Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

sp VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 128. szám Ára: 1,20 Ft 1980. Június 3., kedd AKIK A NÉVJEGYZÉKBŐL KIMARADTAK Befejezéshez közelednek a választási előkészületek Az Alkotmányban, a választójogi törvényben és a taná­csokról szóló törvényben rögzített demokratikus elvek alap­ján június 8-án az ország választópolgárai az urnák elé já­rulnak. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok válasz­tását a belpolitikai életünkben igen jelentős eseménysorozat előzte meg. Hosszas előkészítő munka után Bács-Kiskun megyében is április 17-től április végéig tartották meg az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölő gyűléseit. Ez nagyon lényeges szakasza volt a választás folyamatának. A jelölés a választás szempontjából azért döntő jelentőségű, mert ettől függ, hogy valóban az állampolgárok legjobbjai, az arra legméltóbbak kerülnek-e be a parlamentbe és a népképviseleti, önkormányzati szervekbe, vagyis a helyi taná­csokba. Eleget téve nagy feladatuknak, a Hazafias Népfront bizottságai Bács-Kiskun megyében is jól megszervezték az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölő gyűléseit. A tanácskozásokat az állampolgárok aktivitása, felelős­ségérzete, az őszinteség, ugyanak­kor a nyílt kritikai véleményal­kotás jellemezte. A jelöltekre tett javaslatot kö­vető hozzászólásaikban az állam­polgárok egy része a gyűléseken elmondta a jelölt eddigi közéleti munkájával, eredményeivel, al­kalmasságával kapcsolatos véle­ményét. A választópolgárok nagy többsége egyetértett a jelöltek személyére tett javaslattal. És emellett sokan azért kértek szót, hogy ismertessék az eddigi ered­ményeket, illetve jobbító szándék­kal felhívják a figyelmet a hi­bákra, hiányosságokra, tehát a következő évek feladataira. A jelöld gyűlések után május­ban tartották meg a választási gyűléseket, illetve a nagygyűlést. Ez utóbbira Bács-Kiskun megyé­ben, mint ismeretes, május 21-én Kecskeméten került sor. Köztu­dott az is, hogy ezen a nagy jelen­tőségű eseményen dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a 8-as számú válasz­tókerület országgyűlési képviselő- jelöltje mondótt beszédet. Mint azt egyebek között hangsúlyozta, a választópolgárok szavazataikkal is .támogassák a szocialista építő- munka elhatározott terveinek si­keres végrehajtását, tegyenek hi­tet a választások során a szocia­lista nemzeti egység további erő­sítése és szilárdítása mellett, le­gyenek a jövőben is cselekvő ré­szesei á békéért, a szebb, a bol­dogabb jövőnkért vívott közös küzdelmünknek. Ez a Bács-Kiskun megyében élő, tehát a választói névjegyzék­be felvett választópolgárok joga és egylben kötelessége. Ne tévesz- szen meg senkit az, ha ugyap nincs kizáró ok, valami miaitt, esetleg tévedésből kimaradt a választói névjegyzékből és emiatt nem kapott választási értesítést. A városi, nagyközségi, községi ta­nácsok arra kérik azokat a vá­lasztópolgárokat, akik nem szere­pelnek a névjegyzékben, illetve nem kaptak értesítést, hogy a választás napja előtt, tehát ezen a héten keressék fel a helyi ta­nácsot, ahol pótlólag felveszik őket a névjegyzékbe. Akik kaptak választási értesí­tést, de valamilyen okból június. 8-án, vasárnap nem tartózkodnak lakóhelyükön, szintén keressék fel a helyi tanácsot, ahol kapnak egy igazolást, s majd ideiglenes tartózkodási helyükön szavaz­hatnak. T. L. BEFEJEZŐDÖTT A TUDOMÁNYOS PROGRAM Farkas Bertalan és Valerij Kubászov felkészült a visszatérésre Pirityi Sándor és Pék Miklós, az MTI kiküldött tudósítói jelen­tik a földi irányítási központból: A Szaljut—6 űrállomás, amely 977 napja van a világűrben és va­sárnap délig. 15 381 fordulatot tett meg a Föld körül, vasárnap — összekapcsolva az 54 napja fel- bocsátott Szojuz—3.5, és a múlt hét hétfőjén felbocsátott Szojuz— 36 űrhajóval — fedélzetén a nem­zetközi személyzettel folytatta keringését A reggelt mind a négy űrhajós — Leonyid Popov, Valerij Rju- min, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan — egyformán kezdte: tisztálkodással, reggelivel, az űr­állomás rendszereinek fedélzeti ellenőrzésével. A földi repülésirá­nyítási központ természetesen ak­kor is ellenőrzi az űrállomás be­rendezéseit, amikor az űrhajósok alszanak — valahányszor az űr­komplexum a szovjet földi és ten­geri követőállomások rádióhatás­körébe kerül. A délelőtt Popov és Rjumin számára biológiai kísérletekkel telt el, majd a Szojuz—36 sze­mélyzetével lefényképezték és fil­mezték egymást, amint különbö­ző munkálatokat végeznek. Az alapszemélyzet, amelynek még hosszú ideig szüksége lesz a jó kondícióra, vasárnap délelőtt kö­zel másfél órát szentelt a tested­zésnek. miközben Valerij Kubá- szov és Farkas Bertalan a Bala­ton műszerrel munkaképességi vizsgálatokat végzett. A közös vasárnapi ebéd után négy vizsgálat szerepelt a vendég­páros munkájának napirendjén. Ezek az elmúlt napokban már begyakorolt kísérletek. Az űrhajósok hétfői munkanap­ja budapesti idő szerint reggel 7 órakor kezdődött. Sugárterhelési,' orvos-biológiai és gyártástechno­lógiai kísérletek, illetve vizsgála­tok szerepeltek a délelőtt munka- programján, majd sor került a Szojuz—35 és a Szojuz—36 rend­szerei és egységei működésének ellenőrzésére, a Földre visszaho­zandó felszerelések, exponált fil­mek és mindazon anyagok elcso- magolására, amelyek rögzítik a kísérletek és vizsgálatok folya­matát, illétve eredményeit. A Kubászov—Farkas-páros hét­főn este tévéközvetítés keretében számolt be a közös munkaprog­ram befejezéséről, elkészítették a napi beszámolót, áttanulmányoz­ták a Földre való visszatérés napjának programját. A hétfői programot közös ebéd és vacsora, némi testedzés és pi­henés tette teljessé. A KISZ KB távirata A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága vasárnap táviratban köszöntötte a Szaljut— 6—Szojuz—35—Szojuz—36 tudo­mányos űrkomplexum nemzetkö­zi személyzetét, Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósokat. A KISZ Központi Bizottsága üdvöz­letében kiemeli, hogy a szocialis­ta országok Interkozmosz-prog- ramjának keretében .megvalósult közös szovjet—magyar űrrepülés méltó módon szemlélteti a Szov­jetunió és <a Magyar Népköztár­saság népének és ifjúságának szó- ros barátságát. (MTI) Közös érdekeltség, új típusú szerződéskötés A népgazdaság termelő ágaza­taira többnyire az jellemző, hogy a végtermékben nem egy, hanem több vállalat munkája fekszik benne. Jelen körülményeink kö­zött kulcsfontosságú feladat, a ha. tékonyság fokozásának igen lé­nyeges feltétele, hogy ezek a gaz­dasági egységek új típusú, kö­zös érdekeltségen alapuló partne­ri kapcsolatot alakítsanak ki egy­mással. Bács-Kiskunban országo­san úttörőnek mondható kezde­ményezés született a népgazda­ság, a saját és a társvállalatok érdekeinek helyes összhangját fel­ismerve a baromfihús-előállítás területén. A szocialista együttműködési megállapodást a naposcsibe-kel­tető rémi Dózsa Tsz elnöke, dr. Babitz Ferenc, a csirkét nevelő bócsai Petőfi Tsz elnöke, Wein- hardt József, a tápot készítő ga­bonaforgalmi és malomipari vál­lalat igazgatója, dr. Molnár Ist­ván, valamint a vágó és értéke­sítő Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat igazgatója, Csizma­dia István írta alá. Az ez év vé­géig érvényes, 640 ezer csirkére és 94 vagon súlyra létrejött meg­állapodás kísérleti jellegű. Amennyiben beválik, a későb­biekben kiterjesztik a megye töb­bi, baromfihús-termelésben részt* vevő gazdaságára is. A szerződés előzménye az volt, hogy a tápelőállító vállalat és a csirkenevelő szövetkezet kereste, hogyan lehetne a kettőjük kap­csolatát közös érdekeltségi alapra helyezni. Arról tárgyaltak, hogy amennyiben a táp minősége jobb lesz, s jobban értékesül a csirke- nevelésben helyesen alkalmazott tartási technológia mellett, akkor a termelőszövetkezet a nyereség égy részét átadja a tápellátó vál­lalatnak. A takarmányértékesülés romlása esetén viszont, ha ez a gabonaforgalmi hibájából követ­kezett volna be, a kárt meg kel­lett volna térítenie a tsz-nek. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat — mint ezt Arató Sándor mezőgazdasági főosztály- vezető elmondta .— korábban hármas szerződéseket kötött, a naposcsibe-keltető és a nevelő gazdaságokkal. Ezek a megálla­podások a vágás ütemezését és minőségi előírásokat tartalmaz­ták. A vágó és értékesítő válla­lat most szükségesnek találta, hogy az együttműködést maga­sabb szintre emeljék, s ezért csatlakozott a fentebbi kezdemé­nyezéshez. Bevonta az immár né­gyes szerződésbe a naposcsibe­ellátó tsz-t is. Az új típusú szerződésben rög­zítették, hogy a naposcsibe-kelte­tő szövetkezet feladata: csak a szabványnak megfelelő minőségű, első osztályú, 33 grammnál nem könnyebb naposcsibét ad át a ne­velő tsz-nek. Ezek a csibék már mind szexáltak, vagyis ivarilag külön vannak válogatva. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat kötelezte magát, hogy garantált beltartalmi értékű tápot szállít, és rendszeresen el­lenőrzi a csirkenevelő bócsai ter­melőszövetkezet takarmányozási technológiáját, minthogy annak célszerűségétől, előírásainak be­tartásától nagyban függ, hogyan értékesül a táp a súlygyarapítás­nál. A csirkenevelő termelőszövet­kezet feladata, hogy az előbbi partnerek által nyújtott kedvező lehetőségek kihasználásával 98 százalékban első osztályú barom­fit neveljen, s javítsa a takar- mányhasznosítást. Az általa szál­lított csirke minőségét a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat ellenőrzi. Amennyiben a kö­zös gazdaság eleget tesz a szer­ződésben vállalt kötelezettségé­nek, a vágó és értékesítő vállalat felárat fizet neki, a jelenlegi ki­logrammonkénti 30 forint 10 fil­léres ár helyett, 31 forintot. A naposcsibét keltető rémi szövetkezet vállalása teljesítése esetén, továbbá, ha az első tíz napban a kelésgyöngeség miatt elhullott állatok darabszáma nem haladja meg a 2 százalékot, 10 fillért kap darabonként áron fe­lül a csirkenevelő partnertől. Az utóbbi gazdaság a tápgyártó vál­lalatnak szintén 10 fillért ad át nyereségéből, darabonként, ha az eleget tesz kötelezettségének. Amennyiben a baromfinevelő tsz a saját hibájából nem kapja meg a feldolgozó vállalattól a minő­ségi felárat, akkor is köteles a darabonkénti áron felüli 10 fillér kifizetésére partnereinek, ha azok betartják a szerződés rájuk vo­natkozó fejezetét. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnak azért kedvező ez a megállapodás, mert általa egy­öntetűbb, jó minőségű nyers­anyagból jobb árut tud előállíta­ni, s ezáltal növelheti nyereségét, aminek egy részét a partnerek­nek átadja. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy az év során kétszer értékelik a kö­zösen elért eredményeket A si­kert ígérő kezdeményezésnek hasznát látják nemcsak a ba­romfihús-előállításban részt vevő gazdasági egységek, hanem a nép­gazdaság is, mert növekszik az exportárualap, javul a termelés hatékonysága. A. T. S. Gyepgazdálkodási bemutató A legelőgazdálkodás a magyar parasztság történetében a régmúltban gyökerezik. A pásztorkodó tanyasi ember évszá­zadokon át természetes körülmények között tartotta állatait. A századfordulón a mezőgazdaságilag hasznosított földterület közel fele rét, illetve legelő volt. Napjainkban ez az arány 18,8 százalékra csökkent. Ha­zánkban csaknem 1 millió 300 ezer hektár a gyepes terület. Ennek viszont csak elenyésző hányadát művelik intenzíven. Sokat beszéltünk már a gyepről, számos tanácskozást ren­deztek, mégis a gyakorlat alig tud fejlődést felmutatni. Pe­dig akad jó, követendő törekvés is. Például a Füzesgyarmati Lucerna-szálastakarmánytermelő Rendszeré. Készül a festőüzem • A. Fémmunkás Vállalat a következő tervidőszakban F1LLOD- rendszerű könnyűszerkezetes épületeket gyárt és szerel. Ebben részt vesz a kiskunhalasi gyára is, ahol az új feladat végzéséhez Jelentős beruházást hajtanak végre. Az elképzelések szerint még az Idén sor kerül az üzemi próbákra Is. Az új, nemzetközi színvonalú festő­üzemben már szerelik a berendezéseket a technológiát átadó svájci cég vezető szerelőjének irányításával. Az üzem egy év alatt két mű­szakban egymillió négyzetméter vékony falú anyag felületkezelését végzi majd el. A festéket 180 Celsius-fokon égetik be. Várhatóan szeptember végére fejezik be a FILLOD elemkomponensek festésé­hez létrehozott korszerű üzemben a technológiai szerelést. Képeinken ez a munka látható. (Pásztor Zoltán felvételei) A közelmúltban a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövetkezet — a FLR egyik megyei partner­gazdasága — adott otthont gyep- tenmesztési és hasznosítási bemu­tatónak. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy a szövetkezet tanács­terme szűknek bizonyult a több mint száz szakembernek, akik nagy érdeklődéssel hallgatták Pozsár Miklós növénytermesztési föágazatvezetö beszámolóját szö­vetkezetük legelőgazdálkodásá­ról. Ezt követően dr. Matos Károly, az FLR igazgatója ismertette az 1973-ban alakult rendszer tevé­kenységét és eredményeit. Elő­adásában rámutatott arra, hogy az ágazat nem kapja meg az igé­nyelt helyét, szakmai rangját. — Ügy tűnik, mintha ottfelej­tették volna valahol a határban. Volt időszak, amikor a kérődző állatok ellátásában jelentősebb szerepet kapott a gyep, mint a szántóföldi takarmány, illetve a táp — mondta az igazgató. A továbbiakban tényekkel tá­masztotta alá, hogy a gyepből is lehet exportálható terméket elő­állítani. Amit a bemutatóra ho­zott, a különböző lisztek és pel­letek is bizonyítottak. A harmadik előadásiban — dr. Petrányi István, a kecskeméti kertészeti főiskola tanára — be­számolt a gyepgazdálkodási kí­sérleteikről. Szólt a foghíjas le­gelőművelő gépparkról. Említette, hogy lehetőleg olyan technológiá­kat alkalmazzanak, melyek az adott gazdaságok meglévő gépeire épülnek. A tápanyag-utánpótlásáról el­mondta, hogy a jövőben nagyobb szerephez kell juttatni a pillan­gós gyepeket. Különösen a jelen­legi nyersanyagárak mellett, ami­kor egy kilogramm nitrogén-ható­anyag előállítása csaknem két li­ter nyersolaj energiáját emészti fel. A kecskeméti homok-, a kis­kunfélegyházi szikes és a mély­kúti kötöttebb talajon végzett fű- keverék-kísérletek terméseredmé­nyeinek isimertetésével fejezte be előadását. 9 A bemutató gyakorlati részét Tomapusztán rendezték. Itt a meghívottak láthatták a termé­szetes és telepített gyepek legel­tetését Majd a megyei AGROKER Vállalat — telepítő, betakarító, felnyitó stb. — gépeit A közpon­ti majorban a szénaliszt előállí­tásának technológiáját mutatták be a félegyháziak. Az egész napos program összeg­zéseként dr. Matos Károly el­mondta: — A jövő - bizonyítani fogja, hogy a gyepgazdálkodást és a hozzá kapcsolódó, rá épülő ál­lattartást érdemes fejleszteni, fő­leg Bács-Kiskun megyében, ahol jelentős tartalékokkal számolha­tunk. Erre már megvannak a jói és gazdaságosan termelő példák. Szemléletwáltoztatással, okszerű legeltetési technikával minden be­fektetés néikül, 30—35 százalékos eredménynövekedés érhető el. Cx. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom