Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
1980. Június 28. • PETŐFI N£PE • 3 Az országgyűlés alakúié ülése A kívánt irányban tönzésével, jobb irányító és szervező munkával, a tudomány és a műszaki haladás nyújtotta lehetőségek okosabb használásával, a nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció előnyeinek teljesebb hasznosításával felszínre hozzuk szellemi és anyagi tartalékainkat. Ügy vélem, a kormánynak éppen az az egyik legfontosabb kötelessége, hogy ehhez megteremtse a szükséges feltételeket. Eközben azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy a magasabb követelmények kielégítésének legfontosabb tényezője maga az ember. Esiért a legnehezebb és a legbonyolultabb gazdasági feladatokat is úgy kell megoldanunk, hogy ne szenvedjen csorbát, ellenkezőleg, még teljesebben érvényre jusson szocialista társadalmunk humanizmusa, fejlődjön a tudomány és a kultúra. Gondoskodni kívánunk róla, hogy erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt a májnál még több megbecsülésben részesüljön, nagyobb rangot 'kapjon a tisztességgel dolgozó ember. Javuljanak az élet- és munkakörülmények és lehetőségeinkhez mérten előrehaladjunk a legégetőbb szociális problémák megoldásában. A közvetlenül előttünk álló feladatokról szó.lva most az a legfontosabb — ahogyan ezt pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülése is megállapította —, hogy ez évi tervünk sikeres végrehajtásával minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a VI. ötéves terv megalapozásához és a zökkenő- mentes átmenet biztosításához. Az elmúlt öt hónap eredményei r— népünk erőfesztftéseinek köszönhetően — reményi keltőek. Folytatódott az elmúlt évi. kedvező változások kibontakozása, a gazdasági egyensúly javulása. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a következő hónapokban is így legyen. Bízzunk benne, hogy a gazdasági' munka hatékonyságának növelésében, feladataink megoldásában továbbra is számíthatunk a szocialista munkaversenyben részt vevő milliók alkotó energiáira, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk tudására és szorgalmára. A kormány a mai, a korábbinál feszültebb nemzetközi helyzetben is azon kíván munkálkodni, hogy aktív külpolitikát folytatva, a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa szocialista építő- munkánkhoz, nemzeti céljaink eléréséhez. Ma, amikor a tőkés világ szélsőséges reakciós körei meg-meg- újiiló támadást indítanak a szocializmus, a haladás erői ellen és hamis ürügyeket keresve mesterségesen szítják az enyhülés eredményeit veszélyeztető fegyverkezési versenyt, mi továbbra is a béke és a biztonság, a katonai leszerelés ügyéért széliünk síkra. Nemzeti érdekeinkkel összhangban még szorosabbra kívánjuk fűzni a barátság és az együttműködés szálait a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal, és becsülettel eleget kívánunk tenni szövetséges i kötelezettségeinknek. E szándékunknak adtunk hangot a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének májusi és a KGST közelmúltban megtartott XXXIV. ülésén is. Elvi politikánkat folytatva ugyanakkor tovább építjük kapcsolatainkat a gyarmati elnyomás alól felszabadult fejlődő országókkal, támogatjuk a nemzeti függetlenségükért küzdő népek harcát és kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszünk az erre kész tőkés államokkal is. Bizonyos, hogy az előttünk álló követelmények nem a könnyű élet ígéretét hordozzák magukban, hanem azt jelzik, hogy céljaink eléréséért keményen meg kell dolgoznunk. Feladataink eredményes megoldása mindannyiunktól a szocializmus, a nép ügye iránti elkötelezettséget, a munkában pedig a teljes odaadást követeli meg. Mi is, akik a kormányban dolgozunk ebben a szellemben kívánjuk végezni a ránk bízott tennivalókat. Számolunk vele, hogy a munkában nemcsak sikereink, hanem időnként nehézségeink is lesznek. De mindén nehézségért kárpótol az a tudat, hogy nemes célokért: a fejlett szocialista társadalom építéséért, népünk boldogabb életéért fáradozunk. A kormány tagjai nevében még egyszer köszönöm a bizalmat, képviselőtársaimnak pedig erőt, egészséget, közéleti munkájukhoz sok sikert kívánók — mondotta befejezésül*Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az országgyűlés elnöke mondott zárszót. Megköszönte a kormány elnökének szavait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk alkalmával üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. — Meggyőződésem, hogy az országgyűlés és bizottságai, a képviselőknek a választók, a köz érdé-: kében végzett tevékenysége a kormány munkájához is sokirányú segítséget fog nyújtani — mondotta — majd így folytatta: alakuló ülésünk napirendjével végeztünk, a Magyar Népköztársaság országgyűlését megalakultnak jelentem ki. Kérem képviselőtársaimat, adják át választóiknak pártunk Központi Bizottsága, az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács üdvözletét és jókívánságait. Fejezzék ki köszöne- tíiket azért az egységes támogatásért, amelyben pártunk, a Hazafias Népfront és kormányzatunk politikáját a választások alkalmából szavazatukkal részesítették. Fontos feladatnak tekintjük, hogy továbbra is állandó kapcsolatban legyünk a választókkal, hogy közös összefogással dolgozzunk szocialista társadalmunk építésén. Az országgyűlés elnöke végül minden jót, sok sikert kívánt a képviselőknek, és az ország egész népének a felelősségteljes feladatok elvégzéséhez, majd az ülést bezárta. ssftwsmim Dr. Horváth István életrajza Munkáscsalád gyermekeként 1935-ben a Tolna megyei Pakson született. Középiskolai tanulmányait a budapesti Jósef Attila Általános Gimnáziumban végezte, majd — mint népköztársasági ösztöndíjas — az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jog- dományi Karán szerzett diplomát. A középiskolai és az egyetemi évek alatt aktívan vett részt az ifjúsági mozgalomban. Eveken át a gimnáziumi DISZ-bizottság titkáraként, az egyetemen DlSZ-tií- kárként, majd a joghallgatók tudományos egyesületének elnökeként tevékenykedett. Tanulmányai befejezése után a Bács-Kiskun megyei Tanács jogügyi előadójaként kezdte pályáját, majd a megyei bíróságra került. 1958- ban járásbírósági tanácsvezető bírónak nevezték ki. A Bács- Kiskun megyei pártbizottságon 1959- től politikai munkatársként, majd osztályvezetőként dolgozott. 1968-ban választották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának. 1970. és 1973. között a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. 1970-től tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1973-ban lett a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára. 1971—1975 között az Elnöki Tanács tagja és Borsod megye országgyűlési képviselője volt. 1956-ban lett a párt tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Dr. Faluvégi Lajos életrajza Dr. Faluvégi Lajos 1924-ben született Mátraderecsikén, alkalmazotti családban. Iskoláit Budapesten végezte, 1943-ban felsőkereskedelmi érettségit tett, ezután jogi- államszámviteli tanulmányokat folytatott és közgazdasági képesítést szerzett. 1948 óta dolgozik a pénzügyi apparátusban. Vezette a minisztérium költségvetési elvi osztályát, a gazdasági reform előkészítésének és bevezetésének időszakában a 'közgazdasági és költségvetési főosztály irányította. Pénzügyminiszter-helyettessé 1968-ban, pénzügyminiszterré pedig 1971-ben nevezték 'ki. Tagja az Állami Tervbizottságnak, a tudománypolitikai bizottságnak, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának. 1970- ben az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának tagjává választották. Hosszú ideig részt vállalt a pénzügyi szakemberképzést szolgáló felsőfokú oktatásban, amihez szakirodalmi munkásságával is hozzájárul. Több tanulmiánya jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban a pénzügyi politika és a gazdaságirányítás témaköré-' ben. Korábban a Pénzügyi Szemle felelős szerkesztője is volt. Tagja a Magyar Közgazdasági Társá- ság választmányának. A munkásmozgalomban 1947 óta tevékenykedik, 1962-ben lett tagja az MSZMP-nek. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusa a Központi* Bizottság tagjává választotta. E tisztségében a XII. pártkongresszus megerősítette. A Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetések tulajdonosa. Dr. Hetényi István életrajza Dr. Hetényi István 1926-ban született Budapesten értelmiségi csa- dálban. A műegyetem közgazdaságtudományi karán 1948-ban szerzett közgazdász oklevelet. 1949-ben a gazdasági főtanács, majd az Országos Tervhivatal eladója. Hosszabb ideig a népgazdasági mérlegekkel és a tervezés általános metodikájának kidolgozásával, majd a távlati ‘tervezés kérdéseivel és a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációjával foglalkozott. Az Országos Tervhivatalban osztályvezető, főosztályvezető, majd elnökhelyettes lett, 1973-ban tervhivatal! államtitkárrá nevezték ki. Tagja a tudománypolitikai bizottságnak és az Állami Tervbizottságnak. 1964-től a magyar— csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság elnökhelyettese. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Több tudományos, illetve ismeretterjesztő közgazdasági szervezet tevékenységében vesz részt. A Marx Közgazdasági Társaság elnökségének tagja. 1977 óta elnök- helyettesi tisztet tölt be a Magyar Tudományos Akadémia “közgazdaságtudományi bizottságában. A pártnak 1951 óta tagja. A Munka Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem, és a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. í Váncsa Jenő életrajza Váncsa Jenő 1928-ban született Brassóban. Édesapja szabó-kisiparos volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1953-ban szerzett diplomát, majd a hatvanas évek elején mezőgazdasági mérnök-tanári oklevelet. Elvégezte a párt esti egyetemét is. Üzemegység-vezetőként kezdett dolgozni 1954-ben a Környei Állami Gazdaságban. 1957-től az Agárdi Állami Gazdaság főagro- nómusa lett, majd 1958-ban ugyanennek az állami gazdaságnak az igazgatójává nevezték ki. 1972. augusztusa óta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteseként dolgozott. Szakmai tudását az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács elnökeként és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagjaként is kamatoztatja. 1973-tól tölti be st Magyar Agrártudományi Egyesület elnöki tisztét. Aktív részt vállalt a magyar—csehszlovák, a magyar—bolgár, valamint a magyar—román műszaki-tudományos és gazdasági együttműködési bizottság tevékenységéből is. Az ország törvényhozó testületében Fejér megye országgyűlés képviselőjeként 1968-től 1975-ig tevékenykedett. 1954 óta a párt tagja. A Munka Érdemrend arany fokozatát 1977-ben kapta meg. Dr. Szilbereky Jenő életrajza 1917-ben született, értelmiségi család gyermekeként Lúgoson. Szegeden az Állam- és Jogtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Joggyakorno'kként a Tiszafüredi Járásbíróságon, majd a Szegedi Járásbíróságon dolgozott. 1948-ban lett a Szegedi Járásbíróságon bíró, majd 1950-től az Igazságügyi Minisztériumban főelőadó volt. 1953-ban részt vett a Legfőbb Ügyészség megszervezésében, ahol csoportvezető, majd főosztályvezető-helyettes ügyész létt. 1962- ben tért vissza az Igazságügyi Minisztériumban, s abbém az évben kinevezték igazságügyi miniszterhelyettessé. Az igazságügyi állam- titkári teendőket 1978 óta látja el. 1960-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa lett, majd 1973-ban szerezte meg a tudományok doktora címet 1960-tól egyetemi tanárként is részt vállalt a szaktudomány műveléséből. Több jogi szaikkönyve jelent meg. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 1968-ban választotta elnökévé, s társelnöke a TIT országos jogi választmányának. Alapítótagja a közalkalmazottak szakszervezetének, ahol éveken át különböző funkciókban dolgozott. A pártnak 1948 óta tagja. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. HÁROM JELENTÉST vitatott meg és fogadott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és ta- nácstagválasztásakról szóló előterjesztések megtárgyalásáról kiadott közleményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterepét tekintette át a vezető párttestület. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé síkra- szállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresz- szív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési1 képviselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. Ha megengedjük a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános mennyiségi szemlélet és teljesítmény helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a termelés minőségi, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gyors iramban bővült a termelés, attól függően, hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az árukibocsátás eredményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — haszna. Az eltérések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehetősége tagadhatatlanul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is, de: most már állandó jellemzőként kell számolni ezzel. Túlzás lenne azt állítani a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében, hogy a termelőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott, s a haladás útja zökkenésmentes. Az azonban bizonyos, hogy — az év első felének teljesítményei alapján — még a termelésüket kényszerűen csökkentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményesség, ami a szerkezet- változás, s a termékösszetétel korszerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. RENDKÍVÜL FONTOS jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is, mert hiszen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszonélvezője. S mert a termelőágazatokban a megkezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapinthatók ki az első bizonyítékok arra, hogy helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a népgazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi -helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák törekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megállapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az exportálási kedv, mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása következtében — csökkent. Szintén a pozitívumok közé tartozik, bár kezdeti jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szűkebb. A HATÁROZATOKNAK és az azokhoz kapcsolódó intézkedéseknek a gyakorlati átültetését láthatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visszafogás mellett a gazdaságos termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv szerinti, vagy annál is gyorsabb megvalósítása, s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegyiparon át az élelmiszeriparig, a mezőgazda- sági üzemeknél a feldolgozó ágazatban — jogos igény mutatkozik. Veszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként sorakoztatott fel. Amibe az anyag- ellátás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visszaszorítása éppúgy beletartozik, mint a vállalkozási készség erősítése, a felelősség, a fegyelem szilárdítása. Indokoltan hívja fel a figyelmet a párttestület üléséről kiadott közlemény arra, hogy bár a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei eredmények és gondok valójában a hatodik ötéves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. EZEKNEK A LEHETŐSÉGEKNEK a bővítését szolgálja — nem tagadva abban a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet támogatásokkal, mentesítésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E következetesség tartóssága, valamint a kívánt irányban történt elmozdulások együttesen adhatják annak alapját, amit a célok megértésének, támogatásának, s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiádott közlemény. Az MSZMP Központi Bizottsága 1980. június 24-i ülésének határozata személyi, szervezeti kérdésekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Huszár látván elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatójává. Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos igazgatójává. Hoós János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fontos állami tisztségbe történő 'kinevezése miatt, érdemeinek elismerése mellett felmentette KB-osztályveze- tői megbízatása alól. Ballai László elvtársat, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. A KB gazdaságpolitikai bizottságának tagjai közül más irányú megbízatásuk miatt felmentette Hoós János, Huszár István és Szekér Gyula elvtársat, a bizottság tagjává választotta Ballai László és Hetényi István elvtársat. A KB agitációs és propagandabizottságának tagjává választotta Huszár István elvtársat. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Szekér Gyulát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé kinevezte. A Minisztertanács más munkakörbe helyezésükre tekintettel dr. Boros Sándor és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyetteseket, dr. Garamvölgyi Károly, dr. Hanga Mária és Knopp András oktatási miniszterhelyetteseket, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest, Dre cin Józsefet, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, Pulai Miklóst, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettesét tisztségükből felmentette. Dtecin Józsefet, dr. Hanga Máriát, Rátkai■ Ferncet és Tóth Dezsőt művelődési miniszterhelyettessé, Pulai Miklóst az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Marcali Lászlót kulturális miniszterhelyettesi tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Marcali Lászlónak, eredményes vezető munkájának elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta.
