Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-16 / 165. szám
4 • PETŐFI Nf.PF. • 1980. Július 16. MINŐSÉGE SZERINT FIZETNEK A BÚZÁÉRT Aratási csúcs előtt a gabonaipar felkészüléséről Az időjárás szeszélyessége miatt az idén a megszokotthoz képest, később kezdődött az aratás. Az árpa után a búza betakarítása is elkezdődött a megyében. A gazdaságok jelzése szerint, teljes erővel ezen a héten indult meg az aratás. Dr. Lénárt Lajosnak, a Gabonatröszt vezérigazgatójának a napokban megtartott sajtótájékoztatójából kitűnt, hogy az idei betakarítás többlet tennivalóval is járó, újszerű feladatok elé állítja a mezőgazdasági üzemeket csakúgy, mint a gabonaipart. E feladatokról, s a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat betakarításra való felkészüléséről kérdeztük dr. Molnár István igazgatót: Július elejére vállalatunk minden tekintetben felkészült a nagy jelentőségű munkára, a jövő évi kenyér betakarítására. Valamennyi berendezésünk kijavítva, a tárolóhelyek fertőtlenítve, s a szállító- eszközök is menetre készen várták a gabonabetakarítás kezdetét A mezőgazdasági üzemekkel megállapodva, hasonlóképpen felkészült vállalatunk a bértárolásra, s a szállításra is. Az idei betakarításban mindenekelőtt a búza minőség szerinti átvétele jelenti az újszerűséget. Osz- szefüggésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségével szemben támasztott követelményekkel, a gabonaipar is ügyel a búza minőség szerinti átvételére. Közismert, hogy a búzák nem egyforma minőségűek. A legkiválóbbakat tésztagyártásra hasznosítja a sütőipar. Ezek elkülönítésére anyagilag is érdekeltek a mezőgazdasági üzemek, s a vállalat is. Az előző két évben végzett kísérletek után az idén általános gyakorlattá válik az öt különleges minőségű búzafajta beltartalmi értékeinek vizsgálata és az ennek megfelelő árazás. E fajták termése sem adja meg mindig az előírt értéket, hiszen ötféle beltartalmi feltételnek kell megfelelnie. Ennek vizsgálatára a megyében kilenc korszerű műszerekkel ellátott laboratóriumban készültünk- fel. A továbbiakban arról szólt az igazgató, hogy az átvételeket a területi szövetségekkel is egyeztette a vállalat. A minősítés módját pedig valamennyi mezőgazdasági üzemmel a helyszínen megbeszélték, s be is mutatták azt. Mindemellett felkészültek az esetleges vitákra, illetve azok elkerülésére. Adott esetben a búza minőségéről a laboratórium, a korszerű műszer mondja ki a döntő szót. Ha ezt nem fogadja el az üzem, úgy a megyei minőségvizsgáló intézet megismétli a vizsgálatot. A gabonaátvételről szólva elmondotta dr. Molnár István, hogy a megye öt helységében 78 helyen csaknem 110 betároló vonal fogadja a gabonát. A gabonaszállítmányok átvételére teljes kapacitását mozgósította a vállalat, ez azonban elmarad a mező- gazdasági üzemek arató kapacitásától. (A megye gazdaságai csaknem 900 üzemképes kombájnnal rendelkeznek.) Ezért a vállalat bértárolással hidalja át a napi átvétel gondját; mintegy 80 tonna gabona tárolására kötött megállapodást a mezőgazdasági üzemekkel. Minden eshetőségre felkészülve, ideiglenes tározóról is gondoskodtak. Nem maradt figyelmen kívül a munka dandárjában az emberekről való gondoskodás ,sem. A betakarításban szinte megállás nélkül részt vevő dolgozóit jó ellátásában — meleg étel, védőital — részesíti a vállalat. Befejezésül arról szólt az igazgató, hogy az aratási időszakban jelentkező, átlagosnál nagyobb takar- mányigények kielégítésére is maradéktalanul felké-. szült a vállalat. Takarmányból olyan készletek állnak rendelkezésre, amelyek mennyiségileg és minőségileg egyaránt kielégítik a nagyüzemi, valamint a háztáji gazdaságok igényét. P- I. Szolgáltatások fejlesztése a BÁCSMOBIL szabadszállási telepén 9 A BÁCSMOBIL szabadszállási telepe. N égy éVe még Gépjavító és Szolgáltatóipari Szövetkezet néven emlegették a szabadszállásiak a községük szélén meghúzódó, apró üzemet. 1976 végétől a Bács-Kiskun megyei Autó-, Motor- és Gépjavító Ipari Szövetkezet — népszerűbb nevén: a BÁCSMOBIL-tele- peként működik. Nagynak ma sem mondható, hiszen mindössze huszonhét főt foglalkoztat e szabadszállási szerviz. Elmúlt évi árbevételük kétmillió forint volt, amelynek nagyobb hányadát — mintegy 80 százalékát — a lakosság részére végzett szolgáltatásaik adták. — Csaknem két és fél ezer motorkerékpárt, s körülbelül ezernyolcszáz személygépkocsit, illetve kis teherautót javítunk évente — mondja Szűcs István, a telep vezetője. — Idei tervünk szerint egymillió 600 ezer forint értékű munkát jelentenek a lakosság, és 500 ezer forint értékűt a közületek, vállalatok felé végzendő szolgáltatásaink. A BÁCSMOBIL évi összárbevételének mintegy hét-nyolc' százalékát adja jelenleg a szabadszállási telep. — Milyen határidővel tudják vállalni a javításokat? — A kisebb műszaki problémákat azonnal orvosoljuk. A nagyobb javításokat, illetve a gépjárművek vizsgára Való műszaki felkészítését két héten belül, a teljes felújításokat, a generál nagyjavításokat 18—20 napos határidővel vállaljuk, attól függően, hogy milyen állapotban van a karosszéria, s hogy rendelkezünk-e a szükséges alkatrészekkel. Bár ez utóbbit illetően, sokat javult az ellátottság az idén. Kecskeméti központunk általában időre és megfelelő mennyiségben biztosítja az igényelt alkatrészeket. Természetesen a munkák felvállalása előtt közöljük ügyfeleinkkel a javítási határidőt illetve az irányárat. — Gyakoriak a reklamációk? — Az elmúlt években előfordult egy-két panaszos levél, de nem a szakmunkák minőségét, inkább a határidő-eltolódást reklamálták. Az idén még elmarasztaló kritikát nem kaptunk ügyfeleinktől: Pedig nemcsak a helybeli gépjármű-tulajdonosok keresnek meg problémáikkal bennünket. A környező községekből — Soltról, Kunszentmiklósról, Dunavecséről, Tassról, Szalkszentmártonból —, sőt előfordul, hogy Dunaújvárosból, vagy Budapestről is érkeznek szervizünkbe ügyfelek. — Mennyi garanciális javítást végeznek évente? — A Polski Fiat és az UAZ kivételével valamennyi személy-, illetve kis teherautó garanciális munkáját elvállaljuk, ami évi összes gépkocsijavításainknak mintegy 40 százalékát jelenti. A motorkerékpárok esetében, már jóval nagyobb — több mint 60 százalék — ez az arány. — Milyen terveik van, a jövőt illetően? — Várhatóan, egy hónapon belül beindul nálunk is a zárt technológiás műszaki vizsgáztatás, ami valószínűleg lényegesen megnöveli majd ügyfeleink táborát. Elképzeléseink között szerepel még egy hűtőgépjavító részleg kialakítása telepünkön — lakossági szolgáltatásként —, továbbá a gépkocsik, motorkerékpárok szervizmunkái mellett az utánfutók karbantartásával és javításával is szeretnénk foglalkozni a későbbiekben. Mindehhez rendelkezésünkre állnak a szükséges tárgyi feltételek, a szakmunkás-utánpótlást pedig. ipari tanulók képzésével igyekszünk biztosítani. K. E. A rakodások gépesítése Űj zöldségszárító Kiskunmajsán 9 A beérkezett petrezselyemzöldet elsőként Haraszti Béláné ellenőrzi, mert a kiváló végtermék egyik záloga a rövid szárnyéllel bíró, haragoszöld színű, homokmentes petrezselyemzöld lehet. Élelmiszer-gazdaságunkban egyre inkább természetes, hogy a megtermelt mezőgazdasági növényeket maguk a tsz-ek dolgozzák fel. Így van ez Kiskunmajsán a Jonathán Termelőszövetkezetben is. Még tavaly határozták el a tagok, hogy ötvenmillió forintos költséggel új zöldségszárítót építenek. A beruházás rekordidő alatt elkészült. A nyugatnémet Hans Binder cégtől vásárolt keresztirányú zöldségszárító másfél millió márkába került. A szerelést májusban kezdték és alig két hónap leforgása alatt már túl vannak a próbaüzemen is. Elsőként a termelőszövetkezet által előállított petrezselyemzöldet dolgozzák fel. Szárított formában a zöldnek nagy kereslete van, nemcsak az európai, hanem az amerikai és japán piacon is. A petrezselyemzöld után a zellerzöld