, aki megbetegedett, rosszul érezte magát és szeretett volna hazakéredzkedni — sorol föl néhány esetet, amikor bizalmiként képviselte csoportja tagjainak érdekeit. A Szék- és Kárpitoslpari Vállalat kecskeméti gyárában az idei választások során alaposan megváltozott a szakszervezeti alapszervezet csoportfelosztása. Korábban negyven-negyvenöt tagot tömörített egy-egy bizalmicsoport, most már csak tizenöt—húszat. Ennek örül Molnár Istvánné, mert így könnyebb lesz a bizalmiak munkája. Azt szintén jónak tartja, hogy helyreállt a termelés átszervezése miatt az utóbbi öt évben felborított rend és ismét egy-egy munkaterület dolgozói alkotnak szakszervezeti csoportot. A bizalmi és a csoport együtt dolgozik, így a tisztségviselő minden tekintetben jobban láthatja el az üzemi demokrácia érvényesülése szempontjából oly fontos feladatát. Molnár Istvánnét az építők napja alkalmából Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetéssel örvendeztették meg. Igen, boldog volt, hiszen mint mondja, melyik munkásasszony nem örülne a magas elismerésnek. Váczi László szb- titkár úgy tájékoztatott, hogy a jó szakszervezeti és termelői munka mellett a gyárban eltöltött csaknem két évtized is sokat nyomott a latban, amikor Molnárnét javasolták a kitüntetésre. Mert aki itt évtizedeket ledolgozott teljesítménybérben, az nem kényelemből maradt hű a munkahelyéhez. A gyárban, ahol elég nagy a fluktuáció, a húzóerőt a Molnár Istvánnék, a törzsgárda tagjai alkották és alkotják jelenleg is. A. T. S. r f 1 é
