Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
\ % PETŐFI NÉPE • 1980. július 17. TUDOMÁNY-TECHNIKA Alumínium nélkül nincs repülés A múlt század ötvenes esztendeiben még csak évi néhány száz kilogramm volt a világ alumíniumtermelése. Napjainkban több mint 10 millió tonnát állítanak elő évenként ebből az ezüstszínű, könnyű fémből. Ügy néz ki, hogy a jövője is biztosítva van, hiszen a Föld kérgében kétszer annyi alumínium található, mint vas. Az alumínium néhány iparágban pótolhatatlan szerepet tölt be. Így például bizonyos, hogy az alumínium nélkül — mai fejlettségi szintjén — nem létezhetne a repülőgépipar. Pedig a repülőgépiparban csupán fél évszázada használják e könnyű fémet. Eleinte csak a faalkatrészek merevítésére találták alkalmasnak. Nagy felitűnést keltett 50 évvel ezelőtt az első teljesen alu- mÜniumiból készült repülőgép, a „Bremen”; ezzel hajtották végre az első Berlin és New York közötti repülést. A repülőgépek mai nagyságrendjénél természetesen már csak teljesen fémből készült konstrukciók jöhetnek számításba. A szállítandó hasznos súly és az energiaszükséglet kedvező arányát a könnyű alumínium nélkül nem lehetne elérni. Az alumínium ugyanis az acélnál háromszor könnyebb, ugyanakkor egyes alumíniumötvözetek szilárdsági értékei megközelítik az* acélét (a repülőgépipar egyébként éppen e különleges ötvözeteket igényli). Az alumínium mind szélesebb körű alkalmazása ellen csupán egyetlen szempont szól: a fém- előállításának igen nagy energiaigénye, ami napjainkban kilogrammonként 15 kilowattóra körül van (két évtizeddel ezelőtt még több mint 20 kWh voltj. Tulajdonképpen ez akadályozza az alumíniuménál is kisebb fajsúlyú titán elterjedését is, annak előállításához ugyanis az alumíniumgyártás fajlagos energia-felhasználásának a többszöröse szükséges, így egyelőre csak az űrtechnika tarthat rá igényt. 0 Képünkön: egy szovjet repülőgépgyár szerelőcsarnoka, ahol egyszerre hat alumínium testet állítanak össze. A számítógépek programozása Az elektronikus számítógépek működésének alapja a program. A belső tárolású program alkalmazása hozta ugyanis a döntő különbséget az elektronikus és az egyéb számítógépek között. így vált lehetővé a gépek gyors műveletvégzési képességének a kihasználása, mivel a memóriában tárolt program előre meghatározza az elvégzendő műveletek sorrendjét, tehát az egyes alapműveletek elvégzése után a gép emberi beavatkozás nélkül képes áttérni a következő művelet elvégzésére, egészen a feladat befejezéséig. A program ehhez meghatározza az alapműveleteknek olyan sorrendjét, hogy végrehajtásukkal létrejöjjön a kitűzött matematikai probléma megoldása. Az elektronikus számítógépek számára készült minden program utasítások sorozatából áll. Egy- egy utasítás tartalmazza az elvégzendő műveletet — megfelelő alakban kódolva — és az illető műveletben szereplő számokat, illetve azok címét is. A műveleteket közönséges; számokkal kódolják, azokon , ugyanis, aritmetikai műveletek végezhetők,- mint a csak számértékként használatos mennyiségeken, ezáltal válik képessé a program — előre meghatározott módon önmaga megváltoztatására. Ez a kulcsa a számítógépek sokoldalú felhasználásának az utasítások címezhetőségé- vel együtt, és végeredményben ennek köszönhetik széles körű elterjedésüket és jelentőségüket. Az újabban készülő elektronikus számítógépek számára már a gyártó cég elkészíti a gépi kód- és rendszerint az angol programnyelv közötti fordítóprogramot, úgy hogy a felhasználónak elég ismernie az abbeni programozást. Az Algol, FORTRAN stb. programozási rendszerek kidolgozására azért volt szükség, mivel egyrészt a matematika túlságosan sok jelölést használ, másrészt az algoritmusok leírásának eddigi matematikai módszerei nem elég precízek és egyértelműek az elektronikus számítógépek számára. 0 A prágai Számítástechnikai Intézet munkatársai mikroprogramot dolgoznak egy új típusú számítógéphez. Lézerek a sebészetben A Szovjetunióban megkezdték a lézerszikék sorozatgyártását. Az új fajta eljárásnak számos előnye van. Minimálisra csökkenti például a vénveszteséget, és csökken a beavatkozás ideje is. Ráadásul, a lézerszikék fertőtlenítő hatással is rendelkeznek. A szakemberek szerint a műszer elsősorban vese-, itüdő- és májműtéteknél lesz hasznos, vagyis olyan szerveken végzett beavatkozásoknál, amelyek gazdag kapilláris (hajszálér) hálózattal rendelkeznek. A lézerszikét jól hasznosíthatják majd az onkológusok és a plasztikai sebészek is. A Szovjetunióban már eddig is alkalmazták a lézersugarakat műtéti célokra. Rendkívül kedvezőek például a tapasztalaitok á szemgolyón végzett beavatkozásoknál. Ezt az eljárást már számos országban szabadalmazták, többek közt az Egyesült Államokban, Svájciban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, az NSZK- ban, Kanadában és Ausztráliában. Együttműködés a No-fines technológia hatékonyabb alkalmazására Az angol No-fines szóösszetétel egy korszerű építési technológia elnevezése, s az alkalmazott speciális, . meghatározott szemcsenagyságú kőzúzalékból és cementpépből kevert beton minőségére utal. Bács-Kiskun megyében a . Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet, valamint a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet „önt” ezzel az eljárással lakóházakat, mint az angol licencet néhány évvel ezelőtt megvásárolt társulás tagjai. Most arról értesültünk, hogy a két megyei szövetkezet és a technológiát szintén alkalmazó délmagyarországi építőipari szövetkezetek együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek a fő célja az építési mód hatékonyabb alkalmazása, népszerűsítése és továbbfejlesztése. Az együttműködést az OKISZ ipari és építőipari főosztálya kezdeményezte. A Bács- Kiskun, Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei szövetkezetek — s a velük szoros kapcsolatban álló Szegedi Tervező Szövetkezet — kötelezték magukat, hogy a No- fines technológiával. való lakás- építésiben, s azon túl is átfogó kapcsolatok létesítésére törekednek egymással. Közreműködnek, hogy az új építményfajták — korszerű családi házak, garzonházak, közösségi épületek — minél többféle változatban készülhessenek. A megállapodás kiterjed a No- fines technológia gépeinek és egyéb eszközeinek hatékonyabb, teljesebb kihasználására, gépkarbantartó bázisszenvezet létrehozására. Az aláíró szövetkezetek a hatékonyabb anyaggazdálkodás érdekében egyeztetik igényeiket, megrendeléseiket. Az „épületválaszték” bővítése és a zsalupark gazdaságos kihasználása érdekében a szövetkezetek vállalják, hogy ezeket az eszközeiket egymásnak kölcsön adják. Mindezekre — és az itt fel nem soroltakra — a népgazdasági, a területi és természetesen a saját szövetkezeti érdekek figyelembevételével kötelezték magukat az együttműködési szerződés aláírói. iA szövetkezetek közti koordinációs ihuhkát níinden évbéhmás- más ■ megyei' KISZÖ V végzi, ebben -á az első esztendőben a Bács megyei. Az idei közös feladatok közül kiemelkedik, hogy a No-fines technológiát alkalmazó szövetkezeteknek fel kell mérniük működési területükön a VI. ötéves tervi igényeket, s úgynevezett kapacitásmérleget kell készíteniük. A. T. S. Ajtógyártás kooperációban A múlt év elején termékszerkezet-váltást hajtott végre a kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, kapacitásuk nagy részét felhasználva s természetesen a megfelelő feltételeket megteremtve megkezdték, a családi házakhoz szükséges belső ajtók sorozatgyártását. Szalai Józseffel, a szövetkezet elnökével a napokban az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról s az első félév eredményeiről, gondjairól beszélgettünk. — Az ajtók sorozatgyártásának megkezdése óta eltelt másfél év alatt már bebizonyosodott, hogy helyes volt ez a lépésünk — mondta a többi között. — Nézzük Csak, mit mutatnak a számok? Tavaly az év első felében 15 millió forint volt az árbevételünk az idén viszont június végéig elértük a 25 milliót, nem utolsósorban az ajtógyártásnak köszönhetően. A múlt év első felében 18 ezer 100, míg az idén június végéig 22 ezer 300 készre szerelt ajtó hagyta el műhelyeinket, s kerül az Alföldi Tüzép Vállalathoz, illetve a Budapest környéki Tüzéphez. Az ajtóink iránti igény növekszik, az év végéig összesen 49 ezret kell gyártanunk. Természetesen magunk képtelenek lennénk erre a teljesítményre, koordinációs partnereink se- gítégével viszont átadjuk majd a megrendelt mennyiséget. Kik is vesznek részt e termék előállításában? Az ÉPFA zuglói gyárából kapjuk az ajtólapokat, a zirci Bakony Termelőszövetkezeti faipari üzeme szállítja a keménvfa küszöböket. a dabasi AGROÉP Közös Vállalattól érkeznek a takarólécek, évente 500 ezer méter. A dunapataji Ipari Szövetkezet gyártja az ajtó-diópántokat, évente 150 ezret vásárolunk tőlük, a mohácsi Dunavölgyi Termelőszövetkezet pedig évente 100 ezer küszöbvasat készít részünkre. Ezeken kívül még az ÉRDÉRT Vállalattól évente 2700 köbméter import alapanyagot vásárolunk. Faipari részlegünk 35 dolgozója, egyre nagyobb gyakorlatot szerezve végzi azután a készáru elkészítését. Az ajtógyártás önköltségének csökkentésére két változtatásra készülünk. Zirc igen messze van, külön gond és költség onnan a küszöbök ideszállítása. Tárgyalásokat kezdtünk a bugaci Petőfi Termelőszövetkezettel, s várhatóan a jövő év elejétől kezdve már ők szállítják nekünk a saját kitermelésű akácfából készülő küszöböket. Ugyancsak szeretnénk „felmondani” a mohácsi kapcsolatot, saját lakatosainkkal készíttetjük el a küszöbvasakat a jövő év elejétől kezdve. Másik jelentős termékünk a Kőbányai Faipari Szövetkezet részére készülő ülőbútor-alkatrész. Tizenkét dolgozónk foglalkozik ezeknek az alkatrészeknek a gyártásával, erre az évre 1.8 millió forintos megrendelést kell teljesíteniük. Június végéig időarányosan elkészültek a szükséges •mennyiséggel. A korábbi években gondot jelentett a faipari üzemben keletkezett forgács, volt olyan is. hogy ingyen adtuk, csak ne foglalja a helyet. Tavaly már bevezettük az értékesítést, az első félévben 100 ezer forint bevételünk volt ebből a melléktermékből. Ugyancsak tavaly egy dunántúli termelőszövetkezet a telepünkön egy bálázógépet helyezett üzembe, s az idén már ők vásárolják meg tőlünk a bálázott, könnyen szállítható forgácsot a baromfitelepük részére. Június végéig 270 ezer forint értékű forgácsot vittek el tőlünk. Eredményeink mellett sajnos, gondjaink is akadtak, amelyek megoldására jelenleg sem találtunk lehetőséged A vasúton érkező alapanyag — évente mintegy 170 vagon — kirakásával és bér szállításával vannak problémáink. Lajosmizséről általában délután két óra tájban kapjuk meg az értesítést, hogy egy-két, vagy több vagon anyagunk érkezett. A szállítást, miután gépjárművünk nincs és nem is lenne gazdaságos az üzemeltetése, a helybeli Kossuth Szakszövetkezet végzi. Ha például a vasutasok közlik velünk, hogy este hat órakor lehet kezdeni a kirakást, nem biztos, hogy hirtelen tudunk kapni gépkocsit. Előfordult olyan is, hogy a pénteken este érkezett szállítmány beszállítása csak hétfőn reggel kezdődhetett. Az első félévben 1611 forint fekbért fizettünk a MÁV-nak. Szeretnénk elérni, hogy úgy a szállító, mint a MÁV előre jelezné, mikorra érkezik a szállítmány, hogy idejében tudnánk gondoskodni a kirakásról. O. L. 0 A dolgozók kettesével szerelik az ajtókat, egy műszak alatt átlag százat. • Nagy segítséget jelent az ülőbútor-alkatrészek gyártásában a szövetkezet két másoló-marógépe. Az egyik gép kezelőjét, Petes Máriát örökítettük meg munka közben. (Opauszky László felvételei) KÜSZÖBÖN A CÖLÖPALAPOZÁS A Halasi úti felüljáró építéséről A kecskeméti Rávágy téri kisvasúti végállomás térségében, a fülöpszállási és lajosmizsei vasutat keresztező Matkói út, amely ma Halasi útként ismeretes, va-. lamikor a város viszonylag jelentéktelen útjai közé tartozott. A matkói földek és a fehértói erdő megközelítésére szolgált. Az utóbbi évtizedekben megváltozott arculatú városnak ezt a réífcét is teljesen átalakította az iparosodás, a lakótelepi fejlesztés. Ezzel együtt ugyancsak megnőtt az út jelentősége, amelyet korántsem csupán a város alaposan megnövekedett forgalma indokol. Tovább növeli azt a Halasi útnak a Kecskemétet Bajával összekötő — nagy nemzetközi forgalmat is lebonyolító — 53. számú főúttal való kapcsolata. Nem is szólva arról, hogy a középtávú tervek az M—5-ös számú autópálya városi bevezető szakaszaként tartják számon. Mindezeket figyelembe véve, érzékelhető igazán, milyen rendkívül fontos, hogy a forgalmat akadályozó szintbeni kereszteződés mihamarabb megszűnjön. Ennek szükségessége már régen felvetődött. Az V. ötéves terv kidolgozásakor a KPM vezetőinek döntése alapján, elkészült a program is, a megoldásra. Ennek értelmében 1980-ban egy korszerű, négy forgalmi sávos felüljáró építése kezdődik meg az említett kereszteződésben. Akik ismerték e térségben felvetődő számos műszaki nehézséget, kétkedtek a feladat megvalósíthatóságában. Tény, hogy az 1976-ban megkezdődött tervezéskor az érdekelt vezetők és szakemberek egyaránt nehéz kérdések, feladatok megoldásával álltak szemben. Nemcsak a hely szűke, a kisvasúti végállomás, s az egyéb ipari létesítmények adták fel a leckét. Ugyancsak nagy gondot jelentett a föld alatti létesítmények megoldhatósága, a ko;mű, valamint a vasúti és közúti feladatok megvalósíthatósága. Csupán e térségben több mint 300 millió forint értékű beruházás sorsa forgott kockán, mivel az adott kis helyen kellett megférnie a kis- és normálnyomtávú vasúti, a közúti, valamint, a kommunális létesítményeknek. Az egyazon célért való összehangolt, a legjobb megoldásokat kereső, ügyszerető és szívós munka eredményeként elérkezett az idő, hogy ma már bízvást elmondhatjuk: küszöbön Kecskemét második felüljárója építésének kezdete. Az alapozáshoz szükséges cölöpök rendelkezésre állnak, a felüljáró-alapozás várhatóan még a harmadik negyedévben megkezdődik. Ehhez azonban feltétlenül hozzá kell tenni: a cölöpalapozási munka a felüljáró építésének látványosabb kezdetét jelenti. Hiszen a már említett tervezésen, számtalan egyeztetésen túl, a felüljáró építésének feltételét jelentő, rendkívül nagy feladatok végrehajtása megtörtént már. Ezek története önmagában is külön regényre való. Csak egy-két példa: a MÁV Szegedi Igazgatósága tervszerűen megoldotta az épületbontást, a vágányok áthelyezését. Áz Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói elvégezték a vízvezeték-kiváltásokat. és — télen sem szüneteltetve a munkát — folyamatosan építik a szenny- és csapadékvízfőgyűjtőket. Ugyanígy említhetem, hogy a fák kivágása, a postai kábelek építése, mind-mind a jövőbeni közúti létesítmény megvalósítása érdekében történt. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy zöld út áll a felüljáró építése előtt. A feladatot a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat látja el. Megkezdődhet, azaz folytatódhat az a nagy munka, amelynek eredményeként, mert nehezen nélkülözhető, nemcsak hasznos, de szép létesítménnyel gyarapodik 1982-ben Kecskemét. Pogány Károly a KPM Közúti Igazgatóság vezetője JÚLIUS 18-TÓL 27-IG Szegedi Ipari Nyaranta sok ezren megfordulnak a Tisza-parti városban, Szegeden. Az érdeklődőkre gyakorolt vonzerejét minden második esztendőben a Szegedi Ipari Vásár megrendezésével növelik, aminek a hagyományai egészen 1876-ig visszanyúlnak. Űj vonása a szegedi bemutatónak — amelyet az újdonságok vásáraként is emlegetnek emiatt —, hogy ott a kiállító cégek elsősorban a legújabb cikkeiket, eredményeiket vonultatják fel. A vásárt azzal a céllal rendezi meg a megyei város, hogy a termelő vállalatok, a kereskedelem képviselői és a fogyasztók tapasztalatcsere-lehetőségeit bővítse, s végső soron elősegítse a hazai áruellátás javulását. Külföldi résztvevői révén nemzetközi rangja is van a Szegedi Ipari Vásárnak, amit az idén négy országból érkező kiállítók növelnek. A 22 ezer négyzetméteres vásári területen ebben az évben 253 hazai iparvállalat, ipari és mezőgazVásár dasági szövetkezet, kereskedelmi cég és kutatóintézet mutatkozik be. Kisiparosok is részt vesznek a kiállításon termékeikkel. A külföldi kiállítók Szeged testvérvárosaiból érkeznek, Szabadkáról, Odesszából, a lengyelországi Lodz- ból és a finn Turkuból. A szovjet és a lengyel testvérváros első ízben mutatkozik be áruival a Szegedi Ipari Vásáron. A hazai kiállítók között számos Bács-Kiskun megyei üzem, vállalat is ott lesz Szegeden. Helyszíni árusítás, divatbemutatók, szakmai napok szerepelnek a programban. A legszínvonalasabb termékeket a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 2 nagydíjával, a szegedi Városi Tanács V. B. 4 nagydíjával, a vásárigazgatóság 8 nagydíjával, a zsűri 4 különdíjával, számos vásári díjjal, s két közönségdíjjal jutalmazzák majd. Az idei Szegedi Ipari Vásárt július 18-án délelőtt nyitják meg, s július 27-ig várja az érdeklődőket. LESZ ELÉG 0 A Répcelak! Szénsavgyár az idén 550 millió szifonpatront: harmincegyezer tonna cseppfolyós széndioxidot és tízezer tonna szárazjeget állít elő. A gyárban befejezéséhez közeledő hatvannégy millió forintos beruházás lehetővé teszi a növekvő ipari és lakossági igények kielégítését. SZÍ FON PATRON
