Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1980. Június 28. • PETŐFI N£PE • 3 Az országgyűlés alakúié ülése A kívánt irányban tönzésével, jobb irányító és szer­vező munkával, a tudomány és a műszaki haladás nyújtotta lehető­ségek okosabb használásával, a nemzetközi együttműködés, első­sorban a szocialista gazdasági in­tegráció előnyeinek teljesebb hasznosításával felszínre hozzuk szellemi és anyagi tartalékainkat. Ügy vélem, a kormánynak éppen az az egyik legfontosabb köteles­sége, hogy ehhez megteremtse a szükséges feltételeket. Eközben azonban nem téveszt­hetjük szem elől, hogy a magasabb követelmények kielégítésének leg­fontosabb tényezője maga az em­ber. Esiért a legnehezebb és a leg­bonyolultabb gazdasági feladato­kat is úgy kell megoldanunk, hogy ne szenvedjen csorbát, ellenkező­leg, még teljesebben érvényre jus­son szocialista társadalmunk hu­manizmusa, fejlődjön a tudomány és a kultúra. Gondoskodni kívánunk róla, hogy erkölcsiekben és anyagiak­ban egyaránt a májnál még több megbecsülésben részesüljön, na­gyobb rangot 'kapjon a tisztességgel dolgozó ember. Javuljanak az élet- és munkakörülmények és lehető­ségeinkhez mérten előrehaladjunk a legégetőbb szociális problémák megoldásában. A közvetlenül előttünk álló fel­adatokról szó.lva most az a leg­fontosabb — ahogyan ezt pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése is megállapította —, hogy ez évi tervünk sikeres végrehaj­tásával minél kedvezőbb feltéte­leket teremtsünk a VI. ötéves terv megalapozásához és a zökkenő- mentes átmenet biztosításához. Az elmúlt öt hónap eredményei r— népünk erőfesztftéseinek köszön­hetően — reményi keltőek. Foly­tatódott az elmúlt évi. kedvező változások kibontakozása, a gaz­dasági egyensúly javulása. Min­dent meg kell tennünk, hogy ez a következő hónapokban is így le­gyen. Bízzunk benne, hogy a gaz­dasági' munka hatékonyságának növelésében, feladataink megoldá­sában továbbra is számíthatunk a szocialista munkaversenyben részt vevő milliók alkotó energiáira, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk tu­dására és szorgalmára. A kormány a mai, a korábbi­nál feszültebb nemzetközi hely­zetben is azon kíván munkálkod­ni, hogy aktív külpolitikát folytat­va, a lehető legkedvezőbb feltéte­leket biztosítsa szocialista építő- munkánkhoz, nemzeti céljaink el­éréséhez. Ma, amikor a tőkés világ szél­sőséges reakciós körei meg-meg- újiiló támadást indítanak a szoci­alizmus, a haladás erői ellen és hamis ürügyeket keresve mester­ségesen szítják az enyhülés ered­ményeit veszélyeztető fegyverke­zési versenyt, mi továbbra is a béke és a biztonság, a katonai le­szerelés ügyéért széliünk síkra. Nemzeti érdekeinkkel összhang­ban még szorosabbra kívánjuk fűzni a barátság és az együttmű­ködés szálait a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal, és becsülettel eleget kívánunk tenni szövetséges i kötelezettsége­inknek. E szándékunknak adtunk hangot a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének máju­si és a KGST közelmúltban meg­tartott XXXIV. ülésén is. Elvi politikánkat folytatva ugyanakkor tovább építjük kap­csolatainkat a gyarmati elnyomás alól felszabadult fejlődő orszá­gókkal, támogatjuk a nemzeti függetlenségükért küzdő népek harcát és kölcsönös előnyök alap­ján együttműködésre törekszünk az erre kész tőkés államokkal is. Bizonyos, hogy az előttünk álló követelmények nem a könnyű élet ígéretét hordozzák magukban, hanem azt jelzik, hogy céljaink eléréséért keményen meg kell dol­goznunk. Feladataink eredményes megoldása mindannyiunktól a szocializmus, a nép ügye iránti el­kötelezettséget, a munkában pedig a teljes odaadást követeli meg. Mi is, akik a kormányban dolgozunk ebben a szellemben kívánjuk vé­gezni a ránk bízott tennivalókat. Számolunk vele, hogy a munká­ban nemcsak sikereink, hanem időnként nehézségeink is lesznek. De mindén nehézségért kárpótol az a tudat, hogy nemes célokért: a fejlett szocialista társadalom építéséért, népünk boldogabb éle­téért fáradozunk. A kormány tagjai nevében még egyszer köszönöm a bizalmat, képviselőtársaimnak pedig erőt, egészséget, közéleti munkájukhoz sok sikert kívánók — mondotta befejezésül*Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Megkö­szönte a kormány elnökének sza­vait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hi­vatalába lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk al­kalmával üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Meggyőződésem, hogy az or­szággyűlés és bizottságai, a kép­viselőknek a választók, a köz érdé-: kében végzett tevékenysége a kor­mány munkájához is sokirányú segítséget fog nyújtani — mon­dotta — majd így folytatta: ala­kuló ülésünk napirendjével végez­tünk, a Magyar Népköztársaság országgyűlését megalakultnak je­lentem ki. Kérem képviselőtársai­mat, adják át választóiknak pár­tunk Központi Bizottsága, az or­szággyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács üdvözletét és jó­kívánságait. Fejezzék ki köszöne- tíiket azért az egységes támoga­tásért, amelyben pártunk, a Haza­fias Népfront és kormányzatunk politikáját a választások alkalmá­ból szavazatukkal részesítették. Fontos feladatnak tekintjük, hogy továbbra is állandó kapcsolatban legyünk a választókkal, hogy kö­zös összefogással dolgozzunk szo­cialista társadalmunk építésén. Az országgyűlés elnöke végül minden jót, sok sikert kívánt a képviselőknek, és az ország egész népének a felelősségteljes felada­tok elvégzéséhez, majd az ülést bezárta. ssftwsmim Dr. Horváth István életrajza Munkáscsalád gyermekeként 1935-ben a Tolna megyei Pakson született. Középiskolai tanulmá­nyait a budapesti Jósef Attila Ál­talános Gimnáziumban végezte, majd — mint népköztársasági ösztöndíjas — az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jog- dományi Karán szerzett diplomát. A középiskolai és az egyetemi évek alatt aktívan vett részt az ifjúsági mozgalomban. Eveken át a gimnáziumi DISZ-bizottság tit­káraként, az egyetemen DlSZ-tií- kárként, majd a joghallgatók tu­dományos egyesületének elnöke­ként tevékenykedett. Tanulmányai befejezése után a Bács-Kiskun megyei Tanács jog­ügyi előadójaként kezdte pályáját, majd a megyei bíróságra került. 1958- ban járásbírósági tanácsveze­tő bírónak nevezték ki. A Bács- Kiskun megyei pártbizottságon 1959- től politikai munkatársként, majd osztályvezetőként dolgozott. 1968-ban választották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága titkárának. 1970. és 1973. között a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára volt. 1970-től tagja az MSZMP Központi Bizott­ságának. 1973-ban lett a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára. 1971—1975 között az El­nöki Tanács tagja és Borsod me­gye országgyűlési képviselője volt. 1956-ban lett a párt tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Dr. Faluvégi Lajos életrajza Dr. Faluvégi Lajos 1924-ben szü­letett Mátraderecsikén, alkalma­zotti családban. Iskoláit Budapes­ten végezte, 1943-ban felsőkeres­kedelmi érettségit tett, ezután jo­gi- államszámviteli tanulmányo­kat folytatott és közgazdasági ké­pesítést szerzett. 1948 óta dolgo­zik a pénzügyi apparátusban. Ve­zette a minisztérium költségve­tési elvi osztályát, a gazdasági re­form előkészítésének és bevezeté­sének időszakában a 'közgazdasá­gi és költségvetési főosztály irá­nyította. Pénzügyminiszter-helyet­tessé 1968-ban, pénzügyminiszter­ré pedig 1971-ben nevezték 'ki. Tagja az Állami Tervbizottság­nak, a tudománypolitikai bizott­ságnak, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának. 1970- ben az MSZMP KB gazdaságpo­litikai bizottságának tagjává vá­lasztották. Hosszú ideig részt vállalt a pénzügyi szakemberképzést szol­gáló felsőfokú oktatásban, amihez szakirodalmi munkásságával is hozzájárul. Több tanulmiánya je­lent meg a hazai és külföldi fo­lyóiratokban a pénzügyi politika és a gazdaságirányítás témaköré-' ben. Korábban a Pénzügyi Szem­le felelős szerkesztője is volt. Tag­ja a Magyar Közgazdasági Társá- ság választmányának. A munkásmozgalomban 1947 óta tevékenykedik, 1962-ben lett tagja az MSZMP-nek. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa a Központi* Bizottság tagjává vá­lasztotta. E tisztségében a XII. pártkongresszus megerősítette. A Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdemérem kitünteté­sek tulajdonosa. Dr. Hetényi István életrajza Dr. Hetényi István 1926-ban szü­letett Budapesten értelmiségi csa- dálban. A műegyetem közgazda­ságtudományi karán 1948-ban szerzett közgazdász oklevelet. 1949-ben a gazdasági főtanács, majd az Országos Tervhivatal eladója. Hosszabb ideig a népgaz­dasági mérlegekkel és a terve­zés általános metodikájának ki­dolgozásával, majd a távlati ‘ter­vezés kérdéseivel és a népgazda­sági tervek nemzetközi koordiná­ciójával foglalkozott. Az Országos Tervhivatalban osztályvezető, fő­osztályvezető, majd elnökhelyet­tes lett, 1973-ban tervhivatal! ál­lamtitkárrá nevezték ki. Tagja a tudománypolitikai bi­zottságnak és az Állami Tervbi­zottságnak. 1964-től a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési ve­gyes bizottság elnökhelyettese. A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem címzetes egye­temi tanára. Több tudományos, illetve isme­retterjesztő közgazdasági szerve­zet tevékenységében vesz részt. A Marx Közgazdasági Társaság el­nökségének tagja. 1977 óta elnök- helyettesi tisztet tölt be a Ma­gyar Tudományos Akadémia “köz­gazdaságtudományi bizottságában. A pártnak 1951 óta tagja. A Munka Érdemérem, a Szo­cialista Munkáért Érdemérem, és a Munka Érdemrend arany foko­zatának tulajdonosa. í Váncsa Jenő életrajza Váncsa Jenő 1928-ban született Brassóban. Édesapja szabó-kisipa­ros volt. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen 1953-ban szerzett diplomát, majd a hatvanas évek elején mezőgazdasági mérnök-ta­nári oklevelet. Elvégezte a párt esti egyetemét is. Üzemegység-vezetőként kezdett dolgozni 1954-ben a Környei Ál­lami Gazdaságban. 1957-től az Agárdi Állami Gazdaság főagro- nómusa lett, majd 1958-ban ugyan­ennek az állami gazdaságnak az igazgatójává nevezték ki. 1972. augusztusa óta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyet­teseként dolgozott. Szakmai tudá­sát az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács elnökeként és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagjaként is kamatoztat­ja. 1973-tól tölti be st Magyar Ag­rártudományi Egyesület elnöki tisztét. Aktív részt vállalt a ma­gyar—csehszlovák, a magyar—bol­gár, valamint a magyar—román műszaki-tudományos és gazdasági együttműködési bizottság tevé­kenységéből is. Az ország törvényhozó testüle­tében Fejér megye országgyűlés képviselőjeként 1968-től 1975-ig tevékenykedett. 1954 óta a párt tagja. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát 1977-ben kapta meg. Dr. Szilbereky Jenő életrajza 1917-ben született, értelmiségi család gyermekeként Lúgoson. Szegeden az Állam- és Jogtudo­mányi Egyetemen szerzett diplo­mát. Joggyakorno'kként a Tiszafü­redi Járásbíróságon, majd a Sze­gedi Járásbíróságon dolgozott. 1948-ban lett a Szegedi Járásbí­róságon bíró, majd 1950-től az Igazságügyi Minisztériumban fő­előadó volt. 1953-ban részt vett a Legfőbb Ügyészség megszervezésében, ahol csoportvezető, majd főosztályve­zető-helyettes ügyész létt. 1962- ben tért vissza az Igazságügyi Mi­nisztériumban, s abbém az évben kinevezték igazságügyi miniszter­helyettessé. Az igazságügyi állam- titkári teendőket 1978 óta látja el. 1960-ban az állam- és jogtudo­mányok kandidátusa lett, majd 1973-ban szerezte meg a tudomá­nyok doktora címet 1960-tól egye­temi tanárként is részt vállalt a szaktudomány műveléséből. Több jogi szaikkönyve jelent meg. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 1968-ban választotta elnökévé, s társelnöke a TIT országos jogi vá­lasztmányának. Alapítótagja a közalkalmazottak szakszervezetének, ahol éveken át különböző funkciókban dolgozott. A pártnak 1948 óta tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. HÁROM JELENTÉST vitatott meg és fogadott el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végre­hajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és ta- nácstagválasztásakról szóló elő­terjesztések megtárgyalásáról ki­adott közleményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterepét tekintet­te át a vezető párttestület. A Köz­ponti Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé síkra- szállt a világ békéjének, az eny­hülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresz- szív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési1 képviselő- és ta­nácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti aktivitás fo­kozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módo­sulások és átalakulások. Ha megengedjük a bonyolult fo­lyamatok leegyszerűsítő megfogal­mazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános mennyiségi szemlélet és teljesít­mény helyett egyre inkább előtér­be kerülnek a termelés minőségi, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciá­lódási folyamat kezdődött el a vál­lalatok körében, az egyes ipar­ágak, iparcsoportok, s nem ke­vésbé az ágazatok között. Erre mu­tat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gyors iram­ban bővült a termelés, attól füg­gően, hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítélte­tett meg az árukibocsátás eredmé­nyessége, vállalati — s elsődlege­sen: népgazdasági — haszna. Az eltérések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehető­sége tagadhatatlanul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is, de: most már állandó jellemző­ként kell számolni ezzel. Túlzás lenne azt állítani a Köz­ponti Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében, hogy a termelőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott, s a haladás út­ja zökkenésmentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első felé­nek teljesítményei alapján — még a termelésüket kényszerűen csök­kentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményesség, ami a szerkezet- változás, s a termékösszetétel kor­szerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. RENDKÍVÜL FONTOS jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is, mert hiszen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának közép­pontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszonélvezője. S mert a termelőágazatokban a meg­kezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapinthatók ki az első bizonyítékok arra, hogy helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Köz­ponti Bizottság a népgazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedel­mi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi -helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kol­lektívák törekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megállapí­tásban, hogy lényegesen erőtelje­sebb az exportálási kedv, mint volt korábban, s az importigény — re­mélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása következtében — csökkent. Szin­tén a pozitívumok közé tartozik, bár kezdeti jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szűkebb. A HATÁROZATOKNAK és az azokhoz kapcsolódó intézkedések­nek a gyakorlati átültetését lát­hatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rend­kívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesü­lő visszafogás mellett a gazdasá­gos termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesz­tések terv szerinti, vagy annál is gyorsabb megvalósítása, s az utób­bira több területen — az alumí­niumkohászattól a vegyiparon át az élelmiszeriparig, a mezőgazda- sági üzemeknél a feldolgozó ága­zatban — jogos igény mutatkozik. Veszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lé­péseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként so­rakoztatott fel. Amibe az anyag- ellátás és a vállalatok közötti koo­peráció zavarainak visszaszorítása éppúgy beletartozik, mint a vál­lalkozási készség erősítése, a fele­lősség, a fegyelem szilárdítása. Indokoltan hívja fel a figyelmet a párttestület üléséről kiadott köz­lemény arra, hogy bár a népgaz­daság alapvetően a terv követel­ményeinek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei eredmények és gondok valójában a hatodik öt­éves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. EZEKNEK A LEHETŐSÉGEK­NEK a bővítését szolgálja — nem tagadva abban a kényszerítő jel­leget sem — a gazdaságirányítás­nak az a következetessége, hogy nem siet támogatásokkal, mente­sítésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E követke­zetesség tartóssága, valamint a kí­vánt irányban történt elmozdulá­sok együttesen adhatják annak alapját, amit a célok megértésé­nek, támogatásának, s elérhetősé­gének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiádott közlemény. Az MSZMP Központi Bizottsága 1980. június 24-i ülésének határozata személyi, szervezeti kérdésekben A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Huszár látván elvtársat, a Köz­ponti Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főigazgatójává. Lakos Sándor elvtársat, a Köz­ponti Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének tudományos igazgatójává. Hoós János elvtársat, a Közpon­ti Bizottság tagját, fontos állami tisztségbe történő 'kinevezése mi­att, érdemeinek elismerése mel­lett felmentette KB-osztályveze- tői megbízatása alól. Ballai László elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályának he­lyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. A KB gazdaságpolitikai bizott­ságának tagjai közül más irányú megbízatásuk miatt felmentette Hoós János, Huszár István és Sze­kér Gyula elvtársat, a bizottság tagjává választotta Ballai László és Hetényi István elvtársat. A KB agitációs és propaganda­bizottságának tagjává választotta Huszár István elvtársat. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Szekér Gyulát az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökévé kine­vezte. A Minisztertanács más munka­körbe helyezésükre tekintettel dr. Boros Sándor és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyetteseket, dr. Garamvölgyi Károly, dr. Han­ga Mária és Knopp András okta­tási miniszterhelyetteseket, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest, Dre cin Józsefet, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, Pulai Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettesét tisztségükből felmen­tette. Dtecin Józsefet, dr. Hanga Máriát, Rátkai■ Ferncet és Tóth Dezsőt művelődési miniszterhe­lyettessé, Pulai Miklóst az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyette­sévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Marcali Lászlót kulturális miniszterhelyet­tesi tisztségéből — érdemei elis­merése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulására te­kintettel — felmentette. Az El­nöki Tanács dr. Marcali László­nak, eredményes vezető munkájá­nak elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom