Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. Júluis <5. HOL TARTANAK AZ EXPORTNÖVELŐ BERUHÁZÁSOK? bajalgyára Korszerűsödik a munkaszervezés Az ármechanizmus működés közben Az V. ötéves tervtörvény külkereskedelemről szóló paragrafusa leszögezi: „A külkereskedelmi áruforga­lom legalább 45—50 százalékkal növekedjen, úgy, hogy ezen belül a kivitel a behozatalnál gyorsabban bővüljön. Célszerű fejlesztésekkel, kellő exportérde­keltséggel, a termékek korszerűségének fokozásával és minőségének javításával, a hatékonyság növelésé­vel és az exportszerkezet gyorsabb átalakításával el kell érni, hogy a kivitel rendszeresen és erőteljesen bővüljön, gazdaságossága javuljon.” Ismeretes, hogy a tervidőszakban a fentebb emlí­tett célszerű fejlesztések finanszírozására — az ex­portárualapok növelése érdekében — központi hitel­keretet hoztak létre, amelyből a vállalatok pályázat révén részesülhettek. A hitelnyújtást az export meg­határozott mértékű és ütemű bővítéséhez kötötték a pénzügyi szervek. A központi hitelforrásból megyei üzemek is korszerűsödnek. A következő hetekben sorra látogatjuk őket, hol tartanak a beruházással, s annak befejezése után valóban képesek lesznek-e több, gazdaságosan exportálható termék előállítá­sára? 49 Az egyik, korszerűsítésre váró bajai Fékon-üzem. (Szabó Ferenc felvétele) „Csúszik” a kivitelezés A Fékon Ruhaipari Vállalat több egységét készíti föl a ma­gasabb követelmények szerinti termelésre hitel igénybevételével. Köztük a bajai gyárat, ahol Po­gány Béla igazgatótól kaptunk tájékoztatást: — Körülbelül 30 millió forin­tos építési beruházással fejleszt­jük a gyárat. Létrehozunk egy új üzemépületet, egy kazánházat és bővítjük az egyik meglévő csarnokunkat. A fejlesztésről 1977-ben döntött a vállalat, s a befejezés határidejét 1979 végére tervezték. Jelenleg úgy állunk, hogy a kivitelező Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat június végén műszakilag átadta az első két létesítményt, s most azokban a hiánypótlást, illetve a techno­lógiai villanyszerelést végzik. A régi üzemhez tervezett bővítményt csak az év végére tudják elkészí­teni, de az egy kevésbé jelentős része a fejlesztésnek. A két fon­tosabb létesítményt augusztus 18- án helyezzük üzembe. — Mi volt a beruházás célja? — Még kellett teremtenünk a korszerű munkaszervezés területi feltételeit Mint láthatta, a mun­katermeink túlzsúfoltak, s olykor még a folyosót is raktárnak kell használnunk. Ezenkívül olyan szociális körülményeket akar­tunk, amelyek egy mai gyárhoz méltóak. — Az építkezés elhúzódását mi idézte elő? — A vállalat már a tervidőszak elején szerette volna fejleszteni a bajai gyárat, s ehhez terv is ké­szült. Azonban kiderült, hogy saját erőből erre nem lesz mó­dunk. Ezután jött a lehetőség, az exportbővítő hitel formájában. Viszont új tervet kellett kidolgoz­ni, s ez is bizonyos hátrányt oko­zott. Már megkezdődött a kivite­lezés, amikor át kellett tervezni a fűtési rendszerünket, gázra és olajra. A különféle hatóságokkal való ismételt jóváhagyatás idő- igényessége is hátráltatta a mun­ka menetét. Nagy gondot okozott, hogy a kivitelező a szükséges elő­re gyártott elemeket nem tudta időben beszerezni. — A késedelem mennyivel nö­velte a költségeket? — A beruházást a vállalat ille­tékes osztálya tartja kézben Bu­dapesten, így erre a kérdésre pontos választ nem adhatok. De úgy tudom, hogy az emelkedés nem túl nagy mértékű, mert a jelentősebb költségű munkákat még 1979-ben elvégezték az épí­tők. Mindenesetre a Fékon köt­bérigényt jelentett be a Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Válla­lat terhére. (Az újságíró megjegyzése: a kötbérügyben nem lesz könnyű döntést hozni az illetékes szerv­nek, hiszen a fentiek sejteni en­gedik, hogy a késésben nem csu­pán a kivitelező 'a hibás.) Hazai piacra is jut A vállalati — tőkés — export- növelésiből jelentős feladatot kap a bajai gyár, amely az idénv a terv szerint termékei 12—13 szá­zalékát adja el nyugati megren­delőknek. Pogány Béla igazgató szerint szeretnék ezt a számot 25 százalékra emelni. A beruházás után pedig negyven százaléknál „áll meg” a tőkés export aránya. — Milyenek a kilátások? — Az elképzeléseknek reális alapjuk van. Az amerikai Blue Bell Wrangler céggel tárgyal a vállalat egy tízéves kooperációs szerződés megkötéséről Ennek ér­telmében know-how-t vásáro­lunk tőlük western jellegű ingek készítéséhez. Tőkés partnerünk az ennek alapján gyártandó, s az ő márkajelét viselő termékek egy részét magának köti le. Egy má­sik részt a HUNGAROTEX Kül­kereskedelmi Vállalaton keresz­tül harmadik piacon, a Blue Bell érdekeltségi területén kívül érté­kesítünk. Végül pedig hazai el­adásra is maradna a kooperáció­ban készülő ingekből. Ezek a cikkek ily módon már valóban minden piacon értékesíthető ter­mékek. — A szerződést előkészítették, s valószínűleg rövidesen aláírják. A Wrangler szervező mérnökei már jártak a gyárban, s megálla­pították, hogy a gépparkunk né­mi kiegészítéssel alkalmas a ma­gas minőségi és mennyiségi köve­telmények kielégítésére, és az új munkaszervezés1 1 i bevezetésére, >' amihez segítséget adnak. Felmér­ték azt is, hogy a Pápai Textil­gyár tud-e a márkájuknak meg­felelő alapanyagot előállítani. A beruházás után a gyár 3,5 millió termék előállítására lesz képes évente. A 40 százalékos tő- késexport-értékesítést egyéb, nyu­gati megrendelések vállalásával tervezik elérni. Korszakváltás — Miben áll majd az új mun­kaszervezés lényege? — A munkafogásokat, a mun­kafolyamatokat és kapcsolódáso­kat egyaránt át kell szerveznünk. Nehezíti a dolgunkat, hogy hazai mocfell nincs a változtatásokhoz. Korszakváltás lesz ez gyárunk­ban. — A jelenlegi, egységcsomagos- nak nevezett szervezés helyett csomagos, csoportos rendszerű, kötetlen elrendezésű szervezést valósítunk meg. Az új szisztéma szerint az azonos műveleteket végző gépeket, munkahelyeket külön-külön csoportban, és nem a más rendeltetésűekkel szalag- rendszerben, egymás után helyez­zük el. Ennek számos előnye kö­zül kiemelném, hogy a dolgozók­nak így, egy-egy megmunkálandó csomagot kapva, nem kell egy­másra várni, mindenki a legjobb képessége szerint dolgozhat. Tel­jes kiszolgálás mellett, a felesle­ges mozdulatokat kiiktatva lehet termelni. A változások elfogadta­tását politikai munkával készít­jük elő, s oktatással, átképzés­sel, ké?gü|lünk.,> ii'ovíupem h — Mi lesz az a döntő pont, ahol eldől: érdemes, gazdaságos volt-e a népgazdaság forintjait befektet­ni itt, a Fékon 'bajai gyárában? — Ügy vélem, a gazdaságosság azon múlik majd, hogy a jelen­legi, egy termékre fordított gyár­tási időt csökkenteni tudjuk-e, s képesek leszünk-e a világpiaci árakban elismert előállítási időt megközelíteni. A. Tóth Sándor AZ 1980. ÉVI árrendezés az ár­politika lényeges, minőségi válto­zásait juttatja kifejezésre. Érthe­tő módon változik az árpolitika, az árrendszer tömegekre gyakorolt hatása is. A dolgozókat, mint munkavállalókat a vállalati jöve­delmek határozott differenciálása közvetlenül érinti. (Igen sok he­lyen jelentősen csökken az új ter­melői árral átmenetileg