Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRNYÉKOLÓ LAPÁTOK, NAPOZÓTERASZ, JOBB ELLÁTÁS Strandok a nyár küszöbén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 132. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 7. szombat SZÁMÍTÓGÉP A FEDÉLZETEN Kísérletek az új típusú űrhajóval Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Zsúfolt programot állítottak össze pén­tekre a két kozmi­kus berepülő pilóta, Jurij Malisev és Vla­gyimir Akszjonov számára. iá Szojuz—T-2 űr­hajóval. amely csü­törtökön délután raj­tolt Baj kon űrből, több manővert kell végrehajtanak, ki kell próbálniok a kü­lönböző új berende­zéseket. Közben a Szaljut—6 űrállomás kozmonautái, Leo- nyid Popov és Vale- rij Rjumin, előké­szülnek a közösen végrehajtandó ma­nőverekre. Ezek cél­ja az, hogy kipróbál­ják az új típusú űr­hajó újonnan szer­kesztett közelítő be­rendezését, a fedél­zeti számítógép mű­ködlését. Mint isme­retes, ez a számító­gép önállóan dolgoz­za fel a beérkezett pályaadato­kat, meghatározza a megközelítés módját, vezérli a hajtómű mű­ködését, üzembe helyezésének időtartamát és idejét. Korábban ezeket a műveleteket földi irá­nyítással végezték az űrhajó au­tomatikus berendezései — ezen­túl magán az űrhajón végzi el a feladatokat a nagy teljesítményű, de kis méretű számítógép, és ve­zérli az új, egységes hajtómű működését. Harminchárom község és két város — a megyeszékhely és Kis­kunfélegyháza — napi vízellátó-' sa mellett az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat erőforrá­sainak egy tizedét négy strandja' és a kecskeméti fedett uszoda üzemben tartására fordítja. . Az izsáki, a tőserdei és a félegyházi j strand már. fogad fürdőket, míg az öthektáros kecskeméti széktói strandfürdő medencéinek a fel­töltésével még várnak. ' — Miért? — kérdezem Benkó Zoltán igazgatót, a szépülő strand területén. — Azt szeretnénk, ha minden­ki kedvére fürödhetne — vála­szolja. — A szokástól eltérően azonban nem nyitunk ki június első szombatján, mivel az időjá- - rás semmi jóval nem biztat. Há- . rom nap átlagában a napi közép­hőmérséklet nem érte el a 20 Celsius-fokot. Az időjáráshoz al­kalmazkodni, a fürdőzők és a mi érdekünkben, azért is fontos, mert egy köbméter fürdővíz és annak elvezetése 10 forintba ke­rül, s a víz akkor is tönkremegy, ha éppen csak 5—6 személy hasz­nálja. Ezért is szeretnénk jó idő­ben — de legkésőbb a jövő hét végén, — nyitni, amelynek érde­kében minden előkészületet meg­tettünk." A szép környezetben újdonság az a háromrészes meleg vizes medence, amely különállóan, a nagymedencétől távolabb helyez­kedik el, és szemre .is megkapó látványt nyújt. Három, szivattyú­lapátot formázó, sárga színű ár­nyékoló fedél borítja. Ez felfog­ja a nap sugárzását a medence felén, így a 30—40 Celsius-fokos A fiatalok tartalmas, kulturált pihenéséért 3. ok Sírástól sírásig (kisszállási riport) C A Szojuz—T-2 utasai: Jurij Malisev pa­rancsnok (jobbra) és Vlagyimir Akszjonov fedélzeti mérnök. A Szojuz—T-2 két űrhajósa akkor ismerkedett meg az új tí­pusú űrhajóval, amikor az még csak a rajzasztalon létezett. Részt vettek a különböző berendezések földi kipróbálásában és a múlt év decemberében pilóta nélkül útnak indított első Szojuz—T irányításában, a beérkezett ada­tok feldolgozásában. Az új űrhajó külsőleg csak igen keveset tér el a jelenleg (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta Nguyen Lamot Biztos vagyok abban, hogy a fiataloknak nem lángpallos mutatja az utat, hogy irány a munka!, hanem valamiféle mélyen élő, belső vágy hajt­ja őket: megismerni, megta- vasztalni ' az életet s látni, hogy értelme, haszna van an­nak, ■ amit a kezükkel csinál­nak, Mint ahogy a szülők sem a pénzre tartanak elsősorban igényt (bár bizonyos, hogy bő2 ven akad család, ahol a gye­rekek fizetésére is szükség van), hanem arra, hogy fiaik és lányaik megtanulják: be­csületes úton és nehezen kell kinek-kinek megkeresnie a hanglemez, a divatos cipő, az új farmernadrág árát — a ke­nyérrevalót. Előfordul persze olyan is, hogy egyik-másik családban értetlenül néznek a ‘nyári munkát vállaló gyerek után: ugyan minek megy, hiszen itt­hon mindene megvan? Ezek a felnőttek nem értik meg az el­ső munkavállalás, az első fi­zetés élményéi. Nem tudják, nem veszik észre: egyebek mellett ezek az élmények-ta- pasztalatok adnak majd ké­sőbb bátorságot ahhoz, hogy a melegen bélelt családi fészek „paradicsomából" kilépve le­gyen merszük új „paradicsom" után nézni. S hogy el tudják majd dönteni: a választható munkahelyek közül melyik lesz számukra a megfelelő. melyikben dolgozhatnak majd csakugyan a kedvük szerint. Máig is fülembe cseng az a beszélgetés, amelybe tavaly ősszel csöppentem, az egyik kecskeméti gimnázium udva­rán. Többek között egy har­madikos lány elmondta, hogy a nyolcadik osztály •befejezé­se óta ö minden nyáron vál­lalt munkát valahol, ám csak a legutóbbi, helyen — a Ker­tészeti Kutató Intézetben — dolgozott valóban kedvvel, lel­kesedéssel: „Pedig előzőleg mindenütt jól megfizettek. Tavaly pél­dául nyolcötvenes órabérben gereblyéztem néhány osztály­társammal együtt a gyári parkban, de rettenetesen un­tuk magunkat. A végén már a hasunkra kötöttük a gereblye végét, aztán úgy huzigáltuk össze-vissza, így legalább jó­kat nevettünk. A kutya se fi­gyelt ránk. Most viszont fele­lősség volt a vállamon. Az in­tézetben rám_ bíztak húsz cse­rép tib or kát, és húsz cserép paradicsomot: mindennap meg kellett locsolni őket, lemérni a súlyukat, utána bekenni a leveleket párologtatásgátlóval. Mindent nagyon pontosan és figyelmesen kellett csinálnom, mert rajtam is múlt, hogy va­jon sikerül-e kísérletezni olyan fajtáféal, amelyek a je­lenlegieknél jobban tűrik majd a szárazságot..." Hallgattam a tizenhét esz­tendős diáklány lelkes hang­ját, és később a hozzáértő fej­tegetését arról, hogy mennyi­ről drágítja meg az öntözés a paradicsom és az uborka árát, s hogy milyen nagy megtaka­rítást jelentene a szárazságot jobban tűrő fajták ter­mesztése. Ebből megértettem: ha ezek a „nyári gyerekek" nem is hoznak tetemes hasz­not a gazdaságok számára, ha keresetükre a család nem is mindig tart igényt, a két hó- napig tartó szezonmunkának mégis hatalmas erkölcsi súlya és jelentősége van. Arra ne­vel, hogy az élet nem csupán moziból, diszkóból és lődör- gésből áll. Mindezt azoitban csak ak­kor tanulhatják meg a gyere­keink, ha akadnak a környe­zetükben olyanok, akik haj­landók erre megtanítani őket. Akik nem nézik el a ténfer- gést, az ásítva unatkozást, ha­nem szelíd szóval, vagy ha szükséges, akár fölemelt han­gon is megmagyarázzák: a fi­zetésért keményen meg kell dolgozni, s a tisztességesen el­végzett munka szerezhet csak becsületet mindenkinek. Munkaerkölcsre és munka­szeretetre, sőt — tágabb ér­telemben — morális tartásra nevelhet a nyár, ha van, aki vállalja ezt a feladatot. A kérdés csak az, hogy vajon vannak-e elegen olyan peda­gógusok és gazdasági vezetők, szülők és népművelők, akik vállalják? K. J. termálvízben elviselhetőbb lesz majd a kánikula: Az új meden­ce a vállalat mélyépítőinek a munkája. Ezzel együtt már hétre, emelkedett a széktói fürdő me­dencéinek a száma. A strandolók jobb ellátásáért a vízmű csempézett' lacikonyhája — ezt is ebben az évben építet­tük — ugyancsak megnyitásra kész. Sárga műanyag tető alatt virslit, debrecenit, lángost, csa­polt sört és hűsítő italokat fo­gyaszthatnak majd a látogatók. .A zsúfoltságot enyhíti az a' má­sik, új büfé is, átellenben, amely­nek az előterében kétszáz szemé­lyes napozóteraszt is nyitunk, szí­nes napernyőkkel. Az új büféket beleszámítva, az 1980-as idény­ben négy helyen lehet a strand területén enrfi- és innivalót venni. A fürdő harminc dolgozója mindent megtesz, hogy a több százezer ember jól érezhesse ma­gái. (Budapesttől eltérően nálunk az idén még nem változik a für­dő jegy ára.) Kérjük, azonban ven­dégeinket, segítsenek, hogy slrandberendezéseinket épségben tudjuk tartani. — Mikor nyitották, illetve mi­kor nyitják ki strandjaikat? Fel­készültek-e a fürdőzők fogadásá­ra? — ezekre a kérdésekre Kis­kunhalason, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál kér­tünk választ. — Vállalatunknak hét idény­fürdője van — hallottuk Ladányi Sándor víz- és fürdőügyi előadó­tól. — A kiskunhalasi és a keceli hideg és meleg vizes strandunk már május 4-től, illetve május • Az új, háromrészes termálmedencében, a szivattyúlapát alakú fe­délhéj árnyékában jólesik majd üldögélni. (Tóth Sándor felvételei) 15-től nyitva áll a fürdőzők előtt. Ä bácsalmási strandunkat június 1-én nyitottuk meg, és augusz­tus 31-én zárjuk. A jövő héten, június 13-tól a lakospk rendel­kezésére áll Solton is a meleg vi­zes fürdő. Három másik stran­dunkat, a hideg vizes kunszent- miklósit, a meleg vizes szabad- szállásit és a hideg, meleg vizes kiskőrösit július első napján nyit­juk meg a látogatók számára. A fürdőben a szokásos felújí­tási munkákat elvégeztük. A me­dencéket, az öltözőket és a kabi­nokat festettük, s a vízhálózat karbantartásán kívül rendbe­hoztuk a parkokat is. A legna­gyobb arányú munkát Kiskőrösön a tanács kommunális és költség­vetési üzeme még jelenleg is végzi a város idényfürdőjében, amelyben felújítják az épületet, a kabinokat és a parkot. Ott a munkával június végére készül­nek el. Bár a fürdőkultúra ápolásáért lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk, gátló körülmény, hogy a községi strandok állapota évről évre romlik, mivel sem a tanácsoknak, sem vállalatunknak nincs elég pénze ezek felújításá­ra, korszerűsítésére. A községi strandfürdőket ennélfogva is gyé­rebben látogatják a helybéliek — tájékoztatott Ladányi Sándor elő­adó. K—I Tanácskozás a barackidény előtt Tegnap Kecskeméten a megyei AGROBER székhazában a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a kajszi termesztő szövetkezeti gazdaságok és a felvásárlók, a forgal­mazó, valamint a feldolgozó vállalatok szakembereinek részvételével tanácskozást hívott össze az idei kajsziértékesités jó szervezése és le­bonyolítása érdekében. Lázár György, a Mnisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja pénteken a Parlamentben fogadta Nguyen Lamot, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-he­lyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen részt vett Hu­szár István, a kormány elnökhe­lyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Nguyen Phu Soai, Vietnam budapesti nagykö­vete. (MTI) Pfenning Gyula megyei főker­tész köszöntötte a több mint öt­ven megjelentet. Megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy az idei kajszi'termést — melyet ez­úttal nem tizedelt a fagy — érté­kének megfelelően kell betakarí­tani és jó minőségű áruként el­juttatni a fogyasztóhoz. A jelen­tős mennyiség miatt az eddigi­nél nagyobb felelősség hárul a ter­melőkre, a felvásárlókra és a for­galmazókra. A termésbecslés adatait a ta­nácskozás összesítette és pontosí­totta: a közepesnél jobb termésre . számíthatunk. Összehasonlítás­képpen, több mint egy évtizede, 1969 óta ilyen mennyiségű kajszi nem termett a Duna—Tisza kö­zén. A betakarítási és szállítási ütemezés miatt — ahogy a főker­tész elmondta — elsősorban a ter­melő gazdaságok érdekében fon­tos, hogy a várható mennyiséggel szinte kilogramm pontosságig tisz­tában legyenek.­A szövetkezeti szakemberek hozzászólásából kitűnt, a fagy­mentesség és az eredményes vé­dekezés következtében a becsült 17 ezer tonnával szemben, több mint 25 ezer tonna .kajszit ígérnek jelenleg a fák a megyében. A gyümölcs megtermelése — köztudottá— hogy csak az első lépcsője az áruvá készítésnek. A második, talán legjelentősebb fá­zis a betakarítás. Az idén nagyobb segítséget várnak az építőtábori szorgos kezektől. A gazdaságon be­lüli munkaerő-átcsoportosítás eny­híthet a gondon. A munkaszervezés jó példájá­ról számolt be a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság, a duna- vecsei Béke, valamint a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet -képviselője. Szá­mos gazdaságban a ritkán jelent­kező, viszonylag nagy kajszi ter­més előreláthatóan munkaerő­gondokat fog okozni. Dr: Laczkó Tibor, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója, hozzászólásában elmondta, hogy minden gonddal birkózó partne­rükkel külön-külön felveszik a kapcsolatot és közösen próbálják majd orvosolni a hiányosságokat. A leszerződött, több -mint 8, ezer tonnával szemben — felkészül­ten — 15 ezer tonna kajszi fel­vásárlására számítanak. Az előző évekhez képest lényegesen javult a göngyölegellátottságuk, példá­ul csak az exportládákból 1* mil­lió 800 ezer várja a ZÖLDÉRT raktáraiban, hogy megteljen gyü­mölccsel. Remélhető, hogy a MÁV illeté­kes üzemigazgatóságával sikerül a hűtőyagonok számában és pon­tos indításukkal megegyezni, hi­szen ebben a — kritikus — két­hetes feladási időszakban a pon­tatlanság milUós károkat okozhat. A felvásárlási árakról elmondta, hogy erről június 14-e után ért- sitik a termelőket, a legalacso­nyabb 9,5, valamint 8 forint lesz. A Kecskeméti Konzervgyár szakemberei elmondták, hogy a szerződések szerint 3740 tonnát dolgoznak majd fel, és ennek 65 százaléka megyei termés!" A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségének vezetője, Gye- nes István, röviden ismertette a várható külpiaci helyzetet. Kitért arra, hogy csak a termelőknél vá­logatott és csomagolt árukat tud­ják fogadni. A késés, vagy az egy­szeri „bezúdítás” árcsökkenést és felvásárlói „bedugulást” eredmé­nyezhet. Legfontosabb árképzési ténye­zőként a minőséget jelölte meg. a legnagyobb felvásárló partne­rek, a Szovjetunió és az NSZK, csak kifogástalan, molymentes kajszit fogadnak. Kienielt fontos­ságot tulajdonított a szállítások ütemezésekor a szombati és a va­sárnapi feladásoknak. A hét ele­jén érkező magyar kajszi maga­sabb árat érhet el az igényes vá­sárlók körében is, ötszáz tonnányi Bács-Kiskun megyei kajszit kül­denek repülőn az olimpiára. Cl. P. Növelik az exportot az ipari szövetkezetek Bács-Kiskun szövetkezeti ipara a tervidőszak elején azt a célt tűz­te maga elé, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében 1980 végére kétszeresé­re növeli a nem rubel elszámolású exportját. Ezt az elképzelést már 1979 végére sikerűit valóra válta­ni. A múlt évben különösen di­namikusan, a tervezett 8—10. he­lyett 18—20 százalékkal növeke­dett a szövetkezeti tőkés export. A tőkés kivitelben jelentős szere­pet játszó két szövetkezetnél á na­pokban arról érdeklődtünk, hogy az idei, nehezebb körülmények közt milyenek a lehetőségeik. A megye -legnagyobb ipari szö­vetkezeteinek egyike a Bajai Lak- berendező, Építő és Vasipari Szö­vetkezet, amelynek a magas igé-t nyék kielégítésére képes bútoripa-, ri üzeme révén Európa több or­szágában vannak üzleti kapcsola­tai. A hazai és külföldi piacon egyaránt értékesíthető termékek gyártásában elért kimagasló ered­ményeiért megkapta már a Kivá­ló Szövetkezet címet, s többször OKISZ-eldsmerésben részesült. Tavaly 60 millió forint értékű bútoripari terméket szállítottak nyugati megrendelésre. Mint Laky László főkönyvelő tájékoztatott, az 1980-as évre 75 milliós tőkés érté­kesítést terveztek, s ennek eléré­sére jók a kilátások. Ebben az évben Svédországba ágyvázakat exportálnak régi partnerüknek, a Furniméx cégnek. Az NSZK-ba, Hollandiába és Franciaországba kárpitozott'fotelokat és kerti bú­torokat szállítanak. A BLÉVISZ új megrendelője a svéd érdekelt? ségű IKEA-cég, amely több or­szágot behálózó bútorforgalmazó hálózattal rendelkezik, s a sarok- garnitúrák iránt érdeklődik, azok­ból rendelt. Az utóbb említett ter­mékekből egyébként szocialista megrendelésnek is eleget tesznek, mintegy 35 millió forint értékben. — Szövetkezetünk termékei egy­re keresettebbek a tőkés piacokon — mondta Sípos Mihály, a lajos- mizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vas­ipari Termékeket GyáMó Ipari Szövetkezet elnöke — Ausztrálián kívül a világ szinte minden or­szágából kapunk megrendeléseket s mindent elkövetünk azért, hogy a vevők növekvő mennyiségi és minőségi igényeit ki' tudjuk elé­gíteni. Míg 1978-ban 74 millió, ad­dig tavaly már 84 millió forint ér­tékű volt a tőkés exportunk. Na­gyon bízunk abban, hogy az idén elérjük a 100 millió forintos ex­port árbevételt. Ennek nem utolsó­sorban biztosítéka az is, hogy igen élénkül a tőkés piac. Irakba pél­dául a tavalyi mennyiség tízsze­resét kell szállítanunk. Különösen nagy sikere van ebben az or­szágban a különböző típusú színes háztartási súrolókeféknek. Né­hány évi szünet után a múlt évtől kezdve egyre több megrendelést kapunk az USA-ból is. A tenge­rentúlra szintén súrolókeféket és 70 ezer seprűt szállítunk. Svéd­országban, Angliában és más nyu­gati államokban keresett cikk a nálunk készülő ruhaszárító fre- goli. Ezt bizonyítja,, hogy decem­ber végéig mintegy 220 ezret kell átadnunk az ottani cégeknek. Kö­zel 15 éve készítjük a fatányéro­kat, amelyekét étkezésre és díszí­tésre használnak. Az év végéig 200 ezret kell eljuttatnunk a nyu­gati megrendelőknek. A. T. S —O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom