Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-26 / 148. szám
1980. június 26. 0 PETŐFI NÉPE • 3 A megyei tanács alakuló ülése 0 Úttörők köszöntik a tanácstagokat. • Csátalja. a győztes kisközség díját Kubatov Antal tanácselnök vette át. 0 Szavaz a testület. (Tóth Sándor felvételei) Az új tervidőszak (Folytatás az 1. oldalról.; nyező volt az elmúlt időszakban, mondotta Katona Imre, s ebhez hasonló aktív kezdeményező munkát kívánt az új tanácsi testületnek az elkövetkezendő időszakra is. A tanácsülés ezt követően szünetet tartott, majd folytatta munkáját. A tanácstörvény értelmében a megyei tanács, feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hozott létre. A bizottságok összetételére ugyancsak a népfront megyei bizottsága tett javaslatot, melyet a tanácsülés elfogadott. A számvizsgáló bizottság elnöke i Benei Sándor, titkára Bene András; a tervgazdasági bizottság elnöke Tohai László, titkára Szakol- czai Pál; a településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottság elnöke Búza Dezső, titkára Sándor Béla; a termelési és ellátási bizottság elnöke dr. Matos László, titkára dr. Király Lászlói a jogi és igazgatási bizottság elnöke Lukács Lajosné dr., titkára dr.-Egyedi Ernő; az egészségügyi és szociális bizottság elnöke dr. Makai László, titkára dr. Gubacsi László; a művelődésügyi bizottság elnöke dr. Major Imre, titkára Bodor Jenő; az ifjúsági bizottság elnöke dr. Major Imre, titkára Érsek György. A népi ellenőrzésről szóló törvény értelmében a megyei, valamint a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok elnökeit, elnökihelyetteseit és tagjait a tanácsi választási időszakkal azonos időtartamra a megyei tanács választja alakuló ülésén. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a megyei tanács végrehajtó* bizottságával egyetértésben tett írásbeli javáslatát a NEB tisztségviselőire a megyei tanács elfogadta, Ezek a következők: A megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke Miklós Zoltán, elnökhelyettesek: Tréfás Antal és dr. Szűcs Endre. A megyei NEB tagjai letették hivatali esküjüket. A bajai járási-városi NEB elnöke Barta Imre, elnökhelyettese Balogh Miklós. a kalocsai járási-várósi" NEB elnöke dr. Túri Dezső, elnökhelyettese dr. Kapeller Károly; a kecskeméti járási-városi NEB elnöke Nagy János, elnökhelyettese Nagy Lajos; a kiskőrösi járási-városi NEB elnöke dr. Karafiáth Károly, elnökhelyettese Seres István; . a kiskunhalasi járási-városi NEB elnöke dr. Bilekov Pál, elnökhelyettese Fábián Kálmán. Az . alakuló tanácsülésre várt, hogy a településfejlesztési verseny elmúlt évi eredményeinek értékelését jóváhagyja és megerősítse. Az értékelést, melyet a megszokott rend szerint a településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalt, írásban kapták kézhez a tanácstagok, így módjuk volt azt alaposan tanulmányozni. A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által az V. ötéves terv időszakára meghirdetett verseny feltételei igazodtak a változó körülményekhez. A versenyfeltételek az alábbi fontosabb célok elérésére irányultak: — a fejlesztési alap bevételeinek teljesítése, ezen belül a saját és a megosztott bevételek, valamint az önkéntes lakossági hozzájárulás részarányának növelése; — a rendelkezésre álló pénzeszközök kiegészítése, a társadalmi munka ,szervezése által. A lakosság és a gazdálkodó, valamint a társadalmi szervek széles körű bevonása a közösségi célok elérésébe; — a fejlesztési alap felhasználásának tervezése, elsődlegesen az egészségügyi, szociális és kulturális, továbbá a vízgazdálkodási feladatok teljesítése. A lakásépítés ösztönzése. Kiemelten a bölcsődei, óvodai helyek építése; — a környezetvédelem fokozott igényének érvényesítése. A folyamatos környezetvédelmi, köztisztasági mozgalom erősítése, a települések tisztasága• érdekében alkalmi akciók szervezése (megfelelő szeméttelepek létesítése, kezelése, a települések közterületein, bevezető útjai mentén a gon- dozatlanság megszüntetése).- A versenyben fokozott szerepe van a társadalmi munka szervezésével elérhető többleteredményeknek, a társadalmi részvétel széles körű kibontakoztatásának. Az 1979. évi társadalmi megmozdulások eredményeit jelentősen növelte a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára és A járási-városi népi ellenőrzési bizottságok tagjai a törvény értelmében megválasztásukat követő nyolc napon belül teszik le esküjüket. A megyei tanács — a Hazafias hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára való országos készülődés, mely a települések fejlesztésére irányuló felajánlásokban is megmutatkozott. Bács-Kiskun Inegye városai és községei az országos mozgalom kezdeményezői között voltak és vállalásaikkal a mozgalom sikeres elindításához is hozzájárultak. A jelentős hagyományokon alapuló településfejlesztő versenymozgalom, a széles körű társadalmi összefogás tette lehetővé az elmúlt évi kimagasló eredményeket, a tervezett fejlesztési célok túlteljesítését. A saját és megosztott bevételek teljesítése 111,3 százalék, ezen belül az önkéntes lakossági, hozzájárulás 454,9, az összesített bevételek együttes értéke pedig elérte a 105,3 százalékot. A társadalmi munka értéke mintegy 788 millió forint volt és 3 millió forint összegű helyi anyag került fel- használásra. Mindezek igen jelentős többletfejlesztést tettek lehetővé. A társadalmi tevékenységnek nagy része vem abban, hogy a megyében az elmúlt évben ötezer folyóméter szilárd burkolatú út, 27 ezer négyzetméter járda, 65 ezer folyóméter vízvezeték-hálózat, 57 ezer folyóméter villanyhálózat, 24 ezer négyzetmétert meghaladó parképítés történt. Nehéz forintban kifejezni a létesült 825 óvodai hely értékét is. A társadalmi munka keretében sportolási feladatokra 34 millió forintot, víz- és csatornahálózat-fejlesztésre 85 millió forintot, földutak karbantartására 122 milliót, egyéb közcélú feladatokra 251 millió forint értékű tevékenységet végzett a lakosság. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke megyénkben 1979- ben elérte az 1378 forintot, ami 364 forinttal nagyobb az előző évinél. A megyei tanács a településfejlesztési versenyre vonatkozó értékelést elfogadta. Elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi helyi tanácsnak, a megye lakosságának, vállalatoknak, szövetkeNépfront megyei bizottsága javaslata alapján — megválasztotta a kecskeméti megyei bírósághoz jelölt harminc, illetve a munkaügyi bírósághoz jelölt hatvankilenc népi ülnököt. legjobbjai zeteknek és társadalmi szerveknek, szocialista brigádoknak és egyéneknek, akik közreműködésükkel eredményesen vettek részt lakóhelyük fejlesztésében, a megye fejlődésének elősegítésében. A településfejlesztési versenyben legjobb eredményt elért tanácsok helyezési sorrendje a következő : VÁROSOK: 1. Kiskunhalas, pontszáma 7906, a jutalom összege 800 ezer forint. 2. Kecskemét, pontszáma 7576, a jutalom összege 600 ezer forint. 8. Kalocsa, pontszáma 7550. NAGYKÖZSÉGEK 1. Tiszakécske, pontszáma 11160, a jutalom összege 400 ezer forint. 2. Dunavecse, pontszáma 10 645, a jutalom összege 350 ezer forint 3. Harta, pontszáma 10 555, a jutalom összege 300 ezer forint. 2500 LAKOS FELETTI KÖZSÉGEK 1. Nagybaracska, pontszáma 16 270, a jutalom összege 300 ezer forint 2. Jászszentlászló, pontszáma 11 617, a jutalom összege 250 ezer forint 3. Nyárlőrinc, pontszáma 11570, a jutalom összege 200 ezer forint. ENNÉL KISEBB KÖZSÉGEK 1. Csátalja, pontszáma 13 835, a jutalom összege 250 ezer forint, 2,. Kunbaja, pontszáma 10 820, a jutalom összege 200 ezer forint, 3. Ágasegyháza, pontszáma 10 530, a jutalom összege 150 ezer forint. >' A megyei tanács jóváhagyta a településfejlesztési verseny legjobbjainak, illetve a társadalmi tevékenység szervezésében legeredményesebb munkát végzőknek adományozott „Településfejlesztésért” emlékérem odaítélésére vonatkozó javaslatot is. A határozathozatal után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke átadta a versenyben helyezést elért városi, nagyközségi, községi tanácsok képviselőinek a helyezéssel járó díjat és oklevelet, valamint a megyei tanács és a Hazafias Népfront által adományozott emlékérmeket. Húszán részesültek .Kiváló társadalmi munkáért” kitüntetésben. Befejezésül a megyei tanács személyi ügyeket tárgyalt Be ne Andrást, a kecskeméti járási hivatal elnökét nyugdíjazására való tekintettel, érdemei elismerése mellett felmentette hivatali tisztségéből. Horváth Antalt, a kecskeméti járási pártbizottság titkárát 'kinevezte a megyei tanács kecskeméti járási hivatalának elnökévé. Horváth Antal letette hivatali esküjét. A megyei tanács Gerőcs Istvánt, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét, nyugdíjazására tekintettel, érdemei elismerése mellett, felmentette beosztásából és ezzel egyidejűleg dr. P. Kovács Istvánt, a megyei tanács vb élelmezésügyi és kereskedelmi csoportvezetőjét kinevezte a kereskedelmi osztály vezetőjévé. A tanácsülés munkájának lezárásaként Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára szólt köszöntő szavakkal a testület tagjaihoz, tolmácsolva a megyei pártbizottság üdvözletét és jókívánságait. Röviden visszapillantást vetett az elmúlt mozgalmas esztendőre, amely bővelkedett a politikai eseményekkel összefüggő feladatokban. A széles körű politikai tevékenység a választási előkészületekben is kifejezésre jutott, segítette a lakos- " ság közéleti aktivitásának fokozá- * sát, a társadalmi felelősségérzet fejlődését. Szólt az elmúlt időszakra jellemző nemzetközi folyamatokról is, amelyek a gazdasági nehézségek mellett szintén kihatottak a politikai munka egészére, még felelősségteljesebb tevékenységre serkentve bennünket. Horváth elvtárs utalt a kongresszusi határozatokra, amelyek utat mutattak és mutatnak az elkövetkező időszakban is. Reális képet alkotunk jelenlegi helyzetünkről, s ennek alapján mondhatjuk. van megfelelő programunk a 1 jövőre nézve. A {fejlődésre van erő itt a megyében is, s ez lehetővé teszi, hogy tovább épüljenek, szépüljenek a települések. Ebben nagy része lesz a most megválasztott tanácsi szerveknek is. A meg vei pártbizottság első titkára végezetül ehhez a munkához kívánt sok, sikert az újjáalakult megyei tanácsnak. T. P. küszöbén A KGST egy-egy ülésszakának munkája.önmagában bájosan értékelhető; ennek az a feltétele, hogy beillesszük a közelmúlt esztendők KGST-tevékenységébe. Az elmúlt héten Prágában tartott XXXIV. tanácsülés kapcsán elsőként arra a jellemző vonásra kell utalnunk, hogy a szocialista gazdasági közösség nemzetközi szervezetének munkája a folyó tervidőszakok derekától kezdve mindinkább a jövőre, a következő tervidőszakban kifejtendő együttműködés előkészítésére, szélesítésére koncentrálódik. Nos, ami 1981—1985-öt illeti, a KGST-országok a megszokottnál jóval korábban kezdték meg a jövőbeni együttműködés megalapozását. Már 1976-ban — mintegy vá'aszként a világgazdasági kihívásra és korszakváltásra — elhatározták, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából életbevágó problémák megoldására hosszú távú közös stratégiát dolgoznak ki. Ennek nyomán születtek meg — dolgozták ki, majd fogadták el 1978-ban és 1979-ben — a 10—15 esztendőre, tehát többnyire 1985-ig szóló öt célprogramot, amelyek az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagok gazdaságilag indokolt közös szükségletének, továbbá az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek ésszerű szükségleteinek kielégítését, a közlekedési szállítások kapcsolatok fejlesztését, és az előbbiek termelő- és szállítóeszköz-igényeihez is kapcsolódva a gépgyártás korszerűsítését hivatottak biztosítani. AZ 17TÖBBI két esztendőben a KGST-munka főként arra összpontosult, hogy a közös gazdasági stratégia öt célprogramjának végrehajtása mielőbb, de legalább az új tervidőszakban megkezdődjék. Az említett dokumentumok ugyanis — bár a feladatokat, a közös tennivalókat konkrétan meghatározzák — mindaddig csak programok, amíg nem alakulnak át államközi egyezményekké, majd pedig magánjogi szerződésekké. Az öt célprogram összesen 230 intézkedést, fejlesztési feladatot irányoz elő, s ezek közül a prágai üiésszakig bezáróan 82-re aláírták az államközi egyezményeket is. Az ülésszákon is aláírtak égy jelentős megállapodást, éspedig a mikro-számítástechnika fejlesztésére, a gyártás szakosítására, s annak figyelembevételével a kölcsönös szállításokra. Az egyezmény az új tervidőszakban 15 milliárd rubel értékű kölcsönös forgalomra ad lehetőséget. A KGST apparátusára, szervezeteire hárul az a feladat, hogy a célprogramok megvalósítását, beindítását szolgáló államközi egyezmények rendszerét teljessé tegyék, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a közös fejlesz-. tésben vállalt feladatok beépüljenek a tagországok 1980 utáni, egyebek között az 1981—1985. évi népgazdasági terveibe. A célprogramok és a nemzeti gazdaságfejlesztési tervek kapcsolódását az is erősíti, hogy 1981—1985-re is kidolgozzák a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, ámelybe az együttműködés csomópontjait alkotó fejlesztések, feladatok kerülnek be. A CÉLPROGRAMOKKAL ösz- szefüggő munka mellett a korábbiakhoz hasonlóan — lényegében a mostani tervidőszak derekán — a két- és sokoldalú tervezgetések is megkezdődtek, s bár egy-két viszonylatban — pl. Magyarország—NDK, Csehszlovákia—Szovjetunió — már lezárultak, lényegében a befejezés fázisához jutottak. Ám ettől — a közeljövőt érintő munkától eltekintve az együttműködés időhorizontjának kitágítása minősíthető tipikusnak, s új vonásnak. A célprogramok mellett erre utalnak a gyártás- szakosítás és termelési kooperáció hosszú távú — ugyancsak kidolgozott és elfogadott — kétoldalú programjai. Az időhorizont szélesítése, tágítása kapcsán említhető — s erre a legutóbbi ülésszak záróközleménye* is utal — a KGST illetékes bizottsága a tudományos-műszaki együttműködés fő feladatait 1990-ig meghatározta. A KGST-országok az elmúlt esztendőkben rendkívül nagy — minden eddigit felülmúló — erőfeszítéseket tettek, ha úgy tetszik, együttműködésük fejlesztésére, de reálisabb úgy fogalmazni, annak érdekében, hogy együttműködésük kielégítse a követelményeket. Mert anakronizmus lenne azt állítani, feltételezni, hogy amikor a tagországok gazdasági helyzetét a növekedés lassulása, a társadalmi termelés nem kielégítő hatékonysága, s többnyire egyensúlyhiány jellemzi, két- és többoldalú együttműködésük, és annak mechanizmusa megfelelő, kielégítő. Annál kevésbé állítható ez, mert a növekedés lassulása már az együttműködés szférájára is átterjedt. A XXXIV. ülésszak közleményének idevágó adata szerint a KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 12,7 százalékkal, az egymás közötti forgalom viszont csak 7,7 százalékkal nőtt. Ugyanezt a tendenciát jelzik a magyar vonatkozású adatok is: az 1976—1980. évi tervegyeztetésekre épülő hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezmények KGST-ke- reskédelmünk mintegy 60 százalékos növekedését irányozták elő, s ettől a tényleges árucsere jócskán elmarad. ÜGY TŰNIK, hogy nemcsak a tagországok gazdasága,' hanem két- és sokoldalú együttműködésük is problematikus szakaszba jutott, a már lezárult tervegyeztetések is azt valószínűsítik, hogy a következő tervidőszakban még aligha lesznek képesek gyorsan növelni az együttműködést, kölcsönös árucsere-forgalmukkal kedvezően befolyásolni egymás gazdasági növekedését, leküzdeni a nehézségeket. Lehetséges — s ezt a magyar küldöttség is szorgalmazta a prágai ülésszakon —, hogy a későbbiek során még további lehetőségek tárulnak fel a szükségletek, az igények jobb, szélesebb körű kielégítésére. Ez jó és fontos lenne, ám az alapvető .probléma az —, ami a forgalomnövekedés alacsonyabb ütemében és zavaraiban is tükröződik —, hogy az együttműködésnek minden tagországban és a közösség egészében növelnie kellene a társadalmi*termelés hatékonyságát, mert csak ily módon képződhet pótlólagos erőforrás a nehézségek kiküszöböléséhez, a kielégítő gazdasági növekedéshez. G. L KÉMÉNYÉPÍTÉS 0 Az ütemtervnek megfelelően épül a Paksi Atomerőmű kéménye* A településfejlesztési verseny