elérhető nyereség.) A lakosságra mint fo­gyasztókra pedig az ármechaniz­mus két új eleme hat leginkább: a szabadáras cikkek körének bő­vülése, illetve az, hogy a hatósá­gi árak sem lesznek egyszer s mindenkorra rögzítettek, hanem általában követik majd a termelői árak változását. Az árrendszer ru­galmasabbá, az ármozgások folya­matossá, a gazdaságban történő változásokat követve gyakorib­bakká válnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az árintézkedések jelentős jövedelemelvonó, -újraelosztó ha­tását. A cserearányromlásból, a kiéleződött világpiaci versenyből származó veszteségek további je­lentős hányadának áthárítása a vállalatokra érthető tiltakozásba, ellenállásba ütközik, s ennek hul­lámai nem csillapodnak le gyor­san. A gazdasági vezetők számot­tevő részét egy ideig még inkább foglalkoztatják a rövid távon ható „ársérelmek”, mint a hosz- szabb távon eredményt hozó meg­oldások. Az új mérce, a nemzetközi szinthez való viszonyítás folyama­tos érvényesülése azoknak a gaz­dasági egységeknek kedvez, ame­lyek leginkább megközelítik, utol­érik és követik a külföldi ver­senytársakat műszaki színvonal­ban, költségekben, beszerzési és eladási árakban. Vagyis az árrend­szer működés közben fejti ki ha­tását, s a hatékonyságtól függően növeli a vállalatok között megle­vő különbségeket a jövedelmező­ségben, a fejlesztési és a részese­dési alapok arányaiban. AZ OJ MÓDSZER bevezetésé­hez olykor illúziók fűződnek. Amit feltételezünk, vagy szeretnénk el­érni, azt némelykor valós hatá­soknak, létező tulajdonságoknak tekintjük. Pedig jól tudjuk: az élet meghaladja az elképzelése­ket és nem {gázolhatja mindenben f a feltételezéseket. Ezért nincs ide-*> ális, minden helyzetben előnyös megoldás. Az új módszer lehet bármilyen következetesen felépí­tett és érvényesített, a gyakorlat kompromisszumokat követel. MIT HOZ A JÖVÖ? Az 1979— 1980-as árnövekedés egyszeri rendkívüli intézkedéssorozat kö­vetkezménye. Ilyen mértékű emel­kedés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg, s 1981-tól visszatérünk az ármozgások ré­gebbi pályájára, ahol az évi 5 szá­zalékos növekedés a csúcs. Ez a maximum azonban nem tartható mindenáron, csupán lehetőség, amelyet a munka, a hatékonyság ugyancsak tervszerű javulása ala­pozhat meg. Az áralakulást, s ve­le együtt az évi átlagos áremelke­dés ütemét végeredményben a ter­mékek, a szolgáltatások gazdasá­gossága, versenyképessége szabá­lyozza. Ha a hazai munka haté­konysága nem javul kellő mér­tékben, s ez egyebek közt a kül­kereskedelmi cserearányok rom­lásában is kifejeződik, akkor a népgazdaságra nehezedő nyomás óhatatlanul felerősödik, az ár­emelkedés üteme pedig szándéka­ink ellenére felgyorsulhat. Az ármechanizmus tartalmaz bizonyos garanciákat a vállalatok, a szövetkezetek automatikus költ­ségáthárító, áremelő törekvéseivel szemben. De az árrendszer nem csodaszer, nem szabad eltúlozni a szerepét. Hatása döntően függ a gazdaságirányítási rendszer egé­szének működésétől, a gazdálko­dás feltételeitől, a vállalati ma­gatartást, kezdeményező és koc­kázatvállaló készséget alakító gazdasági környezettől. Végezetül hangsúlyozni szüksé­ges, hogy az árrendszer csak a vállalati és a személyi jövedelem­szabályozással szoros összhangban fejtheti ki ösztönző hatását. Aho­gyan az ár az igényes nemzetközi mércéhez, úgy az elosztás — a jövedelemszabályozás, a bérezés — a végzett munka teljesítmé­nyéhez, minőségéhez, korszerűsé­géhez, hatékonyságához igazodva lehet ösztönző és igazságos. Minél hatásosabb az anyagi ösztönzés, annál határozottabb a kollektívák és a dolgozók közötti jövedelmi­kereseti .különbség, annál korsze­rűbb és jobb minőségű áru és szol­gáltatás, annál hatékonyabb mun­ka segíti a piaci, a gazdasági egyensúly javítását, a társadalmi szükségletek mind teljesebb ki­elégítését. AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS fej­lesztése tehát közvetlenül segíti az árpolitikai célok elérését, az árpolitika pedig — az ésszerű, orientáló árarányok révén, a ke­resetek,’ a jövedelmek 'kédVeíőr éTr rf: költési lehetőségével visszahat az?'^h^i ösztönéé&re.9nVéíge?ed-rn ményben az egyenlősdi elleni harc és az árrendszer fejlesztése össze­tartozó feladatok, közös célt szol­gálnak. Segítik a munka haté­konyságának fokozását, az egyen­súly, az áruellátás javítását, hoz­zájárulnak az életszínvonal elért szintjének megszilárdításához, 'a fejlődés megalapozásához. K. J. Laboratóriumban vizsgálják a cukorrépa fejlődését Hazánkban az idén mintegy százezer hektarpn termesztenek cu­korrépát. Ennek egytizedé,t Győr-Sopron megyében, ahol az orszá­gos hírű soprcnhorpácsi répakutató állomás működik. Itt, valamint a tudományos intézettel együttműködő gazdaságokban állították elő túlnyomó részét annak a répavetőmagnak, amelyet az országban a cukorrépa-termesztők felhasználtak. Bács-Kiskun 5 ezer hektárnál nem sokkal több répa-vetésterü- letével ugyan nem a legnagyobb termesztője e fontos élelmiszer nyersanyagának. A cukorrépa évenként betakarított mennyisége, de különösképpen a répa magas cukortartalma alapján, mindig is a feldolgozó üzemek legjobb partnerei voltak a Rács-Kiskun me­gyei gazdaságok. Az Izsáki Állami Gazdaság például évtizedek óta lényegesen több cukornyersanyagot ad át a szolnoki gyárnak, mint amennyit a pezsgőgyártásnál maga is felhasznál. A kisszállási Bács­ka Tsz a megye déli felében műveli évek óta magas színvonalon a cukorrépát. Állattenyésztésében kitűnően hasznosítja a gyártás melléktermékeit, s kiváló minőségű répájáért tisztes árat kap a fel­dolgozó üzemtől. A gyár a sopronhorpácsi kutató állomáshoz ha­sonlóan figyelemmel kíséri a cukorrépa fejlődését. Ezekben a na­pokban a répaföldeken vett mintákat automata berendezés segítsé­gével értékelik. Képünk a sopronhorpácsi laboratóriumban készült. Ehhez hasonló felszerelések találhatók a kisszállási Bácska Tsz-szel szerződéses kapcsolatban levő Mátravidéki Cukorgyárak üzemi laboratóriumá­ban is. HÁZUNK TÁJA Fürtzáródás idején A június végi, július eleji eső­zések hatására a buján zöldellő kis- és nagykertek tulajdonosai nem ülhetnek ölbe tett kézzel az egymás után érő gyümölcsökben és zöldségekben gyönyörködve. A GYÜMÖLCSÖSBEN a cse­resznye- és meggyfákon elvétve találunk pirosló termést. A követ­kező év gyümölcseit védjük, ha a fákat a szüret után „elsősegély­ben" részesítjük. A famászás, és a létratámasztás következménye­ként letört hajtások, ágak ékte­lenkednek a fák alatt. Néha a ránehezedő súly miatt engedtek, s lehasadtak a nagyobb ágak is. A csonkot először fűrésszel vág­juk le úgy, hogy a törzzsel pár­huzamosan legyen a heg. Eles kacor vagy bicska segítségével faragjuk simára a sík felületet, és kerekítsük le a szélét. Majd a fertőzés kapuját mintegy le­zárva, kenjük be Santarral, vagy ha nincs a háznál, akkor vala­milyen fémmentes olajfestékkel. Az őszibarackfajták közül a koraiakat már szedhetjük. Itt az ideje a később érő fajták nyári hajtásválogatásának is. A nö­vényvédelemről se feledkezzünk meg:, rajzik a keleti gyümölcs- moly és várható a kártevő her­nyók kelése és elterjedése. A szamócatöveken képződött in­dákat távolítsuk el, mert gyöke­resedve gyengítik az anyatövet. A regenerálódást segíti, ha sarlóval eltávolítjuk a tő teljes lomboza­tát. Ebben az időszakban a gyü­mölcsfák fokozottan vízigénye­sek. Ezért hetente legalább egy alkalommal öntözzünk bőségesen. Gyomosodni se hagyjuk a fák al­ját. A SZÖLÖSKERTBEN tovább­ra is vágjuk az árnyékoló, hosz- szúra nőtt hajtások végét. Ezen a nyáron — amikor olyan későn vi­rágzott a szőlő — feladat a nap­fény útjának biztosítása a für­tökig. Így a szüret időpontjában talán nem lesz akkora a késés, mint a korai gyümölcsök érése­kor volt. Az elhanyagolt szőlőben, ahol a gyom felverte a fejét, nagy gond a növény megvédése a kár­tevőktől és a gombabetegségektől. Az esős időjárás kedvezett a gyomnövények elterjedésének, ezért érdemes jobban odafigyelni a tőkék aljára. Kiskertekben is használhatunk Gramoxone-t. Száz négyzetméterre fél deciliter­nyit, amit két liter vízzel juttas­sunk ki. MiVel a permetezést, a terelőlemezek felszerelése, az ár­nyékolás, valamint a tartály több­szöri öblítő átmosása nehézkessé teszi, célszerű megragadni a kapa vagy a saraboló nyelét. A ZÖLDSÉGEK között már sok beért. Az őszi borsó vetésére használhatjuk a felszabaduló ágyásokat. Az előkészített talajra a rövid tenyészidejű fajták közül vethetjük a Gloire de Quimper-t, a Debreceni világoszöldet, vagy az Expresszt. Huszonöt centiméteres sortávolságra és 6—7 cm mélyre vessük a magokat Még nem ké­ső vetni a rövid tenyészidejű sár­garépát és petrezselymet. Növényeinket a futó záporok mellett öntözzük: a paradicsomot és paprikát 40 milliméter, az uborkát pedig 30 milliméter víz­zel! A nyári karalábé száraz idő­ben vízhiánytól fásodhat. A DISZKÉRT növényei is igénylik a vizet. Ezért rendszere­sen a kora reggeli vagy az alko­nyati órákban öntözzünk. Elérkezett az ideje a kényes díszcserjék szaporításának is. Ez évi hajtásaikból most készíthe­tünk zöld dugványokat. Ezek üveg alatt, homokban, párás kö­rülmények között, tűző naptól ár­nyékolva meggyökeresednek. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁKAT se hanyagoljuk el. A bogyós gyümölcsök szedése után legfontosabb teendő a liszt­harmat, a kaliforniai pajzstetű és a levélfoltosságok elleni védeke­zés. A kombinált hatású permet- lébe Thivoitot vagy Karathanét, Unitron 40-EC-t és Zinebet te­gyünk. Az üvegszárnyú ribiszke- lepke és a kaliforniai pajzstetű ellen megvédhetjük a bokrokat Rogor L—40, illetve Sinoratox- készítményekkel. Az őszibarackfák védelmekor a július végén élő fajtákat csak az egyhetes várakozási idejű Uni- fosz 50 EC-szerrel permetezhet­jük. A későn érőket Unitron 40 EC-vel vagy Ditrifon 50 WP-vel védhetj ük a rovarkártevők ellen. A lisztharmattal veszélyeztetett kertekben tegyünk a permetlébe Thiovltot, vagy Karathane FN— 57-et. A szőlőben ebben az időszak­ban a fürtzáródáskor a bogyó­kártétel megelőzésére utoljára tudunk növényvédő szert bejut­tatni. A peronoszpóra ellen Di- thane M—45-tel, a szürkerothadás ellen pedig Chinoin-tFundazollal permetezzünk. A lisztharmat el­len pedig Thiovitot vagy Kara­thane FN—57-et keverjünk a per- metléhez. A paradicsom- és burgonyavéáz ellen újból permetezünk Dithane M 45-el, vagy Zinebbel. A para­dicsomnál ajánlatos atkaölő szert is keverni a permetléhez. A növényvédelmi munkáknál tartsuk be az előírt élelmezés- egészségügyi várakozási időt! Cz. P. • A gondosan ápolt kertben szépen díszük a fiatal őszibarackfa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom