Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 6. Megérdemelt elismerés Az elmúlt hét végéig lezajlottak a Kiváló Vállalat és Kiváló Szövetkezet avató ünnepségek Bács-Kiskun megyében. A MÉM-tárcához tartozó üzemek közül tizennyolc szövetkezet és társulás, egy állami gazdaság részesült országos elismerés­ben. Két szövetkezeti, egy állami gazdasági munkacsoport pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet nyerte el. Valameny- nyien méltán megérdemelték a kitüntetést, amely az 1979-es nehéz gazdasági év temérdek munkájára, fáradozására tette TÖBB ZÖLDSÉGES, TEJ-, VEGYES ÉLELMISZERBOLTOS KELLENE A kiskereskedők nem kis gondjai 9 Sokan felkeresik a Ceglédi úton, Kecskemét vá­ros peremen levő vegyesboltot, amelyet Kuli Ká­roly vezet. 9 Kecskemét­ről, Kada- faivárói, Bal- lószőgről, Hetéuy- egyházáról járnak Gombai Bélához fűtőolajért, tüzelő- és épí­tőanyagért. (Tóth Sándor felvételei) • Jobb oldali képünkön: hat év óta segíti Kiskun­félegyházán a Móra városrész friss zöldséggel való ellátását Szabó Józsefné. fel a koronát. Hazánkban a sorozatos elemi csapás ellenére tavaly nem csök­kent a mezőgazdaság összterme­lésének az értéke. A gazdálkodás jövedelmezősége azonban a ko­rábbi szintet nem érte el, kivéve a kitüntett gazdaságokét. A kivá­ló nagyüzemek még ilyen viszo­nyok között is képesek voltak nemcsak termelésük értékét, ha­nem gazdálkodásuk jövedelmező­ségét is növelni. Jó példa a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, amelyet a Duna—Tisza kö­zének legaszályosabb vidékén még inkább sújtott a csapadékhiány. Ennek ellenére a különböző ter­melési főágazatokban dolgozók megfeszített'munkája, többlet tel­jesítése folytán 37 milliós nyere­séget tudott elkönyvelni. Mi lehet a titka a nagyüzem dinamikus fejlődésének Kecske­méten, Félegyházán, Halason, Solton, Dusnokon, Miskén és má­sutt, ahol néhány év leforgása alatt többször is megszerezték az országos elismerést? Mindenek­előtt az ott dolgozók ragaszko-. dása a munkahelyhez, a közös gazdasághoz. A kitüntetett üze­mekből elenyésző mértékű az el­vándorlás, biztonságosabban le­het tervezni a különböző terme­lési ágazatok feladatait. A közös­ség folyamatosan számíthat a nap nap utón helytálló szak- és beta­nított munkásokra, műszaki, ker­tészeti, állattenyésztési, számvi­teli szakemberekre. Természetes, hogy ez a körül­mény nem véletlenül alakult ki. A jó munkahelyi légkör, az üze­mi demokrácia, amelynek fejlő­désében jelentős lépés volt pár éve a munkahelyi közösségek megalakulása. A szövetkezeti tag­ság és valamennyi- ott dolgozó véleménye, javaslata érvényesül a tervekben, a különböző 'termelési feladatok megoldásában. Az üze­mi pártszervezet és a gazdasági vezetés összhangja, munkára moz­gósító példamutatása, kezdemé­nyező készsége az átlagosnál na­gyabb szerepet kap ebben. A teljesítmény szerinti javadal­mazás, az anyagi érdekeltség nö­velése, a többletmunka erkölcsi és anyagi elismerése úgyszintén ré­szese ennek, s az a szociális gon­doskodás, amelyet az állami gaz­daság vagy szövetkezet az anyagi erőforrásai összegezésével nyújt­hat. A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság és a Törekvés Tsz* ez ideig több száz családot segített különböző módon saját otthonhoz, közel a munkahelyéhez. Az ugyan­csak kitüntetett Bácsalmási Álla-, mi Gazdaságiban, mélykúti Lenin Tsz-ben, vagy Tiszakécskén, Dus­nokon, Miskén, Kiskunfélegyhá­zán szintén kialakult formája van a családi ház-építő akcióhak. Egészségügyi és gyermekintézmé­nyek működnek megyeszerte a szövetkezetek, állami gazdaságok anyagi erejéből, s több mezőgaz­dasági üzem kulturális intézményt tart fenn jelentős pénzügyi hoz­zájárulással a saját dolgozói és a város vagy község javára. Mindezekhez az átlagon felüi színvonalú 'termelésirányítás . a különböző termelési ágazatokban a végtermék előállítására törek­vés, ennek érdekében a vállalatok közötti társulás eredménye szol­gáltatja a gazdasági alapot. A kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz kalászos gabonát ter­meszt, amelyet saját malmában őröl lisztté, üzemi péksége pedig kenyeret, süteményt süt, amely­nek jelentős részét a szövetkezet saját boltjai Vagy a társult ke­reskedelmi szervezetek üzletei árusítanak. Hasonló végtermék- előállítás folyik a takarmányter­melésben, vagy a kertészeti ága­zatokban. Csonthéjas és bogyós gyümöl­csöst telepített a Magyar—Szovjet Barátság. Termését a külkereske­delem, valamint az üdítőital-gyár­tó vállalat vásárolja, és a közös érdekeltségű forgalmazás hasznán osztoznak a társult gazdasági szervezetek. A dusnoki Munkás— Paraszt Tsz nemcsak hazánk leg­nagyobb fűszerpaprika-termesztő- je, hanem a zöldségszárítmányok készítésében is jeleskedik, ame­lyet a vele együttműködő vállalat külföldön értékesít. A kiváló mezőgazdasági üzemek zöme az említett, úgynevezett vertikális integráción kívül, a mai követelményekhez jobban igazodó, szélesebb körű szakoso­dásra törekedett. Ha a gabona- termesztés aszály miatt szeré­nyebb jövedelmet hoz, az öntö­zött gyepgazdálkodásra alapozott húshasznú vagy tejhasznű szarvasmarhatartás és a juhászat, a baromfitenyésztés, a jól meg­választott kertészeti ágazat, azt kiegészítő élelmiszer-feldolgozó tevékenység még átlagon felüli eredményt hozhat, és átsegíti a nagyüzemet a nehezebb gazdasá­gi esztendőn. Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán, Solton, Nagyba- racskán, Miskén van erre példa a kífüntététt1 gazdaságokban. Jól kiaknázható tartalékot ké­pezhet a tudományos együttmű­ködés és szakmai tapasztalatcsere a hazai, valamint a külföldi gaz­daságok, intézmények között. A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz a ZKI kalocsai fűszerpaprika-kutató állomásával teremtett gyümölcsö­ző kapcsolatot. Szakmai tapaszta­latait kicseréli a sopornyai Győ­zelmes Február Egységes Föld­műves-szövetkezettel is, amely Csehszlovákia legnagyobb fűszer­paprika-termesztő gazdasága. Az .ugyancsak kitüntetett solti Szik­ra Tsz a mócsai Duna Flotta Egy­séges Földműves-szövetkezet ter­melési eljárásait hasznosítva, a csehszlovák testvérszövetkezet szakmai útmutatásai nyomán fej­leszti zöldségtermesztését. A szlo­vákiai közös gazdaság ugyanis a Duna bal partján négy község húsz kilométer hosszan húzódó határá­ban folytat öntözéses kertészeti termelést a csehszlovák mezőgaz­dasági gépipar kertészeti gépúj- donságait alkalmazva hozzá. Ilyen lehetőség még számos kí­nálkozik Bács-Kiskun megyében. A kitüntetett gazdaságok példája pedig másokat is ösztönözhet' a jó módszerek elterjesztésére, alkal­mazására, ami az idén is haszná­ra válik minden mezőgazdasági üzemnek. . K. A. Kiskereskedő. E szóról többnyi­re a vegyes- és fűszerüzletek tu­lajdonosai jutnak eszünkbe. Kis­boltok, amelyekben kenyéren és tejen kívül van cipőfűző, radír és seregnyi .más portéka, ami a ve­gyes fogalmába belefér. Nincs, és nem is lehet jelen áz a fajta ke­reskedelmi reklámfogás, amit tér­ben, színben, formában a nagy üz­letek megvalósíthatnak, hiszen helyük, felszerelésük szűkös. Van valami más: udvariasság — és a vevőnek az a hite, hogy itt előbb- utóbb megkapja, amit keres. A kívülálló szemével a kiskereske­dés gondtalan világ, ahol minden a tulajdonos ügyességén (esetleg ügyeskedésén) múlik. Mit mond erről Rozsnyai Simon, a Kiskereskedők Országos Szer­vezete Bács-Kiskun megyei tit­kára? — Nehéz megküzdeni a kiske­reskedők körül kialakult téves szemlélettel. A vásárló valóban úgy képzeli, hogy a magánkeres­kedő ott szerzi be az áruját, ahol akarja. Ez azonban csak egy szűk határon belül igaz: azokra az árukra vonatkozik, amelyeket köz­vetlenül a termelőtől vehet meg, esetleg maga állíthat elő. A na­gyobb mennyiség viszont a keres­kedelmi ellátó szerveken, a nagy­kereskedelmi vállalatokon keresz­tül jut a kisboltba is. Itt pedig másféle szemlélet hat: amit a kis­kereskedő kér, arra sokan legyin­tenek, úgy vélik, az magánérdek. Bács-Kiskun megye sajátos te­lepülésszerkezetéből következik, hogy a magánkereskedelmnek je­lentős szerepe van. Sőt az ellátási „fehér foltok” felszámolásában, a tanácsok közvetítése mellett fel­adata van a KISOSZ-nak is. A megyei szervezethez tartozó ma­gántulajdonú zöldség-gyümölcs üzletek kétharmada, a vegyesbol­tok fele községekben van. A „ma­radék” a városok olyan pontjain, ahol az állami és szövetkezeti ke­reskedelem hiányzik. Az össze­függés 'nyilvánvaló — a nagyobb üzletek ott már gazdaságtalanul működnének. Vajon csak azok? Ez év első negyedében, ugyanis huszonegy kiskereskedő kérte iparengedé­lyének a megszüntetését. Éppen- csak hogy sikerült helyükbe ugyanennyi jelentkezőt találni. Ha az utánpótlás is gond, előbbre lépni még nehezebb. Vajon miért? . — Mutatok < egy levelet . — mondja a KÍSOSZ titkára. — Az egyik legjobb kiskereskedő írta, de írhatta volna bármelyik, a het­venhat vegyesboltos közül. A panasz tartalma röviden: más-más napokon szolgálja ki őket a FŰSZERT, a PIEKT, a hús­ipari és a többi kereskedelmi el­látó. A községekből ezért heten­ként ' három-négy napot utazpak Kecskemétre, holott mindezt egy alkalommal is megkaphatnák. Ugyanakkor ugyanaz a szállító vállalat ugyanabba a községbe visz árut. — Van néhány megállapodá­sunk, például a kecskeméti FÜ- SZÉRT-tel is, hogy a raktárosok szolgálják ki a kiskereskedőket, ha már nem helyben kapják meg az árut. Sajnos, valahol a „végén” A nyári, de a téli esküvőkön is egyre inkább terjednek a szí­nes csokrok. Az egyik legszín- pompásabb csokoralkotó virág a gerbera. Termesztéséhez szeret­nénk néhány tanácsot adni. Már a palántázási idő legvégé­nél járunk, de az idei hűvös, és napfénymentes tavasz még le­hetővé teszi — amennyiben még sikerül gerberapalántát szerez­ni —, hogy most is ültethessük. TERMESZTÉSEKOR előnyben részesülnek a világos, magas, jól szellőztethető melegházak. De kiültetve is termeszthetők. Ilyen­kor azonban ajánlatos az ágya­kat Í0—12 centiméterrel meg­emelni az utakhoz képest. A gerbera évelő növény, de szép virágokat csak egy-két évig várhatunk tőle. Szabadban gazdaságosan nem termeszthető, de egynyári virágként kiültetve egy-két virágot várhatunk. A. NÖVÉNY IGÉNYEI: álta­lában 16—25 Celsius-fokos hő­mérsékletet kíván. Télen, amenv- nyiben fólia, vagy üveg alatt termesztjük, 16—18 Celsius-fo- kot. Laza, jól kiszárított talajba ül­tessük. Alkalmazkodik a talajok széles skálájához azzal a felté­tellel, hogy a talaj nedvesség- tartalma alacsony legyen. Mély, szellős talajban a gyökerek csak­nem 1 méterig behálózzák a rendelkezésükre álló területet. Ezért fontos a talaj szellőztetést és drénezése. ezek a megállapodások elsikkad­nak. Mindenki a vállát vonogat- ja: a maszek kibírja! De meddig! Számolják már ki azt is, hogy mennyi a kiesett munkaidő, a fe­lesleges üzemanyagköltség, és ezen az állami dotáció! Sokan képtele­nek belátni,, hogy bármilyen po­csékolás, végső soron az egész kö­zösségnek okoz tetemes kárt. A kiskereskedőnek három-négy napja elmegy az árubeszerzéssel. Ha nincs kisegítő családtag, zár­va a bolt, s a falusi lakosság min­dennapos bevásárlás címén ese­tenként 7—8 kilométer,, távolságra is elmehet. — Hogy félreértés ne essék — hangsúlyozza Rozsnyai Simon — nem a szocialista szektor kárára várunk előnyöket. Azokat az áru­kat, amelyekből keretgazdálkodás van, nem többet, csak gyorsabban és a megjelölt időben kérjük. Bár, a másik gond éppen ez: nehezen tudatosul a kereskedelmi ellátók­nál, hogy faluhelyen is megvál­tozott a lakosság igénye. Több, másfajta árukínálatra van szük­A TRÁGYÁZÁSKOR általában a terület előkészítésekor szük­ségszerű négyzetméterenként 10— 20 kilogramm jól elbomlott mar­hatrágyát, valamint ennek pót­lásaként szuperfoszfátot, kálium­szulfátot és egyéb műtrágyákat bemunkálni. AZ ÜLTETÉSKOR ügyeljünk arra, hogy egy négyzetméterre 8—10 növényt helyezzünk el, ne túl mélyre. Az ültetés időpontja általában márciustól júliusig ter­jedhet. A fiatal palántákat és a kifejlett növényeket árnyékolni kell. Erre jól megfelel a raschel műanyag árnyékoló. ÖNTÖZÉSKOR különleges gon­dossággal kell eljárni. Valójában a vízfelesleg csökkenti a virág­hozamot, mert növeli a leveleket, ugyanakkor előidézheti a nyak- rész rothadását. A virágok ned­vesítését kerüljük el. A termesztés kezdetétől le kell szedni a száraz, öreg leveleket levélnyéllel együtt, mert ezeket később különböző gombabetegsé­gek fertőzhetik. Amikor a nö­vény kifejlődött, célszerű minden második héten leszedni a kerü­letéről az öreg leveleket. Ha a közepe nagyon besűrüsödött, ak­kor eltávolíthatunk néhány zöld levelet is, hogy a virágbimbó szabadon növekedhessék. A VIRAGSZEDÉSKOR a kel­lően 'nyitott szirmú gerberákat megfogjuk a tő közelében és le­tépjük. Mindig nagyon vigyáz­zunk arra, .hogy ne tépjünk ki ség. Kolbászból és szalámiból pél­dául negyedévenként 250 kilo­grammot kap Bács-Kiskun 76 ma­gán élelmiszerboltja. Tessék ezt igazságosan szétosztani! — Ilyen problémák mellett honnan az a hiedelem, hogy a kis-. kereskedőnél minden van7 — Akik naponta ott vásárolnak, tudják, hogy ez nem így van. De másképp távozik a vevő a boltból, ha őszintén együttéreznek vele, mert az az áru nincs, amit keres. Nem titok: van olyan kereske­dőnk, aki szinte az egész országot bejárja áruért. Nem valószínű, hogy megéri neki, hacsak azért nem, hogy máskor is nála vásá­roljanak. Akadhat apró fogás, amellyel a kiskereskedő megnyer­heti a vevőket. Kelebián például van egy boltosunk, aki megenge­di, hogy a kertből a vásárlói saját kezével szedje ki a zöldséget, ha nem tetszik neki az a vetemény, ami az üzletben van. Ezt a fá­radozást még meg is „fizeti” a kedvezményes árral. A soltvad- kerti fűszeresünk bérelt egy ga­darabokat a növény középső ré­széből, mert ezzel korlátozzuk a növény virágzását és fejlődését. AZ ÁPOLÁSI MUNKÁKNÁL ajánlatos figyelembe venni, hogy a gerbera az érzékeny növények közé tartozik. Gyorsan reagál a tápanyaghiányra. Mangánhiány esetén a leve­lek fő erezete és a nagy oldal­erek zöldek maradnak, mialatt a levélszél elszíntelenedik és megsárgul. Ezen — 250 gramm mangánszulfát, ,100 liter vízre — permetezéssel lehet segíteni. Ezt a kezelést csak borús időben le­het elvégezni. ^ vashiány abban különbözik a mangánhiánytól, hogy a kis ■ erezetek maradnak zöldek, mi­alatt a levél sárgul. Ha a talajt vaskelát oldattal öntözzük, ak­kor elkerülhetjük ezt. Ezért cél­szerű havonta egy alkalommal 100 liter vízhez 120 gramm Sequestren, vagy Ferropharm készítményt adva öntözni. Gombabetegségek is megtá­madhatják a növényt. A legfon­tosabb 1 kórokozója a nyaktörot- hadás. Az ültetés előtt a talaj fertőtlenítésével — Badapüd granulátummal négyzetméteren­ként 50—60 grammot, kijuttava — elkerülhetjük a nyaktő rot­hadását okozó gomba elszapo­rodását. A szürkepenész főként a leve­lek tövét támadja akkor, ha a talaj nedvességtartalma nagyon magas és, ha az öreg leveleket meghagyjuk. Eredményesen vé­dekezhetünk ellene Chinoin-Fun- dazol 50 WP 0,08 százalékos koncentrációjú oldatával. A perenoszpóra különböző for­rázst, hogy a raktározási nehéz­ségekre hivatkozva, ne kelljen az üres üvegekkel máshová küldenie a vevőt. Ű átveszi azt is, és nincs bosszúság. A titok a hangnemben, az udvariasságban van. De ettől sajnos, még nem lesz több zöld­séges, tej-, tejtermékárus, vágott- baromfis, vegyesboltos kiskeres­kedőnk, holott rájuk lenne nagy szükség. — Es az üdülőkörzetekben? — A hiedelem szerint a pecse­nye- és lángossütő a menő keres­kedő. Néhányuk valóban meggaz­dagszik, de ez sem általános. A tőserdei, tiszakécskei üdülőkör­zetekre most sincs elegendő je­lentkező. Ennél fontosabb lenne üdülőterületeken is a tej, a ke­nyér, a gyümölcs árusítása. Re­méljük, hasonló megoldást talá­lunk, .mint Dunapatajon, ahol a helyi tanács a megnövekedett tu­ristaforgalom kiszolgálására egyeztető tárgyalásra összehívta a kereskedelmi szerveket. Az áru- beszerzéstől a nyitvatartási időig mindenben sikerült megegyezniük. A tanácsok nemcsak közvetítik az igényeket. Általában jó part­nerek, és ezért a feltételeket is megteremtik. — Mondana erre példát? íiAz élelmiszeren kívül az elts sőrendű kereskedelmi -ellátáshoz» tartozik a tüzelőolaj is. Bócsáról sokan jártak át emiatt Vadkert­re, Jakabszállásra.. Volt egy kérel­mezőnk, akinek minden segítsé­get megadtunk mi- is, a tanács is. Kijelölte a helyet, az építkezés megkezdődött, reméljük ősztől már működik a tüzelőolajkút Bó- csán. Néhány helyen a kiskeres­kedőnek üzlethelyiséget is adna a tanács. Megkülönböztetett bánás­módra nincs szükség, az ellátás fehér foltjainak a felszámolása érdekében csak annyit kérünk: a különböző szervek és a nagykeres­kedelmi vállalatok egyenrangú partnerként kezeljék a kiskeres­kedőket, hiszen közhasznú mun­kát végeznek. K. K. mákban támadja a gerberát. Permetezéses kezeléssel — Ort- hocid, Zineb, Antracol 0,2—025 százalékos koncentrációjú oldattal — lehet megfékezni a betegséget. A rovarkártevők is veszélyez­tethetik a szép, színes virágokat. Különösen az atkák. A narancs­vörös színűek a levelek alsó fe­lületén élnek és hálót szőnek. A szokásos atkairtók — Mitac, Pol- Akaritox, Rospin és Daninon 0,1 százalékos oldata hatékonyak ugyan, de a kártevők elleni küz­delmet megnehezíti, hpgy a pa­raziták a levélfonákán helyez­kednek el. Más atkafélék — az átlátszók — nem szőnek hálót és a virág bimbóiában élnek, amelyen tor­zulásokat okozhatnak. Ellenük hasonlóan lehet védekezni, mint a narancsvörös színűekkel szem­ben. Erős atkamérgezés esetén fontos a rendszeres hetenkénti védekezés és a szerek változta­tása. Levéltetvek ellen Bi—58 EC 7),1 százalékos, Plrimor 0,05 százalé­kos stb. növényvédő szerek ol­datával védekezhetünk. Fólia, illetve üveg alatt súlyos kárókat okozhat az üvegházi lisztecske. A rovarok folyékony ürüléke erősen cukros, és ez elősegíti a gombák kifejlődését a leveleken. Továbbá kiszívják a növény nedvét és torzulásokat, valamint a levelek elsárgulását majd teljes pusztulását okozhat­ják. Ellene Actellis, Unifosz 0,1 százalékos oldatával, valamint Bladafum II. füstpa trónnal — 200 légköbméterenként. 1 darabbal — védekezhetünk. / Cz. P. Férfi- és női dolgozók részére betanító festö-mázolé-tapétázó és • építőipari könnyfigépkezelé-képzö tanfolyamokat indítunk A tanfolyam helyei: Kecskemét, Baja. ■ Oktatási idő: 6 hónap. Kezdés: 1980. jűlins 1. Feltétel: 8 általános iskolai végzettség, 18—45 életkor. A jelentkezőkkel szerződést kötünk. A tanfolyamok ideje alatt és után folyamatosan ’ munkát biztosítunk.­Szociális juttatások a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: bAcs megyei Állami építőipari vállalat, KECSKEMÉT, Klapka n. 34. fszt. 6. BAJA, Dr. Alföldi J. a. 2—4. ________ 1842 H ÁZUNK TÁJA A gerbera termesztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom