Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. július 25. „CAMP DAVID CÉLJA EGY ARABELLENES SZÖVETSÉG LÉTREHOZÁSA” Szovjet felszólalás az ENSZ-ülésszakon ' események sorokban MOSZKVA Jimmy Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke választáviratot kül­dött Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Választáv­iratában az amerikai elnök, meg­köszönte a szovjet államfőnek az amerikai függetlenségi nap alkal­mából küldött jókívánságait. LONDON Röviddel szerda éjfél után egy londoni kórházban 54 éves korá­ban elhunyt Peter Sellers világhí­rű angol filmszínész. Sellerst, aki több mint 40 filmszerepet játszott, kedden szállították kórházba szív­rohammal, s csak légzőkészülék­kel tudták életben tartani. 1964 óta ez volt a harmadik szívrohama. NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli ülésszaka szerdán folytat­ta a vitát a közel-keleti helyzet­ről, és a palesztin kérdésről. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője felszóla­lásában emlékeztetett rá: a Szov­jetunió már több ízben leszögez­te, hogy a közel-keleti problémát és a palasztin kérdést csak az összes érintett fél, köztük a PFSZ együttes erőfeszítései révén lehet rendezni. Trojanovszkij rámuta­tott, hogy a közel-keleti válság megoldása elengedhetetlenné te­szi az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területről, így Jeruzsálem keleti részéből, továbbá a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítését, be’éértve az önálló állam létre­hozásának jogát, a térségben le­vő államok biztonsághoz és füg­getlen létéhez való jogának sza­vatolását. A Szovjetunió állandó ENSZ- küldötte hangoztatta, hogy Wa­shington nagy felelősséget vál­lalt magára azzal, hogy olyan ál­lamot támogat, amelynek veze­tői területi terjeszkedésre töre­kednek, s ezt állandó agresszió­val igyekeznek megvalósítani. Trojanovszkij emlékeztetett ar­ra, hogy az arab országok több­sége elutasította a Camp David-i megállapodást. Camp David igazi célja — mondotta — az ameri­kai—izraeli—egyiptomi arabelle­nes hármas szövetség létrehozása. Az Egyesült Államok már régóta arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a világ e gazdasági és stratégiai szempontból oly fontos térségét. Washington a Közel- és Közép-Keletet „létfontosságú ér­dekövezetévé” nyilvánította, tá­maszpontok hálózatát igyekszik a térségben létrehozni, és erőlte­tett ütemben építi ki az interven­ciós célokat szolgáló „gyorshad­testet”. Camp David nem hozott sem békét, sem stabilitást, sem pedig felvirágzást a Közel-Ke­letnek. Oleg Trojanovszkij végezetül hangsúlyozta: a közgyűlés rend­kívüli ülésszakának olyan hatá­rozatokat kell elfogadnia, ame­lyek kifejezésre juttatják a béke­szerető országok támogatását a palesztin nép ügye iránt, síkra- szállnak a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítése mellett, és szigorú intézkedéseket helyeznek kilátásba Izrael ellen, amennyi­ben Tel Aviv továbbra is eluta­sítja a palesztin kérdésre vonat­kozó ENSZ-határozatok végre­hajtását. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Bolíviai Pinochet? TEL AVIV Az izraeli parlament, a Knesszet szerdán első olvasásban 65 szava­zattal 12 ellenében jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amelynek ér­telmében Jeruzsálemet Izrael „örökös és oszthatatlan fővárosá­vá" nyilvánítanák. A szavazás után Menahem' Begin kormányfő kijelentette: „Az ENSZ-tagálla- mok számára egyértelművé kell tenni, hogy Jeruzsálem az elkö­vetkező nemzedékek számára Iz­rael oszthatatlan fővárosa lesz”. ANKARA A sorozatos terrorcselekmények következtében tovább nőtt Török­országban a belpolitikai feszült­ség. Képünkön a fémmunkások szakszervezetének egyik vezetőjét Kemal Türklert szélsőséges mu­zulmán fegyveresek ölték meg PÁRIZS A hivatalos látogatáson Fran­ciaországban tartózkodó Nicolae Ceausescu román államfő csütör­tökön délelőtt a. diadalívnél meg­koszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd rezidenciáján a fran­cia üzleti élet képviselőit fogadta. Ezt követően Ceausescu látogatást tett Jacques Chirac párizsi polgár- mesternél. Délben Raymond Barre miniszterelnök adott ebédet a ro­mán államfő és kíséretének tagjai tiszteletére. Giscard d’Estaing francia elnök és Nicolae Ceauses­cu második találkozójára délután fél ötkor került sor az Elysée-pa- lotában. Folytatták az időszerű nemzetközi kérdések áttekintését. OLYAN EZ a vita, mint ame­lyik hajdan folyt az angyalok ne­méről — mondta a jelen sorok írójának egy bonni politikus Ter­méketlen és elvont. Két nyugati irányzatról van szó. Az egyik ezt mondja: az enyhülés oszthatatlan. A másik így válaszol: nem, oszt­ható! Fülünknek kissé szokatlan, első hallásra nem is világos a probléma. Valójában égetően idő­szerű és eldöntendő kérdés húzó­dik meg mögötte: ha másutt vál­ság robban- ki, romoljon-e az európai helyzet is, vágy maradja­nak meg a múlt enyhüléses évti­zed eredményei. Természetes, hogy az utóbbit választjuk: az enyhülés osztható. Mindig is osztható volt. Sem a múltban nem következett be, s aligha várhatjuk, hogy belátható időn belül eljön az általános béke paradicsomi állapota, amelyben valamennyi földrész minden táján derűs nyugalom honol. Természe­tes — mondom, de akkor miért csapnak össze a vélemények a Nyugaton erről, miért vannak be­folyásos politikusok, akik az el­lenkezőjét vallják? Szépen hang­zik: az enyhülés oszthatatlan! De mire göndolnak? Vegyük szem- ügvreaz amerikai kormány ma­gatartását. Fő érve: Afganisztán. MI IS TÖRTÉNT ott? A Szov­jetunió katonai segítséget nyújtott egy vele szerződéses -viszonyban levő és Európától messze fekvő állam kormányának. Van ennek köze földrészünkhöz? Nincs. De A Bolíviában egy hete lezajlott katonai államcsíny hónapok óta a levegőben lógott: egy olyan or­szágban, ahol 155 év alatt most 1S9. alkalommal távolították . el erőszakos úton a kormányt, az ilyesmi nem számít különösebb újdonságnak. Legalábbis az eh­hez hozzászokott külvilág véleke­dik így a távoli országot sűrűn érő politikai rengésekről. Nem igy azonban a reménytelen nyo­morban élő bolíviai tömegek, a kalandorpolitikusok hatalomvál­tásainak szenvedő alanyai. A háromtagú katonai junta — Garda Mesa tábornokkal, a had­sereg főparancsnokával az élen — nyíltan nadonalista és antikom- munista politikát követ. Erősza­kos beavatkozását már színre lé­pése előtt azzal próbálta indo­kolni, hogy a polgári politikusok „alkalmatlannak bizonyultak” az ország súlyos társadalmi és gazda­sági bajainak orvoslására, és az ezek miatt fenyegető „általános káosz” megakadályozására. Az erőszakos hatalomátvétel valódi oka, hogy a földesúri-tőkés oli­garchiát képviselő katonák elejét akarják . venni i a pár éve jnegin-' dilit demokratizálási folyamatnak, és az ezzel kapcsolatos szociális és gazdasági reformoknak. S bár A népgazdasági terv megvalósí­tásának első félévi tapasztalatait vitatta meg a Szovjetunió Minisz­tertanácsa. Az ülésen megállapí­tották, hogy az év első felében tovább fejlődött a népgazdaság, emelkedett a népjólét. A tervnek megfelelően növekedett az ipari termelés, tovább erősödött a me­zőgazdaság anyagi-műszaki bá- zisä, teljesítették a lakosság anya­gi és kulturális életszínvonala emelésének terveit is. A Minisztertanács ugyanakkor megállapította, hogy egyes ipar­Washingtonban „büntető intézke­déseket” hoztak, Európában is le­hűtötték a légkört — visszavonu­lásra kényszerítendő a Szovjet­uniót Ázsiában. így értik tehát az oszthatatlanságot: ha másutt fe­szültség keletkezik, földrészünk se legyen kivétel. Érthetetlen lenne ez a magatar­tás, ha nem ismernénk azt a po­litikai fordulatot, amely az Egye­sült Államokban a múlt esztendő végén végbement. Így tüstént ki­derül, hogy nem az enyhülés oszt­hatatlan, hanem az amerikai tö­rekvés a világméretű katonai-po­litikai fölény visszaszerzésére. En­nek az irányzatnak a hívei min­den alkalommal félreverik a ha­rangot, ha látják, hogy nő a szo­cialista közösség befolyása. Volta­képpen a szocializmus határainak kiterjesztését, a társadalmi hala­dást akarják megállítani. Afga­nisztán esetében (ezzel robbant ki látványosan az oszthatóság — oszthatatlanság vita) az ameri­kaiak Európával szeretnék zsarol­nia Szovjetuniót: „Ha nem vo­nulsz ki onnan és nem engeded át a hatalmat más (értsd: nyugatba­rát) kormányzatnak, elveszíted azt, amit az enyhülés során Európá­ban nyertél”. Tudják, a szocialista országoknak drága, amit a múlt tíz esztendőben földrészünkön si­került elérni. ÁM NEMCSAK nekünk értéke­sek a múlt tíz esztendő enyhülési eredményei, a nyugat-európaiak nagy többségének, tekintélyes kor­elvzöleg a tábornokok kötelezett­séget vállaltak a demokratikus játékszabályok betartására, és a nép akaratának tiszteletben tar­tására, a június 29-én megtartott választások eredménye pálfordu- lásra késztette. éket. Ezeken ugyanis nem saját jelöltjük futott be. hanem Silez Zuazo, a mér­sékelt •baloldal képviselője. A most hatalomra jutott junta a chileihez hasonló brutális esz­közökkel — egyebek között a sta­dionok koncentrációs táborokká való átalakításával- — igyekszik letörni az ellenállást. Helyzete mégis bizonytalan: a széles népi támogatást élvező szakszerveze­tek általános sztrájkja megbéní­totta az ország életét. A főváros. La Paz munkásnegyedeiben még ropognak a fegyverek, .s ellenáll­nak az ónvidék bányászai, vala­mint a szegény parasztok is. A Bolíviát magában foglaló Andok Paktum elítélte a puccsot, sőt Washington is kínos helyzetbe ke­rült: szívesebben vette volna egy polgári kormány megalakulását. Latin-Amerika országainak több­sége határozottan ellenzi egy újabb: i Pinochet • friegjelen'ésév a kontinens politikai porondján.­P. V. vállalatok, egyesülések, ágazatok nem teljesítik termelési és érté­kesítési tervüket, nem hajtják végre megfelelően a munka ter­melékenységének növelésével, az önköltség csökkentésével kapcso­latos feladataikat. Nem teljesí­tette például tervét a vaskohá­szat, a fakitermelés, a papírgyár­tás, a cementgyártás és néhány más ágazat, nem volt kielégítő a vasúti szállítás munkája sem. A Minisztertanács határozatban kötelezte^ a minisztériumokat, főhatóságokat, a köztársaságok mányférfiaknak is. Vallják, nem szabad távoli tüzek martalékául dobni az európai értékeket. Ezért utazott a francia elnök és a nyu­gatnémet kancellár a szovjet ve­zetőkhöz, ezért szállnak szembe Nyugat-Európában nagy erők ez­zel a bizonyos oszthatatlansági el­mélettel. Nincsenek mindenben egy véleményen velünk, de az amerikaiakkal sem. A francia el­nök vagy a nyugatnémet kancel­lár nem a kommunizmus híve, de elveti az amerikai kormány mód­szereit, az effajta oszthatatlansá­got. Az enyhülés osztható — mondjuk és hirdetik velünk együtt sokan mások, ^ajon azt jelenti ez, hogy közömbösek lennénk más földré­szek gondjai iránt? Abban a tév­hitben élnénk, hogy elszigetelhet­jük magunkat, nyugodtan dolgoz­hatunk, míg másutt bozóttüzek égnek, viharok dúlnak, éhség pusztít, háború folyik? Nem hisz- szük. Az enyhülésnek — igaz — oszthatónak kell lennie, különben egy válság, bárhol törjön is ki, át­terjedhet az egész világra. De az enyhülési szándék legyen valóban oszthatatlan. Pillanatnyilag még nem tudjuk meagkadályozni, hogy a világnak hol az egyik, hol a má­sik pontján válság törjön ki, vagy húzódjék hosszú éveken át — de nem nyugszunk bele. Éppen ezért kell megőrizni az enyhülés Euró­páját, hogy ennek példáján okul­va, innen kiindulva, ezt bázisként használva segíthessünk más föld­részeken, más népek konfliktusai­nak rendezésében. Tatár Imre IRÁN Kivégezték a légierő húsz tisztjét TEHERÁN Csütörtök reggel Teheránban ki­végezték a légierő húsz tisztjét, akiket a nemrégiben leleplezett összeesküvésben való részvétel miatt ítéltek halálra. A vasárnap főbelőtt öt tiszttel együtt így 25-re emelkedett az államellenes szer­vezkedés'vádjával kivégzettek szá­ma. Több mint háromszáz embert tartóztattak le eddig a hadsereg magas rangú vezetői által szőtt összeesküvés felfedése után. A szervezkedés központja Baniszadr elnök szerint a nyugat-iráni Ha- madan légitámaszpont volt. Kivégeztek csütörtökön egy „szélsőbaloldali politikust” is, akit az iszlám bíróság „politikai gyil­kosság” miatt sújtott halálbünte­téssel. Hatra emelkedett a szerdán Te­heránban elkövetett pokolgépes merényletek halálos áldozatainak száma. Egy ismeretlen telefonáló szerdán este felhívta az Ettela, At című teheráni napilap szerkesztő­ségét és közölte, hogy a robbantá­sokat a Forghan nevű szélsőséges terrorszervezet tagjai követték el. $.z irárű forradalom kezdete óta a szervezet már . több magas rangú politikus ellen hajtott végre' me­rényletet. minisztertanácsait arra, hogy te­gyék meg a szükséges intézkedé­seket a hibák, kiküszöbölésére, biztosítsák az éves terv, és ezzel az ötéves tervidőszak előirányza­tainak teljesítését, a következő ötéves tervidőszak jó előkészíté­sét. A mezőgazdaságban meg kell tenni az intézkedéseket a beta­karítás gyors és veszteség nélküli lebonyolítására az időjárási kö­rülmények között lerövidült be­takarítási szakaszban. A szenátus elé kerül a ,, Billy gate’’-ügy WASHINGTON A Billy Carter — az amerikai elnök fivérei — gyanús olajügyle­tei körüli botrányos sajtóvissz­hang megtörte a kínos csendet, és szóra bírta az eddig hallgatásba burkolózó hivatalos Washingtont. Az éppen újabb kampányúton já­ró elnök nevében kedden kiadott körmönfont nyilatkozat nem cá­folja a fivér törvénybe ütköző üzelmeit. Ezzel tehát Jimmy Carter — hívja fel a figyelmet a TASZSZ washingtoni jelentése — hallga­tólagosan beismerte, hogy fivére a múltban tett ilyen és ehhez ha­sonló lépéseket. Az elnökkel egy- időben megszólalt a Fehér Ház is. Mint ismeretes, az elnök fivére állítólag kapcsolatokra tett szert líbiai kormánykörökben, és 220 ezer dollárt vett fel onnan, to­vábbá milliós jutalék fejében ne­vét adta egy amerikai cégnek, azt ígérve, hogy összeköttetései latbavetésével közbenjár a líbiai olajszállítások érdekében. A kétes olajüzelrnekbe bonyo­lódott Billy Carter ügyében az Egyesült Államokban mind széle­sebb körök — mindenekelőtt a Köztársasági Párt kongresszusi tagjai — követelik á machn’“'ció körülményeinek alapos kivizsgá­lását, sőt, már konkrét döntés is született arról, hogy a hírhedt Watergate-féle demokrata párti lehallgatási botrány mintájára „Billygate-nek” elkeresztelt ügyet a szenátus jogügyi bizottsága elé terjesztik. VITA AZ ENYHÜLÉSRŐL Osztható vagy oszthatatlan A tervteljesítésről tárgyalt a szovjet minisztertanács AZ OLIMPIÁRÓL JELENTJÜK: Három magyar ezüst Huszonhárom év óta először rendeztek olimpiai döntőt női egyéni tőrvívásban szov­jet versenyző nélkül — tegnap ez is megtör­tént, sőt Maros Magda is a legjobb hat között küzdött. Kihasználta viszont a hazai pálya jelentette előnyt a szovjet öttusa-válogatott, s több mint kétszáz pontos előnnyel nyerte a versenyt — a mieinknek egyéniben és csa­patban is a várva-várt ezüstöt szerezték meg. Továbbra sem megy öklözőinknek, ezúttal a kecskeméti Gönczi mondott búcsút a szárító­nak. Ambrus Mariann négypárevezosben nem jutott döntőbe, mert verseny közben rosszul lett, s Odornak sem sikerült fináléba kerülnie. Jól szerepelt viszont férfi vegyesváltónk, 400 méter gáton Szalai új or­szágos csúcsot futott. Vízipólósáink kikaptak, nehéz meccset vívtak férfi kézilabdázóink, s nem talál magára női kosár­csapatunk. Ma ismét izgulhatunk magyar versenyzőért: Ma­gyar, Donáth és Kovács egyaránt ott van a szerenkénti dön­tőben, s Magyarnak igen szép esélyei vannak... ÖTTUSA A hazai pálya előnye Minden jó, ha a vége jó... Ez illik legjobban a tegnap befejező­dött öttusaversen yere. Tegnap még azt számolgattuk, sikerül-e megnyerni az ezüstöt, vagy talán a harmadik hellyel kell megelé­gednünk ... Nos, a futópályán, ahol árnyékban is több. mint 30 fokot mértek, nagy fegyvertényt hajtott végre válogatottunk, tél­iesítetté a kitűzött célt: olimpiai ezüstérmes lett! Először és első­ként Horváth futott. Fájó bal láb­bal 14:27-et tudott, ami 1039--pon­tot ért. Szombathelyi 13:27, Ma- racskó 13:18 — összesen 15 912 pont. Mind Lednyev, mint Szta- rosztyin ragyogó időt futott, Li- pejev is hasonlóképpen, így vé­gig izgalmas küzdelemben a Szov­jetunió aranyérmes lett. Szombat- helyi 5502 pontjával egészen Szta- rosztyin futása végéig akár aranyesélyes is volt, ám a szov­jet öttusázó remek futása az el­sőséget jelentette. . , Eredményeik: Összetett csapat- verseny 1. Szovjetunió 16 126, 2. Magyarország 15 912, 3. Svédor­szág 15 845 pont. összetett egyéni: 1. Sztarosztyin 5568, 2.’ Szombat- helyi 5502, 3. Lednyev, 5382, Ma- racskó 5297 ponttal az 5., Hor­váth 5131 ponttá^ a 13. helyen végzett. öttusázóink teljesítették, amit vállaltaik. TORNA Szovjet siker A férfi egyéni összetett ver»- senyeket csütörtökön rendezték meg. A montreali olimpia bajnoka Adrianov nagy vetélytársa Gyi- tyatyin volt. Sőt, nemcsak vetély­társa, legyőzője is ... Minimális különbséggel 1. Gyityatyin 118.65, 2. Adrianov 118.225, 3. Delcsev (Bugária) #18 ponttal. Magyar a 9., Kovács Péter a 11., Donáth Fe­renc a 12. helyen végzett. A sze­renkénti döntő, ahol mindhárom magyar érdekelt, ma lesz. VÍZILABDA Négy felvonásos dráma á vízben Előrehozott döntőnek harangoz­tuk be tegnapi írásunkban a Ma­gyarország—Szovjetunió vízilabda- mérkőzést. A találkozó igazolta a várakozást. Csapatunk jelenlegi legjobh összeállításban szállt vízbe. Mol­nár, Sudár, Szívós, Faragó, Hor­kai, Csapó, Gerendás, vette fel a küzdelmet a szovjetek hetesé­vel. Az első negyed rögtön négy gólt is hozott. Szívós kiállítása után az emberelőnyt Kabanov ki­használta, majd Gerendás — ak- oióiból! — egyenlített. Ezután mi kerültünk létszámfölénybe, és egy rossz lövés után ismét Geren­dás talált a kapuba. Ekkor vezet­tünk a mérkőzésen először és, mint később kiderült, utoljára is. Még Csapó hibázott gólhelyzetben, majd Sagajev egyenlített. A második negyed főszereplője szintén Sagajev volt. Ö hozta el a labdát ráúszásnál, ő szerzett ve­zetést a szovjeteknek, majd őt állították ki. Aztán Gerendás négy­méteresből 3:3-ra alakította' az eredményt és néhány másodperc múlva megcsodálhattuk Molnár kivételes klasszisát. A harmadik negyed első em­berelőnyét Kotenko három másod­perc alatt kihasználta, és 4:3-ra a szovjet csapat vezetett. Faragó — ugyancsak előnyből — a ka­pust becsapva a hosszú sarokba lőtt és egyenlített. Üjabb lét­számfölényünket nem tudtuk gólra váltani. Nem így az ellen­fél, Akimov ugyanis az ötödik szovjet gólt lőtte. Idegtépő volt az utolsó öt perc. Szívóst cserével végleg kiállítot­ták, a szovjetek idegességükben kiejtették a labdát a pályáról. Akimovot is kitessékelték a me­dencéből, s a labdát könnyelmű­en ellőttük. Kabanov tízméteres előnnyel a kapunk előtt, csavart lövését Molnár fantasztikusan há­rította. Sudár ellen- négyméterést ítéltek, a büntetőt Molnár kifogta. Mi dobhattunk négyméterest, de nem használtuk ki az egyenlítési alkalmat: Faragó -szinte szétfor­gácsolta a kapufát. Az újabb em­berhátrányt megúsztok egy kapufával. Kabanov ismét egye­dül tört a kapunkra, de Molnár most is védett. Már csak 52 má­sodperc volt hátra, amikdr Saga- jevet állították ki. Az ember­előnyt nem tudtunk értékesíteni, 26 másodperccel a találkozó le­fújása előtt Faragó a kapufa tö­véhez lőtte a labdát. A szovjet vá­logatott végül hihetetlenül nagy csatában 5:4-re győzött. Ezzel a szovjeteknek a hatos döntőben két potjuk van, nekünk 0, de még négy mérkőzést minden csapatnak játszania kell. SPORTLÖVÉSZET A magyarok a középmezőnyben Lebonyolították csütörtökön a gyorstüzelő pisztolyverseny első részét, amelyben a 39 főnyi me­zőnynek 30 lövést kellett leadnia — tízet—tízet, 8, 6, és 4 másod­perc alatt. A magyar színeket a volt öttusázó, Plank Gábor," va­lamint Orbán László képviseli az erős nemzetközi mezőnyben. Mindketten közepesen lőttek, Plank 295 körrel holtversenyben áz' olasz Mantellivér, 1 a lehgyéí Zaperzkivel, és a finn Heikkinen- nel a 12—14. helyen áll, Orbán pedig 294 körrel — ugyancsak holtversenyben a bolgár Sztoj- menovval, a spanyol Seguival — a 18—20. A második 30 lövésre pénteken kerül sor. Csütörtökön délutánra befejez­ték első napi versenyüket a skeet- lövők. (Az utolsó 25-ös rotteban már jobban ment a két magyar­nak, Gosztola Tibornak és Tala- bos Istvánnak, így holtversenyben a 4—18. helyen várják a pénteki folytatást. VITORLÁZÁS Jó széllel második helyre Tallinnban, az olimpiai vitor­lásversenyek színhelyén csütörtö­kön kedvezőek voltak a szélviszo­nyok, így mind a hat hajóosztály­ban sor került futamokra — négy­ben — a szerdán elmaradt harma­dikra, a másik kettőben pedig a negyedikre. Különösen jól vitor­láztak a magyarok; a repülő hol­landiban a Detre testvérek a 3. helyen végeztek, és összetettben a 2. helyen állnak, finn dingiben pe­dig Ruják István 5. lett. LAPZÁRTA Atlétika: A női ötpróba olimpiai bajnoka új világrekorddal a szov­jet Kacsenkó (5083 p.), Papp Mar­git a 6. A 20 km gyaloglás baj­noka új olimpiai csúccsal (1:23.05) az olasz Domilano. Hármasugrás­ban Bakosi Béla 16,45 m-t ugrott, ez talán elég a döntőhöz. A 800 m férfi síkfutásban Paróczai tovább­jutott. Vívás: férfi kardözóink mindhárman az egyenes kiesésű 16-os táblára jutottak, Nébald sé­rülten is. A női tőr egyéniben Tor- dasi Ildikó nem jutott döntőbe, Maros Magda viszont igen. Nagy küzdelemben a második helyen végzett, Magyarország 3. csütörtö­ki ezüstérmét szerezve meg. Vízi­labda: Spanyolország—Hollandia 6:5, Jugoszlávia—Kuba 7:7. Ez a szovjeteknek kedvező. Birkózás: 57 kg-ban 1. Samil Szeri kov (Szovjet­unió). 82 kg-ban : 1. Korban (Szov­jetunió). 68 kg-ban: 1 Rusu (Ro­mánia), -f-100 kg-ban Kolcsinsz- kij (Szovjetunió). A kötöttfogású versenyekben hazánk második 32 olimpiai ponttal. Oszás: 400 m fér­fi gyors: 1. Szkalnyikov 3:51.31, 2. és 3. helyen is szovjetek. 100 m női pillangó: 1. Metschuck 1:00.42, 2— 3. helyen NDK. 200 m női gyors: 1. Barbara Krause 1:58.33, 2—3. helyen NDK. 4x100 m férfi vegyes­váltó: 1. Ausztrália 3:45.70, 6. Ma­gyarország 3:50.29. Üj magyar re­kord. Kézilabda: Magyarország— Spanyolország 20:17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom