Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

1980. június 1. • PETŐFI NEPE • 'z

Ember és technika az ügyintézésben képviselőjelölt

A munkahelyi élet és az érdekvédelem a megyei közalkalmazottaknál

A megyében élő és dolgozó hét és félezer közalkalmazottal valamilyen formában sokunknak van dolga. A tanácsok, a bíróságok, az ügyészségek dolgozóitól a földhivatali nyilvántartókig és a hely pénzszedőkig gyakran és visszatérőn válunk ügyfeleikké.

Nálunk, Bács-dCiskunban a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága a múlt heti küldöttértekezlete és az azt követő megválasztása, végül is a közalkalmazottak novemberi országos kongresszusára a küldöttek elfogadása nyomán új, fél évtizedet kezd meg sajátos feladatai megoldásával.

Dr. Szepesi Bertalannal, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárával a teendőkről, a hivatalok szerepéről és felelősségéről, valamint a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéről beszélgettünk.

— Az állami munka korszerűsítését milyen eszközökkel segítik?

— A hatósági ügyintézésben az eljárási kötöttségek egyszerűsítésével. Elvünk, hogy a hivatalokba akkor hívják a lakosságot, amikor kell, és azt kérjék az emberektől, ami valóban szükséges. Felesleges tíz-tizenkétféle papírt kitölteni, ha kettő is elég. Könnyebb és egyszerűbb egy mikrofilmkockáról megfelelő nagyítással tájékozódni, mint egy lajstromban vég nélkül keresgélni, az emberek türelmével és idejével visszaélni.

— Meddig terjedhet a technika lehetősége?

— Természetesen ez is csak egy eszköz. Az elektronikus írógép a hagyományos mellett, az adatok tárolása mikrofilmen, az adó és költségvetés gépi könyvelése, az illetmények gépi számfejtése, a magnetofonnak mint adarögzítő- nek a használata testületi üléseken, bírósági tárgyalásokon és szabálysértési eljárások alkalmával időt, lehetőséget ad a jobb és ■hatékonyabb munkára. Ugyanígy hasznos és korszerű forma például a tanácsi ügyintézésben az ügyfélszolgálati iroda, amelynek előadói már áz ajtónál — gondoljunk csak a kecskeméti Városi Tanács ügyfélszolgálati irodájára — segítségére vannak az állampolgároknak. Számos ügyet ott, helyben intéznek el, vagy adnak útbaigazítást.

A lakosság és a közalkalmazottak érdekei a ibürokráciamentes ügyintézésben megegyeznek. Politikai követelmény, hogy a dolgozók megszabaduljanak a felesleges kötöttségektől, zaklatásoktól. Ebben szakszervezetünk tagjainak — a hét és fél ezer köz- alkalmazottnak — sajátos módon megvan és meg lesz a szerepe a jövőben is. Az új módszerek keresése, a hivatalokon belüli egyszerűsítések. a jobb munkastílusra való törekvés egyben szükségessé teszi a gondolkodásmód korszerűsítését is. Hiszen a gép — még a legcsodálatosabb sem — képes humánus lenni; a döntés, a cselekvés mindenkor az emberekre van bízva.

— A társadalmi célokkal való azonosulásban a dolgozók fórumainak, az alkotó véleménycserének tovább nő a szerepe. Miben látja ennek a legfőbb biztosítékát?

— Elsősorban a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata kiegészítéseként megjelent 1980. I. 30. számú határozatban, amely a munkahelyi demokráciának és fórumrendszerének a fejlesztéséről szól, magában foglalva a nem termelő munkaterületeket. Abban, hogy ezt a központi határozatot Bács-Kiskun megyében is valóra váltsuk. E munkából részt vállal 55 alapszervezetünk •is, amelyből 13-nál már bizalmi testület irányítja a szakszervezet munkáját az új választások óta.

— A vezetők és a dolgozók kapcsolata, illetve a munkahelyi légkör a közös célok eléréséért hogyan javítható tovább?

— Nem feledhetjük, hogy a szocialista demokrácia nem érvényesülhet eredményesen a munkahelyi demokrácia nélkül. Ez nem csupán a belső munkáhelyi viszonyokat határozza meg, hanem — a közalkalmazottak sajátos szerepéből adódóan — a közvélemény alakítására is hatással van. Nélkülözhetetlen, hogy a dolgozók tájékozottak legyenek saját hivataluk, közigazgatási intézményük tevékenységéről. Az elhangzó javaslatok, vélemények sorsa jobban figyelemmel kísérhető, ha ezentúl a kis közösségek gyakorlatiasabb eszmecseréjét részesítjük előnyben az adott, konkrét munkaterület problémáinak, feladatainak a tisztázására. A reprezentatív — olykor feleslegesen összehívott —, úgynevezett nagy értekezletek nem mindig érik el céljukat.

— Érdekvédelmi munkájuk miként fejlődik?

— Az elmúlt öt évben a közalkalmazottak jelentős részénél bérrendezésre is sor került. 1977-ben a közművelődési, 1978-ban az igazságszolgáltatási, tavaly pedig a tanácsi dolgozók kaptak jelentősebb béremelést.

A megyei közalkalmazottak több mint fele nő, jó egyötöd részük fiatal. Míg 1975-ben 246-an voltak gyermekgondozási segéllyel odahaza, a gyes-t igénybe vevő anyák száma a tavalyi esztendőben meghaladta a három és félszázat. Egyharmad részük személyenként — átlagosan — 650

forint szakszervezeti segélyben részesült. A közalkalmazott anyák, akik gyes-en vannak, munkáltatójuktól épp úgy kapnak rendszeresen béremelést, mint dolgozó társaik.

Szeretnénk nyugdíjas tagjainkon is mind többet segíteni. Ök a tagságnak 12 és fél százalékát alkotják, Szakszervezeti aktivistáink a jövőben is folytatják azt a gyakorlatot, hogy meglátogatják őket,.helyettük elmennek a boltba vásárolni, gyógyszereiket ■ kiváltják, szükség esetén otthoni ápolásukban .részt vesznek, s aki. szeret és tud jönni-menni. meghívják a munkahelyre (a tanács- házára, a hivatalokba) is segítségül — fejezte be a beszélgetést dr. Szepesi Bertalan.

K—I

A csengődi tűz és tanulsága

Tíz évig békében élhettek a csengődjek ama — rettegett — vörös kakastól, mígnem az idén. május 10-re virradóan, hajnali háromkor rá nem támadt a Dózsa György út 3. szám alatti családi házra. Villámmal csapott le a földelt villámhárító nélküli épületre, s a lakószobát rövidesen kiégett, fekete fészekké tarolta. Oly heves volt a pusztítása, hogy az ablaküveg apró lávaszemcsékké folyt össze...

Pattognak a cserepek

Ifjú Kalmár Sándor, felesége és gyermekük — szerencse a szerencsétlenségben — egy nappal előtte, péntek hajnalban rokoni meghívásra elutaztak Zalegerszeg- re. Akkor még nem sejthették, hogy az a ruha, amit magukra öltöttek, és az a kevés pénz, amit az útiköltségen felül fagylaltpénznek szántak, az lesz a megmaradt ösz- Tszes vagyonuk. Csak amikor egy falubeli ember autójával Zalaegerszegre robogott, hogy megvigye nekik a hírt, akkor sápadtak el a gyengeségtől. Mi lesz velük?

A hajnali tűzre, közvetlen a villámcsapás után, harmincötén kapták össze magukat a szomszéd Sírok Imre riasztására, hogy segítsenek oltani és telefonáljanak a tűzoltóknak. Egyvalakinek, Le- gindi Jánosnak arra is volt bátorsága, hogy a még ép ajtót feltörje és kimentse a konyhából az átizzott gázpalackot. Tenyerét odaégette, de lélekjelenlétével kivédett egy másik veszedelmet; a gázrobbanást, amely nemcsak a földdel tette volna egyenlővé a csonka házat, de a szomszédok vagyonára is rászabadíthatta volna a vörös kakast.

•

— Pattogtak a cserepek, úgy égett a tető! — állítják a szemtanúk.

A tűzoltókat nem érheti szemrehányás. ök mindent megtettek, ami .lehetséges volt.

A jeltelen százasok

A sötét felhők alig oszlottak el 10-én reggelre, a csengődiek Marschang Ferencet és Sírok Imrét megbízva, adománygyűjtésre kértek engedélyt a községi tanács vb-titkárától, Pék Jánostól.

Megadta.

így történt, hogy a tűz másnapján, majd vasárnap és hétfőn a 2900 lakosú Csengőd 47 830 forint

egyéni adománnyal fejezte ki együttérzését a fiatal Kalmár család iránt.

Ki mennyit adott, hosszú a lista. Az biztos, hogy a százforintosok közt — bár jeltelenül — épp úgy ott számolhatták az Aranyhomok Szakszövetkezet dolgozóinak négyezer forintját, mint a községi tanács kétezer forintos gyorssegélyét.

A héten, szerdán Kalmárék átvették azt a 323 117 forint biztosítási összeget is, melyet az Állami Biztosító Kiskőrösi Városi és Járási Fiókja körültekintő kárbecslés után, példás gyorsasággal kiutalt a bajba jutott és biztosított csengődi családnak.

Kőműves, ács a „fedélzeten”

Helye van minden forintnak. A községi tanács máris szervezkedik: Major Imre megyei tanácstaggal, a község kőművesével, újjáépítési tervet dolgoztak ki a Kalmár család házának két hónap múlva történő lakhatóvá tételére. Ács, bádogos, 'tetőfedő, falazó mester, mind a „fedélzeten” — állványon, vagy létrán — lesz, hogy nyárra végezzenek a helyreállítással. Á legfontosabbat, az építőanyag beszerzését maga a tanácselnök. Égető Árpád segíti. Közbenjárásával a helyi és a környékbeli TÜ- ZÉP-telepeken Kalmár Sándorék soron kívül kapnak építőanyagot. Lesz fürdőszobájuk is, amely korábban nem volt, és az üszkös hajópadló helyére parketta kerül.

Járom az udvart. A házaspár mutatja; „Ez maradt." Mármint két kiégett ágysodrony, egy sorszekrény alja, a sárgás konyhaabroszból egy tenyérnyi, gyermekük lyukas gumijátékai és a szabad ég, amelyet a szobából — a volt tűzfészekből — ma még fekete gerendacsonkok alól lehet látni, de már nem sokáig! A villámsúj- totta ház lakói talpra állnak.

Hji ismét beborul...

Szép kék az ég. Süt á nap. Felhő sehol. Kalmár Sándorék feje fölül is segít eloszlatni a súlyos gond felhőit a falu társadalma és az Állami Biztosító, amely 617 mezőgazdasági épület-, illetve épület- és lakásbiztosítás ellenében nyújt garanciát jelenleg Csengőd lakosságának a fenti és sok más kár ellen. Ez jó dolog, védettséget jelent. Amiatt viszont borús vagyok, hogy noha bármikor beborulhat, megnőhet a zivatar- és a villámveszély. Csengőd több mint ezer lakóépülete, de a megye más településein is — szomorú tapasztalatom — a magasabb, kiemelkedő csúcsú családi házak közül csak igen kevésnek van villámhárítója.

— Nem kötelező. Nem előírás — áltatjuk magunkat itt is, ott is a gyenge érvvel, akiknek a fél élete, munkája testesül meg sokszor a családi házban és a bútorzatban.

Márpedig ez a fajta — elhanyagolt — házvédelem is lehetne élet- és vagyonbiztonságunk egyik „őre” a különben kivédheteUen természeti csapás ellen, mint arra, a csengődi villám-példa is nyomatékkai figyelmeztet.

Kohl Antal

Pólyák Ibolya üzemmérnök

Három képet szeretnék felrajzolni róla. Az elsőt, a legkorrek- tefcbet az életrajzi adatok adják.

Néhány mondat csupán, miért is lenne több, a 30 év körüli fiatal emberekre általában nem a — göröngyös, vagyi simán felfelé ívelő gazdag életút jellemző. Pirtón született 1949-ben. A közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumot — utóbbin a növénytermesztési szakot — Kiskunhalason végezte 1967-ben, illetve 1970-ben. Két esztendővel később Nagykanizsán, levelező tagozaton megszerezte az üzemmérnöki diplomát. Pontosan tíz éve dolgozik a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben. Kezdetben pár hónapig gyakornokként, az 1-es, 1971 januárja óta, mint állattenyésztési brigádvezető, a 3-as telepen. 1975-ben kinevezték ágazatvezető-helyettes- nek.

A második kép a munkahelyen „függ”...

— Ma már net)éz lenne elmondani, miért is ragaszkodtam any- nyiia ehhez a szövetkezethez. Áz iskolán meghirdetett állások közül f ez volt legközelebb Halashoz. meg a szülőfalumhoz, előzőleg a nyári üzemi gyakorlatok is ide szólítottak — talán ezért. Egy biztos: mindig szerettem az állatokat, s jóllehet akkor még nem is sejtettem, hogy itt majd baiomfival kell foglalkoznom, örömmel fogadtam a beosztást. Abban az évben megkaptuk az első HUNNIA hibrid törzsbarom- fi-állományt — . pecsenyecsibe

volt előbb is, de tojótyúk nem —, a szarvasmarha és a sertés pedig lassacskán eltűnt a közelből, vagy legalábbis számuk alaposan megfogyatkozott.

Létrehoztuk a keltetőállomást 27 géppel, így most hét ólban 42 ezer különböző korú törzsbaromfit tarthatunk. Időközben több baromfitenyésztő és -keltető szaktanfolyamon vettem részt. 1963-ban léptem be a KISZ-be, tagja vagyok a Kállai Éva ifjúsági szocialista brigádnak. Mellesleg az üzem négy kollektíváját patronálom. Valamennyi aranykoszorús, közülük kettő a Kiváló címnek is birtokosa. 1970- ben kaptam egy szobát itt. a telepen, tavaly pedig szolgálati lakást a nagyközségben.

Negyvennyólc embert irányít, zc-mük baromfigondozó. Nevelés és termelés — ennyi a dolguk. Kicsit pontosabban: a technológiai utasítás szerinti munkaprogram szigorú betartása, azaz világítás, takarmányozás, súlymérés, stb. Az esetleges szakmai korrekció az ágazatvezető, vagy a helyettes feladata. Egy tyúkra nálunk évente 105,7 naposcsibe jut, ami országos viszonylatban a legjobb átlagok közé tartozik.

A harmadik kép hiányos. Most van csak kialakulóban'; tehát vázlatos inkább és ígéretes.

Április 22-én a jánoshalmi sportcsarnokban, majd később Borotán mintegy ezerötszáz választópolgár tüntette ki bizalmával. Bács-Kiskun 12'és választókörzetének országgyűlési képviselőjelöltje. Egy hét múlva itt a választás, amikor is minden eldől . .

— Bizakodással tekinthetünk a jövő elé, úgy gondolom, ez természetes is. Igyekszem majd megfelelni választóim reményének, bár ez cseppet sem lesz könnyű. Az első lépések? Hát.. 1 f elkeresem a községek vezetőit, tájékozódom és szeretnék sok-sok emberi kapcsolatra szert tenni. Aztán erre lehetne, kellene majd építkezni, mert biztonságos, szilárd alapokkal minden egyszerűbb. Ezt itt, eddigi pályafutásom alatt is sokszor tapasztaltam már...

K. F.

„KÉPZELT RIPORT*

Kecskeméti gödrök, aknák, kátyúk

Sáros cipős járókelő a Külső- Szegedi úton:

— Szerencsére ritkán hallgatom a szép nyelvünket elcsúfító Űtin- formot. Á szívem majd megszakad, amikor bemondják, hogy valamilyen mellékúton félpályás lezárás várható. Előfordul, hogy ötven embert'is érint egy ilyen közlemény. Igaz, motorizált embert. Közölték-e egyszer 7s, hogy /a bontások miatt a forgalmas Batthyány utcában kocsiútra kényszerülő járókelőkre vigyázzanak az autósok. Az kerítette el a járdát, akinek éppen erre támadt kedve.

Nézzen csak körül. Tudja, mikor bontották fel az Autóker-üz- lettől a sorompóig az utat? Nyolc hónapja, egy éve? Mellékes. Igaz, ezen egyetlen géperejű jármű sem közlekedik, csupán néhány száz, a közeli nagyüzemekbe igyekvő munkás, alkalmazott. Nekik így is jó. Ügy kell annak, aki orra- bukik. Miért nem vigyázott. Azonnal találnak javítógépet — hogyan is mondják hivatalosul — kapacitást, ha a főtéren megreped a beton.

Széchenyivárosi fiatalasszony:

— Hetek óta tátong így ez az akna. Ki felel azért, ha netán egy kisgyerek beleesik? A Czolloér téren is láttam nyitott aknákat. Azonnal pótolni kellene a tönkrement, tönkretett tetőket.

Mérges emberek a Kórház utcából:

— Ha már ránk nincsenek tekintettel, vigyáznának a város jó hírére. Sok átutazó özönlik Kecskemétre a felüljárón. Ezt az elhanyagolt Kórház utcát látják először. Ilyenkor még istenes, ösz- szel-tavasszal szinte járhatatlah. Előfordult, hogy 'kiskocsin hordták a ... az elakadt szippantókocsihoz. Fintorog? Mi is fiptorog- tunk. Tudjuk, van itt egy csomó engedély nélküli építkező, de ne minket büntessenek miattuk. Emlékszünk még arra az évre, amikor ötven utcát portalanítottak egyszerre. Akkor talán még nem is volt kohósalak. Jó, most az új lakónegyedek elviszik a pénzt, lekötik a munkaerőt. Innen is átköltözött néhány fiatal család, ragyogó körülmények közé kerültek. Azért az ittmaradókra is gondolhatnának egy keveset.

Gondterhelt városi vezető:

— Aligha kell bizonygatni, hogy soha nem építettek annyit Kecskeméten, mint mostanában. Vég- re-végre nagyvároshoz illő telefonhálózatot kap Kecskemét. Ki kell cserélni az elavult vezetékeket, újakat káli telepíteni. Bontás nélkül nem megy. Oj lakóházakat kapcsolnak a távfűtőhálózatba. Folytatódik a csatorna- építés, mind-mind töméntelen bontással jár. Műszaki osztályunk a lakosság védelmében arra kötelezi a beruházókat, hogy a munka 'elvégzése után záros határidőn belül állítsák helyre az eredeti állapotot. Sajnos, ennek a megállapodásnak az érvényesítéséhez nincs elég erő. Kivitelezési gondokra, munkaerőhiányra hivatkoznak az érdekeltek. Legtöbbször joggal. Az említett KülsőSzegedi úti járdáért felelős vállalat kapacitását például gyermek- intézmények építése kötötte le. Ha tudomást szerzünk arról, hogy valahol összetört a csatornaaknafedő, azonnal intézkedünk. Sajnos, több helyen ellopták a lezáró lemezeket, nem törődve, hogy milyenveszélyeknek teszik ki az utasokat. Ha megnézi a városi tanács idei tervét, ismeri elgondolásait, akkor nem kell meggyőznöm arról, hogy a jövőben több támogatást kapnak a peremkerületek. Évek mulasztása nem pótolható egyik napról a másikra.

□ □ □

Mit mondhat — ilyen elképzelt beszélgetések után — az újságíró? Vitathatatlanul jogosak a panaszok, általában meggyőzőek a városi tanács érvei. Néhány száz (néhány ezer) fegyelmezetlen lakos óriási károkat okoz, a vállalatok sem sokat törődnek — tisztelet a kivételnek — az építési környezet védelmével. Miért szemetesitik el pillanatok alatt a javításhoz, átalakításhoz fölvonuló kőművesek, ésatornaépítők munkahelyük környékét? Hány büntetést szabott ki a tanács efféle vétségekért? Még az ingatlan- kezelő vállalat is zöldelő parkokat csúfít építési törmelékekkel, ahelyett, hogy könnyen szállítható ládákban gyűjtenék a levert vakolatot, törött csempét, repedt mosdót. Kecskemét városszerető polgárai nagy örömmel üdvözölnék az erélyesebb rendcsináló intézkedéseket, mert akkor több idő, energia jutna az olyan halaszthatatlan ügyek elintézésére, mint amelyeket a sok-sok beszélgetésből összesített elképzelt riport említett.

Bármennyire is fontosak a gyermekintézmények, nem vigasztalják a fölbontott járdában hasra- vágódott öregasszonyt, az új házgyári lakások pénz- és anyag- igényes területelőkészítése nem odázhatja el a legelhanyagoltabb városszéli utcák portalanítását.

H. N.

«