következik, majd pedig az egyik legértékesebb termékük, a paradicsompaprika. A szárított paradicsompaprika-kocka elsősorban a nyugatnémet piacon keresett. Negyvenöt hektáron termelnek póréhagymát a szövetkezetben. E fűszernövényre jellemző, hogy nemcsak a gumóját, hanem a szárát és a levelét is értékesítik. Az üzemben összesen ötvenen dolgoznak, biztosítva ezzel, hogy óránként három tonna friss áruból állítanak elő szárítmányt. Első . évben mintegy 40 millió forintnak megfelelő terméket exportálnak, kizárólag nyugati piacra. A tudomány segíti a mezőgazdaságot A Vietnami Szocialista Köztársaság rizstermelői a korábbi 5—8 mázsa helyett ma már hektáronként átlagosan 50—60 mázsa termést takarítanak be. Ebben a fejlődésben nem kis szerepet játszottak a tudományos kutatások. Tizenkét évvel ezelőtt alakították a Vörös-folyó deltájában a Mezőgazdasági Tudományos Kutató Központot, amelynek 120 munkatársa számottevő eredményeket ért el. Többek közt új, magas hozamú, gyorsan érő rizsfajtákat nemesítettek ki, és kidolgoztak egy sor korszerű rizstermesztési rendszert. Ennek eredményeként már nem megy Vietnamban ritkaság- számba *a hektáronkénti 100—120 mázsás termés sem. (BUDAPRESS—ADN) A fuvaroztatók nyári egyetemének első napján, július 7-én, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Megyei Szállítási Bizottság elnöke „A rakodások gépesítése Bács-Kiskun megyében” címmel tartott előadást. Referátumát nagy figyelemmel hallgatták az ország különböző részeiből összesereglett szakemberek, hiszen a téma — a rakodásfejlesztés ,— túlmutat a megye határain. Két okból is: — a megye vasútállomásain folyó rakodási munka színvonala, hatékonysága — a vasúti közlekedés országos hálózat jellege miatt — Bács-Kiskunon kívüli területekre is hatással van; — a rakodásfejlesztes megyénkben tapasztalható eredményei és gondjai nagyrészt más területekre is érvényesek; az itteni tapasztalatok, s a munka további javítására vonatkozó javaslatok hozzájárulhatnak más területek ilyen jellegű feladatainak jobb megoldásához is. Ennek illusztrálására elég kiragadni előadásának néhány igen tárgyszerű gondolatát, s az ezekből levont következtetéseket. Lássuk először szállítási-rakodási feladataink főbb jellemzőit és mérőszámait. Ismerősek az adatok, hogy nagy kiterjedésű megyénk az ország területének 9,2 százalékát teszi ki, s itt él hazánk lakosságának 5,4 százaléka. A megye állítja elő a mezőgazdaság bruttó termelésének 12 százalékát, az ipari termelésből 3,2 százalékkal részesedik. A közlekedésnek a megye életében betöltött szerepét mutatja, hogy e tevékenységgél jelenleg 9000 ember — a keresők 4,4 százaléka — foglalkozik. Az elmúlt 10 évben végbe ment fejlődést jellemzi, hogy az élőmunka hatékonyságának növekedése mellett országosan 71 ezer, megyénkben több mint 2000 fővel nőtt az ágazat létszáma. A mögöttiünk levő 15 évben közel 7 milliárd forintot fordítottak a közlekedés és szállítás feltételeinek javítására Bács-Kiskun megyéiben, ami az itt megvalósult beruházások 10,5 százalékát teszi ki, de az ágazat országos beruházásainak csupán 3 százaléka. Ezt összevetve az előzőekben említett termelési részesedés arányaival, magyarázatot kapunk arra a hélyzetre, hogy megyénk* közlekedési ellátottsága gyengébb az országos átlagnál és az indokoltnál. Egyértelműen bizonyítják ezt a naturális ellátottsági mutatók. A vasúti közlekedés, valamint az állami közúthálózat mennyiségi, de még inkább minőségi jellemzőivel a mezőny végén helyezkedünk el a megyék rangsorába. A megyei ipar, építőipar, mezőgazdaság és kereskedelem éves áruforgalma természetes mérték- egységben 30—32 millió tonnát tesz ki. Ebből közúton mintegy 24—25 millió tonnát, vasúton 6—7 millió tonnát szállítanak. Az anyagnemék szinte teljes körét felölelő árumennyiség mozgása so- ráh átlagosan 2,5—3 átrakással, illetve fel- és lerakással kell számolni. Ez igen magas rakodási többszörös, és híven tükrözi, hogy a szállítási folyamatnak — sajnos — legelmaradottabb eleme a rakodás. Az egyes szállítási módok energiaigényessége és reálköltsége a növekvő energiaáraik következtében úgy alakul, hogy a következő évékben újra növekszik a vasút szerepe. Ez .még inkább indokolja, hogy a növekvő- vasúti rakodási igényeket időiben és gazdaságosan kielégíteni képes műszakitechnikai feltételek rendelkezésre álljanak. Erre a VI. ötéves fejlesztési tervek kialakításánál feltétlenül figyelemmel kell lennünk! Az állomási rakodás szempontjából fontos létesítmények korszerűsítése az V. ötéves terv időszakában — mint ahogyan az eltelt 15 éviben — szerény mértékben haladt előre. A 33 fontosabb árurakodó hely közül is csak 14 tekinthető korszerűnek, de ezek egy részének kapacitása sem felel meg a forgalmi igényeknek. A megye vasúti árukezelési helyeinek jelentős részénél kevés a rakodóvágány és burkolt rakodótér, a rakodó utak és területek burkolatának műszaki állapota erősen kifogásolható, a térvilágítás elavult. Összességében a vasút kezelésében lévő, rakodási célokat szolgáló infrastruktúra elavultsága hátráltatója a rakodás fejlesztésének, korszerűsítésének, egyes berendezések alkalmazhatóságának. Eves viszonylatban a megye vasútállomásain 350—360 ezer vasúti kocsi kezelését végzik. A kirakási forgalom 140—145 ezer, a berakósi forgalom 215—220 ezer guruló vagon. Az összes vagonforgalomnak csupán 13 százaléka olyan, amit korszerű, gépesített rakodási rendszeriben kezelnek. Bács-iKiskunfoan évek óta kedvezőtlenül alakul a késve rakodott vasúti kocsik száma. Éves szinten az állásidő mennyisége meghaladja a 700 000 órát, míg a kifizetett kocsiálláspénz az utóbbi három év átlagálban több mint 25 millió forint. A késett rakodás objektív okain és nehézségein — tehát az infrastruktúra és gépi eszközök, valamint az élőmunka hiányán túl, vasút-üzemi, szervezési jellegű hibák is hozzájárulnak a késések előidézéséhez. Alapvetően a kirakási forgalom terén szükséges változásokat elérni, mivel mind az árumeny- nydság, mind a késetten kezelt kocsik aránya, mind pedig az egy kocsira eső állásidő tekintetében ez képviseli a döntő hányadot. A rakodást végző fuvaroztatók számára elsősorban az jelent problémát, hogy a leadott kocsik mennyisége a hét napjain egyenlőtlenül oszlik meg. Ez egyrészt a feladó ütemtelen árukibocsátásának a következménye, másrészt aibból adódik, hogy a vasút, üze- » mi szempontok miatt, az azonos lírányiba továbbítandó-vagonokat-*á- • rendező pályaudvarokon sok esetben összevárja. Ez a várakozási idő is rontja a vagonpark kihasználtságát; ez azonban a vasút „belső” ügye, de persze a népgazdaságé is. A Tohai László fejtegetéséből kiragadott részletek is tanúsítják, hogy a részben megyei sajátosságból is adódó gondok, illetve a felszámolásukat, enyhítésüket célzó tennivalók a szakmára országosan is általánosíthatók. Természetesen jelentős fejlesztések is történtek megyénkben a rakodási feltételek megjavítására, mindenekelőtt az utóbbi 9 év során. Eredményeink elérésében jelentős szerepet játszott a központilag létrehozott rakodásfejlesztési alap, amelynek országos felhasználásából Bács-Kiskun megye 8,8 százalékkal részesedett, és ezzel a megyék rangsorában előkelő — Szabolcs-Szat- márral közel azonos 1—2. helyen áll. A rakodásfejlesztési alap megyei felhasználásának eredményeiről legközelebb írunk. T. I. Hőlégfúvók Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gyárának örményesi gyáregysége különféle hőlégfúvókat gyárt gáz- és olajégő változatban. Ezeket' a fűtőberendezéseket egyaránt jó eredménnyel használja mind a mezőgazdaság, mind az ipar. A mezőgazdaságban istállók fűtésére és terményszárításra alkalmazhatók. A nagy üzemcsarnokok fűtésére is jól bevált, mert az állandó levegőcsere jobb közérzetet biztosít. Képünkön: az óránként száznyolcvanezer kilokalória teljesítményű, stabil hőlégfúvó próbája. < i 1 i
