Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 28. A2 országgyűlés alakuló ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján összesen 201 fővárosi és 1758 megyei tanácstagot választottak. Ot megyei tanács már megtartotta, a többi megyei és a fővárosi tanács a következő napokban tartja alakuló ülését. Az országgyűlés az országos választási elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasztotta a mandátumvizsgáló bizottság elnökének Barcs Sándort, valamint a bizottság tagjaivá: Csapó Jánosnál, Klaukó Mátyást, Nánási Lászlót, Pióker Ignácot, Sziics Gábort és Takács Iimrénét Rövid stünet következett, majd dr. Pesta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendiben találta a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét, amelyet az országgyűlés igazoltnak jelentett ki. Ezután Barcs Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a bizottság munkájáról: A mandátumvizsgáló bizottság beszámolója A bizottság megállapította, hogy az országgyűlési képviselői választások a törvény előírásainak megfelelően folytak le, azok ellen indokolt panasz nem merült fel. Megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta. A megbízólevelek a törvényben előírtaknak megfelelnek. Ezért a bizottság javasolja a tisztelt országgyűlésnek, hogy a beterjesztett és szétosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazolja. A mandátumvizsgáló bizottság a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapította, hogy az újonnan megválasztott országgyűlés összetételében is hű kifejezője a hazánkban megvalósult néphatalomnak, szocialista nemzeti egységnek. Az országgyűlés 352 tagja közül eredeti foglalkozás szerint munkás 158, paraszt 46, értelmiségi 130, alkalmazott 17, egyéb foglalkozású egy. A képviselők kor szerinti megoszlásásáról készült statisztika a fiatalok számának növekedését mutatja az előző ciklushoz képest. A 30 éves és annál fiatalabb képviselők száma 37-ről 44-re növekedett. Az országgyűlés tagjai között az előző ötéves időszakhoz viszonyítva tovább emelkedett a nők száma. Az 1975- 80-as országgyűlésben 101, a jelenlegiben 106 asszony, lány kapott képviselői mandátumot. Kedvező képet mutat az iskolai végzettség szerint készült statisztika is, amelyhez egy jellemző adat: mostani testületünkben 210 'képviselőnek van egyetemi, főiskolai vagy akadémiai oklevele az előző 206-tal szemben. Az országgyűlés tagjainak jelenlegi foglalkozás szerinti összetétele is megfelel szocialista viszonyainknak, hiszen társadalmunk legszélesebb régetei jutottak képviselethez. Így például a munkásosztályhoz tartozó fizikai foglalkozásúak és közvetlenül a termelést irányító dolgozók száma 83, a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai foglalkozású és közvetlenül a termelést irányító tagok és alkalmazottaké pedig 18. A nem fizikai foglalkozásúaknál egyebek között közgazdasági végzettsége van 18 képviselőnek, jogi végzettsége 15-nek, műszaki 32-nek, mezőgazdasági 47-nek, egészségügyi 17-nek, oktatói végzettsége pedig 37 képviselőnek. Az alkotó művészek száma 7. Végül megemlítem, hogy az országgyűlés 352 tagja között 124-en új képviselők. Az országgyűlés a mandátumvizsgáló bizottság jelentését elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tisztségviselői Dr. Pesta László ezután közölte az országgyűléssel, Hogy ' az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. A javaslatot — a körjegyzői ismertetés alapján — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, s tisztségviselőivé a következőket választotta: Az országgyűlés elnöke: APRÓ ANTAL; alelnökei: Péter János és Cservenka Ferencné; jegyzői: Korpái Jánosné, Kelemenné Balogh Katalin, Palkó Sándor, dr. Pesta László, Pólyák .János és Szokola Károlyné dr. A korelnökség ezzel eleget tett feladatának. Az országgyűlés ezután Apró ’ Antal elnökletével folytatta munkáját; az országgyűlés új elnöke megtartotta székfoglalóját. Megköszönte a választók bizalmát, üdvözölte a képviselőket, majd így folytatta; , — Választópolgáraink döntő többsége egyértelmű igennel válaszolt a Hazafias Népfront választási felhívására. Szavazataikkal is kifejezték egyetértésüket nagy nemzeti programunkkal, a fejlett szocialista társadalom építésével, s annak jó szolgálatához 5 évre szóló megbízatást adtak nekünk. — A június 8-i országgyűlési és tanácstagválasztásokon párttagok és pártonkívüliek tettek hitet a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront politikája mellett abban a meggyőződésben, hogy ezzel egész népünk javát szolgálják. Országgyűlésünkben érvényesül a népszuverenitás, törvényhozó testületünkben képviselve van társadalmunk minden dolgozó osztálya, a munkásosztály, a Szövetkezeti parasztság, az értelmiség, az alkalmazottak és más dolgozó rétegek. Legfőbb államhatalmi, törvényhozó testületünk hivatott arra, hogy megvitassa az ország életének és fejlődésének legfontosabb kérdéseit, meghatározza a fejlesztés irányát, törvényeket alkosson az állampolgárok jogairól és kötelességeiről, fejlődő szocialista társadalmunk0 életéről intézményeiről. Hivatott arra, hogy meghatározza a kormányzás szervezetét, tevékenységének irányát és feltételeit, ellenőrizze a kormány és az egész államszervezet munkáját. E megtisztelő feladatnak az országgyűlési képviselők akkor tudnak eleget tenni, ha állandó és szoros kapcsolatot tartanak a választóikkal, felkarolják és támogatják közérdekű javaslataikat. — Országgyűlésünk legfontosabb külpolitikai feladata, hogy államunk nemzetközi tevékenységét — úgy mint eddig — a béke védelmének, a társadalmi haladásnak szolgálatába állitsa. Különösen fontos ez most, amikor a béke ellenségeinek tevékenysége folytán nehezebbé, kiélezettebbé váltak a nemzetközi viszonyok. Ezért ápoljuk és erősítjük a testvéri szocialista országokhoz, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat és szövetségünket. Szolidárisak vagyunk' a nemzeti függetlenségükért és a társadalmi haladásukért küzdő népekkel, államokkal. Külpolitikánkban továbbra is a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően a kölcsönösen előnyös kapcsolatokra. s együttműködésre törekszünk minden állammal, társadalmi berendezkedésétől függetlenül. — Ügy vélem mindannyiunk óhajának adok hangot, amikor kijelentem, hogy országgyűlésünk abban látja feladatát, hogy a következő öt esztendőben a XII. pártkongresszus határozatainak, a Hazafias Népfront programjának megvalósításában segítse elő a fejlett szocialista társadalom építését, így szolgálva egész népünk javát, hazánk szocialista jövőjét, a békét. Ehhez a megtisztelő, alkotó munkához kívánok képviselőtársaimnak, egész országgyűlésünknek sok sikert, jó egészséget. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta, s azt a képviselők között kiosztották. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács elnöke: Losonczi Pál Az elnök ezután emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány 29. paragrafusának első bekezdése alapján az országgyűlés feladata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet jegyző olvasott fel — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: LOSONCZI PÁL. Az Elnöki Tanács helyettes elnökei: GÁSPÁR SÁNDOR, DR. TRAUTMANN REZSŐ. Az Elnöki Tanács titkára: KATONA IMRE. Az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné, Bíró Imre, Dési Zoltánná, Erdei Lászlóné, Győré Sándor, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, dr. Nagy Sándor, Nánási László, Németh Káróly, dr. Petri Gábor, Pióker Ignác, Úszta Gyula, dr. Vida Miklós. Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az ország- gyűlés állandó bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) Az ország- gyűlési bizottságok tagjaira tett javaslatot a képviselők egyhangúlag megszavazták. Az országgyűlés bizottságai az ülésszak szünetében megtartották alakuló üléseiket, megválasztották elnöküket és titkárukat. Ugyancsak megtartotta alakuló ülését, s megválasztotta vezetőségét az • Letették az esküt a kormány tagjai. Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Erről Apró Antal tájékoztatta a képviselőket. Az országgyűlés az elnöki bejelentést tudomásul vette. Ünnepélyes eskütétel Az országgyűlés állandó bizottságai ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG: Elnök: Sas Kálmán Titkár: Tóth István A bizottság tagja: Kerényi József (a bizottságok tagjai közül csak a Bács-Kiskun megyei képviselőket említjük meg.) HONVÉDELMI BIZOTTSÁG: lElnök: Pap János Titkár: dr. Mórocz Lajos A bizottság tagja: dr. Boza József és Miskó István. IPARI BIZOTTSÁG: Elnök: Górjanc Ignác Titkár: Stadinger István JOGI, IGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG: Elnök: dr. Gajdócsi István (Bács- Kiskun megye) Titkár: dr. Antalffy György A bizottság tagja: dr. Juhász Tibor. KERESKEDELMI BIZOTTSÁGIÉI nők: Nyers Rezső (Rács-Kiskun mégye) Titkár: Hosszú László A bizottság tagja: Bori Gyuláné KULTURÁLIS BIZOTTSÁG: Elnök: Övári Miklós Titkár: dr. Barát Endre A bizottság tagja: Raffai’Sarolta KÜLÜGYI BIZOTTSÁG: Elnök: Gyenes András Titkár: Darvasi István MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG: Elnök: dr. Cselőtei László Titkár: Kasó József A bizottság tagja: dr. Mátyus Gábor és dr. Molnár Frigyes SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG: Elnök: dr. Pesta László Titkár: dr. Kaposvári Júlia A bizottság tagja: Tóth Ferencné TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG: Elnök: dr. Bognár József Titkár: Horváth Lajos A bizottság tagja: Ispánovits Márton és Tóth István M'PN.TELML ,É£, ÖS§ZEFÉRHE- TOTTENSÉGI BIZOTTSÁG: Élfiök: deczi Janos Titkár: dr. Mátay Pál AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJA: Elnök: Barcs Sándor Alelnök: dr. Bartha Tibor, Kelen Béla, Pethő Tibor. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság újonnan megválasztott Elnöki Tanácsa, pénteken megtartotta első ülését. Megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes ajánlását, majd ennek alapján javaslatot terjesztett az országgyűlés elé a Minisztertanács elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek a megválasztására. Törvényerejű rendeletet fogadott el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításáról. Ennek értelmében a Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium feladatait a továbbiakban a Művelődési Minisztérium veszi át. Az Elnöki Tanács végül személyi kérdésekben döntött. Más munkakörbe helyezésükre tekintettel dr. Gosztonyi Jánost oktatási minisztériumi, dr. Hetényi János országos tervhivatali, dr! Molnár Ferencet kulturális minisztériumi és dr. Szilbereky Jenőt igazságügyi minisztériumi államtitkári tisztségükből felmentette és egyidejűleg dr. Borics Gyulát igazságügyi minisztériumi, dr. Hoós Jánost országos tervhivatali, Korcsog Andrást művelődési minisztériumi államtitkárrá, dr. Garamvölgyi Károlyt vám- és pénzügyőr vezérőrnaggyá kinevezte. A Minisztertanács Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését, s a Népköztársaság Minisztertanácsának, valamint a Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésiben — átiratot intézett az országgyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke: Lázár György. A Minisztertanács elnökhelyettesei: Aczél György, Borbándi János, Faluvégi Lajos és Marjai József. Belkereskedelmi miniszter: dr. Sághy Vilmos. Belügyminiszter: dr. Horváth István. Egészségügyi miniszter: dr. Sohultheisz Emil. Építésügyi és városfejlesztési miniszter: dr. Abrahám Kálmán; Honvédelmi miniszter: Czinege Lajos. Igazságügyminiszter: dr. Markója Imre. Kohó-’ és gépipari miniszter: Soltész István. Könnyűipari .miniszter: Keserű Jánosné. Közlekedés- és postaügyi miniszter: Pullai Árpád. Külkereskedelmi miniszter: Veress Péter. Külügyminiszter: Púja Frigyes. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Váncsa Jenő. Munkaügyi miniszter: dr. Tre- thon Ferenc. Művelődési miniszter: Pozsgay Imre. Nehézipari miniszter: dr. Simon Pál. Pénzügyminiszter: dr. Hetényi István. Az Országos Tervhivatal elnöke: Faluvégi Lajos. Ugyancsak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára az országgyűlés dr. Szilbereky Jenőt tagjait, valamint a Legfelsőbb Bírósága elnökének, dr. Szíjártó Károlyt a Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztotta. Apró Antal felkérte a kormány tagjait, valamint a Legfelősbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az eskütétel idejére az elnök az Ülést felfüggesztette. A kormány elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész pénteken a Parlament Munkácsy- tenmében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a . Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a munkásmozgalomban kifejtett .több évtizedes tevékenysége és eredményes vezetői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából ;— a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Bénikéi András belügyminiszternek; a Legfelsőbb Bíróság vezetőjeként kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarorszá- gértjv-Érdemrendet adományozta dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A kitüntetést pénteken Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárg, dr. Korom Mihály, az MSZMP. Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. / Az eskütétel után' folytatódott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szóPp&íya ■•ír- -r *Í.AJCn»}| Az új kormány programja Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársak! A kormány most megválasztott tagjai és a magam nevében megköszönöm a számunkra előlegezett bizalmat — hangsúlyozta. — Átérezve a ránk ruházott felelősség súlyát, ígérhetem önöknek: minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy megfeleljünk a várakozásnak. Azon leszünk, hogy a szocializmus ügye iránt elkötelezett és lelkiismeretes munkával méltóak legyünk a megtisztelő bizalomra. Az elmúlt hónapokban olyan kiemelkedő belpolitikai események részesei voltunk, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója, s mint a közelmúltban megtartott ország- gyűlési és tanácsi választások. E nagy fontosságú események módot adtak rá, hogy a szó igazi értelmében országos méretű — szinte az egész néppel folytatott — párbeszédben megvitassuk közös dolgainkat, felmérjük eredményeinket és gondjainkat, számba vegyük a közelebbi és a távolabbi időre szóló feladatokat. Már a kongresszus idején kifejezésre jutott, úgyszólván tapint- hatóan érzékelhető volt, hogy társadalmunk minden rétege mély bizalommal van pártunk politikája iránt, s kész annak megvalósításában cselekvőén részt venni. Ezt fejezte ki az a több mint hét és fél millió igen, amivel a választópolgárok június 8-án megerősítették a Hazafias Népfront programjával való egyetértésüket. Az utóbbi, közel negyedszázadban népünk és pártunk viszonyát mindig is szoros egység, kölcsönös bizalom jellemezte. Ez a szocialista építésben elért sikereink legfőbb forrása. Érthető és természetes ezért, ha népünk egyetértő helyesléssel fogadta, hogy a XII. kongresszus az eddigi politika folytatása mellett foglalt állást. Az egyetértés hitelét és értékét növeli, hogy a szocialista építés olyan időszakát éljük, amikor a korábbinál bonyolultabb viszonyok között, nehezebb feladatokat kell megoldani, amikor a legközelebbi évekre nem ígérhetünk többet, nem tűzhetünk ki magunk elé nagyobb célt — igaz, az adott viszonyok között ez sem kevés —, mint azt, hogy ha keményen dolgozunk, megőrizzük az elért életszínvonalat és megvetjük egy későbbi, lendületesebb fejlődés alapját. Az újólag megerősített bizalomért köszönetét mondunk népünk-nek, mert számunkra, a kormány számára is a legfőbb politikai feltétele annak, hogy eleget tehessünk megbízatásunknak. Minden erőnket latba vetve azon leszünk, hogy népünk akaratát teljesítve, irányító munkánkkal hozzájáruljunk pártunk politikájának valóra váltásához. Hogy az önök — a nép választott képviselőinek segítségével, valamint az újjáalakuló tanácsokra támaszkodva — megoldjuk azokat-a feladatokat, amelyek a Hazafias Népfront programjából a kormányra hárulnak. Terveinkről ezúttal csak röviden szólok, mert az a szándékunk, hogy alkotmányos kötelezettségünknek megfelelően az ország- gyűlés legközelebbi ülésszakán beterjesztjük a kormány öt évre szóló, a társadalmi élet minden fő te-, rületét átfogó munkaprogramját Munkaprogramunk kidolgozásához a XII. kongresszus határozatait és azokat a célokat vesszük alapul, ámelyeket választási felhívásában a Hazafias Népfront megfogalmazott. Ezek szellemében kívánjuk továbbfejleszteni, a feladatok megoldására alkalmassab- bá tenni a kormány irányító munkáját, javítani és egyszerűsíteni az államigazgatást, még teljesebben kibontakoztatni közéletünk éltető * elemét, a szocialista demokráciát, erősíteni társadalmunk szocialista vonásait.. Gazdasági programunk kidolgozásakor egyrészt számításba vesz- szük, hogy a szocialista építés évtizedeiben olyan fejlettségi szintre jutottunk, amely — a világgazdaság megváltozott értékrendjét is figyelembe véve — új, a korábbinál magasabb követelményeket állít elénk, Azt igényli, hogy megújítsuk, a mainál korszerűbb színvonalra emeljük és egyidejűleg gazdaságosabbá tegyük a termelést. A jelenlegi viszonyok között ez a feltétele elért vívmányaink megőrzésének, annak, hogy megjavítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és új , erőforrásokat tárjunk fel a további fejlődés számára. Másrészt abból indulunk ki, hogy a -múlthoz képest nemcsak a követelmények, de a lehetőségek is nagyobbak lettek. Rendelkezünk mindazokkal a szellemi erőkkel és anyagi alapokkal, amelyek a nehezebb feladatok megoldásához, egy új minőség eléréséhez szükségesek. A lehetőség adott, de ez önmagában még kevés. Meg kell keresnünk, és meg is kell találnunk a módját annak, hogy a képességek teljesebb kibontakoztatásának öszJ, A.
