Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. Júluis <5.

HOL TARTANAK AZ EXPORTNÖVELŐ BERUHÁZÁSOK?

bajalgyára Korszerűsödik a munkaszervezés

Az ármechanizmus működés közben

Az V. ötéves tervtörvény külkereskedelemről szóló paragrafusa leszögezi: „A külkereskedelmi áruforgalom legalább 45—50 százalékkal növekedjen, úgy, hogy ezen belül a kivitel a behozatalnál gyorsabban bővüljön. Célszerű fejlesztésekkel, kellő exportérdekeltséggel, a termékek korszerűségének fokozásával és minőségének javításával, a hatékonyság növelésével és az exportszerkezet gyorsabb átalakításával el kell érni, hogy a kivitel rendszeresen és erőteljesen bővüljön, gazdaságossága javuljon.”

Ismeretes, hogy a tervidőszakban a fentebb említett célszerű fejlesztések finanszírozására — az exportárualapok növelése érdekében — központi hitelkeretet hoztak létre, amelyből a vállalatok pályázat révén részesülhettek. A hitelnyújtást az export meghatározott mértékű és ütemű bővítéséhez kötötték a pénzügyi szervek. A központi hitelforrásból megyei üzemek is korszerűsödnek. A következő hetekben sorra látogatjuk őket, hol tartanak a beruházással, s annak befejezése után valóban képesek lesznek-e több, gazdaságosan exportálható termék előállítására?

49 Az egyik, korszerűsítésre váró bajai Fékon-üzem. (Szabó Ferenc felvétele)

„Csúszik” a kivitelezés

A Fékon Ruhaipari Vállalat több egységét készíti föl a magasabb követelmények szerinti termelésre hitel igénybevételével. Köztük a bajai gyárat, ahol Pogány Béla igazgatótól kaptunk tájékoztatást:

— Körülbelül 30 millió forintos építési beruházással fejlesztjük a gyárat. Létrehozunk egy új üzemépületet, egy kazánházat és bővítjük az egyik meglévő csarnokunkat. A fejlesztésről 1977-ben döntött a vállalat, s a befejezés határidejét 1979 végére tervezték. Jelenleg úgy állunk, hogy a kivitelező Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat június végén műszakilag átadta az első két létesítményt, s most azokban a hiánypótlást, illetve a technológiai villanyszerelést végzik. A régi üzemhez tervezett bővítményt csak az év végére tudják elkészíteni, de az egy kevésbé jelentős része a fejlesztésnek. A két fontosabb létesítményt augusztus 18- án helyezzük üzembe.

— Mi volt a beruházás célja?

— Még kellett teremtenünk a korszerű munkaszervezés területi feltételeit Mint láthatta, a munkatermeink túlzsúfoltak, s olykor még a folyosót is raktárnak kell használnunk. Ezenkívül olyan szociális körülményeket akartunk, amelyek egy mai gyárhoz méltóak.

— Az építkezés elhúzódását mi idézte elő?

— A vállalat már a tervidőszak elején szerette volna fejleszteni a

bajai gyárat, s ehhez terv is készült. Azonban kiderült, hogy saját erőből erre nem lesz módunk. Ezután jött a lehetőség, az exportbővítő hitel formájában. Viszont új tervet kellett kidolgozni, s ez is bizonyos hátrányt okozott. Már megkezdődött a kivitelezés, amikor át kellett tervezni a fűtési rendszerünket, gázra és olajra. A különféle hatóságokkal való ismételt jóváhagyatás idő- igényessége is hátráltatta a munka menetét. Nagy gondot okozott, hogy a kivitelező a szükséges előre gyártott elemeket nem tudta időben beszerezni.

— A késedelem mennyivel növelte a költségeket?

— A beruházást a vállalat illetékes osztálya tartja kézben Budapesten, így erre a kérdésre pontos választ nem adhatok. De úgy tudom, hogy az emelkedés nem túl nagy mértékű, mert a jelentősebb költségű munkákat még 1979-ben elvégezték az építők. Mindenesetre a Fékon kötbérigényt jelentett be a Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat terhére.

(Az újságíró megjegyzése: a kötbérügyben nem lesz könnyű döntést hozni az illetékes szervnek, hiszen a fentiek sejteni engedik, hogy a késésben nem csupán a kivitelező 'a hibás.)

Hazai piacra is jut

A vállalati — tőkés — export- növelésiből jelentős feladatot kap a bajai gyár, amely az idénv a terv szerint termékei 12—13 százalékát adja el nyugati megrendelőknek. Pogány Béla igazgató szerint szeretnék ezt a számot 25 százalékra emelni. A beruházás után pedig negyven százaléknál „áll meg” a tőkés export aránya.

— Milyenek a kilátások?

— Az elképzeléseknek reális alapjuk van. Az amerikai Blue Bell Wrangler céggel tárgyal a vállalat egy tízéves kooperációs szerződés megkötéséről Ennek értelmében know-how-t vásárolunk tőlük western jellegű ingek készítéséhez. Tőkés partnerünk az ennek alapján gyártandó, s az ő márkajelét viselő termékek egy részét magának köti le. Egy másik részt a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül harmadik piacon, a Blue Bell érdekeltségi területén kívül értékesítünk. Végül pedig hazai eladásra is maradna a kooperációban készülő ingekből. Ezek a cikkek ily módon már valóban minden piacon értékesíthető termékek.

— A szerződést előkészítették,

s valószínűleg rövidesen aláírják. A Wrangler szervező mérnökei már jártak a gyárban, s megállapították, hogy a gépparkunk némi kiegészítéssel alkalmas a magas minőségi és mennyiségi követelmények kielégítésére, és az új munkaszervezés1 1 i bevezetésére, >'

amihez segítséget adnak. Felmérték azt is, hogy a Pápai Textilgyár tud-e a márkájuknak megfelelő alapanyagot előállítani.

A beruházás után a gyár 3,5 millió termék előállítására lesz képes évente. A 40 százalékos tő- késexport-értékesítést egyéb, nyugati megrendelések vállalásával tervezik elérni.

Korszakváltás

— Miben áll majd az új munkaszervezés lényege?

— A munkafogásokat, a munkafolyamatokat és kapcsolódásokat egyaránt át kell szerveznünk. Nehezíti a dolgunkat, hogy hazai mocfell nincs a változtatásokhoz. Korszakváltás lesz ez gyárunkban.

— A jelenlegi, egységcsomagos- nak nevezett szervezés helyett csomagos, csoportos rendszerű, kötetlen elrendezésű szervezést valósítunk meg. Az új szisztéma szerint az azonos műveleteket végző gépeket, munkahelyeket külön-külön csoportban, és nem a más rendeltetésűekkel szalag- rendszerben, egymás után helyezzük el. Ennek számos előnye közül kiemelném, hogy a dolgozóknak így, egy-egy megmunkálandó csomagot kapva, nem kell egymásra várni, mindenki a legjobb képessége szerint dolgozhat. Teljes kiszolgálás mellett, a felesleges mozdulatokat kiiktatva lehet termelni. A változások elfogadtatását politikai munkával készítjük elő, s oktatással, átképzéssel, ké?gü|lünk.,> ii'ovíupem h

— Mi lesz az a döntő pont, ahol eldől: érdemes, gazdaságos volt-e a népgazdaság forintjait befektetni itt, a Fékon 'bajai gyárában?

— Ügy vélem, a gazdaságosság azon múlik majd, hogy a jelenlegi, egy termékre fordított gyártási időt csökkenteni tudjuk-e, s képesek leszünk-e a világpiaci árakban elismert előállítási időt megközelíteni.

A. Tóth Sándor

AZ 1980. ÉVI árrendezés az árpolitika lényeges, minőségi változásait juttatja kifejezésre. Érthető módon változik az árpolitika, az árrendszer tömegekre gyakorolt hatása is. A dolgozókat, mint munkavállalókat a vállalati jövedelmek határozott differenciálása közvetlenül érinti. (Igen sok helyen jelentősen csökken az új termelői árral átmenetileg elérhető nyereség.) A lakosságra mint fogyasztókra pedig az ármechanizmus két új eleme hat leginkább: a szabadáras cikkek körének bővülése, illetve az, hogy a hatósági árak sem lesznek egyszer s mindenkorra rögzítettek, hanem általában követik majd a termelői árak változását. Az árrendszer rugalmasabbá, az ármozgások folyamatossá, a gazdaságban történő változásokat követve gyakoribbakká válnak.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az árintézkedések jelentős jövedelemelvonó, -újraelosztó hatását. A cserearányromlásból, a kiéleződött világpiaci versenyből származó veszteségek további jelentős hányadának áthárítása a vállalatokra érthető tiltakozásba, ellenállásba ütközik, s ennek hullámai nem csillapodnak le gyorsan. A gazdasági vezetők számottevő részét egy ideig még inkább foglalkoztatják a rövid távon ható „ársérelmek”, mint a hosz- szabb távon eredményt hozó megoldások.

Az új mérce, a nemzetközi szinthez való viszonyítás folyamatos érvényesülése azoknak a gazdasági egységeknek kedvez, amelyek leginkább megközelítik, utolérik és követik a külföldi versenytársakat műszaki színvonalban, költségekben, beszerzési és eladási árakban. Vagyis az árrendszer működés közben fejti ki hatását, s a hatékonyságtól függően növeli a vállalatok között meglevő különbségeket a jövedelmezőségben, a fejlesztési és a részesedési alapok arányaiban.

AZ OJ MÓDSZER bevezetéséhez olykor illúziók fűződnek. Amit feltételezünk, vagy szeretnénk elérni, azt némelykor valós hatásoknak, létező tulajdonságoknak tekintjük. Pedig jól tudjuk: az élet meghaladja az elképzeléseket és nem {gázolhatja mindenben f a feltételezéseket. Ezért nincs ide-*> ális, minden helyzetben előnyös megoldás. Az új módszer lehet bármilyen következetesen felépített és érvényesített, a gyakorlat kompromisszumokat követel.

MIT HOZ A JÖVÖ? Az 1979— 1980-as árnövekedés egyszeri rendkívüli intézkedéssorozat következménye. Ilyen mértékű emelkedés a tervek szerint a jövőben

nem ismétlődik meg, s 1981-tól visszatérünk az ármozgások régebbi pályájára, ahol az évi 5 százalékos növekedés a csúcs. Ez a maximum azonban nem tartható mindenáron, csupán lehetőség, amelyet a munka, a hatékonyság ugyancsak tervszerű javulása alapozhat meg. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Ha a hazai munka hatékonysága nem javul kellő mértékben, s ez egyebek közt a külkereskedelmi cserearányok romlásában is kifejeződik, akkor a népgazdaságra nehezedő nyomás óhatatlanul felerősödik, az áremelkedés üteme pedig szándékaink ellenére felgyorsulhat.

Az ármechanizmus tartalmaz bizonyos garanciákat a vállalatok, a szövetkezetek automatikus költségáthárító, áremelő törekvéseivel szemben. De az árrendszer nem csodaszer, nem szabad eltúlozni a szerepét. Hatása döntően függ a gazdaságirányítási rendszer egészének működésétől, a gazdálkodás feltételeitől, a vállalati magatartást, kezdeményező és kockázatvállaló készséget alakító gazdasági környezettől.

Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy az árrendszer csak a vállalati és a személyi jövedelemszabályozással szoros összhangban fejtheti ki ösztönző hatását. Ahogyan az ár az igényes nemzetközi mércéhez, úgy az elosztás — a jövedelemszabályozás, a bérezés — a végzett munka teljesítményéhez, minőségéhez, korszerűségéhez, hatékonyságához igazodva lehet ösztönző és igazságos. Minél hatásosabb az anyagi ösztönzés, annál határozottabb a kollektívák és a dolgozók közötti jövedelmikereseti .különbség, annál korszerűbb és jobb minőségű áru és szolgáltatás, annál hatékonyabb munka segíti a piaci, a gazdasági egyensúly javítását, a társadalmi szükségletek mind teljesebb kielégítését.

AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS fejlesztése tehát közvetlenül segíti az árpolitikai célok elérését, az árpolitika pedig — az ésszerű, orientáló árarányok révén, a keresetek,’ a jövedelmek 'kédVeíőr éTr rf: költési lehetőségével visszahat az?'^h^i ösztönéé&re.9nVéíge?ed-rn ményben az egyenlősdi elleni harc és az árrendszer fejlesztése összetartozó feladatok, közös célt szolgálnak. Segítik a munka hatékonyságának fokozását, az egyensúly, az áruellátás javítását, hozzájárulnak az életszínvonal elért szintjének megszilárdításához, 'a fejlődés megalapozásához.

K. J.

Laboratóriumban vizsgálják a cukorrépa fejlődését

Hazánkban az idén mintegy százezer hektarpn termesztenek cukorrépát. Ennek egytizedé,t Győr-Sopron megyében, ahol az országos hírű soprcnhorpácsi répakutató állomás működik. Itt, valamint a tudományos intézettel együttműködő gazdaságokban állították elő túlnyomó részét annak a répavetőmagnak, amelyet az országban a cukorrépa-termesztők felhasználtak.

Bács-Kiskun 5 ezer hektárnál nem sokkal több répa-vetésterü- letével ugyan nem a legnagyobb termesztője e fontos élelmiszer nyersanyagának. A cukorrépa évenként betakarított mennyisége, de különösképpen a répa magas cukortartalma alapján, mindig is a feldolgozó üzemek legjobb partnerei voltak a Rács-Kiskun megyei gazdaságok. Az Izsáki Állami Gazdaság például évtizedek óta lényegesen több cukornyersanyagot ad át a szolnoki gyárnak, mint amennyit a pezsgőgyártásnál maga is felhasznál. A kisszállási Bácska Tsz a megye déli felében műveli évek óta magas színvonalon a cukorrépát. Állattenyésztésében kitűnően hasznosítja a gyártás melléktermékeit, s kiváló minőségű répájáért tisztes árat kap a feldolgozó üzemtől. A gyár a sopronhorpácsi kutató állomáshoz hasonlóan figyelemmel kíséri a cukorrépa fejlődését. Ezekben a napokban a répaföldeken vett mintákat automata berendezés segítségével értékelik.

Képünk a sopronhorpácsi laboratóriumban készült. Ehhez hasonló felszerelések találhatók a kisszállási Bácska Tsz-szel szerződéses kapcsolatban levő Mátravidéki Cukorgyárak üzemi laboratóriumában is.

HÁZUNK TÁJA

Fürtzáródás idején

A június végi, július eleji esőzések hatására a buján zöldellő kis- és nagykertek tulajdonosai nem ülhetnek ölbe tett kézzel az egymás után érő gyümölcsökben és zöldségekben gyönyörködve.

A GYÜMÖLCSÖSBEN a cseresznye- és meggyfákon elvétve találunk pirosló termést. A következő év gyümölcseit védjük, ha a fákat a szüret után „elsősegélyben" részesítjük. A famászás, és a létratámasztás következményeként letört hajtások, ágak éktelenkednek a fák alatt. Néha a ránehezedő súly miatt engedtek, s lehasadtak a nagyobb ágak is. A csonkot először fűrésszel vágjuk le úgy, hogy a törzzsel párhuzamosan legyen a heg. Eles kacor vagy bicska segítségével faragjuk simára a sík felületet, és kerekítsük le a szélét. Majd a fertőzés kapuját mintegy lezárva, kenjük be Santarral, vagy ha nincs a háznál, akkor valamilyen fémmentes olajfestékkel.

Az őszibarackfajták közül a koraiakat már szedhetjük. Itt az ideje a később érő fajták nyári hajtásválogatásának is. A növényvédelemről se feledkezzünk meg:, rajzik a keleti gyümölcs- moly és várható a kártevő hernyók kelése és elterjedése.

A szamócatöveken képződött indákat távolítsuk el, mert gyökeresedve gyengítik az anyatövet. A regenerálódást segíti, ha sarlóval eltávolítjuk a tő teljes lombozatát.

Ebben az időszakban a gyümölcsfák fokozottan vízigényesek. Ezért hetente legalább egy alkalommal öntözzünk bőségesen. Gyomosodni se hagyjuk a fák alját.

A SZÖLÖSKERTBEN továbbra is vágjuk az árnyékoló, hosz- szúra nőtt hajtások végét. Ezen a nyáron — amikor olyan későn virágzott a szőlő — feladat a napfény útjának biztosítása a fürtökig. Így a szüret időpontjában talán nem lesz akkora a késés, mint a korai gyümölcsök érésekor volt.

Az elhanyagolt szőlőben, ahol a gyom felverte a fejét, nagy gond a növény megvédése a kártevőktől és a gombabetegségektől. Az esős időjárás kedvezett a gyomnövények elterjedésének, ezért érdemes jobban odafigyelni a tőkék aljára. Kiskertekben is használhatunk Gramoxone-t. Száz négyzetméterre fél deciliternyit, amit két liter vízzel juttassunk ki. MiVel a permetezést, a terelőlemezek felszerelése, az árnyékolás, valamint a tartály többszöri öblítő átmosása nehézkessé teszi, célszerű megragadni a kapa vagy a saraboló nyelét.

A ZÖLDSÉGEK között már sok beért. Az őszi borsó vetésére használhatjuk a felszabaduló ágyásokat. Az előkészített talajra a rövid tenyészidejű fajták közül vethetjük a Gloire de Quimper-t, a Debreceni világoszöldet, vagy az Expresszt. Huszonöt centiméteres sortávolságra és 6—7 cm mélyre vessük a magokat Még nem késő vetni a rövid tenyészidejű sárgarépát és petrezselymet.

Növényeinket a futó záporok mellett öntözzük: a paradicsomot és paprikát 40 milliméter, az uborkát pedig 30 milliméter vízzel! A nyári karalábé száraz időben vízhiánytól fásodhat.

A DISZKÉRT növényei is igénylik a vizet. Ezért rendszeresen a kora reggeli vagy az alkonyati órákban öntözzünk.

Elérkezett az ideje a kényes díszcserjék szaporításának is. Ez évi hajtásaikból most készíthetünk zöld dugványokat. Ezek üveg alatt, homokban, párás körülmények között, tűző naptól árnyékolva meggyökeresednek.

A NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁKAT se hanyagoljuk el.

A bogyós gyümölcsök szedése

után legfontosabb teendő a lisztharmat, a kaliforniai pajzstetű és a levélfoltosságok elleni védekezés. A kombinált hatású permet- lébe Thivoitot vagy Karathanét, Unitron 40-EC-t és Zinebet tegyünk. Az üvegszárnyú ribiszke- lepke és a kaliforniai pajzstetű ellen megvédhetjük a bokrokat Rogor L—40, illetve Sinoratox- készítményekkel.

Az őszibarackfák védelmekor a július végén élő fajtákat csak az egyhetes várakozási idejű Uni- fosz 50 EC-szerrel permetezhetjük. A későn érőket Unitron 40 EC-vel vagy Ditrifon 50 WP-vel védhetj ük a rovarkártevők ellen. A lisztharmattal veszélyeztetett kertekben tegyünk a permetlébe Thiovltot, vagy Karathane FN— 57-et.

A szőlőben ebben az időszakban a fürtzáródáskor a bogyókártétel megelőzésére utoljára tudunk növényvédő szert bejuttatni. A peronoszpóra ellen Di- thane M—45-tel, a szürkerothadás ellen pedig Chinoin-tFundazollal permetezzünk. A lisztharmat ellen pedig Thiovitot vagy Karathane FN—57-et keverjünk a per- metléhez.

A paradicsom- és burgonyavéáz ellen újból permetezünk Dithane M 45-el, vagy Zinebbel. A paradicsomnál ajánlatos atkaölő szert is keverni a permetléhez.

A növényvédelmi munkáknál tartsuk be az előírt élelmezés- egészségügyi várakozási időt!

Cz. P.

• A gondosan ápolt kertben szépen díszük a fiatal őszibarackfa.